MIÉRT AZ ALFÖLDÖN A LEGMAGASABB AZ ÖNGYILKOSSÁGI ARÁNY EURÓPÁBAN?

G7.HU
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2023.09.13.

A dél- és észak-alföldi magyar kistérségek 2011 óta rendszeresen a legrosszabbak között szerepelnek az öngyilkossági arányszámok alapján az EU-n belül. A helyzet annyiban romlott, hogy 2020-ban a Dél-Alföldön lettek lakosságarányosan a legtöbben öngyilkosok egész Európában.

Számokban: hosszú távon az EU-ban és Magyarországon is csökken az öngyilkosságok száma, több évtizedes távlatban Magyarországon az egyik legnagyobb a csökkenés mértéke. Ugyanakkor mivel durván a hatvanas évek közepétől a rendszerváltásig világszinten is a legrosszabbak között voltunk, 2020-ban még ilyen csökkenés mellett is másodikok voltunk Litvánia mögött az EU-ban. 

- 2020-ban több évtizedes csökkenő trend tört meg Magyarországon: ilyen hirtelen emelkedés a magyar öngyilkossági ráták mélypontja környékén, a 80-as évek első éveiben volt utoljára.

- Európában az elmúlt években Magyarország, Lettország, Litvánia és Szlovénia vezette a listát, a leginkább sújtott kistérségek is jobbára ezekből az országokból kerülnek ki. Az alábbi Eurostat-térképen a 2020-as kistérségi arányszámok láthatók százezer főre vetítve...

ITT OLVASHATÓ

GYARMATHY ÉVA: A VIZSGÁLT ELSŐSÖK 20 SZÁZALÉKA NEM FELEL MEG AZ ISKOLARENDSZER ELVÁRÁSAINAK

SZABAD EURÓPA / VIDEÓ
Szerző:SZABAD EURÓPA
2023.09.12.

2020-tól az óvodák és a szülők már nem dönthetnek arról, hogy egy hatéves kisgyermek iskolaérett-e. A szakember szerint előre megjósolható volt, hogy ennek komoly következményei lesznek kisdiákokra. Egyre több gyerek kénytelen már az első osztályt is megismételni és egyre több a sajátos nevelési igényű (SNI) tanuló is. 

00:00 20 százalék tökéletesen alkalmatlan az első osztályra” 

04:30 “Az iskola gyártja a tanulási zavarokat” 

08:47 Betegség az SNI? 

11:27 Összefüggés a beiskolázás és a több SNI-s között 

15:11 Kiút a szakemberhiányból 

21:14 Üzenet a szülőknek

ITT NÉZHETŐ MEG

18 ÉV ALATTIAK MEG SEM KÖZELÍTHETIK A KÖNYVEK NAGY RÉSZÉT AZ ALEXANDRA KÖNYVESBOLTJÁBAN

TELEX
Szerző: BOZZAY BALÁZS
2023.09.13.

A kormány által gyermekvédelminek nevezett LMBTQ-ellenes törvény egyik legabszurdabb vadhajtását láthatjuk az Alexandra könyvesboltokban. 18 év alattiak nem lapozhatnak bele a boltban lévő könyvek nagy részébe, sőt, úgy tűnik, az egyik boltban még csak oda se mehetnek arra a részre, ahol a nem ifjúsági könyvek vannak. Megkérdeztük a Lírát és a Librit, náluk is van-e ilyen korlátozás. A furcsa helyzetet az okozza, hogy a törvény szövege homályos, és többféleképpen is értelmezhető.

A budapesti Ázsia Centerben lévő Alexandra könyvesboltba belépve a jobb oldalon egy, a bolt alapterületéhez képest kisebb ifjúsági részleget látunk. Ezen rész mellett vannak azok a polcok, ahol az iskolai kötelező olvasmányok vannak. Az üzletben ezek azok a részek, amit a 18 év alattiak látogathatnak, de a többi könyvhöz már nem mehetnek közel – derült ki számunkra a helyszínen.

Már rögtön a bolt bejárata előtt ugyanis tábla figyelmeztet arra, hogy 18 alattiak csak az ifjúsági részen tartózkodhatnak. Az üzlet többi részén található viszont a könyvek nagy része. Itt a nem kifejezetten ifjúsági könyvnek besorolt kiadványok találhatók, ahová már nem engedik a nem felnőttkorúakat – még szülői felügyelettel sem. Az tehát elvileg kizárt, hogy anya és iskolás lánya együtt menjenek be ide, és mindketten könyveket nézegessenek. Ez alól csak a kisebb, olvasni még nem tudó gyerekek jelentenek kivételt, ők a szüleikkel tarthatnak a felnőttek számára kijelölt polcokhoz.

A félreértés elkerülése érdekében tisztázandó, hogy a felnőtteknek szóló könyvek itt egyáltalán nem pornográf tartalmakat jelölnek. Olyan kiadványokról van csak szó, amiket a kiadók nem kifejezetten ifjúsági könyvnek szántak, ezért felnőtteknek szóló könyvnek minősülnek. Ezen a felnőtteknek szóló részen van rengeteg magyar és nemzetközi szerző által jegyzett verses kötet, regény, bestseller, életrajzi könyv, szakácskönyv, útikönyv, könnyedebb krimi, sci-fi. Tehát olyan könyvek is, amiknél akár az is életszerű lehet, hogy egy érdeklődő 15-17 éves szívesen levenné a polcról és beleolvasna.

