2023. október 20., péntek

ÖSSZEFOG-E ORBÁN ÉS FICO? - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: ÉS
2023.10.20.


A Politico cikke szerint Fico valószínűleg támogatni fogja Orbánt a jogállamiság kérdésében, de Ukrajnát illetően nem fogja rombolni az EU egységét, mert ahhoz azért túlságosan pragmatikus.


A demokráciák nyomás alá kerültek, terjedőben van a magyarhoz, illetve a törökhöz hasonló vezérdemokrácia, de Ausztriában is fenyegetnek antidemokratikus trendek, negyven százalék a politikai rendszer alapvető megváltoztatását akarja – így vezeti fel Hans Rauscher a bécsi Der Standardban arról szóló írását, hogy mit lehet tenni a demokrácia fenntartása érdekében. Hogy a szerző véleménye még világosabb legyen, ebben a szövegkörnyezetben a „vezér” a Führer szót fedi, tehát Führerdemokráciáról van szó.

Az ilyen, demokráciára hasonlító, de mégsem demokrácia, hanem autoriter berendezkedések közé sorolja Rauscher Magyarország és Törökország mellett Oroszországot, Indiát és Izraelt. Választások vannak, és az erős vezért viszonylag sokan támogatják, de már alig nyílik esély a demokratikus váltásra. Az osztrák elemző kitér arra, hogy Donald Trump is szívesen rendezkedne be ilyen módon remélt második hivatali ciklusában, az olasz Giorgia Meloni pedig alkotmánymódosítással törekedne az államelnöki hivatal domináns szerephez juttatására. Rauscher emellett azt az egyébként téves állítást is hangoztatja, hogy az illiberális demokráciát Orbán Viktor találta fel, és nem az amerikai Fareed Zakaria, de ebben nincs egyedül, immár a fél világ a magyar kormányfőnek tulajdonítja a copyrightot. Hazai vizekre evezve a Der Standard szerzője kitér arra, hogy ilyesmit akar, úgymond népi kancellár szeretne lenni Herbert Kickl is, akinek a Szabadságpártja csaknem egy éve a legerősebb párt az országban a felmérések szerint. Németországban pedig a szélsőjobboldali mellett akár a neonáci minősítésre is rászolgáló Alternatíva a második legerősebb párt. Mindezekkel szemben az eddig az illiberális demokrácia felé tartó Lengyelországban megmutatkozott, hogy azt meg lehet állítani.

Rauscher kiemeli, hogy a valódi demokrácia nem tiszta többségi diktatúra, hanem a kisebbségek védelmét is jelenti. Az a demokrácia, amely egyben liberális demokrácia is, védi az egyén jogait a többségi türannisszal szemben, és ez teszi vonzóvá. A mértékletességen, a világra való nyitottságon, a türelmen és a pluralizmuson alapul – miközben az illiberális demokrácia gyűlölködéssel működik, nacionalista, népi abban az értelemben, ahogy a német völkisch szó értendő, ellene van a pluralizmusnak és Európának. Ellenségekre van szüksége – Orbánnak Soros Györgyre, Putyinnak a romlott Nyugatra, Kicklnek a külföldiekre.

Rauscher a cikkben utal arra, hogy Christoph Hofinger szociológus és politológus a demokrácia megmentésének a kulcsát abban látja: a demokráciának teljesítenie kell a jobb élet ígéretét. Ha nem képes ellensúlyozni a növekvő egyenlőtlenségeket, akkor az emberek meg fogják kérdezni, mivégre a demokrácia. Európának meg kell tudnia akadályozni, hogy a hirdetési bevételek nagy része a Szilícium-völgybe vándoroljon – ha ez nem sikerül, akkor elveszítjük a médiaszerkesztőségeket, a demokratikus viták tartóoszlopait. Szintén kulcsfontosságú, hogy a demokrácia folyamatosan továbbfejlődjön, az nem elég, ha időnként elmegyünk választani, a polgári részvétel új formáit is meg kell találni. Hans Rauscher felidézi, hogy Nádas Péter magyar író nemrég a Der Standardnak adott nyilatkozatában azt mondta: ha nem működik a demokrácia, akkor azt nem a rasszistáknak vagy a fasisztáknak, hanem saját magunknak köszönhetjük – ha nincs rendben a demokrácia, akkor nincs elég demokrata.

Összefog-e Orbán és Fico?

Most pedig ereszkedjünk le a napi aktualitások közé. Összefog-e Orbán és Fico? Ezt a kérdést boncolgatja a Politico amerikai portál európai kiadása, miután a lengyel választások nyomán várhatóan Európa-barátabb kormány alakul Varsóban, de Szlovákiában a baloldali nacionalista Robert Fico győzelme nyomán a magyar kormányfő új szövetségesre lelhet az Európai Tanács asztalánál. Milan Nič, a Német Külkapcsolatok Tanácsa vezető elemzője szerint Orbán megpróbálja maga mellé felsorakoztatni Ficót a migráció, a jogállamiság, valamint Oroszország ügyében. Ha sikerül időben letennie Ficónak a hivatali esküt, már a jövő heti brüsszeli találkozón kiderülhet, hogy az új páros kierőlteti-e a migrációs vita újranyitását. Milan Nič úgy véli: Fico valószínűleg támogatni fogja Orbánt a jogállamiság kérdésében, de Ukrajnát illetően nem fogja rombolni az EU egységét, mert ahhoz azért túlságosan pragmatikus. „A választási kampányban túlságosan elment a szélsőségek felé” – vélekedik az elemző, aki szerint egyébként öngólt rúgtak az európai szociáldemokraták, amikor az új szlovák vezető kormánypárt tagságát már most felfüggesztették a pártcsaládjukban, amikor Fico még meg sem kezdte a kormányzást. Az új szlovák miniszterelnöknek egyébként nincsenek olyan külpolitikai ambíciói, mint Orbánnak, mindig a hazai ügyekre figyelt, és Brüsszelben inkább gyakorlatiasnak bizonyult.

Demonstrációk Palesztina mellett Európában

Végül nagyon röviden arról, hogy a Reuters részletesen ismerteti azokat a vitákat, amelyek Európában dúlnak a közel-keleti fejlemények nyomán meghirdetett palesztinpárti tüntetések – azok engedélyezése, illetve betiltása – körül. A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország és Ausztria megakadályozta október hetedike óta az ilyen demonstrációkat, míg Európa többi részében – kevés korlátozás mellett – meg tudták azokat tartani.

TÓTH ZOLTÁN: NEM A SZAVAZÓKÖRÖK ÁTRAJZOLÁSA A GOND, HANEM A POLITIKAI SZÁNDÉK

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.10.20.


Ha tartjuk magunkat a demokratikus választási elvekhez, és ahhoz, hogy lehetőleg arányos legyen a választási rendszer, akkor indokolt az egyéni választókerületeknek a lakosságszámhoz igazítása – mondta Tóth Zoltán választási szakértő. Szerinte a kérdés csak az, hogy mi az a politikai szándék, ami az átrajzolást vezeti. A választókerületek átrajzolásában a szakértők csak szolgálólányok, és mint tudjuk, a szolgálólányok mindig megesnek – tette hozzá.


Budapest több kerületében is át kell rajzolni az egyéni választókerületeket a jövő júniusi önkormányzati választás előtt, a lakosságszám csökkenése miatt. Valóban szükség van a választókerületek átszabására, vagy ez is csak egy trükk?

