NINCSHOF – MIT KERES MAGYAR SZÓ EGY FRISS NÉMET REGÉNY CÍMÉBEN?

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2023.09.14.

Mit keres magyar szó egy patinás német kiadónál megjelent friss regény címében? Nem hagyott minket nyugodni a kérdés, s hogy a végére járjunk, el is olvastuk Johanna Sebauer Nincshof című friss kötetét. Nem csak erre kaptunk azonban választ: olyan regénybe ütköztünk, amelyet feltétlenül le kellene fordítani magyarra. A mágikus realista történet a világból való kiiratkozás vágyáról és annak lehetetlenségéről, szabadságról és valóságról beszél nagyon szórakoztatóan, egy kitalált politikai irányzat, az oblivizmus elméletét és gyakorlatát is kidolgozva. Miközben hiteles képet kapunk a burgenlandi táj múltjáról és jelenéről, hasunkat fogjuk az egyik legjobb ideológusparódiától, amit valaha olvastunk.

A magyar ember szeme rögtön megakad a borítón. Már persze ha német nyelvterületen jár és megpillantja mondjuk egy könyvesbolt kirakatában. Szép a falut mintázó grafika, de nem azért kapjuk fel a fejünket. Nincshof – ez áll ott kapitális betűkkel, ráadásul két sorba szedve. Nincs… Magyar szó lenne? Egy elismert német könyvkiadó friss kötetén? Netán félrenyomtatták a Nichtshof szót a Dumontnál?

Nem, cseppet sem nyomtatták félre. Johanna Sebauer idén nyáron megjelent első regényének címe nagyon is szándékosan Nincshof, és igen, valóban magyar szó szerepel benne. Hogy pontosan miért van ez így, annak megértéséhez a kétszázadik oldalig el kell jutni – mindenesetre mire ez megtörténik, már egészen biztosak vagyunk benne, hogy ezt a könyvet magyarra is le kell majd fordítani.

Rögtön két okból is. Egyrészt, mert a regény önmagában is remek. Könnyed és szórakoztató, ám közben nem csupán nyelvileg, stílusában bravúros, de mély emberismeretről és rengeteg tudásról is tanúskodik. Ez elég nagy teljesítmény egy 35 éves elsőregényestől, akit ezért meg is kerestünk néhány kérdéssel. Ám Nincshof, azaz Nincsfalva (bár magyarul inkább a Semmifalva hangozna jól) története a magyar vonatkozások miatt sem maradhatna ki az anyanyelvünkre fordított művek sorából.

Miközben ízig-vérig fiktív történetről van szó, a táj, ahol a cselekmény végbemegy, nagyon is valóságos: a Fertő-tó zuga a ma Burgenlandként ismert osztrák tartományban, amely alig több mint száz éve még magyar terület volt.

Ennek pedig megvannak a következményei a cselekmény, a történet szempontjából még akkor is, ha a regény leginkább a mágikus realizmus kategóriájába illik. Ahogy egyre többet és többet tudunk meg a kitalált falu, Nincshof múltjáról, egészen biztosan beugrik a Száz év magány. „Szeretem García Márquezt, valószínű, hogy hatott rám. Macondo és Nincshof kicsit hasonlítanak is egymásra, csak míg előbbi a kolumbiai őserdő mélyén rejtőzik, Nincshof a hansági mocsár kellős közepén” – mondja a szerző. A deszkákra épített, külvilágtól elvágott falu a saját szabályai, törvényei szerint él. Szabadságban.

A legenda legalábbis úgy tartja, hogy egykor így volt...

ITT OLVASHATÓ