Ezeken a polcokon vannak többek között Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Háy János, Kertész Imre, Bohumil Hrabal, Roberto Bolano által írt könyvek, vagy éppen Churchillről, Cseh Tamásról, Horthyról, Törőcsik Mariról, Petőfiről szóló könyvek is. Az itt található kiadványok között rengeteg olyan van, amit egyébként 18 év alattiak is forgathatnának, sőt, nagy valószínűséggel nincs bennük olyan tartalom sem, ami az LMBTQ-ellenes törvény hatálya alá esne. A könyvesbolt mégsem kockáztatja meg, hogy odaengedi őket, mert ha esetleg valamelyik könyvben mégis van valami apró LMBTQ-érintettség, akkor elviekben milliókra bírságolhatja őket a kormányhivatal.

A budapesti üzletben ezért a kiírás mellett az eladó külön figyelmezteti is a 18 év alatti vevőket, hogy ne menjenek át a bolt ifjúsági könyves részéből a másikba...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

A LEGSZEGÉNYEBB RÉGIÓKBAN TÖBB AZ ÁRVERÉS, ÉS NAGYOBBAT VESZÍTENEK AZ ADÓSOK

MÉRCE
Szerző: FAZEKAS LÁZÁR BENJÁMIN
2023.09.13.

Az összesen 199 milliárd forint összértékű ügyek növelik a szakadékot szegények és gazdagok között – derül ki a Periféria Központ friss tanulmányából.

Covid-19 miatti veszélyhelyzet lejártával újraindult árverések felerősítik a társadalmi egyenlőtlenségeket – derül ki a Periféria Központ ma megjelent gyorsjelentéséből. A szegényebb régiókban – általában régi adósságok miatt – gyakrabban voltak ingatlanárverések az elmúlt egy évben Magyarországon. A közpolitikai kutatóközpont az elmúlt egy évben aukcióra kitűzött, befejezett árveréses 21 ezer ingatlant vizsgálta, amelyek összértéke meghaladta a 199 milliárd forintot. Ezek többsége lakóingatlan és 5 millió Ft alatti értékű, de nem számítanak ritkaságnak a tízezer forintos becsértékű ingatlanok sem – kilencből csak egy elárverezett ingatlan értéke éri el a 20 millió Ft-ot.

„Tehát az árverésre bocsájtott ingatlanok többsége az ingatlanállomány kevésbé keresett, így alacsonyra értékelt szegmenseiből, valamint feltehetően alacsony jövedelmű háztartások vagyonából kerül ki”

-derül ki a tanulmánybó

Régi adósságok miatti árverések, nagyrészt licit nélkül

A vizsgált 21 ezer végrehajtási ügy közül a legrégebbiek 1995-ben kezdődtek, a többség pedig két nagyobb csoportra osztható: az elmúlt egy év ingatlanárveréseinek kétharmada 2015 és 2023 között indult végrehajtási ügy, a harmaduk pedig a 2008-as gazdasági válságot követően keletkezett adósságokra vezethető vissza.

„A Covid-19 járvány hatásai, valamint a jelenlegi magas infláció hozzájárulnak a háztartások jövedelmének csökkenéséhez és az eladósodás kockázatának növekedéséhez. Ennek hatásai a végrehajtások terén csak évek múlva válnak igazán láthatóvá”

– jegyzik meg a tanulmány szerzői. Az árverések országos alakulásával kapcsolatban az látszik, hogy a befejezett ingatlanárverések közel felében nem érkezik licit, 7,9% a kikiáltási ár felén (a törvényileg lehetséges minimumon), 17% pedig a kikiáltási ár alatt kerül eladásra.
Hatból mindössze egy ingatlanért fizettek többet a kikiáltási árnál.

Ahol a kikiáltási ár alatti az aktuális licit, ott 1,8 millió forinttal kínáltak kevesebbet az ingatlanért, tehát ezt az összeget az adósok veszteségként szenvedik el, ezekben az esetekben a lakásvesztés valószínűsége is nagyobb. Ahol a meghirdetett árnál több pénzt ajánlanak az ingatlanért, ott 4,2 millió forint az átlagos különbség a két érték között, vagy ezekben az esetekben nem csökken az adós vagyona és a tartozások rendezésére jobbak az esélyei...

ITT OLVASHATÓ

MI VAGYUNK, A VILÁG KISZÁMÍTHATATLAN, AZ ÉLET HARC

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: PETŐCZ GYÖRGY
2023.09.08.

Azt mondják, hogy „a kormány demokratikusan – vagyis diskurzus, vita, érvelés útján – nem legyőzhető”. Erre ráerősítenek azzal, hogy „ez ilyen nép”. És önfelmentőn kijelentik, hogy mivel Orbán népszerű, és „ez ilyen nép”, inkább hallgatni kell. Értsd: saját alternatív etikai és politikai álláspontjaikat nem mélyíthetik el és foghatják rendszerbe, mert azzal az amúgy is gyenge elfogadottságukat rontanák. Így történhet, hogy demokráciánk, primer létezésünk, erkölcsi működésünk, aktuális jólétünk, tudásbéli és egészségi állapotunk romlik ugyan, az ország valóban elszigetelt lett, a környezet pedig megtelt háborúval, globális konfliktusokkal, pusztító ökológiai folyamatokkal, a technika és a jövő felett érzett szorongással, mégsem születik alternatív világkép, narratíva, ellenzéki beszéd. Annyira érthetetlen, hogy szinte fáj.