Ha tartjuk magunkat a demokratikus választási elvekhez, és ahhoz, hogy lehetőleg arányos legyen a választási rendszer, akkor ez indokolt. Nemhogy nem vitatnám, hanem egyenesen támogatnám, mert az átlátható és tisztességes választási rendszernek része az arányosság elve. A kérdés azonban az, hogy hogyan fog történni ez az átalakítás. Az egy dolog, hogy a lakosságszámnak lehetőleg egyenlőnek kell lennie az egyéni választókerületekben, de a fő kérdés az, hogy ez együtt jár-e úgynevezett szavazat majorizáló törekvéssel. Ezt egy amerikai Köztársaság párti választási szakértő találta föl 1835-ben. Eszerint úgy kell kialakítani a választókörzeteket, hogy az a „pártunk” számára kedvező legyen. Azóta eltelt több mint 100 év. Ehhez már az is hozzátartozik, hogy mi a politikai szándék, ami az átrajzolást vezeti. Tehát nem az átrajzolásnak a ténye az, ami problematikus lehet, hanem hogy a szavazóköri adatok ismeretében milyen szándék vezérli az átrajzolót. Ez a fő kérdés. Szakértőként én nem látom át a politikai szándékot, meg azt se, hogy az apparátus, az úgynevezett választási szakértők milyen instrukciót kapnak az átrajzoláshoz. Az apparátus ugyanis hűen követi a politikusok intencióit. Az úgynevezett választási szakértőknek egyidejűleg kell érteniük a választási demográfiához, a választási rendszerhez, a matematikához. Ez elég soktényezős tudást igényel, és a politikusok által vezérelhető folyamat...

FÉNYSEBESSÉGGEL ÉPÜLŐ BUDAPEST – AMIKOR AZ USA METROPOLISZAIHOZ HASONLÍTOTTÁK A FŐVÁROST

VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2023.10.20.


Mivel érdemelte ki a „kis hatósugarú világváros” jelzőt a dualizmus idején frissen bejegyzett Budapest, amely néhány évtized alatt megnégyszerezte lakosainak számát? Hogyan orvosolták a lakásínséget és milyen koncepció mentén épült ki meseszerű gyorsasággal az a városkép, ami miatt a város oly kedvelt úticélja a turistáknak ma is? A Budapest Főváros Levéltárával kötött együttműködésnek megfelelően mai adásunkban a város születésének 150. évfordulója alkalmából megjelenő monográfia soron következő fejezetébe engedünk betekintést. Kalauzunk Klement Judit, az ELTE BTK Történeti Intézetének docense, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi intézetének tudományos munkatársa lesz.

Részletek a műsorból: 

A múltkori adásban Géra Eleonórával már beszélgettünk arról, milyen indulatokat váltott ki Pest, Buda és Óbuda egyesítésének gondolata, milyen érvek, ellenérvek ütköztek e téren, hiszen jóllehet a dualizmus idején realizálódott ez a döntés, azért nagyon sok vita előzte meg már a reformkorban. Hogyan nőtt fel a feladathoz a város? Mennyi idő kellett arra, hogy magára találjon ezek között az új határok között?

Klement Judit: A kérdés komplex, merthogy valójában úgy is tekinthetjük, hogy a története a három városrésznek immár egyesülve folytatódott. Tehát nagyjából ugyanazt az utat járták tovább, amin korábban elindultak, csak éppen egyesített városként. Pest ugyanúgy gazdasági centrum maradt és fejlődött tovább ezen a vonalon. Óbuda is folytatta azt az ipari fejlődést, amely elkezdődött már, de ugyanakkor ott volt mellette az a kicsit falusias jelleg, tehát ez is élő maradt a korszakban. Buda az, ami talán leginkább változott ez alatt az idő alatt, merthogy azok a területek, amik korábban mezőgazdasági területek voltak még a dualizmus előtt, szépen lassan beépülnek, a mezőgazdasági jelleg eltűnik. Ehhez persze a filoxéra is hozzájárult: a szőlő kipusztult. De valójában szükség is van erre a területre. Ami igazán izgalmas a főváros egyesítésében, hogy a városhatár, amely 1873-tól él, az ugyanígy marad. Valójában tényleges változás, nagy változás majd csak 1950-ben következik be, amikor kiterjesztik a város határát, és a nagy Budapest létrejön. Egészen addig ugyanazon a területen gyarapszik a város, miközben négy és félszeresére nő a népessége. Tehát világos, hogy a területek, amelyek a városhatáron belül vannak, azoknak a használata átalakul. Hogyan nőtt fel a város a feladathoz? Ugye itt nemcsak egy városegyesítés történik, hanem a nemzet fővárosává válásnak a dinamikus elindítása. Ez rengeteg intézményt, funkciót hoz a városba, és ezeknek az épületeit, az infrastruktúráját ki kell építeni. Tehát a nemzeti fővárossá válás az, ami igazán új elem, minden további a megkezdett útnak a folytatása.

Mi mindenben tért el Budapest társadalma az ország többi részének népességétől ebben az időben?

Klement Judit: A város növekvő lakosságszámának a legnagyobb része bevándorlásból lett. Azt is írja a demográfiai szakirodalom, hogy az 1880-as évtizedig alapvetően a város abból nő, hogy ide jönnek emberek dolgozni, élni. Az 1880-as évektől kezdve viszont már a természetes szaporodás is jelentősebben tudja növelni a város népességét. Ha ezt az alapgondolatot vesszük kiindulópontként, akkor világos, hogy ez egy fiatal népesség. Az egyik legfontosabb sajátossága a város lakosságának, hogy az átlagéletkor kevesebb, mint az ország többi részén. Sokkal nagyobb része a lakosságnak a 20 és 40 közötti nagyon aktív korú népesség. Tehát ez például az egyik érdekes pont. Később házasodtak, kevesebb gyereket vállaltak, több volt a házasságon kívüli születésszám a fővárosban, mint az országos adat, és egész egyszerűen több volt az olyan városlakó, aki nem is házasodott meg, ami azért ebben az időszakban még nem szokványos.

És mi ennek az oka?

Klement Judit: Ez nemcsak Budapesttörténeti sajátosság, ez általában a nagyváros jelensége. Mit jelent nagyvárosban élni? Ott sokan vannak, sokfelől érkeznek, sokféle háttérrel bírnak. Egy gyorsan növekvő város esetében a lakosság jelentős része új lakó. Mindaz, ahol addig élt, az a szociális közeg, az nincs vele jelen. Tehát egy kicsit kiszakad az eredeti életteréből, és egy új élettérben kezd el működni. Ez azt is jelenti, hogy azok a szabályok, amelyek ott érvényesek voltak, azok itt már kevésbé. Nincs az a közösségi kontroll, de itt most a kontrollt nagyon pozitívan is értem, nem korlátként, hanem inkább keretként.

Budapest 1910-re a nyolcadik legnagyobb európai város lett, olyannyira, hogy az USA metropoliszaihoz is hasonlították. Nyilván rengeteg problémát is hozott magával a nagyvárossá válás. Voltak nyomortanyák? Melyek voltak a város igazán veszélyes részei, milyen volt a közbiztonság?

Klement Judit: A város népességének gyors növekedése egyértelműen nagyon sok szociális problémát vetett fel. A lakásínségről már beszéltünk. Budapest esetében a szegregáció, tehát az, hogy a város lakossága társadalmi csoportonként elkülönüljön egymástól fizikailag, nem volt olyan erős. A körút vagy az Andrássy út elejének a nagy bérpalotáiban is igaz volt az, hogy különböző társadalmi szintű, rangú, egzisztenciális szinten élő emberek éltek egy épületben. Márai az egy polgár vallomásaiban tökéletesen leírja, igaz, nem Budapesten, hanem Kassán, azt a helyzetet, hogy az, hogy az első szinten ki lakik, az egy társadalmi rang is. Az, hogy a negyediken ki lakik, az szintén egy társadalmi rang. Minél magasabban van egy lakás, annál kisebb a presztízse, egyébként az infrastrukturális ellátottsága is kisebb lesz a lakásnak, és annál kisebb pénzű bérlő fogja tudni kibérelni. Mert ugye a budapesti lakosságnak a jelentős része, majdnem az összes, bérleményben lakik. Ez az általános trend. Tehát ilyen értelemben a szegregáció az egy épületen belül valósul meg, ezt hívják vertikális szegregációnak.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ 

HÁROMMILLIÁRD FORINTNÁL IS TÖBBET FIZETTEK KI A VAGYONKEZELŐ ALAPÍTVÁNYOK VEZETŐINEK

24.HU
Szerző: KOZÁK DÁNIEL
2023.10.20.


