BÉKESI LÁSZLÓ: ORBÁN VIKTOR FEJSZÉJE NEM ODACSAP, AHOVA KELLENE

MÉLYVÍZ / KLIKK TV
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2023.10.20.

Az infláció felzabálja a fizetőképes kereslet egy részét, klasszikus csapdában vergődik a magyar gazdaság, hiszen lehetetlen egyszerre csökkenteni az inflációt és fenntartani a gazdasági növekedést – mondta a KLIKKTV Mélyvíz című műsorában Békesi László, korábbi pénzügyminiszter. 

A magas infláció miatt a lakosság ténylegesen rosszabbul él, mint egy évvel ezelőtt. Egyértelműen látszik, hogy a közgazdasági tankönyveket nem kidobni kellene, ahogy Orbán javasolta, hanem megtanulni és alkalmazni, amik ezekben vannak. A kormánynak fontosabb a gazdasági növekedés, még annak a kárára is, hogy az infláció magas marad. A kormány érdeke az, hogy legyenek beruházások, állami megrendelések, amelyeket a NER-nek oda lehet adni. Ez egy jövőt felélő gondolkodás. 

Orbán Viktor azt mondta fejszével kell odavágni a gazdaságnak, csakhogy az a fejsze nem odacsap, ahova kellene, a kormány az életképes ágakat vágja le, nem az elszáradt gallyakat” – szemléltette Békesi László azt, hogy a kormány fontos, a lakosság számára beruházásokat, kiadásokat eltöröl, miközben soha meg nem térülő beruházásokat viszont véghez visz.

ITT NÉZHETŐ MEG

AMERIKAI ATACMS-RAKÉTÁKAT VETETT BE UKRAJNA – HELYZETKÉP A 603. NAPON

VÁLASZ ONLINE
Szerző: OSW
2023.10.20.

Két orosz katonai repülőtér ellen vetette be Ukrajna az Egyesült Államoktól kapott, 165 kilométeres hatótávolságú rakétákat. A repülőtereken több mint egy tucat orosz helikopter megsemmisülhetett. Megérkeztek az országba az Abrams tankok is. A fronton a helyzet változatlan, Avdijivka tartja magát. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 603. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor...

ITT OLVASHATÓ

LAKNER ZOLTÁN: TANULHATNA A MAGYAR ELLENZÉK A LENGYELEKTŐL

SZABAD EURÓPA / ELEMZŐ
Szerző: SZABAD EURÓPA
2023.10.20.

„Nem igazán látom azt a bázist, azt a politikai platformot, amiről kiindulva egy sikeres választást meg lehet vívni” – mondja Lakner Zoltán politológus. Szerinte a lengyel választás fő tanulsága, hogy sem az összefogás, sem a szétválás nem csodaszer. A lengyel és a szlovák választás hatásairól, az orbáni külpolitika irányairól, az önkormányzati kampányról és Sólyom László köztársasági elnök hagyatékáról beszéltünk az Elemzőben.

ITT OLVASHATÓ

A MÉLYBEN OTT A LAKODALMAS ÉS A BALKÁN – ÍGY NŐTT ÓRIÁSIRA AZAHRIAH

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2023.10.20.

Azahriah példátlan sikerének több oka is van, de a legérdekesebb, amit ez a siker rólunk, magyarokról mesél. Sejthettük persze korábban is, hogy ha valamibe mulatóst oltunk, az mindent visz, ennyire nyilvánvalóan azonban még sosem mutatkozott ez meg. Persze igazságtalan lenne csupán lakodalmas rapként letudni a 21 éves Baukó Attila produkcióját: sokkal színesebb és érdekesebb az annál zeneileg is – akár tetszik nekünk az eredmény, akár nem. Elemzésféle a magyar poptörténelem rég nem látott, nagy pillanatának – háromszor egymás után megtölti a Puskást – okairól...

ITT OLVASHATÓ

ÚJ GYERMEKSÉG: A TISZTA FELEDÉS, FOG, SZEM, TAPINTAT ÉS MINDEN HÍJÁN

QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2023.10.21.

Az időskori demencia az öregedő társadalmak gyógyíthatatlan népbetegsége, ami Magyarországon a gondozókkal együtt egymillió embert érint. A jó hír, hogy megfelelő terápiával a mentális leépülés sebesége megfékezhető – hangzott el a CEU Határtalan Tudás sorozatának péntek esti eseményén.

Népszerűnek bizonyult a héten az időskor: az öregedés evolúciós, viselkedésbiológiai és genetikai vetületeiről szóló szerdai Qubit Live #7 után a CEU Határtalan Tudás sorozatának legutóbbi rendezvényén az elöregedő 21. századi társadalmak népbetegsége, a demencia volt a téma.

Péntek este a Nádor utcában kiderült, hogy Magyarországon 250 ezerre tehető a demenciával diagnosztizáltak száma, de a személyiség fokozatos leépülésével leírható kórkép a gondozó családtagokkal, hozzátartozókkal együtt mintegy 1 millió ember mindennapjait nehezíti meg. Az egészségügyi világszervezet, a WHO adatai szerint míg a mai 65-70 éveseknél 1-2 százalék, a 70 év felettieknél 2-4 százalék, a 80-asoknál már 4-20 százalék a demenciával diagnosztizáltak aránya, 90 éves kor felett pedig már minden harmadik embert érint a jelenlegi módszerekkel nem gyógyítható tünetegyüttes.

Az Emlékezet és az elvesztése, avagy demencia – az emlékezetvesztés jövője címen a Közép-európai Egyetem belvárosi épületének auditóriumában Nagy Szilvia pszichiáter szakorvos, pszichoterapeuta és Czigler István pszichológus ismertette az öregedés mentális folyamatait, valamint az időskori személyiségvesztés okait és terápiás lehetőségeit. Az előadásokat követő pódiumbeszélgetéshez az ellátási, ápolási oldal képviseletében Buda Annamária, a Sztehlo Gábor Evangélikus Szeretetszolgálat intézményvezetője is csatlakozott...

ITT OLVASHATÓ

MOST MÁR EGYEDÜLIKÉNT MÉSZÁROS LŐRINC RENDELKEZIK A KÖZMÉDIA HIRDETÉSEI FELETT

G7.HU
Szerző: HAJDU MIKLÓS
2023.10.20.

A Mészáros Csoporthoz tartozó Status MPE Magántőkealap egyedüli irányítást szerez az Atmedia és leányvállalatai felett – derül ki a Gazdasági Versenyhivatalhoz csütörtökön beérkezett összefonódás-bejelentésből.

- Az Atmedia felel többek között a közmédia reklámfelületeiért, és ez a cég kezeli a TV2-csoport csatornáinak reklámidejét is. Az Atmedia és a hozzá hasonló sales house-ok a médiában megjelenő hirdetéseket kezelik, miután a lapok, csatornák átadják nekik reklámfelületeiket, hogy azokat – jellemzően csomagokba rendezve – a hirdetőknek tovább értékesítsék.

- A Status MPE a Mészáros Lőrinc által száz százalékban birtokolt Status Capital Zrt. egyik magántőkealapja. A magyar magántőkealapokban elhelyezett vagyon mintegy 2700 milliárd forintot ért 2022 végén, ami a tavalyi 68 ezer milliárd forintos hazai GDP 4 százaléka.

Miért fontos ez? Az Atmedia már korábban is részben Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozott, de más kormányközeli üzletemberek is jelen voltak a cégben. A cég 2016-ban került a kormány közelébe, amikor Tombor András megvette. Később egyrészt Mészáros Lőrinc magántőkealapja, másrészt a felcsúti milliárdossal jó kapcsolatot ápoló Vida József és üzlettársai álltak a cég mögött.

- Vida József Mészáros Lőrinc bizalmasa, a Status Capital felügyelőbizottságának elnöke. „Mészáros Lőrinc szabadított meg a tüzelőhordástól, amikor bekötötték hozzánk a gázt, onnan a személyes jó viszonyunk” – mondta 2018-ban a HVG-nek.

Számokban: az Atmedia látványosan sikeresebb lett, miután kormányközeli vállalkozók tűntek fel körülötte. Az elmúlt két évben a cég bevételei ismét jelentősebben megnőttek...

ITT OLVASHATÓ

BUTÍTOTT B KATEGÓRIÁS JOGOSÍTVÁNY A KEZDŐKNEK, MEGÚSZHATATLAN BÍRSÁGOK ÉS AZ EURÓPAI JOGOSÍTVÁNYREFORM ELLENTMONDÁSAI

TELEX
Szerzők: MÁRTON BALÁZS, ZÁCH DÁNIEL
2023.10.21.