Pedig a beszéd fontos, sőt, a legfontosabb. A modern társadalmak hatalmi feltételei, viszonyai és működése alapvetően nem a nyers kényszerítésen, hanem az elfogadott – konszenzuális – erőszakgyakorláson alapszik. A konszenzust pedig a beszéd, a nyelv, a politika nyelvezete teremti. A jobboldal tudja ezt. „A szavak bármely fegyvernél hatalmasabbak”, nyilatkozta Tucker Carlson a Mandinernek. És „mi legyen az első teendője annak, aki megkezdi a kormányzást?”, kérdezte G. Fodor Gábor Az Orbán-szabály című könyvében, majd a választ is azonnal megadta: „a szavak helyes használatának helyreállítása”. Minapi Tranzit-megjelenésén a miniszterelnök is elsőrendű feladatnak nevezte „a nyelvi keretek kidolgozásának fontosságát”, vagyis „számunkra kedvező módon leírni, ami történik”. Magyar állami pénzen is nemzetközi kutatóközpontokat, szellemi műhelyeket és oktatási központokat, egyetemeket alapítanak és támogatnak, Magyarországon, Európában, az Egyesült Államokban; konferenciákat szerveznek, lehetőleg minél ismertebb és elismertebb résztvevőkkel; könyveket és publikációkat ösztönöznek; a The American Conservative mintájára létrehozták a The European Conservative-ot, nemzetközileg nagyon kiterjedő szerzői gárdával, Carlson és Orbán állandó és kiemelt szerepeltetésével. Egymásnak adják a teret és a szavakat („Az egyetlen dolog, amit Trump csinált, illetve nem csinált, hogy nem vitte háborúba az Egyesült Államokat négy elnöki éve alatt”, nyilatkozta Tucker Carlson augusztus 24-es megjelenéssel a Mandinernek. Majd: „Hívjuk vissza Trumpot... az elmúlt néhány évtized legjobb külpolitikája volt az övé. Nem kezdett el egyetlen új háborút sem”, nyilatkozta augusztus 29-es megjelenéssel Orbán Viktor Tucker Carlsonnak). Egyszóval a duó teljes gőzzel szervezi a jobboldali szellemi internacionálét, ami korábban fából vaskarikának tűnt volna. Hosszú és nagyon kitartó munka után elméleti és nyelvi felkészülést tekintve – ideológiai hegemónia, intézmények, nemzetközi kapcsolatok – már-már ott tartanak, ahol a liberálisok a nyolcvanas évek második felében-végén, azaz a rendszerváltás környékén. Idetartozik, és nagyrészt ez is Orbán ügye, az olvasás, felkészültség és művelődés etikája, amit korábban a baloldali liberálisok saját kizárólagos vadászterületüknek gondoltak. A jobboldal ma pontosan tudja, hogy a beszéd fontos, sőt, a legfontosabb.
*
A jobboldallal szemben a baloldali és liberális ellenzék nullponton van. Ezért témánk, mit csináljunk!?, kényszerűen absztrakt: a közéleti-politikai beszéd „mint olyan”. Mert ha nem megy, s az ellenzéknek láthatóan nem megy, akkor érdemes megállni és elgondolkodni nemcsak a külső okokon, a nehezítő tényezőkön, hanem a hiány tárgyán is. Mit is hiányolunk? Mi az a közéleti-politikai beszéd?

...

ITT OLVASHATÓ

AZ ÉLET ÉS IRODALOM 2023/36. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

UNGÁR PÉTER A KORRUPT ELLENZÉK ELRETTENTŐ PÉLDÁJA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.09.12.

Magyarországon minden csoda három napig tart. Történjen bármi, zavartalanul megy tovább az élet. Kivártuk a három napot, s valóban így történt: lekerült a napirendről az évtized legnagyobb ellenzéki botránya, mindössze három napig tartott. Ungár Péter az LMP társelnöke marad, mintha mi sem történt volna. Orbán pontosan így képzelte el a Nemeti Együttműködés Rendszerét. A parla,mentáris demokráciát egy kleptokráciára, fasiszta államra, zsarnok önkényuralmi rendszerre cseréli, amelyben olyan ellenzéke lesz, mint Ungár Péter, aki egyben az üzlettársa.

Mi azt gondoltuk, hogy Ungár Péter beszélő viszonyban sincs az anyjával, aki a homofób, kirekesztő, rasszista diktatúra egyik ideológusa, aki maga is holokauszttagadó (pontosítsuk: relativizáló) áltörténész, aki közpénzmilliárdokból meghamisítja az összes létező magyar történelmi eseményt, ünnepet és évfordulót, aki a botrányos és hazug Terror Háza Múzeum igazgatójaként a diktatúra hazug propagandájának egyik legfőbb teoretikusa, Magyarország fasiszta diktátorának, Orbán Viktornak személyes barátja. De ennél sokkal többről van szó, amiről álmodni sem mertünk.

Mint azt Hadházy Ákos megírta (aki leleplezi Orbán visszaéléseit, nem véletlenül csak egy „szőrét hullató vidéki sunyi róka” Magyarország legnagyobb köztörvényes bűnözőjének, aki aki a törvény és a nép, az egész társadalom felett állónak képzeli magát), hogy Ungár Péter benne maradt a családi cégben, amelyből milliárdos bevételekre tesz szert, az ingatlanhasznosítással foglalkozó BIF Nyrt-ben, amely az anyja által adott ideológiai szolgáltatásokért, baráti támogatásért testreszabott adókedvezményt élvez, s a cégben Mészáros Lőrinc stróman nevén tulajdonrésze van Orbánnak.