Utánajártunk, igazak-e azok a vádak, amelyek szerint a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumai és felügyelőbizottságai kifizető helyként funkcionálnak. Mindössze négy olyat találtunk, amelyekben a vezető tisztségviselők – vagy legalábbis közülük többen – nem vesznek fel fizetést, ám előfordul az is, hogy havi 2,5 millió forint az átlagos tiszteletdíj.

Összesen több mint 3,1 milliárd forint tiszteletdíjat vettek fel tavaly a közérdekű vagyonkezelő alapítványok élére kinevezett vezető tisztségviselők, vagyis a kurátorok és felügyelőbizottsági tagok – ezt számolta ki lapunk az alapítványok által beadott éves beszámolókból. A kormány az elmúlt években összesen 35 vagyonkezelő alapítványt hozott létre – köztük 21 egyetemit –, és 2022 volt az első teljes év, amikor már valamennyi alapítvány működött, így csak most nyerhettünk valódi képet arról, hogy mennyi pénzt is visznek el valójában.

Mivel minden alapítványban öt kurátor és három fb-tag van, átlagosan közel egymillió forintos havi juttatásban részesülhetett az összesen 280 – többségében a kormánypártokhoz kötődő – vezető, akiknek csupán annyi a kötelezettségük, hogy kéthavonta megjelenjenek a testületi üléseken.

Ők azok, akik miatt – nagyon leegyszerűsítve – Brüsszel bekeményített, és végül az Európai Tanács tavaly decemberi határozatában megtiltotta az uniós intézményeknek, hogy bármilyen kötelezettségvállalásra szerződjenek ezekkel az alapítványokkal, vagyis elzárták előlük az uniós forrásokat. Mindezt az összeférhetetlenségi aggályokkal és a támogatások felhasználásának átláthatlanságával indokolták. A döntés legfőbb kárvallottjai az alapítványú fenntartású egyetemek lettek, amelyek így a jelen állás szerint elesnek a Horizont- és az Erasmus-programokból származó pénzektől és ösztöndíjaktól...

GÁBOR GYÖRGY: KÖRMAGYAR

SZABADSÁG KLUB / KLUBRÁDIÓ
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.10.20.


A választások hatása a lengyel állami médiára ismerős lehet.


Az a rövid kis könyv, ami a kiváló történésznek, Szűcs Jenőnek köszönhető, s ami a Vázlat Európa három történeti régiójáról címet viseli, ma, több mint négy évtizeddel megírását követően is épp olyan pontos, épp olyan megvilágosító erejű és épp olyan aktuális, mint elkészültekor.

Szűcs Jenő beszélt a nyugati állami és társadalmi létről és a keleti „államosított” társadalomról. Meg arról, hogy míg a nyugati modell a jobbágyság megszűnésén alapul, addig a keleti a jobbágyság prolongálásán. A könyvben az uralmi szellem és a jobbágyi alázat reprodukciójából és a „félelem mechanizmusából” következő és máig érvényes társadalom- és mentalitástörténeti összefüggésekre világított rá.

Ha valaki nem ismeri ezt a munkát, s éppen nincs kéznél, hogy elolvassa, akkor nézze meg a mai nap egyik hírét, amely arról számol be, hogy a vasárnapi lengyelországi választásokat követően, vagyis akkor, amikor már a hülye számára is nyilvánvalóvá vált, hogy a PiS nem szerzett elég mandátumot ahhoz, hogy kormányt alakíthasson, vagyis amikor kiderült, hogy végső soron és a lényeget tekintve vesztett, nos, abban a pillanatban megszólalt a lengyel állami tévé egyik prominens műsorvezetője, és elmondta, hogy „durvább propagandát műveltünk, mint a kommunizmus alatt.” Korábban a hatalom megrendelésére, éppen úgy, mint a mostani Magyarországon, „odaföntről” kiadott és elvárt ukáz írta elő, hogy a tévé minden lehetséges eszközzel népszerűsítse a hatalmon lévő PiS programját, s minden lehetséges aljas és tisztességtelen eszközzel járassa le az ellenzéket.

A hirtelen megvilágosodott és megnyílt vezető tévés a vereség utáni tizenötödik másodpercben roppant hősiességgel és sosem tapasztalt nyíltsággal már arról beszélt, hogy „az egész nemzetet megaláztuk a hónapok óta árasztott propagandával.” És ugyanezt tette egy másik riporter egy ugyancsak a hatalom befolyása alatt álló másik televízióban, mihelyst az ellenzék győzelme nyilvánvalóvá vált: oroszlános bátorsággal belefojtotta a szót a PiS képviselőjébe, s megadta a szót egy ellenzéki politikusnak, akiről addig nem is lehetett tudni, hogy ő is ott van a stúdióban.

Ha nyert volna a PiS, s újra kormányképes lenne, az első televíziós nagy és őszinte vallomása aligha hangzott volna el, s ma is épp olyan zavartalanul manipulálna, ahogy még a kommunizmusban sem tették, s a másik riporter esetében továbbra sem derült volna ki, hogy ül a stúdióban egy ellenzéki, ám a kormánypárti még mindig beszélne és csak beszélne.

Ezek a történetek árulják el a legtöbbet Európa általunk lakott eme régiójáról: a földig hajoló „szolgaemberről”, hogy ugyanis az emberi méltóság és önbecsülés emitt nem a politikai viszonyok konstitutív eleme, hanem annak kitettje, alávetettje és eszköze csupán. Emitt az egymás mellé rendeltség dinamikus és horizontális struktúrájával szemben a hűbéri függés és függőség vertikális mozdulatlansága köszön vissza, s az, hogy Európa ezen térfelén a parlagiasan alpári hatalmi réteg és a szolgálatukba szegődött még alpáribb cselédhad, így a fent emlegetett úgynevezett újságírók, tévések, riporterek, szócsövek és kézből etetett visszhangok képesek azt hinni, hogy az állam corpus politicumában ők képviselik az országot, az ország „szabadságát”, véleményét és elképzelését, múltról és jövőről egyaránt. Miközben, a minimális önbecsülés hiányában, bennük is mozdíthatatlanul és megrendíthetetlenül egyszerre van jelen az uralmi szellem és a jobbágyi alázat, az értelem mechanizmusát minden egyes esetben felülíró félelem és rettegés folytonos érzülete.

Ez az egész azonos azzal, amit Bibó István „eltorzult magyar alkatnak” és „zsákutcás magyar történelemnek” nevezett.

Voltaképpen egyetlen jó van ebben az egészben, feltéve, ha az ember némi humorérzékkel rendelkezik: az, hogy néhány évtizedes létezés után pontosan tudhatók az elkövetkezendők. Gogol A revizor című darabjának legvégén azon röhög az ember, hogy a függöny leereszkedése ellenére tévedhetetlenül sejthető a folytatás.

