2023. október 16., hétfő

GÁBOR GYÖRGY: AZ ÉRTELMEZHETŐSÉG HATÁRÁN

SZABADSÁG KLUB
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.10.16.


Ha most megkérdezik tőlem, mi hát a megoldás, őszintén válaszolok: fogalmam sincs. Csak annyit tudok, hogy legelébb mindig érdemes és szükséges felismerni a dolgok valódiságát, esszenciáját, ugyanis e felismerés nélkül csak ködszurkálás zajlik, s jószándékkal telve csak tragédiákat, katasztrófákat okozunk, vagy legalábbis azokhoz járulunk hozzá. Vagyis a felismerés, a tudás az első lépcsőfok.


Én mindenesetre őszinte érdeklődéssel és valóban a tanulás szándékával kérdezném meg a nyugat-európai integrációs programokat felemlegető és azok hatékonyságában töretlenül hívő barátaimtól, hogy milyen esélyét látják az integrációnak azok sorában, akik minden civileket ért brutális terrortámadást (holocaust-túlélő idős asszony ablakon át való kihajítását, iskolás gyerekek megkéselését, teherautóval karácsonyi vásározók közé hajtást, bárokban, éttermekben, kisboltokban, koncerttermekben, szerkesztőségekben rendezett vérfürdőt, metrószerelvények felrobbantását stb.) örömünnepként ülnek meg; ott, ahol önfeledt vigadalmat vált ki csecsemők lefejezése, nők megerőszakolása és élve megégetése, terhes asszonyok felkoncolása, tizenéves bulizó gyerekek lemészárlása, s a megcsonkított vagy szénné égett holttesteik melletti büszke szelfizés; azok között, akik a zsidókat és az „őket kiszolgáló, irányító és manipuláló Nyugatot” közösen – mert „a hitetlenek egy nemzethez tartoznak” – „a Sátán pártjának” (hizb al-saytan) nevezik, s akik ellenségeiket emlegetve „emberdisznókról”, „terjedő rákról” és „a világ uzsorásairól” beszélnek, bennük ismerve fel minden rossz forrását; azok között, ahol a holokausztról mint „soha meg nem történt állítólagos és üzleti célokból kitalált bűnről” beszélnek, s ahol II. János Pált, miután 1988-ban írt levelében a holokauszt miatt bocsánatot kért a világ zsidóságától, bűnösnek nevezték; ahol a hadíszra hivatkozva világossá tették, hogy az utolsó óra akkor jön el, amikor a muszlimok végre teljesen kiirtják a zsidókat, vagy ott, ahol a Hamász kisgyerekeknek szánt kiadványában arra szólítja fel a gyermekeket, hogy imádkozzanak Istenhez, s kérjék őt, hogy „Isten irtsa ki a zsidókat, a zsarnok bitorlókat.”

Az egyesülést és beilleszkedést szolgáló integráció – feltéve, hogy annak célja nem az uniformizáltság kikényszerítése vagy egy hatalmilag elvárt mintázat követése – az ész, a ráció bölcs alkalmazása és a humánum szerepének ragyogó felismerése, és ennek reményében végzett nélkülözhetetlen és hallatlanul fontos program és feladat a nyugati, zsidó-keresztény civilizációban, amelynek kidolgozásáról és megvalósításáról gyümölcsöző szakmai vitákat érdemes és lehetséges folytatni.

A vallási alapokon nyugvó, az igazhitűeknek a hitetlenek megsemmisítését tervbe vevő kötelessége a minden ráción túli, transzcendens eredetű isteni parancsolatból következő feladat, amely a világot két részre, a Jóra és a Gonoszra felosztó (manicheus) dualista szemléleten nyugszik, ahol a Jónak elementáris kötelessége a Rossz végleges legyőzése, minden eszközzel történő megsemmisítése és elpusztítása, s amelyről semmiféle racionális-szakmai disputa nem folytatható: az igazhitű dolga nem az isteni utasítások és parancsolatok mérlegelésében, megfontolásában, esetleges kiigazításában vagy korrekciójában rejlik, hanem annak haladéktalan végrehajtásában.

És ha most megkérdezik tőlem, mi hát a megoldás, őszintén válaszolok: fogalmam sincs. Csak annyit tudok, hogy legelébb mindig érdemes és szükséges felismerni a dolgok valódiságát, esszenciáját, ugyanis e felismerés nélkül csak ködszurkálás zajlik, s jószándékkal telve csak tragédiákat, katasztrófákat okozunk, vagy legalábbis azokhoz járulunk hozzá. Vagyis a felismerés, a tudás az első lépcsőfok. Aztán a dolgok ismeretében veheti kezdetét a gondolkodás, s a megoldás megkeresése. Én ez utóbbihoz nem értek, minthogy nem vagyok politikus, sem katonai-biztonságpolitikai szakértő: a magam részéről megmaradnék a saját szakmámnál.

Ugyanakkor, amikor arról kérdeznek, mi a megoldás, őszintén azt kell felelnem, hogy meglehet, nincs is megoldás. Az általam egyébként roppant mód kedvelt racionalizmus óta hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy mindenre akad megoldás, racionális megközelítésben mindent meg lehet válaszolni, feltéve, ha birtokomban van a jó és megfelelő (üdvözítő) módszer. Azóta az emberiség mindenre megoldást vár és remél. S ugyanezt az illúziót erősítette az általam ugyancsak nagyon kedvelt és fontosnak tartott felvilágosodás, amikor a korszak kiváló gondolkodói úgy vélték, hogy a babonák, a sötét tudatlanság és előítéletesség világának ledöntésével egycsapásra minden világossá, fényessé és érthetővé válik. Ezt én nagyon nem így gondolom, de ez a kisebbik probléma. A nagyobbik az, hogy a világ és a világtörténelem sem így gondolja.

Vagyis mindenekelőtt a megismerés, amennyire csak képesek vagyunk erre, mert ennek hiánya csak torz, hamis, képtelen, gyilkos és öngyilkos illúziókat teremthet. Ha a (részleges) tudás a birtokunkban van, utána gondolkodhatnak el azok, akiknek ez a szakmája, a lehetséges megoldásokon. S ha nem lesz megoldás, akkor be kell látnunk, hogy annyi évtized, évszázad, évezred megoldatlan problémái közé immár egy újabb költözött.

Ám sose adjuk fel: bízzunk abban, hogy előbb-utóbb jön valaki, aki megtalálja a helyes és üdvözítő választ. Mert mi tagadás, ilyenek is akadtak már közöttünk.

MERRE TOVÁBB? LENGYELORSZÁG A VÁLASZTÁSOK UTÁN. DOBROWIECZKI PÉTER, INFORÁDIÓ, ARÉNA

INFORÁDIÓ / ARÉNA
Műsorvezető: ExteRde Tibor
2023.10.16.



Merre tovább? Lengyelország a választások után. A beszélgetés időpontjában, a hétfő esti 80 százalékos feldolgozottságnál már eldőlni látszanak a szavazati és mandátum-arányok. Mikor lesz hivatalos végeredmény? Hogyan választják az alsóház (Szejm) 460 képviselőjét, és hogyan a felsőház (Szenátus) 100 honatyáját? Milyen jogai vannak a Szenátusnak? Miben különböznek az államfő jogosítványai a Szenátusétól? Mit jelent a félprezidenciális rendszer? Hány napja van az államelnöknek arra, hogy felkérje – szokásjog szerint – a legerősebb pártot a kormányalakításra? Hány napja van a felkért pártnak a kormányalakításra? Mi történik, ha nem sikerül a kormányalakítás? Ki kezdeményezheti az új kormányzati megbízást, és erre mennyi idő van? Mikor dönthet az államelnök új, előrehozott választások kiírásáról?

Mennyi esélye van a legerősebb pártnak, az eddig kormányzó a Jog és Igazságosságnak (PIS), hogy a választások előtt ellenzékinek tűnő pártkoalíciók kisebb tagjaival szövetkezzen? Önálló mandátuma lesz a választási koalíciókat alkotó pártoknak a parlamentben, és önálló-e a mandátuma az egyes képviselőknek? Van-e esély arra, hogy a Népi Párt, amely a választások előtt elutasította a PIS közeledését, mégis mérlegeljen egy jobboldali koalíciót? Mennyiben szűkítette be a két nagy tábor mozgásterét a rendkívül kiélezett és személyeskedő kampány? Létezhet-e kisebbségi kormány a lengyel politikában?

Kinek kedvezhetett a rendkívül magas részvételi arány? Minek köszönhető ez? Melyik pártszövetség hogyan szerepelt a korábbi eredményeihez képest? Mitől erősödött meg a lengyel politikába visszatérő Donald Tusk, aki 2014-ben cserélte Varsót Brüsszelre? Ki okozta a mostani kampány meglepetését? Ki Szimon Holownia, kiugrott médiaszemélyiség, a lengyel Csillag Születik műsor celebje, aki harmadik helyre hozta be a Lengyelország 2050 nevezetű pártszövetséget?