Mint Hadházy Ákos megírta: „2018-ban az akkor már Mészáros Lőrinc érdekkörébe került Takarékbank 5,7 milliárd forint értékben tőkét emelt a BIF-ben, ennyivel megnövelte a cég értékét. A Takarékbank jogutódjaként az MBH Banknak ma is van 10 százaléka a BIF-ben, vagyis Mészáros Lőrinc (tehát Orbán Viktor) üzlettársa az Ungár családnak.” Ez önmagában is elképesztő, ami azt jelenti: Ungár Péter közvetve a NER része, kedvezményezettje, Orbán egyik oligarchája, miközben a „Lehet Más a Politika” nevű „ellenzéki” párt társelnöke. Ezt jelenti, hogy lehet más a politika.

Mindez semmi, mert az összefonódás és a korrupt kapcsolat ennél is szorosabb: „az Orbán Viktor által vezetett kormány pontosan nem ismert, de milliárdos összegért kibérelte a BIF-től a Vigadó épületét (Szerk: valójában a szomszédos Vigadó Palotát), hogy ott „ideiglenesen“ elhelyezte az Agrárminisztériumot (a Kossuth téri épület barbár és pazarló „felújításának” egyelőre nem látszik a vége, szóval néhány évig még biztosan fizetnek a bérelt épületért).” Ungár Péter az Orbán-rendszer korrupt és tolvaj működésének egyik legnagyobb haszonélvezője, s így ellenzéki párt(társ)elnök.

Mindez a „Mariska” néven elhíresült közhazudozó és történelemhamisító Schmidt Máriát is elhelyezi a NER „vegyiértéktáblázatában”, de azon nem kell csodálkozni: az ebédekre járó Orbán fizet a közvagyonból a családjának, a barátainak, a kiszolgálóinak és a talpnyalóinak. Ám arról álmodni sem mertünk volna, hogy az egyik ellenzéki párt társelnöke is részesül ebből. Mindennek akkor van még nagyobb súlya, ha szembenézünk azzal, hogy Orbán kicsoda. Demokráciában is hatalmas korrupciós botrány lenne ez, ha nem lenne az egyik érintett ellenzéki pártelnök, akkor is.

De itt többről van szó. Orbán Viktor egy példaértékű rendszerváltás után, amely Magyarországot a régió legfejlettebb, és legfelvilágosultabb vezető államává tette, megdöntötte az alkotmányos rendet. Felszámolta a demokráciát és a jogállamot, egy fasiszta maffiaállamot, egy zsarnok diktatúrát hozott létre, amely lábbal tapossa az emberi jogokat (egy bizonyos tekintetben Ungár Péterét is), lerombolta az oktatást, a kultúrát, a gazdaságot, amit strómanokra és oligarchákra bízott, felszámolta a szabad versenyt. Tömeggyilkosok barátja, az ország a régió legsötétebb helye lett...

ITT OLVASHATÓ

„MINTHA BELEDERMEDT VOLNA A MÚLTBA” – OROSZ TÖRTÉNÉSZ A PUTYINI ILLÚZIÓKRÓL ÉS ÁLHAZAFIAS ŐRÜLETRŐL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: VALERIJ GORBUZOV
2023.09.11.

Revelatív erejű esszé jelent meg a putyini hatalommal szemben mérsékelten kritikusnak tartott orosz napilap, a Nyezaviszimaja Gazeta (NG) augusztus 29-i számában. Írásában Valerij Garbuzov, az Orosz Tudományos Akadémia Amerika- és Kanada-tanulmányok Intézetének igazgatója körberajzolja napjaink Oroszországának megkésett „posztimperiális szindrómáját”, amely a Moszkva által a világ számára okozott problémák fő eredője. Szerinte Vlagyimir Putyin elnökségének konfúz politikai-ideológiai világa sikertelenül üldözi a világhatalmi vágyakat – amelyeket a Szovjetunió még Amerika valós ellenpólusaként ambicionálhatott –, miközben valódi célja a politikai elit és a vele összefonódott oligarchia hatalmon maradása. Békeidőben is súlyos állítások, hát még háborúban! Nem is maradt következmények nélkül: a cikk megjelenése után négy nappal Garbuzovot elbocsátották. Orosz-fordító olvasónk, Tóth Gábor ezen felbuzdulva engedélyt kért az NG-től az esszé magyar publikálására. Meg is kapta, a Garbuzov-esszét így – mivel annak fő szándéka számos, a magyar közbeszédben is elterjedt mítosz lerombolása – lapunk örömmel közli...

ITT OLVAHATÓ

FÉNYŰZŐ VENDÉGLÁTÁS, CSILLI-VILLI PARTIK, ZSÍROS POZÍCIÓK – MEGÉRI AZ ORBÁN-VONALAT KÖVETNI

THE GUARDIAN
Szerző: HUPPA-ÉRTESÜLÉS
2023.09.13.

“Orbán vonalának követése igen jelentős jutalommal jár” – erre jutott a magyar sajtóban most nagyon pörgő Bence X Szechenyi, aki a Harvard egyetem masters képzésén tanul, és Fulbright ösztöndíjjal töltött időt az MCC-nél Budapesten.

