EURÓPA ÉS A LENGYEL VÁLASZTÁSOK A MAGYAR AUTOKRÁCIA TÜKRÉBEN

444.HU
Szerző: MAGYAR BÁLINT, MADLOVICS BÁLINT
2023.10.19.

Ez a cikk a Gazeta Wyborcza 2023. október 19-ei számában megjelent írás magyar változata, szerzői Magyar Bálint és Madlovics Bálint.

Az Európai Unióban a két legaggasztóbb autokratizálódási folyamat a közelmúltban Magyarországon és Lengyelországban ment végbe. A demokrácia és a jogállamiság eróziója azonban két országban mind jellegében, mind mértékében eltért egymástól. Lengyelországban a vasárnapi választásokon az ellenzéki erők győzelme révén sikerülhet a folyamat megállítása, és az ország visszatérítése a demokrácia útjára. Magyarországon erre gyakorlatilag nincs esély.

Az autokratizálódási folyamatnak ugyanis három fázisa van: az autokratikus kísérlet, az autokratikus áttörés, és az autokratikus berendezkedés. E fogalmak mentén érthető meg a két ország folyamatainak különbsége. Míg a lengyel eset megmaradt az autokratikus kísérlet fázisában, Magyarországon bekövetkezett az autokratikus áttörés. 2010-ben az Orbán Viktor vezette Fidesz kétharmados alkotmányozó többséget szerzett a parlamentben, így – szemben a Kaczyński vezette PiS-el – megszerezte a politikai hatalom monopóliumát. Ez nemcsak az alkotmány egyoldalú módosításait tette számára lehetővé, hanem a fékek és ellensúlyok intézményei élére saját kádereinek kinevezését. Az elmúlt közel másfél évtizedben pedig az autokratikus rendszer berendezkedésének lehetünk tanúi Magyarországon, melynek során fokozatosan sor kerül a média, a gazdasági szereplők és a civil szervezetek autonómiájának felszámolására és függő helyzetbe kényszerítésére. Ez lehetetleníti el a változás esélyét, felszámolva az autokráciával szembeni alternatívák kialakulásának szociológiai és intézményi alapjait.

A választások megmutatták a demokratikus visszarendeződés esélyeit

A lengyel autokratikus kísérlet és a magyar autokratikus áttörés és berendezkedés közti különbség egyértelműen látszik, ha összehasonlítjuk a vasárnapi lengyel és a 2022-es magyar választásokat. Míg a lengyel választásra áll a „free but not fair”, azaz „szabad, de nem tisztességes” választás nyugati terminusa, a magyar már túllépett ezen a szinten, és leginkább manipulált választásként írható le. Miben áll a kettő különbsége?

...

ITT OLVASHATÓ

BOJÁR GÁBOR: ORBÁN VALÓSZÍNŰLEG NEM VÁLTHATÓ LE, DE MEGBUKHAT

DELLA / 24.HU
Szerző: 24.HU / BAKA F. ZOLTÁN
2023.10.18.

Nem igaz, hogy nincsenek innovatív magyar vállalkozások, csak megpróbálnak radar alatt maradni, elkerülni, hogy a NER felfigyeljen rájuk. Aki teheti, külföldre viszi a cégét vagy azt a részét, ami mozdítható, például az üzleti központját - mutat rá egy kortünetre Bojár Gábor üzletember, az innovatív hazai vállalkozások őstörténetét író Graphisoft alapítója a Della friss adásában.

Kifejezetten károsnak tartja, hogy a magyar startup szcéna állami támogatásokkal bővíti forrásait, mert az leszoktatja őket arról, hogy valós piaci versenyben mérettessék meg magukat. Ez Kína útja, de az egy másik kultúra - ráadásul Bojár Gábor szerint az a gazdasági modell vesztésre van ítélve. Diktatúrák nem tudnak huzamosabb ideig eredményesek maradni, mert hiányzik a kontroll – mondja, nem minden áthallás nélkül.

Egyetért ugyanakkor Török Gábor politológussal, valószínűleg nem váltható le az Orbán-rendszer a testre szabott választásokon, vagy ha mégis megtörténne ez a „csoda”, akkor a jelenlegi kormánypártok gazdasági, intézményi beágyazottsága akadályozná a másik politikai oldal akaratának érvényesülését. A kurzus leváltására csak akkor lát esélyt, ha a Fideszen belül elindul egy erózió, amit egy válságos időszak tudna előidézni, mert – mint fogalmaz - a diktatúrák rosszabbul viselik a kudarcokat, mint a demokráciák. Az ellenzék erőforrás nélküli, és az árulói(!) miatt sem alkalmas az Orbán-kormány leváltására – tesz egy kemény állítást adásunkban. Abban viszont nem ért egyet Török Gáborral, hogy Orbán távozása után is masszív maradna ez a jobboldali tömb: általában a diktatórikus rendszerek nagyon függenek a diktátor személyétől, és ha a diktátor már nincs jelen, akkor a lojalitás megszűnik.

Szóba került a Mesterséges Intelligencia (AI): Bojár Gábor szerint nem a negyedik ipari, hanem a harmadik információs forradalom zajlik éppen. Együtt kell élnünk az AI-vel, az formálni fogja a tudományt és a társadalmat, de ennek mélységét ma még nem látni. Ezzel együtt, vagy ennek ellenére nem javasolta a Graphisoft jelenlegi vezetőinek, hogy „az építészeti szoftverükbe tegyenek Mesterséges Intelligenciát” – műsorunkban azt is elárulja, miért.

Bojár Gábor szerint méltán lehetünk büszkék a friss magyar Nobel-díjasokra, mert a magyar iskolarendszer hagyományaiból fakad a tudás, ami idáig vezetett, ugyanakkor arra már nem lehetünk büszkék, ami manapság jellemzi az oktatást: a gazdaságot és a társadalmat teszi hosszú távon tönkre az oktatási politika.

ITT NÉZHETŐ MEG

MERRE TOVÁBB KELET-KÖZÉP-EURÓPA? GEOPOLITIKAI KÖRKÉP II.

OXO COFFEE BREAK
Szerző: OXO HOLDINGS
2023.10.18.

Valóban meglepő volt a Hamász támadása? Milyen érdekek húzódnak a háttérben? Milyen hatással van a háborús mozgósítás az izraeli gazdaságra? Mit jelent a konfliktus az Európai Unió tagállamaira, illetve közvetlen térségünkre nézve? Ezekre és a témához kapcsolódó egyéb kérdésekre is választ kaphattok, ha belehallgattok az OXO Coffee Break soron következő adásába, ahol Oszkó Péter Kaiser Ferenccel, a Közszolgálati Egyetem docensével beszélgetett.

ITT NÉZHETŐ MEG

Merre tovább Kelet-Közép Európa? Geopolitikai körkép I.

MÉRGEZETT AJÁNDÉK: MIÉRT FOG FÁJNI AZ ÚJ EURÓPAI MÉDIATÖRVÉNY A MAGYAR KORMÁNYNAK?

SZABAD EURÓPA / VIDEÓ
Szerző: SZABAD EURÓPA
2023.10.19.

Alig titkoltan a magyar médiahelyzet ihlette azt az új európai uniós törvénytervezetet, amely a tömegtájékoztatás szabadságát hivatott biztosítani. A szerkesztői szabadság, a közmédia védelme és a hirdetési piac versenyhelyzete mellett az óriásplatformok önkényét is célba veszi a tervezet.

ITT NÉZHETŐ MEG

QUBIT LIVE #7: MIND MEGHALUNK, DE NEM MINDEGY, HOGYAN

QUBIT / LIVE #7
Szerző: KUN ZSUZSI
2023.10.19.

Mikor tudjuk már gyógyítani a rákot? Meddig lehet kitolni az emberi élet tartamát? Hogyan öregszenek a kutyák? Szerdán a Kristályban a Qubit hetedik élő rendezvényén az öregedés volt a téma.

Bár a kaliforniai Szilícium-völgy milliárdosai fáradhatatlanul munkálkodnak a halhatatlanság elérésén, vagy legalább az ember várható élettartamának jelentős mértékű növelésén, a tudomány jelenlegi állása szerint egyetlen dolog továbbra is biztos: mind meghalunk. Az viszont egyáltalán nem mindegy, hogyan és mikor halunk meg, meddig tart az élet, és milyen körülmények között töltjük hátralevő éveinket – ez derült ki a sorrendben 7., szerda este megrendezett Qubit Live-on, ami az öregedés genetikai, biológiai, etológiai és szociális aspektusait járta körül.

A témaválasztás nem véletlen: a fejlett államok népességének átlagéletkora egyre nő, így természetszerűleg egyre többet foglalkozunk azzal, hogy miként tudjuk lassítani, sőt akár meggátolni a folyamatot. A sejtek öregedéséről egyre többet tudunk ugyan, de a folyamat megfékezésének módja egyelőre nem ismert. És bár a manapság tapasztalható fiatalságkultusszal párhuzamosan az öregség egyre inkább medikalizálódik, magáról az öregedésről kár lenne úgy beszélni, mintha önmagában betegség lenne.

