2023. szeptember 18., hétfő

BÁRMELYIK VASUTAS KOMPLEXEBB FEJLESZTÉSI TERVET TUDNA JAVASOLNI, MINT LÁZÁR JÁNOS

MÉRCE
Szerzők: KISS SOMA ÁBRAHÁM, NUN BARBARA
2023.09.18.


A vasút társadalmi-gazdasági rendszerünk fontos pillére, a kapitalizmus emblematikus terméke, de egy élhetőbb világot is nehéz lenne nélküle elképzelni.


Miért megy valaki a vasúthoz dolgozni? Mivel kell foglalkoznia, és hogy éli meg, hogy naponta több ezer tonnás szerelvények és emberek ezreinek sorsa van a kezében? Milyenek a körülmények, és mi motiválhat valakit arra, hogy ezt, az akár életformának is beillő hivatást válassza? Egy vasúti dolgozóval beszélgettünk, aki névtelenül mesélt a Mércének munkája kihívásairól és történetéről, büszkeségről és közszolgálatról, illetve arról, mi történhet a vonatokkal a kapitalizmus megdöntése után.

Miért a vasúthoz mentél dolgozni? Mióta csinálod, és meddig tervezel maradni?


Én már több mint két évtizede vasutas vagyok. A felmenőim közt sok vasutas volt: apám, nagyapám, dédapám is. Gyerekkoromban szolgálati lakásban éltünk a vasútállomás fölött, így minden vasútállomáson otthon érzem magam. Adta magát, hogy én is vasutas legyek, de persze soha nem akartam az lenni.

Soha nem akartam semmi se lenni, de hát valamit muszáj dolgoznia az embernek.

A ’90-es évek második felében, a 2000-es évek elején, főleg vidéken, leginkább keleten elég nagy munkanélküliség volt. Amikor munkaközvetítőhöz fordultam, egyetlenegy dolgot tudtak ajánlani, a biztonsági őr tanfolyamot. Akkor mentem el a vasúthoz. Úgyhogy igazából gazdasági kényszer volt.

Miből áll a munka, amit a vasútnál végzel? Hogyan néz ki egy napod?


Több munkakörben, több helyen is dolgoztam már forgalmistaként. Vannak eltérések, de alapvetően a forgalmista a vasúti forgalmat szabályozza. Ő dönti el, hogy hanyadik vágányra érkezzen egy vonat, és mikor megy tovább, milyen irányba. Amikor látjuk az állomáson, hogy piros sapkában indítja a vonatot, előtte ő már gondoskodott arról, hogy a vágányon a váltók a megfelelő irányba álljanak, hogy a sorompókat leengedjék, a jelzőkön zöld fény legyen. Arról is gondoskodik adott esetben, hogy a személyzet, a mozdonyvezetők, a jegyvizsgálók el legyenek látva a szükséges úti okmányokkal. Ha mindez megvan, akkor veszi fel a piros sapkát, és indítja a vonatot. Nagyobb állomásokon, ahol több forgalmista is van, kicsit komplexebb a helyzet, ott többféle részmunka is van, de ezek mind a fentiekhez kapcsolódnak.

Most már a számítógépes rendszerben és papíralapú feljegyzésben is folyamatosan naplózni kell a vonatok érkezését, indulását. Ezek fontos dokumentumok, nem lehet beléjük javítani. Folyamatosan vizsgálják őket, pontosan stimmelnie kell a dolgoknak.

A vasútnál a forgalmi szolgálat úgynevezett négyes túrban zajlik: 12 óra munkanap, 24 óra szabad, 12 óra éjszakai műszak, és utána 48 óra szabad. Ez az alapegység, nincs hétvége, nincs ünnepnap. De persze ebben a ritmusban nagyon sok változás van, ritka az, akinek ilyen szabályosan alakul a beosztása. Éjszaka egyébként alapvetően a tehervonatok járnak, de ez nem jelent kevesebb munkát, sőt, azokon a vonalakon, ahol nagyobb a teherforgalom, több is lehet.

Meg van az is szabva, hogy alapból heti 40 óránál többet nem dolgozunk mi sem, de az új munka törvénykönyve után, illetve az Orbán-kormány ténykedése óta, mégis 10-15 órával nőtt a havi munkaidőnk.

Előtte ugyanis nekünk munkanaponként 7,6 óra volt a kötelező, és volt egyéb időkedvezmény is. Ezt felemelték 8 órára, így napi 24 perccel nőtt a munkaidőnk. Persze a fizetés nem változott ezzel arányban, sőt, akkor még csökkent is, mert a különböző, például az ünnepi, hétvégi, éjszakai pótlékokat lefaragták az utóbbi évtizedben...

BOD PÉTER ÁKOS: A LAKOSSÁG MÉG MINDIG NETTÓ MEGTAKARÍTÓ, AZ ÁLLAM NETTÓ ADÓS

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2023.09.18.


Az állampapírok kondícióinak változásával kapcsolatban azt mondta Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, hogy az állam így is próbál spórolni az infláció miatt. Ugyanez megfigyelhető a lakosságon is, óvatosabbá váltak a megtakarítók. "A lakosság még mindig nettó megtakarító, ami kell is, mert az állam még mindig nettó adós, mégpedig súlyos mértékben. Az idei évre 3400 milliárd forint volt a költségvetési hiány és ezt kell az Államadósságkezelő Központnak valamilyen módon pótolnia, hogy ki lehessen fizetni a közszférában dolgozókat" – foglalta össze.


A korábbi értékek töredékéért vásároltak a magyarok prémium állampapírt az elmúlt hetekben. Ez nem csoda, ha beleszámítjuk, mennyit rontott az Államadósság-kezelő Központ a papírok feltételein, de a tendencia komoly fejtörést okozhat a kormánynak, ami jogszabályok sorozatával akarja állampapírba terelni a magyarok pénzét. Kérdés, mibe teszi a pénzét, aki ebbe már nem akarja – írta meg a Telex.

"A magyar állampapír népszerű, már csak azért is, mert minden más sokkal rosszabb. A bankbetét feltételei nem ilyen jók" – mondta a Reggeli gyors hétfői adásában Bod Péter Ákos közgazdász. A volt jegybankelnök hangsúlyozta, 2008 körül még 1 ezer milliárd forintot tartottak állampapírokban, mára 12 ezer milliárdra nőtt az állomány. Ez azt is jelenti, hogy ezzel bankbetétekben tartott állományt utolérte.

A megtakarítások begyűjtése jogosnak tűnik a jelenlegi gazdasági helyzetben, ahogy az is, hogy a nagyon kedvező, inflációkövető kondíciókat közepesen kedvezőre rontotta le az állam. Mivel nagyon nagy a kamatteher a költségvetésen, spórolási céllal a kamatprémiumok csökkentésével próbálkozik a pénzügyminiszter, Varga Mihály.

Erre a megtakarítók reagálnak valamilyen módon. A kereslet ugyan megmaradt, de a megtakarítók már érzékelhetően kevésbé érdeklődnek az állampapírok iránt.

Ilyen inflációs helyzetben is vannak olyanok, akik készpénzben tartják pénzüket (amely így értéktelenedik), és vannak akik továbbra is a bankbetétekben bíznak (amely nem tud megfelelő kamatokat biztosítani), mégis mindkettőnek megvan a maga biztosítékjellegű oka. Bod szerint azok, akik nem tudják, miből fizetik a következő havi számlákat nem azon fognak gondolkodni, milyen hosszú távú haszna lehet egy megtakarításnak.

"A lakosság még mindig nettó megtakarító, ami kell is, mert az állam még mindig nettó adós, mégpedig súlyos mértékben. Az idei évre 3400 milliárd forint volt a költségvetési hiány és ezt kell az Államadósságkezelő Központnak valamilyen módon pótolnia, hogy ki lehessen fizetni a közszférában dolgozókat" – foglalta össze.

OSZKÓ PÉTER: NAGYON NAGY BAJBAN VAGYUNK, HA SAJÁT PEDAGÓGUSAINK BÉRÉT SEM TUDJUK KIFIZETNI

INDEX
Szerző: FERKÓ NIKOLETT
2023.09.17.


