ELINDULT A G7 ÚJ HÍRLEVELE

G7 REGGEL / G7.HU
Szerző: FABÓK BÁLINT
2023.10.20.

G7 Reggel néven elindult az új hírlevelünk, amely egyelőre heti háromszor (kedd, csütörtök és szombat) reggel küldünk ki a feliratkozóknak. A gazdaság legfontosabb eseményeitől személyes történetekig igyekszünk minél több különböző nézőpontból bemutatni a világ alakulását.

Az állandó tematikájú hírlevél hét pontból áll, amelyek a következők:összefoglaló az aznap reggeli vezető cikkünkből

- összefoglaló egy fontos gazdasági történésről

- négy-öt általunk ajánlott cikk, podcast vagy videó

- grafikon egy kevésbé ismert gazdasági jelenségről

- személyes perspektíva egy találomra megszólított emberen keresztül

- ajánlott olvasmány egy mindig változó szakértőtől

- történelmi visszatekintés egy régi újságcikkel

A hírlevélre ide kattintva lehet feliratkozni (egér bal gombjával). A email-fiókokba érkező eredeti verziót ide kattintva lehet megnézni, az egyszerűsített pedig az alábbiak szerint néz ki:

G7 Reggel

2022. szeptember 20. | Gazdasági sztorik öt percben

A mai részben szó lesz az óvodapedagógusok fizetéséről, leálló állami beruházásokról, a magyar kukoricatermelésről, az orosz szankciók hatásairól és celldömölki tyúkokról.

1. Napi G7: Bérek az óvodában

A fővárosi óvodapedagógusok átlagjövedelme havi bruttó 432 ezer forint (ami kedvezmények nélkül nettó 287 ezer) + 30 ezer forint egyéb juttatás a G7 által kikért adatok alapján.

Kontextus: A bérek ötödét az önkormányzatok állják, és erre azért van lehetőségük, mert az iskolákkal ellentétben az óvodák és a bölcsődék nem kerültek állami fenntartásba. A szórás azonban nagy:

• Az országos átlag bruttó 353 ezer forint volt tavaly a KSH szerint, tehát Budapesten több önkormányzati támogatást kapnak.
• A pályakezdők nehéz helyzetben vannak: Az első négy évben minimálbért kapnak, és utána két évig diplomásként is csak bérminimumot, bruttó 260 ezer forintot.

Következmény: Döcögős az utánpótlás, az általunk kikért adatok alapján minden nyolcadik óvodapedagógusi státusz betöltetlen Budapesten.

Alulnézet: “Szinte minden kollegám másodállást kénytelen vállalni, mert nem él meg a fizetéséből, ami az amúgy is sok energiát felemésztő mindennapi munka mellett nagy teher. Látom a mindennapi életben a kifáradást” – mondta egy óvodavezető.

2. Erre odafigyeltünk: Leálló állami beruházások

Közel 300 tervezett beruházást halaszt el a kormány a dráguló hitelek és energiaárak miatt. (Hvg.hu)

Miért fontos ez? A 2025-2026-ig felfüggesztett projektekkel 2100 milliárd forintot spórol meg a kormány. Ez az idei állami kiadások nagyjából nyolc százaléka.

• Főleg utak, egészségügyi- és sportintézmények szerepelnek a listán, de számos iskolaépítést és -felújítást is érint a döntés.

Mi lesz a zajló építkezésekkel? A már elindult beruházások nem állnak le, viszont a 15-20 százalékos drágulás miatt “750 milliárd forint plusz forrás betervezése“ szükséges.

Kontextus: A magyar építőipar legnagyobb megrendelője az állam, a felfüggesztés így a kormányközeli cégek által dominált szektort is érzékenyen érinti. A 375 ezer embert foglalkoztató építőipar létszáma csökkenhet, ha nem pótolja a kieső munkálatokat.