De vajon hol tart most és milyen eredményekkel kecsegtet a genetika, milyen öregedéselméletek versengenek egymással az evolúcióbiológiában, és mikor tudunk leszámolni az olyan fatális betegségekkel, mint a rák?

„Pár éven belül a daganatos betegségek olyan egyszerű kórképekké válhatnak, mint ma a nátha; gyógyításuk kulcsa az öregedési mechanizmusok megértésében keresendő” – mondta Vellai Tibor fejlődésgenetikus, a DNS-metilációnak és az autofágiának, a sejtek önpusztító folyamatának kutatója, aki szerint nemcsak a rákot lehetne gyógyítani az öregedési folyamatok lassításával , hanem az összes időskori betegséget, köztük a neurodegeneratív zavarokat, a cukorbetegséget, az atrófiát vagy a fibrózist is...

ITT OLVASHATÓ

TOVÁBB NŐTT A KÜLFÖLDI EGYETEMEKEN TANULÓ MAGYAR FIATALOK SZÁMA, TAVALY MÁR 16 EZERNÉL IS TÖBB DIÁK JÁRT KÜLHONI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYBE

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2023.10.19.

Elsősorban a színvonalasabb képzések és a jobb karrierlehetőségek miatt

Tovább nőtt a külföldi egyetemeken tanuló magyar fiatalok száma tavaly, a legtöbben nyugat-európai intézményeket választottak - derült ki a nemzetközi felsőoktatás és kompetenciafejlesztés területén több mint egy évtizedes tapasztalattal rendelkező Engame Akadémia friss kutatásából.

Az eredményeket bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón Nádas Rita, az Engame oktatási vezetője elmondta, több ország esetében - mint Ausztria, Németország, Hollandia, Írország - konkrét adataik, más esetekben becsléseik vannak, ugyanis nem mindenhol van regisztrációs kötelezettségük a diákoknak. Az viszont biztos, hogy a 2022/2023-as tanévben

legalább 16 233 magyar diák tanult külföldi egyetemen.

Ez 2,6 százalékos emelkedés 2021/2022-höz képest, ami a korábbi trendekhez viszonyítva lassabb növekedést jelent (2022-ig átlagosan 4 százalékos volt az emelkedés). Nádas Rita szerint ebben közrejátszott a gazdasági helyzet, illetve a megélhetési költségek emelkedése is.

A kutatás során a külföldi továbbtanulás okait is vizsgálták: a diákok legfontosabb szempontjai közé tartoznak

- a magasabb színvonalú képzések,

- a későbbi jobb karrierlehetőségek,

- a modernebb tanulási módszertanok, eszközök,

- de szerepet játszik a nyelvtanulás,

- tapasztalatgyűjtés, függetlenedés,

- s olykor a hazai gazdasági, politikai helyzet is...

ITT OLVASHATÓ

KITERJED-E A HÁBORÚ AZ EGÉSZ KÖZEL-KELETRE? TÁLAS PÉTER, INFORÁDIÓ, ARÉNA

INFORÁDIÓ / ARÉNA
Műsorvezető: EXTERDE TIBOR
2023.10.18.

Bosszúállás, megtorlás vagy arányos válasz? Kiterjed-e a háború az egész Közel-Keletre? Miért utazott az amerikai elnök Izraelbe? Mik a fontos üzenetei Izraelnek és a térség arab államainak? Hogyan tudja az Egyesült Államok egyszerre támogatni és visszafogni Izraelt? Miként tudja Washington megakadályozni azt, hogy a Hamász elleni válaszcsapásokban palesztin civil lakosság legyen az áldozat? El tudja-e a nemzetközi diplomácia kerülni azt, hogy a teljes közel-keleti békefolyamat megtörjön?

Hogyan lehet a mobiltelefonos felvételek, és az azonnali globális nyilvánosság korszakában háborút viselni? Hogyan háborúzhat egy állam egy terrorszervezet ellen? Diktatúrát tart-e fönt a Hamász a Gázai övezetben? Túszként használja-e a civil lakosságot? Mit tud tenni a világ azért, hogy megszűnjenek az elviselhetetlen viszonyok a Gázai övezetben? Mit tud a nemzetközi közvélemény kezdeni azzal, hogy a Hamász és a Hezbollah is fegyveres terrorszervezet és a helyi közigazgatást szervező politikai alakulat egyszerre?

Miben hibázott az izraeli kormány és titkosszolgálat? Milyen hatása lesz mindennek hosszú távon az izraeli politikára? Miért nem sikerül megtalálni palesztin oldalon a megfelelő partnereket? Hogyan lehet a közel-keleti viszonyokat úgy rendezni, hogy a palesztinok ügye is megoldódjon? Melyik térségbeli állam érdekelt ebben? Miért tesz meg Irán mindent, hogy ezt megakadályozza?

Milyen módon tud Izrael a Hamász ellen harcolni, hogyan tudja megszüntetni a katonai képességeit? És: hogyan lehet megoldani azt, hogy a kölcsönös bosszún alapuló állandó háborús helyzet ne álljon elő újra és újra?

Honnan erősödött meg a Hamász katonai szervezete? Honnan van rá pénze, tudása, embere? Jutott-e a segélyekből lőszerre is? Az izraeli víz-, élelmiszer és áramblokád, illetve a kemény katonai megtorlás hogyan tolja össze a Gázai övezet civil lakosságot és a Hamászt? Lehet-e tudni, hogy valójában mennyien támogatják a Hamászt?

Mi lesz a túszok sorsa? Kinek jelent fenyegetést a térségbe küldött amerikai hadiflotta? Meg tudja-e akadályozni a fegyveres konfliktus kiterjedését, Irán, a Hezbollah és más térségbeli fegyveres csoportok harcba szállását?

Mennyire osztja meg az Egyesült Államok katonai erejét és segítő képességeit az izraeli és ukrajnai háború? Mennyi és milyen fegyvert kell most adnia Washingtonnak Izrael számára? Gyengül-e ezzel a segítségnyújtó képessége Ukrajna számára? Miként tekint Kína és Oroszország arra, hogy az Egyesült Államoknak egy újabb háborúban álló országot kell támogatnia?

Milyen befolyásuk van a térség arab államainak a Hamászra? Mi az Európai Unió célja és érdeke a térségben? Mennyire nő a migrációs nyomás? Mennyire nőhet meg Európa terrorfenyegetettsége?

Tálas Péter, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője az Inforádió Aréna c. műsorában 2023.10.18-án. Podcast.

ITT NÉZHETŐ, HALLGATHATÓ MEG

KAMATPLAFON: OLCSÓBBAK LETTEK A LAKÁSHITELEK, TÖBB TÍZEZER FORINTTAL LEHET KEVESEBB A HAVI TÖRLESZTÉS - A KAMATPLAFON VALÓJÁBAN THM-PLAFON

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2023.10.19.

A hazai kereskedelmi bankok október 9-től sorra vezették be a kamatplafont, amit a Gazdaságfejlesztési Minisztérium kért tőlük. A 8,5 százalékos thm-nél (teljeshiteldíj-mutató) nem drágább hitelekkel sokkal jobb helyzetbe kerültek azok, akik most szeretnének lakáshitelt felvenni. Mit kell tudni a kamatplafonról?

Padlón a lakáshitelezés

Az új, kamatplafonra vonatkozó intézkedés nyilvánvalóan az utóbbi időben eléggé meghasalt lakáshitelezést hivatott beindítani. Nem is csoda, ha az emberek nem kapkodnak a lakáshitelek után. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az idén januári 11,67 százalékos csúcs után a hitelköltség ugyan már csökkenésnek indult, de még augusztusban is 10,12 százalék volt a szint, így pedig ki akarna eladósodni?

Ez ugyanis mindenképpen túl drága volt ahhoz, hogy széles tömegek engedhessék meg maguknak. A kamatplafon most több mint 1,5 százalékkal nyomja le a lakáshitelek költségét, ami hitelösszegtől függően több tízezer forintos megtakarítást jelenthet a havi törlesztőrészletekben, és millióst a teljes visszafizetendő összegben.

Komoly engedmény tehát ez, de ettől még nem fog visszatérni a lakáshitelezés az évekkel ezelőtti szintekre – véli Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Ahhoz ugyanis, hogy a lakáshitelek felpörögjenek, az ideális kamatszintnek valahol 5-6 százalék körül kellene mozognia, és az sem segít, hogy a lakásárak drágulásában sokáig európai rekorderek voltunk.

Mindenesetre a Bank360 szerint is érezhetően olcsóbbá tette a lakáshiteleket a kamatplafon, de ezek még így is sokkal drágábbak, mint a két évvel ezelőttiek. A mostani, 7,5-8,5 százalékos thm-ekhez képest akkor 5 százalékos vagy akár az alatti ajánlatokat kínáltak az ügyfeleknek. Ez a különbség nagyobb hitelösszegnél akár tízmillió forintot is jelenthet a visszafizetendő összegben, a havi törlesztőrészletben pedig több mint 30 ezer forintot.