Még bőven érződni fog az év végéig a nadrágszíj húzása, így kemény második félévre, meg egy viszonylag nehéz karácsonyra is számít Oszkó Péter. Az alig több mint egy évig regnáló Bajnai-kormány egykori pénzügyminisztere szerint mostanra fogyott el az emberek pénze, az első negyedévben 15 százalékos reálbércsökkenést szenvedett el az ország. Szerinte az infláció csökkenő pályára kerülhet, de ez még mindig azt jelenti, hogy a drágulás folytatódik, csak lassul. 
Exkluzív nagyinterjú az Indexen.

Oszkó Péterrel az Index többek között beszélgetett

- az ország jövő évi költségvetéséről,

- milyen következményei lesznek, hogy a jegybank veszteségét nem fedezi a költségvetés,

- hány forinton állhat meg idén az euró,

- az uniós források hiányáról, a pedagógusok bérrendezéséről, valamint a magyar oktatási rendszerről,

- egyes kormányzati intézkedésekről: az ársapkákról, az árfigyelő rendszerről, kötelező akciózásról és az inflációról,

- arról, hogy jó megoldásnak találja-e a lakosság az állampapírok felé terelését,

- tovább megkérdeztük arról is, hogy mivel korábban Dobrev Klárát támogatta, ezért kapott-e megkeresést az Árnyékkormány pénzügyminiszteri pozíciójára.

Az elemzők többsége szerint korai lépés volt a jövő évi költségvetés tervezetének megszavazása, amelyről július 7-én döntött a parlament. Emlékszik esetleg arra, hogy a Bajnai-kormány pénzügyminisztereként melyik hónapban nyújtotta be a költségvetést, és mennyiszer volt szükség a tervezet módosítására?

Nehéz visszaemlékeznem erre így több mint tíz év távlatában. 2009 áprilisában kerültünk kormányra, a következő évi költségvetést az év végéig kellett elfogadni. Békeidőben egyébként nincs azzal gond, ha fél évvel előre elfogadják a költségvetést, más országok is élnek ezzel a gyakorlattal, azonban válságidőszakban folyamatosan készülni kell a szükséges korrekciókra.

Mennyiszer radírozható a kockás füzet?

Sokan tartják ezt Varga Mihály kockás füzetének, amiből bármi bármikor kiradírozható…

Remélem, hogy Varga Mihálynak növekvő befolyása van a költségvetési költésekre, mert az ország nagyon rá van szorulva – különösen most – arra, hogy a pénzügyi egyensúly megmaradjon.

Ha valamit ki kell radírozni, akkor ki lehessen, ha pedig valamire szükség van, akkor az megmaradhasson. Biztos vagyok abban, hogy a most elkészült tervezethez még jó párszor hozzá kell majd nyúlni.

Nem egyszerű megtippelni, erre hányszor kerülhet sor. Sokszor kell majd módosítani a költségvetést, arra viszont nem mernék nagy tétet tenni, hogy ez sokszor fog a parlament előtt járni.

A védelmi jelzőt aggatta a kormány a költségvetésre, amelyet a szakértők feszesnek tartanak, értelmezhető megszorítóként?

Mindenképpen. Ilyen típusú gazdálkodási viszonyok mellett a költségvetésnek elsődleges pozitív egyenleggel kell rendelkeznie. Ez azt jelenti, hogy a kamatterhek nélkül a bevételeknek a teljes kiadásra fedezetet kell nyújtaniuk, ezt azonban nehéz elérni spórolás nélkül. A politika manapság szlogengyártásokról szólt, a kormány kerülni fogja a megszorítás szót. Ugyanakkor ha kemény intézkedések árán lehet a költségvetési pályát kialakítani, akkor ezek valakin le is fognak csapódni.

Nehéz lenne megjósolni, hogy milyen eszközök jöhetnek még szóba. Van, hogy ez direkt költséglefaragásokkal jár, máskor egyszerűen a magas infláció eredményeként jut több a költségvetésbe és marad kevesebb az emberek zsebében, ahogy azt most is láthatjuk.

Nehezen kezelhető a jelenlegi gazdasági szerkezetben az inflációs hatások kivédése, az egyes iparágak monopolizálásának – így például a hulladékkoncessziónak – mindig árfelhajtó hatása van. Az unión belüli rekordmagas inflációt sajnos magunknak köszönhetjük, itt bosszulja meg magát az, hogy a gazdaságfejlesztés az elmúlt évtizedben alapvetően egy belterjes klientúraépítést célzott és maradandó nyomot hagyott a történelmi mértékű 2022-es választási költekezés is...

SZENTPÉTERI NAGY RICHÁRD: A MAGYAR EFORÁTUS - ILYEN HATALOM A JELENLEGI MAGYAR KÖZJOGBAN NINCS, ÉS IGAZÁBÓL AZ ELŐZŐ POLITIKAI RENDSZERBEN SEM VOLT

NÉPSZAVA / KENTAURBESZÉD
Szerző: SZENTPÉTERI NAGY RICHÁRD
2023.09.17.


Báró Eötvös József, aki sokszor és sokat tévedett egykoron saját korának politikai viszonyai között, Reform című pamfletjét híres szavakkal kezdte (lásd e cikkünk utolsó mondatát). Teendőink című cikksorozatában ugyanakkor gróf Széchenyi István Politikai programtöredékek című művének abból a mondatából indult ki, amely azt állította, hogy „hazánkban minden kidől sarkaiból, ha az ellenzék most többségre vergődhetnék, mi mostani körülményeink között egyenesen hazagyilkolásnak tekinthető”.


A tanult báró természetesen vitatta e megállapítást, mi azonban tudjuk, hogy a nemes grófnak – vele ellentétben – politikai kérdésekben sajátságosan mindig igaza volt.

Aki rövid cikksorozatunk korábbi írásait méltónak tartotta az olvasásra, talán emlékezhetik azokra a gondolatokra, amelyekre ezen idézetekkel utalunk, és talán arra is, hogy mondanivalónkat mindenkor egy-egy kifejezés köré szőttük. Ezúttal az eforátus értelmét megadandó – nem merülve el e fogalom használatának hallatlanul fordulatos világtörténetében (a spártaiaktól Fichte államfilozófiájáig és tovább) – csak azt jelezzük, hogy a hagyományok szerint e kifejezéssel azon hatalmat jelöljük, amely a mindenkori államirányító erő hatalmának korlátjaként léphetne fel. Korábban már megállapíthattuk, hogy ilyen hatalom a jelenlegi magyar közjogban nincs, és igazából az előző politikai rendszerben sem volt.

Ez annál is sajnálatosabb, mivel a jövőbe tekintve érdemes lenne elgondolkodni azon, milyen intézmények szolgálhatnának gátjául egy majdani hatalomnak, amely arra vetemednék, hogy a jelenlegi hatalomhoz hasonlóan egyeduralmat vezessen be hazánkban.

Erre nézve az alábbiakban három irányt villantunk fel, a parlament struktúrájának kibővítése, az államfőválasztás kiszélesítése és a regionalizmus útján való devolúció irányát, mert ezen utak – más lépésekkel együtt és sok más javaslattal ellentétben – egyaránt egy alkotmányos jogállam felé vezetnek. Mindhárom érintett terület átgondolt, következetes és szisztematikus megújításért kiált. Kár, hogy e munkát értetlenségből, intellektuális restségből, politikai bátortalanságból, felkészületlenség okából és egyszerű politikusi ostobaságok miatt már évtizedekkel ezelőtt – legelőbb az úgynevezett rendszerváltáskor – nem végezte el senki, és azóta is legfeljebb ötletek születtek, bölcs iniciatívák alig...

„NEM SZERETNÉM ÚGY MŰKÖDTETNI EZT AZ ISKOLÁT, HOGY CSAK A TÁRSADALOM LELKIISMERETÉRE HAGYATKOZOM”

MAGYAR NARANCS
Szerző: DUSZA ERIKA
2023.09.18.


Évről-évre aggódnia kell a működési költségek, s így az iskolakezdés miatt a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolának, miközben az intézmény állami feladatot lát el: érettségihez, szakmához juttat borsodi cigány fiatalokat. Az intézmény vezetői most Sztojka Attila kormánybiztostól remélik, hogy közreműködésével végre biztonságos mederben folyhat az oktatás. Orsós Jánossal, az iskola alapítójával beszélgettünk.