3. Döntéshozatali csapda és Sinkó Ottó

• A magyar falvak csak állami segítségben bízhatnak az elszálló rezsiárak miatt (G7)
• Az egyik leggazdagabb magyar, Sinkó Ottó szerint Magyarország súlyos recesszió előtt áll (Portfólió)
• Palkovics László szerint a szél és a geotermikus energia teheti Magyarországot függetlenné és zölddé (Mfor)
• Augusztusban rekordmértékben esett vissza Kínában a chipgyártás (South China Morning Post)
• Adam Tooze szerint az Európai Központi Bank döntéshozatali csapdába került (Substack)

4. Magyarország, a kukoricanagyhatalom

A Flourish chart

Magyarország a hetedik legnagyobb kukoricaexportőr a világon az ENSZ élelmezési szervezete legfrissebb, 2020-as adatai alapján.

• A négy millió tonna kukorica 86 százalékát négy országnak értékesítettük. Az export 39 százaléka ment Olaszországba, 18 százaléka pedig Németországba.
• Az idei aszály miatt ugyanakkor Magyarország történelme során először importra szorul.

5. Száz tyúk és éjszakai pillangók

A celldömölki András egyedül neveli gimnazista lányát és tartja el édesanyját. Teljes munkaidőben dolgozik egy környékbeli gyár székgyártó részlegén és még havi tíz napot lehúz egy pékségben is.

Élete fordulópontja: tíz éve hazaköltözött Németországból, otthagyva jól fizető gyári állását, mivel a bíróság rábízta kislánya gondozását.

• Azóta leérettségizett, targoncavezető és cukrász képesítést szerzett, valamint lerakott egy német nyelvvizsgát.
• Pár éve földet is örökölt, így a két műszak mellett sokat kertészkedik is. Minden napot – ha nem reggeli műszakos – tornával és száz tyúkja megetetésével kezd.

Legfontosabb célja: találni egy megfelelő partnert, amúgy mindene megvan. “Az elmúlt években csak éjszakai és nappali pillangók jöttek. Minél több pénz van, annál magasabb igényű nő jön. Ahogy viszont elkezd emiatt fogyni a pénz, elmegy a nő is” – villantotta fel 43 év élettapasztalatát.

6. Oroszország és a szankciók

Tóth-Czifra András a Center for European Policy Analysis kutatójaként Oroszországgal foglalkozik, a vele készült podcastunk a hétvégén jelent meg.

Milyen cikk volt rá nagy hatással a héten? Az Oroszországgal foglalkozó Riddle folyóirat cikke a szankciók hatásáról.

Miért? “Egyszerre több mítosszal vagy hiú reménnyel is leszámol. Egyrészt azzal, hogy az orosz társadalom tűröképessége határtalan, hogy az oroszok mindent kibírnak, ha a vezetőik ideológiát költenek hozzá. Másrészt azzal, hogy a gazdasági szankciók egyből népfelkeléshez vezetnek majd. És teszi mindezt úgy, hogy a sokszor a gazdasági újságírók által is csak felületesen kezelt statisztikák (jelen esetben a munkanélküliség) mögé néz és kontextusba helyezi azt.”

7. Viktória angol királynő temetése

Mikor jelent meg? A Kert című kertészeti lap 1901. február 15-i számában.

Mi történt? “Viktória királynő temetése alkalmából London városa két napon át valóságos virágoskert volt. Bárhová nézett a szem, pompás virágot, koszorút látott, amely a királynő ravatalára volt szánva. Mesés összeget fizettek ki az angolok virágért, csak hogy kegyeletüket méltón kimutassák. Csupán fehér virágért körülbelül 1.200.000 koronát fizettek ki.” (Arcanum Adatbázis)

ITT OLVASHATÓ

IZRAEL, ORBÁN-PUTYIN TALÁLKOZÓ ÉS ALTERNATÍV NÉPSZAVAZÁS A HETESBEN

HETES STÚDIÓ / KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2023.10.21.

A Hetes stúdióban szó volt az izraeli helyzetről, dezinformációs háborúról, az Orbán-Putyin találkozóról, a magyar kormány nemzetközi pozíciójáról a lengyel választások után és alternatív oktatási népszavazásról. A műsor második órájában szokás szerint megbeszéltük a hetet.

