2023. október 5., csütörtök

A TRÁGYA ŐREI

REZEDI VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.10.05.


Apukák – meg anyukák – szoktak föstögetni gyermekük iskolájában. Falat, ajtót, plafont, ilyesmiket, hogy leszármazottjuk ne egy trágyahalomban töltse fiatal éveit, ha már az iskoláknak ilyesmire nem futja. Meg sok minden másra sem. Nagy valószínűséggel ez az ország már egyáltalán nem működne ilyen lelkes szülők, civilek nélkül, akik az agyonadózott fizetésükből teszik az ilyesmiket, mert a levont pénzüket teljesen másra költik. Fodball, stadion meg templom, propaganda és misebor. Vagy ellopják.

A festegetés sem egyszerű. Ugyanis, volt példa arra, hogy a fal túl szivárványos lett, ami maga a veszedelem, aztán át kellet pingálni, hogy a gyermekek lelkükben el ne romoljanak a sok színtől. Erről is lehetne elmélkedni, de máma épp nem. Ezen a derűs napon annak nézünk utána, miért nem fognak a szülők többet az állam helyett dolgozni, mi több, miért fog lerohadni az iskola még jobban, ha lehet még a jelenlegi állapotokat fokozni. A jövőben nem úgy lesz, hogy a jótündér csak és jön, és ad ezt azt, munkát, pénzt, eszközöket.

Mivel minden veszélyes, ami nem a Fidesztől származik, az iskolák a jövőben csak állami engedéllyel kaphatnak magánadományokat, az adomány elfogadásáról alkalmasint a Klebersberg Központ elnöke, Hajnal Gabriella dönt. Ha a naccsága nem bólint rá, nem kap semmit az iskola, ami nem tőlük származik. Nem látjuk ennek a végét, az eredőjét azonban sejtjük, képzeljük el, ha valaki fóliázandó könyveket, valami liberális mocskot tukmálna az iskolára, vagy akármi olyat, amellyel a monolit fasiszta ideológia megkérdőjeleződhetne.

De tovább is van. Ha pénzt ajánlanának a pénzszűkében lévő iskolának, amit eddig annak ilyen-olyan alapítványának megtehettek, ezután ez sem megy. A kisebb összegek elfogadásáról a tankerületi igazgatók, nagyobbról a már emlegetett Hajnal naccsága dönt, kikerülhetetlenek. Mindent látni akarnak, mindent tudni szeretnének, és mindent a héjakarmaikban akarnak tartani. És fognak is. Azt az iskolát csinálják ki, amelyiket akarják, de ebben a harcban elfelejtődik a gyerek, ha egyáltalán számít még valamit.

Egyáltalán nem biztos. Mert csak úgy elmélázásilag tegyük fel, mi van akkor, ha a KLIK-nek nincsen pénze budipapírra, akkor a kedves szülő nem küldhet, illetve csak úgy, ha arra felsőbb helyen rábólintanak. De az ilyen ábrándozás egészen messzire vezetne, odáig is épp, hogy nemigen néznek ezek emberszámba már senkit. Szar a helyzet? Legyen még szarabb, és elmagyarázzuk, hogy ez a világ a lehetők legjobbika, egyenesen a mennyország, mint az például a konténerekben való oktatásról is kiderült.

A méltán híres Maruzsa államtitkár osztotta az észt a Hír TV-ben, ahol megtudtuk tőle, „egy jó konténertanterem sokkal jobb, mint egy régi, százéves, vagy pláne negyvenéves iskolai tanterem”. Köszönjük államtitkár elvtárs bölcs szavait, amelyek bizonyságok arra, miként őrzik ezek a ganyét, amin javítani nem tudnak, de már nem is engednek, és mosolyognak bele a képünkbe a bárgyú pofájukkal, hogy kicsi is, savanyú is a narancs, de az övék. A képlet egyébként ugyanaz, mint az egész országban, a kontrollnak totálisnak kell lennie.

Elő kell vennünk megint az úgynevezett szuverenitási törvényt, amivel az ellenzéki újságok és újságírók orra alá akarnak borsot törni, s ami azon az elven működik, hogy Orbán köreitől, ami maga az ország egésze, pénzt nem kap, mástól viszont tilos elfogadnia. Ugyanezt látjuk most az iskoláknál csak más köntösben. Így újólag arra kell jutnunk, hogy a diktatúra fokozódik, nevezzük is akárminek Orbán és a sleppje kormányzását, mert szégyelljük kimondani az igazat, hátha megsértődnek a rablók és segédcsapataik.

És elmélázunk azon is, mi történne, ha a civilek, szülők, egyebek mindezek után egyként döntenének úgy, ez így nem megy, ezután nem fizetnek, nem vesznek meg semmit az iskolának, mi volna annak a vége. De ez csak árnykép a falon, ahogyan az is, mi lenne ebben az országban, ha minden és mindenki, aki emberségből és jó szívből végez olyan feladatokat, amelyeket az államnak kellene, de nem teszi, ha mindenki fejrontot mondana? Megállna az ország, ahogyan már szépen halad afelé, lásd a vasutat, amit önerőből így tudnak működtetni.

Összeomlana minden, megállna az élet. Persze önvédelemből – mert nem mindenki harcos partizán vagy öngyilkos merénylő – úgyis, ezután is adnak majd a népek, hogy a gyereknek jobb legyen, csak azt nem látják már, a pénzüket valóban arra használják-e, amire szánták. Feltéve, ha elfogadják tőle. Mindig abban reménykedik az ember, hogy lejjebb már nem mennek, hogy végre elérték a céljukat, és lassan elnyugszanak, de nem. Sosem lesz vége, hiszen a fasizmus egyik ismérve a permanens harc. Ezt látjuk több mint egy évtizede.

IVÁNYI GÁBOR BESZÉDE A SZOLIDARITÁSI RENDEZVÉNYEN

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.10.02.



Október 1-én a NoÁr szolidaritási délutánt szervezett Iványi Gábor és egyháza, munkatársai, a MET és az Oltalom Karitatív Egyesület mellett a 25 éves Megbékélés Háza templom kertjébe.

Az alábbiakban Iványi Gábor beszédét tekinthetik meg, alatta az esemény vendégeinek beszédei és fellépései láthatók. Köztük Hodosán Róza, Bródy János, Pankotai Lili, Falusi Mariann és mások.

Legalul pedig a Megbékélés Háza Templom 25. évfordulóján rendezett istentisztelet látható, nemcsak Iványi Gábor, hanem közéleti szereplők beszédeivel.

Az Amerikai Népszava témában írott cikkei itt olvashatók.

Először Iványi Gábor köszöntése tekinthető meg, amelyet a jelenlevőknek mondott...

ITT AZ EURÓPAI STATISZTIKA, MAGYARORSZÁGON ÉVI 10 EZER EURÓ ALATT, DÁNIÁBAN 50 EZER EURÓ FELETT VANNAK A KEZDŐ TANÁRI FIZETÉSEK

NÉPSZAVA
Szerző: NÉPSZAVA
2023.10.05.


Ráadásul Magyarországon 42 évig kell tanítania egy tanárnak, hogy a lehető legtöbbet keresse. Dániában ez 12 évig tart.


A pedagógusok világnapja alkalmából az Európai Bizottság Eurydice hálózata közzétette a tanári fizetésekről és juttatásokról szóló éves jelentését. A beszámoló 27 uniós tagállam és 10 másik – köztük nyugat-balkáni – ország adatait veti össze. Vizsgálja a pályakezdő pedagógusok bérét, az előmenetellel járó fizetésemelést és az oktatási szintek közötti bérkülönbségeket.

A jelentés megállapítja, az európai országok között jelentős különbségek vannak a pályakezdő tanárok törvényben előírt fizetése tekintetében. A jogszabályban előírt bruttó kezdő fizetések országonként évi 4 ezer és 92 ezer euró között mozognak. Öt EU-tagállamban – Magyarországon kívül Bulgáriában, Lettországban, Lengyelországban és Romániában – a kezdő tanárok törvényben előírt fizetése évi 10 ezer euró alatti. A legmagasabb, 50 ezer EUR feletti fizetések Dániában, Németországban és Luxemburgban jellemzőek.

A nemzetközi összehasonlítás megkönnyítése érdekében érdemes a fizetéseket kifejezni vásárlóerő-paritáson (PPS), kiküszöbölve az országok közötti árszínvonalbeli különbségeket. De PPS-ben is jelentős eltérések vannak az országok között: a bruttó kezdő fizetések így 11 ezer és 59 ezer PPS között mozoghatnak évente a vizsgált országcsoportban. Magyarországon ez a szám 13 465 PPS, ami az uniós államok között csak Litvániában (12 739) valamint Szlovákiában (13 319) alacsonyabb.

Tizenegy országban minden kezdő tanárnak ugyanaz a törvényben előírt fizetés jár, függetlenül attól, hogy milyen oktatási szinten tanít. Ez a helyzet Magyarországon is. A legtöbb helyen azonban az oktatási szintek közötti bérkülönbségek tükrözik a képesítési követelmények közötti különbségeket.