Magyar Narancs: Az Ámbédkar Iskola szinte mindig azzal kerül be a hírekbe, hogy források híján a megszűnés szélén áll. Legutóbb augusztusban a Tanítanék Mozgalom szervezett gyűjtést, hogy legyen miből elkezdeniük a tanévet. Mitől ilyen nehézkes ez az ügy?

Orsós János: 2007-ben az akkor még egyházként működő Dzsaj Bhím Buddhista Közösség alapította az iskolát, így járt az egyházi normatíva és a diákok után járó kiegészítő normatíva. Ebből tudtuk a működési költségeket fedezni. Majd 2012-ben, amikor az egyházügyi törvényt megváltoztatták, a Dzsaj Bhím Közösséget kirakták az egyházak sorából, vallási tevékenységet folytató egyesület lettünk, s mint ilyen már nem voltunk jogosultak a kiegészítő normatívára. Ekkor az iskola köznevelési szerződést kötött az Emberi Erőforrások Minisztériumával. Majd 2020-ban jött a teljes fordulat.

Tudni kell, hogy Magyarországon a Gandhi Gimnáziumon kívül három olyan nagyobb iskola létezik, amelyik a legszegényebb, minden szempontból hátrányos helyzetű gyerekeket próbálja eljuttatni ából bébe: az Iványi Gábor-féle iskolahálózat, az L. Ritók Nóra-féle művészeti iskola és a miénk. Ezzel a három intézménnyel 2020-ban Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár nem kötötte újra a köznevelési megállapodást, így kérdésessé vált a működési költségek forrása. Ekkor, mondhatni „jókor”, jött a covid, az online oktatással a költségek nagy részét megspóroltuk, így tudtunk talpon maradni...


„ÚJ HARÁCS ÉS URIZ”

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2023.09.15.


A helikopterezés, a domesztikált szarvas leterítése meg a magáncélra használt katonai gép családi röptetése után most hirtelen megjelent a jachtozás meg arany mercedesezés, amivel a kormány momentán alig tud mit kezdeni. Csak annyit érzékel, hogy a népnek lassan herótja lesz az esztelen kormányközeli urizálástól. A Mészáros-féle hajó tíz vendég fogadására alkalmas, a legénység tizenhárom tagú, két medence van a fedélzeten, a Super­yachtfan nevű oldal szerint az ára 75 millió dollár lehetett. 360 forintos dollárárfolyamon számolva ez 27 milliárd forint – sorolja a luxusjacht paramétereit a Telex. Most, ugye, azt kéne elmagyarázni az egyre súlyosabb inflációtól szenvedő meg az amúgy is mininyugdíjból élő százezreknek, hogy mi ez az egész. Közelebbről, hogy olyan emberek, akik ilyen-olyan karrierjüket javarészt állami pályázatokra és támogatásokra alapozták és alapozzák, miért nem képesek visszafogni magukat. Miért kell idegesíteni azokat, akiknek hónap végére elfogy a pénzük. Nem vagyok populista, nem az a kérdés, miért vannak gazdagok, hanem az, a Mészáros házaspár hogyan engedheti meg ezt magának, de bizonyos határ és mérték fölött, párosulva a pökhendiséggel, ez intelligencia és ízlés kérdése. A politika pedig végső soron ízlés kérdése is...


ORBÁN VIKTOR NÉGY PONTJA MINDENT ELMOND A KORMÁNY SZEMFÉNYVESZTŐ KOMMUNIKÁCIÓJÁRÓL

SZEGEDI KATTINTÓS
Szerző: SZEKA
2023.09.17.


Egyre jobban vicsorognak mindenre az Orbán-kormány tagjai, ami nyugati, és továbbra is rendkívül barátságosak a keleti diktatúrákkal. Ma már azok a szövetségi rendszerek, melyeknek tagjai vagyunk sokkal inkább célpontjai a magyar kormány kommunikációjának, mint bármely ország, amely az Európai Unió vagy a NATO nyílt ellensége. Meddig lehet ezt az abszurd állapotot fenntartani? Meddig tűrik meg Magyarországot olyan partneri kapcsolatokban, melyekben a bizalom és a szolidaritás a legfőbb érték? A következő hónapokban választ fogunk kapni ezekre a kérdésekre, hiszen egy ilyen kiélezett nemzetközi helyzetben nem lehet hosszasan ilyen bújócskát játszani.


Szijjártó Péter leginkább egy savköpő menyétre hasonlít mostanában. Mindenkire megorrolt, aki közvetve vagy közvetlenül bírálja Magyarország külpolitikai irányvonalát. Stílusa finoman szólva sem diplomatikus, ami egy külgazdasági és külügyminiszter esetében azért nem lenne túl nagy elvárás, hiszen a diplomáciában nem a sav köpködésének intenzitása a mérvadó. Szijjártó kioktató stílusa persze csak halvány árnyéka a miniszterelnök észosztásainak, melyek szinte napai rendszerességgel jelennek meg a kormánypárti médiában és a közösségi felületeken.

A Fidesz kommunikációja olyannyira leegyszerűsítő, hogy azt Bözsi néni is megértse pörköltfőzés közben. Ha a háttérben szól a Kossuth Rádió, netán a közszolgálatinak csúfolt televíziójának híradójának foszlányai szűrődnek be a konyhába, akkor Bözsi néni az egyszerű népi bölcsességeket megszégyenítő igazságokkal szembesül. Kiderül például, hogy nem is Ukrajna háborúzik Oroszországgal, hanem az Egyesült Államok, és hogy az Európai Unió kerékkötője a békének, mivel fegyvereket és pénzt küldenek a honvédő háborút vívó Zelenszkijnek. Arról nem is beszélve, hogy az ellenzék a háború pártján áll, és persze vezetői egy követ fújnak az EU-val, ezért nem jönnek uniós támogatások Brüsszelből.

De mit is várhatnánk egy olyan párttól, melynek lelkes támogatói között megtaláljuk Gáspár Győzikét, Tóth Gabit és Kelemen Annát? A kormány satupad egyszerűségével magyarázza meg a bonyolult gazdasági folyamatok végeredményét, a komplex geopolitikai helyzetet, vagy a meglehetősen nehezen átlátható hadi helyzetet. Orbán Viktor odáig ment, hogy a minap négy pontban foglalta össze, mit kellene csinálnia Brüsszelnek, hogy végre mindenki boldog legyen, több gyerek szülessen erre a szép világra, és hogy a migránsokat távol, tartsák ettől a gyönyörű kontinenstől. Ha megismerjük ezt a faék egyszerűségű iránymutatást, bizony nem csodálkozunk, ha Bözsi néni kezéből kiesik a fakanál, olyan nagyot csap a homlokára: Hogy erre nem gondoltam!

A kormányfő ugyanakkor olyannyira elszigetelődött a valóságtól, hogy maga is hisz saját tévedhetetlenségében...

TRUMP „KOGNITÍV FOGYATÉKOSNAK” NEVEZTE BIDENT, AKIT ÖSSZEKEVERT OBAMÁVAL, MAJD AZT MONDTA, HOGY BIDEN A „II. VILÁGHÁBORÚBA” VEZET MINKET

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.09.17.


Trump beszédet mondott Washingtonban a republikánus pártot támogató korrupt vallási vezetők előtt a Pray Vote Stand Summit nevű rendezvényen. Az amerikai sajtó híradásai szerint Trump beszéde zavaros és kaotikus volt, amin még a súgógép sem segített. A beszéd egy pontján a szokásos vádaskodásai között (Biden korrupt és Amerika történetének legrosszabb elnöke), azt állította, hogy Biden „kognitív fogyatékos”, aki miatt „nagyon gyorsan a II. világháborúban lennénk, ha erre az emberre támaszkodnánk”.

Lehetne ez nyelvbotlás is, de a beszéd tele volt hasonlóan furcsa részekkel. Trump olyan hatást keltett, hogy Bident összetévesztette Obamával, és arról beszélt, hogy Obama indul ellene 2024-ben a választáson, aki ellen vezet a közvéleménykutatásokban. Még azt is mondta, hogy 2016-ban legyőzte Obamát, aztán helyesbített, hogy Hillary Clinton volt az ellenfele. Trump azt is mondta, hogy Biden újraválasztása esetén „soha nem lesz háború, ha ez megtörténik”. Majd úgy korrigált, hogy soha nem lesz ilyen háború, eltöröl mindent, ami van, mindenkit, minden országot el fog törölni.