Rámutatott, hogy az MCC-nek hatalmas pénzeszközöket adott a magyar állam, sok olyasmit kínál a külföldi utaktól a fényűző vendéglátásig, partikig, aminek még azok is nehezen tudnak ellenállni, akik nem azonosulnak Orbán nézeteivel. A magyaroknak, különösen a vidékieknek nehéz a társadalmi mobilitásba belekerülni, de az MCC-nek módja van a kiemelésükre. A szerzőnek egyebek között

kényelmes budapesti lakást ajánlottak fel,

ha újságírói pályára lép, de cserébe elvárták az intézmény jobboldali politikájának követését.

Szechenyi elmondása szerint azért fogadta el az ösztöndíjat, mert az MCC egyebek között azt is ajánlja, hogy nemzetközi kapcsolataival segíti az írások publikálását, de kiderült, hogy ez csak akkor érvényes, ha az illető az MCC-mentorok által ajánlott témákról írnak, és Orbán politikai szemléletét népszerűsítik. A szerző erre konkrét példákat is felhozott a maga és ösztöndíjas kollégái tapasztalataiból, és rámutatott: a programban voltak amerikai, angol, német és más hallgatók is, akik aztán írásaikkal majd saját hazájukban propagálják Orbánt és nézeteit.

Szechenyi – mint írta -, nem ezért jött, hanem azért, hogy a kelet-európai korrupciót és az etnikai ellentéteket kutassa, és ezt is tette, de amikor cikkekre vonatkozó elképzeléseit megvitatta az MCC egyik illetékesével, az többször is figyelmeztette, hogy „legyen óvatos”. Ezért a kutatásai Magyarországon kívüli témáira koncentrált, egy bennfentes mégis figyelmeztette, hogy munkáját ”figyelik”. Ezért Szechenyi félelemben élt, és pánikrohamai is voltak, néha még barátok között is a táskájában hagyta a telefonját is a kémszoftverektől tartva. Mindez ő maga is túlzásnak tekinti, „de ez a félelem légköre, amely a magyar újságírókat sújtja” – írta.

A programban résztvevők közül azoknak, akik az MCC ügyét támogatták, igen jövedelmező állásokat ajánlottak fel az MCC intézményeiben...

ITT OLVASHATÓ

JÓCSKÁN MEGDRÁGULT: KÖZEL FÉLMILLIÁRDBA KERÜL A PUSKÁS ARÉNA GYEPÉNEK GONDOZÁSA

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KATUS ESZTER
2023.09.13.

Nemcsak a megépítése volt drága, de a fenntartása sem olcsó a 2019-ben átadott Puskás Arénának. Az uniós közbeszerzési értesítőből most ugyanis kiderült, hogy a gyep karbantartásának ára a kezdeti 180 millióról 453 millióra kúszott. Emellett a stadion őrzése is vagyonokba kerül, akárcsak a fűtése és a megvilágítása.

„A Stadion játékfelülete kiemelkedő érték, a nemzeti stadion jellegéből adódóan jelkép, presztízs értékeket hordoz. Ezt szem előtt tartva mindenkor a rangjához illő állapotban kell tartani. A mérkőzések alkalmával minden esetben biztosítani kell az esztétikus megjelenését, vizuálisan is kiemelkedő állapotban kell lennie. A játékot kiemelkedő minőségével kell támogatnia, azaz az UEFA kockázat értékelési minősítés rendszerében nem lehet rosszabb, mint 4-es kategóriájú.” Így indul az a közbeszerzési eljárás, amit a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt. írt ki idén márciusban.

Az állami cég a Puskás Aréna pályakarbantartási feladatainak ellátására keresett olyan céget, amely vállalja a stadion játékfelületének gondozását. A felhívásra ezúttal is, ahogy 2021-ben, mindössze egyetlen ajánlat érkezett. A solymári székhelyű Garden Group Kft. akkor egy 180 millió forintos keretmegállapodást nyert el ugyanezen feladatokra, most pedig összesen nettó 453 millió forintért végezheti majd el a munkálatokat. A szerződés egy évre szól, de kétszer meghosszabbítható újabb 12 hónappal...

ITT OLVASHATÓ

NEM ÍGÉRETEKET, DEMOKRATIKUS ÉRTÉKEKET VÁRNAK VON DER LEYENTŐL - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.09.13.

Évértékelő beszédét tartja az Európai Parlamentben az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen. A Politico az előzetes várakozásokról számol be.

Ma mondja el az Európai Parlamentben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke idei évértékelő beszédét az Unió helyzetéről. Teszi ezt utolsó alkalommal a jövő júniusi európai választások előtt. Az elhangzott beszéd értékelésével tele lesz a világsajtó, és a hallgatóknak módjuk nyílik arra, hogy összevessék majd ezeket az értékeléseket az előzetes várakozásokkal. Például annak a Sam van der Staaknak az elvárásával, aki a demokratikus választássegítő nemzetközi intézetnek – angol elnevezéséből képzett betűszóval az IDEÁ-nak – az európai igazgatója. Az IDEA tevékenységében az európai országok közül a benelux államok, továbbá Észtország, Finnország, Németország, Portugália, Spanyolország és Svédország, valamint a nem EU-tag Norvégia és Svájc vesz részt. Van der Staak a Politico amerikai portál európai kiadásában adott hangot azon reményének, hogy von der Leyen ezúttal a pragmatizmus helyett az elvekre helyezi a hangsúlyt, és hogy nem akar ígéretekkel udvarolni a választóknak, hanem a demokratikus értékeket állítja a középpontba.