A törvényben előírt fizetések növekedésének lehetősége a karrier során jelentősen eltér. Országtól függően a kezdő fizetések a tanári pályafutás során 16 százalék (Dániában és Szerbiában) és 143 százalék (Cipruson) között emelkedhetnek. A fizetési sáv tetejének eléréséhez szükséges évek száma a dániai 12 évtől a magyarországi 42 évig terjed. Írországban, Cipruson, Hollandiában és Lengyelországban a tanárok törvényben előírt kezdő fizetése az első 15 szolgálati évben több mint 60 százalékkal nőhet, a következő években pedig még ennél is nagyobb mértékben...

A FIDESZES TANÁROKRA IS SZÜKSÉG VAN AZ OKTATÁSI KÖRÜLMÉNYEK JAVÍTÁSÁHOZ A POLGÁRI ENGEDETLENSÉGET KUTATÓ FILOZÓFUS SZERINT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KISS SOMA
2023.10.05.


Az elmúlt évet erősen tematizálták az oktatásért zajló tüntetések, és többször hallhattuk a polgári engedetlenség kifejezést is. A tanárok azért kényszerültek ehhez az eszközhöz nyúlni, mert a tavaly tavasszal elfogadott új sztrájktörvénnyel gyakorlatilag ellehetetlenítette a kormány a demonstrációs lehetőségeiket, így, ha a munkájuk beszüntetésével szeretnék felhívni a figyelmet az oktatási rendszer problémáira, azt már csak bizonyos jogszabályok megszegésével tehetik meg. A polgári engedetlenség kérdésével a politikai filozófia is foglalkozik, azt kutatva, hogy morális megfontolás alapján mikor és hogyan szeghetünk meg bizonyos törvényeket annak érdekében, hogy magát a rendszert igazságosabbá tegyük. Erről, a pedagógusok helyzetéről és dél-afrikai gyökereiről beszélgettünk Peter Kruger filozófussal, az ELTE doktori iskolájának hallgatójával, akinek kutatási területe a polgári engedetlenség és az erőszak.


„Rendkívül érdekes számomra, hogy a polgári engedetlenség egy nélkülözhetetlen része a demokráciának, mégis olyan, mintha egy demokrácián kívüli jelenség lenne” – kezdte Peter Kruger, aki szerint lényegében ma már ez az egyetlen használható módszer a demokráciák működésének kritizálására. Nem véletlen, hogy nem a pedagógusok az egyetlenek, akik a nyomásgyakorlás ezen formájával éltek hazánkban.

A polgári engedetlenség egy rendelkezés tudatos megszegése, célja a nyilvános tiltakozás egy jogszabály vagy jogellenes gyakorlat ellen. A pedagógusok esetében mindez úgy nyilvánult meg, hogy a résztvevő tanárok nem tartották meg bizonyos óráikat. De nem a tanárok az egyetlenek, akik a nyomásgyakorlás ezen formájával éltek, jó példa erre az 1990-es taxisblokád, vagy a 2007-es kordonbontás – ami éppen az akkor még ellenzékben lévő Fideszhez kötődött...

FIZESSENEK A … ? | INTERJÚ DOBREV KLÁRÁVAL

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2023.10.02. (09.29.)



Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus koalíció elnöke a Parlament őszi nyitónapján ezt a tételmondatot ismételgette felszólalásában: “Más politika és más kormány kell, szociáldemokrata, Dobrev Klára-kormány kell.” Ma este Dobrev Klárát fogjuk kérdezni arról, hogy milyen is ez a más politika, milyen eredményei voltak eddig az árnyékkormánynak, hogyan készülnek a júniusi választásokra, és miért melegítették fel Botka László 2017-es kampányának jelszavait, mikor annak idején Gyurcsány az egyik legfőbb kritikusa volt a Fizessenek a gazdagoknak? 

0:00 - Ki a DK valódi ellenfele? 
4:33 - Miért nem tud megerősödni az ellenzék? 
16:35 - Fizessenek a gazdagok? 
25:03 - Miért nincs még döntés az önkormányzati jelöltekről? 
32:33 - Mennyire tiszta az ellenzék lelkiismerete? 
36:08 - Mi legyen a nyugati tőkével? 
44:28 - És a nemzeti nagytőkével? 
49:38 - Mennyire átlátható a DK vezetése? 
52:46 - Milyen a viszonya a DK-nak a többi ellenzéki párttal? 
57:40 - Van üvegplafon a DK felett? 
1:03:23 - Hogyan küzdjünk az akkumulátorgyárak ellen?

GÁBOR GYÖRGY: VADAK ÉS BARBÁROK

SZABADSÁG KLUB
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.10.05.


Próbáljuk elmondani a hazánkat barbár vidékké letaroló vadaknak, hogy törvényes keretek között azt teszünk a saját pénzünkkel és munkaerőnkkel, amit csak akarunk, s arra a törvényes célra ajánljuk fel mindkettőt, amire kedvünk kerekedik. A tankerületek irányítói, a Klebelsberg Központ vezetője vagy a rendőrminiszter kizárólag saját pénzének elköltéséről rendelkezzék, de 

a mi magánadományainkról és felajánlásainkról sürgősen vegyék el a piszkos mancsukat!

Kedves Olvasó! Tegyünk közös kísérletet a lehetetlenre, s próbáljuk felvilágosítani a hazánkban élő vadakat és barbárokat, hogy a földi civilizációk – valamennyi ismert civilizáció – működésének és sikerességének egyik meghatározó eleme és alapja volt és maradt, hogy a különféle társadalmak, eltérő szinten ugyan, de felismerték a kölcsönös egymásrautaltság kényszerét, s ebből következően azt, hogy megkerülhetetlen feladat a közösségen belül (akármilyen legyen is az a közösség) a szolidaritás valamely formájának gyakorlása, az egymásról való gondoskodás ilyen-olyan rutinjának működtetése.

Nagyszerű kulturantropológiai művek születtek az elmúlt évtizedek során, amelyek az általunk ismert, s a történelemben valaha is létezett civilizációk működését a koegzisztencia, azaz az együttélés különféle alakzatain belül kialakult kölcsönös segítségvállalás eltérő, de mindenhol gyakorolt formáit írták le: az önzetlen, jószándékú törődés divergáló, ám valamennyi ember lakta közösségben meglévő praxisát, nevezzék azt az istenek kedvében járó szakrális rítusoknak, családi, nemzetbéli kötődésnek, közérdeknek, felebaráti szeretetnek vagy testvériségnek stb., aminek csak akarják.

Mondjuk el a hazánkban élő vadaknak és barbároknak, hogy a mi civilizációnkban, amelynek meghatározó elemeit ők bántóan nem ismerik, avagy egyenesen tagadják azokat, jóllehet sűrűn hivatkoznak rájuk, vagyis a zsidó-keresztény civilizációban a társadalmi igazságosságra törekvő jótékonyság mindig is létezett. A zsidók ezt nevezték és nevezik cedákának, jótékonyságnak, az igazság törvényének, mivel minden "az igazság által szilárdul meg" (Jesája 54,14). Az igazságosságot gyakorolni kell, s "az igazságot és a jogot cselekedni becsesebb az Örökkévaló előtt az áldozatnál" (Példabeszédek 21,3). Ám ami a legfontosabb: titokban kell adni, nem dicsekedve azzal, mert az adomány igazi értékét, s az önzetlenség legvalóságosabb meglétét az anonimitás biztosítja.

A jótékonyság (agapé, caritas) gyakorlása hasonlóképpen meghatározó elvárás a keresztény hagyományban is: Pál apostol több ízben gyűjtést rendez a szegényeknek (Gal 2,10; Róm 15,25; 2Kor 8,1), s Jézus maga is az adakozás fontosságát emeli ki, hangsúlyozva annak anonim jellegét: "a jót ne az emberek szeme láttára tegyétek", s "amikor alamizsnát adsz, ne kürtöltess magad előtt… te úgy adj alamizsnát, hogy ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb. Így alamizsnád titokban marad" (Máté 6,1-3).

Mindehhez képest a hazánkban élő vadak és barbárok, mit sem tudva a zsidó-keresztény civilizáció egyik legmeghatározóbb eleméről, most épp azt találták ki, hogy úgy lesz teljes és kiterjedt az általuk megvalósított vadság és barbárság állapota, ha mindent eltulajdonítanak, mindent felzabálnak, mindent maguk alá söpörnek, még a saját jószántunkból, meggyőződésünkből és belső morális késztetésünkből nyújtott adományainkat is, legyenek azok korábbiakban leadózott pénzbeli juttatások, avagy önkéntes munkán alapuló "természetbeni" hozzájárulások.

Próbáljuk elmondani a hazánkat barbár vidékké letaroló vadaknak, hogy törvényes keretek között azt teszünk a saját pénzünkkel és munkaerőnkkel, amit csak akarunk, s arra a törvényes célra ajánljuk fel mindkettőt, amire kedvünk kerekedik. A tankerületek irányítói, a Klebelsberg Központ vezetője vagy a rendőrminiszter kizárólag saját pénzének elköltéséről rendelkezzék, de a mi magánadományainkról és felajánlásainkról sürgősen vegyék el a piszkos mancsukat! Szemben velük, az egyes iskolák vezetői és mi magunk is, szülők, nagyszülők, vagy csak egyszerű állampolgárok, akik a vadakkal és barbárokkal ellentétben valóban aggódnak az ország jövőjéért, vagyis az iskolák és az oktatás jelenéért, felnőtt, ivarérett állampolgárok vagyunk, vagyis arra képesek, hogy értelmes, okos és hasznos célokra adományozzunk, nem úgy, mint ők, akik vezényszóra tapsikolnak kisvasútnak, pszeudo-lombkorona sétánynak, stadionoknak és a vadak és barbárok magabiztos strómanjainak.