Az amerikai sajtó úgy értékelte a beszédet, hogy az felveti Trump alkalmasságának kérdését. A 80 éves Bidennel szemben a legfőbb aggodalom az életkora. A republikánusok arra játszanak, hogy Biden a kora miatt nem beszámítható és az értelmi képességei hanyatlottak. Erre utalt Trump, amikor azt állította, hogy Biden „kognitív fogyatékos”, de a mostani a kommentárok emlékeztetnek arra, hogy Trump csak három évvel fiatalabb, mint Biden, és a washingtoni beszéde alapján rosszabb kognitív állapotban lehet, mint Biden. Azon túl, hogy önmagában is egy szörnyeteg.

Trump korábban sem az eszéről volt híres, de ezek a tévedései kivételesen nem az értelmi képességeiről, hanem mentális, kognitív állapotának rohamos hanyatlásáról szólnak...

A FELSŐOKTATÁSBAN FIDESZ-HÍVŐ PÁRTKATONÁK KÉPZIK A JÖVŐ FIDESZ-HÍVŐ PÁRTKATONÁIT

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.09.18.


A Fidesznek nem az a fontos, hogy felsőoktatásban jobboldali vagy konzervatív legyen az oktatói kar, hanem az, hogy kifejezetten Fidesz-hívő pártkatonákból álljon – véli Vásárhelyi Mária. A szociológus szerint ők majd kiképzik a jövő pártkatonáit, akik alig túl a húszon beállnak a Fidesz-bürokráciába. Ebből a felsőoktatásból minden olyan oktató, és minden kreatív, tehetséges, autonómiára vágyó diák is elmenekül, aki még lát magának alternatívát. Ez pedig az ország teljes szellemi lezüllesztése minden területen.


A magyar felsőoktatás meghatározó, értékálló és értékformáló – jelentette ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára, Hankó Balázs. A magyar felsőoktatást ma már nem csak az alapítványokkal, hanem ideológiailag is elfoglalta a Fidesz?

A magyar felsőoktatás egyik felét, azt a részét, amelyik nem került alapítványi tulajdonba, teljesen elhanyagolták. Ott elképesztő leépülés látható, mert ezzel büntetik, vagy próbálják rábírni őket, hogy kerüljenek át alapítványi kezelésbe. Az a stratégia, hogy amelyik egyetem az utóbbira nem vállalkozik, azt teljesen kiszárítják. Ahogy az értelmiségnek azt a részét is, amelyik nem áll be a sorba. Az alapítványi egyetemeknél pedig most már egyre inkább láthatóak azok a jelek, hogy ideológiai megszállás alá kerültek. Ezt leginkább a Corvinuson történtek mutatják, de ez egyben modell értékű is. A Kádár- rendszerben ahhoz szokhattunk hozzá, hogy a pártkáderek nyomják be, vagy nyomják át vizsgákon a gyerekeiket, letelefonáltak a minisztériumból, hogy kit kell fölvenni, átengedni a vizsgákon. Most meg azt látjuk, hogy azok a nagytőkés csoportok, amelyeknek a kezében van az egyetem, vagyis a NER-oligarchák mondják meg, hogy kell valakit a vizsgán átengedni, meg külön levizsgáztatni azért, mert nem képes az egyébként közismerten nem túl magas vizsgakövetelményeknek megfelelni. Tehát tulajdonképpen visszatérünk ugyanoda, ahogy ez a Kádár-rendszerben folyt, csak most a pénz diktál, és nem az ideológia. Ugyanakkor ideológiailag is megszállták az egyetemeket. Hiába mondtak le vezető fideszesek a kuratóriumi tagságról, az új kuratóriumi tagok nyilván ugyanúgy a kormánypárt támogatói közül kerülnek ki, és ugyanúgy a párt akaratát fogják végrehajtani. Minden fontos ügyben a kuratórium dönt, ami önmagában is az autonómia teljes megcsonkítása, de nem csak gazdasági, hanem most már személyi kérdésekben is, sőt, a tananyag összeállításába is beleszólnak. Aki nem áll be a sorba – mint legutóbb a Zeneakadémia – azt kicsinálják...


LÁM, KÖVÉR LÁSZLÓ ANGOL ALAPFOKÚ NYELVTUDÁSA MI MINDENRE ELEGENDŐ!

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.09.18.


Kövér László, ugyanaz, aki néhány napja „Krisztus gyilkosait” hozta szóba, most mértékadó elemzésben tárta fel a nyugati világot. A tőle megszokott eleganciával és szubtilis érzékenységgel leplezte le a nímandok és macskajancsik alkotta mai nyugati politikai elitet, akiknél a nyolcvanas évek kommunistái is komolyabban vehető úriemberek voltak – szögezte le keresztény szeretettől áthatva. Mélyreható analízisének köszönhetően világossá vált, hogy a nyugati világban felgyorsult a züllés, nincsenek európai értékek, s a nyugati elit meg akar fosztani bennünket a keresztény kultúrától. Kommunikációelméleti alapvetése szerint méltatlan a velük való mindennapi ócska dagonyázás. Hosszan szólt a németországi morális, lelki terrorról, s a magyar sajtót összehasonlíthatatlanul színesebbnek tartja, mint a német sajtót, amit médiaszociológiai megfigyelése szerint nyolcvan százalékban zöld szavazók írnak. Végül kitért a svéd helyzetre, beszámolva arról, hogy a svédek nem akarják a saját hazájukat megvédeni, és a svéd politikai elit is része a globális maffiának. „Amit csinálnak a svédek a saját hazájukkal… abból egyenesen következtethető az, hogy ők nem szeretik a hazájukat, sőt szabályosan gyűlölik, mert hogyha nem gyűlölnék, akkor nem tennék tönkre” – zárja az arisztotelészi szillogizmuson nyugvó értekezését.
- Értékelmélet, a Nyugat széleskörű morális analízise,
- Nyugati elitszociológia,
- Komparatisztika, a nyugati elit összevetése a nyolcvanas évek magyar kommunistáival,
- Átfogó svéd szociálpszichológiai kutatás,
- Kiterjedt német sajtóelemzés.
Lám, Kövér László angol alapfokú nyelvtudása mi mindenre elegendő!

ALAPÍTVÁNYT INDÍTANAK A KÁRPÁTALJAI KATONÁKAT TÁMOGATÓ MAGYAR CIVILEK, PUTYIN ÉSZAK-KOREÁBÓL HOZATNA LŐSZERT – HETI ÖSSZEFOGLALÓNK

ÁTLÁTSZÓ / HETI ÖSSZEFOGLALÓ
Szerző: ZUBOR ZALÁN
2023.09.18.


Bahmuttól délre az ukrán erők visszafoglaltak két települést, az ellentámadás fő irányában, Zaporizzsja megyében viszont nem történt jelentős elmozdulás. Bár az ukránok ellenőrzik az orosz erődrendszer egy szakaszát, az akadályok és az ellenséges tüzérség miatt a páncélos alakulataik nem tudnak a hídfőnél előre nyomulni. Tovább folyik a harc a frontszakasz kulcsát jelentő magaslatokért Novoprokopivka és Verbove falvak között, amelyeket elit ejtőernyős csapatok védenek
.

- Zaporizzsja megyében az észak-keletről átvezényelt 76. orosz légideszant-hadosztálynak sikerült megakadályozni az ukránok áttörését Tokmak felé.

- Ukrajna Bahmutnál visszafoglalt két települést, Andriivkát és Kliscsiivkát.

- Szevasztopol ukrán rakétacsapás érte Szevasztopol kikötőjét, harcképtelenné vált egy csapatszállító hajó és egy tengeralattjáró.

- 30 kilométer mély repüléstilalmi zónát jelentett be Románia a határ közelében, miután kiderült, hogy román területen csapódott be két orosz drón.

- Észak-Korea diktátora „teljes körű támogatást” ígért Moszkvának a háborúhoz, azonban a két ország elleni szankciók nehezítik a katonai együttműködést.