Bár a Vision Zero, vagyis az Európai Unió azon célkitűzése, hogy 2050-ben már senki ne haljon meg közlekedési balesetben az Unióban, egyelőre inkább idealista víziónak tűnik, a jogosítványszerzésre vonatkozó szabályokat hamarosan alaposan átdolgozhatják, hogy ezzel is javítsák a közlekedésbiztonságot, egységesítsék a tagországok jogosítványszabályait, egyúttal csökkentsék szabálysértések megúszásának esélyét. Azért is fontos téma ez, mert jelenleg évente mintegy 20 ezren veszítik életüket és 120 ezren sérülnek meg súlyosan az Unió közútjain.

Kezdőjogosítvány minden országban

Az Európai Bizottság márciusban nyilvánosságra hozott irányelv-tervezete szerint úgy frissítenék a jogosítványszerzés követelményeit, hogy az EU összes tagországában azonos feltételek mellett juthassanak vezetői engedélyhez a fiatalok. A digitális jogosítvány bevezetésétől az engedély kiváltásának és cseréjének egyszerűsítését várják, és ezt a nem uniós országokból érkezők számára is kötelezővé tennék. Az elektronikus ügyintézésre való átállás apró jele Magyarországon, hogy ettől az évtől senkinek nem kell magánál tartania az itt megszerzett jogosítványát, illetve a magyar nyilvántartásban szereplő járműve forgalmi engedélyét, mert ezeket a rendőrök elektronikus eszközzel is le tudják ellenőrizni.

Az elképzelés szerint a jövőben akár 17 éves koruktól volán mögé ülhetnének a kezdők, majd egy évig kísérővel, ezután pedig egyedül vezethetnének személy- vagy teherautót. A sofőrképzést azért forszírozza az Unió, hogy a fiatalok bevonásával próbálja meg enyhíteni a szállítmányozási szektorban jellemző munkaerőhiányt. Kezdővezetői engedély Magyarországon is létezik, a B kategóriás megszerzését követő két évben nem lehet olyan autót vagy teherautót vezetni, amely utánfutót vontat. Más korlátozás viszont nincs.

Az EU elképzelése szerint a jogosítvány megszerzése után mindenhol kétéves gyakorlóidőszak következne, és a kezdővezetőknek megtiltanák az alkoholfogyasztást. Jelenleg csak a tagországok egy részében, például Magyarországon érvényes a zéró tolerancia, Franciaországban, Belgiumban és Németországban nem jár büntetés az egy pohár sör vagy bor elfogyasztásának megfelelő véralkoholszintért. A felvetés azért született, mert bár a fiatalok az összes járművezetőnek csupán 8 százalékát teszik ki, öt halálos balesetből kettőt 30 év alatti motorosok vagy autósok okoznak.

Nemcsak a peremfeltételeken változtatna a Bizottság, hanem a tananyagon is. Megtanítanák a kezdőket, hogy miként reagáljanak a gyalogosok, kerékpárosok, valamint az egyre nagyobb számban terjedő mikromobilitási eszközök (rollerek, önegyensúlyozó járművek) használóinak felbukkanására a forgalomban. A frissjogosítványosokat arra is ösztönöznék, hogy utánképzésre járjanak, hogy – mint a tervezetben írják – lépést tartsanak a technikai fejlődéssel. Beemelnék a tananyagba a fejlett vezetéstámogató rendszerekkel működésével kapcsolatos ismereteket, valamint a helyi károsanyagkibocsátás-mentes típusok műszaki részleteit, de szó esne arról is, hogy a vezetési stílus milyen hatással van a hagyományos autók károsanyag-kibocsátására. A tervezet egyéb pontjai közt olyan ötletek is szerepelnek, amelyek szintén járműipar átalakulásához igazodnának, de a legellentmondásosabb részlet később került elő...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN 

GÁBOR GYÖRGY: BARBÁROK A KAPUKON BELÜL

NÉPSZAVA
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.10.21.

Mindenekelőtt pillantsunk bele az 1988. augusztus 18-án napvilágot látott, angolul hivatalosan Covenant of the Islamic Resistance Movement (Az Iszlám ellenállási Mozgalom Szövetsége, röviden Hamas Covenant – Hamász Szövetség vagy Hamas Charter – Hamász Charta, a továbbiakban CM) elnevezésű dokumentumba, amely a Hamász létrejöttének történelmi és politikai okait és a mozgalom célkitűzéseit cikkelyekbe szedve foglalja össze, s helyezzük mellé ennek a dokumentumnak a 2017 májusában publikált, „korszerűsített”, revideált változatát, a Document of General Principles and Policies (Általános Elvek és Politikai Alapvetések Dokumentuma, továbbiakban DP) pontokból álló szövegét.

A CM 31. cikkelye leszögezi, hogy „az Iszlám Elenállási Mozgalom egy humánus mozgalom, amely tiszteletben tartja az emberi jogokat. Elkötelezett az iszlám toleranciája mellett más vallások követőivel szemben”, hozzátéve, hogy a zsidóság és a kereszténység kizárólag az iszlám égisze alatt élhet teljes biztonságban. A DP a 16. pontban mintha a fentieket egészítené ki, kiemelve, hogy a Hamásznak konfliktusa kizárólag „a cionista szándékkal van, s nem a zsidókkal, a vallásuk miatt. A Hamász nem a zsidók ellen vívja a harcát, azért, mert zsidók, hanem a Palesztinát megszálló cionisták ellen.” S ennek nyomatékot adva a következő, 17. pontban az alábbiakat deklarálja: „A Hamász elutasítja bármely emberi lény üldözését vagy jogainak nacionalista, vallási vagy felekezeti alapon történő csorbítását.”

A fenti dokumentumok olvastán az ember eltöpreng: vajon milyen cionista kötődéseket érhettek tetten a Hamász terroristái az általuk lefejezett csecsemőknél?

Ha – mint a dokumentum mondja – a Hamász elutasítja minden ember vallási vagy felekezeti alapon történő üldözését vagy jogainak csorbítását, akkor vajon milyen magasabb rendű okok és célok vezérelhették azokat a barbár emberszabásúakat, akik terhes nők hasát vágták fel? S ha a Hamász – mint olvasható – tiszteletben tartja az emberi jogokat és elkötelezett az „iszlám toleranciája” mellett, akkor vajon mit követhettek el azok a vidáman bulizó tinédzserek, avagy a magatehetetlen idős emberek, akiket a terrorkülönítményes keretlegények lemészároltak vagy túszul ejtettek. S egyáltalán: ha ezt a „teljes biztonságot” garantálja zsidóknak és keresztényeknek a Hamász toleranciája, akkor mi lehet az a bizonytalanság, amivel szemben védelmet remélhetnek a monoteista vallás hívei az „iszlám égisze alatt”?

A fenti kérdésekre ne keressük a választ, minthogy a két dokumentum idézett cikkelyeinek komolyan vétele semmiképpen sem lehetséges, s ennek okát maga a két dokumentum adja meg. Ugyanis a fennen hangoztatott nézetek kizárólag egy szekuláris államban vehetők komolyan, s csak ott kaphatnak értelmet, ahol államnak és egyháznak a szeparációja megtörtént, s ahol az egyházak nem közjogi testületek, hanem magánjogi szervezetek. Következésképp csak ott, ahol az állam szuverenitásából adódóan szó sincs egyenjogú vagy mellérendeltségi státuszról, vagyis a világi jogelvek, köztük a nemzetközi jogi vagy az emberjogi irányelvek minden további nélkül elvárható és gyakorolható célkitűzések maradhatnak.

Ám a Hamász két dokumentuma világossá teszi, hogy az ő irányelveikben erről szó sincs, épp ellenkezőleg: az iszlám „organikus vallás”, politikai és vallási közösség, vagyis vallás és állam teljes szimbiózisa a jellemzője, politikai ideológia és normatív rendszer, ahol a törvények, azaz a vallásjog egésze, a saría isteni eredetűnek minősül, következésképp minden ember alkotta törvényt felülír, valamennyinél magasabb rendű, s azt megreformálni nem lehetséges. S csak a példa kedvéért ugyanígy, még a katonai-stratégiai kifejezések is vallási kontextusba illeszkednek, mint például a hudna (tíz évre felajánlott taktikai fegyverszünet) vagy a tahadiye (ugyancsak taktikai okokból alkalmazott ideiglenes tűzszünet), amelyek – ellentétben a nyugati gyakorlattal, ahol a fegyverszünetek legtöbbször a béketárgyalások reményében és egy megállapodás kilátásában köttetnek meg – az iszlám hagyományban kizárólag időhúzásra, megerősödésre, az erők egyesítésére szolgáló intézmények. Vagyis az élet egésze, a politikától és a jogalkotástól a hadviselésen és az oktatáson át a kultúráig és a mindennapi viselkedést illető szigorú elvárásokig minden csakis „az iszlám doktrináinak megfelelően” történhet, sehogy másként...