Ellentétben a vadakkal és barbárokkal, én – a civilizáltakhoz hasonlóan – nem értek a lopáshoz, s fogalmam sincs, hogy milyen rájuk jellemző és tőlük megszokott lepapírozási technikák sunyi célokból történő alkalmazását tervezik, ám abban biztos vagyok, hogy a civilizációs normákat és az emberi alapjogokat semmibe vevő, az adományozást megnehezítő és az adományozási kedvet elfojtó szándék alapvetően a beteges és diktatórikus ellenőrizhetőséget, a félelemből és rettegésből fakadóan állandósult és fokozatosan kiterjesztett kontrollt, az egyre pofátlanabbá és megalázóbbá váló nyilvántartásba vételeket és az újabb Kubatov-listák összeállítását szolgálja.

És vajon a vadak és barbárok sűrűn hangoztatott keresztény-nemzeti értékrendjén belül miként viszonyul egymáshoz a folyamatos ellenőrzési és nyilvántartási kedv a zsidó-keresztény adományozás legalapvetőbb és legmagasabb rendű formájához, az anonimitáshoz? A tankerületek irányítói, a Klebelsberg Központ vezetője, a belügyminiszter és a kormány, a vadak és barbárok elit különítményesei írnák felül a biblikus hagyományt, a mózesi törvényeket, s a próféták és Jézus tanítását?

Tényleg végleg átengedjük az országot az egyre vadabb, egyre primitívebb és egyre agresszívabb barbároknak?

És vajon mi következik ezután? Mikor számíthatunk a nemzeti-keresztény első éjszaka jogának (ius primae noctis) Alaptörvénybe iktatásával?

EGYÜTT VALLÁSTALANODUNK EURÓPÁVAL, MÍG AFRIKÁBAN ÉS ÁZSIÁBAN IS JÖN FÖL A KERESZTÉNYSÉG

VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Szerző: BORBÁS BARNA
2023.10.05.


A hagyományos népegyház lemorzsolódásának vagyunk tanúi Magyarországon – kommentálja podcastunkban a múlt héten publikált népszámlálási adatokat Rosta Gergely. A vallásszociológus szerint nincs összefüggés a kereszténydemokráciát zászlóra tűző kormánypártok választási sikere és a lakosság fokozódó szekularizációja között, mert a politikai kereszténység és az egyházak által képviselt kereszténység teljesen mást jelenthet. Műsorunkból kiderül, hogy míg Európa felekezetei gyengülnek, aközben főleg a szubszaharai Afrika és Ázsia népességrobbanása miatt globálisan mégis nő a vallásos emberek száma, és a tendencia 2050-ig szinte biztosan kitart. Más kérdés, hogy a növekmény miatt a muszlimok beérhetik a keresztényeket...


Részletek a műsorból:


A két legerősebb szám, ami az adatok múlt heti publikálása óta átment a nyilvánosságban, hogy római katolikus egyház 2011, tehát a legutóbbi adatközlés óta több mint egymillió embert, a reformátusok majd’ 300 ezer hívőt veszítettek. Kutatói szemmel ez meglepő volt?


Rosta Gergely: Nem ez a két szám lepett meg, hanem egy harmadik: a nem válaszolás nagyon magas aránya. […] 2011-ben 27 százalék nem válaszolt a felekezeti hovatartozásra, nekem már az is sok volt. Persze nemzetközi összehasonlításban volt már ilyenre példa, a 2011-es csehországi népszámlálásban 45 százaléknyi volt a válaszhiány, igaz, hogy a cseheké egész Európa egyik legszekularizáltabb társadalma történelmi okból. Ellenpélda Lengyelország, ahol szintén a múlt héten jöttek ki a népszámlálási adatok, ott jóval magasabb azok aránya, akik a katolikus egyházhoz tartozónak mondják magukat. A lengyeleknél 10 évvel ezelőtt 8 vagy 9 százalék volt, aki nem válaszolt a felekezetet firtató kérdésre, most pedig 21. […] Úgy tűnik, hogy Magyarországon a nem válaszolás növekedése leginkább a katolikusokat érintette, és ami még érdekesebb, hogy kifejezetten a római katolikusokat. A görög katolikusok esetében ez a nem válaszolás nem mutatható ki ilyen mértékben. […] Úgy tűnik, mintha most a népegyház morzsolódna le a katolikus egyházon belül. Az a külső szél, ami tradicionálisan, a keresztelésnél fogva odatartozónak mondta magát, de ez az odatartozás gyenge kötődés volt, és úgy tűnik, hogy a népegyházi formátum gyengülőben van. Ez a folyamat a protestánsoknál korábban lejátszódott. Szociológiai szavakkal: a protestánsok hamarabb szekularizálódnak, mint a katolikusok.

Az első hírek még csak a nagyképről szóltak, mit mutatnak az adatok korosztályos bontásban?

Rosta Gergely: A 20-29 éves korosztályon belül 47 százalék nem válaszolt a felekezetről szóló kérdésre, és további 21-22 százalék mondta azt, hogy egyáltalán nem tartozik felekezethez. Ha a kettőt összeadjuk, az körülbelül kétharmada ennek a csoportnak. Ezzel szemben a 80-89 évesek körében – akik majdnem a legidősebb korcsoport – 24 százalék volt a nem válaszolás, és 5 százalék mondta azt, hogy nem tartozik felekezethez, tehát egyharmad alatt volt a kettő együttes aránya.

Drasztikusan csökkent a magukat kereszténynek vallók száma, miközben a kereszténydemokráciával házaló politikai közösség szavazóbázisa nőtt, és elképesztően stabil. Nincs tehát összefüggés?

Rosta Gergely: Külön kell választani az elkötelezett kereszténységet meg azt, hogy valaki milyen motivációkból választ valamilyen pártot. A „kereszténydemokrata” csak az egyik címkéje ennek a politikának. Nagyon érdekes lenne látni, hogyha egyszer a Kereszténydemokrata Néppárt önálló pártként indulna a választásokon, ezzel mintegy kifejezve ezt a keresztény jelleget a politikai szférában, és kidomborítva másokkal szemben, akkor vajon hasonlóan sikeresnek látnánk-e a kereszténydemokráciát. […] Orbán Viktor többször elmondta, hogy az a kereszténység, amit ő képvisel, az nem kifejezetten az egyházak által definiált kereszténység. Ő egy sokkal tágabb, ideológiai értelemben vett kereszténységet képvisel. […] Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a magyar népességnek még mindig közel a fele valamelyik egyházhoz, jellemzően valamelyik keresztény egyházhoz tartozónak tartja magát. Más szociológiai felmérések egyébként azt mutatják, hogy a most mért 43 százaléknál talán még többen is. Még akkor is, hogyha tudjuk, hogy a nagy részük nem gyakorolja a vallását, rendszeresen nem jár templomba, de egy pozitív viszonyulást mégiscsak kifejez a vallással szemben...

LATTMANN TAMÁS: HALÁLOS SEBET KAPNA A GAZDASÁG, HA KILÉPNÉNK AZ UNIÓBÓL 2. RÉSZ

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.10.05.


(Az 1. részt itt olvashatják.)

Egy államot nem lehet kidobni az unióból, nincs is ilyen eljárás. Ha az egyik tagállamot igazán meg akarnák büntetni, akkor benn tartanák a szervezetben, így az összes kötelezettsége megmarad, de elveszti a jogait. Erre pedig ott van a 7. cikk szerinti eljárás, ami folyamatban van – állapította meg Lattmann Tamás. Ezzel folytattuk beszélgetésünket a nemzetközi jogásszal, akivel cikkünk előző részében arról volt szó, hogy amit Magyarország és az EU viszonyában látunk, az politikai értelemben vett sodródás, aminek a vége lehet a teljes kitaszítottság, a teljes befolyásvesztés.


Ha valaki ki akarna lépni az unióból, mi történne az EU-nak bejelentett döntés után?

Az, hogy a bejelentett döntés után milyen tárgyalások lennének a Bizottsággal, amelyiknek a tagállamok képviseletében kell menedzselnie ezt a dolgot, azt előre megjósolni is nagyon nehéz. Szerintem annak nincs alapja, hogy pénzvisszafizetésekről legyen szó, de azt nem tudom kizárni, hogy a Bizottság nem keményít be, ám a nettó befizető államok politikai háttérnyomására nem mondja azt, hogy akkor számoljunk el egymással. Ez esetben nézne ki a kormány a fejéből, hogy ilyen soha nem volt korábban. De akkor majd lesz. Egyébként ez most olyan ködszurkálás jellegű történet, én nem tudom, hogy ki, miért mondta azt, hogy visszafizetési kötelezettségek vannak, de én ebben inkább egyfajta megnyugtatást érzek a közvélemény irányába: „nyugalom, nem lehet Huxit, mert akkor rengeteg pénzt vissza kellene fizetni”. De még ha ez igaz is lenne, Orbán Viktorék magasról tennének rá, hogy vissza kell fizetni. Legfeljebb nem fizetik vissza, mert mit tud velünk csinálni az EU, ha kilépünk?
...