- Alapítvánnyá alakul az a magyarországi önkéntes csoport, ami felszerelésekkel támogatta a fronton harcoló kárpátaljai katonákat.

Az elmúlt héten ismét a zaporizzsjai és bahmuti frontszakaszon folytak a legsúlyosabb harcok, érdemi elmozdulás csak az utóbbin történt. A Donyeck megyei Bahmutot az év első felében az oroszok súlyos veszteségek árán foglaltak el, nyár óta azonban védekezésre kényszerülnek. Az elmúlt héten az ukrán erők visszafoglaltak két falut a várostól délre, Andriivkát és Klicsiivkát...

IMA

JÓREGGELT EURÓPA
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2023.09.13.


Ennél borzalmasabb képet nehéz elképzelni. Békeidőben, az atlanti térségben.

Milyen jövő vár erre a kisfiúra? Istenfélelemben, menekülőben a valóságtól, kiszolgáltatottan, mindenféle értelmes tettől, tudástól elrekesztve, bezárva a vallás tiltásainak, elrendeléseinek, annak leglényegéhez tartozó hazugságainak a legsötétebb börtönébe, az onnan való szabadulás majdnem totális reménytelenségével.

Már most könyörög egy iszonyatos, megfoghatatlan hatalomhoz, amiről nem tudja, hogy az soha semmi módon nem fog segíteni. Viszont egész életében korlátozni fogja. És már most el kell fogadnia, hogy boldog majd a halála után lesz a mennyek országában.

A tanáraim szerint okos gyerek voltam. A Horváth Mihály téri Gyakorló Általános Iskola (a későbbi-mai Fazekas) akkor is az ország legjobb iskolája volt, ott legjobb tanulónak lenni valószínűleg nem lehetett egyszerű, mindennapos dolog. Különösen nem az osztály, hanem az iskola legjobb tanulójának – fogalmam sincs, ezt milyen ismérvek alapján határozták meg, de hetedikben és nyolcadikban én voltam ez a bizonyos legjobb.

Évekig tartó küzdelem után tudtam kitépni magam az emberiség valaha létrehozott legförtelmesebb ideológiájának kényszerzubbonyából.

Kiszolgáltatott, védekezésre képtelen gyerekeket kényszerítenek a „hittan” elnevezésű, agy- és lélekgyilkos „tanórákon” való részvételre, elintézve ezáltal ennek az országnak a szellemi fejlődését a következő 25-30 évre.

Természetesen elismerem minden vallásos olvasóm jogát a fentieken való felháborodásra, mint ahogyan elismerem a vallásszabadság törvényességét is. Ez itt fönt csak az én véleményem.

LELEPLEZÉS! ÍGY PRÓBÁLJA PÉNZELNI A FIDESZ-JELÖLT A KUTYAPÁRTOST AZ EGYIK KULCSKERÜLETBEN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ISTVÁN
2023.09.18.


Ötmillió forintot is hajlandó lenne fizetni a polgármesteri széket jövőre a XVIII. kerületben megcélzó fideszes Lévai István Zoltán a kutyapártos Aleva Mártának, ha utóbbi is elindulna a választáson, csökkentve a jelenlegi polgármester esélyeit – derül ki a hangfelvételekből, amelyek a Válasz Online birtokában vannak. Csakhogy a kutyapártos csupán azért találkozott kétszer is a fideszessel, hogy bizonyítható legyen ezeknek a háttérmutyi-próbálkozásoknak a léte és mikéntje. Merthogy nem ez az első eset, hogy „segíteni” próbálják őket a kormánypárt részéről. A történet persze nem „kutyaspecifikus”: a Fidesznek akár minden mérhető, külön induló kispártot érdeke lehet megkörnyékezni. Minthogy a XVIII. esetében kulcskerületről van szó, amelyen jövőre a főváros fideszes átvétele is múlhat, a tét óriási. Az alábbiakban a választás tisztaságát meggyőződésünk szerint aláásó próbálkozás leleplezése következik.

Érdekes üzenet érkezett a Válasz Online-hoz május 31-én. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) egyik tavalyi országgyűlési képviselőjelöltje kereste meg lapunkat azzal: felhívta őt egy XVIII. kerületi fideszes, Lévai István Zoltán, és megkérdezte tőle, akar-e indulni a kerületben a jövő évi önkormányzati választásokon. „Mondtam, hogy nem, mire ő: meghív kajálni, egy beszélgetést csak megér, ők ugyanis minden anyagi feltételt biztosítanak nekem a kampányomhoz. Arra gondoltam, elmegyek és megtudom, mennyi egy MKKP-s jelölt ára…” – írta Aleva Márta arról érdeklődve, érdekes lehet-e a történet a nyilvánosság számára.

Határozott igent mondtunk: ha az országot kétharmaddal kormányzó párt embere valóban úgy akar polgármester lenni, hogy fő ellenfelét gyengítendő kis ellenzéki pártot vesz rá az indulásra és még anyagilag is támogatná annak kampányát, az – noha a jelenlegi jogi szabályozás szerint nem minősül bűncselekménynek – mindenképpen a választás tisztasága ellen hat. Márpedig aligha van nagyobb közérdek egy demokráciában annál, hogy a választások tiszták legyenek. Ha efféle, megítélésünk szerint tisztességtelen trükkök bizonyíthatóvá válnak és még időben lelepleződnek, annak visszatartó hatása lehet más, ilyesmit tervezgető szereplők esetében – ami pedig tisztábbá, tisztességesebbé teheti már a jövő évi önkormányzati választást is. Ez ráadásul nem egy fideszes és egy kutyapártos ügye:

mivel tavaly bebizonyosodott, hogy az összefogás nem hoz sikert az ellenzék számára, gombamód szaporodnak a kispártok. A Fidesznek pedig ebben a választási rendszerben érdeke is, hogy minél többen legyenek. Bármilyen külön induló, 3 százalék környékén mérhető ellenzéki alakulatot érdemes „segítenie” a kormánypártnak, hiszen néhány szavazaton is múlhat egy-egy polgármesteri cím.

A XVIII. esetében ráadásul kulcskerületről van szó, amelyen nem csupán egy polgármesteri poszt, de a főváros irányítása is múlhat. Lévai István Zoltán ma is a Fidesz választókerületi elnöke Budapest 15-ös számú választókerületében (ez a főváros XVIII. kerülete). Annak ellenére is bízik benne a pártvezetés, hogy tavaly elbukta az országgyűlési választást. Ami egyáltalán nem csoda, hiszen meglepően jól szerepelt a korábban MSZP-s, ma már DK-s Szaniszló Sándor vezette kerületben: az országosan is ismert MSZP-társelnök Kunhalmi Ágnes csak nem egészen nyolcszáz szavazattal tudta megverni Lévait tavaly. A Fidesz számára tehát egyáltalán nem reménytelen terep ez, márpedig a fővárosi közgyűlési többség is múlhat azon, hogy jövő ősztől kinek lesz lehetősége helyet foglalni a Városház utcai ülésteremben itteni polgármesterként: újfent a kerületet 2019 óta vezető Szaniszlónak vagy Lévainak.

A tét tehát óriási...

LESÚJTÓ A VÉLEMÉNY MÉSZÁROS LŐRINCRŐL, A FIDESZESEK CSAKNEM FELÉNEK IS SZEMET SZÚR A NER-ES RONGYRÁZÁS

NÉPSZAVA
Szerző: CZENE GÁBOR
2023.09.18.


Kevesen hiszik el, hogy Mészáros Lőrinc a saját erejéből vált dúsgazdag vállalkozóvá. A Publicus Intézet felmérése szerint vannak politikusok a kormányban, akiket a közvélemény korruptabbnak gondol Orbán Viktornál.


A megkérdezettek mindössze 10 százaléka tartja Mészáros Lőrincet olyan sikeres üzletembernek, aki nagyrészt saját tehetségének, szorgalmának köszönheti a vagyonát – mutatta ki a Publicus Intézet felmérése, amely a Népszava megbízásából készült. További 23 százalék inkább azzal a megállapítással ért egyet, hogy Mészáros javarészt politikai hátszéllel gazdagodott meg, azonban ezzel „hasznos politikai küldetést teljesít, szükség van nemzeti nagytőkére”. A válaszolók 10 százaléka más hangsúlyokkal, de bizonyos szempontból hasonlóan vélekedik: szerintük zavaró és dühítő a jelenség, ám szükség van a nemzeti nagytőkére, Mészáros Lőrinc afféle szükséges rossz.

