❓ Létezik a nemzeti minimum? Meddig hasznosak a konfliktusok a politikában? Az azonnali siker vágya mellett milyen hosszútávú terveink vannak Magyarországról? Valójában miért fontos az oktatás? Ezekről a kérdésekről is beszélgetünk Filippov Gábor politológussal, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatójával.
👀 A Vétó második évadában végigkövetjük a 2024. június 9-ig tartó kampányidőszakot. A tét szerintünk magas – de vajon érzik-e ezt a politikusok is?
❌A Vétóban, ahogy eddig is, azokat a kritikákat fogalmazzuk meg és azokat a kérdéseket tesszük föl, amelyekről hisszük, hogy közelebb visznek bennünket a változáshoz.
SZABAD EURÓPA / VIDEÓ Szerző: SZABAD EURÓPA 2023.10.07.
A MÁV-telepi Wesley János általános iskolában Budapest legszegényebb gyermekei tanulnak. Amióta a magyar állam a fenntartó, minden pénzt elvonnak innen egy köztartozás miatt, a tanárok pedig fizetés nélkül dolgoznak. Bíznak benne, hogy nem kell szélnek ereszteni sajátos nevelési igényű diákjaikat.
Akár állami vezetők érzékeny személyes egészségügyi adataihoz is hozzájuthattak illetéktelenek az EESZT-ből – mondta el portálunknak Alexin Zoltán adatvédelmi szakértő, aki évek óta foglalkozik egészségügyi adatvédelemmel. Közérdekű adatkérés nyomán derült ki, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) nem biztonságos, 2022-ben több mint 1 millió magyar polgár mintegy 70 millió egészségügyi dokumentumát (leleteket, ambuláns lapokat, zárójelentéseket, műtéti jegyzőkönyveket) másolták le, és adták át. Az ügyben több bejelentést is tett. A tényekből az eredetileg általa vélelmezettnél is sokkal nagyobb botrány bontakozik ki.
„Felmerülhet a gyanú, hogy bűncselekmény történt, ezért bejelentést tettem az adatvédelmi hatóságnál és az alapvető jogok biztosánál” – Ezzel kereste fel portálunkat Alexin Zoltán adatvédelmi szakértő. Egyelőre még nem kapott visszajelzést, amit érthetőnek tart. Az egyértelműen kiderült, hogy az EESZT nem biztonságos, bármikor kikerülhetnek belőle szenzitív egészségügyi adatok, amelyekkel visszaélhetnek, „ez pedig egy óriási nagy skandalum”.
Alexin erős összefüggést vél felfedezni a két évvel ezelőtt történetek (erről itt és itt számoltunk be) és a mostani botrány között. Akkor – ismeretlen okok miatt – az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) leállította az eProfilra vonatkozó Digitális Önrendelkezési Nyilvántartás (DÖR) működését 2021. október 21-én, és a korábbi beállításokat visszaállíthatatlan módon törölte, amire – szerinte – azért lehetett szükség, hogy ki lehessen menteni tömegesen adatokat az EESZT-ből. Eredetileg az EESZT-t működtető szoftver csak megadott konkrét taj-ra vonatkozó-adatok elérését tette lehetővé. Az eProfil önrendelkezési beállításainak felfüggesztése és a kutatók számára történt tömeges adatkimentés csaknem egyidőben történt. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 2022 januárjában visszakapcsoltatta a DÖR-t. 2022. január 14-én indult el újra. Az adatvédelmi hatóság NAIH-113-4/2022. számon hatósági eljárást indított 2022. február 10-én, aminek még nincs eredménye.
A közérdekű adatigénylésre az Országos Kórházi Főigazgatóság által megküldött válaszból (megtekinthető a kimittud.hu oldalon) az állapítható meg: két nagy budapesti egészségügyi intézmény is kapott személyes adatokat kutatás céljából. Az egyik intézménytől konkrét taj-azonosítókat kértek a leválogatáshoz – derítette ki a szakértő. A DÖR visszakapcsolása után azonban más megoldásra volt szükség, bele kellett nyúlni a szoftverbe, amit meg is tettek, kivették belőle a biztonsági korlátokat, s ezek után már taj-szám megadása nélkül is le lehetett válogatni adatokat. A másik intézmény kutatóinak már nem kellett megadniuk a taj- azonosítókat...
NÉPSZAVA / SZÉP SZÓ Szerző: GÁBOR GYÖRGY 2023.10.08.
Magyarországon sok hívő nem nézi jó szemmel, amint a egyháza az üdvtörténet időn és téren kívüliségét a pártpolitikai döntések itt és mostjába zsugorítja.