Sokak számára azért épp ez a csökkentés teszi majd lehetővé, hogy megvalósítsák a lakáscéljaikat, különösen, ha kamattámogatott hitelre is jogosultak. Erre mindjárt visszatérünk, de előbb tisztázzunk pár elemet!

...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

ARATÓ ANDRÁS: EGY MONDAT A PEKINGI KACSA MARGÓJÁRA

SZABADSÁG KLUB
Szerző: ARATÓ ANDRÁS
2023.10.18.

"Vologya, de jó volt veled itt beszélgetni egy nyugodt helyen, ahol nem tartóztatnak le téged, mint körözöttet valami mondvacsinált háborús bűntett ürügyén, hisz’ katonai műveletről beszélünk, no de száz szónak is egy a vége, gyerünk a kantinba, mert kihűl a kacsa, a világbékét könnyebb megoldani, ha teli a pocak, legyen az bármekkora is." Arató András egy mondatba sűrítette a "következetes" Orbán Viktor vélt gondolatait találkozójáról az orosz elnökkel.

Most még a gimnasztyorka elég, de ha beköszönt a hideg, az igazi, nem csupán az előszele, egyelőre Petinek elég egy kötött sapka a folyóparti futáshoz; hanem beköszönt az a jó kemény, valódi orosz, akkor jöhet az usanka is; mostan viszont összetettek a körülmények, Vologya, összetettebbek mint valaha, aminek az „oka nem más, mint a katonai művelet és a vele járó szankciók”, utóbbiakat mi ellenezzük, sőt, mink sosem akartunk ellenségesnek lenni Oroszországgal szemben, még 48-ban meg 56-ban sem, pedig akkor a különleges katonai műveletek még közelebb zajlottak hozzánk, mint a mostani, konkrétan nálunk, az országunkban, városainkban, lakásainkban, mink viszont igazán akarjuk a békét, és köszönjük neked, Vologya, hogy adol nekünk atomot meg gázt, utóbbit megszereljük családon belül, és beszélgessünk még, mert beszélgetni jó veled, nemcsak a kétoldali párbeszéd, hanem a gazdaság szintjén is; és minékünk eszünkbe sem jutott, hogy közöd lenne a Hamasz-támadáshoz, amit mi egyelőre terrorizmusnak nevezünk, amíg mást nem kérsz szépen, szelíden, ahogy szoktad; igen, beszéltünk a PiSisekkel, nem úgy van az, ahogy ők látják néhány jelentéktelen ukrán város, kórház, közért összeomlását, gyerekek jobb környezetbe szállítását, mert arról nem te, akinek oly békés a természete, nem te tehetsz róla, hanem a háborúpárti Biden, meg Brüsszel, meg a dollárbaloldal, meg az ukránok, akik provokatívan egyszerűen ott vannak, de hiába beszéltünk nekik, pedig alapvetően jó nertársak ők, mármint a lengyel nertársak, csak hát megbuktak, visszajött a Tusk, Gyurcsány nem fog, nem lesz újabb vacsora náluk, csináltunk viszont neked egy Ficót, úgyis mindjárt itt a karácsony; nem, nincs itt most velem a Matolcsy Gyuri, ő most a vödröcskéivel van elfoglalva, a Parraghot hoztam magammal, hol vagy, Laci? – ja, lehet, hogy otthon felejtettem, reszkethetnek a betörők Pesten; pedig benne megbízom, nem ért semmit, nehéz lesz nélküle, de ha már így alakult, majd én tárgyalok a Bank of China elnökével, úgyis a családi vagyonról van szó, tudod, a Seuso, a zsolnai porcelán, hatvan kastély, Gellért és egyéb csecsenbecsék; a szerbek oda-vissza megvoltak, nem kell más semmi, boldog a nép, övé minden, ami nem az enyém, adtam neki stadionokat, telefont, inflációt, annyi elég is neki, szeretnek is, jobban mint Horthyt és Rákosit együttvéve, nálam talán csak téged szeretnek jobban, meg Hszi apót, akitől egyetemet kapnak, meg szárazelemet, kisvasutat majd csak később, a boldogságot be kell osztani; a telefont, azt hiszem azt megtartom magamnak; egy a Kína meg a jelszónk, tartós béke, állj közibénk; de mondd a lényeget, család jól van-e, a gyerekeknek van-e lábuk, úgy értem, saját, mert én ha egyvalamiben következetes vagyok – ezt a szófordulatot mi magyarok úgy hívjuk, hogy költői túlzás, hiszen, te tudod a legjobban, én mindenben következetes vagyok, legyen az liberalizmus, konzervativizmus, bal-jobb, ruszkik haza – gyertek vissza, szóval a gyereknevelés, abban szigorú vagyok, tanulják meg a problémákat megoldani hátszél nélkül, mondhatom, szép eredményeket értem el e téren is – Vologya, de jó volt veled itt beszélgetni egy nyugodt helyen, ahol nem tartóztatnak le téged, mint körözöttet valami mondvacsinált háborús bűntett ürügyén, hisz’ katonai műveletről beszélünk, no de száz szónak is egy a vége, gyerünk a kantinba, mert kihűl a kacsa, a világbékét könnyebb megoldani, ha teli a pocak, legyen az bármekkora is.

ITT OLVASHATÓ

GYENGÜL A KORMÁNY INFLÁCIÓ ELLENI ELKÖTELEZETTSÉGE

G7.HU
Szerző: KARSAI GÁBOR
2023.10.18.

(A szerző a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Szeptemberben megszűnt az élelmiszerinfláció. Legalábbis a G7 nem hivatalos, három és fél éve kidolgozott, 42 terméket tartalmazó, négy élelmiszer áruházlánc változatlan összetételű bevásárlókosara alapján. Tavaly szeptemberhez képest 3,4 százalék volt a defláció, augusztushoz képest pedig 0,8 százalék az árcsökkenés. A KSH adatai azonban nem ezt mutatják. Eszerint 2023 szeptemberében ugyan augusztushoz képest 0,2 százalékkal kisebb volt az árszínvonal, az egy évvel korábbinál azonban nemhogy nem alacsonyabb, de 15,2 százalékkal, vagyis sokkal magasabb lett.

A különbség akkor is meghökkentően nagy, ha tudjuk, hogy a két számítás más terméksokaságra vonatkozik. A KSH kosara mintegy 250-féle élelmiszert és az ország mindenfajta, élelmiszert árusító üzletét tartalmazza, vagyis átfogó, az országos folyamatokra jobban jellemző adatot nyújt. (Ami nem jelenti azt, hogy a G7 számítása ne lenne érdekes és szakmailag megalapozott.) Azonban, ha belegondolunk, az adatok eltérését valójában alátámasztják a hétköznapi tapasztalatok. Egyrészt az áruházláncok (főleg a diszkontok) jellemzően olcsóbbak, másrészt a kiemelt, gyakran vásárolt „mágnestermékek” árát – melyeket a fogyasztók is inkább ismernek és követnek – igyekeznek viszonylag alacsonyabban tartani, és inkább más cikkeknél fog vastagabban a ceruzájuk. Ezt a hatást kifejezetten felerősítette az ársapka okozta veszteség kiegyenlítésére való törekvés, majd az ársapkák kivezetését ellensúlyozni hivatott új kormányzati lépések – számos termék bruttó kiskereskedelmi ára év végéig nem lehet magasabb a beszerzési árnál – és az árfigyelő rendszer, valamint a kötelező akciózás. A G7 kosara módszertanából következően sok ilyen leszorított árú terméket tartalmaz.

Érdekes módon tavaly, az infláció emelkedésének időszakában a miniszterelnök még azt hangsúlyozta, hogy „a jegybank felel az árstabilitásért, ők készítik az elemzéseket, mi ezeket ismerjük és elfogadjuk”. Idén ősszel, az infláció csökkenésének időszakában, amikor már szinte biztossá vált az év végére általa igényelt egy számjegyű áremelkedési ütem elérése, viszont már úgy vélekedett, hogy mivel a jegybank nem tud megbirkózni az inflációval, az ez elleni küzdelem feladatát és felelősségét a kormány vette át. Mint mondta, ebben nagy szerepe volt az online árfigyelő rendszernek és a kötelező árcsökkentő akcióknak.

Mint láttuk, a G7 és a KSH által jelzett infláció különbsége is arra utal, hogy ez erős túlzás. A döntő a vásárlóerő csökkenése, továbbá a magas kamatok következtében szűkülő hitelfelvétel és erősödő forint volt. Ezek előidézésében az államnak – például a támogatások megszüntetése és a tovagyűrűző adóemelések révén, melyek az infláció megugrásának fontos belső mozgatói voltak – és az MNB-nek is fontos szerepe volt. Erre azonban a kormány nem büszke, sőt a magas kamatokat bírálja is, mivel ez gazdaságpolitikája egyébként tagadott megszorító jellegének beismerését jelentené.