Hát pont így röhögök előre magam is: milyen szép lesz, amikor ugyanilyen vagy hasonló kényszerszövegek fognak előbugyogni a ma még nagyon magabiztos önmegalázók szájából: vallomások, időtlen idők óta keringő, s mások által levetett konfessziók, nagy ön- és kollektív leleplezések, vitézlő, férfias, halálmegvető nyilatkozatok, a „belülről bomlasztottam”, vagy a „még mindig jobb, hogy én voltam ott és nem az a másik”, vagy a „tévedéshez mindenkinek joga van, de a felismeréshez és a morális változáshoz is” megannyi gyomorforgató és pocsék közhelyduma. Az ember ilyenkor jókat röhög, kiröhögi a most még magabiztosakat, a most még önmagukat örök győztesnek imaginálókat, aztán a vígalom bevégződik, the show must go on, jönnek az új riporterek, új tévések, új műsorvezetők, új műsorok és új undokok.

A legtöbbjük a régiekből verbúválódva. Azok a kevesek, akik pedig nem szolgáltak akkor, azok most sem fognak.

Mint az egyházak, egyfelől. És mint Iványi Gábor és a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, másfelől.

És mindig ugyanazok fent és mindig ugyanazok lent.

És megint elölről.

Körmagyar. (Special thanks to Kornis Mihály)

MIT OLVASS, HA ÉRTENI AKAROD, MI TÖRTÉNIK GÁZÁBAN?

LAKMUSZ
Szerzők: Neuberger Eszter - Totth Benedek - Zöldi Blanka
2023.10.19.


Izrael és a Hamász háborúja az online térben is nagy intenzitással zajlik. A felek változatos stratégiákat alkalmaznak, érdemes fenntartásokkal kezelni még a hivatalos forrásból származó információkat is. Tanácsokat adunk a biztonságos tájékozódáshoz.

Az ENSZ és az Európai Unió által is terrorszervezetnek minősített Hamász meglepetésszerű támadást indított Izrael ellen a gázai övezet területéről október 7-én. Válaszul Izrael hivatalosan is háborút hirdetett a Hamász ellen, azonnal bombázni kezdte Gázát.

Hasonlót tapasztalunk most, mint amikor Oroszország indított támadást Ukrajna ellen: az elmúlt napokban a gázai háborúval kapcsolatos hírekkel, videókkal és elemzésekkel van tele a sajtó és közösségi média is, és sokszor érezhetjük úgy, hogy nehéz ezek között eligazodni.

Ennek több oka is van:

- Ilyen konfliktusok esetén az érdekelt felek (jelenleg a Hamász, Izrael, de tágabb értelemben az őket támogató csoportok, nemzetközi szövetségesek is) a saját érdekeik mentén kommunikálnak, igyekeznek befolyásolni a közvéleményt, és információs fronton is háborút vívnak egymással.

- A háborút és a háborús kommunikációt nagymértékű bizonytalanság jellemzi (ezt gyakran a “háború köde” kifejezéssel írják le). Gyorsan változó, kiélezett helyzetekben ez fokozottan érezteti a hatását (mint például a gázai kórháznál történt robbanás esetében).

- A félrevezető, hamis tartalmakat nem ritkán szándékosan terjesztik olyan szereplők, akiknek érdekében áll a közvélemény összezavarása (a jelenséget nevezzük háborús dezinformációnak).

A dezinformáció nemcsak a konfliktuszónában, hanem a világ más részein is tovább gerjesztheti a feszültséget. A felfokozott indulatok pedig olyan tragédiákhoz vezethetnek, mint amilyen az egyesült államokbeli Illinois-ban történt, ahol a hétvégén halálra késeltek egy palesztin-amerikai fiút, a hatóságok szerint „egyértelműen a Hamász és az izraeliek között zajló konfliktus miatt”. A higgadtabb közbeszéd érdekében is fontos minél jobban felvértezni magunkat a félrevezető információk ellen.

A következőkben:

- tanácsokat adunk, milyen forrásokat érdemes fenntartással kezelnünk, és melyek nyújthatnak segítséget a tájékozódásban,

- bemutatjuk, milyen tipikus dezinformációs technikákkal találkozhatunk internetezés közben,

- és összegyűjtöttük, hol nézhetsz utána, hogy a háború kezdete óta milyen dezinformációs tartalmakat lepleztek már le tényellenőrzéssel foglalkozó szervezetek...

A FIDESZ-SZAVAZÓ NYUGALOMRA VÁGYIK

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.10.20.


Tegnap a másik dolgozómban kitettem a hírt a honlapra arról az igen sajnálatos eseményről, hogy összeültek a NATO tagországok nagykövetei (plusz a svédek) azért, mert Orbán Putyinnal cimboráskodik. Más szemszögből, ahogyan láttuk és esett már szó róla, az orosz diktátor dróton rángatja a magyart, bábozik vele, és mindeközben haláli nyugalommal nézi, ahogyan TIK-el, vakarózik és rángatózik előtte a fotelban, mint valami elvonási tünetektől szenvedő leharcolt alkoholista. Vagy más szerencsétlen organizmus. De ez momentán mellékszál.

A legérdekesebb az volt – mert az olvasó mindig tud meglepetést szerezni -, hogy a kikerülő hírhez perceken belül érkezett egy hozzászólás, amely a nagykövetek tanácskozása, hogy úgy ne mondjuk, elborzadó összegyűlése okán az egészből annyit fogott fel és tartott érdemesnek közölni a nagyvilággal, nem érti az ellenzéket, aki egyfolytában csak veszekszik, minek kell ebbe is belekötni, hogy Orbán ilyen kedvesen beszélget a Vlagyimirral. Van ebben valami kretén világlátás, de az a legérdekesebb, hogyan kerül bele az ellenzék a nagykövetekbe.

Mi az a reflex vagy tudatalatti, a Freud által megénekelt „Id”, amit jobb híján ősvalaminek lehet nevezni, ami egyrészt – miközben a nyájas Fidesz-szavazó eltelten majszolja a csirkelábat – ott is ellenzéket lát, ahol egyáltalán nincsen, másfelől viszont megmutatja azt az idiotizmusba hajló naivitást, amely a vértől, fröcsögő háború kapcsán „veszekedésről” vizionál. Fő a nyugalom ezek szerint, becsukjuk a panel vagy kádárkocka ajtaját, hogy semmi be ne türemkedjen a világból, s ilyen állapotban eltelten hallgatjuk a Kossut Rádiót péntekenként.

Onnan pedig különös dolgok hangzanak el, mint például a „stratégiai nyugalom” a kedves vezető szájából, ami nem biztos, hogy az idézett kommentelő eszébe jutott, amikor a veszekedő ellenzékről vizionált, de nagy valószínűséggel beépült a reflexekbe. Az önkéntelen reakciókba, amitől az összes, most eufemisztikusan Fidesz-szavazónak hívott, de amúgy nyájnak is nevezhető organizmus ugyanúgy béget, ahogyan őt a propaganda bedresszírozza. Ha birkákról nem lenne hülyeség ezt kijelenteni, Pavlov kutyáinak is hívhatnánk őket.

Illetve Orbán kutyáinak, akiknek úgy csorog a nyála, ahogyan a kedves vezető a gombot nyomogatja. Ilyen feltételes reflexeket igyekszik beépíteni a nyájba (illetve akkor falkába) a Fidesz szűkebb hazámban, az én kis fatornyosomban is, ahol azon ment a cirkusz, hogy a polgármester fogadta magát a Gyurcsányit. A helyi narancsosok pedig úgy beindultak ettől, mint valami turbóra kapcsolt kukásautó, és olyan világvégét rittyentettek az itteni híveknek, akárha valami bibliai próféták volnának, de alávaló gazemberek mindenképp.