Sűrűn idézett, de nem igazán felfogott jelenete az evangéliumnak, amikor Jézus az őt provokálók kérdésére, hogy tudniillik „szabad adót fizetni a császárnak vagy nem szabad?” (Mt 22,17), előbb arra szólítja fel őket, „mutassátok az adópénzt!”, majd amikor az éremre mutatva felismerteti azon a császár arcképét, ezt mondja: „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené!” (Mt 22,21).
Azt szokás a fentiekről mondani, mintha Jézus azt tanítaná, hogy a földi hatalomnak, azaz a császárnak is és a transzcendens hatalomnak, azaz az Istennek is egyformán tartozunk, fele-fele alapon, s ami kijár mindkettőjüknek, azt meg kell adni. Ám elsikkad a szöveg értelmezése során, hogy Jézusnál nem volt pénz, ezért kért a provokálóktól egy érmét. S mintha az is elkerülné a figyelmet, hogy a szövegben szereplő görög szó, az apodidómi (visszaadni) ige felszólító alakja, amely azt jelenti, hogy adjátok vissza és nem azt, hogy adjátok meg.
Vagyis Jézus, aki nem tartott pénzt magánál, arra szólítja fel a kérdezőket, hogy a császár arcképét tartalmazó pénzt adják vissza a császárnak, a földi hatalomnak (azaz a császár arcképével ellátott pénzről mondjanak le), az Istennek pedig adják vissza mindazt, amit az Istentől kaptak: a szeretetet, s Isten kinyilatkoztatott igéjébe vetett hitet...
- Orbán rendszere olyan stabil, hogy túlélheti Orbán kormányait is.
- Sosem Orbán ellen, mindig Orbánért zajlik a belharc.
- Impotens az ellenzék, de potens ellenzéknek sem lenne esélye már.
- Rogánnak elég volt, Tiborcz még többet akar.
- Török Gábor politikai elemző elemez. 444: Pont tíz éve interjúztunk a Magyar Narancsnak, akkor beszélt először üzleti ügyfeleiről – hogy elemzőként Csányi Sándornak, az OTP vezérigazgatójának, Hernádi Zsolt MOL-vezetőnek és a KÉSZ Holdingot irányító Varga Mihálynak dolgozik. Változott azóta a munkája?
TG: A munkám nem sokat: alapvetően politikai elemző vagyok, de nem a nyilvánosság számára dolgozom, hanem elsősorban az üzleti élet szereplőinek. Sólyom László volt az utolsó politikus, akinek a tanácsadója voltam, azóta politikussal nem kerültem munkakapcsolatba. (Az interjú csütörtökön készült, Sólyom László vasárnap hunyt el - szerk.) A motivációimat ezzel a döntéssel kapcsolatban sokszor elmondtam. Ha tíz évről beszélünk, újdonság az MLSZ-ben végzett munkám, 2015 óta elnökségi tag vagyok és többek között a szervezet kommunikációjával foglalkozom. 2019-ben huszonkét év után eljöttem a Corvinusról, rövid szünet után az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán folytattam a tanítást, ezért is beszélgetünk most itt...
Miközben az ország egyik legnagyobb presztízsű egyetemén a kormány nyomására takarékosságból egy évre elzáratták a melegvizet, a másikon még a kézmosóvíz hőmérséklete is állítható. Hűen tükrözik-e az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem közötti különbségeket ezek a szimbolikus tények? Tényleg elhozta a Kánaánt az alapítványi egyetemeknek ez a működési forma? Az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának egykori dékánja, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, Szajbély Mihály professzor szerint korántsem. Szerinte inkább a Kádár-rendszer köszön vissza ma. Interjú...
Szüreti mulatságon járt Hende képviselő. Felvonuláson, át a falun, egy traktorhoz kötött kétkerekű kordén, oldalán lufik, mellette, mögötte apácák, akikkel bizakodva tekintenek az objektívbe, akárha valami családi fotó. Az övéi közt van Hende képviselő a határmenti településen, ahová, s más hasonló helyekre falunapon, búcsú idején vagy átadási ceremóniákon kell megjelenni, hogy meglegyen a szavazat. És megvan. Hosszú évek óta megvan, ezért is ülhet Hende képviselő oly elégedetten a kordén a kockás ingjében, míg a falu apraja és nagyja figyeli, ahogy fotózzák a nagyembert, akinek hitük szerint oly sokat köszönhetnek.
Ily módon, mint a képből is kitetszik, Hende képviselő élete ormain, megelégedettséggel tekint a rajta kívül lévő világra. Elérte, amit ember az ő bőrében elérhet, de, hogy ez megérte-e, az nem bizonyos, de meg sem ítélhető, hiszen nem vagyunk az ő kockásinges bőrében, és nem mi kukkeroltunk – rajta a kupak – annak idején a kedves vezető mellett valami harci gyakorlaton. Ez is csak olyan feladat volt, mint a kordén ücsörgés, a nagyembernek meg kell felelni a még nagyobbnak, hogy járhasson aztán, mint gauleiter ilyen szüreti mulatságokra. Ilyképp Hende, mint nagyon régi motoros, ideái barlangjában szintén bejárta a kiismerhetetlen utat.
Momentán keresztény-nemzeti, ezidőtájt a falvak kósza népe jelenti a megdolgozandó tömegbázist, a polgári köröknek, szalonoknak már csak a halovány emléke pislákol, még korábbról az Antall-féle bizonytalan állagú ideák is valahol messze gőzölögnek. Hende úgy alakul, ahogyan a hatalmon lévők, értékeiben – ha van neki ilyen egyáltalán – idomul a kenyéradójához, ezért ilyen szétfolyó a kép róla, már csak a kockás ingje tartja össze őt a kordén. Ez a feladat a koncért, és ezt ő elvégzi, de egyszer majd, nem is oly sokára tükör elé kell járulni, őszintén belenézni abba, és mérleget készíteni.
Ez azonban nem lesz egyszerű. Mert ugyan hiheti azt a gauleiter a faluban, hogy szeretik, ahol őt élet-halál urának tekintik, s ezért csúsznak térden előtte, mosolyognak a képébe és etetik-itatják, amikor arra vetődik. De ez a rajongás és szeretet illékony vagy nincs is, netán kiköpnek, ha távozik, vagy levonják a mérleget, hogy szaralak. Az emberi minőségről az mutat mércét, amikor olyanok ítélkeznek felőle, akik nem függnek ítéletük tárgyától, s Hendének az az első tükör, hogy hírünk szerint osztálytalálkozóra készül még ezen az őszön, viszont a hajdani iskolástársak zöme kijelentette, ha Hende ott lesz, akkor ők nem. És ez is egy élet mérlege.
Ám mindez nem jutott volna eszembe a Fidelitas nélkül, aki gyerekemberek meg ifjúságunk élcsapata, akárha az MSZMP a munkásosztályé annak idején, és kiderült, hogy ezek olyanok is. Mert amíg Hende ott pöfögött a kordén a faluban, ezek az ifjak választmányi ülést tartottak, majd közleményt, nyilatkozatot (mifenét) adtak ki lehangoló, harcias szellemben és elképesztő nyelvezettel. Hogy vissza kell nekik szerezni Európát, mintha valamikor az övék lett volna, egyáltalán olyan szöveggel leptek meg minket, hogy nehezen volt eldönthető, ki mondja. Orbán a Kossuthon, vagy Kocsis Máté egy nyilatkozatban. Illetve netán az Origo.
Vagy akármelyik utolsó falusi párttitkár. Amivel nem arra akarunk utalni, hogy elképedtünk az egyenszövegtől, hanem, hogy ez a fiatal élcsapat is csak erre képes, hogy már ilyen ifjan ennyire mélyen vannak. Ám ezzel bizonyára céljuk van, nem véletlenül szegődtek a Fidesz szolgálatába, amely útnak még az elején vannak, míg a föntebb megénekelt Hende meg a vége felé, így áll előttünk egy jellegzetes pályaív, hogy honnan hová lehet jutni, ha csicskának áll az ember, és végigcsinálja az egészet. Mígnem szaralak lesz, ha már most nem az.
Ilyen jövő körvonalazódik a fidelitasos ifjakból, akik, mint élcsapat, azért adják el a lelküket, mert hendék akarnak lenni, álmaik ekkorák és ilyen jellegűek, jól akarnak élni az Orbán által kínált szemetes kannából. Mindenáron. És még csak az sem látszik rajtuk, belegondolnak-e abba, hogy amikor az ormokra érnek, nekik is számot kell vetniük a nyomorult életükkel, mert még abban sem vagyunk biztosak, hogy a mi Hendénk ezt megteszi-e egyáltalán. Hogy a lelke üszkös romjain maradt-e ennyi erő, vagy az a meggyőződése, hogy amit tett, az jól volt téve. Az összegzéshez lelkiismeret és kérlelhetetlenség kell, de olyan nincsen.
Nézi az ember ezeket a Hendének készülő ifjakat, és csupán azért nem szorul el a szíve a látványtól és a mondanivalótól, mert ők már most elérték, amit Hende vénségére, hogy nagyon sok olyan ember van, aki nem szívesen tartózkodna velük egy fedél alatt. De ezek szerint ez a szempont egyáltalán nem játszik. Az ő bajuk, ha nem tudják pofán köpni saját magukat, a miénk viszont az, hogy látjuk, az országot lerabló sáskahad újabb generációját fülig érő ostoba szájjal, majd eszünkbe jut Menyhárt Jenő és az Európa Kiadó, a majd’ negyven éves szöveg, hogy a jövő itt van, és sose lesz vége. Soha, a büdös életben.