Az élelmiszerek áremelkedése a KSH és a G7 számításai szerint is az év eleje óta lassul. A folyamat jellege szempontjából még fontosabb az előző hónaphoz viszonyított áremelkedés, mivel ebben már nincs szerepe az úgynevezett bázishatásnak, az előző évi áremelkedésnek. A G7 által mért árcsökkenés itt is sokkal markánsabb, hónapok óta folyamatos és jelentős az előző hónaphoz viszonyított árak – tehát nem a növekedési ütem, hanem maguknak az áraknak – a csökkenése. A KSH adatai szerint viszont idén csak három ilyen hónap volt, a teljes fogyasztói árindex esetében pedig csak egy. Szeptemberben augusztushoz képest az élelmiszerárak a G7 kosara alapján 3,4 százalékkal, a KSH mérése szerint 0,8 százalékkal lettek kisebbek, a teljes fogyasztói árindex viszont ezúttal is emelkedett, most 0,4 százalékkal. Bár az elmúlt hónapokban volt már ennél kedvezőbb adat is, a változást mutatja, hogy tavaly szeptemberben még 4,1 százalékos volt az áremelkedés az előző hónaphoz képest...

ITT OLVASHATÓ

PILZ OLIVÉR: A KORMÁNY ÉRDEKE, HOGY MINÉL TUDATLANABB LEGYEN AZ ORSZÁG

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.10.18.

Bár a kormány is tudja – már csak a különböző ellenálló szervezetek, többek között a Tanítanék megmozdulásaiból is –, hogy gond van az oktatásban, mégsem történik semmi. Pilz Olivér szerint a társadalomnak azt is fel kell ismernie, hogy amíg ez a kormány lesz, az oktatással nem is fog történni semmi. A Tanítanék Mozgalom társalapítójával abból az alkalomból beszélgettünk, hogy a mozgalom két díjat is kapott az utóbbi hetekben.

Vasárnap vették át a Magyar Civil Becsületrendet (MCB) közösen, és semmiképpen sem „megosztva” az Egységes Diákfronttal, amivel az Ars Humanica Hungarica Kuratórium ismerte el tevékenységüket. Az Európai Parlamenttől pedig megkapták az Európai Polgár díjat, amit Törley Katalin vett át. Segít a Tanítanék Mozgalomnak, hogy több díjat is kapott?

Abból a szempontból igen, hogy sokan látják, van, ahol odafigyelnek az oktatásra, vagy, hogy oda kellene figyelni rá. Ugyanakkor ezek a díjak az elfogadottságunkat is visszajelzik. Látják, hogy hosszú ideje nem mondunk mást, nyolcadik éve ugyanazok a követeléseink. De azt, hogy minket is észrevesznek, mi úgy értelmezzük, hogy odafigyelnek a magyar oktatás helyzetére. Illetve az összes többi szervezetre is, hiszen az egész oktatási mozgalom – amelynek sok tíz tagja van – is kapott egy európai díjat, a Civil Büszkeség Díjat. Néhány hete vették át a Pedagógus Egység tagjai.

Egyébként a Tanítanék Mozgalomnak szüksége van segítségre?

Arra nyilván szükségünk van, hogy a működésünk feltételeit megteremtsük. Köszönjük is azoknak, akik támogatnak bennünket. Már most tízezerre tehető azoknak a száma, akik mikroadományokkal támogatják a Tanítanék Mozgalmat azért, hogy megfelelően tudjunk működni. Ez alapját is képezi annak a tervünknek, amit már el is kezdtünk megvalósítani: valamilyen módon javítani akarunk az oktatásban maradó pedagógusok élethelyzetén. Ennek első lépése volt, hogy már másfél éve létrehoztuk a sztrájkalapot, most pedig olyan programokat próbálunk szervezni, ahol a pedagógusok saját magukkal, a saját képességeikkel, a lelkükkel tisztába jöhetnek. Illetve olyan programokat szervezünk számukra, amik a tanításban is segítik őket. Például az ország több helyén is filmvetítés lesz, ingyenesen vetítjük le az ország nagyobb városaiban az Oppenheimer című filmet a természettudományos tárgyak tanárainak. Tanítanék Filmnapok lesznek október 26-28 között Budapesten, ahol az oktatásról szóló filmek láthatók majd, demonstrálva, hogy a kollégák nincsenek egyedül a problémáikkal. Ezen kívül a hálózat résztvevőinek különböző programokat ajánlunk fel, ilyenek például az irodalomterápiás foglalkozásaink, illetve a szupervízorok által vezetett csoportterápiák is. Fogunk olyan képzéseket is tartani, hogy megnézzük, mit lehetne átvenni más országok jó példáiból. Lesznek pedagógiai színházi programjaink, például az Örkény István Színházzal együttműködve oktatási vitaszínházakat szervezünk, hogy biztonságos körülmények között, a művészeten át beszélgethessünk az oktatási rendszer hibáiról. Terveink szerint sok mindent szervezünk még ezen kívül is a jövőben...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN MEGINT BECSICSKULT PUTYINNAK ÉS KIKÉSZÜLTEK AZ IDEGEI

DAVE VILÁGA
Szerző: Dave
2023.10.18.

Orbán Viktor egyre feszültebb és egyre csicskább is. Ez látszott rajta Pekingban is, amikor Putyinnal találkozott.

ITT NÉZHETŐ MEG

ROHAMOZNAK AZ OROSZ PÁNCÉLOSOK, ÚJ FEGYVERHEZ JUTOTT UKRAJNA – HÍREINK UKRAJNÁBÓL CSÜTÖRTÖKÖN

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2023.10.19.

Az ukránpárti, ettől függetlenül kifejezetten megbízhatónak számító háborús elemzőcsapat közzétette frissítéseit az avgyiivkai helyzetről. A megállapításuk szerint Oroszország több tucatnyi harcjárművet veszített el, alig néhány méternyi területszerzésért. Közzétették az első nagy felbontású műholdképeket a bergyanszki orosz légibázisról azt követően, hogy kedden az ukrán erők az amerikai ATACMS közepes hatótávolságú rakéta segítségével csapást mértek az ott állomásozó orosz légierőre. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter jelentette be, hogy Oroszország megerősíti a nyugati határait. A lépésre azért kellett elszánnia magát a hadvezetésnek, mivel a modern fegyverek fenyegetést jelentenek Oroszország nemzetközileg elismert területeire is. Közben hírek érkeztek arról is, hogy az orosz gépesített gyalogság támadásba lendült Avgyijivkánál. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival...

ITT OLVASHATÓ

KARDOS ANDRÁS: ORBÁN VIKTOR RAVASZUL MANIPULÁL A MAGYAR NYELVVEL

TÍZ / KLIKK TV
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2023.10.18.

Orbán kiépített egy maffia államot, ahol be kellett biztosítani, hogy ne tudják kitenni a hatalomból mert jön a számonkérés. Orbán Viktornak nincsenek kötődései, amikor liberális volt, nem volt az, most nacionalista, mégsem az, a lényeg, hogy olyan ideológiát használ, amely könnyen eléri az embereket – mondta a Klikk TV Tíz című műsorában Kardos András esztéta. Szerinte olyan nyelvi fordulat állt elő az orbáni diktatúrában, amely ellen nem lehet védekezni. Beállította az embereket egy olyan nyelvi káoszba, orgiába, ami hallatlanul ravasz. „A lényeg, hogy a választók lelkét hogyan tudom behozni és a kritikai részét szétroncsolni.” 

Ma nem egypárt rendszer van, hanem egypártrendszer sincs – fogalmazott. Van egyszemélyes autokrácia, önkényuralom, egy 21. századi diktatúra, ahol Orbán és csapata piramis rendszerben szolgálja az egyszemélyi hatalmat. 

Ezt akkor lehet eltörölni, ha kialakul egy permanens dinamikában létező közösség, amely elmorzsolja a kispártokat, és egy nagy demokratikus néppártot fog szembe állítani Orbánnal, és ez a most heterogén világ egy mozgalommá áll össze, mint a történelemben oly sokszor – mutatott rá Kardos András.

ITT NÉZHETŐ MEG

„Ő NEM FÉLT. MÁR NEM” – LANDI BALÁZS MEGRENDÍTŐ BÚCSÚBESZÉDE SÓLYOM LÁSZLÓ TEMETÉSÉN

VÁLASZ ONLINE / NEKROLÓG
Szerző: LANDI BALÁZS
2023.10.19.

Hetvenöt évesen egyedül, egyhuzamban gyalogolta végig az El Camino 600 kilométer hosszú zarándokútját. Talán legidősebb emberként Magyarországon megtanult repülőgépet vezetni, majd levizsgázott és pilótaengedélyt szerzett. De csak pár alkalommal emelkedett a levegőbe, mert két év elteltével kiújult betegsége. Amelyet ő úgy nevezett: szolidaritásrák. Landi Balázs, a volt államfő titkárságvezetője, tanítványa, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának egyetemi docense megemlékezését Sólyom László temetésén mondta el Budapesten, 2023. október 18-án. A megrendítő, a néhai köztársasági elnök utolsó éveibe bepillantást engedő beszédet teljes terjedelmében a Válasz Online közli most...

ITT OLVASHATÓ

KIHÍVÓJA MÉG NINCS, DE TÁMOGATÓI SE? - INTERJÚ KARÁCSONY GERGELLYEL

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2023.10.18.

Interjú Karácsony Gergellyel.