Miről szólnak a lengyel politikában a koalíciós tárgyalások? Ideológiáról, programokról vagy pozíciókról? Mit tehet meg egy ügyvivő kormány? Mennyire kell komolyan venni, hogy az eddigi ellenzék a kampányban hangoztatott szlogenjei szerint bíróság elé akarta állítani a PIS politikusait? Mennyire van átitatva a lengyel gazdaság a politikai kapcsolatokkal? Milyen változások következhetnek a lengyel gazdaságban? Milyenen a lengyel-amerikai kapcsolatok, és melyik kormány lehet kedvezőbb Washingtonból nézve?

Hogyan áll most a lengyel gazdaság, és milyen szerepre tör Lengyelország az Európai Unióban? Mi lesz a lengyel haderőreform és hadi stratégia sorsa a választások után? A lengyel lesz-e Európa legerősebb és legnagyobb hadserege? Melyek a hosszútávú energetikai és biztonságpolitikai stratégiai célok, és változhatnak-e ezek? Mennyire sikerült a lengyeleknek leválni az orosz energiahordozókról?

Hogyan változhat az EU és Lengyelország viszonya, ha a választások után az eddigi ellenzék alakíthat kormányt? Hogyan hathat ez a V4-ekre és a lengyel-magyar viszonyra? Honnan tudná finanszírozni a Tusk-vezette ellenzék 100 napos választási ígéreteit, ha nem az EU-forrásból?

Dobrowieczki Péter, Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézetének kutatási vezetője a lengyel választások utáni napon, 2023.10.16-án az Inforádió Aréna c. műsorában. Podcast.

HA VESZÍTENEK A LENGYEL FASISZTÁK, ORBÁN EGYEDÜL MARAD AZ EU-BAN

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.10.16.


Miközben Orbán maga alá szervezi a balkáni országokat és a volt szovjet utódállamokat (hogy bejuttassa őket az EU-ba, szövetségesei legyenek, és az illiberális fasiszta diktatúrák legitim alternatívái lehessenek a demokratikus jogállamoknak az EU-n belül), az egyetlen eddigi szövetségese, a fasisztoid lengyel kormány éppen bukásra áll a választásokon. Ha ez így marad, Orbán elveszíti az EU-n belüli egyetlen szövetségesét.

Tetszettek volna pontosan lemásolni az orbáni fasiszta diktatúrát, amely megszüntette a sajtó szabadságát és felszámolta a szabad, egyenlő és demokratikus választásokat, amivel megakadályozta, hogy őt valaha is demokratikus úton el lehessen távolítani a hatalomból. Ezzel ugyan csak egy esélyt adott a magyaroknak, a forradalmat és az akasztást a körúton, de amíg a propaganda működik, s amíg van kaja, semmi nem veszélyezteti a hatalmát.

A lengyel keresztényfasiszták elmulasztották megdönteni az alkotmányos rendet, eléggé el nem ítélhető módon nem írtak maguknak saját alkotmányt, s ez megbosszulhatja magát: nem lehet ilyen slendrián módon bebetonozni egy ócska, fasiszta diktatúrát, mert az emberek kihasználják a demokrácia legkisebb maradékát is, és leváltják őket. Nem lehet az orbáni fasiszta modellt csipegetni, válogatni belőle, azt teljes egészében kell átvenni.

Ez a világ fasisztáinak a tanulság, ha a lengyel testvéreik elvéreznek. Orbán fasiszta világforradalma érdeklődés hiányában elmarad. A jegyek visszaválthatók.

Viszont az emberi és polgári jogokat a legprimiítv módon taposó lengyel fasiszták ezzel az akasztást is megúszták, túlélhetik saját aljasságukat, és nem belezik ki őket, mert megmaradt a demokratikus leváltásuk lehetősége. Donald Tusk történelmet ír: nemcsak az Európai Néppárt vezetőjeként állította félre Orbánt (a Fidesz kiebrudalása az ő érdeme), hanem az Unió alakuló második fasiszta államát is megdönti, és megsemmisíti Orbán támogatását.

Ha ez megtörténik, óriási tettet hajt végre, és hatalmas szívességet tesz a világnak. Orbán így nem tudja a kölcsönös vétókkal megakadályozni az ellene zajló eljárásokat. Az EU-nak már van terve, hogy ezektől függetlenül hogyan szabaduljon meg Orbántól és a veszélytől, amit Európára jelent, mert az EU tervezett átalakítása után Magyarország nem lesz az EU tagja. Kikerül az előszobába, és vége lesz a pünkösdi királyságnak, hogy Orbán dirigálhat.

Ha Tusk győz, a magyarok vigyázó szemeiket Varsóra vethetik, ahol a lengyelek meg tudták akadályozni a diktatúra bebetonozását. Nem védték annyira, hogy ez „még nem diktatúra”. A veszély nem múlik el, mert a fasiszták ott állnak ugrásra készen a populista hazugságaikkal, és Tusk ellenzéke nem demokratikus ellenzék lesz, de az európai irányzat kap négy évet az ország normalizálására.

Tusk hazament, hogy a fészkében fojtsa meg a fasizmust. Sajnos, nekünk ilyen emberünk nincs. Lehet tanulmányozni a lengyel példát és mintát. A lengyelek a kommunista diktatúra után nemet mondtak a fasiszta diktatúrára is. Magyaroknak ez nehéz, mert közülük sokan ezt szeretik, elfogadták, hogy ezzel azonosítják a magyar nemzeti identitást. Előjöttek még a régi reflexek is, és ugyanúgy támogatják a Pártot, mint az előzőt. Lásd: Bencsik András.

Orbán megköszönheti ezt is Putyin barátjának, mert az oroszok Ukrajna megtámadásával szétverték a stabil lengyel fasiszta kormányzást és megosztották az internacionalista orbáni fasiszta egységet. Ha Amerikában Trump sem kerül hatalomra, fellélegezhet egy időre a világ, a magyarok pedig büszkék lehetnek, hogy nekik van csak egy tróger bűnöző fasiszta diktátoruk, egyedül ők vevők a goebbelsi propagandára, hazugságokra és a gyűlölködésre.

Utóirat: A szlovákok nem tudnak a lengyelek helyébe lépni, Fico nem élvez ehhez megfelelő támogatást. Ha elkezdi Orbánt követni az EU-ban, az csak felgyorsíthatja az EU átalakítását és reformját, mert azt mutatja, hogy ez bármikor megtörténhet, ennek véget kell vetni. Az EU-t nem erre hozták létre, ez ellentétes az EU alapjaival.

AZ ORBÁN-KORMÁNY MEGINT NEM TETTE RENDBE MAGYARORSZÁG PÉNZÜGYEIT, A KÖLTSÉGVETÉS KONSZOLIDÁLÁSA 2024-RE MARAD - ENNEK ELŐSZELÉT A MÁR BEJELENTETT ADÓEMELÉSEK JELENTIK

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2023.10.16.


Nem sikerült Az Orbán-kormánynak a 2022-es költségvetés teljesítése – ez derül ki a parlament előtt fekvő zárszámadási törvényből. Az ukrajnai háború teljesen keresztülhúzta a számításokat: a kabinet láthatóan arra készült, hogy az év elején a választásokra időzítve megnyomja a szavazatvásárló kiadásokat, majd az év második felében konszolidálja a költségvetést. Ebből csak a terv első fele teljesült, a választások előtt 2000-3000 milliárdnyi extra pénzt nyomtak a gazdaságba, a választás utáni konszolidáció viszont elmaradt.

A megugró infláció, az emelkedő kamatkörnyezet, és persze a katapultáló energiaárak további több ezer milliárd forintos extra kiadást igényeltek. Ráadásul a magyar gazdaság menetelt bele a recesszióba: 2022 utolsó hónapjaira leállt a gazdaság növekedése, ami a bevételeket is visszavetette. Éves szinten a magyar gazdaság még 4,6 százalékkal nőtt – ez nincs olyan messze a tervezett 5,2 százaléktól –, az infláció viszont a tervezett 3 százalék helyett 14,5 százalék lett. Ebben a gazdasági környezetben nem meglepő módon nem sikerült a kormánynak tartania az államháztartás hiányát, a pénzforgalmi deficit a tervezett 3152 milliárd forinttal szemben 4672 milliárd lett, ami 48 százalékos túllövés, és ebben még nincs benne az az extra 800 milliárd forintos gázvásárlás, amely csak az eredményszemléletű hiányt növelte, így lett az a GDP 6,2 százaléka...

CSAK AZ ELSŐ 427 MILLIÁRDOT NE FIRTASSA SENKI! – ITT A TIBORCZ-KÖR TELJES VAGYONLELTÁRA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2023.10.16.