Ezekkel a témákkal várta Önöket a Hetes stúdióban Neuman Gábor műsorvezető és a szerkesztő, Csernyánszky Judit az októer 21-i Hetes stúdióban:

Izraelt sem kíméli a dezinformációs háború. A gázai kórház bombázásának körülményei még nem teljesen tisztázottak, ugyanakkor Izrael szolgált bizonyítákokkal, amik az Iszlám Dzsihád nevű szervezet felelősségére utalnak. Ennek ellenére világszerte a palesztinok melletti szimpátiatüntetéseket tartanak és közben úgy tűnik, erősebben jelenik meg az antiszemitizmus. Izrael válasza a Hamász tömegmészárlására és embertelenül esztelen gyilkosságaira hosszú háborúkat hozhat a térségben. Mi várható az elkövetkező napokban Izraelben és Gázában? Csepregi Zsolt Közel-Kelet szakértőt kérdeztük.

Az Orbán-Putyin tárgyaláson a nemzetközi közvélemény is megütközött. A magyar miniszterelnök a hivatalban lévő európai uniós kormányfők közül egyedüliként vett részt a kínai Egy övezet, egy út program fórumán. A rendezvény kapcsán találkozott az orosz elnökkel, a nyugati világból elsőként nyilvánosan kezet fogva a mára tíz-, ha nem százezrek haláláért felelős , és aki ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. Ágh Attila politológust és Kusai Sándor volt kínai nagykövetet a pekingi történésekről Csernyánszky Judit kérdezte.

Miután Lengyelországban többségbe került az eddigi ellenzék a választásokon, Orbán uniós pozíciója jelentősen meggyengült. Mivel itthon már pénzosztással sem tud reagálni az elégedetlenségre, marad a nyugatellenes bűnbakképzés. Ez a vélemény körvonalazódott a pozsonyi GLOBSEC és a budapesti Political Capital közös rendezvényén, amelynek résztvevői a magyarok világképének egyes sajátosságait elemezték – Kárpáti János összeállítását hallhatták.

Október 23-a mintha megszűnne nemzeti ünnepnek lenni, a politikusok mintha a hallgatást vagy legalábbis a visszahúzódást választanák ahelyett, hogy a választók értésére juttatnák, mekkora nagy bajban van hazánk mind a gazdaság, mind a nemzetközi megítélés terén. Az oktatás pedig különösen kényes kérdés, amikor annak lebutításán dolgozik a kormány. Erről kérdeztük az alternatív népszavazásra hívó aHangot és azoknak a fiatalok véleményét, akik a minap slam poetryben búsongtak és dühöngtek.

Március 15-én a Szabadságmenet címen meghirdetett oktatási demonstráción készült felvételünk, 3:45-től Pankotai Lili slammel.

Megbeszéltük a hetet!

Műsorunk második felében megbeszéltük a hét legfontosabb eseményeit Gál Máriával a Népszava, Németh Andrással a HVG újságírójával és természetesen Bolgár Györggyel.

ITT HALLGATHATÓ MEG

A MAGYAROK JOBBAN ELFOGADJÁK, HA EGYESEK FELETTÜK ÁLLNAK, DE A RENDSZER MEGDÖNTÉSÉHEZ ELÉGEDETLENEK KRITIKUS TÖMEGE KELL

NÉPSZAVA
Szerző: FORGÁCS IVÁN
2023.10.22.

Az egyik vezető ártalmas, önkényesen irányít rossz célok felé, mégis bízunk benne. A másik odafigyel ránk, meghallgatja a véleményünket, erőtlennek, tehetetlennek tartjuk. A harmadik sikert hoz a cégnek, intézménynek, de elviselhetetlenül durva. A negyedik az elsőt utánozza, de benne nem bíznak. Az ötödik demokratizmusát kedvelik. És így tovább. Úgy tűnik, kiszámíthatatlan, ki mivel éri el beosztottak vagy egy ország támogatását, vagy éppen miért szavazzák le. Vagy mégsem az? Czifra Julianna vezető- és szervezetfejlesztő pszichológussal igyekeztünk körbejárni a kérdéskört.

– Nemrég Nyáry Krisztián Horthyt és Kádárt összevető Facebook-bejegyzésére úgy reagált, hogy a jelenlegi hatalom „ugyan­olyan kárt okoz az országnak, hosszú évszázadra”, mint ők ketten a XX. században. ­Miért gondolja ezt?