A szerző emlékeztet arra, hogy 2019-es hivatalba lépésekor az Unió végrehajtó testületének a vezetője geopolitikai szemléletű Bizottságról beszélt, amely a reálpolitika eszközeivel biztosítja Európa méltó helyét azon a világporondon, amelyet egyre inkább az autokraták és populisták uralnak. Ugyanakkor az általa vezetett Bizottság napirendre tűzte a demokrácia, a jogállamiság kérdéseit is, és ezek ma is befolyásolják Európa politikáját, de az érdekek és az elvek ütközései miatt az EU gyakran kénytelen volt improvizálni, ami a kívánatossal ellentétes hatást váltott ki.

Az IDEA európai igazgatója szerint von der Leyennek most egyértelműen a demokráciára kell építenie mondandóját. Ennek jegyében globális szinten olyan szövetséget kellene meghirdetnie, amely a technológia emberközpontú felhasználását segíti elő a fejlődő demokráciákban. Európai szinten az EU keleti irányú, illetve a Nyugat-Balkánra vonatkozó bővítése érdekében a demokratikus reformokat segítő alap létrehozását kellene deklarálnia. Végezetül pedig magán az Unión belül olyan intézkedéscsomagot kellene meghirdetnie, amely a jövő évi európai választásokba való külső beavatkozás elhárítását célozza, és emellett fel kellene szólítania az európai politikai pártokat arra, hogy fogadják el az online kampányolás magatartáskódexét.

Menekültpolitika: Több Bécsre, kevesebb Berlinre lenne szükség

A Frankfurter Rundschau arról számol be, hogy Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök szerint a menekültpolitikában „több Bécsre, kevesebb Berlinre” lenne szükség, magyarán a korlátozóbb jellegű osztrák gyakorlat követését javasolja Németországnak, a bevándorlók számának csökkentése érdekében. Söder erről akkor beszélt, amikor Münchenben fogadta Karl Nehammer osztrák kancellárt.

Figyelemre méltó ellenpontjaként a von der Leyen-beszéddel kapcsolatos elvárásokról szóló, imént ismertetett cikknek, a frankfurti lap úgy fogalmaz, hogy Ausztriának „ideológia helyett pragmatizmussal” idén sikerült elérnie a beadott menedékkérelmek számának 30 százalékos csökkenését, miközben ez Németországban 77 százalékos növekedést mutat az előző esztendővel összevetve.

A bajor tartományi kormányfő a külső EU-határ mellett a német határ hatékonyabb védelmét is szükségesnek tartja. Szerinte fel kell hagyni az Afganisztánból érkezők könnyített befogadásával, gyorsabban kell kitoloncolni a bűnelkövetőket, valamint ki kell bővíteni a biztonságosnak tekintett – vagyis az onnan való menekülést nem automatikusan indokló - eredetországok körét, például a Maghreb-államokkal, Örményországgal, illetve Indiával. A befogadottak Bajorországban hamarosan úgy juthatnak majd pénzbeli támogatáshoz, hogy a kártyájukban levő chip csak meghatározott árucikkek vásárlását teszi lehetővé. A Rundschau a probléma osztrák megközelítését ismertetve kitér arra, hogy Ausztriában az illegálisan érkezők 80 százaléka a magyar határon keresztül jut be.

Törökorszák érdekei ellenére fordul az autokrata vezetőkhöz

Törökország elfordul Európától, és inkább autokrata vezetőkhöz közeledik, félő, hogy akár saját érdekei ellenében is – vélekedik a párizsi Le Monde-ban megjelent cikkében Marc Pierini, az EU volt ankarai nagykövete. Emlékeztet arra, hogy a júliusi vilniusi NATO-csúcs olyan benyomást keltett, mint ha Törökország beleegyezett volna a svéd csatlakozásba, holott a kérdés még ma is nyitott. Pierini szerint a májusi választások Recep Tayyip Erdogan elnök számára a vártnál nagyobb győzelmet hoztak, az ankarai parlament összetétele pedig nacionalistább és konzervatívabb lett. A NATO-tag Törökország külpolitikájának kulcskifejezése a stratégiai autonómia, és ennek jegyében megerősödött az úgynevezett türkcentrikusság. Ankara saját befolyási övezetére összpontosít, vagyis Észak-Ciprusra, a türk nyelveket beszélő közép-ázsiai országokra, a Dél-Kaukázusra, az öbölmenti és más arab, illetve afrikai államokra – valamint az Oroszországgal való viszonyra. A szerző felhívja a figyelmet arra, hogy 2000 óta a török hadiiparban olyan fejlesztések valósultak meg, amelyek jelentős fegyverexportőrré teszik az országot. Ankara nem csupán drónokat, hanem hadihajókat, rakétákat, páncélozott járműveket is árul.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

AGÁRSZOBROK ŐRZIK A KÖRFORGALMAT MÉSZÁROSÉK ÚJ TIHANYI REZIDENCIÁJÁN

444.HU
Szerző: NÉMETH DÁNIEL
2023.09.13.

Az utolsó simításokat végzik a Mészáros család tihanyi rezidenciáján. A kertépítés és a füvesítés eredményei remekül láthatóak, miután lekerült a kerítésről a mindent eltakaró fekete ponyva.