Az alábbiakban három dolgot bizonyítunk. Egyfelől, hogy a Tiborcz István „zsebeként” azonosított Hornung Áronhoz majd’ 55 milliárd forintnyi osztalékjövedelem folyt be az elmúlt években – nemcsak a topmilliárdos Jellinek Dániel, hanem Balázs Attila térkő- és kavicskirály környékéről is. Másrészt, hogy ezzel a forrással együtt már legalább 427 milliárd állami vagy baráti pénz mozdult meg Magyarországon a Tiborcz-kör üzleti előmenetele érdekében. Igazoljuk továbbá, hogy a miniszterelnök veje és csapata – a cikkünk előző részében bemutatott 36 luxusingatlan-projekt mellé – ágazatokon átívelő vállalatbirodalmat épített (benne pénzpiaci, szállítmányozási, vasbetongyártó, napelemparkos, hulladékgazdálkodási, informatikai, szépségipari érdekeltségekkel).

Augusztusban mérleget készítettünk arról, milyen csillagászati források repítették az Orbán Ráhel–Tiborcz István házaspárt és közvetlen segítőiket a szállodai, irodaházas szektor élére. Képes összeállításunk célja az volt, hogy megálljunk egy pillanatra, és megítéljük, mennyit köszönhet ez a kör saját tehetségének – és mennyit az államnak, azaz végső soron nekünk. A 36 luxusingatlan-projektet tartalmazó listából kiderült, hogy a pesti belváros Dorottya és Apáczai Csere János utcáiban, valamint a Szabadság tér környékén egymást érik a hozzájuk tartozó hotelfejlesztések; közben a Városligethez, az Andrássy úthoz és a Váci úti irodafolyosóhoz is egyre szorosabban kapcsolódnak; övék lett rengeteg ingatlan a budai Duna-parton (a Gellért szállótól az Infoparkon át a Kopaszi-gátig); nagyratörő terveik vannak a Svábhegy maradékával; továbbá bevették magukat Tokaj-Hegyaljára, Debrecenbe, a Balaton környékére és más térségekbe.

Már a nyári cikkben jeleztük: saját észleléseinken kívül azt is mérföldkőnek tartjuk, hogy a Direkt36 és a G7 gazdasági portál felfedezett egy Hornung Áron nevű illetőt több milliárdos, sőt tízmilliárdos forgalmú részvénytársaság vagy magántőkealap mögött, amelyek így vagy úgy kapcsolhatók a Tiborcz-féle BDPST Grouphoz. Hornung a pécsi ingatlanos világ meghatározó alakja, tagja annak a baráti társaságnak, amely a középiskolai évek óta bizalmas kapcsolatot ápol a kormányfő mai vejével. (A csapat tagjai az egymás tőszomszédságában lévő Leőwey Klára, Nagy Lajos és Janus Pannonius gimnáziumokba jártak). A G7 arra is rájött, hogy az ország egyik leggazdagabb emberétől, pontosabban a magát korábban NER-en kívüliként azonosító Jellinek Dániel cégeitől ténylegesen is átfolyt 27 milliárd forint – Hornung érintésével – a BDPST-kasszába. Mivel az érintett felek nem nyilatkoztak az ügyletről, máig nem tudjuk, hogy a csúcsmilliárdos valamiféle „védelmi pénzt” fizetett-e a miniszterelnökhöz családilag kötődő kollégának, vagy ennél azért normálisabb világban élünk.

Ami viszont biztos: a Válasz Online az elmúlt hetekben minden olyan részvénytársaság hátterét megpróbálta kikutatni, amely mögött felsejlik a Tiborcz-irányú milliárdátjátszás ifjú mestere, Hornung Áron. A G7 korábbi és újabb írása alapján magától értetődőnek gondoltuk, hogy azzal megyünk a legtöbbre, ha – élve a Polgári Törvénykönyv biztosította lehetőséggel – betekintést kérünk a cégvezetőktől a gyanús vállalatok részvénykönyvébe. Ezeknek ugyanis naprakészen tartalmazniuk kell az adott érdekeltség tényleges birtokosait – azokat is, akik elvileg kisebbségi tulajdonosok, de egy vagy több úgynevezett osztalékelsőbbségi részvény birtokában ők viszik el a mindenkori profit akár 95-99,9 százalékát. Mivel hat éve, még Heti Válasz-korunkban ezzel a módszerrel találtuk meg Tiborcz Istvánt a BDPST Group mögött, úgy sejtettük, most is tisztábban fogunk látni. Mielőtt ismertetnénk a friss eredményeket, gyorsan revideáljuk egyik korábbi megállapításunkat. Két hónapja azt írtuk: noha a kormányfő veje több iparágban is aktív, egyértelműen a hozzá köthető luxusingatlan-fejlesztések a leghangsúlyosabbak. A részvénykönyvek átlapozása után inkább azt mondanánk: Tiborcz és köre szektorokon átívelő birodalmat épít, melynek csak egyik tartópillére a turisztikai-ingatlanos szegmens...

ITT OLVASHATÓ

MERRE TOVÁBB KELET-KÖZÉP EURÓPA? GEOPOLITIKAI KÖRKÉP I.

OXO COFFEE BREAK
Szerző: OXO HOLDINGS
2023.10.16.



Az OXO Coffee Break legújabb epizódjának vendége Rácz András történész, Oroszország-szakértő. Oszkó Péterrel az ukrán-orosz háború jelenlegi kilátásairól, hosszabb távú kimeneteléről, valamint arról beszélgettek, hogy számíthatunk-e horizontális eszkalációra. Az is szóba került, hogy milyen hatása lesz a helyzetre az amerikai elnökválasztásnak, illetve, mi a kínai és az indiai kormány hozzáállása a konfliktushoz. Ha érdekelnek ezek az aktuális geopolitikai témák, hallgass bele a beszélgetésbe!

NAHALKA ISTVÁN: A SZEGREGÁCIÓ ELLENI INTÉZKEDÉS KÍNOS, ÉS TÖBB SEBBŐL VÉRZIK 2. RÉSZ

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.10.16.


(Az előző részt itt olvashatják)

A diszkriminációellenes intézkedésekről szóló törvényjavaslat rettenetesen kínos, és több sebből vérzik. Ha elfogadják, akkor a fél világ fog azon röhögni, hogy csináltunk egy törvényt, ami több mint 2000 iskolából összesen nyolcra vonatkozik. Ráadásul ez a törvényjavaslat csak a külső, intézmények közötti szegregációt ragadja meg, az intézményen belüli óriási szegregációval nem tud semmit sem kezdeni – mondja Nahalka István. Az oktatáskutatóval cikkünk előző részében azt beszéltük meg, hogy a kormány a pedagógushiány tényleges számait tekintve, saját magát is becsapja, ha nem számol a realitással.

A köznevelés területén alkalmazandó diszkriminációellenes intézkedésekről nyújtott be törvényjavaslatot Pintér Sándor október elején, nyilván a remélt uniós pénzekre kacsintva. Mi erről a javaslatról az ön véleménye?

A törvény lényege az, hogy az olyan településeken, ahol nem csak egy, hanem több általános iskola is van, meg kell nézni, hogy az egyes iskolákban mekkora a hátrányos helyzetű gyerekek aránya. Ha egy iskolában ez 20 százalékponttal kisebb, mint a településen, akkor ott büntetés lesz, és az az iskola 10 százalékkal kevesebb pénzt fog kapni a következő évben. Maga a törvényjavaslat egyébként rettenetesen kínos, több ezer sebből vérzik.

Mi a legproblematikusabb benne?

Magyarországon több mint 2000, ha jól emlékszem, 2300 érintett iskola van. Ebből 141 olyan, ahol a településen a hátrányos helyzetű (HH) gyerekek aránya 20 százalék fölött van. Ugyanis csak akkor van esély, hogy egy iskola beleesik a törvényjavaslat által hivatkozott kategóriába, ha az adott településen 20 százaléknál nagyobb a hátrányos helyzetű gyerekek aránya. Hiszen nulla százaléknál kisebb nem lehet, és ha nincs 20 százalék az egész településen, ott egy iskolában sem lesz 20 százalékponttal kisebb a hátrányos helyzetűek aránya. Vagyis csak 141 olyan iskola van, amelyiknek a településén ez esetleg problémát jelenthet. A köznevelési információs rendszer (KIR) 2022-es adataiból azt lehet tudni, hogy akkor összesen nyolc, írd és mondd, nyolc olyan iskola volt Magyarországon – a több mint 2000-ből –, amelynél ez az eset előfordult, tehát 20 százalékponttal kisebb volt a HH arányuk, mint a települési HH arány. Mivel a törvény megfogalmazása kissé bonyolult, itt még a 15 százalék is szerepet játszik, mert a későbbi megfogalmazásban 15 százalékot kell figyelembe venni, és nem a 20-at. Csakhogy abból is csupán 16 iskola volt Magyarországon olyan, ahol az iskolai HH arány kisebb volt 15 százalékponttal, mint a településé. Magyarán itt egy nulla hatású intézkedésről van szó. Eközben nagyon durva szegregációk, szelekciók működnek ebben az országban egészen más alapon, mint ahogy ez a törvény megcélozza. Másképpen alakulnak a dolgok...