– Mint vezetés- és szervezetpszichológus úgy vélem, azok a vezetők, akiknek a hatása alatt hosszú ideig élünk, nagy jelentőséggel bírnak az életünkre. És egyértelmű, hogy 2010-től, a kétharmadnak köszönhetően, ismét óriási hatalom került a politikai vezetőink kezébe. Ami jó ideig még bizonyára így is marad, mert Orbán Viktor nem államot kormányoz, hanem rendszert épít. A XX. században láttuk, hogy egy rendszer kiépülése több évtizedig is eltarthat, és generációkon át fennmaradhat.

– Sokak szerint jó rendszert épít. A nagy hatalom és a jó rendszer kizárja egymást?

– Jó évszázada zajló vita a vezetéstudományokban, mennyire van a rendszer működésébe kódolva a hatalomgyakorlás módja, és mennyire múlik az a vezető személyén. A lényeges elem itt inkább az, hogy Orbán nem egyszerűen egy országot irányít, hanem a hatalomgyakorlásához épít rendszert, ami nem választható el az ő személyes, hosszú távú ambícióitól.

– De mivel okoz kárt? Már önmagában ezzel?

– Igen, mert a cél egy autoriter hatalom erősítése. Olyan változtatásokat valósít meg az igazságszolgáltatásban, a médiavilágban, amelyek egyre inkább megnehezítik a társadalmi kontrollt. Ez fokozatosan egyeduralomhoz vezet, hiszen eltűnnek a rendszerből azok a fékek és ellensúlyok, amik a hatalomgyakorlásának az útjában állnak. Köztudott, hogy a hatalom korrumpál. Az abszolút hatalom pedig abszolút korrumpál. Papíron demokratikus az országunk, de működését tekintve egy autoriter rezsimben élünk. A kérdés csak az, hol helyezzük el a demokratikus-autoriter spektrumban, minek definiáljuk a jelenlegi berendezkedést. A szakemberek régóta vitáznak róla. Mindenesetre tudomásom szerint a világon a miénk az egyetlen „demokratikus” állam, ahol egy párt négyszer egymás után biztosított magának kétharmados többséget a törvényhozásban. Amikor tavaly, amerikai tanulmányutam során erről beszéltem nemzetközi fórumokon, először csak néztek rám, aztán elkezdtek nevetni a külföldiek. Mert ez felfoghatatlan, ilyen nincs! Mi zajlik nálunk? Minek a jele ez? – kérdezték...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN OLYAN CSÚCSON AKART KÍNA ÉS EURÓPA KAPCSA LENNI, AHOL TÖK EGYEDÜL MARADT AZ EU-BÓL

TELEX
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2023.10.21.

- A héten lanyha vezetői érdeklődés mellett tartották meg Pekingben a harmadik Övezet és Út fórumot, amely Kína nemzetközi beruházási projektjének újrafazonírozásáról szólt.

- A kezdeményezés a fejlődő világ növekvő adósságproblémái, a beruházások gyakori megakadása és a világban szétszórható kínai tőke megcsappanása miatt sokat vesztett fényéből, ezért Peking most saját hibáiból tanulva kisebb, fenntarthatóbb és jobban előkészített projekteket ígér – a fogadóországoktól pedig több integritást és kevesebb korrupciót kér.

- A kezdeményezés sorsánál is nagyobb sajtót kapott, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök először vett részt ilyen nagy nemzetközi találkozón az ukrajnai agresszió megindítása óta, és Orbán Viktor személyében először találkozott egy EU- és NATO-tagország vezetőjével.

- Orbán Viktor az egyetlen európai uniós vezető volt, aki részt vett az ankéton, és míg a magyar diplomácia azt hangoztatta Pekingben, hogy a Kelet és a Nyugat közti kapocs próbál lenni, Európa nyugati fele újabban inkább riválisként tekint a kínai projektre, és magyar közvetítés helyett ellenprogram indításával próbálkozik.

- Az orbáni alternatív valóságból közben az is kimaradt, hogy az Övezet és Út kezdeményezést részben pont ahhoz hasonló problémák miatt kell átszabni, mint amelyek a program hazai megtestesülését, a tragikomédiába fulladó Budapest–Belgrád vasútvonal beruházását kísérik.