A SZLOVÁK VÁLASZTÁSHOZ VALÓ VISZONYULÁS ÚJFENT BIZONYÍTOTTA, HOGY ORBÁN VIKTOR SZÁMÁRA A HATÁRON TÚLI MAGYARSÁG CSAK PROPAGANDAESZKÖZ - CSAK LÓZUNG A NEMZETPOLITIKA

NÉPSZAVA
Szerző: GÁL MÁRIA
2023.10.05.


A 2010-től regnáló Orbán-kormány nem egyszer bizonyította „rugalmasságát”, a múlt hétvégi szlovák választáshoz való viszonyulása még így is tudott meglepetést okozni. Nem az volt a döbbenetes, hogy a „jobboldali-konzervatív”, „nemzeti” Orbán Viktor és kormánya nyíltan a szociáldemokrata-populista Robert Fico mellé állt a kampányban – ez 2012 óta így van - hanem elsősorban az, hogy a magát a határon túli kisebbségben élő magyarok érdekeit is képviselőnek mondó kabinet egyetlen szót sem pazarolt arra, hogy a szlovákiai magyaroknak nem lesz parlamenti képviselete. Orbán és külügyminisztere, Szijjártó Péter már alig várják az újbóli együttműködést, mert amint miniszterelnökünk írta közösségi oldalán: „Mindig jó egy hazafival együtt dolgozni”. Budapest egyetlen szót sem ejtett arról, hogy ennek a várt együttműködésnek netalán feltétele lenne a kisebbségi jogok védelme.

Fico győzelmének budapesti fogadtatása egyben a magyarországi sajtószabadság helyzetéről is szánalmas bizonyítványt állított ki.


A kormány által megszállt média, beleértve a közszolgálatit is, a kampány során is mindvégig elsősorban nem a szlovákiai magyar pártokat vagy legalább Orbánék partnerének, a Szövetségnek a „szekerét tolták”, hanem a Ficoét. Még a kampánycsend idején is Ficoval, nem pedig valamely magyar vezető politikussal közölt nagyinterjút a közmédia (ugyanezt tették februárban is). A kormányközeli média azt ünnepelte, hogy „Orbán-szövetségese nyert”, és akárcsak a kormányzat, már nem ejtett könnyeket a magyar képviselet hiánya miatt. És nyilván az is kimaradt az örömködésből, hogy valóban a szlovák politikum egyik legmagyarellenesebb, az ottani magyar kisebbségnek legtöbbet ártó politikusa készül kormányt alakítani.

Robert Fico és Orbán Viktor ma már csak barátságként emlegetett szoros szövetsége valójában nem több pillanatnyi érdekszövetségnél, egymásra utaltságnál, a múlt és a két politikus pályafutása ismeretében pedig nyugodtan kijelenthető, addig tart majd, míg mindkettőjük érdeke ezt kívánja meg. Ám, ha a magyar „nemzeti kormány” semmiféle garanciát nem kér a szlovákiai magyarság jogai tekintetében, félő, hogy a több mint 400 ezres közösség újra Fico belpolitikai fegyverévé válik.

Már csak azért is, mert ez „barátság” ingoványos talajra épült. Emlékezhetünk, milyen port kavart Szlovákiában is Orbán szurkolói sálja. Fico ellenzékben megtehette, hogy viszonylag csöndben maradt, de miniszterelnökként aligha. Jövőre EP-választások lesznek, és a szlovák-magyar államközi viszony egyik mélypontját épp egy hasonló, a 2009-es EP-kampányban elhangzott Orbán-beszéd jelentette. Az akkor ellenzéki, de már kormányra készülő Orbán a Fidesz és a Magyar Koalíció Pártjának közös szlovákiai kampányrendezvényén arról beszélt, hogy a voksolás öt évre határozza meg a magyarok súlyát az Európai Parlamentben, ezen dől el, hogy a Kárpát-medencei magyarságot hányan képviselhetik Brüsszelben. Szavai miatt Ficóék rendkívüli parlamenti ülést hívtak össze, határozatban ítélték el Orbán és a Fidesz nacionalizmusát, Fico szélsőségesnek nevezte Orbánt. (De a Kárpát-medence egységes magyar nemzetére való hivatkozás Prágának és Berlinnek sem tetszett.) A magyar ellenzéki politikust akkor nyilvánosan védelmébe vette a hivatalban lévő Balázs Péter külügyminiszter, Bajnai Gordon miniszterelnök és a magyar országgyűlés pártjai is, beleértve a „nemzetére rárontó” MSZP-t és akkori elnökét, Mesterházy Attilát is. Mindnyájan azt hangsúlyozták, hogy Orbán nem szélsőséges politikus, legfeljebb annyi bírálat hangzott el, hogy kijelentése nem volt szerencsés, egyes parlamenti képviselők szerint felelőtlen volt.

Fico akkor "abszurdnak" nevezte, hogy bárki is valamiféle "fiktív államnak" minősítse a Kárpát-medencét. Azóta ez a magyar kormány állandósult álláspontja lett, ami magában hordozza a további aknákat. Orbán e retorika nélkül már elképzelhetetlen, Fico pedig már 2006-ban a nyelvtörvény kapcsán kijelentette, hogy az „szent szlovák ügy”, amiben elképzelhetetlen a meghátrálás. A két politikus 2012-ben szőnyeg alá söpörte ezeket az ellentéteket, kérdés, meddig maradnak ott...

KAISER FERENC: AZ USA NEM HAGYHATJA MAGÁRA UKRAJNÁT, ÉS NEM IS FOGJA

HÍRKLIKK
Szerző: LUKÁCSI KATALIN
2023.10.05.


„Ha Oroszországnak engedik, hogy megszállja Ukrajnát, akkor Kínának engedni kell Tajvant visszafoglalni. Vagy Iránnak engedni kell, hogy „felszabadítsa” Irak síita lakta területeit. Egy nagyon veszélyes precedens lenne” – válaszolta Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra a kérdésünkre, hogy magára maradhat-e az EU az Ukrajna melletti kiállásban. A szakértő elmondta azt is, mi a tétje a háborúnak az ukrán és az orosz oldalon, kinek dolgozik az idő, és mire számíthatunk a közeljövőben. Semmi jóra.


A médiában egymásnak ellentmondó hírek keringenek arról, miként is áll az orosz-ukrán háború. Egyik platformon ukrán előretörésről olvasni, a másikon pedig orosz stratégiai területszerzésről. Lehetséges eligazodni a háborús hírek tengerében, hogy miként is állnak most az erőviszonyok?

A front egyes szakaszain az oroszok vannak támadásban, más szakaszain pedig az ukránok, és mind a két félre igaz, hogy nagyon nehezen és igen kevés teret nyernek. Mindkét fél a számára fontos célpontokat igyekszik támadni. Az oroszok az egyik fő hadászati célja, hogy teljes terjedelmében el tudják foglalni Donyeck és Luhanszk oblasztot, azaz a két legkeletibb ukrán megyét, majd Oroszországhoz tudják csatolni. Az ellenőrzés azonban egyik esetében sem 100 százalékos. Ezeken a területeken az oroszok támadnak inkább. Bár Bahmut térségében van egy most már lecsengőfélben lévő ukrán ellentámadás. A déli frontvonalon, Zaporizzsja megyében az egykori Nova Kahovka-i tározótól keletre fekvő területeken főleg Robotine térségében pedig már hónapok óta főleg az ukránok próbálnak meg mérsékelt sikerrel előretörni. Mindkét fél elég nehézkesen támad, viszont nagyon sikeresen védekezik a jól előkészített, kiépített védelmi vonalakon...

FREEDOM HOUSE JELENTÉSE A MAGYAR INTERNETSZABADSÁGRÓL: RÉSZBEN SZABAD

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2023.10.05.


Részben szabad az internet Magyarországon, noha az előző években az internetes fenyegetések száma megnőtt – derült ki a Freedom House nemzetközi értékeléséből.


Nemcsak a Reuters, egyre több forrás, többek között a Közép-Kelet Európával foglalkozó, berlini székhelyű, de Moszkvában, Prágában és Londonban is szerkesztőségekkel rendelkező bne Intellinews is cáfolja azt a Financial Times által megszellőztetett hírt, miszerint a magyar kormány és az Európai Bizottság megállapodott volna a befagyasztott uniós pénzek feloldásáról egy olyan alku keretében, amelyben az Orbán-kormány engedélyezné az Ukrajnára szánt 50 milliárd eurós támogatás odaítélését, illetve belemenne Ukrajna uniós felvételébe is – cserébe a 13 milliárd eurós magyar forrásokért, amit még november végén folyóstana Brüsszel. Ez az írás is Vera Yurova uniós biztos cáfolatára építi információit. A magyar kormány ugyan azt állítja, hogy még július közepén biztosította Brüsszelt az úgynevezett szupermérföldköveknek tekintett 21 feltétel teljesítéséről, azonban az ennek ellenőrzésére kiszabott 3 hónap mellett további két hónap áll még a rendelkezésére, hogy a pénzek folyósításáról gondoskodjon. Stefan de Keersmaecker, bizottsági szóvivő azt mondta, hogy az igazságszolgáltatási reformok tényleges megvalósításának még vannak nyitott kérdései, amelyeket a múlt héten meg is küldött a Fidesz-kormánynak. Ezekre egyelőre nem kapott választ a kormánytól, amiből következik, hogy az idén aligha lát pénzt a kormány még pozitív megítélés esetén sem. A cikk egyébként a Navracsics sajtótájékoztatóján elhangzottakból is idéz, miután a miniszter cáfolta a két ügy, mármint Ukrajna és a magyar uniós pénzek – össze lenne kapcsolva, de azt beismerte, hogy mindkét témakörben tárgyalások folynak Brüsszellel. Azonban a miniszter nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az év végéig megérkeznek az uniós források.