Terrortámadás és háború Izraelben. Háborúban állunk – jelentette ki az izraeli miniszterelnök Benjamín Netanjáhú röviddel azt követően, hogy szombaton a gázai övezetből több ezer rakétát lőttek ki az ország déli és középső területeire.
Mi történt a hétvégén? Ki, vagy kik indítottak támadást Izrael ellen? Mi a Gázai övezetet ellenőrzése alatt tartó Hamász, kik a tagjai és mennyien vannak? Miért éppen most indítottak támadást? Teljesen véletlen, hogy szinte napra pontosan 50 éve, 1973 október 6-án tört ki a jom kippuri háború, amikor több arab állam Egyiptom és Szíria vezetésével megtámadta Izraelt? A beszámolók szerint ez a mostani volt a legvéresebb támadás azóta. Honnan lehetett a Hamásznak több ezer rakétája, amit kilőtt Izraelre? Hogyan tudtak ezek az eddigieknél jóval nagyobb károkat okozni – a számosságuk miatt? Messze földön híres az izraeliek Vaskupola légvédelmi rendszere – mennyire volt ez most hatásos? Izraeli polgárokat raboltak el, vagy lőttek le palesztin fegyveresek, akik a hétvégén be tudtak törni Izraelbe – egy sivatagi zenei fesztiválon válogatás nélkül lőttek a résztvevőkre. Egyes beszámolók szerint nagyjából ezer palesztin jutott át a határon – hogyan? Hol volt a határőrség, illetve a hadsereg?
Mekkora a Gázai övezet, hány lakója van és milyen gazdasági állapotban van? Mekkora a területen a Hamász támogatottsága? Hány fegyverese lehet a Hamásznak, kik ők, hol kaptak kiképzést, milyen harci erővel rendelkeznek? Honnan vannak a fegyvereik és az anyagi hátterük? Állhat orosz befolyás vagy segítség a mostani akció mögött?
Mekkora az izraeli hadsereg? A hadiállapot bevezetése mit jelent, mennyivel több katonát, milyen szintű készültséget? Milyen külső katonai segítségre számíthat Izrael? Milyen válaszcsapásokat mérhetnek a gázai övezetre, amivel esetleg meg tudják törni a támadások lendületét? Mennyire különül el a civil lakosság és a Hamász vezetése, illetve fegyveresei?
Benjamín Netanjáhú azt üzente Gáza lakosainak, hogy keressenek maguknak valahol menedéket, mert most mindenhol erővel lépnek fel. Állítása szerint az izraeli katonák közösségről közösségre, házról házra haladnak, és újra átveszik az irányítást az elfoglalt területek felett. Elképzelhető, hogy Izrael átveszi a Gázai övezet irányítását? Mennyi időbe telhet ez? Milyen hatása, megítélése lehet ennek világszerte, pláne az arab országokban? Mi az, vagy ki az ami, illetve aki véget vethetne a harcoknak?
Közben a Hezbollah radikális síita fegyveres szervezet Libanonból indított tüzérségi lövedékekkel és rakétákkal támadást a libanoni-izraeli határ térségében – várható újabb támadás északról? Dél-Libanonban az ENSZ-nek van egy ideiglenes békefenntartó missziója – ők mit tudnak tenni, illetve mit tettek eddig?
Nagyjából 40 órával az első rakéták becsapódása után mekkorák a veszteségek a két oldalon? Milyen geopolitikai hatása lehet a történteknek? Kik, mely államok támogatták eddig a Hamászt, és milyen fogadtatása volt az arab világban a mostani akciónak? Kiterjedhet a háború más területekre, más államokra is?
A korábban arab országokkal kötött megállapodások, illetve a viszony normalizálódására milyen hatással lehet ez a mostani konfliktus?
Londonban fokozott járőrszolgálatot látnak el a rendőrök, miután „számos incidens történt” a brit fővárosban. Vannak arra utaló jelek, hogy világszerte fokozódik a zsidó közösségek elleni terrortámadások veszélye? Iszmáíl Hanije, a Hamász palesztin radikális mozgalom vezetője szombati tévébeszédében ugyanis arról beszélt, a fegyveres harcokat Ciszjordániára és Jeruzsálemre akarják kiterjeszteni. A korábbinál nagyobb fenyegetettségnek vannak kitéve az izraeli nagykövetségek is?
Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára az InfoRádió Aréna című műsorában 2023.10.08-án. Podcast.