Belakták a számtalan biztonsági kamerával őrzött félhektáros ingatlant: három épület, medence, napozóteraszok, sziklakert mesterséges patakkal. A korona a telek közepén:

két szoboragár egy kagyló formájú szökőkút tövében, amint a körforgalmat fürkészi. Úgynevezett vadászbarokk kompozíció.

Az 5484 négyzetméteres ingatlan idén februárban lett teljes egészében Mészárosék tulajdona, miután több részletben megvették Eppel János (a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke) tulajdonrészét. Ifjabb Mészáros Lőrincé a telek 3/5-e, a fennmaradó 2/5 az Ekho magántőkealapé, ami Mészáros Lőrinchez köthető.

Egy múltbeli telekösszevonást követően hízott ekkorára a 03/49 helyrajzi számon nyilvántartott telek, majd 2022-ben megkezdődött az építkezés, a gazdasági épület felújítása és bővítése, nem lakóépület funkciójú besorolással. Hogy mennyire sikerült tartani a nem lakóépület kategóriát, az jól látható a képeken, napozóágyak, kanapék, fotelek, ebédlőasztalok, ameddig a szem ellát. A tavaly nyári adásvétellel az RTL információi szerint a fiatalabb Mészáros Lőrinc azt is vállalta, hogy öt évig nem adja el a termőföldet, és azt mezőgazdasági tevékenység céljára használja...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN VIKTOR MUNKAALAPÚ TÁRSADALMA A FIDESZ ALAPVETŐ ÉRTÉKE, DE VAN VELE EGY-KÉT SÚLYOS PROBLÉMA

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2023.09.13.

Orbán Viktor a munkaalapú gazdaság megteremtését is az egyik legfontosabb céljaként jelölte meg a Fidesz prominenseinek tartott kötcsei találkozón. A helyzet az, hogy ez mára részben meg is valósult. Magyarországon ma már inkább munkaerőhiány van, amit vagy vendégmunkásokkal, vagy magasabb bérekkel lehet kompenzálni. A magyar munkaalapú társadalmat szemlélve azonban egy rendkívül torz gazdasági szerkezetet látunk a NER csókosaival, a számításaikat megtaláló multikkal, és a velük semmilyen módon versenyre kelni nem tudó, piaci alapon működő cégekkel.

Orbán Viktor kormányfő sok érdekes gazdasági célkitűzésről is beszélt a Fidesz holdudvarának rendezett kötcsei találkozón, amelyeket igyekszünk alaposabban is megvizsgálni. Ezek zöme természetesen nem a semmiből jött: a Fidesz már nagyon régen beszélt olyanokról, hogy demográfiai fordulatra, külföldre irányuló „kifektetésekre”, energetikai függetlenedésre van szükség, a munkaalapú társadalom pedig mára a párt egyik alapértékének számít.

Mit jelent?

Mint megírtuk, a miniszterelnök a kötcsei találkozón azt mondta: 2034-ig tervezi a saját kormányzását, és van egy 15 pontos terve is arra, hogy „tiszteljen minket a világ”. Ennek egyik fontos sarokköveként említette a munkaalapú gazdaságot.

Ennek a kifejezésnek tengernyi irodalma van, de amíg a globális közgazdaságtanban inkább azt taglalják a közgazdászok, hogy mennyit kell ma egy embernek dolgoznia a tisztes megélhetéshez, hogyan csökkenthető a munkával töltött idő (négy napos munkahét), vagy azt nézik, hogy az örvendetesen egyre hosszabb élettartamunk hány százalékát kell aktív munkával tölteni, addig a Fidesz szólamaiban más ennek a kifejezésnek a jelentése.

Orbán Viktor gondolkodásában inkább úgy érthető meg a fogalom, hogy a munkaalapú társadalom a segélyalapú társadalom ellentéte.

Vagyis kiemelt cél, hogy Magyarországon mindenkinek legyen munkája, aki szeretne dolgozni (alacsony munkanélküliség), és minél többen akarjanak dolgozni (magas aktivitási ráta). A Fidesz mindkét pontban tagadhatatlan sikereket ért el.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján megdöbbentőek a számok. A 15-64 éves lakosság körében 2010-ben még 468,9 ezer munkanélküli volt, 2022 végén már csak 173,8 ezer. 2010-ben még csak 3,843 millióan dolgoztak ebben a korcsoportban, 2012 végén 4,586 millióan, az aktivitási arány 64 százalékról, 77 százalékra nőtt.

Írásunkban háttérbeszélgetésekre, és egy, a Partizánon éppen e témában elérhető vitára hagyatkoztunk. Utóbbin a Szikra Mozgalom táborában Orbán Krisztián és Pogátsa Zoltán közgazdászok fejtették ki a véleményüket a munkaalapú társadalom kérdéséről...

ITT OLVASHATÓ

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

IDÉN MÁR BIZTOSAN NEM LESZ NYUGDÍJPRÉMIUM

NÉPSZAVA
Szerző: MUHARI JUDIT
2023.09.13.

A novemberi korrekció mértékéről szóló bejelentéssel várhatóan október elejéig kell várni.