ITT NÉZHETŐ MEG

"EURÓPA BETEG EMBERE"

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: BEREND T. IVÁN
2023.10.13.

...Vajon miért beszélnek magyar kormányemberek Németország leépüléséről, hanyatlásáról? Erre két fontos motívumuk is van. Egyrészt azt kívánják sulykolni, beleverni a lakosság fejébe, hogy lám, Németországot is tönkreteszik a szankciók, értsék meg a magyar választópolgárok, hogy Magyarország sem lehet akkor sértetlen, Magyarországot is a szankciók pusztítják. Nem a kormány a felelős. A másik motívumot a düh váltja ki. A mai német kormány ugyanis nem követi elődje politikáját, nem maga felé hajlik a keze, és elvi álláspontra helyezkedett. Ez meghatározó szerepet játszik abban, hogy az unió vezetése most bekeményített, és nem kész a megalkuvásra, kimozdult addigi tehetetlenségi állapotából, hiszen a hatalmas és húsz éve áramló uniós pénzküldemények egyharmadának befagyasztását határozta el. Németország tehát az Orbán-kormány számára „beteg ember” lett, talán letűnik mint ipari nagyhatalom. E vágyálmok azonban távol állnak a valóságtól. Lehet, hogy Orbán EU-n belüli EU-ellenes politikai játékának is lassan befellegzik az unióban?

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉLET ÉS IRODALOM 2023/41. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

BRUTÁLIS FIDESZ-DOMINANCIA: A TURISZTIKAI TÁMOGATÁSOK KÖZEL 80 SZÁZALÉKÁT KORMÁNYPÁRTI ÖNKORMÁNYZATOK KAPTÁK

24.HU
Szerzők: MÁZSÁR TAMÁS, MOLNÁR BÁLINT
2023.10.19.

A hazai turisztikai fejlesztéseket összefogó kormányzati ernyőprogram, a 2017-ben indult Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program célja az volt, hogy Magyarországot 2030-ig Közép-Európa turisztikai központjává emelje. Féltávnál az látható: a tíz legnagyobb összegű támogatást fideszes önkormányzat kapta, arról nem szólva, hogy a fideszes vezetésű megyei jogú városok összesen 14 milliárd 579 millió forint támogatásban részesültek, miközben az ellenzéki irányításúak közül csupán Bajának és Miskolcnak jutott egy 54 milliós, illetve egy 8 milliós finanszírozás.

2017 óta összesen 61 milliárd forint közpénzt osztott ki a Magyar Turisztikai Ügynökség alá tartozó Kisfaludy 2030 Zrt. 178 önkormányzatnak 454 turisztikai projekt megvalósítására. A 24.hu összesítése szerint ennek az összegnek 78,4 százalékát fideszes polgármesterek által vezetett települések kapták.

Közel 11 milliárd forint jutott olyan helyekre, melyeknek élén független polgármester áll. Az ellenzékinek nevezhető pártok, egyesületek által vezetett települések 2,2 milliárd forint támogatásban részesültek. (Ennek több mint a felét, 1,2 milliárd forintot a Nagyatádért Egyesület kapta.). Ez a teljes támogatási összeg 3,6 százaléka. Fontos megjegyezni, hogy összegzésünkben nem szerepelnek az önkormányzati cégek, a 310 oldalas támogatási dokumentumból az önkormányzatokra szűkítettük a vizsgálatot.

A támogatásokat

- szálláshely-fejlesztésre,

- infrastruktúra-fejlesztésre,
- strandfejlesztésre,

- illetve attrakciófejlesztésre osztották ki.

A pénz jelentős részére nem kiírt pályázat keretében lehetett jelentkezni, hanem egyedi, „ad hoc” döntések alapján ítélték oda a támogatásokat. Amikor Guller Zoltán volt a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, akkor egyszemélyben döntött ezekről a pénzekről (korábban lapunk pert nyert a turisztikai ügynökséggel szemben az eltitkolt támogatások ügyében). Guller jelenleg igazgatósági elnök az MTÜ-nél...

ITT OLVASHATÓ

HATALMAS “LÉTFONTOSSÁGÚ KATONAI BERUHÁZÁSRA” KÉSZÜL A KORMÁNY BUDAPEST BELVÁROSÁBAN AZ UKRÁN HÁBORÚRA HIVATKOZVA

SZABAD EURÓPA
Szerző: KÓSA ANDRÁS
2023.10.19.

Egy kormányrendelettel katonai célú beruházássá minősítette át a kormány az ukrán háborúra hivatkozva a Déli Körvasút építését, aminek már kétszer visszadobta a bíróság a környezetvédelmi engedélyét.

Augusztusban jelent meg a Magyar Közlönyben egy kormányrendelet a “honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó előírások veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról” . Ez az “Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel” szabályozza a “honvédelmi létfontosságú rendszerelemmé” kijelölt létesítményeket, valamint azokat, melyeknek “az ország fegyveres védelmi terve szempontjából ténylegesen vagy potenciálisan kiemelt jelentősége van”.

A rendelet kezdetben technikai jellegű szabályozásnak tűnt, csakhogy október 13-án a Pest Megyei Kormányhivatal (a végzés pecsétjén ez szerepel) erre a rendeletre hivatkozva helyezte át a Déli Körvasút környezetvédelmi eljárását a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatalhoz. A végzés szövegében szerepel is, hogy a kormány rendeletére hivatkozva a Déli Körvasút vonalát “honvédelmi létfontosságú rendszerelemmé” nyilvánították, ilyen ügyekben pedig a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal a kijelölt eljáró közigazgatási szerv.

A módosításról először az Átlátszó.hu közölt cikket, nekik a körvasút jelenlegi megvalósítási formája ellen tiltakozó civilek, a Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület azt nyilatkozta: „sajnálatos és felháborító fejlemény történt a Déli Körvasút ügyében. A Kormányberuházó úgy próbálja megkerülni az engedélyeztetés kérdését, hogy egy új, hirtelen kiadott rendelkezésre hivatkozva katonai célúvá minősítette a projektet”

Repülő százmilliárdok

A Déli Körvasúttal már többször foglalkoztunk. A beruházás keretében Kelenföld és Ferencváros között a jelenlegi kettő helyett három, helyenként négy vágányt építenének. Az áthaladó vonatok száma drasztikusan megnőne: a Környezeti Hatástanulmány szerint a napközbeni személyszállítás 3,5 szeresére, a teherszállítás 1,6-szorosára nőne és jelentősen bővülne az éjszaka elhaladó tehervonatok száma is.

Ehhez kapcsolódóan: az évszázad túlárazott vasútépítése lehet a Déli körvasút kivitelezése.

A munkálatok során több száz fát vágnának ki a vasútvonal mentén, ezzel gyakorlatilag megszűnne a Hamzsabégi út mentén húzódó zöldterület parkos jellege. A beruházás fővállalkozója a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló V-HÍD, a cég már kapott is 101 milliárd forint előleget abból a 338 milliárdból, amibe a jelenlegi állapot szerint az egész kerülni fog...

ITT OLVASHATÓ

ÓVATOSAN KELL BÁNNI A LENGYEL PÉLDÁVAL, NEM AZ A TANULSÁG, HOGY AZ ORBÁN-KORMÁNY MEGDÖNTHETŐ EGY PARLAMENTI VÁLASZTÁSON

NÉPSZAVA
Szerző: CZENE GÁBOR
2023.10.19.

Ágh Attila politológus óva inti a magyar ellenzéket attól, hogy elhamarkodott következtetéseket vonjon le a lengyelországi változásból. Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója szerint fontos tanulság: kell egy jó vezető, aki mögé felsorakoznak a pártok.

A lengyelországi választás eredménye kétségkívül örvendetes fejlemény nemcsak Európa, hanem a magyar ellenzék szempontjából is, de amikor hazai párhuzamokat keresünk, nem szabad túlzásokba esni – figyelmeztetett Ágh Attila politológus.

Ismert: az eddig kormányon lévő, a Fidesz szoros szövetségesének számító Jaroslaw Kaczynski-féle Jog és Igazságosság a legtöbb szavazatot kapta ugyan, de matematikaikag egyelőre kizárt, hogy kormányt tudjon alakítani. A lengyel választás de facto nyertese így az ellenzék lett, elsősorban a volt miniszterelnök Donald Tusk vezette liberális-konzervatív Polgári Koalíció, amely több más, önálló listán induló ellenzéki párttal és pártszövetséggel együtt készülhet koalíciós kormányzásra.

Kérdés, hogy a lengyel példa szolgál-e tanulságokkal a magyarországi ellenzék számára, ha igen, melyek azok.

Ágh Attila igyekezett lehűteni a kedélyeket. A Népszavának nyilatkozva „gyakori túlzásnak” nevezte, hogy a magyar közvélemény, az ellenzék, de még a politológusi szakma is indokolatlanul sok hasonlóságot feltételez a két ország fejlődése, politikai beállítódása és berendezkedése között. A V4-hez tartozó országok közül valóban a lengyel áll a legközelebb a magyarhoz, de amíg Magyarországon már kiépült az autokrácia, addig ez Lengyelországban jóval kisebb mértékben valósult meg – hangsúlyozta Ágh Attila. Az Orbán-rendszer zárt rendszerként működik, minden eleme illeszkedik egymáshoz: kialakult a teljes politikai uralom a társadalom fölött. Lengyelországra ez csak részben igaz...