A legnagyobb csoportot (44 százalék) ugyanakkor azok alkotják, akiknek lesújtó a véleményük Mészáros személyéről és teljesítményéről is: ők úgy ítélik meg, hogy a „Fidesz-kormány lopásainak tehetségtelen haszonélvezője pozitív gazdasági, politikai szerep nélkül, egy stróman”. (A fennmaradó 13 százalék nem tudott, vagy nem akart válaszolni).

A Publicus Intézet az ezer fős mintán végzett – a magyarországi felnőtt népességre életkor, nem és iskolázottság szerint reprezentatív – kutatása során rákérdezett, hányan értesültek arról, hogy Mészáros Lőrincet egy 27 milliárd forintba kerülő, 62 méteres luxusjachton fotózták le, és kiderült, a jacht Mészáros egyik érdekeltségéé. A többséghez eljutott az információ: 64 százalék nem csupán hallotta a hírt, hanem azt igaznak is tartja. Akadnak (igaz, csak 7 százalék), akik hallottak ugyan róla, de nem tartják igaznak...

MOLNÁR LÁSZLÓ: A KORMÁNY TÁRSADALOMPOLITIKAI ELGONDOLÁSA EBBEN A FORMÁJÁBAN ÖNGYILKOSSÁG

SZABAD EURÓPA 
Szerző: SZABAD EURÓPA
2023.09.17.



A GKI vezérigazgatója szerint a kormány munkaalapú társadalom szlogenje butaság, hisz mindegyik társadalom munkára épül. A kínai akkumulátorgyárak telepítésével kapcsolatban pedig úgy látja: csak a telket biztosítjuk ezeknek az üzemeknek, miközben a magyar vállalkozásokat fosztjuk ki azért, hogy idegen munkaerőnek adjunk munkahelyeket.

KŐGAZDAG FIATALOK, KERN ANDRÁS PARKOLÁSA

DAVE VILÁGA
Szerző: Dave
2023.09.17.



Kőgazdag Fiatalok (Rich Kids Hungary) címmel indított műsort a TV2, olyan szereplőkkel, akik nem igazán fiatalok és nem is igazán kőgazdagok. Kern András meg nagyon rossz helyre parkolt, meg is lett az eredménye.

TÖBB MINT 100 SZÁZALÉKKAL NŐ AZ AKKUIPAR MAGYARORSZÁGON, DE VOLT EZ MÁR 4400 SZÁZALÉK IS

G7.HU
Szerző: HAJDU MIKLÓS
2023.09.17.


Idén júliusban valamivel több, mint 231 milliárd forint volt az akkumulátor és szárazelem gyártásával foglalkozó szakágazat összes nettó árbevétele a KSH adatai szerint, ami 4,6 százalékát teszi ki a teljes ipart jellemző adatnak. Összehasonlításképp érdemes visszatekinteni a 2010-es évek közepére: ekkoriban jellemzően még a 0,1 százalékát sem tette ki az akkumulátorgyártás forgalma a magyar ipar bevételeinek.

Az ágazatot a 2019-ben kezdődő felfutását megelőzően még a jellemzően gépjárművek indítóakkumulátorait gyártó, magyar tulajdonú vállalatok határozták meg, mint például a Jász-Plasztik, az Akksi és a Starter, ám a dél-koreai Samsung SDI és SK On (ekkoriban még SK Innovation), illetve a japán GS Yuasa beruházásai a 2010-es évek vége felé jócskán felforgatták azt:

szinte a semmiből jött létre egy dinamikusan növekedő, alapvetően külföldre termelő ipari szegmens.

A Samsung gödi gyárában 2018-ban kezdődött a munka – ami eleinte még rendhagyó módon csökkentette a magyar GDP-t, de 2019-ben már hozzájárult ahhoz –, majd egy évvel később Komáromban az SK On első egysége és a GS Yuasa miskolci telephelye is üzembe állt. A Samsung és az SK On ráadásul időközben kapacitásbővítésbe is kezdett, és Győrtől Nyíregyházáig az ország számtalan településén jelentek meg az akkumulátorok részegységeit gyártó kisebb-nagyobb, zömmel ázsiai vállalatok.

Mindez jól látszik a magyarországi akkumulátor- és szárazelemgyártók termelésének volumenindexén is. A Samsung éles indulásával a termelés jókora lendületet vett, 2019-ben mindvégig óriási növekedést mutatott a volumenindex az egy évvel korábbi szintekhez képest, főleg az év legvégén,

2019 decemberében ugyanis negyvennégyszer akkora intenzitással termelt a magyar akkumulátoripar, mint az előző év végén
...

DEMOGRÁFIAI CSÚCS, TILTAKOZÓ PEDAGÓGUSOK, AZ EP ÉVÉRTÉKELŐJE, BALÁZS PÉTER ÉS NAVRASICS TIBOR VITÁJA – EZEKRŐL SZÓLT AZ E HETI HETES STÚDIÓ

KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: NEUMAN GÁBOR
2023.09.16.



Demográfiai csúcs vagy Orbán Viktor víziónak gyűjteménye? Miről beszélt és miről hallgatott a miniszterelnök a jobboldali rendezvényen? – Virág Andrea, a Republikon stratégiai igazgatója

Felmondó tanárok és folytatódó tiltakozáshullám – a státustörvény szerint péntekig kellett dönteniük a pedagógusoknak arról, hogy elfogadják-e a bosszútörvénynek is nevezett jogszabályfeltételeit. Simkó Edit tanár

Évértékelő beszéd az Európai Parlamentben – helyszíni beszámoló Stasbourgból a klímapolitikáról szóló plenáris ülésről. Bodnár Barna anyaga

Két volt biztos: Balázs Péter és Navrasics Tibor vitája arról, hogy Magyarország meddig maradhat az Unióban. Kárpáti János anyaga

A műsor második felében megbeszéltük a hét legfontosabb eseményeit Babos Attilával, a szabadpecs.hu főszerkesztőjével, Kovács Zoltánnal, az ÉS főszerkesztőjével, illetve Neuman Gáborral és Bolgár Györggyel.

ÍGY NÉZ KI BELÜLRŐL AZ ELLENZÉK VERGŐDÉSE

TELEX / DIREKT36
Szerző: Galavits Patrik, Szőke Dániel, Szabó András, Pethő András
2023.09.18


2022. április 26-án, közel négy héttel az ellenzék számára megrendítő vereséggel záruló parlamenti választás után a kampányban szövetséges pártok létrehoztak egy csoportot a Signal nevű kommunikációs csatornán. A csoport összetétele vegyes volt, akadtak köztük ismertebb politikusok – mint például Arató Gergely DK-s parlamenti képviselő –, de többségében olyan háttéremberek érkeztek a pártokból, akik ritkán szerepelnek a nyilvánosság előtt. A Signal-csoport a „választási kárbecslő” nevet kapta, és egyike volt annak a kevés közös ellenzéki próbálkozásnak, amely azt célozta, hogy kielemezzék a számukra lesújtó eredmény okait, és levonják belőle a tanulságokat.

Ez a munka azonban lényegében még az előtt befejeződött, hogy komolyan elkezdődött volna.

A csoport tagjainak volt néhány személyes találkozója a DK Teréz körúti irodájában, megosztottak egymással pár dokumentumot emailben is, de valóban mély elemző munkát nem végeztek.

„Még azt sem elemeztük végig, hogy hova tűntek a Jobbik-szavazók”


– idézte fel a csoport egyik tagja, utalva arra, hogy feltehetően a jobbikos szavazók távolmaradása miatt kapott jóval kevesebb szavazatot a pártszövetség ahhoz képest, amennyi voksot 2018-ban elértek az ellenzéki pártok.

A személyes találkozók a résztvevők szerint leginkább terápiás jellegűek voltak, a Signal-csoportban pedig olyan témák kerültek szóba, hogy az egyik párt képviselője covidos lett, a másik pedig megy majd szerepelni az ATV-be. Május 17-én Agócs Ádám, az MSZP elemzésekkel foglalkozó szakembere küldte a csoportba az utolsó üzenetet, amely úgy szólt, hogy „írjatok majd”, de erre már nem válaszolt senki.