MINDENE A FLOW: AZAHRIAH = PAUL STREET = BAUKÓ ATTILA, ZENÉSZ, YOUTUBER // FRIDERIKUSZ PODCAST 45.

FRIDERIKIUSZ PODCAST
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2022.04.21.



Éppen húszéves, de a YouTube-on Paul Street néven máris közel félmillió feliratkozóval büszkélkedhet, ugyanis 13-14 évesen mindenféle komoly szándék nélkül kezdett el elsősorban hátborzongató sztorikról videókat készíteni, így egyik pillanatról a másikra felkapott vlogger, azaz Youtuber lett. Aztán Baukó Attila dalszerzésbe, éneklésbe kezdett és az Azahriah művésznéven gyorsan népszerű zenésszé vált, akinek videoklipjei többmilliós nézettséget generálnak a YouTube-on. Tavaly a telt házas Budapest Parkban adta élete első nagyobb koncertjét, de novemberben fellépett az MTV EMA gálán a Hősök terén is, sőt ő lett az MTV EMA díjkiosztóján "A legjobb magyar előadó"-díj nyertese. Úgy gondoltuk, érdemes bemutatnunk őt saját közönségünknek is, már csak azért is, hogy kiderüljön, hogyan gondolkodik a mai húszas generáció egyik meghatározó alakja társadalmi jelenségekről, mit tart a tárgyi tudásról és tájékozottságról, mit gondol a zene feladatáról, közvetítő szerepéről, a népszerűségről, a tévés tehetségkutatókról, - és még sok minden másról. 

Baukó Attila a Facebookon: https://www.facebook.com/azahriah.off... 



SZAVAKON TÚL #88 (2023.10.15.): KEPES ANDRÁS - KADARKAI ENDRE MŰSORA A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: KADARKAI ENDRE
2023.10.16.



Kepes András a Szavakon túlban! Kadarkai Endre már régóta invitálta őt, most végre eljött hozzánk, hiszen amikor Endre időnként megkérdezte a közönségét, hogy kit szeretnétek látni a műsorban, minden második ember őt kérte.

Az adásban 20 fogalmat/kifejezést kap a vendég, és ő választja ki, melyekről beszélgessenek, de ő maga sem tudja, milyen kérdés is húzódik a kifejezés mögött, mely valamilyen módon kapcsolódik az életéhez.

AZ OROSZ AGRESSZIÓ - POLITIKAI, ILLETVE GAZDASÁGI HATÁSAI

BELVÁROSI SZABADEGYETEM
Moderátor: KARDOS PÉTER
2023.10.10.



Az orosz agresszió és annak politikai, illetve gazdasági hatásai Előadóink: Gyarmati István közgazdász, biztonságpolitikai szakértő, volt nagykövet és Deák András György közgazdász, az NKE Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

MI TÖRTÉNT A LENGYEL VÁLASZTÁSOKON, ÉS MIÉRT FONTOS EZ NEKÜNK? - VÁLASZTÁSÉRTÉKELŐ

444.HU / VIDEÓ
Szerző: 444.HU
2023.10.16.



Választásértékelő műsor...

A KÖZEL-KELETI HÁBORÚ NEHÉZ HELYZETBE HOZTA A NAGYHATALMAKAT

24.HU
Szerző: SZALAI MÁTÉ
2023.10.16.


A Hamász október 7-ei támadása és az azt követő háború nemcsak a közel-keleti régióban okozott felfordulást, de a nagyhatalmakat is komoly dilemmák elé állította. A válságot ezért feltehetően intenzív gondolkodás, újraértékelés és akár stratégiai jelentőségű változások is követhetik Washingtonban, Brüsszelben, Moszkvában és Pekingben egyaránt.

A nemzetközi közösségben nem volt olyan állam, amelyik az elmúlt egy héten olyan erősen kiállt volna Izrael mellett, mint az Egyesült Államok. Joe Biden elnök erős beszédben sorakozott fel Izrael mögé, a kormány két repülőgépanyahajót is küldött a térségbe, Antony Blinken külügyminiszter pedig rögtönzött közel-keleti túrán látogatott el az Öböl menti monarchiákba, Jordániába és Egyiptomba.

Az Egyesült Államoknak három célja van:

- politikai és katonai eszközökkel elősegíteni Izrael megtépázott elrettentő kapacitását,

- kiszabadítani a Gázai övezetben rekedt amerikai állampolgárokat és túszokat,

- valamint elkerülni a háború eszkalációját.

Elsőre magától értetődőnek tűnhet, hogy Washington kiáll Izrael mellett, hiszen a két ország között évtizedek óta szoros, stratégiai együttműködés van. Ugyanakkor az elmúlt években egyre több feszültséget láthatunk a két fél között, főleg mivel az amerikai és izraeli érdekek a térségben egyre kevésbé fedték le egymást. Iránnal például több amerikai kormány is kész volt tárgyalni, miközben Izrael számára Teherán jelenti a fő fenyegetést. Washington nehezen tudott mit kezdeni az egyre magabiztosabbá váló izraeli palesztinpolitikával, a telepesek támogatásával és a kétállami megoldás szinte teljes csődjével. Ráadásul a Trump-kormány határozott Izrael-párti politikájával a két állam kapcsolata átpolitizálódott, a Demokrata Párt (főleg annak fiatal generációja) pedig egyre többet kritizálta Izraelt. Biden elnök maga is igyekezett távolságot tartani Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöktől.

Ennek ellenére a múlt hétvégi Hamász-akció megmutatta, hogy

a feszültségek ellenére Washington továbbra is ott van Izrael mellett, nem csak szavakban.

Sokan ugyanakkor a mostani eseményeket az amerikai Közel-Kelet-stratégia bukásának látják, hiszen ennek fő jellegzetessége a szőnyeg alá söprés volt. A Biden-kormány figyelmét és erőforrásait inkább Kínára, illetve 2022 eleje óta Oroszországra fordítja, nem a közel-keleti geopolitikai folyamatokra – úgy látszik azonban, hogy az Egyesült Államok nem tud teljesen hátat fordítani a térségnek. A következő időszak nagy kérdése az lesz, hogy akár a konfliktus eszkalációja, akár a lezárása után változik-e az amerikai hozzáállás...

„MINDENKINEK MEGVAN A MAGA FRONTJA, LEGYEN AZ HÁBORÚ, EGYETEM VAGY MUNKA”

QUBIT
Szerző: RADÓ NÓRA
2023.10.16.


Az ukrán felsőoktatásban állandósult a háború élménye: ha megszólal a légiriadó, akkor a laborkísérletet is félbe kell szakítani, és irány az óvóhely, míg az online oktatást áramkimaradások zavarják, így a hallgatók inkább gyertyafényben bújják a tankönyveket.

„Mindig úgy megyek az egyetemre, hogy nálam vannak a papírjaim és olyan dolgok, amik fontosak nekem. Van nálam víz, snack, néhány könyv, amit az óvóhelyen lehet olvasni, vagy amiből lehet készülni a következő órára. Sosem lehet tudni, mi fog történni” – mondja a Qubitnek a 20 éves Anasztaszija Pjaszecka, aki jelenleg a Jurij Fedkovics Csernyivci Nemzeti Egyetem vegyészhallgatója. A lány az ukrajnai háború 2022. februári kitörésekor az érettségijére készült, és már javában zajlottak a harcok, amikor elkezdte egyetemi tanulmányait. Alapvető élménye lett az áramkimaradások, a légiriadók és a laboratóriumban kényszerből megszakított szervetlen kémiai kísérletek sorozata.

„Engem az teljesen lenyűgöz, hogy az oktatási rendszerünk még mindig működik, még mindig lélegzik. Látom, hogy milyen sokan továbbra is elkötelezettek iránta, és dolgozni akarnak a fejlesztésén” – mondja ezt már a Hmelnickij térségben, Kijev és Lvov között valahol félúton lakó Olena Povedjuk, aki az orosz határ közelében, Szumiban élő csoporttársával, Vladiszlava Abrameccel közgazdaságtant tanul az ország egyik legnagyobb egyetemén, a Tarasz Sevcsenko Kijevi Állami Egyetemen – már második éve online.

Ahogy az ukrán közoktatásban, úgy az elmúlt másfél évben a felsőoktatásban is állandósult, szinte normalizálódott a háború élménye. A diákok, a tanárok és az egyetemek is kénytelenek voltak megtanulni együtt élni a semmiből állandóan felbukkanó kihívásokkal, a folyamatos stresszel, viselni az online és a hibrid oktatás terheit, miközben a háttérben ott a bizonytalanság, hogy vajon mi történik a fronton, és mit hozhat a holnap...

LENGYELORSZÁG VÁLASZTOTT: HIHETETLEN IZGALMAK KÖZÖTT ZAJLIK A SZAVAZATSZÁMLÁLÁS, MÉG SEMMI NEM DŐLT EL

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2023.10.16.