Mindezt egyébként megerősíti Justin Spike, az AP budapesti tudósítójának írása is, mivelhogy a magyar külügyminiszer bejelentette, hogy továbbra is blokkolja a kormány az Ukrajnának szánt segély folyósítását, mert nem elégedett Kijevnek az OTP ügyében hozott legfrissebb döntésével, hiába veszi le az uniós szankciós listáról, mint az oroszok háborúját finanszírozó intézményt. Szijjártó meghívta az ukrán korrupcióellenes hatóság képviselőjét Budapestre, hogy saját maga győzödjön meg a helyzetről, s erről írásbeli egyezmény is szülessen. Adott számot a fejleményekről az amerikai Times Union, a San Francisco Chronicle is. Kijev ugyebár azzal érvel, hogy a magyar pénzintézetnek továbbra is vannak működő fiókjai Oroszországban, mitöbb Moszkvában, s ezzel a bank a háborút is finanszírozza. Szijjártó pedig nemcsak átmeneti elbírálást, hanem a listáról való végleges levételt követeli. S nemcsak az intézményt, hanem négy csúcsvezetőjének a levételét is. Szijjártó nem válaszolt az AP amerikai hírügynökség megkeresésére, hogy milyen további érvekkel szolgálna a kérés teljesítésekor.

A Fidesz alapította European Conservative, amelynek már Bécsben, Londonban, Rómában, Berlinben és Brüsszelben is van szerkesztősége, azt állítja, hogy Brüsszel folytonos, Varsót és Budapestet támadó kritikája ismét közelebb hozza egymáshoz a két országot, az Ukrajna kérdésében kezdetben különböző álláspontjaik ellenére. Amire persze most az október 15-i lengyel választások adnak magyarázatot, hisz Varsónak, és a kormányzó PiS, a Jog és Igazságosság pártnak is célja kell legyen az ország szuverenitásának hangsúlyozása. A cikk inkább a két ország kapcsolatára vonatkozó magyar restaurációs törekvéseket, mint tényszerűséget tükröz.

Kiadta a Freedom House legfrissebb, a Szabadság a neten 2023 elnevezésű nemzetközi értékelését, s benne természetesen a hazánkra vonatkozó jelentését is. Viszonylagosan jó az internetszabadság Magyarországon, pontosabban részben szabad, noha az előző években az internetes fenyegetések száma megnőtt. A kormány ugyan próbálkozik tartalmi korlátozásokkal, de sokkal inkább koncentrál az elektronikus és a nyomtatott, mint a digitális médiára, amit a Vodafone-ban szerzett többségi (70%-os) tulajdonlással is igyekezett konszolidálni. Aggasztó viszont a független online sajtóorgánumok elleni kibertámadások egyre gyakoribbá válása, utalva itt a 2023 áprilisától nyilvánvaló rendszeres túlterheléses támadásokra. A médiahatóságot ért kiritka az egyik legsúlyosabb a sok közül, mert NMHH továbbra sem működik független intézményként – állapítja meg a Freedom House, s a maximális 6 pontból 2 pontot kapott mindössze. A részértékelések összesítéséből a maximálisan adható 100 ponthoz képest Magyarország 69-et kapott.

VIKTOR TAROL SZLOVÁKIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON; KARIKÓ KATALIN NOBEL-DÍJAT NYERViktor tarol Szlovákiában és Magyarországon; Karikó Katalin Nobel-díjat nyert; Az óvári Burj KhalifaT; AZ ÓVÁRI BURJ KHALIFA

POTTYONDY VIDEÓ
Szerző: POTTYONDY EDINA
2023.10.03.



Pottyondy Edina videója...

ITT ÉL A LEGTÖBB EGÉSZSÉGES NYUGDÍJAS AZ ORSZÁGBAN 2023-BAN: MÉGIS, MIT TUDHATNAK?

PÉNZCENTRUM
Szerző: PÉNZCENTRUM
2023.10.05.


Az korábban is tudható volt, hogy nagy különbség lehet egyes megyék, vagy a főváros és a vidék között egészségügyi szempontból is, nemcsak gazdaságilag. A frissen megjelent 2022-es népszámlálási adatok a lakosság egészségével kapcsolatban ezt erősítették meg, illetve megmutatják a teljes képet. A Pénzcentrum elemzéséből kiderül, valóban egészségesebbek-e a lakosok a vidéki falvakban, mint a fővárosban, vagy kisebb városokban, valamint hogy merre lakhat az országban a legtöbb egészséges nyugdíjas.


Szeptember 26-án ismertette a végleges népszámlálási adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), melyből a magyarok jelenlegi egészségügyi állapotáról is sok mindent megtudhatunk. Az egészségi állapotra vonatkozó, nem kötelező kérdéseket a válaszadók 75 százaléka töltötte ki. A válaszadók 72 százaléka nem számolt be egészségi problémáról. Tartós betegséget 1,7 millióan jeleztek, 639 ezren nyilatkozták, hogy az egészségi állapotuk súlyosan korlátozza őket, és 270 ezren éltek fogyatékossággal - közölték. A Pénzcentrum most azt elemezte, hol élnek a legtöbben tartós betegséggel az országban, mekkora az arányuk az egyes korosztályokban, milyen a nemek közötti megoszlásuk. Azt is megvizsgáltuk, falun vagy városban jobb-e a magyar lakosság egészségi állapota...

REISZ GÁBOR: KORMÁNYKRITIKUS FILMET KÖNNYŰ CSINÁLNI, DE AZ NEM HOZ VÁLTOZÁST – KULTÚRTÁJ

KULTÚRTÁJ / MAGYAR HANG
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2023.10.04.



– Egy SZFE-tüntetésről hazafelé, a Wesselényi utcán sétálva jött a film ötlete – mondta a Kultúrtáj műsorában Reisz Gábor rendező, akinek Magyarázat mindenre című alkotását október 5-től vetítik a mozikban. A film egy véletlenül az öltönyön felejtett kokárdából kibontakozó botrányon keresztül mutatja be a megosztott magyar társadalom problémáit, nyíltan, tabuk nélkül beszél közéletről, politikáról és az ország morális válságáról. – Traumatikus élmény volt végignézni, ahogy az SZFE-n blokádot szervező 18-19 éves fiatalokat pillanatok alatt megbélyegzi a hatalom. Az a demonstráció erős inspirációt jelentett – mondta a műsorban Reisz Gábor. 

• Kormánykritikus filmet akartak készíteni? 

• Mi motiválta? 

• Első két filmje egyaránt nagy sikert aratott, a harmadikkal miért nem pályázott mégsem a Filmintézetnél? 

• Miért nem járult hozzá a Magyar Nemzet, hogy felhasználják a logóját a filmben? 

• Miért a „neofasiszta” Orbán Viktorral foglalkoztak a lapok a film sikere helyett? 

• Hogyan látják külföldön a magyar társadalom megosztottságát, és mi az, amit félreértenek? 

• Miért forgatná itthon a következő filmjét még akkor is, ha nem kap hozzá támogatást? 

• Miért baj, hogy Káel Csaba a külföldi filmsztárokkal fényképezkedik, de a magyar rendezőkkel nem áll szóba? 

IVÁNYI GÁBOR: HA NEM MARAD MÁS HÁTRA, AKKOR A POLGÁRI ENGEDETLENSÉG ESZKÖZÉHEZ NYÚLUNK!

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.10.04.


„Úgy tűnik, valami olyan döntés született, hogy ha törik, ha szakad, felszámolnak minket – véli Iványi Gábor. A Magyarországi Evangélikus Testvérközösség vezetője szerint a döntést nyilvánvalóan Orbán hozta meg, hiszen ő dönt mindenről, sem a minisztériumoknak, sem pedig a NAV-nak nincs önálló mozgástere. Mindezt azzal kapcsolatban mondta a Hírklikknek, hogy az adóhatóság visszatartotta az Oltalom Karitatív Egyesületnek az szja 1-százalékokból adományozott 71 millió forintot, s nem tudni, mi lesz a MET-hez átirányított 718 millió sorsa. Egyúttal megerősítette, „ha kell, s nem marad más hátra, akkor a polgári engedetlenség eszközéhez nyúlunk”.


Ahogy korábban mi is beszámoltunk róla, az Oltalom Karitatív Egyesület a napokban tudatta: „az Oltalom számára felajánlott 71 milliónyi egy százalékokból származó adományt a NAV azonnal levonta”. Az is kiderült, hogy az adóhatóság az egyházi szja 1 százalékok kiutalása kapcsán a következőképpen jár el: „a vallási közösségeknek felajánlott összeget az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter a rendelkező nyilatkozatok évét követő év január 31-éig – azaz idei felajánlások alapján 2024. január 31-ig – utalja át, feltéve, hogy a kedvezményezett az átutalás időpontjában is vallási közösségként van nyilvántartva”. (Az szja 1 százalékokról készített elemzésünk itt olvasható; ebből kiderül, hogy a MET a 4. az 1 százalékot kapott egyházak között, a civil szervezetek rangsorában pedig az Oltalom a 15.)