Nemcsak a vereség okait nem vitatták meg a Fidesz demokratikus ellenzékeként meghatározó pártok, hanem egyelőre az sem látszik, hogy miként lennének képesek valódi kihívást jelenteni a kormányoldalnak. Bár az elmúlt egy évben rekordmagas infláció sújtotta a lakosságot, zsugorodott a gazdaság, és a kormány sorra jelentett be megszorító intézkedéseket, ebből a tavalyi választáson közösen induló ellenzék nem tudott érdemben profitálni.

A Direkt36 az elmúlt hónapokban több tucat ellenzéki forrással – politikusokkal és tanácsadókkal – folytatott beszélgetéseket, hogy feltárjuk ennek okait. A források többsége azzal a feltétellel adott információkat a belső történésekről, ha névtelenséget biztosítunk nekik.

A kutatásainkból az derült ki, hogy bár az elmúlt egy évben volt néhány látványos ellenzéki akció – például a Momentum kordonbontása vagy a DK inflációs plakátkampánya –, a pártok leginkább nem a Fidesz hatalmának meggyengítésével, hanem egymással vannak elfoglalva.

Az energiáik nagy részét arra fordítják, hogy az ellenzéki térfélen belül jobb pozíciókat harcoljanak ki maguknak a jövő nyári európai parlamenti és önkormányzati választások előtt. Az olyan kisebb pártok, mint az MSZP és a Párbeszéd, szeretnének valamilyen összefogást, hogy nagyobb esélyük legyen mandátumokhoz jutni, a DK – és valamilyen szinten a Momentum – azonban ellenzi ezt, mert szerintük a 2024-es választások alkalmasak lesznek arra, hogy letisztítsák a terepet, és eltűnjenek a valós támogatottsággal nem rendelkező politikai szervezetek.

Az ellenzéki térfél két legbefolyásosabb szereplője, Karácsony Gergely főpolgármester és Gyurcsány Ferenc DK-elnök között ugyan született egy megállapodás, hogy nem keresztezik egymás útját a választásokig hátralevő időszakban, de kettejük konfliktusa valójában nem rendeződött. Gyurcsány továbbra is túlságosan puhánynak tartja Karácsonyt a kormánnyal szemben, és a DK még pár hónappal ezelőtt is megkeresett politikusokat – köztük Baranyi Krisztina független ferencvárosi polgármestert – azzal, hogy induljanak Karácsonnyal szemben a főpolgármesteri posztért...

A belső viták és helyezkedések közben alig tesz bármi olyat az ellenzék, ami kikezdené a Fidesz hatalmát. Korábban volt ilyen próbálkozás az ellenzéknek sikereket is hozó 2019-es önkormányzati választás után, de az is hamar befulladt. Ennek az epizódnak az elmesélésével kezdjük az ellenzék vergődésének színfalak mögötti történetét...

HÁMORI JÁNOS: ELJÖTT A TETTEK IDEJE, ILYEN KÖZEL MÉG NEM ÁLLT ORBÁN A BUKÁSHOZ

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.09.17.


Több olvasó javasolja – nem csak itt, az Amerikai Népszavában, hanem más orgánumokban is – hogy Magyarországot ki kellene tenni az Európai Unióból. Legutóbb Svédország NATO-csatlakozásának akadályozása okán. Úgy gondolom, a kizárás kontraproduktív lenne. Gondolkodjunk kicsit előre, mint a sakkban, egy harmadosztályú játékos fejével: csak két lépésben. Elég lenne, ha az Unió ignorálná Magyarországot, minden tekintetben, a kizárás helytelen lenne. A kizárás rövidtávon azt eredményezné, hogy Orbánékkal elszaladna a ló és vágtába csapnának.

A kizárás azért problémás, mert Orbánék után vélhetően olyan kormányzás következik, amelyik képes harmóniában élni az Unióval. Ebben az esetben – „bocsánatot kapott gyerekként” – még szükségünk lesz az Unió segítségére. Kár lenne erről a lehetőségről lemondani. Ahogy ma látszik: Orbánék bukása után azonnal kellene az uniós segítség. Nagy kérdés azonban, mennyi idő alatt lehet helyreállítani a bizalmi kapcsolatokat az Unióval. Vélhetően hamar, még ha a bukás másnapra nem hozza meg a korlátlan bizalmat, akkor is. Ez pedig az egyetlen optimális lehetőség.

A nagy kérdés, mit tehet az Unió MOST azért, hogy Orbánék eltakarodjanak?

Máris itt van például az MNB hiányának kérdése. Az érvényes szabályok szerint az MNB hiányát a folyó év december 31-ig vissza kellene pótolnia a költségvetésnek. Ez a már most orbitálisan nagy költségvetési hiányon (aktuálisan 3.000 ezer milliárd forinton) túlmenő, annak több mint kétharmadát kitevő összeg (2.000 milliárd forint, ami minden egyes nappal nő). Ez totális államcsődöt jelentene. A kérdésben pedig az Európai Központi Banknak (EKB) kell hamarosan állást foglalnia. Elég, ha betart(at)ják a szabályokat.


Az általános szabály Európában, hogy a nemzeti bankok hiányát a tárgyévben rendezni kell. Kivételes esetben az EKB adhat felmentést e szabály alól, bár mondanunk sem kell, nem az aktuális, Magyarországon kialakult elképesztő hiány esetében. Ritkán előfordul, hogy egy ország nemzeti bankja veszteséges, de ennek aránya és mértéke köszönőviszonyban sincs a mai hazai állapotokkal. A gyakorlat szerint az ilyen típusú hiányok egy gazdálkodási év alatt megnyugtatóan rendezhetők. Orbán Magyarországának hiánya nem. Eleve öt év haladékot kérnek, ami abszurdum.

A szállongó hírek szerint az EKB „hajlik arra”, hogy a magyar költségvetés ezt a hiányt 5 év alatt, egyenlő részletekben törlessze. Ez nagy hiba lenne, mert ez a döntés azt bizonyítaná, hogy az Unió továbbra is – burkoltan – támogatja Orbánt. Nem kell Orbánt megbuktatni, a magyar belügyekbe avatkozni, bőven elég, ha alkalmazzák a szabályokat. Azok pedig ezt nem engedik meg. Világosan kell látnunk, hogy a kb. 2.000 milliárd forintos MNB hiány további növekedése szinte biztosra vehető. Az engedmény nem old meg semmit, csak haladékot ad, és tetézi a bajt.

A magyar költségvetés képtelen lesz 5 év alatt (évente tehát 400 milliárd forint értékben) visszapótolni az MNB ma aktuális hiányát, hiszen arra minden évben majd újabb és újabb hiány rakódik rá. Ezt minden gazdasági szakember tisztán látja, gondolom az EKB is. Miért probléma ez?
...

VODKÁS TORNAZSÁK ÉS A KISDEDEK

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.09.18.


Vodkát reklámozó tornazsákban osztogatott ajándékot a gyerekeknek Seszták Miklós, fideszes képviselő. Mi több, azt is kiírta a Facebook-oldalára, hogy „rengeteg programmal, étellel, itallal és felejthetetlen sporteseményekkel készült családi napjára” ez meg ez (itt a reklám helye) a cég. Mielőtt tovább haladnánk, azt a kiinduló tételt fogalmazzuk (kérdezzük) meg, mi az anyám valagát keres Seszták képviselő egy cég családi napján, és azon miért osztogat ajándékokat. A kérdés azonban költői volt, a választ rá mindenki tudja.

Ott kell lenniük minden kilométerkőnél, itt azonban érdekesebb, hogy nagyon jól láthatóan Seszták nem a saját, hanem a cég ajándékaival villogott, innen nézvést tehát megint csak adódik az örökös miért, de a választ erre is tudjuk. Csak úgy ábrándozva egyébként a könyvek lefóliázása, az ifjúság Thomas Manntól tiltása jut eszünkbe, mint mostanában a NER védjegye, hogy a közelébe sem mehetnek a kisdedek (közjószágok), a vodka azonban ezek szerint rendben van. És nem azért hándigáljuk föl a dolgot, mert nekünk fájna.