ITT OLVASHATÓ

KÉTEZERHÉTSZÁZ MILLIÁRD FORINT

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.10.21.

Vajon merre pihenhet, mely egzotikus kikötőben Mészáros L. jachtja, amely a nyáron kis időre annyira izgalomban tartotta a közvéleményt. Illetve ennek azt a részét, amely még fogékony a lopásra. Nos viszont, kérdésünk költői volt, ahogyan a lírai nevű jószág (Rose D’or) bármerre is kotyog, mint elhagyott csolnak, itt, az őszön már szinte senkit nem érdekel. Minden csoda három napig tart, hogy ezzel a jachttal huszonhét milliárdnyi közpénz ellopása vált megfoghatóvá úgy, hogy annak szimbóluma lett, már ez is feledésbe merült.

Lehet, hogy belefáradtunk, ahogyan napra-nap olvashatni a NER új és még újabb vagyonátcsoportosításairól, közbeszerzéseiről, MVM támogatásairól etc., etc., ahogyan az orrunk előtt lopják el a komplett országot. Magam régóta tervezem, hogy a sok mocsokból, amit a Fidesz rendszer szünet nélkül, mint valami szállítószalag kitermel, egy nap mással nem foglalkozom, csak huszonnégy óra híreiből azokat rakom egy kisebb csokorba, amelyek a lopásokról szólnak, bár belátom, ez nem olyan szenzációs, mint ha azt írom: Orbán elmebeteg.

Az eltelt néhány napban azt láthattuk, ahogyan a mi kedves vezetőnk Kínában Putyinnal találkozván, mintegy egy kupacba rakva az ország ideológiai és anyagi kiárusítását, s egyben szembe menve EU-val és NATO-val csinál hülyét magából és hoz szégyent a komplett országra, s az emberben fölvetődött a gyermeki s filozófiai miért. És tegnap jött el, hogy ennek okát meglássuk, ha nem is teljes mélységében, de azért elég alaposan ahhoz, hogy kinyíljon a bicska a zsebünkben, ahogyan voltaképp tehetetlenül nézzük a maffia tomboló működését.

Mészáros L. most épp azzal került be a hírekbe, hogy övé lett a közmédia reklámfelületeinek felügyelete, értékesítése, ami amúgy elég nagy falat, de Mészárosnak csupán csilingelő, vagy J. A. nyomán kuncogó krajcárok ezek. Mégis szinte szimbolikus, hogy tényleg nincsen megállás, a gázszerelő – mögötte vagy épp benne Orbánnal – mindent felfal, s ha eleddig azt hihettük volna, hogy eljön az az idő, amikor ő – illetve a helyette gondolkodó valaki – kimondja, most már köszönöm szépen, elég, nagy hiba volt ilyet tételezni. Ez az idő a jelek szerint nem jő el.

Ilyen kishalas hír volt az elmúlt huszonnégy órából az is, hogy tavaly több mint hárommilliárd forintot fizettek ki a vagyonkezelő alapítványok embereinek, kurátoroknak, felügyelőbízottsági tagoknak, mert mindig is tudtuk, hogy ezek ilyen Fidesz pénztárak, ahová az út szélén nem hagyott elv-, vagy haszontársak járulhatnak némi aprópénzért. Ez is okot adhat a fölháborodásra, de nagy valószínűség szerint már senkinek nem üti át az ingerküszöbét, s nem rohan miatta a kamrába kaszát egyenesíteni, hogy induljon a Karmelitába...

ITT OLVASHATÓ

SZALAI ERZSÉBET: A MESTERSÉGES REGÉNY

MÉRCE / HÉVÍZ FOLYÓIRAT
Szerző: SZALAI ERZSÉBET
2023.10.21.