Kérdés, mi történik a krízisalappal, amiben csak az elindítását követő egy hét alatt 45 millió forint gyűlt, s amiből mintegy 550 munkatársuknak tudtak 50-100 ezer forintokat előtörleszteni. A krízisalaphoz néhány település – például Szeged, Budaörs – is befizetett 10-10 millió forintot. Vajon a krízisalapot is eléri majd a NAV csápja? S ha igen, nem lenne célszerűbb mondjuk készpénzben gyűjteni az adományokat, amit ugye a NAV nem tud inkasszózni? Iványi Gábor lelkészt kerestük meg a kérdéseinkkel...

KIDERÜLT, MIT AKAR A NER IVÁNYI GÁBOR ISKOLÁIVAL

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.10.05.


Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár az Indexnek nyilatkozott, és azt mondta az Iványi Gábor egyházához tartozó szegedi Wesley János Óvoda, Általános Iskola és Gimnáziumról, hogy az állam szívesen átveszi a „pénzhiánnyal küszködő oktatási intézményt”. Így mondta Maruzsa: „pénzhiánnyal küszködő”.

Mintha ezt a „pénzhiányt” Iványi Gábor egyháza hozta volna létre, mintha ehhez Maruzsa Zoltánnak és kormányának semmi köze nem lenne. Mintha nem gazdálkodtak volna jól, vagy elitták volna, elkártyázták volna, esetleg futballstadionra vagy jachtra költötték volna a pénzt, bár van olyan egyház, éppen Szegeden, amely még ezt is megteheti. A püspök még stadiont is építhetett. Jellemző, hogy ő besúgó volt, Iványi Gábor akkor is üldözött.

Ma nincs Magyarországon „pénzhiánnyal küszködő” egyházi iskola, mert Maruzsa kormánya önti beléjük a pénzt. Először kivéreztették az önkormányzatokat, majd mentő ötletként terelték az iskolákat az egyházak ölelő karjaiba, amelyekre már volt pénz. Egyedül Iványi Gábor iskolái „küszködnek pénzhiánnyal”, mivel nem kapják meg a normatív támogatást sem, és amit kapnak, azt is inkasszózza az állam. Maruzsa állama.

Erről szól a történet: tönkreteszik Iványi Gábor egyházát, az intézményeit, majd jönnek, hogy ők szívesen átveszik. Kicsavarják a kezéből. Kiderült, hogy mit akarnak: lenyúlni, beolvasztani, eltüntetni, Iványi Gábor szellemét is kiirtani. Nem számít, amit az Index nevű fideszes propagandaújság is megírt, hogy „a diákok egy része sajátos nevelési igényű, és a Wesley-n kívül Szegeden máshol nincsenek ilyen jellegű fejlesztési programok”.

Ezek az iskolák, és ezek a gyerekek, el fognak tűnni. Nem kapják meg a speciális nevelő programokat, a külön foglalkozásokat, felzárkózást, ezek a gyerekek beolvasztva az állami iskolarendszerbe, ki fognak hullani, halmozottan hátrányos helyzetükből nem tudnak kitörni, és frusztráltan a társadalom perifériájára fognak sodródni. Ha senki nem foglalkozik velük, az életük holtvágányra kerül. Ezért kellene Iványi Gábor iskolája.

A református egyház képviselői, mintegy vezényszóra jelentek meg Iványi Gábor halálra ítélt iskolái körül, mint akiket kiszemeltek arra, hogy einstaindolják a MET iskoláit. Az iskola vezetőinek háta mögött fűzik a tanárokat és a szülőket, próbálják a fenntartójukkal, Iványi Gábor egyházával szembefordítani őket. Orbán egészpályás letámadást indított Iványi Gábor és intézményei ellen, hogy megsemmisítsen mindent, ami az övé.

Nem számítanak a gyerekek, a szegények, a hajléktalanok, akikről eddig Iványi Gábor és munkatársai gondoskodtak. Eddig sem kellettek senkinek, ha Iványi Gábort kinyírják, azt a munkát senki nem veszi át helyette. Csak eltűnnek, és senki nem tud majd róluk semmit. Ez a terv. Kivégzés, és teljes leszámolás.

Maruzsa Zoltán az ítéletvégrehajtó, a mai Dr. Kotász, ő Orbán (egyik) hóhérja.

ELKÉPESZTŐ, MENNYI PÉNZT ADTUNK IDÉN AZ ÁLLAMNAK - KÖZEL 1500 MILLIÁRDDAL NÖVELTE A LAKOSSÁG AZ ÁLLAMPAPÍR-ÁLLOMÁNYÁT

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: LOVAS JUDIT
2023.10.05.


Idén eddig több mint 1300 milliárd forinttal növelték a háztartások a lakossági állampapír-állományukat, az egyéb állampapírokkal együtt pedig összesen már 1477 milliárd forint friss megtakarítást adtunk az államnak – derül ki az Államadósság Kezelő Központ legfrissebb adataiból. Ezzel már az éves tervet is teljesítette a lakosság
.

Szeptember elején módosította az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a finanszírozási tervet, kiderült ugyanis, hogy a tervezettnél mintegy 700 milliárd forinttal több pénzre lenne szüksége az államnak. Az ÁKK megemelte a forint lakossági kibocsátási tervet is, mert – mint írták - a terven felül alakult a lakossági állampapírok kibocsátása.

Az adatokból nem derült ki, ezért még akkor megkérdeztük az ÁKK-t, hogy összesen mekkora lakossági forrásbevonással számolnak.

- A 2023-as módosított finanszírozási tervben az ÁKK azzal számol, hogy a háztartások lakossági állampapír-állománya mintegy 1800 milliárd forinttal emelkedik, míg az intézményi állampapír állományuk mintegy 400 milliárd forinttal csökken várhatóan 2023-ban a 2022 év végi állapothoz képest. Vagyis a háztartások mintegy 1400 milliárd forinttal járulnak hozzá a költségvetés finanszírozásához 2023-ban. A lakosság intézményi állampapír keresletére vonatkozó becslés az ÁKK számítása, amitől a tényleges vásárlás akár jelentősen eltérhet, így a lakosság finanszírozásban való részvételének szerkezete nagymértékben módosulhat az év során – válaszolta az ÁKK az Azénpénzem.hu-nak...

SURÁNYI GYÖRGY: CSAK AZ ARANYTARTALÉKON BUKIK LEGALÁBB 100 MILLIÁRD FORINTOT IDÉN A JEGYBANK

DELLA / 24.HU PODCAST
Riporter: BAKA F. ZOLTÁN
2023.10.04.



Nem szeretném elütni a kérdést azzal, hogy éles a verseny, de azt gondolom, hogy éles és hullámzó – mondja a Della friss adásában Surányi György volt jegybankelnök, aki szerint nem könnyű megállapítani, hogy a fiskális és monetáris politika irányítói – a jegybankelnök, a pénzügyminiszter és a gazdaságfejlesztési miniszter – közül kinek a tevékenysége a legkártékonyabb a magyar gazdaságra nézve. Az elmúlt napokban kiújult purparlé szerinte nem szól másról, mint arról, hogy kinek mekkora a felelőssége az elmúlt egy év magas inflációjáért. Surányi Györgynek van válasza: szerinte a kormány és a jegybank testvériesen osztozik a felelősségen. A volt MNB-elnök szerint a feszült viszony továbbra is fennmaradhat a jegybank és a kabinet között, előbbi ugyanis nem lesz rest, és a forint esetleges jelentősebb gyengülése esetén lassítani fogja a kamatcsökkentéseket, miközben a kormány ebben ellenérdekelt. 

Surányi György szerint nincs válságban az ország, de az év átlagában várható 5–6 százalékos reálkereset-csökkenés súlyos konfliktust hordoz. A Dellában beszéltünk arról is, miért nem jelentené a világ végét, ha a magyar fizetőeszköz árfolyama átlépné a 400 forintot. Azt is megtudtuk, mennyit bukott – vagyis növelte a veszteségét – a jegybank azon, hogy aranyban tartja a tartalék egy részét, miért kellene alacsony – 0 vagy 1 százalékos – kamatot fizetni a jegybanki kötelező tartalékra, illetve miért téves a kormányzat azon stratégiája, hogy a továbbra sem érkező uniós pénzeket főleg keleti működőtőke-beáramlással gondolja pótolni.

BOD PÉTER ÁKOS: A HÁBORÚS INFLÁCIÓ ÓCSKA, TÉNYELLENES SZÖVEG

ÁTLÁTSZÓ
Szerzők: SZABÓ KRISZTIÁN, PETE LUCA
2023.10.04.


A hazai fogyasztói árak augusztusban 16 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, a magyar kormány továbbra is háborús inflációt emleget. 

Valóban beszélhetünk Magyarországon háborús inflációról? 

Mi okozta azt, hogy világviszonylatban is ennyire elszálltak nálunk a fogyasztói árak? 

Mik az inflációs várakozások a jövő évre nézve? 

Ezekben a kérdésekben volt segítségünkre Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szeptemberben közzétett tájékoztatása szerint a fogyasztói árak inflációja az előző év azonos időszakához képest 16,4 százalék volt augusztusban. A legutóbbi összefoglalónk után az uniós összehasonlítás mellett most az ukrán inflációval foglalkoztunk, azt vizsgálva, hogy lehet-e Magyarországon „háborús inflációról” beszélni?