Nagy valószínűséggel a pártközpontból vezényelték az attakot, mert a mi kis helyi porbafingó fideszeseinkből ennyit se nézek ki, de beindult a tutulás, hogy aki a polgármesterünkre szavaz az Gyurcsányra szavaz. És az akció végén megjelent így a fatornyosommal összemosva a 2006-os, amúgy Orbán vezényelte zavargás azt a képzetet keltve, ez lesz itt, ha jövőre nem a Fideszre adja a voksát a birka vagy a nyálát csorgató kutya. Innen nézvést érteni véljük a debilitás azon fokát is, ahonnan a nagykövetek kapcsán elindultunk. Meg a veszekedést.

Ott tartunk Gyurcsány kapcsán – ha már nekiláttunk az ilyen négylábús hasonlatoknak -, mint az Állatfarmban, amelyben a disznók azzal riogatták a bamba elnyomottakat, hogy ugye, nem akarják, hogy visszajöjjön Mr. Jones. Ezzel pedig nehéz akármit is kezdeni, mert mint kiinduló tételünkből látszik és fakad, az ellenzék „veszekedésével” szemben van ott a Fidesz, amely nyugalmat ad, megvéd a migráncsoktól, háborútól és az óvodások fütyijének lemetélésétől. Ha a Fidesz nem lenne, elvinné az egész országot a rézfaszú bagoly.

Mindeközben pedig maga a fideszbirka is elnyomorodik testben és szellemben. Valahogy úgy néz ki, mint amikor az egyik filmben a nagy kettőstől, amikor miközben Bud Spencer dölleszkedett a pultnál isteni nyugalommal, a rossz emberek pedig verték szét az ivót, Terence Hillnek kellett felhívnia a figyelmét arra, hogy a hátadon törik szét a széket. Mint ahogyan tényleg ott törték, de csak a felszólítás után fordult meg hősünk, hogy pofán vágja a galeri hőzöngő tagjait. Megengedő volt ez a hasonlat is, de legalább megmutatja, hol is élünk.

Nem mondtam ezzel a kis történettel semmi újat ma sem, csak újólag megmutattam világunk mérhetetlen ostobaságát és aljassággát, mert mást tenni nem tudok. Ha úgy tetszik, gúzsba kötve táncolok, ahogyan Nietzsche hasonlata mondja nekünk, de hová is merészkedik az ember, amikor a mai Magyarországon ilyen vizekre evezni teljesen fölösleges, mert az élet valahol agytörzsi szinten van. Bamba vigyor, böfögés és kannás boros fröccs azzal az óhajjal, hogy csak a Putyin meg ne haragudjon, és a Gyurcsány vissza ne jöjjön. Ez a boldogság receptje.


AZ ÉLET ÉS IRODALOM 2023/42. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2023.10.20.


PUBLICISZTIKA


Váncsa István
A templom már a zaciban


Végtag nélküli hajléktalanok kerülhetnek az utcára, adta hírül a sajtó a múlt hét végén, az olvasó pedig szemrebbenés nélkül továbblapozott. Húsz évvel ezelőtt egy ilyen hírrel találkozván még valamifajta érdeklődés halvány jelét láthattuk volna az arcán átsuhanni, idővel azonban az ember bármit megszokik. Ha azt mondják neki, hogy ezentúl minden kedden és csütörtökön reggel kilenckor köteles megjelenni a legközelebbi Fidesz-irodán, hogy ott kapjon két baromi nagy pofont, akkor elsőre talán kissé prüszköl, vacillál, kibúvókat keres, később aztán megnyugszik, nyitáskor pedig már a pártiroda előtt toporog, és a neki járó pofonokat követeli.

Magukkal a végtag nélküli hajléktalanokkal más a helyzet, rájuk az eddiginél is cudarabb világ köszönt, de hogy miért, arra magyarázat nincs. Az emberek egy bizonyos hányadára értelmetlen és borzalmas csapásokat mér a sors, ilyesmivel szembesülvén szeretnénk azt hinni, hogy megérdemelték, noha tudjuk, hogy nem. Erre találták ki a leleményes indiaiak a karma fogalmát avval a céllal, hogy az eredendően amorális világot valamifajta erkölcsi rend látszatával némiképp barátságosabbá tegyék, ez a maga módján működik is, csak hinni kell benne nagyon.Tovább

A szerző további cikkei

Mitrovits Miklós
Donald Tusk visszatér

Ellenzéki győzelem Lengyelországban

A szerző további cikkei





Standeisky Éva
Ötvenhat

Válaszaim a Sic Itur ad Astra folyóirat kérdéseire

A szerző további cikkei




FEUILLETON

Magyar Miklós
A kívülálló Sartre-tól az elkötelezett író-filozófusig


IRODALOM

Szív Ernő
Kodokusi, 2017


A nevem nem érdekes, ha megkérdezik, mi a foglalkozásom, most már csak azt felelem, hogy többnyire idős emberekkel foglalkozom. Igazán nem kívánok megijeszteni vagy elborzasztani senkit, de el kell árulnom, hogy ezek a javakorabeli emberek, amikor kapcsolatba kerülnek velem, már nem élnek. Nem taglalom, hogy milyen állapotban vannak már ekkor. A halált az emberek többsége egyébként is szégyenletesnek és viszolyogtatónak tartja, én ezt nem így látom. Egy friss özvegy mondta nekem egyszer, milyen szerencséje van, hogy nem áll módjában látni a saját holttestét, már szegény felesége is mennyire elborzasztotta. Furcsállottam ezt a megjegyzést, de nem szóltam miatta.

Mijazaki Jako nem volt idős ember, ahogy pedig általában hosszú életű emberekkel hoz össze a munkám.Tovább

A szerző további cikkei

Patak Márta
Montparnasse 13


Jean-Louis úgy képzelte, hogy Natalia majd elvégzi a nemszeretem munkát Odette mellett, ő megszabadul egy csomó nyűgtől, szeszélytől, amit eddig nehezen ugyan, de elviselt, ha kellett, bevásárolt, mert bejárónőt vagy cselédet Odette nem tűrt meg maga mellett. Jean-Louis jól okoskodott, sőt, amíg ő leste, miben lehetne szolgálatára, addig Odette sem tétlenkedett, a Montparnasse 13 alatti udvari lakását kiadta Hugónak, a frissen Párizsba érkezett mexikói szakácsnak.Tovább

A szerző további cikkei

Somogyi Feri
Vörösboros hajnal


Azt mondja Eszter, nem tudok semmit a mai irodalomról. Az mára totál biznisz lett. Lájkvadászat. Kinek van több követője. Poszt a kattintásért, a szponzori pénzekért. Számok mondják meg, ki vagy, mennyit érsz. Legyél jó. Még jobb. Csinálj úgy, mintha mindig történne veled valami. Oszd meg, legyél popsztár.Tovább

A szerző további cikkei

Kántor Zsolt
Szúnyog


Támaszkodnia kell valamire, ami megtartja, még álmában is, mert alátámasztás nélkül a lélek se bír fennmaradni, nemhogy a test. Ezen járt az esze. Feküdtek az ágyban, egymással párhuzamosan, mint két vonal. Most a végtelenben sem tudnának találkozni. Helga azt mondja, nincs kedve. Még jó. Ő már szinte félálomba zuhant. Nem csinált semmit voltaképp, egész nap csak gondolkodott. Hogyan lehetne megírni azt a verset, amit álmában elkezdett. Úgy kezdődött, hogy nem tudta, milyen kék az ég. Miként lehetne megnevezni a kékséget? Reggel belebújt a nadrágjába, ilyenkor mindig eszébe jut, milyen nagy kegyelem, hogy nem bukik orra. Megitta a kávéját, pisilt, dezodort fújt a hónaljába, gránátalma, citrom. Megnézte a leveleket, semmi érdemleges, csupa fölösleges kapocs, varrat, köztes lét. „Az ember tudta nélkül időzik”, olvasott bele egy novellába. „Időtlenített életet élünk.” Biztosan érzékeljük, csak nem érezzük. Az érzésről mindig azt gondolta, valóság.Tovább