Biztosan nem lesz idén nyugdíjprémium – jelentette ki Farkas András nyugdíjszakértő. Lapunknak megjegyezte: a pluszpénz feltétele, hogy a GDP növekedése legalább 3,5 százalék legyen, ám a gazdaság most recesszióban van. A GDP növekedése a legoptimistább előrejelzések szerint sem haladhatja meg idén az 1,5 százalékot, már ha egyáltalán pozitív tartományban lesz ez a mutató – magyarázta. (Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tegnap nulla körüli idei GDP-növekedést említett). Épp a nagyon alacsony idei bázis miatt jövőre viszont meghaladhatja a 3,5 százalékot, a jelenlegi kormányzati várakozás egyébként 4 százalék. Ha ez megvalósul, akkor 2024 novemberében 10.000 ezer forintot kaphatnak prémium jogcímen az idősek.

A nyugdíjprémium kiszámításához a novemberi nyugdíj összegének, de legfeljebb 80 ezer forintnak az egynegyedét szorozzák a tényleges GDP növekedés és a 3,5 százalék törvényi küszöbérték különbségével, de legfeljebb 4-gyel, így annak maximális összege 80 ezer forint.

Farkas András megjegyezte: a nyugdíjprémium mára elvesztette a jelentőségét. Egyszeri juttatásról van szó, ami (a korrekcióval ellentétben) nem épül be az ellátásba, és amit a 2009-ben felfüggesztett 13. havi nyugdíj helyett vezettek be.

Az adható összeget és a számítást a Fidesz nem tartotta karban, nem igazította például a változó átlagnyugdíjhoz. A szakember ettől függetlenül is úgy véli, a nyugdíjprémium a 13. havi nyugdíj 2022-től történt teljes, ráadásul felső korlát nélküli visszavezetése miatt is okafogyottá vált.

Kifogásolta azt is, hogy ha minden feltétel teljesül, akkor csaknem 2,5 millió jogosult részére kell kiosztani a prémiumot. Így az évek alatt – különösen az elszabadult infláció következtében – minimálisra zsugorodott a juttatás vásárlóértéke. Sokkal célszerűbb és méltányosabb felhasználása lenne – mondta –, ha ezt a pénzt csak a legszegényebb, körülbelül 220 ezer nyugdíjasnak osztanák el, ami így már érdemi segítséget jelentene. Ennek kézenfekvő eszköze lehet, ha az egyébként is reformra szoruló nyugdíjemelési eljárásban új elemként megjelenne egy szolidaritási korrekció.

A témában kerestük a Pénzügyminisztériumot, de kérdéseinkre nem kaptunk választ...

ITT OLVASHATÓ

MI FOGJUK FINANSZÍROZNI NORVÉGIÁT?

HÍRKLIKK
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2023.09.13.

Orbán Viktor mostani kötcsei beszédében nemcsak uralkodni akarásának dátumát tolta ki, hanem emelte a tétet is. Arról, hogy milyen országot szeretne tizenegy év múlva: „nagyok, erősek és gazdagok akarunk lenni” – mondta, amelyet az egész világ tisztel. Az odavezető út egyik cölöpét abban jelölte meg, hogy hitelfelvevő helyett hitelt nyújtó nemzetté váljunk. Mást is mondott, de most csak ezzel a jóslatával foglalkoznék, annál is inkább, mert ami az utóbbi években történt és várhatóan a közeljövőben történni fog, az éppen, hogy szembemegy e kijelölt céllal. Lehet, hogy Orbán nem tudja, milyen irányokba deformálódott el mára a magyar gazdaság, vagy tudja, de öntelten úgy gondolja, hogy még ezt a valóságtól való orbitális elrugaszkodást is megengedheti. Követve azt az elvet, miszerint akkorát kell hazudni, hogy senkinek sem jusson eszébe kétségbe vonni.

Ebben rám nem számíthat.

Orbán viszonya az államadóssághoz

Orbán Viktor 2010-ben kormányra kerülve, először is megpróbálta elérni az uniónál, hogy a Bajnai Gordon által kiharcolt 3,8 százalékos hiányt engedjék legalább 6 százalékra növelni. Ám az akkori biztos, Almunia csak megmosolyogta. De amikor Kósa Lajos Görögországot idéző szavaira az ország szekere kis híján árokba borult, két nap alatt olyan programot tett le, aminek legfontosabb pontja – a hitelezők megnyugtatására – a korábban elfogadott hiánymutató melletti kiállás volt.

2011-re azonban újból megpróbálta megemeltetni a költségvetési kiadások keretét a Nemzetközi Valutaalappal, ám ez sem sikerült, s „megoldásként” bekövetkezett az IMF szakembereinek kipaterolása (ez volt az első) az országból. Ebben az esztendőben a költségvetési hiány az előző évhez képest a GDP arányában is emelkedett, öt százalék fölé nőtt. Ekkor az EB intett be Orbánnak, kilátásba helyezve bizonyos uniós források zárolását abban az esetben, ha a deficit meghaladná a maastrichti előírás mértékét, a bruttó hazai termék három százalékát.

E múltbeli történéseket csak azért idéztem fel, hogy tudatosítsam: Orbán második kormányzásától kezdve, azt akarta elérni, hogy a költségvetési hiány kiterjesztése (amitől az adósságállomány szaporodik) adjon neki akkora mozgásteret, amiből sikereket tud felmutatni. Mondhatjuk, hogy az államadósság növelésének pártján állt, noha 2010-es kormányprogramjában ennek az ellenkezője mellett foglalt állást...

ITT OLVASHATÓ