ITT OLVASHATÓ

AZ EU-T OKOLJA ORBÁN AZÉRT, AMIT AZ OROSZ-MAGYAR KAPCSOLATOK KÉNYTELENEK MOST ELSZENVEDNI - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2023.10,19.

A Washington Post legsúlyosabb bírálatként jegyzi meg, hogy Orbán akkor találkozik az orosz elnökkel, amikor utóbbi ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.

Ahogy arra számítani lehetett, az Orbán-Putyin találkozó Pekingben – nemcsak egy futó kaland. A nemzetközi sajtó nehezen tér napirendre felette, így a Washington Post moszkvai tudósítója is bevetette magát az értékelések özönébe. A cikkből csupán azt emelném ki az itthon már jól ismert részletek ismertetése nélkül, hogy Orbán szívélyes találkozója Putyinnal tovább mélyíti a NATO és az EU-partnerek frusztrációját, amikor Putyin szándékos izolálásának igyekezetét Orbán fokozatosan aláássa, amikor rendszeresen opponálja az Oroszország elleni szankciókat is. A cikk egyébként azzal a szerző szerint legsúlyosabb váddal kezdődik, hogy Orbán akkor találkozik az orosz elnökkel, amikor utóbbi ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. Megadja rá a magyarázatot is, emlékeztetve arra, hogy Magyarország jó előre közölte, nem fogja letartóztatni Putyint, annak ellenére sem, hogy a hazánk aláírta a Nemzetközi Büntető Bíróság római statútumát.

A Washington Posttal szemben az időnként szélsőségbe hajló jobboldali Washington Times is ritka és meglepő találkozónak minősíti, hogy milyen körülmények között tárgyalt Putyin egy uniós tagország vezetőjével. Ezek szerint ezt még az ő gyomruk sem vette be, amit láttak. Nem csoda, hogy roppant szűkszavú a beszámoló. S azt emeli ki leginkább a találkozót értékelve, hogy Orbán az Európai Uniót és szankciót hibáztatta azért, amit most kénytelenek elszenvedni a magyar-orosz kapcsolatok.

Kínos volt látni, hogy egy uniós tagország kormányfője kezet fog a háborús bűnös Vlagyimir Putyinnal

Az észt kormányfő, Kaja Kallas Párizsban elejtett megjegyzése is futott egyet a hírfolyamban, mivelhogy azt mondta, hogy nagyon kínos volt látni, hogy egy uniós tagország kormányfője kezet fog a háborús bűnös Vlagyimir Putyinnal, ráadásul mindez nem is következik a magyar történelem logikájából. – olvashatjuk a Wisconsin állambeli WHBL rádiós portálján, s rögtön emlékeztet is arra, hogy az 56-os forradalom leverésekor, amikor tankokkal vonultak be Budapestre a szovjetek, 2600-an vesztették életüket, s 600 szovjet katonát is megöltek az utcai harcokban. A Reuters ennek kapcsán megjegyzi, hogy még szorosabb kapcsolatot akar kiépíteni Putyinnal Orbán, és minden bizonnyal ő lesz az egyetlen a 27 tagország közül, aki nem fogja megszavazni decemberben az ukrán-EU felvételi tárgyalások megkezdését.

Bulgáriának joga van adót kivetni az orosz gázra

Bulgária megvédte álláspontját, amikor a magyar és szerb panaszokra reagált. Szerinte joga van az orosz gáz tranzitra olyan adót kiszabni, amilyet csak akar. Miután hazánk és Szerbia is az orosz gázt vásárolja mind a mai napig, ellenséges lépésnek tartja a MW/óránkénti 10 dolláros áremelést – tálalja a konfliktust részletesen a Szabad Európa. A bolgár kormányfő, Nikolaj Denkov ugyanis a tiltakozásra reagálva azt mondta, legalább így kialakul egy olyan versenyhelyzet a gázpiacon, amely végre átrendezheti azt, ami szerinte Európa javára válhat. No, és ezzel a piaci árral – nem titkolta – a bolgár érdekeket is szolgálja, jól jön ez a költségvetésüknek, legalább 1 milliárd dollárral beljebb lesz egy év alatt. Beszállt a vitába a bolgár pénzügyminiszter is, aki a Financial Timesnak elmondta, hogy nem az volt a céljuk, hogy az említett két ország számára drágábban adják a gázt, hanem az, hogy ezzel kevésbé profitábilissá tegye a Bulgárián keresztül történő gázszállítást az oroszok számára. Erről egyébként komoly vita közepette politikai kérdés lett, amiről a bolgár parlamentben is ütköztek a vélemények és az oroszellenes pártok több voksot szereztek igazuknak. Az előzményekhez tartozik, hogy Oroszország leállította a háború kirobbantása után a gázszállítást Bulgáriába, miután az ország nem volt hajlandó rubelben fizetni érte. De abba belement, hogy a Gazprom a területén átszállítsa a gázt a két legnagyobb oroszbarát országnak, Szerbiának és Magyarországnak. Szijjártó Péter és Szerb kollégája megtorló lépéseket helyezett kilátásba. Az orosz TASZSZ hírügynökség viszont lehozta, hogy ezt a problémát Putyin és Orbán megtárgyalták Pekingben, ominózus találkozójukon.

Felvásárolnák a román OTP-t

A Románia Insider pedig azt írja, hogy egyáltalán nem örül az OTP annak, hogy ottani fiókjára nem igazán kedvező ajánlatot tett a Banca Transilvania, majd ezt túllicitálva a Raiffeisen Bank Romania. Az első ajánló az OTP Romania – amelyik a bankjai rangsorában a 10. helyen áll – 70-80%-os vételi ajánlatot tett, míg a Raiffeisen 100%-ban megvenné. Az ügylet egyelőre megakadt, mert egy újabb befektető is érdeklődik a májusban eladásra kínált romániai OTP iránt.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

ELKÉSZÜLT A FELMÉRÉS, ROSSZABBUL ÉLÜNK, MINT EGY ÉVE

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2023.10.19.

A foglalkoztatottak 57 százalékának romlott az anyagi helyzete az elmúlt 12 hónapban, sokan a megtakarításakat élték fel.

A munkaerőpiacon aktív magyarok 24 százaléka úgy érzi, hogy az elmúlt 12 hónapban „jelentős romlott”, további 33 százalékuk szerint pedig „kicsit romlott” az anyagi helyzete – derül ki a Publicus Intézet lapunk számára készített szeptemberi reprezentatív közvéleménykutatásából. A válaszadók 30 százaléka válaszolta azt, hogy az elmúlt 12 hónapban nem változott jövedelmi helyzete, de volt 12 százalék, akiknek javult. Bár a kérdés a szubjektív jövedelemérzetre kérdezett rá, a válaszokban nincs semmi meglepő, hisz szeptemberben ugyan a infláció 12,2 százalékra csökkent, de nem múlt el nyomtalanul az előző hónapok áremelési sokkja: az első nyolc hónapban a keresetek 15,2 százalékkal nőttek, de csak szeptemberben válthatott pozitívba a reálbérindex. Az első nyolc hónapban a kiskereskedelem forgalom 7,1 százalékkal csökkent, ez jelzi, hogy milyen mértékben csökkentek a reáljövedelemek, illetve zuhant a lakossági fogyasztás.

Nagyon mélyen van a magyar háztartások fogyasztói bizalma, még sokáig nem fognak költeni – mondta Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője a minap egy konferencián. Az elemző szerint „hiába mondják majd be a híradóban, hogy a múlt hónapban már nőtt a reálkereseted – vagyis hogy az infláció lassabban nőtt éves szinten, mint a béred –, ettől a hírtől nem fognak az emberek a boltba rohanni és elkezdeni vásárolni”. A háztartásokat nagyon komoly sokkok érték az elmúlt hónapokban, ezt ki kell heverniük, és csak fokozatosan áll helyre a lakossági fogyasztás. A recesszió e téren majd csak akkor ér véget, amikor a fejekben vége lesz, amikor megerősödik a bizalom - tette hozzá az elemző.

A Publicus lapunknak készített felméréséből az is kiderül, hogy fogalkoztatottak 59 százaléka kapott béremelést az elmúlt 12 hónapban, vagyis 38 százalékuknál nem volt semmilyen bérrendezés. Ez utóbbi kategóriában az infláció miatt az elkölthető reáljövedelem egyetlen év alatt 15-20 százalékkal zuhant. Ahol volt béremelés, ott a válaszadók 39 százaléka 10 százalékos emelésnél kevesebbet kapott – vagyis a reáljövedelem még az ő esetükben is számottevően csökkent. Összességében a foglalkoztatottak 28 százaléka kapott 10-20 százalékos emelést, az ő esetükben beszélhetünk a reálbérek szinten tartásáról vagy minimális csökkenéséről, míg 5 százalékuk 20 százalékot meghaladó béremeléshez jutott, vagyis ők a recessziós és az inflációs sokk ellenére tovább tudták növelni elkölthető jövedelmüket. A kormány ösztönözte munkáltatókat a béren kívüli juttatások növelésére, ám csak a foglalkoztatottak 37 százaléka kapott az elmúlt egy évben egyszeri juttatást, bónuszt, Szép-kártyát. Ennek mértéke a válaszadók fele esetében nem haladta meg a félhavi jövedelmemet, de a bónuszhoz jutottak 12 százaléka akár plusz kéthavi jövedelemre is szert tett...