A szerző további cikkei



Élő Csenge Enikő
6/1


A szerző további cikkei




Marno János
Kezdek


VISSZHANG

Lévai Júlia
Sovány vigasz


A szerző további cikkei

Valcsicsák Imre
Őszinte szó


KRITIKA

Károlyi Csaba
A gyász és a kék ég


► Piros Vera: A fáraó megérkezik Lisszabonba. Kalligram Kiadó, Bu­da­pest, 2023, 112 oldal, 3500 Ft

A távlatot a beszélő számára Portugália adja. Onnan néz vissza korábbi életére és apjára. A naplófejezetek előtt szereplő nyitószöveg a leginkább lírai költemény, az 1755-ös nagy lisszaboni földrengést idézi meg. „A gyász eleganciája mégsem a gyász tabuja, hanem a gyász méltósága. Akkor is, ha apánk halála és a lisszaboni földrengés: a mindenható kegyelembe vetett hit megrendülése. Vagy éppen ellenkezőleg?” – írja a fülszövegben Fehér Renátó. Később, egy finom rész a kissé mumifikálódó apát így írja le: „Az ablakon keresztül figyelem apámat. Apám szép. Két hete egyre szebb. Az elmúlt két hétig nem tudtam, hogy szép. Várakozik. Aztán a fáraó előlép.” (92.) Ennyi kis fogódzót kapunk itt a cím értelmezéséhez. Igazából a nő érkezik meg Lisszabonba, és immár egyértelmű, ki az első számú férfi az életében: „A felesége vagyok, és meghalt az apám.” Ezután a 98. oldalon portugál sorokat is olvashatunk, köztük egyetlen magyar nyelvű mondat: „Az ég annyira kék”.Tovább

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltja (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Andócs Zoltán. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább

A szerző további cikkei

Demény Péter
Ex libris


Román triptichon
Gabriel Chifu: Végpont, és újra
Florin Irimia: A kínai kisautók rejtélye és más történetek
Elena Vlădăreanu: Európa

Gyürky Katalin
Hát jó


► Lukáš Palán: Útmutató apokalipszishez. Fordította Hanzelik Gábor. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 2023, 216 oldal, 5999 Ft

Lukáš Palán elbeszélőjének egyszerű nyelvezete tökéletesen tükrözi a világ más tájaitól — még a szomszédos nagyvárostól is — teljes mértékben elszigetelt közösség világképét. Pár egyértelműen lefektetett szabályt tudunk meg általa: abból kifolyólag, hogy itt mindenki ismer mindenkit, és mindent tud is a másikról, „a hírek fénysebességgel terjednek” (8.). Itt az emberre — akár idős, akár nem — azonnal ráaggatják az Öreg jelzőt, ha az anyja és az apja elhalálozik, vagy, ahogyan errefelé mondják, „Isten kegyelmébe kerül” (94.). S mivel mindenki kerékpárral közlekedik, a háztól a legfőbb közösségi térig, a kocsmáig és vissza a távolságot nem pusztán méterben és kilométerben, hanem „taposásszámban” (72.) is mérik. Ám Lukáš Palán prózáját olvasva azt érezzük, hogy mindezek a szabályok mégse tudnák összetartani a falu népét, ha nem létezne még egy, a fentieknél is erősebb kohézió a településen. Ez pedig a közösségnek abban a külföldet is megjárt, tanult — s mint ilyen, minden szempontból különös és különc — tagjában, Egonban testesül meg, akit rendre hazavárnak, hogy az ő bölcsességén keresztül a számukra elérhetetlen nagyvilág dolgairól mégis legyen valami fogalmuk.Tovább

A szerző további cikkei

Benczi Boglárka
Mesélő segítők


► Boldizsár Ildikó: „Hogyan segítsek én terajtad?” Segítő kapcsolatok a mesékben. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2023, 264 oldal, 5699 Ft

Boldizsár Ildikó szerint az élőszavas mesemondásnak óriási hatása van a hallgatóra, így a terápiás folyamatban is. Nagyon fontos, hogy a meseterapeuta mesélés közben biztonságot és nyugalmat sugározzon. Mint mondja, „egy gondosan megválasztott mesével néven nevezhet kimondatlan és kimondhatatlannak gondolt sebeket, traumatikus emlékeket.” Nagyon fontos a célzott mese megtalálása, erre Boldizsár azt a példát hozza, amikor a Transzplantációs Alapítvány azzal a kéréssel kereste meg, hogy olyan mesekönyvet szeretnének, amely a szervátültetett betegek gyógyulásában segít. Ezeknek a témája a befogadás, az elfogadás kell legyen, hiszen ezek az emberek „idegen” segítséggel élik tovább az életüket.Tovább

A szerző további cikkei

Kácsor Zsolt
Nagy lehetőségek könyve


► Benedek Szabolcs: A spalatói bo­szor­kány. Athenaeum Kiadó, Bu­­da­­pest, 2023, 272 oldal, 4999 Ft

A narrátor párhuzamos időben és térben mozog: egyrészt a „spalatói boszorkány” körül kibontakozó eseményeket meséli el, másrészt a tatárjárást, miképpen azt Rogerius több mint két évtizeddel később Tamásnak elmeséli. A „spalatói boszorkányt” és a Spalatóban már érsekként szolgáló Rogeriust valamiképpen összeköti a tatárjárás – nem árulom el, hogy miképpen, hiszen ez a csattanó. De azt nem hallgathatom el, hogy habár az idős Rogerius és a Spalatóban váratlanul feltűnő „boszorkány” történetének elmesélése nagy lehetőségeket rejtett magában, ezek jelentős részét a szerző, úgy vélem, kihagyta. Az összesen huszonhat énekből álló regénynek szerintem az első ének a legjobban megírt darabja: az, amelyikben feltűnik Diocletianius szelleme. Ami a többi éneket illeti: az az érzésem, hogy az író túl könnyű kézzel, túl gyorsan dolgozott – ha el akarnám viccelni a dolgot, azt írnám, hogy nem értem, hová sietett, hiszen nem hajtotta a tatár.Tovább

A szerző további cikkei

Király Júlia
Milyen a szerethető bank?


► Várhegyi Éva: A bankrendszer elfoglalása. Hogyan állítja szolgálatába a bankokat a politikai hatalom? Magyar Narancs könyvek, Tea Kiadó, Budapest, 2023, 254 oldal, 4690 Ft

A könyv visszanyúl a bankprivatizáció kezdetéhez, azaz a kilencvenes évekhez, megindokolva miért volt akkoriban szükségszerű a csődbejutott állami nagybankok szakmai vevő részére történő privatizációja, bemutatva a Postabank példáján, hogyan tudta az állami tulajdonú bank fogságban tartani az egész államigazgatást.Tovább

A szerző további cikkei

Láng Zsolt
Egy új világ írója


► Karl Ove Knausgård: Haj­nal­csillag. Fordította Kúnos László. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2023, 704 oldal, 6999 Ft

A képzelet jó arra, hogy lássuk, amit nem látunk.

Knausgård egyik szereplője átlép a határon, és úgy meséli el, amit látott, ahogy a gyerek tenné: nem hasonlatokkal és metaforákkal, nem allegóriaként, hanem fordulatos kalandként. Ahogy Homérosz és a többi antik elbeszélő tette. Ez a túlvilági látogatás a könyv legmagasabb pontja, ahonnan mindent be lehet látni, illetve amely mindenhonnan látszik. Ahogy az Olümposzt is látták a régiek, de csak a mítoszok ismerői tudták, kik laknak ott.

