Szerző: ÉS
2023.10.20.
A demokráciák nyomás alá kerültek, terjedőben van a magyarhoz, illetve a törökhöz hasonló vezérdemokrácia, de Ausztriában is fenyegetnek antidemokratikus trendek, negyven százalék a politikai rendszer alapvető megváltoztatását akarja – így vezeti fel Hans Rauscher a bécsi Der Standardban arról szóló írását, hogy mit lehet tenni a demokrácia fenntartása érdekében. Hogy a szerző véleménye még világosabb legyen, ebben a szövegkörnyezetben a „vezér” a Führer szót fedi, tehát Führerdemokráciáról van szó.
Az ilyen, demokráciára hasonlító, de mégsem demokrácia, hanem autoriter berendezkedések közé sorolja Rauscher Magyarország és Törökország mellett Oroszországot, Indiát és Izraelt. Választások vannak, és az erős vezért viszonylag sokan támogatják, de már alig nyílik esély a demokratikus váltásra. Az osztrák elemző kitér arra, hogy Donald Trump is szívesen rendezkedne be ilyen módon remélt második hivatali ciklusában, az olasz Giorgia Meloni pedig alkotmánymódosítással törekedne az államelnöki hivatal domináns szerephez juttatására. Rauscher emellett azt az egyébként téves állítást is hangoztatja, hogy az illiberális demokráciát Orbán Viktor találta fel, és nem az amerikai Fareed Zakaria, de ebben nincs egyedül, immár a fél világ a magyar kormányfőnek tulajdonítja a copyrightot. Hazai vizekre evezve a Der Standard szerzője kitér arra, hogy ilyesmit akar, úgymond népi kancellár szeretne lenni Herbert Kickl is, akinek a Szabadságpártja csaknem egy éve a legerősebb párt az országban a felmérések szerint. Németországban pedig a szélsőjobboldali mellett akár a neonáci minősítésre is rászolgáló Alternatíva a második legerősebb párt. Mindezekkel szemben az eddig az illiberális demokrácia felé tartó Lengyelországban megmutatkozott, hogy azt meg lehet állítani.
Rauscher kiemeli, hogy a valódi demokrácia nem tiszta többségi diktatúra, hanem a kisebbségek védelmét is jelenti. Az a demokrácia, amely egyben liberális demokrácia is, védi az egyén jogait a többségi türannisszal szemben, és ez teszi vonzóvá. A mértékletességen, a világra való nyitottságon, a türelmen és a pluralizmuson alapul – miközben az illiberális demokrácia gyűlölködéssel működik, nacionalista, népi abban az értelemben, ahogy a német völkisch szó értendő, ellene van a pluralizmusnak és Európának. Ellenségekre van szüksége – Orbánnak Soros Györgyre, Putyinnak a romlott Nyugatra, Kicklnek a külföldiekre.
Rauscher a cikkben utal arra, hogy Christoph Hofinger szociológus és politológus a demokrácia megmentésének a kulcsát abban látja: a demokráciának teljesítenie kell a jobb élet ígéretét. Ha nem képes ellensúlyozni a növekvő egyenlőtlenségeket, akkor az emberek meg fogják kérdezni, mivégre a demokrácia. Európának meg kell tudnia akadályozni, hogy a hirdetési bevételek nagy része a Szilícium-völgybe vándoroljon – ha ez nem sikerül, akkor elveszítjük a médiaszerkesztőségeket, a demokratikus viták tartóoszlopait. Szintén kulcsfontosságú, hogy a demokrácia folyamatosan továbbfejlődjön, az nem elég, ha időnként elmegyünk választani, a polgári részvétel új formáit is meg kell találni. Hans Rauscher felidézi, hogy Nádas Péter magyar író nemrég a Der Standardnak adott nyilatkozatában azt mondta: ha nem működik a demokrácia, akkor azt nem a rasszistáknak vagy a fasisztáknak, hanem saját magunknak köszönhetjük – ha nincs rendben a demokrácia, akkor nincs elég demokrata.
Összefog-e Orbán és Fico?
Most pedig ereszkedjünk le a napi aktualitások közé. Összefog-e Orbán és Fico? Ezt a kérdést boncolgatja a Politico amerikai portál európai kiadása, miután a lengyel választások nyomán várhatóan Európa-barátabb kormány alakul Varsóban, de Szlovákiában a baloldali nacionalista Robert Fico győzelme nyomán a magyar kormányfő új szövetségesre lelhet az Európai Tanács asztalánál. Milan Nič, a Német Külkapcsolatok Tanácsa vezető elemzője szerint Orbán megpróbálja maga mellé felsorakoztatni Ficót a migráció, a jogállamiság, valamint Oroszország ügyében. Ha sikerül időben letennie Ficónak a hivatali esküt, már a jövő heti brüsszeli találkozón kiderülhet, hogy az új páros kierőlteti-e a migrációs vita újranyitását. Milan Nič úgy véli: Fico valószínűleg támogatni fogja Orbánt a jogállamiság kérdésében, de Ukrajnát illetően nem fogja rombolni az EU egységét, mert ahhoz azért túlságosan pragmatikus. „A választási kampányban túlságosan elment a szélsőségek felé” – vélekedik az elemző, aki szerint egyébként öngólt rúgtak az európai szociáldemokraták, amikor az új szlovák vezető kormánypárt tagságát már most felfüggesztették a pártcsaládjukban, amikor Fico még meg sem kezdte a kormányzást. Az új szlovák miniszterelnöknek egyébként nincsenek olyan külpolitikai ambíciói, mint Orbánnak, mindig a hazai ügyekre figyelt, és Brüsszelben inkább gyakorlatiasnak bizonyult.
Demonstrációk Palesztina mellett Európában
Végül nagyon röviden arról, hogy a Reuters részletesen ismerteti azokat a vitákat, amelyek Európában dúlnak a közel-keleti fejlemények nyomán meghirdetett palesztinpárti tüntetések – azok engedélyezése, illetve betiltása – körül. A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország és Ausztria megakadályozta október hetedike óta az ilyen demonstrációkat, míg Európa többi részében – kevés korlátozás mellett – meg tudták azokat tartani.