A mesterséges intelligenciáról (az AI-ról) szóló viták kapcsán gyakorta felmerül az a kérdés, hogy az AI megjelenése hogyan fogja befolyásolni a művészeteket. Sőt, mint többek között a hollywoodi forgatókönyvírók esete – akik a fenyegetettségük miatt még sztrájkba is léptek – mutatja, ez már velejéig a jelen kérdése is. Mit várhatunk az AI-tól, mint a műalkotásgyártás aktorától? A profitérdekeken túl milyen társadalmi szükségleteket elégítenek ki – ha egyáltalán kielégítenek valamit is – az AI kulturális termékei? Milyen új szükségleteket teremt, és hogyan hat a befogadókra, a műélvező közönségre? És hogyan tükrözi mindez a mai kapitalizmus állapotát, és milyen összefüggésbe hozható a jövő kapitalizmusával? Ezek a kérdések merültek fel bennem, amikor a Hévíz folyóirat szerkesztősége kérdést intézett hozzám: milyen irodalommal álmodnak az androidok és algoritmusok? Válaszom alább olvasható.

Az írás eredetileg a Hévíz folyóirat 2023/2-es számában jelent meg.

A mesterséges intelligencia tud irodalmat csinálni, tud regényt írni. Amit ír, annak van eleje, vége, cselekménye – csak éppen katarzist nem tud kiváltani. Mert azt csak a művész, a művészet tud.

Mi kell egy művészi alkotáshoz? Legelőször is múzsa, akinek az arcát látom írás közben, akihez beszélek. Az AI-nek annyi múzsája lehet, amennyit csak akar, akár pár másodpercenként is váltogathatja őket – vagyis egy olyan sem lehet, akihez érzelem köti – így nem lehet egy sem.

Ha nincs érzelem, akkor nincs kreativitás sem. Az érzelem a bármely, de különösen a művészi alkotáshoz elengedhetetlen intuíció berobbanásának, vagyis az isteni szikra kipattanásának alapfeltétele, mely a részekből új, létrejötte után csak erőszakkal szétbontható egészet, egy új minőséget kreál. Az AI ezt nem tudja, ő csak mennyiségeket, részeket képes egymás mellé rendezni.

Mert az AI-nek nincs tudattalanja. Mi történik a tudattalanban alkotás közben? Itt történik meg többek között a művész korábbi szenvedéseinek, traumáinak, elfojtott érzelmeinek feldolgozása, mely aztán az alkotás során új érzelmek és gondolatok formájában robban be a tudatosba. Az AI-nek azonban nemcsak hogy tudattalanja nincs, de hogy szenvedni tudna, az meg egyenesen képtelenség. Ha meg a szenvedés betáplálható a gépbe, nos, akkor az már nem az igazi, hiszen onnan akár mechanikus úton is bármikor kivehető. A cserélhető szenvedés protézisek sose közelíthetik meg az egyetlen egyén egyetlen, más által át nem élhető, máséhoz nem hasonlítható szenvedését.

A művészi alkotáshoz, a regényíráshoz sok-sok idő kell. Hogy legyen mód átélni a megtorpanásokat, az átmeneti alkotói válságokat, az elgyengüléseket. Hogy legyen mód élni a bumeráng hatással, amikor a művész akár ösztönösen is leküldi tudattalanjába kibogozhatatlannak érzett problémát, dilemmáit, hogy aztán egy idő elteltével agya egyszer csak kidobja a megoldást. Az AI ezt nem ismerheti, a másodperc törtrésze alatt megoldásokkal szolgál.

Jó művész, író csak szabad ember lehet, aki maga fogalmazza meg feladatát és kérdéseit, és semmilyen formában nem tűri az alkotói tevékenységébe való külső beavatkozást. Gondolatait, azok szerkezetét nem lehet satuba szorítani, vagyis nem lehet elemeit szabványosítani. Az AI viszont csak előre gyártott panelekkel képes dolgozni, működési módja így kizárja a spontaneitást, az egyediséget és eredetiséget. Feladatait, kérdéseit az őt programozó ember határozza meg – persze eljöhet az idő, amikor önálló életre kél majd, de az ember uralma alóli felszabadulása egyben az emberiség végét jelentheti.

Most pedig fordítsuk meg gondolatmenetünket, és vessünk egy pillantást a művészi alkotást, a regényt befogadó közönségre, tágabb értelemben arra a társadalomra, mely a műalkotást inspirálja, és élvezi azt, vagy kiveti magából!

...

ITT OLVASHATÓ