Két nap Bergenben, egy Norvég városban. Megjelenik a szokatlan nagyságú és fényességű csillag. De mintha senki nem venné észre, legalábbis nem foglalkozik vele. Megszokott, hétköznapi közömbösség a csodák iránt. Abban is van valami bizarr életszerűség, hogy pont az a szereplő, aki a leginkább ki van szolgáltatva a szappanoperákat idéző, már-már parodisztikus és giccses nyelvi közhelyeknek, épp ő lép át a túlvilági dimenzióba.Tovább

A szerző további cikkei

György Péter
Más Világ


(Horváth M. Judit és Stalter György Más Világ című kiállítása a Főfotó Galériában november 3-ig látható.)

Ha a számos problémával küzdő magyar értelmiség és középosztály (tanárok, orvosok, köztisztviselők) magukra hagyják a romákat, azzal jóvátehetetlen hibát követnek, pontosabban, követünk el. Nem pusztán remény, hanem immár tény is, hogy egy kiállítás miként köthet össze egymással olyan világokat, melyek kapcsolata az amnéziában fuldokló kortárs társadalom tagjai számára kínálja fel az együttélés lehetőségét. S ez Másik Világhoz is vezethet.Tovább

A szerző további cikkei

Csengery Kristóf
Napszemüveg


(Joseph Haydn: The Sun Quartets – Accord Quartet. Hungaroton)

Fontos és régi kapcsolat fűzi tehát a négy muzsikust a hat op. 20-as kvartetthez. Ennek megfelelően a zenehallgató kiérlelt, jelentőségteljes és szuggesztív előadásokra számít. Súlyos csalódás nem éri: a tolmácsolások mind hangszeres, mind zenei szempontból korrekt benyomást keltenek, a darabokat a négy művész elfogadhatóan lejátssza, megfelelők a tempóvételek, egészséges a négy hangszer hangzásaránya, jók a hangsúlyok. A karakterizálás azonban általában nélkülözi a leleményt.Tovább

A szerző további cikkei

Mélyi József
Látomásos betűk


(A Jakovits József New York-i képeit bemutató Teremtés című kiállítás november 12-ig látható a Műcsarnokban.)

A „zsidó érzékenység” következetes kutatással, gyakorlással, elmélyüléssel párosult; Jakovits munkáiban három héber betűt és három színt emelt ki, közülük is mindenekelőtt a héber ábécé első betűjét, az Alefet, a Kezdet szimbólumát, a lét és a lélek jelét. Ebből kiindulva építette fel új képi világát, amit a Kabbala tanulmányozásával támasztott alá. A misztikus tartalommal felruházott betűkből és a látszólag poposan plakatív színes felületekből összetett formák, stilizált, ősi arcok rajzolódnak ki, több helyen megjelenik a bikaszarv szimbóluma, s úgy tűnik, mintha mindezeket nem gondos munkával szerkesztette volna össze a magát „álkabbalistának” nevező művész, hanem az egyik a másikból nőne ki.Tovább

A szerző további cikkei

Stőhr Lóránt
Érzékvesztés


(Buvári Tamás: A másik érintése)

Bármennyire megindító is apa és fia közös utazása, az egymásra csodálkozás, a titkok nyomán felszabaduló indulat, Buvári forgatókönyvíróként és rendezőként sem tudta kibontani a témájában rejlő lehetőségeket. A színészek közül kiemelkedik Orbán Levente alakítása, akinek beesett arcára kiülnek az apa belső vívódásai, a nyomasztó titkok, a többi színész azonban – részben szerep híján – nem tud felnőni az alakításához. Cservák Zoltán számára túl nagy teher a frusztrált, alkoholista anyjával vívódó, az apjával kölcsönös távolságtartásban élő kamasz karaktere.Tovább

A szerző további cikkei

Herczog Noémi
Love in Capitalism


(Tózsa Mikolt: It’s a MATCH – or will be – maybe, Artus Stúdió)

Ha Tinder, akkor elsőre bohózatra gondolunk. Vakrandira, ahol a pasi teljesen máshogy néz ki, mint a fotón, amit előzőleg küldött magáról. Szerencsére az efféle mimikri-színháztól Tózsa Mikolt megkímél minket. Aki látta az első, erőteljes szólóperformanszát, az Isten, haza, konyhát, amely vizsgája is volt a freeszfe performansz szakán, az tudja, hogy ő képekben gondolkodik. Megvalósításukat tekintve ezek sokszor még a hétköznapi viszonyok között értendő akrobatikus képességeket is igényelnek.Tovább

A szerző további cikkei

Papp Lídia
Kell egy bálvány


(Peter Shaffer: Equus, József Attila Színház, október 5.)

A lovakat táncosok alakítják, olykor egyetlen nagy lóvá összeállva, máskor egyesével jelenítve meg az állatokat. A bőrükön lévő festék, a mozdulatsorok, az erősödő dobolás, a pogány vallási rítusok már-már elfeledett eksztázisát idézik. Az utolsó jelenetben megelevenedő – szintén a táncosok által mozgatott – hatalmas istenség pedig arra az összetákolt játékparipára hasonlít, amit már a kezdéskor láttunk, és az este során végig fontos kelléke volt a múlt újrajátszásának. A megvakított bálvány hús-vér szereplőkre hullik szét, és az orvostól elhangzik a darab tételmondata: vajon joga van-e meggyógyítani a fiút és elvenni a hitét. Önkéntelenül is eszembe jut, milyen lenne igazi lovakat látni a darabban, de még ugyanabban a pillanatban adok hálát, amiért Pintér Tibor lovas színháza nem kamaradrámákban utazik.Tovább

A szerző további cikkei

Fáy Miklós
A hosszú XX. század


(Kurtág: Fin de partie – Müpa, október 12.)

Mert az biztos, hogy akik most írnak operát, nem ilyen zenét írnak, nem ilyen szövegkönyvet dolgoznak föl. De hát ez Kurtág egyik lenyűgöző tulajdonsága, a következetessége, ahogy végighaladt az életen, az életén, nem azt nézve, mire volna kíváncsi a közönség, hanem hogy ő mit akar mondani. Addig csinálta ezt az elszánt menetelést, amíg a közönség be nem hódolt, át nem látta, hogy Kurtágnál van az igazság. Most is, a Fin de partie esetében is azt érzi az ember, mintha Kurtág egész élete erről szólt volna: hogyan jut el eddig az operáig.Tovább

A szerző további cikkei

Siba Antal
Katonai műveletek


(Orbán Viktor találkozója Vlagyimir Putyinnal, YouTube)

A Facebook-oldalára kedden feltöltött videóban Orbán azt mondta, a válasz, amit az orosz elnöktől kapott, a legkevésbé sem volt megnyugtató. Kijelentette: ennek tudatában kell alakítani a következő hónapokban Magyarország lépéseit. (…) Tulajdonképpen mire is volt jó ez az egész flottafelvonulás akkor, amikor ezek az emberek az elnöktől a politikai résztvevőkig, Usakovig bezárólag valószínűleg könyékig véresek? Tovább

A szerző további cikkei

Végső Zoltán
Az első opera


(Kurtág György: Fin de partie [A játszma vége], az opera magyarországi bemutatója – Liszt Ünnep, Művészetek Palotája, október 12.)