Bár egy-egy nagy (vagy pont a tervezettnél kisebb) csúcstalálkozóból nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni a világpolitika alakulásáról, a héten Pekingben megrendezett harmadik Övezet és Út fórum számos érdekességet tartogatott.

Az egyik nagy sajtót kapott jelenség Vlagyimir Putyin részleges nemzetközi rehabilitációja volt: az orosz elnök Ukrajna lerohanása óta (az ennél regionálisabb Sanghaji Együttműködési Szervezet tavalyi találkozóját leszámítva) először tudott személyesen részt venni egy nagy diplomáciai csúcson „kedves barátja”, Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár meghívására, és igyekezett a belső és külső közönség felé is azt közvetíteni, hogy még mindig a nemzetközi politika befolyásos szereplője...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

MAGYARORSZÁG DÍSZPOLGÁRA, A SILÁNYSÁG SZIMBÓLUMA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.10.21.

Felcsút díszpolgári címet adott Mészáros Lőrinc gázszerelőnek, Orbán Viktor miniszterelnök strómanjának, az ország leggazdagabb orgazdájának. A díszpolgári cím nevében hordozza a lényegét: az a polgár részesül benne, aki dísze a közösségnek, kifejezi a közösség vállalt értékeit, akire büszkék lehetünk, aki szimbolizálja mindazt, akik vagyunk vagy szeretnénk lenni. E tekintetben Mészáros Lőrincet megilleti a díszpolgári cím, de miért csak Felcsúton?

Mert Mészáros Lőrinc nemcsak Felcsút, hanem az egész orbáni Magyarország szimbóluma. A félanalfabéta, híresen buta ember, aki a maga erejéből semmire nem volt képes, viszont a tolvaj miniszterelnök strómanjaként a nevére írt állami vagyon és közpénz révén a világ (!) egyik leggazdagabb embere, aki el is hiszi magáról, hogy tehetséges. Legfeljebb bátor, mert ha jogállam lesz, nem talál ki a börtönből, de annyira hülye, hogy még ezt sem tudja.

Ezért még csak nem is bátor, mert bátor akkor lenne, ha tudná, mit kockáztat. A „jótevője” belerángatta az ország történelmének legnagyobb bűncselekménysorozatába, ahol önmaga paródiájaként éli az életét, mintha álmodna. De az álom egyszer véget ér. Magyarországot a jelen korban semmi nem írja le jobban, mint ez az ember, aki a korrupció, a hazugság és a cinizmus jelképe.

Annak az embernek a cinizmusa ez, aki „Mészáros Lőrincet” csinált belőle. Mert „Mészáros” fogalom lett. A silányság, hamisság, tehetségtelenség, s a korrupció megtestesítője, amivel gúnyt űz a kiválóságból, az érdemből, a szorgalomból és a tehetségből, mindabból, amivel a normális világban érvényesülni lehet: emberi értékekből, igényességből, a színvonalból és az emberi minőségből. Mintha az ördög űzne gúnyt az ember Teremtőjéből.

Mészáros Lőrinc a NER jelképe, kifejez mindent erről az ocsmány, alantas, aljas és mocskos rendszerből, amit Orbán létrehozott. Minden benne van, amit erről a rendszerről tudni kell. Benne van, hogy mit gondolnak ők a tudásról, az érdemről, az egyenlőségről, az igazságról és az emberi nemességről, szépségről. A lefogyasztott és elegáns ruhákba öltöztetett senki, a jachttulajdonos, akit kipántlikáztak egy prostituálódott hírességgel is, aki a hab a tortán.

Ezért méltatlanul alulméretezett Mészáros felcsúti díszpolgári címe, aki lopásért kapta a szép elismerést (fájóan hiányzik a díszpolgárság a gazdája hajtókájáról, aki ezt a lopást intézte), mert Mészáros Lőrinc nemcsak Felcsút, hanem egész Magyarország dísze, jelképe és megtestesítője. Antitézise minden tisztességnek, becsületnek és igazságosságnak, ami kifejezi Orbán Viktor Magyarországát és annak értékeit. Mutatja, hogy itt mi a siker kulcsa...

ITT OLVASHATÓ

SÍKLAKI ISTVÁN: BÁR SZÉLMALOMHARCNAK TŰNIK, DE FONTOS A SZOLIDARITÁS

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.10.21.