Kezdünk felzárkózni

Augusztusban folytatódott az év eleje óta mérhető inflációs enyhülés. Ugyan továbbra is nálunk a legmagasabb az infláció az Európai Unión belül, azonban elkezdtünk egyre inkább felzárkózni a régióhoz. Az Eurostat adatbázisában 2023 augusztusa az utolsó olyan hónap, amikor minden EU-tagállam inflációs értékét ismerjük, így ez alapján tudunk átfogó összehasonlítást végezni.

Módszertani különbségek miatt az Eurostat által mért hazai infláció minimálisan eltér a KSH számaitól. Augusztusban az előző év azonos időszakához képest Magyarországon 14,2 százalékos inflációt mértek, míg az EU-n belüli átlagos infláció csak 5,9 százalék volt. Magyarországot Csehország követte 10,1 százalékos áremelkedéssel, majd Szlovákia (9,6 százalék) és Lengyelország (9,5 százalék). Az EU-s átlagot alig haladta meg Szlovénia, ahol a fogyasztói árak emelkedése 6,1 százalék volt...

GYARMATHY ÉVA: „A VIZSGÁLT ELSŐSÖK HÚSZ SZÁZALÉKA NEM FELEL MEG AZ ISKOLARENDSZER ELVÁRÁSAINAK”

SZABAD EURÓPA / SZABADON PLUSZ
Szerző: BIHARI ÁDÁM
2023.10.05.



2020-tól az óvodák és a szülők már nem dönthetnek arról, hogy egy hatéves kisgyermek iskolaérett-e. A szakember szerint előre megjósolható volt, hogy ennek komoly következményei lesznek kisdiákokra. Egyre több gyerek kénytelen már az első osztályt is megismételni és egyre több a sajátos nevelési igényű (SNI) tanuló is. 

00:00 20 százalék tökéletesen alkalmatlan az első osztályra” 
04:30 “Az iskola gyártja a tanulási zavarokat” 
08:47 Betegség az SNI? 
11:27 Összefüggés a beiskolázás és a több SNI-s között 
15:11 Kiút a szakemberhiányból 
21:14 Üzenet a szülőknek

BIZTOS, HOGY TARTJÁK ÉRTÉKÜKET A NYUGDÍJAK?

G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2023.10.05.


A kormány a napokban jelentette be, hogy törvényi kötelezettségének megfelelően 3,5 százalékkal megemeli a nyugdíjakat, és mivel ez januártól visszamenőleges hatályú intézkedés, a karácsonyi bevásárlás előtt körülbelül az egyhavi járandóság 40 százalékára tehető egyszeri többlet érkezik majd a nyugdíjasok számlájára (a miniszterelnöki kommunikációban ez kerekedett félhavi nyugdíjra).

Az év eleji emelés 15 százalékos volt, ehhez jön most a 3,5 százalék*, így jön ki az a 18,5 százalék, amely megegyezik az MNB idén decemberre várt, éves átlagos nyugdíjas inflációjával. Ha tényleg 18,5 százalékot romlik idén a nyugdíjasok anyagi helyzete, és 18,5 százalékkal emelik a nyugdíjakat, akkor elvileg az egyenleg nulla, vagyis nem csökkent a nyugdíjak vásárlóereje, reálértéke. Vagy mégis?

Rögtön szögezzük le, hogy mindez csak akkor igaz, ha az MNB előrejelzése pontos lesz. Ha végül az derül ki, hogy a 2023-as nyugdíjas infláció 18,5 százaléknál magasabb, akkor a juttatás nem őrzi meg a reálértékét, ha viszont alacsonyabb, akkor reálérték-növekedés lesz (de utóbbira nem fogadnánk). Mindezt csak jövőre tudjuk meg, de akkor a számolgatás szempontjából már mindegy lesz, hiszen nagyon nem valószínű a korrekció, hiszen ez az elmúlt években sem valósult meg.

Az év elején mindenesetre a kumulált, azaz hónapról-hónapra összesített-átlagolt nyugdíjas infláció 27 százalékról indult, és augusztusra még csak 23-ra csökkent, ennek az adatnak kellene decemberre 18,5 százalékra esnie. Erre egyébként leginkább azért van reális esély, mert eleve magas tavalyi értékekről indul a számolás (jelentős a bázishatás).

Érdemes lehet azonban puhább mutatókat is nézni arra, hogy hogyan alakulnak a számok, mert ezek árnyalhatják a képet.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) például idén januártól bevezette a nyugdíjak medián értékének közlését is, korábban ugyanis csak a (számtani) átlagot publikálták. A medián azonban jobban megfelel a hétköznapi értelemben vett átlagnak, mert azt az értéket mutatja meg, amelytől felfelé és lefelé is ugyanannyi nyugdíj(as) helyezkedik el. Augusztusban például 210,4 ezer forint volt az átlagnyugdíj, de a medián csak 186,4 ezer forintot tett ki, a kettő között pedig elég jelentős, 13 százalék közeli a különbség.

Mivel a KSH egy ideje már a nettó medián béreket is közzéteszi, ezek összevetésével a korábbinál is jobban láthatóvá válik, hogy a kormány a nyugdíjaknál kizárólag a szinten tartásra törekszik, és ha a bérek reálértékben nőnek, ahhoz nem igazítja hozzá a nyugdíjakat. Ez egyébként 2012 óta van így, ahogy például ebben a cikkünkben korábban bemutattuk.

Ennek egyik fontos következménye, hogy a nyugdíjkiadások a GDP-hez mérve jelentősen csökkentek, vagyis az ország gazdasági növekedéséből a dolgozókkal szemben a nyugdíjasoknál nem következik az anyagi helyzet javulása. Így GDP-arányosan egyre kevesebbet kell nyugdíjakra költeni, ez az arány az ezredforduló óta 2012-ben volt a legmagasabb, az akkori 11,6 százalékról 2022-re fokozatosan 8 százalékra esett vissza...

MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓ NEGYEDIK LEGSZEGÉNYEBB ORSZÁGA

QUBIT
Szerző: SZABÓ ATTILA
2023.10.04.


Sokat dolgozunk, rosszul élünk, korán meghalunk – írtuk augusztus elején Magyarország helyzetéről az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) adatai alapján. Most megjelent a részletesebb adatokat tartalmazó Regionális Évkönyv, ami az országosnál részletesebb, területi bontásban mutatja be, hogyan viszonyulnak egymáshoz a magyar régiók, és hogyan viszonyulnak a magyar régiók más uniós tagállamok egyes területeihez. Íme öt fontos mutató a csaknem 300 oldalas kötetből.

1. Egészségügy

Számtalan kritika éri a magyar egészségügy működését, de van egy olyan önbevallásos kérdőíven alapuló mutató, ami szerint nem is áll olyan nagyon rosszul az ország Budapesten kívüli része. Az Eurostat azt is vizsgálja, hogy az egyes régiókban az ott élők hány százaléka számol be kielégítetlen egészségügyi szükségletről, azaz az emberek mekkora aránya nem jut megfelelő ellátáshoz annak ellenére, hogy úgy érzi, szüksége lenne rá. Az adatokból az látszik, hogy Magyarország és főleg a Dél-Alföld, a Dél-Dunántúl és a Közép-Dunántúl kifejezetten jól áll ebből a szempontból.

A helyzet az Ionia Nisia nevű görög régióban a legrosszabb az EU-ban. Ott az emberek 14 százaléka számolt be kielégítetlen egészségügyi szükségletről 2022-ben. Magyarországon belül Budapesten van a legrosszabb állapotban az egészségügy ebből a szempontból: itt az emberek 4,6 százaléka számolt be hasonlóról, és ez az arány európai összevetésben kifejezetten rossznak számít. Ráadásul a helyzet egyre romlik: 2018-ban még a magyar fővárosban is csak 1,6 százalék volt az, aki nem jutott hozzá megfelelő egészségügyi ellátáshoz. A második legrosszabbul szereplő magyar régió Közép-Magyarország: itt 2022-ben 3,1 százalék volt a megfelelő egészségügyi ellátáshoz nem jutók aránya. Ez szintén durva emelkedés a 2018-as 1,3 százalékról.

A legjobb helyzetben lévő Dél-Alföldön a 2018-as 0,2 százalékról is csak 0,6 százaléka ment fel ez a mutató, és ezzel magyar régió nagyjából az osztrák vagy a luxemburgi szinten van (ez a mutató természetesen nem azt tükrözi, hogy milyen minőségű az ellátás).

Az viszont kifejezetten tragikus, hogy európai összevetésben a 100 000 lakosra jutó orvosok számában történt változásban a legrosszabb tíz között mind a nyolc magyar régió szerepel. Az európai sereghajtó Észak-Magyarországon például 2019-ről 2020-ra több mint 10 százalékkal csökkent a 100 000 főre jutó orvosok száma, miközben a teljes EU-ban összességében1 százalékkal, sőt egy spanyol régióban több mint 30 százalékkal nőtt ez az arány...

AZ ÉSZREVÉTLEN ARANYKOR VÉGE – A CIGÁNYSÁG SZENVEDTE MEG LEGINKÁBB AZ OKTATÁSI REFORMOT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2023.10.05.