ITT OLVASHATÓ

KÉTKERÜLETNYI TERÜLETEN TERVEZNEK TITOKZATOS BERUHÁZÁST BUDAPESTEN

TELEX
Szerző: THÜRINGER BARBARA
2023.10.19.

Szeptember 14-én jelent meg egy kormányhatározat arról, hogy Soroksár és Gyál területén termőföldeket, szántókat, legelőket és erdőket jelölt ki a kormány beruházási célterületnek. Az összesen közel 100 helyrajzi számon lévő terület csak Budapesten 500 hektárnyi, tehát a kormány két kisebb fővárosi kerületnyi területen képzel el valamilyen beruházást. A Kormányzati Tájékoztatási Központ és az építési minisztérium Telexnek küldött válaszaiból annyi derül ki, hogy valamilyen ingatlanfejlesztést terveznek, de vegyianyag-elosztó nem lesz. A helyi fideszes polgármesterek semmit sem árulnak el, bővebb információk hiányában a helyi ellenzék és a természetvédők is csak a fejüket kapkodják egy akkora léptékű fejlesztés tervét látva, ami nemcsak Budapesten, hanem az egész országban is példátlan lenne.

„Már megint át akarják verni a budapestieket. Hiába a hárító mondatok, a jelek arra utalnak, titokban továbbra is azon dolgozik a kormány, hogy kínai méreglerakatot telepítsen Budapestre, Soroksárra” – írta Karácsony Gergely abban a Facebook-posztjában, amelyből először lehetett értesülni az ügyről. A bejegyzés apropója az volt, hogy a Magyar Közlönyben megjelent a XXIII. kerület és a Gyál területén fekvő egyes földrészletek beruházási célterületté nyilvánításáról nevű kormányhatározat.

Júniusban először a Direkt36 írt arról a Telexen is megjelent cikkében, hogy Kína Magyarországon hozna létre vegyianyag-lerakatot a vasúton ideszállított termékeinek, majd ebből az elosztóközpontból látnák el alapanyagokkal a kontinens akkumulátorgyárait. Orbán Viktor miniszterelnök júliusban a parlamentben egy ellenzéki kérdésre azt válaszolta, hogy ilyen vegyi elosztóüzem nem fog épülni, majd ezt később a kormány is megismételte.

A szeptember közepén megjelent kormányhatározat azonban nem oszlatta el a kételyeket. A Telex ezért szeptember végén megkereste a Kormányzati Tájékoztatási Központot (KTK), hogy megkérdezzük,

- valós-e a főpolgármester félelme;

- ha nem, akkor a kormányhatározatban érintett soroksári és gyáli területen milyen beruházás készül;

- milyen célt szolgál az, hogy akkora területen és léptékben kívánnak beruházást létrehozni, amekkora jelenleg nincs az országban;

- ha megvalósul a beruházás, mekkora forgalmi terhelést kaphat az amúgy is túlterhelt M0-s és M5-ös autópálya;

- történtek-e előzetes hatásvizsgálatok a légszennyezés, a forgalomnövekedés és egyéb várható környezeti terhelések felmérésére, és ha igen, azoknak mi lett az eredménye;

- kinek vagy kiknek a tulajdonában vannak jelenleg ezek a területek, megvásárolta-e már ezeket a magyar állam, és ha igen, akkor mennyiért;

- hogyan kívánják megvédeni a területen lévő, országos jelentőségű természeti értékeket.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ azonban mindössze csak arra a kérdésre válaszolt, hogy valós-e a főpolgármester félelme:

„a miniszterelnök és a kormány már több alkalommal is nyilvánvalóvá tette, hogy nem támogatja vegyianyag-elosztó létesítését, és így nem épül ilyen Magyarországon”.

Mindezeket megkérdeztük a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumtól is. Tőlük ezt a semmitmondó választ kaptuk:

„A nemzetgazdasági szempontok szerinti kiemelést gazdasági okok indokolták, amelynek során ingatlanfejlesztés fog történni.”

Nagyjából ugyanezeket a kérdéseket feltettük a budapesti és a Pest vármegyei kormányhivataloknak, a gyáli és a soroksári fideszes polgármestereknek, de a természeti értékek kapcsán írtunk a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnak és a termőföld védelméről szóló törvény miatt a Földhivatalnak is. További hivatalos választ azonban több mint két hét elteltével egyetlenegy helyről sem kaptunk annak ellenére, hogy többször is jeleztük a kérésünket...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

NEM JUT UNIÓS PÉNZ A HAVEROKNAK? MEGKAPJÁK NEMZETI KASSZÁBÓL!

VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2023.10.19.

Szépen javulnak a mutatók az EU-s tendereknél, a brüsszeli elvárásoknak megfelelően ott nagyobb a verseny, és így papíron csökken a magyar korrupciós kockázat is. Csakhogy közben a nemzeti forrású közbeszerzéseknél romlik a helyzet. A Válasz Online most a magyar sajtóban elsőként vizsgálja a Korrupciókutató Központ legfrissebb elemzését. Az alapján pedig kijelenthetjük: a hangsúlyok változtak ugyan, de 

összességében a magyar állam pályáztatási rendszere nem lett tisztább.

A Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) a magyar közbeszerzések legalaposabb elemzője hosszú évek óta. 1998 óta több mint 340 ezer közbeszerzésről gyűjtöttek adatot, és ezeket rendezett, elemezhető formában közzé is tették. Sok közülük a magyar állami honlapokon már egyáltalán nem található meg, más részük pedig csak olyan formátumban, ami nem ad lehetőséget összehasonlításra.

Legfrissebb elemzésüket, amelyben azt vizsgálták, hogy a Magyarország ellen indított jogállamisági eljárások nyomán változott-e a közbeszerzések korrupciós kockázata, a Válasz Online olvashatta elsőként. A kérdés, amelyre a választ keresték, ennyi, ha egyszerűen fogalmazzuk:

mi történt, amióta a brüsszeli intézmények lényegében befagyasztották a magyar kormánynak dedikált pénzeket? Röviden összefoglalva a válasz: a helyzet nem javult.

Pedig messziről nézve akár úgy is tűnhet, hogy történtek pozitív változások.

A korrupciós kockázatokat leginkább úgy lehet statisztikai adatok alapján felmérni, ha megnézzük, hány cég indult egy pályázaton; illetve hogy egyáltalán el lehetett-e indulni egy pályázaton, vagy csak meghívottak jelentkezhettek. Nos, 2022 óta az EU-s pályázatok esetében ezek a mutatók jelentősen javultak – attól, hogy az EU-ból nem jön éppen pénz, sok pályázatot kiír a magyar kormány, és meghitelezi a pénzt rá, remélve, hogy egyszer Brüsszel fizet majd.

Csakhogy van egy probléma ezzel: ahogy erősödik a verseny az EU-s pénzekért, úgy nő a korrupciós kockázat azoknál a közbeszerzéseknél, amelyeket tisztán nemzeti költségvetésből finanszíroznak. A verseny intenzitása csökken, és így a korrupciós kockázat növekszik a hazai finanszírozású pályázatok esetén. Ráadásul ez a nagyobb pénz, úgyhogy a közbeszerzések kétharmadát egyre kevésbé átlátható módon ítéli oda az állam...

ITT OLVASHATÓ

A KSH ADATAIVAL SZEMBEN MAGYARORSZÁGRA NEM JELLEMZŐ A SZEKULARIZÁCIÓ

HÍRKLIKK
Szerző: LUKÁCSI KATALIN
2023.10.19.

Igen valószínű, hogy a népszavazáson sokan tiltakozásból nem válaszoltak a vallásosságról feltett kérdésre. Sok ember tartja magát vallásosnak, de a hivatalos egyházával nem ért egyet – fejtette ki a Hírklikknek Gábor György vallásfilozófus. Arra reagált, hogy kimagaslóan sokan, csaknem a társadalom 40 százaléka megtagadta a választ arra a kérdésre, hogy milyen felekezethez tartozik. A tudós kezdeményezésére a múlt héten felekezetközi kerekasztal beszélgetést tartottak 

Az eltűnt hívek nyomában címmel.

Kevésbé a szekularizmus oka a magukat vallásosnak mondók drámai csökkenésének. A magyar társadalom nem vallástalan, a választékkal van a gond, elsősorban hitelességi – összegezte meglátásait Dobszay János vallásszociológus, a HVG vezető szerkesztője a kerekasztal-beszélgetésen. Az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetemen Az eltűnt hívek nyomában címmel ültek össze a zsidó és keresztény felekekezetek, valamint a tudomány képviselői, hogy átbeszéljék, meglepők-e egyáltalán a napvilágra került népszámlálási vallásossági adatok, és mit üzenhetnek?