A zeneszerző 90. születésnapján a Zeneakadémián elhangzó Petite Musique solennelle is példátlanul nagy zenekari apparátussal rendelkezik az életműben, de az opera apparátusa annál is jelentősebb. Több billentyűs hangszer, különféle szokatlan ütő- és effekthangszerek, megerősített szólamok, kontrafagott, cimbalom: Kurtág tagadhatatlanul a zenekari hangzások nagy varázslója, ráadásul úgy, hogy az œuvre-nek ez egy kevésbé hangsúlyos fejezete; és itt külön kiemeljük a gyönyörű zenekari epilógust.


INTERJÚ

Várkonyi Benedek
„Egy ideális világban nem lennének konfliktusok”

Interjú Hoffmann Tamással








(celebrálja Nyerges András)
HETI TEXTUS


Szikszai Károly
BRIGÁDNAPLÓ


„A KÖZ CSAK ADDIG FONTOS, AMÍG A PÉNZÉT LE LEHET NYÚLNI” – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ (TARTALOMJEGYZÉK)

MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2023.10.19.


A TARTALOMBÓL:


 A köz csak addig fontos, amíg a pénzét le lehet nyúlni – Kepes András író, újságíró a leggazdagabbak felelősségéről, háborúról, propagandáról és az összedőlő ellátórendszerről. Interjú

 „Az ellenzéki pártok többsége elkoptatta magát” – Bana Tibor az antikorrupciós elszámoltatásról, Márki-Zay Péter új pártjáról és a Jobbik hanyatlásáról. Interjú

– Tarthatatlan a kórházi beszállítók helyzete – Az állam több mint százmilliárddal tartozik a cégeknek. Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint a beszerzési nehézségek miatt 
már műtéteket kell elhalasztani

 Morális pánik és a sérthetetlenség mítosza – A szörnyű állapotokról szónokló politikusok, a bűncselekményekről szóló hírdömping és az online világ is hozzájárulhat biztonságérzetünk csökkenéséhez

 „Ez csak valami rossz vicc lehet” – Gyöngyös nem kér akkumulátorgyárat. Riport a Mátraaljáról

 Kinek a szemete lesz? – A világ még nincs felkészülve a használt akkumulátorok tömeges feldolgozására

– Leépülő állam: Hamis önbizalom – Magyarországon az elmúlt két évtizedben módszeresen kivéreztették a műemlékvédelmi intézményrendszert

– Potyognak a csontvázak a szekrényből a bíróságon – Zajlik a büntetőeljárás a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság korábbi főigazgatója ellen

– Vamos, Szikra! – Hogyan lett Bajótnak angolai focicsapata? Omlásveszély a grundon, Google-fordító a pálya szélén. Riport

 „Ezek a csávók a rendőrre is rátartják a fegyvert” – Egy nap alatt többször is áttörik a határkerítést az embercsempészbandák, családi házak udvarán söpör át a menekültáradat Ásotthalmon. Riport

– Tönkreteheti az ukrán cukor az utolsó magyarországi gyárat – A hazai termelők számára épp kedvező helyzetet teljesen felülírhatja a kormány váratlan húzása, miszerint törlik az ukrán nád- és répacukrot a mezőgazdasági termékek importtilalmi listájáról

 Kemény pofon lehet a Fidesznek egy Tusk-kormány – Hiába győztek, úgy néz ki, senki sem akar koalícióra lépni Orbán Viktor korábbi lengyel barátaival, a nemzeti-konzervatív tömbbel

– Küszöbön a példátlan harag napja – A gázai kórházat ért rakétatámadás után a felek egymásra mutogatnak, bizonyítékkal még csak Izrael állt elő

– Oroszország újra támad – Az ukrán nép elsöprő többsége továbbra sem támogatja a területvesztés árán lérejövő békekötést

 Szerkesztett influenzarezisztencia – Génszerkesztéssel olyan csirkéket állítottak elő, amelyek ellenállnak a világszerte szárnyasállományok sokaságát megtizedelő (és az emberre is veszélyt jelentő) madárinfluenzának. Kérdés azonban, hogy a világ hogyan fogadná az ilyen csirkehúst

 Hedonista peptid – Úgy tűnik, hogy az agyunk hihetetlenül összetetté válásában kulcsszerepet játszó, rejtélyes nevű „Y neuropeptid” okozza a „hedonista evést”, vagyis a tisztán az élvezetet hajszoló táplálkozást

– Határtalan agy – Számok nyelvén

– Szekunder szégyenből nem lesz nemzeti büszkeség – A Tündérkertet látva úgy tűnik, ideje lenne felhagyni a történelmi filmekkel

 Egy ágyban az ellenséggel – Mennyi ráció van a „poloskapandémiától” rettegők félelmei mögött, és mennyire kell félnünk az ágyi poloskától?

 Mi lesz a világgal egy ilyen édes kis öregúr nélkül? – Harminc éve halt meg Feleki Kamill

 Azt gondoltam, eső esik… – Az ország legrangosabb hangverseny helyszíne telt meg a minap Lovász Irén hívására

Publicisztika:
– Lányi András: Búcsú Sólyom Lászlótól
– Dévényi István: Rokonoktól bűzlő hal
– György Zsombor: Dwa bratanki – Álláspont
– Nagy Bandó András: Nem hall, nem lát, nem beszél
– Nagy Attila Tibor: A rendeleti kormányzás ópiuma – A NER uralma alatt
– Szabó Antal: Tanácsok ellenzéki politikusoknak vidéki látogatásokhoz
– Fehér Anikó: Ez az utazólevelem… Éri Péter (1953–2023)
– Csikós Attila: Beköltözés a tájleírásba – Kő kövön
– Körmendy Zsuzsanna: Jó kislány, rossz kislány
– Puzsér Róbert: Az iszlamizmus európaiak millióit tartja túszként, érzelmi fogságban
– Marabu: Pekingi pincsi

Kritika:
– Pótolhatatlan rendezetlenség – Giorgio Parisi: A seregélyek röpte
– Varga Zoli nem disszidál – Kondor Vilmos: Az első budapesti olimpia
– Mocsok macskák meséi – Cicaverzum. Szeleczki Rozália filmje

Budai Hang mellékletünk
– Egységben az energia – Ellátásbiztonság, fenntarthatóság, csökkenő áramszámlák. Az energiaközösségeké a jövő, Magyarország mégis sereghajtó ezen a területen
 A művészet velünk történik – Fogadjunk örökbe egy alkotót: fenntartható művészeti környezetet teremtenének a Godot-intézet vezetői
– Az idősek áldozattá válása tabu – A családon belüli erőszak nem válogat. Óbuda áldozatsegítő programmal törné meg a hallgatást
– Ki vigyáz a gyerekek lelki egészségére? – A járványidőszak és a megélhetési válság rányomta bélyegét az egész társadalom lelkiállapotára. De hogyan küzdenek meg a gondokkal a legsérülékenyebbek, a gyerekek?
– Nem maradnak egyedül – Utalvánnyal segíti az egyszülős családokat Óbuda-Békásmegyer önkormányzata
– Az eltűnt épületek nyomában – Budapest arculata folyamatosan változik, számos egykor legendás háznak ma már az emléke is elveszett
– Értékmentés kalákában – A helyi összefogásnak köszönhetően megmenekül a régi pesthidegkúti községháza
– Védőhálónak lennie kell – Segítőpont nyílt a Mammut bevásárlóközpontban, a krízishelyzetben lévőknek nyújtanak lelki támogatást
– Négy láb jó, és a két láb is – A pandémia óta megnőtt a kutyák száma, a felelős ebtartás kiemelt szempont a kerületek számára
– Óbudán építkezik a mormon egyház – Schmidt Mária és Ungár Péter cégétől vásároltak telket első budapesti templomuk felépítéséhez

ITT OLVASHATÓ