A magyar oktatásügy „aranykora” a 80-as évek közepén kezdődött a hazai cigányság számára, és a 2011-ben kezdődő reformlépésekkel fokozatosan ért véget. Pedig az államosítást, az egyenkönyv bevezetését a kormány éppen az esélyegyenlőség megteremtésével indokolta. A közoktatás átalakítása az utóbbi években egyre súlyosabban érinti a középosztályt is, de ez a hatás a roma gyerekeknél szinte azonnal jelentkezett, és évtizedek óta nem látott oktatási diszkriminációt okozott egy most megjelent kutatás szerint.


Orsós János gyerekét az első héten egy másik kisfiú, Bátor anyukája vitte el az uszodába. János nem volt beteg, nem utazott el, csak épp sötét a bőrszíne. Rögtön látszik rajta, hogy cigány. Bár ő a miskolci Dr. Ámbédkar Iskola egyik vezetője, úgy ítélte meg: ha a gyereke meg akar tanulni úszni, jobb lesz, ha egy fehér nő kíséri el erre a jellegzetesen középosztálybeli helyszínre. Az uszodában büszkék voltak rá, hogy az intézmény biztonságos, nem tűnik el semmi, nem kell kulcsot kérni az öltözőszekrényhez. Amikor a gyerek a saját apjával jelent meg a medencéknél, már nem utasíthatták vissza a bőrszíne miatt, viszont őt meglátva a szülők kulcsokat kezdtek kérni a szekrényekhez.

A történettel Orsós János azt érzékelteti, milyen nehéz a helyzete egy első generációs roma értelmiséginek, de még a gyerekének is, ha olyan életet szeretne élni, ami egy átlagos értelmiségi számára megszokott.

A pedagógus a Durst Judit, Nyírő Zsanna és Bereményi Ábel által szerkesztett A társadalmi mobilitás ára című kötet budapesti bemutatóján beszélt az élményeiről, és azt lehetett gondolni, hogy a szociológusok nem tudják majd überelni a történeteit. Tudták. Zolnay János oktatáskutató következett, a könyv „legszárazabb” fejezetének szerzője, aki a magyar oktatásügy elmúlt 30 évének adatain keresztül világította meg, milyen fordulat zajlik jelenlegi is az iskolákban. Nyilvánvalóvá tette:

az oktatás átalakulása által rendkívül súlyosan érintett középosztály mellett van a veszteseknek egy másik, még nagyobb csoportja, a társadalom legelesettebb rétege. Éppen az, amelynek helyzetével az egész átalakítást indokolták.

Az oktatási rendszerváltás a ’80-as évek közepétől kezdte éreztetni a hatását. Addig a cigányság boldogulására egy út kínálkozott: az asszimiláció. Neményi Mária, a kötet egyik lektora szerint onnantól nyílt egy másik is: a tanulás, és különösen az értelmiségivé válás lehetősége.

Ez furcsa, hiszen a tankötelezettség minden magyar állampolgárra, így a romákra is kiterjed. A tanulás útja elvileg tehát nem a rendszerváltás óta, hanem már évtizedekkel korábban nyitva állt a cigányság számára. Zolnay szerint azonban 1970 előtt számos kirekesztő elem működött az oktatásban. Azután jött egy szerencsésebb időszak, majd a 2011-es fordulat után az esélyteremtő részeket szisztemetikusan kiirtották a rendszerből. Mindennek hatására nagy a veszélye annak, hogy az oktatás átjárhatatlanná teszi a társadalmi rétegeket, és kasztszerűvé merevíti a társadalmat.

Elemzésének lényegi gondolata, hogy az oktatási rendszerek kivétel nélkül tartalmaznak a gyerekek egy részét margóra állító elemeket és esélyteremtő, felzárkóztató lehetőségeket is. A szocializmus évtizedeiben a gyerektömegek továbbtanulását az ipar, a bányászat és a mezőgazdaság olcsó munkaerő iránti korlátlannak tűnő igénye akadályozta. A rendszerváltást megelőző évekig a gazdasági szereplők olyan lobbierővel rendelkeztek, ami meggátolta, hogy az oktatási rendszer a nyugati államokhoz hasonló mértékben „termelje” a kiművelt emberfőket. A rendszernek képzetlen, betanított és segédmunkás tömegekre volt leginkább szüksége, ennek érdekében keretszámokat határoztak meg az érettségit adó középfokú oktatási intézményeknél. Vagyis már a felsőoktatásba való jelentkezést is tudatosan korlátozták. A kimaradók zömmel a hátrányos helyzetűek közül kerültek ki.

Előrelépésüket nehezítette, hogy a tankötelezettséget 16 évben állapították meg. A legszegényebb családokban szükség volt egy újabb keresetre, hát kivették a gyereket az iskolából, aki így nem szerzett szakmunkás bizonyítványt sem. Enélkül viszont a jobban fizető munkakörökben nem foglalkoztatták. A magyar társadalom – és vele együtt a posztszovjet térség – aluliskolázott volt a nyugati országokkal egybevetve. A nyolcvanas évek elejének demográfiai hullámát is úgy kezelték, hogy a többletet nem a középiskolai végzettséget adó iskolákba, hanem a szakmunkásképző hálózatba irányították.

A kép alapvetően megváltozott a rendszerváltás előtt. A gazdasági lobbi meggyengült, a kulturális elit, az oktatási kínálat bővítésében érdekelt értelmiségi réteg megerősödött. A változásoknak a nyolcvanas évek közepétől egy alulról indított, majd később jogszabályokkal is megerősített hulláma indult el.

Az értelmiség kihasználta azt a rövid szakaszt, amikor döntő befolyása lehetett a társadalmi folyamatokra. Megjelentek a felsőoktatási intézmények gyakorló általános iskolái, a zenei tagozatos általánosok és a nemzetiségi köntösbe bújtatott, legalább részben nyugati nyelven (németül) oktató képzőhelyek. Egymást követték a kísérleti program alapján működő általános iskolák, mert az önkormányzatok alá rendelt oktatási intézmények számos szakmai kérdésben önállóan dönthettek. A tanszabadság olyan mérvű volt, hogy az iskolák maguk választhatták ki a tankönyveket, és autonóm szakmai műhelyekként dolgoztak. A szocialista korszak végére az általános iskolák harmada saját oktatási programot dolgozott ki. Később óriási arányban nőtt a gimnáziumokba és szakközépiskolába felvettek aránya, és megjelentek a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok...

LATTMANN TAMÁS: EGYSZERŰEN KI LEHET LÉPNI AZ UNIÓBÓL, DE ÉSZSZERŰTLEN LENNE – 1. RÉSZ

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.10.05.


Ha valaki ki akar lépni akár az Európai Néppártból, akár az Európai Unióból, azt meg lehet tenni anélkül is, hogy hosszasan kéne tervezgetni. Ezt válaszolta Lattmann Tamás alkotmányjogász arra a kérdésre, lehetett-e a Néppárt elhagyása az uniós kilépés főpróbája. Amit napjainkban látunk, szerinte az sokkal inkább egy politikai értelemben vett sodródás, aminek a vége lehet a teljes kitaszítottság, meg a teljes befolyásvesztés.


Magyarország egyre inkább az EU peremére sodródik, miközben a magyar vezetés láthatóan szembenáll Brüsszellel. Mindez kísértetiesen hasonlít ahhoz, ami végül oda vezetett, hogy a Fidesz kilépett az Európai Néppártból. Lehet, hogy az volt az unióból való távozás „főpróbája”?

Én nem látom azt, hogy ilyen összefüggés lenne a két dolog között. Ha valaki ki akar lépni az unióból, azt úgy is meg tudná tenni, ha egyébként a Néppártban benne maradt volna. Ha valaki az Európai Unióban akarja újra pozicionálni magát, akkor ahhoz teljesen logikus lépés, hogy az Európai Néppártból adott esetben akár ki is lép. Azt azért tudjuk, hogy Orbán Viktor nem kilépett a Néppártból, hanem – finoman fogalmazva – segítettek neki benne. Az, hogy Magyarország a politikai perifériára szorul, sajnálatosan jól látható folyamat. Hogy utána ez azzal jár, hogy az adott politikai aktor folyamatosan befolyást veszít, nem tudja érvényesíteni az akaratát, a szándékait, ennek adott esetben lehet a vége ez a fajta teljes kiszorulás egy rendszerből. Ez egy lehetséges történet, láttunk már ilyet máskor is. Ám nem hiszem, hogy mindez szándékosan történne, és valami „mesterterv” lenne mögötte. Ez nem ilyen bonyolult. Ha valaki ki akar lépni akár az Európai Néppártból, akár az Európai Unióból, azt meg lehet tenni anélkül is, hogy hosszasan kéne tervezgetni. Látom az azonosságokat, de nem hiszem, hogy ezek az azonosságok vagy hasonlóságok Orbán „zsenijéből” pattannának elő, vagy emögött valami terv lenne. Amit látunk, az sokkal inkább egy politikai értelemben vett sodródás, aminek a vége lehet a teljes kitaszítottság, meg a teljes befolyásvesztés. Az a nagy kérdés, hogy vajon mennyire racionális akár az orbáni gondolkodás, akár a magyar külpolitika. Az tökéletesen irracionális és értelmetlen döntés lenne, ha Magyarország kilépne az unióból...