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a magukat valamilyen felekezethez besorolók számának jelentős csökkenése önmagában nem meglepő. Bár talán csökkenhetett volna kevésbé, ez a fogyás mégis az európai trendekbe illeszkedik. Szembeötlő azonban a nem válaszolók magas aránya. Csaknem 40 százalék tett így, pedig már az előző, 2021-es népszámlálás 27 százalékát is sokallották a kutatók. Rosta Gergely vallásszociológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense arra hívta fel a figyelmet, hogy nehéz értelmezni, kik és miért is reagálhattak így, míg a csökkenést a hazai vallásszociológiai kutatások is előre jelezték...

ITT OLVASHATÓ

LENGYELORSZÁG: VERESÉGGEL FELÉRŐ GYŐZELEM ÉS GYŐZELEMMEL FELÉRŐ VERESÉG

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.10.19.

Az adjon Isten Tusk részéről meglesz, de azt nem lehet megjósolni, hogy milyen lesz Orbán részéről a fogadj Isten – fogalmazott Gordon István azzal kapcsolatban, mire számít a magyar-lengyel kapcsolatokban a vasárnapi választás után. Tusk van annyira reálpolitikus, van annyi nemzetközi tapasztalata, s olyan politikusi vénája, hogy nem fog ellenségesen fellépni Orbánnal szemben, bár a magánkapcsolatban persze szívélyes sem lesz, de hát ők ketten nem kedvelik egymást – mondta a Lengyelország-szakértő. Azt biztosra veszi, hogy az Európai Unión belül megszűnik a két ország egymásra támaszkodása, a visegrádi négyek együttműködése sem biztos, hogy helyreáll. A lengyelek pedig, ha minden jól megy, szép karácsonyi ajándékot kapnak, Tusk ugyanis addigra megalakíthatja kormányát és az EU szabad utat adhat a visszatartott uniós támogatások folyósításának.

A vasárnapi lengyel választások végeredménye szerint a 460 tagú szejmben – azaz a parlament alsóházában – többségbe került, a 100 tagú szenátusban – azaz a felsőházban – ennél nagyobb arányban, csaknem kétharmados többségre tett szert az ellenzék, amelynek jó esélye van ezután arra, hogy Donald Tusk irányításával többpárti koalícióra lépve, átvegye a kormányzást a hosszú évek óta az országot irányító Jarosław Kaczyński által fémjelzett, a pártja, a PiS által vezetett – „illiberális” – kormánytól. A választás nem csak emiatt bizonyult fájdalmasnak az eddig hatalmon lévők számára: nem váltotta be a hozzá fűzött reményüket az általuk kezdeményezett négy (ál)kérdésből álló népszavazás sem, az ugyanis érvénytelen lett.

Érdekes módon a választások kapcsán szinte kizárólag csak a szejmről, az ott született eredményekről esett szó a hazai, de még a nemzetközi médiában is. Pedig a szenátusban átütőbb ellenzéki győzelem született – ahogy a Portfolio a Wyborcza összesítése alapján írta: ott teljes vereséget szenvedett a PiS, amely mindössze 34 helyet nyert meg, miközben az ellenzéki pártok összesen 65-öt. A Szejmben ugyanakkor a PiS és lehetséges koalíciós partnere közösen összesen 212 képviselői helyhez jutott, miközben az ellenzék három pártja 248 mandátumot nyert el. Ezt hogyan kell és érdemes értékelni? Egyáltalán, mi a szerepe a szenátusnak? – kérdeztük Gordon Istvánt...

ITT OLVASHATÓ

LÍTIUM

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.10.19.

Emlékszünk még arra a képre, amikor a kedves vezető a reggeli utcán a pénzét számolgatta. Fosztorgatta a tíz-, vagy húszezreseit, és hirtelen kapott egy kérdést nem aláfekvős igyekezettel, amitől fölöttébb meglepődött. De nem is ez, mint váratlanság, hogy valahol sikerült a közelébe férkőzni, hanem az alany bávatag, opálos tekintete. Ahogy látszott, a dolgok teljesen lelassultak benne, s közel áll a moszatléthez, épp, hogy a fényt érzékeli és befogadja. Mindez azt mutatta, hogy e reggeli órán nem volt tervezve jelenés, megnyilvánulás, szólás, és a kedves vezetőt túlélő állapotba állították, hogy így teljenek a percek és az órák.

Ha belegondolunk, egyre gyakrabban láthatjuk őt ilyen tekintettel és ilyen halmazállapotban, váratlan közelítésekben, ami arra utal vagy utalhat, hogy időnként rendbe kell tenni őt – régebben Grazról szóltak a legendák -, hogy használható legyen. Putyinhoz azonban nem mehetett leszedált állapotban, és ennek lehetett az a következménye, amit a Kreml által közzé tett videón láttunk, aminek az egyik értelmezése, hogy Putyin meg akarta alázni. Megmutatni, ki a nagyobb kakas kettejük közös szemétdombján, és ez sikerült is neki, üzenve a nagyvilágnak, hogy lám, ilyen pincsi előttem az Unió erősnek vélt embere.

S bár a dolgok állásának ez az olvasata is érdekes következtetésekhez vezethetne, s voltaképp vezet is minden további elemezgetés nélkül is, ezúttal részünkről azt vennék górcső alá, amit ezen a mozgóképen Orbán teste üzen, s amit amúgy eddig is tudtunk, de most az oroszok, akár egy oktatófilmet raktak elibénk. Hogy lám, ilyen a ti nagy emberetek. De milyen is a maga nyomorúságában? Ez a kérdés, majd ennek megválaszolása után a folyománya, egy újabb dilemma, hogy ez az ember alkalmas-e arra, hogy egy országot vezessen, de talán az ország jelenlegi állapota mutatja, nem igazán. Most mégsem ez a lényeges.

Az oroszok videóján a mi doktorminiszter urunk fészkalódik, zakóját húzgálja, izeg-mozog, mint mérgezett egér a stelázsiban, és emlékszünk, illetve ismerjük ajkainak folyamatos nyalogatását, a fej időnkénti megrándulásait, amelyek – szordínósan szólván – nem egy egészséges ember, s nem egy kiegyensúlyozott lélek jellemzői. Ő a mi, illetve az ő miniszterelnökük, ám abban egészen biztosak lehetünk, az álávjú nénik ilyen állapotban nem látják – mert nem engedik nekik látni – rajongásuk tárgyát. Vagy, ha ez valamilyen baleset miatt megtörténnék, minden további nélkül csókolnának neki akkor is kezet, mert a hit már csak ilyen.

De nem is ez, hanem a kényszermozgások vs. opálos tekintet, amikor is a manus még úgy-ahogy vállalhatóan bír viselkedni, eszünkbe juttatja, mi okozza vagy okozhatja szemének sajátos fénytörését, és akkor beugrik a lítium, mint ami anyagnak ilyen következménye van. A lítium hasznos teremtménye az úrnak, véle hangulatot lehet stabilizálni egynéhány (mánia, depresszió, bipoláris zavar) betegségeknél, és nem akarnánk itt orvosi szerepben tetszelegni, de a csodaszer folyamatos szedésének egyik mellékhatása a súlygyarapodás is. Ezt azonban csak miheztartás és elgondolkodtatás végett jegyeztük meg.

Bajaink viszont ennél sokkal nagyobbak, s ezek közül is a leghatalmasabb, hogy egy ilyen ember alkalmas-e egy ország vezetésére, de azt már fentebb megállapítottuk: nem igazán, vagy éppen egyenesen, egyáltalán. De lehet, nem is csak emiatt, hanem más, elsősorban jellembéli, és morális hiányosságok is efelé mutatnak. És mégis itt van, sőt, olybá tűnik, hogy uralkodik örökkön örökké. Áment azért nem mondunk, mert Isten tőlünk és ettől a hazától is meglehetősen messzire van. Ugyanakkor nem tagadhatjuk, ezzel a videóval az oroszok elibénk tették, hogy lássátok, illetve az egész kerek világ lássa: ecce homo.

A kép pedig kiábrándító, s ha azt hittük eddig – és ebben is van igazság -, hogy Orbán most már azért nem lép olyan nyilvánosság elé, ahol ezt a nyilvánosságot kizárólag a válogatott rajongói jelentik, mert fél, az is igaz lehet. Ám mindezek után fölvetül annak a lehetősége is, el kell őt rejteni a kritikus szemek elől, mert a fellépései vagy így, vagy úgy, de vállalhatatlanok. És még mindig itt marad a kétkedőknek, hogy mindaz, amit itt előadtam, feltételezés, nekik viszont Füst Milánt mutatok okolásul: „No de dobd el felét annak, amit mondok, abból is kijöhet számodra valami. Mert valami kis igazamat azért javarészt felfedezheted abban, amit hosszú életem során és sok töprengés árán megállapítottam. Ha jól odafigyelsz.”

ITT OLVASHATÓ