Az Iványi Gábor elleni támadásokból a társadalomra láthatja, így jár az, aki szembefordul Orbánékkal – állapította meg Síklaki István. A szociálpszichológus szerint a hatalom cinikusan embertelen, és egyáltalán nem érdekli, mi lesz a lelkész által ellátott hátrányos helyzetű gyerekek, hajléktalanok, betegek sorsa. A magyar társadalmat apátia és tehetetlenség jellemzi, amit – egy két generáció alatt – ki lehet nőni, de ha nem alakul ki az élhető társadalom, akkor egy kataklizmának kell bekövetkeznie. A kérdés csak az, melyik a kisebbik rossz – tette hozzá.

Október 15-én öt napot kapott Iványi Gábor MVM-től, hogy a MET intézményeinek a tartozását, 680 millió forintot megfizessen. Úgy tűnik, ezt nem tudják teljesíteni. Ezzel veszélybe kerül összesen 63 intézményük működése. Ha pedig a gyerekek, betegek, hajléktalanok nem kapják meg az eddigi segítséget, az milyen hatással lesz az ő életükre?

A kérdés teljesen akadémikus. Érdekli az a hatalmat, hogy ennek a segítségnek az elmaradása az ő életükre milyen hatással lesz? Egyáltalán nem. Ez egy demonstratív leszámolás, teljesen mindegy, hogy kivel. Ennyi. Ez egy embertelen társadalom, a kérdés egyszerűen irreveláns.

Ennyire embertelen lenne a magyar társadalom?

Az a rezsim, ami hatalmon van, az ennyire cinikusan embertelen, igen.

A hatalom igen, de a társadalom talán mégsem…

A társadalom viszont – mint látjuk – teljesen apatikus állapotban van. Nem lehet tudni, hogy mikor, mire, hogyan fog reagálni. Vannak furcsa dolgok. Itt van az Azahriah-koncert a Puskás Arénában, két teltház után a harmadikra reggel óta sorban álltak az emberek a jegyekért. Ilyen furcsa dolgok történnek. Egyébként meg egy eléggé fölfoghatatlan apátia, tanult tehetetlenség jellemzi a magyar társadalmat. Hogy ez meddig tart, én nem tudnám megmondani, de az nyilvánvaló, hogy ma ez a társadalmi valóság. Ebből az következik, hogy nem lesz tömegfelkelés amiatt, ha Iványiékat kinyírják, és még rettenetesebb állapotba taszítanak többezer embert, akik kikerülnek ebből a védelemből.

Iványi szerint népünk legszegényebb egy százalékának az életéről van szó…

Igen. A 99 százalék meg félrenéz.

De mi ennek az oka? Hisz valami okának mégis csak lennie kell…

Az atomizáltság és a szolidaritás hiánya azért elég huzamos ideje jellemzője a magyar társadalomnak. Úgyhogy okokat rengeteget lehet visszamenőleg keresni. Én inkább azt mondom, azzal sokra nem megyünk. Ez egy helyzet, ez egy állapot. Sajnos azt sem tudom, hogy ebben a helyzetben és ebben az állapotban mi lehetne sikerrel kecsegtető lépés.

Iványi – ahogy arról a Hírklikk is beszámolt – október 18-ától, szerdától „Adj egy órát az életedből, naponta” mottóval meghatározatlan időre demonstrációt hirdetett és a Dankó utcába hívja a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és az Oltalom Karitatív Egyesület ellehetetlenítése ellen tiltakozni kívánó állampolgárokat. Célt lehet ezzel érni?

Olyan értelemben lehet vele célt érni, ha ezt a picike kis lángot folyamatosan fenntartjuk, ha elkövetkezik egy olyan kritikus pillanat, amikor valamiért megmozdul ez a világ, és elkezd „felrobbanni a gulyás”, akkor nem a teljes semmiből indul a dolog. Bármennyire szélmalomharcnak tűnik, azért érdemes fenntartani a tanároknak, az egészségügyieknek, a diákoknak az akcióit, hogy ne legyen a teljes vak némaság. De azt lehet látni, hogy érdemi kritikus tömeget ezekkel az akciókkal a mai magyar társadalomban nem lehet elérni...

ITT OLVASHATÓ