Lezárult a voksolás Lengyelországban. Az exit pollok szerint győzött ugyan a Jarosław Kaczyński vezette konzervatív jobboldali Jog és Igazságosság (PiS), amely 8 éve van hatalmon, de a pártnak nincs meg a többsége. A PiS után következő három ellenzéki párt között azonban elképzelhető koalíció, és a mandátumbecslések szerint meg is lenne a többségük. Ha nem tévedtek nagyot az exit pollok készítői, akkor a legnagyobb ellenzéki erő, a Polgári Koalíció (KO) élén visszatérhet a hatalomba az Európai Tanács elnökségét is megjárt Donald Tusk. A választáson az 1989-es rendszerváltás óta látott legnagyobb részvétel volt, 72,9 százalékos. Sok szavazókörben éjjelbe nyúlt a voksolás. Az első hivatalos, nagyon alacsony feldolgozottság melletti számokat hajnalban kezdte el közölni a választási bizottság. Ezek az eredmények egyelőre a PiS jóval meggyőzőbb vezetését jelzik, ahogy azt az exit pollok mutatják...

IZRAEL KATONAI VÁLASZA UTÁN IS KÉRDÉS MARAD: MI LESZ EZUTÁN?

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2023.10.15.



A Hetes Stúdió 2023. október 14-i adásában Dési János Bolgár Györggyel, Herskovits Eszterrel, valamint F. Szabó Emesével, a Magyar Narancs gazdasági újságírójával beszélte meg a hét legfontosabb hazai és nemzetközi eseményeit, különös tekintettel az izraeli terrorcselekmény-sorozatra.

KATONA TAMÁS: KIZÁRT A STATISZTIKAI ADATOK HAMISÍTÁSA, DE ÉRZÉKELHETŐ BIZONYOS NYOMÁS

KLIKK TV / TÍZ
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2023.10.15.


Adott esetben gyakorolnak nyomást a hivatalra, ennek vannak jelei, de nem gondolom, hogy ilyen direkt elbocsátás lenne – mondta a Klikk TV Tíz című műsorában Katona Tamás közgazdász, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke, korábbi pénzügyi államtitkár arról, hogy felröppent a hír, hogy váratlanul távozott a Központi Statisztikai Hivataltól a nemzeti számlák főosztályának vezetője, mert a kedvezőtlen GDP-adat nem tetszett a kormánynak. 
Hozzátette, az tény, hogy a hivatalnak új elnöke van, aki felmentette a korábbi elnökhelyetteseket és három újat nevezett ki, egy foglalkozik a teljes statisztikai szervezettel, van egy kommunikációs elnökhelyettes, aki a Rogán-féle minisztériumból jött és láthatóan változott a statisztikai adatközlések stílusa, a harmadik pedig gazdasági-jogi ügyekkel foglalkozik. 

Hozzátette, kizártnak tartja az adatok hamisítását. 

Az egyetemi tanár az infláció és a magyar gazdaság helyzetét elemezve megjegyezte, nem kell kidobni minden közgazdaságtani és gazdaságpolitikai tankönyvet, mert azokban vannak tudományos alapok. Matolcsy György szerinte rájött arra, hogy tévedett, súlyosan hibázott sok mindenben, ő a növekedéspárti gazdaságpolitikának volt a mintaképe. „Nem véletlen mondta Orbán, hogy ő a jobbkeze, de most Orbán rájött arra, hogy nagy baj van és balkezes lett, ahol ott van Nagy Márton.”

A BÁTORSÁG ÉS A CIVIL KURÁZSI PÉLDÁJA AZ EGYSÉGES DIÁKFRONT ÉS A TANÍTANÉK MOZGALOM

HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK
2023.10.16.


Az Ars Humanica Hungarica Kuratóriuma úgy döntött, hogy a Magyar Civil Becsületrend (MCB) kitüntetést 2023-ban közösen, és semmiképpen sem „megosztva” az Egységes Diákfront és a Tanítanék Mozgalom kapja. A díj ünnepélyes átadásán megemlékeztek a kuratórium volt elnökéről, a tavaly elhunyt Kuthi Csabáról, a Magyar Civil Becsületrend példaadó ikonikus alakjáról is. Ünnepi beszédében Gábor György vallásfilozófus leszögezte: a díjazottak nem pusztán az oktatás szabadsága és a tanuláshoz való jog mellett állnak ki, hanem a nyugati civilizáció alapjaiért is harcolnak.


Bevezetőjében arra kérte a jelenlévőket, hogy „a továbbiakban tegeződve szólítsuk meg egymást: a jelen lévő tanárok, pedagógusok ugyanis mind kollégák, akkor hát hogyne tegeződnénk, a jelen lévő diákokat pedig egy másik minőségben érzem és tartom kollégáknak: abban, ahogy közösen, együttesen, naponta visszük a bőrünket a vásárra, naponta kiállva bátran az elveinkért, nem gyáván meghunyászkodva, s naponta fellépve a brutálisan nyomuló hatalommal szemben.”

Gábor György a beszédet így folytatta: „különös fintora a sorsnak, hogy néhány nappal a hátunk mögötti a gyilkos, barbár, terrorista támadással, amely a nyugati, vagy másképp fogalmazva, a zsidó-keresztény civilizáció alapértékeit vette célba, most én e helyütt ugyancsak a nyugati civilizációnk elleni támadásról és annak elkötelezett védelméről, a mellette való kiállásról szeretnék néhány szót szólni.

Mert ti, kedves kollégák, nem pusztán az oktatás szabadsága és a tanuláshoz való jog mellett álltok ki, valamint az oktatás alapját képező autonómia mellett, a tanszabadságért, azért, hogy ne az autoriter, diktatórikus rendszer indoktrinált egyencselédei hagyják el az iskolákat, hanem kompetens, vitákban, polémiákban edződött, a kritikai gondolkodás minden elemét elsajátított, önálló véleménnyel rendelkező fiatalok, akik a legfelsőbb politikai szándékkal, akarattal és kívánalommal ellentétben, ne pusztán a rendszert kiszolgáló alkatrészek legyenek, hanem a nemzetközi munkaerőpiacon helyüket megálló felkészült és versenyképes, tájékozott és további tájékozódásra képes autonóm személyek.

Ti a nyugati civilizáció alapjaiért harcoltok, s ez minden túlzás nélkül leszögezhető. Ugyanis ennek a civilizációnak az alapjait rakta le egyfelől az a zsidó tradíció, amely felismerve a tudás generációról generációra öröklött és továbbadott erejét, elsőként a történelemben úgy határozott, hogy a gyermeknek öt éves korában be kell ülnie az iskolapadba, hogy megtanulja az olvasást és a betűvetést. Hogy majd az olvasás és az írás képessége által megszerzett tudásával értelmezhesse a világot, az embert, a történelmet, a morált, s a közös tudás foglalatait, a könyveket, s értse meg, hogy a logikusan felépített érvek és ellenérvek nem oltják ki egymást, hanem differenciáltabbá teszik az igazság látványát. S végül meg kellett tanulniuk, hogy egy-egy generáció megszerzett tudását tovább kell adni a következő generáció számára, „és add tudtára a te fiadnak” – írja a Héber Biblia (2Mózes 13,8), hogy a hozzájuk eljutott ismereteket ők is tovább gyarapíthassák és továbbadhassák. Ezt hívták a hagyomány láncolatának, héberül salselet ha-kabbalának, amelynek megszűnte a világ fennmaradásának végét jelentené...

EGY ÖVEZET, EGY ÚT CSÚCSTALÁLKOZÓ – ÁRGUS SZEMEKKEL FIGYEL A NYUGAT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2023.10.16.


Orbán Viktor lesz az egyetlen EU-ból érkező kormányfő a több mint száz ország részvételével tartott Egy övezet, egy út nevű kínai globális infrastrukturális befektetési program elindulásának 10 éves évfordulójára szervezett konferencián. A világ elsősorban Putyin és Hszi Csin-ping találkozójára figyel. Věra Jourová szerint nincs politikai alku Magyarországgal, pár héten belül értékelhetik, hogy sikerült-e teljesítenünk a feltételeket. Szijjártó Ománban LNG-importról tárgyalt. Fordulat jön Lengyelországban a választások után? Nemzetközi lapszemle.

Orbán Viktor landolt Pekingben – tette közzé Kína központi hírügynöksége, a Xinhua angol nyelvű kiadványában vasárnap. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke korábbi nyilatkozataiból tudjuk, hogy találkozik Li Csiang miniszterelnökkel majd Hszi Csin-ping államfővel is, amikoris kezdetét veszi az "Egy övezet, egy út" konferencia.

A globális infrastrukturális befektetési kezdeményes 10 éves évfordulója alkalmából szervezték a kínaiak a csúcsot, az Egy övezet , egy útról a Politico megjegyzi, a programmal Kína igyekszik növelni befolyását a világ számos pontján. A konferencián ahol Vlagyimir Putyin elnök is tiszteletét teszi, feltehetően beszédet is mond, akinek március óta, amióta háborús bűnösként nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene a Nemzetközi Büntető Bíróság (ICC) ez a második külföldi útja az orosz elnöknek. A múlt héten Kirgizisztánban járt – emlékeztetett a lap. Feltehetően Kínában sem esik bántódása, a kínaiak nem adják ki. Természetesen ő is tart hivatalos megbeszélést a kínai elnökkel. Mintegy 100 országból érkeznek delegációk a csúcstalálkozóra, s úgy tudni, Orbán lesz az egyedüli kormányfő, aki az EU-ból érkezik. Árgus szemekkel figyeli Washington és Brüsszel is az eseményeket, legfőképp Putyin és Hszi találkozóját, hisz mint ismeretes, a kínai elnök nem ítélte el az oroszok ukrajnai invázióját, noha diplomatikusan úgy fogalmazott, hogy a területi egység elvét elviekben elismeri. Az oroszok a háború óta megcsappant piaci partnereit most részben Kína pótolja, ahová minden eddiginél nagyobb volumenű energiaszállítást bonyolít le a két ország.

Egyébként épp szombaton fejezte be három napos kínai útját Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője, ahol alapvetően az év végére tervezett EU-Kínai csúcsot készítette elő, de magától értetődően igyekezett nyomást gyakorolni a kínai tárgyalópartnerekre, hogy az oroszokat rá kell bírni a háború azonnali befejezésére. Nagyon komoly aggályairól is beszélt Borrell, amennyiben Kína bármilyen katonai támogatást nyújtana Oroszoroszágnak.

A magyar kormánynak még bizonyítania kell az igazságszoltatás reformjának működőképességét, és biztosítani az alapértékek melletti kiállását, s mindezek hiányában az uniós pénzek egyelőre szóba sem jöhetnek – erről nyilatkozott Věra Jourová a Szabad Európa Rádió prágai központjának.  Az Európai Bizottság politikai értékek és az átláthatóság koordinációjáért felelős alelnöke egyébként cseh származású, abban a Trebic városkában született, amelyet rommá zúztak 1468-ban a Podjebrád György és Hunyadi Mátyás között zajló háború során, s így jópár évig teljesen életképtelen volt a térség. Jourová ugyanakkor a tv-s interjúban elismerte, hogy a kormány reformokon dolgozik, csak hát ennek kézzel fogható eredményei egyelőre nem látszanak. Szükség lenne a tanszabadság, az akadémiai szabadság, az LMBTQ-jogok és a menedékkérők jogainak helyreállítására is ahhoz, hogy azt a mintegy 22 milliárd eurót, amit a 2021-27-es költségvetési ciklusban hazánknak előirányzott az EU, felszabadítsák. „Biztosak szeretnénk lenni abban, hogy csak akkor érkeznek meg a pénzek, amikor a magyar kormány képes lesz büntetni a csalásokat és a korrupciót”. Ugyanakkor jelezte azt is, pár hét múlva akár várható is, hogy erről döntést hoznak. Jourová tagadta, hogy szóba került volna egy olyan alku, amiben megkapná a kormány a forrásokat, ha beleegyezik Ukrajna újabb pénzügyi támogatásába. A cikk végül összegzi: Magyarország minden uniós tagállamnál szorosabb kapcsolatot ápol Oroszországgal és blokkolná a decemberben várható tárgyalásokat Kijev uniós tagságának lehetséges forgatókönyvéről.

A múlt héten Omanban járt Szijjártó Péter, tárgylásairól a hétvégén jelent meg az ottani helyi lapban, a Muscat Dailyben összefoglaló arról, hogy LNG, azaz a cseppfolyós gáz 2026-ig megvalósuló importjáról és közvetlen légijáratokról is szó esett. Sőt arról is, hogy nagykövetséget nyit Omanban a magyar kormány a közeljövőben, amit egy királyi rendelet már jóvá is hagyott.

A lengyel választások eredményéből most kiolvasható szcenárió szerint Donald Tusk kormányt alakíthat, s a nemzetközi hírek – így többek között a Die Tageszeitung - máris örvendeznek, hogy az unió jövője szempontjából meghatározó fordulat következhet be, hiszen a Magyarországgal párban álló volt lengyel kormány is olyan renitensnek számított, amelyik nem vette tekintetbe az EU alapértékeit.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

POFONEGYSZERŰ MÓDSZERREL REJTIK EL TÍZMILLIÁRDOK ÚTJÁT A NER OLIGARCHÁI

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2023.10.16.


Kinyomtatnak egy papírt, pár százezerért eladják, átírnak a hátoldalán egy nevet, és máris követhetetlenné válik több milliárd, vagy tízmilliárd forint útja. Nagyon leegyszerűsítve így működik az a NER-es körökben egyre elterjedtebb módszer, amellyel megpróbálják elrejteni néhány nagyobb, gyakran közpénzmilliárdokat is felemésztő biznisz végső haszonélvezőjét.

A technika azért tökéletes, mert ha ügyesen csinálják, egyetlen nyilvános adatbázisban sem kell feltüntetni, hogy kihez kerül a nagy pénz. Ha pedig még egy magántőkealapot, vagy bizalmi vagyonkezelőt is beiktatnak az ügyletbe, végképp bottal lehet ütni a milliárdok nyomát.

Két sztori, egy trükk

A nyáron cikksorozatban mutattuk be, hogyan áramlott az elmúlt években elrejtve több tízmilliárd forint a kormányzathoz leginkább közelálló milliárdosok irányába a tűzhöz kevésbé közel lévőktől. Az ország egyik leggazdagabb embere Jellinek Dániel cégbirodalmából például 27 milliárd forint került át Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az üzleti köréhez 2019 és 2022 között. Ugyanebben az időszakban egy rejtélyes forrásból szinte hajszálpontosan ugyanez az összeg megjelent Tiborcz legfontosabb vállalatában, a pénz eredetét pedig a miniszterelnök veje külön kérdésre sem volt hajlandó elárulni.

Az elmúlt négy-öt évben futott fel rendkívül látványosan a Soltút nevű építőipari cég is, amely jelentős részben állami megrendeléseinek köszönhetően öt év alatt közel 50 milliárdos profitot könyvelhetett el. A hatalmas nyereség azonban nem egyszerűen a vállalat eredeti tulajdonosát gazdagította. A vagyon egy jelentős része olyan cégekbe került, amelyek Mészáros Lőrinc barátjához és üzlettársához, Szíjj Lászlóhoz köthetőek. Ahhoz a Szíjj Lászlóhoz, akinek a nevét Pesty László filmrendező többször is említette nagy port kavaró interjúiban. Pesty ezekben a Lölő-klánról, zsarolással megszerzett cégekről, szégyenérzet nélküli lopásról, csalásról beszélt.

A két történet látszólag független egymástól valójában azonban több ponton is összeérnek.

- A tízmilliárdok olyan vállalkozóktól indultak, akiket korábban nem tartottak egyértelműen NER oligarcháknak.

- A furcsa kifizetéseket megelőzően ugyanakkor elkezdett ömleni hozzájuk az állami pénz. Jellinek Dániel tízmilliárdos nagyságrendben üzletelt az állammal, és ugyanilyen nagyságrendben kaptak támogatást is a cégei*. A Soltút pedig az elmúlt bő öt évben durván 150 milliárd forintnyi állami megrendeléshez jutott.

- A pénz olyan vállalkozók közelébe került, akik jóval erősebb kormányzati kapcsolatokkal rendelkeznek, és így az állami döntéshozatalra is erősebb hatásuk lehet.

- A pénz-, illetve vagyonáramlást mind a két esetben igyekeztek rejtve tartani, és ennek a legfontosabb eszközei Jellinek Dánielnél illetve a Soltútnál is az úgynevezett osztalékelsőbbségi részvények voltak...

ELKÉSZÜLT A FELMÉRÉS, A MAGYAR SZÜLŐK TÖBB MINT FELE IGENIS LÁTJA A TANÁRHIÁNYT AZ ISKOLÁKBAN

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2023.10.16.


Arra, hogy az általuk ismert iskolákban hogyan változott a helyzet az elmúlt években, a megkérdezettek 56 százalék válaszolta azt, hogy rosszabb lett, 37 százalék szerint nem változott, 4 százalék szerint jobb lett.


Miközben a kormánypolitikusok tagadják az országos szintű pedagógushiányt, sőt az erről szóló híradásokat álhírnek és „baloldali hergelésnek” tekintik, a magyarok ezt máshogy érzékelik. A Publicus Intézet friss, a Népszava megbízásából készített reprezentatív közvélemény-kutatásából kiderült, hogy azoknak a többsége (54 százaléka), akiknek van iskoláskorú, állami oktatási intézménybe járó hozzátartozójuk, úgy vélik, érzékelhető tanárhiány van az intézményekben. Ezzel szemben a megkérdezettek 38 százaléka válaszolt úgy, hogy nincs pedagógushiány abban az intézményben, ahova a gyermekük jár, további 8 százalék pedig vagy nem válaszolt, vagy nem tudja.

A megkérdezettek többsége, 51 százaléka igennel felelt arra a kérdésre is, előfordult-e olyan, hogy tanórák maradtak el szaktanárok hiánya miatt. A nemmel válaszolók aránya 37 százalék. Bár az oktatásirányítás szerint nincsenek gondok, az Orbán-kormány tavaly egyszerűsített a nyugdíjas pedagógusok alkalmazásának szabályain, illetve egyre gyakrabban fordul elő, hogy tanárszakos egyetemistákat hívnak az iskolákba tanítani. A Publicus felmérésében megkérdezettek 47 százaléka jelezte, tud arról, hogy nyugdíjas pedagógusok is tanítanak abban az iskolában, ahova gyermekük jár. A nemmel válaszolók aránya 20 százalék, 33 százaléknyian pedig vagy nem tudják, vagy nem akarták elmondani...

LENGYEL LÁSZLÓ: MIGRÁNSOZÁS HELYETT A MUNKAERŐHIÁNYT KELLENE BEISMERNI

SZABAD EURÓPA / VIDEÓ
Riporter: LAMPÉ ÁGNES
2023.10.16.



A politológus szerint Magyarországon migráns nélküli migránsellenesség alakult ki, hiszen a kérdés a hatalom fenntartásának legfontosabb eszköze. Közben az utcán tízezrével sétálnak a vendégmunkások és a színes bőrűek. Orbán hazudozik a választóinak, pedig véglegesítés előtt áll az EU-s migránscsomag.

LENGYEL VÁLASZTÁS: ÉRKEZNEK A HIVATALOS EREDMÉNYEK

24.HU
Szerző: VASKOR MÁTÉ
2023.10.16.


Cikkünket frissítjük.


Hétfőn reggel elkezdték közölni a lengyel parlamenti választás első eredményeit.

15,4 százalékos feldolgozottságnál egyelőre a lengyel kormánypárt és szövetségei alkotta konzervatív koalíció vezet.

A parlamentbe jutó pártok eredményei jelenleg, tehát alig több mint 15 százalékos feldolgozottságnál a következők:Jog és Igazságosság (PiS): 41,14%

- Polgári Koalíció (KO): 25,45%
- Harmadik Út: 13,83%
- Baloldal: 8,01%
- Konföderáció: 7,46%

Ez körülbelül egybevág az Ipsos közvélemény-kutató a választóhelyiségeket elhagyók körében végzett felmérésével, ahol a következőképp alakultak az eredmények:Jog és Igazságosság (PiS): 36,8%

- Polgári Koalíció (KO): 31.6%
- Harmadik út: 13%
- Baloldal (Lewica): 8.6%
- Konföderáció: 6,2%

A Portfolio cikke szerint hétfő reggelre megjött a late poll eredménye is, ami az exit pollnál is egy biztosabb támpontot jelent. E szerint a következő végeredmény várható:Jog és 

- Igazságosság (PiS): 36,6% – 198 mandátum
- Polgári Koalíció (KO): 31,% – 161 mandátum
- Harmadik Út: 13,5% – 57 mandátum
- Baloldal: 8,6% – 30 mandátum
- Konföderáció: 6,4% – 14 mandátum

Fontos megjegyezni, hogy még nagyon alacsony a feldolgozottság ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket lehessen levonni belőle, ugyanakkor minden jel arra mutat, hogy kormányváltás jöhet Lengyelországban, mivel a 460 tagú képviselőházban 231 székre van szükség a többséghez, amire az ellenzéknek van esélye...

GÉPEK JELENTIK A MEGOLDÁST A TANÁRHIÁNYRA? ILYEN EGYSZERŰ LENNE?

TELEX
Szerző: NÁDORI GERGELY
2023.10.14.


Izgalmas interjú jelent meg az Inforádióban Setényi Jánossal, aki a kormányközeli szuperintézet, a Matthias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének igazgatója, ezáltal egy kicsit a magyar oktatáspolitika nem hivatalos ideológusa. A beszélgetésben a legnagyobb hangsúlyt a pedagógia aktuálisan legfogósabb kérdése, a mesterséges intelligencia kapja. Setényi kifejezetten pozitívan ítéli meg a hatását az oktatásra, ami szerinte sok aktuális nehézségre jelenthet megoldást, akár még a tanárok hiányára is. Természetesen nem arról van szó, hogy az oktatáskutató szerint holnaptól robotok taníthatják majd a gyerekeket, de amit ő ajánl, bármilyen meggyőzően hangzik is első pillantásra, nem sokkal jobb jövőkép.

Setényi szerint a mesterséges intelligenciát nem lehet majd kizárni az életünkből és így az iskolákból sem, de ez nem feltétlenül gond, hiszen kifejezetten jó segítője lehet a tanárnak. Ahogyan a gőzgépek kiváltották a bányák pumpáit működtető munkásokat, úgy tudja majd az elképzelése szerint a mesterséges intelligencia kiváltani a tanári kulimunkát, amilyen a dolgozatok javítása, a differenciálás vagy akár a diagnosztikus értékelés...

Nem véletlen, hogy a rádió szerkesztője azt gondolta kiemelésre érdemesnek, hogy valamilyen tekintetben a mesterséges intelligencia az égető tanárhiányra is megoldást jelenthet. A gondolat, főleg a fenntartó szempontjából kifejezetten csábító, nem kell hozzá más, csak mérhetetlen mennyiségű adat és egy megfelelően idomított program, és máris kevesebb tanárra lesz szükség. Talán ezért is lehet, hogy idén a diákok minden eddiginél több időt töltenek majd központi felmérések és tesztek írásával, és a kormányzat ahhoz is foggal-körömmel ragaszkodik, hogy minden iskolában a központi KRÉTA-rendszerben végezzék az adminisztrációt, még azokban az alternatív iskolákban is, ahol teljesen más szerkezetű a tanítás.

Természetesen Setényi sem azt vizionálja, hogy holnaptól majd Mikrobihoz hasonló robotok lesznek csak az iskolákban, sőt hangsúlyozza, hogy mennyire fontos a személyes kapcsolat a tanításban. De ha egy kicsit jobban belegondolunk, akkor egyértelmű lesz, hogy milyen zsákutca valójában az a gondolat, hogy a tanári munka egy részét robotok váltják majd ki. Talán érthetőbb, hogy miért, ha elsőre nem a tanításra, hanem, mondjuk, a hegedűművész munkájára próbáljuk vonatkoztatni.

Mondhatjuk-e azt, hogy a virtuóz munkájának egy része az unalmas vonóhúzogatás, és ezen kívül van a művészet, a varázslat, amit művelni képes. Átadható-e a vonó rángatásának feladata egy gépnek, hogy a művész azután azzal tudjon foglalkozni, ami igazán fontos? Érezhetően nonszensz a gondolat, és nincsen ez másképp a tanítással sem.

Ennek a munkának ugyanis az a lényege, hogy személyiségek közötti kapcsolatokból jön létre a tanulás maga.

Ha a gép javítja a dolgozatot, nem látom, hogyan hibázott a diák. Ha a gyakorlásnál nincs a diák mellett a tanár, akkor nem látja, hogy miben és miként van szükség a gyakorlásra, mikor kell egy kedves szó, egy vicc vagy éppen szünet a gyakorlás közben. Aki tanított már, az tudja, hogy amikor az első hóesés megérkezik, akkor pár percig nem érdemes a tanulással foglalkozni, hagyni kell, hogy mindenki kinézzen az ablakon és örüljön annak, hogy esik a hó. Az ilyesmit egy szoftver nem nagyon tudja figyelembe venni...


GYARMATI ISTVÁN: FELÉLÉNKÜLHETNEK A TERRORISTA CSELEKMÉNYEK EURÓPÁBAN

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH-KÁLLAI SZILVIA
2023.10.16.


Nincs olyan arab állam, amelyik háborúba akarna bocsátkozni Izraellel, hiszen egyik sem akar öngyilkosságot elkövetni. Így reagált a Hírklikknek Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő arra a feltételezésre, hogy a térségben újabb államközi háború törhetne ki, miután a Hamasz nevű terrorszervezet megtámadta Izraelt. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az izraeli válasz után Európa-szerte felélénkülhet a terrorista tevékenység, így Magyarországon is.


A magyar miniszterelnök péntek reggeli, interjúnak álcázott szózatában egyebek között arról is beszélt, hogy lehetőség szerint keretek közé kell szorítani az egy hete kirobbant konfliktust. Orbán Viktor elítélte és elfogadhatatlannak minősítette a terrorizmust és kiemelte, akit ilyen támadás ért, annak joga van ahhoz, hogy megakadályozza annak megismétlődését. Ugyanakkor azt is kifejtette, az egész világot fenyegetné, ha Izrael háborúba keveredne bármelyik arab állammal. De vajon fenyeget-e ez a veszély – kérdeztük Gyarmati István biztonságpolitikai szakértőt.

Vannak, akik azt állítják, hogy a Hamasz támadása előtt csődöt mondott az izraeli hírszerzés, de egyetlen arab állam sem akar sem egyedül, sem pedig együtt szembeszállni Izraellel. Talán egy állam gondolkodhat ezen, Libanon, de az sem úgy, mint állam, hanem mint a Hezbollah kiindulási területe jöhet számításba. Ugyanis a Hezbollah Libanonból támadna – válaszolt a szakember, aki azonban nem látja egy ilyen támadás lehetőségét. Már csak azért sem, mert Izraelnek sokkal könnyebb lenne egy állammal háborúznia, mint egy terrorista szervezettel. Esetleg még Szíria is beleszólhatna a konfliktusba, de ők sem akarnak öngyilkosok lenni...

ÍGY HAGYD CSERBEN EMBERMENTŐ BARÁTODAT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2023.10.11.


...Vétkesek közt cinkos, aki néma. Az is hallgatás, ha nem teszel meg mindent, nem harcolsz. Ha most és itt nem tesztek meg mindent, hanem ugyanúgy végignézitek és tudomásul veszitek, akkor tőletek vagonokba is rakhatnák az embereket. Illedelmesen nem tetszéseteket fejeznétek ki. S nem is értitek, mit kellett volna még tenni.

Erre épít Orbán, ezt jelenti az együttműködés rendszere. A semmittevés együttműködés. A gyerekedre gondolj. Mit tennél akkor, ha az ő életéről lenne szó. Meddig mennél el. Ha ez sem ráz fel benneteket, mentek a pártépítés lélekemelő útján a nagyobb állami támogatás felé, miközben emberek halnak meg, az embermentőt pedig földönfutóvá teszik, akkor azt kell mondanunk, amit igen zokon vettek a hívek. De most nem írjuk le, tudjátok hova.

HOGY VEZET A VEZÉR??? - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2023.10.16.


Jó reggelt kívánok az ősz második felében! A hétvége legfontosabb híreivel következik a reggeli (de nem az egyedüli) hírlevelünk.

De előtte egy közérdekű közlemény: Szerbia ellen Budapesten is 2-1-re győzött, szinte biztosan Eb-résztvevő a magyar válogatott. „Szerbia oda-vissza. Mi kell még?” – értékelte Orbán Viktor, és valóban: így már semmi nem kellhet senkinek.


IZRAEL

Egyre eszkalálódik a közel-keleti helyzet, 10 ezerhez közelít a sérültek száma a Gázai övezetben, Benjamin Netanjahu a Hamász „vérszomjas szörnyetegeinek felszámolását” ígéri.

Izrael szerint 126 túszt tart fogva a Hamász. Ebben a cikkben túlélők és rokonok történeteit mutattuk be az izraeli mészárlásról. Egy Hamász-fegyveres szemszögéből készült videón látható, hogyan lőttek civilekre október 7-én: a Szufa kibucban készült felvételeken látni, ahogy a Hamász fegyveresei házról házra járnak.

Amerika egy második repülőgép-anyahajót is a térségbe vezényelt, demokrata-republikánus közös delegáció fejezete ki egyértelmű támogatását, a kínai külügyminiszter viszont arról beszélt, hogy Izrael túlmegy az önvédelmen, Irán pedig azt üzente, nem nem hagyja válasz nélkül, ha Izrael bevonul Gázába.


A Hamász nagyra értékeli Vlagyimir Putyin álláspontját, aki szeretne hozzájárulni a békefolyamathoz, illetve felszólította a két felet, hogy minimalizálják a polgári áldozatok számát.

A WHO közölte, hogy sok betegnek „halálos ítélet” lenne az észak-gázai kórházak kényszerű kiürítése, a kórházak már meg is tagadták az evakuálást. A Gázai övezet déli részén már fagyiskocsikban tárolják a holttesteket.Az izraeli hadsereg felszólította az izraeli telepeseket, hogy ne avatkozzanak be a harcokba.

Az egyiptomi elnök bírálta Antony Blinkent, amiért azt mondta, „zsidóként” érkezett Izraelbe, Abdel-Fattáh esz-Sziszi szerint a zsidók sosem voltak célpontok a Közel-Keleten a vallásuk miatt.

ORBÁNIZMUS

Szijjártó Péter azt ígérte Moszkvában, hogy Magyarország a nukleáris energiára vonatkozó szankciókba soha nem fog beleegyezni, a külügyminiszter szerint fontos lenne a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés az EU és Oroszország között.

Korábban felröppentek olyan hírek, hogy Ukrajna támogatásáért cserébe elnéznék Orbánék sajátos megoldásait Brüsszelben, de az uniós biztos szerint nincs titkos alku, a magyar kormány dolgozik a befagyasztott uniós pénzek megszerzésén.

Az anyósülésre ültetett Lázár leszólta Orbán vezetési stílusát, szerinte a kormányfő a szabályokat sem tartja be. „Már ötször ajánlottam föl, hogy én fogok vezetni, eddig mindig elhárítottad. Az Anikó azt mondta, hogy inkább add át a Jánosnak” – mondta Lázár. Az útavatón egyébként Orbán kapta a legnagyobb szalagot.

A miniszterelnök ezután Kínába ment tárgyalni, odament egyébként Putyin is. A kínai állami tévé hangulatos propagandavideót közölt a sikeres magyar–kínai gazdasági együttműködésről.A magyar nyelv új, kivételesen visszataszító kifejezéssel gazdagodott: a józsefvárosi Fidesz már hajléktalanlobbizik.

Novák Katalin arról tart, hogy beköszönthet a „demográfiai jégkorszak Magyarországon”, ezért kerekasztalt hoz létre.

BELFÖLD

Vasárnap 11. alkalommal rendezték meg Budapesten a Lakásmenetet, amivel a lakhatási válságra hívják fel a figyelmet. A menetet szervező Utcáról Lakásba Egyesület társelnökével, Kovács Verával beszéltünk arról, mi is a lakhatási válság, a lakhatáshoz való jog, mit kezdhetnek ezzel az önkormányzatok, és hogyan segíthet bárki, akinek kiadó lakása van.

Óriási kampányba kezd a DK papíron: 1 millió példányban nyomtattak ki egy brosúrát, ami a tervek szerint leleplezi és megsemmisíti Orbánt. De milyen a füzet tartalma, és mi lehet ezzel a Gyurcsány–Dobrev-párt igazi célja?

Az elmúlt négy évét értékelő Karácsony Gergely szerint a jó kormányzás „nem mondja az embereknek, hogy bonyolult kérdésekre vannak egyszerű válaszok”.Valaki rájött, hogy nem annyira jó, ha a dugóban állnak a vonatpótló buszok, ezért átszervezik a felújítási munkákat az M1-esen.

Pár napja maradt Iványi Gáboréknak kifizetni a tartozásokat, aztán az intézményeikben lekapcsolják a villanyt és a gázt.

Szigorítanak a parkoláson a XII. kerületben, egyes helyekre csak a helyi lakosok parkolhatnak majd.

KÜLFÖLD

A 72,9 százalékos részvételi arány rekordot döntött, 1989 óta most szavaztak a legtöbben, és az exit pollok alapján a Jog és Igazságosság nyerheti a lengyel választást, de az ellenzéki koalíció alakíthat majd kormányt: a Donald Tusk vezette ellenzéki koalíció 248 mandátumot szerezhet a 460 fős alsóházban.

Vlagyimir Putyin szerint az 1990-es években a német Egon Bahrra kellett volna hallgatni, akkor nem következett volna be az ukrajnai tragédia. Megnéztük Bahr javaslatát, aminek súlyos ára lett volna: például Magyarország sem lehetett volna NATO-tag.

Elsöprő többséggel utasította el Ausztrália az őslakosok alkotmányos elismerését: az ausztrál miniszterelnök meglepődött az eredményen, de hangsúlyozta, hogy a döntést tiszteletben fogják tartani.

Felvonták az azeri lobogót Hegyi-Karabah fővárosában, ahonnan az ott élő örmények jelentős része megtorlásoktól tartva távozott.Őrizetbe vették Alekszej Navalnij ügyvédeit, Navalnijt pedig átszállítják egy „különleges biztonságú” büntetőtelepre.
Egy ír városban betiltják az egyszer használatos kávéspoharakat, mert a turistákkal teli városban már „kávéspoharak ömlöttek ki a szemetesből”.

PODCAST

Dávid-Barrett Tamás, az Oxfordi egyetem viselkedéskutatója arra figyelmeztet, hogy összeomlik az élet, ha nem tudjuk a 8 milliárd embert összeszervezni. Bár akkoriban senki nem hitt neki, a 2008-as válságot is megjósolta. Miért akar többet, akinek egyébként is sok van, és miért hiszik emberek, hogy a zaklatás tánc? A Kiment, bejött podcast első adásában erről volt szó.

És már kint van a Borízű hang 141. adása.