Hanem a kettős mérce miatt, amit amúgy a kultúra és a piálás kultúrája elszenved minálunk – lásd alapvető élelmiszer -, s mindebből nem azt vonjuk le ezúttal, hogy a hatalom gonosz vagy aljas, hanem, hogy végtelenül primitív. Bár ez sem nóvum. Mert emlékezzünk csak Balog ma már püspök, akkor még miniszter Hilton-béli előadására, amit állami gondozott gyerekeknek celebrált. Ott is zacskók voltak, rajta feliratok, hogy tízéves fiúnak meg nyolcéves lánynak, darab-darab, seckojedno, a jótétemény érzések nélkül kipipálva.

Balog miniszterpüspök annak idején a Hiltonban kaviárral tömte az anyátlan-apátlan árvákat, akik azt sem tudták mi az, és esetleg kirántott húsra áhítoztak volna, amiből arra lehetett következtetni, hogy mindenből a lélek hiányzik. De még inkább, hogy a gyerekek eszközök, a propaganda tárgyai. Ami számtalan alkalommal bebizonyosodott már, mint most épp Seszták képviselő vodkás zacskóival, vagy máskor doktorminiszter urunk kevláros óvodalátogatásai során is, amit nem kellene jó szemmel nézni. Mégis mindenki hallgat róla.

Visszatérve egy kicsit a helyzetre, amibe a cég került Seszták miatt szombaton, hogy ország-világ előtt lett hülye a képviselővel együtt, bizonyára ennek is jól felfogott oka van. Mégpedig a remények, amelyek arra irányulnak, hogy a képviselő majd intéz valamit nekik abban az országban, ahol pofára osztogatják a köz pénzét, s a jelek szerint egy ilyen aktus jópontot jelent a hatalom és gazdaság viszonyában. Csakhogy mindent el is mond róla, de, hogy az aljas kis játszmákhoz a gyerekek a díszlet, az delikát volna, ha nem lenne undorító...

NEM OKTATÁSI, HANEM TÁRSADALMI KATASZTRÓFA, HOGY A CSELÉDTÁRSADALOM BŐVÍTETT ÚJRATERMELÉSE FOLYIK

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.09.18.


Sokan tüntettek, vagy kevesen a pedagógusok és a diákok, szülők pénteken, a demokrácia napján? Van egyáltalán értelme ellenállni? Durvul-e a hangnem?
Sokezren távoznak ismét az oktatásból a státusztörvény miatt, vagy minden marad a régiben? Merre tart a magyar oktatás, össze fog omlani? Ezek azok a kérdések, amelyek az utóbbi napokban, hetekben, hónapokban a leginkább felszínre bukkannak. Ami a legszomorúbb, hogy az igazi problémamegoldás, valódi válaszok helyett beindult az egymásra mutogatás. A kis magyar abszurd folytatódik, miközben nem is oktatási, hanem társadalmi katasztrófa fenyeget bennünket.


Ha az oktatáskutatók szemüvegén keresztül nézzük a pénteki demokrácia napi tüntetést (vagy bármelyiket), az új státusztörvényt – jogállási törvényt, pedagóguséletpálya-modellt, nevezzük is bárminek –, egészen más megvilágításba kerülnek a dolgok. Szerintük nem a tüntetésen résztvevők száma a fontos, hanem az, hogy elég hangos volt-e ahhoz, hogy visszhangot váltson ki a médiában. Ha igen, az már eredmény. Szerintük azonban arra senki se számítson, hogy a NER-rendszerében a pedagógusmegmozdulások miatt a kormány változtatna az oktatáspolitikáján.

Ha a kormány mégis reagál valamiképpen, akkor pont az ellenkezőjét állítja, mint például a pedagógus szakszervezetek. Az utóbbiak szerint 16 ezren hiányoznak a jó minőségű oktatáshoz, amit a kormány is pontosan tud, hiszen például visszahívja a nyugdíjas tanárokat, vagy képesítés nélkül enged embereket a katedrákra. Csakhogy Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára arról beszél: „az, hogy egy tanárnak nálunk három-négy gyerekkel kevesebbel kell foglalkoznia, mint a fejlett országokban általában, az azt mutatja, hogy elegendő pedagógus van egy jó minőségű magyar iskolarendszerhez.” Mintha süketek párbeszéde folyna, ahol a kormánynak nem az a fontos, hogy megoldjon egy helyzetet, hanem az, hogy szókaratéban győzzön. Médiafölényük révén pedig az ő szavuk messzebbre hallatszik...

A SZÜLŐK HOZZÁK A 2-3 EZER FORINTJUKAT, ÉS AZ ISKOLÁNAK AKARJÁK ADNI, HOGY NE SZŰNJÖN MEG

TELEX
Szerző: MÓRA FERENC SÁNDOR
2023.09.18.


Eddig négyen mondtak fel a Szegedi Wesley János Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium dolgozói közül. Ez az intézmény Iványi Gábor egyháza, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség alapítványának fenntartásában működik, és ősszel sokadszorra került nehéz pénzügyi helyzetbe. Az adóhivatal a nyártól kezdve több mint félmilliárd forintot vont el az egyház intézményeitől. Az Államkincstártól azért nem került át az állami oktatási normatíva kifizetése az iskolafenntartóhoz, az Oltalom Karitatív Egyesülethez, mert a NAV tartozások miatt elvonta a pénzt. A Telexnek Tóth Éva, szegedi intézmény igazgatóhelyettese beszélt a részletekről.


A nyáron már a Szegedi Wesley János Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium dolgozói sem kapták meg a hó elején a teljes fizetésüket: a júniusi és a júliusi bérek késve érkeztek meg. Azután, ami augusztus 10-én és szeptember 10-én járt volna, abból szeptember közepéig egy fillért sem kaptak. Szeptember 15-én kezdtek csipogni a telefonok, hogy beérkezett az átutalás, de nem azt a teljes összeget kapták meg, ami a két hónapra járt volna – válaszolta a Telex szegedi tudósítójának kérdésre Tóth Éva.

Ebben a helyzetben négy munkatárs mondott fel a majdnem 60 fős létszámú tanári karból. A tanári pályát nem hagyták el, azaz nem a státusztörvény miatt mentek el.

Megrendülten, sírva távoztak, és közölték, hogy egy év múlva, ha majd rendeződik nálunk a helyzet, visszajönnek. Olyan kollégák mentek el, akiknek ingatag az anyagi helyzetük, például, aki a két gyermekét egyedül neveli, és már az autóját is el kellett adnia, annyira elfogyott a pénze. Volt, akinek zárolta a bankja a számláját, mert a munkabére nem érkezett meg.

Mivel a Wesley nem egy nagyméretű iskola, a távozókkal kieső órákat megérezték a maradó pedagógusok, de az órarend átdolgozásával és a napközis tanárok bevonásával most még meg tudják tartani a szakórákat is. Ám nem lehet tudni, hogy a pénzügyi válásg meddig húzódik el, hányan tartanak ki fizetés nélkül az iskolában, és hányan fognak távozni, ha nem javul a helyzet.

A Wesley-ben sokan tanítanak nyugdíjas tanárok, ők valamivel jobban el tudják viselni a pénzügyi gondokat, mert a nyugdíjukat természetesen megkapják, így kevésbé kényszerülnek biztosabban fizető új munkahelyet keresni, mint azok, akiknek a bérükből kell megélniük. Utóbbiakat hónapok óta a családjuk támogatja, és vannak, akiknél otthon már feszültségeket okoz, hogy egy fizetésből kell megélni. Sokan az utolsó tartalékaikat élik föl, de mostanra már a megtakarításokat is alaposan lefaragta az infláció.

Egyik nap nagyon reménykedünk, a másik nap azt gondoljuk, nem lesz ebből semmi, nem fognak megoldódni a gondok...

GYEREKEK, HOLNAP KIKÉRDEZEM, MIT HAZUDOTT GYURCSÁNY FERENC! - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2023.09.18.


Jó reggelt! Aki átaludta a hétvégét, annak egyrészt szívből gratulálok, másrészt mutatnék neki néhány cikket, amelyek a 444.hu internetes webkikötő oldalára kerültek fel online az információs szupersztráda mentén.

4 kiemelt cikk: