2023. szeptember 1., péntek

UNGVÁRY RUDOLF: A HATALOM SZÉLSŐJOBBOLDALI ÉS FASISZTOID

HÍRKLIKK / KLIKK TV
Szerző: HÍRKLIKK
2023.09.02.


A magyar kormány nem a tiszta keresztény konzervatív értékeket képviseli, a jelenlegi hatalom szélsőjobboldali. Elferdítik a történelmet, olyan megnyilvánulások jelennek meg, amelyek az agyhiányos, teljes ostobaság megnyilvánulásai, és semmit nem tanulnak a történelemből – mondta a Klikk Tv Mélyvíz című műsorában Ungváry Rudolf író, politikai elemző.



Ez a rendszer a magyar történelmet elferdíti és mérgező azokra nézve, akik ezt elfogadják. A mostanában megjelenő történelemferdítő cikkek – köztük például a 1968-as csehszlovák bevonulásról szóló – miatt Ungváry a Széchenyi Könyvtárban végigolvasta az 1944 és '45 április közötti magyarországi nyilas lapokat. Különösen pedig azokat, amelyek Budapest ostroma idején jelentek meg, amit ő maga is átélt. Az akkori nyilas lapok jóvátehetetlen, csökött, iszonyatos hangvételére emlékeztette, hogy valaki azt képes volt leírni a Magyar Nemzetben – ahol a például az említett cikk megjelent –, hogy a magyar katonaságot a lakosság örömmel fogadta, mint a magyar államiság hordozóinak letéteményesét a Felvidéken, és a reményt egy revízióra, ezért szükségszerű volt a magyar katonaság bevonulása – emlékeztetett Ungváry Rudolf.

Ez körülbelül olyan, mintha valaki azt mondja, Auschwitz csak egy munkatábor volt, mert Auschwitz a gyűlölködés és a megveszekedett náciság – magyarázta az író, majd hozzátette: „ez az agyhiányos, teljes ostobaság megnyilvánulása, amely semmit nem tanul a történelemből. Abból, hogy esetleg a szovjet ajándékaként '68-ban visszakapnánk a Felvidéket, egy ugyanolyan mérgező ajándék formájában, mint ahogy visszakaptuk Dél-Szlovákiát, a déli Felvidéket, az északkeleti Felvidéket, a Délvidéket és Észak-Erdélyt Hitler jóvoltából.” Mindebből arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi magyar hatalom szélsőjobboldali. „Én vagyok a jobboldali. A jobboldaliság egy demokratikus politikai nézetforma.”...

ITT OLVASHATÓ, ITT NÉZHETŐ MEG

EZ NEM OKTATÁSI KATASZTRÓFA. EZ TÁRSADALMI KATASZTRÓFA – RADÓ PÉTER OKTATÁSKUTATÓ

FORBES
Szerző: BÁNÁTI ANNA
2023.09.01.


A mai oktatási rendszerben a legtöbb, ami történni tud, egy lassú leépülés, aminek nincs végpontja, bármeddig folytatódhat. Nem csupán oktatási, hanem társadalmi katasztrófa is zajlik a szemünk előtt, a hatásait pedig évtizedek múlva is érezni fogjuk. Interjú Radó Péter oktatáskutatóval.


Forbes.hu: Pénteken a tanévnyitó apropóján újabb tüntetést hívott össze az Egységes Diákfront. Milyen szemmel szokta figyelni ezeket a tüntetéseket egy oktatáskutató?


Radó Péter: Nem nagyon szoktam nézni, hogy hányan vesznek rajtuk részt. Azt gondolom, hogy ezeknek a tüntetéseknek nem az a funkciója, hogy nagy tömegeket mozgósítsanak. Tudjuk 2016 óta, hogy különösebb hatást nem gyakorol, ha 40–50 ezer ember kint áll a Kossuth téren az esőben.

Azt szoktam nézni, hogy mennyire sikerül „meghekkelnie” a rendszert egy demonstrációnak. Az egyes számú szempont az, hogy milyen erős a médiavisszhang. Ha erős, és csak kétszázan vannak kint, az ütősebb, mint ha kétezren vannak, de a hír eltűnik a médiában. A másik szempontom az, hogy történik-e bármi olyasmi, amire a kormányzatnak kommunikációs választ kell adnia. Ebben a rendszerben nem létezik oktatás- és szakmapolitika, tehát nem várható, hogy bármilyen tüntetésre közpolitikai választ adna a kormányzat. Ha mégis úgy érzik, hogy reagálniuk kell, azt már vehetjük úgy, hogy egy „hack” a rendszeren.

Érdemes a tüntetéseket folytatni?

Mindenképpen érdemes. Nem azért, mert ezek a tüntetések elérnek bármit is. Egy autokratikus rendszerben olyan nincsen, hogy valakik követelnek valamit, és azt a kormány kompromisszummal vagy akár kompromisszum nélkül teljesíti. A legtöbb követelést nem is áll módjukban teljesíteni, mert ehhez politikai fordulatra lenne szükség – egy kicsit helyre kéne állítani a demokráciát, kicsit helyre kéne állítani a jogállamot. Ezt szerintem ne várjuk a diákok és pedagógusok tüntetésétől.

De ez nem jelenti azt, hogy nincsen értelme.

"Valószínűleg nincs ma Magyarországon olyan ember, hacsak nincs begombázva, aki azt gondolná, hogy az, ami az oktatási szektorban történik, egy sikertörténet".

Abból a szempontból borzasztóan instrumentálisak ezek a tüntetések (és az ellenállás különböző formái), hogy folyamatosan napirenden tartják a problémát.

Emellett egy korlátozott nyilvánosságot teremtenek az oktatásban lévő problémák számára. Ez azért borzasztóan fontos, mert maguk az oktatás szereplői is a médiából értesülnek arról, hogy mi zajlik a közoktatásban. Belső nyilvánossága a szakmának nincsen, teljesen elhalt, mert megszűntek azok az intézmények, amik ezt biztosíthatták volna. Az, hogy van egy kicsi, független nyilvánosság, ami napirenden tartja a problémát, azt jelenti, hogy valamifajta belső, szakmai nyilvánosság is működik...

EURÓPÁBAN MOST KELET FELÉ FORDUL A FIGYELEM - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.09.01.


"Az elszámoltatható, demokratikus európai kormányzás jövőjét most nem csupán Párizsban és Berlinben határozzák meg, hanem Varsóban, Kijevben és Prágában is" – írja a Politico oldalán megjelent cikkében Alex Soros. Ennek megfelelően hangolja újra működését a Soros Alapítvány.


Tegyünk kísérletet arra, hogy tisztábban lássunk abban a kérdésben, most akkor távozik vagy nem távozik a Soros Alapítvány. Alex Sorosnak, a Nyílt Társadalom Alapítvány új elnökének, az alapító Soros György fiának a Politico című amerikai portál európai kiadásában tegnap közölt véleménycikkéből számomra az derül ki, hogy távozik is, meg nem is. Túl sokra tehát nem jutunk, de azért nézzük az írás fontosabb kitételeit.

A cím azt állítja, hogy nincs kivonulás Európából, a cím alatti lényegkiemelésben pedig az alapítványi elnök annak a reményének ad hangot, hogy az intézmény – átalakított formában – képes lesz segíteni az európai projekt teljes megvalósításának az ígéretét.

Alex Soros szerint félrevezetőek azok az állítások, hogy az alapítvány távozik Európából. Európa továbbra is hatalmas stratégiai jelentőséggel bír az alapítványi tevékenység szempontjából, de – folytatódik a gondolatmenet – változtatásokra van szükség, miként történt ez a berlini fal leomlása után is, amikor a kelet- és közép-európai nemzetek EU-csatlakozása került a középpontba, valamint a 2008-as gazdasági válságot követően, amikor a Soros-alapítvány jelentősen növelte brüsszeli és nyugat-európai tevékenységét.

Alex Soros szerint Európában most kelet felé fordul a figyelem. Beláthatatlan következményekkel jár majd az ukrajnai háború, Lengyelország gazdasági felemelkedése pedig az EU nettó befizetőjévé teheti az országot. „Az elszámoltatható, demokratikus európai kormányzás jövőjét most nem csupán Párizsban és Berlinben határozzák meg, hanem Varsóban, Kijevben és Prágában is” – olvasható a véleménycikkben.

A Nyílt Társadalom Alapítvány tehát változtat európai prioritásain, és ez valóban távozást jelent bizonyos tevékenységi területekről. Továbbra is támogatják viszont az ukrajnai alapítványt, továbbá a moldovai és a nyugat-balkáni alapítványokat. Folytatják, sőt, nagy mértékben fokozzák azon erőfeszítéseiket, amelyek Európa legnagyobb etnikai kisebbségének, a 12 millió, nagyrészt Kelet-Európában élő romának kijáró egyenlő bánásmód biztosítására irányulnak. És – írja Alex Soros – továbbra is elkötelezettek a Közép-európai Egyetem, a CEU mellett, amelyet Budapesten bezáratott Orbán Viktor magyar miniszterelnök, és amely Bécsben új otthonra talált. Arra is ígéretet tesz az alapítvány új elnöke, hogy nem hagyják cserben azokat, akik fellépnek a demokratikus jogokért az autokratákkal és a leendő diktátorokkal szemben, akár Európában, akár másutt.

Ezután a Politico vendégkommentátora kifejti, hogy fel kell készülni bizonytalan és veszélyes időkre is. Úgy vélekedik, hogy Donald Trump vagy valamely más amerikai elszigetelődéspárti republikánus jelölt elnökválasztási győzelme sokkal rosszabb következményekkel járna Európára, mint Amerikára nézve. Ezért aztán – írja – a Nyílt Társadalom Alapítványt alkalmassá kell tenni arra, hogy reagálni tudjon bármilyen helyzetre, ami előállhat az Atlanti-óceán két partjának bármelyikén.

Félreértésből tart előadást egy német polgármester az MCC-n

Most pedig ejtsünk néhány szót egy bizarr félreértésről, amelynek betudhatóan Boris Palmer, a németországi Tübingen főpolgármestere szeptember 5-ödike és 7-edike között látogatást tesz Magyarországon, ahol a – rövidítve MCC-ként emlegetett – Mathias Corvinus Collegiumhoz tartozó Német-Magyar Intézet meghívására előadást tart. Mint a Die Welt német lap írja, az MCC szorosan kötődik az Orbán-kormányhoz. Most azonban kiderült, hogy a városvezető a tübingeni egyetem egyik professzorának, Reinhard Johlernek a téves tanácsára fogadta el a budapesti meghívást. Johler, az egyetem empirikus kultúratudományi intézetének az igazgatója azt hitte, hogy a jóhírű budapesti Corvinus egyetemtől érkezett az invitálás, és ennek nyomán még tavaly decemberben javasolta Palmernek, hogy azt fogadja el.

A főpolgármester tervezett fellépése bírálatok kereszttüzébe került. Johler professzor az MCC által betöltött szerepet rendkívül kritikusan ítéli meg, míg a Corvinus egyetem nemzetközi elismerésnek örvendő intézmény – közölte a tübingeni egyetem, annak tulajdonítva a félreértést, hogy decemberben nem nézték meg alaposan, honnan is érkezett a meghívást tartalmazó email. Johler sajnálkozik, a városvezető azonban most, néhány nappal a tervezett út előtt már nem akarja lemondani a programját. Közleménye szerint ez aránytalan reagálás lenne. „Alapvetően helyesnek tartom a párbeszédet azokkal az eltérő politikai nézetekkel, amelyek Magyarországon vagy Lengyelországban többséget képesek vonzani” – idézi a Die Welt a tübingeni városvezetőt. Mellékesen megjegyzem, hogy ennek a lapnak korábban az a Boris Kalnoky volt az egyik magyarországi tudósítója, aki most a Mathias Corvinus Collegium médiaiskolájának a vezetője.

ITT A FRISS GDP-ADAT! EZÉRT VAN EGY ÉVE RECESSZIÓBAN A MAGYAR GAZDASÁG

PORTFOLIO
Szerző: MADÁR ISTVÁN
2023.09.01.


A második negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 0,3 százalékkal elmaradt az előző negyedévitől, illetve (szezonálisan és naptárhatással igazítva) 2,3 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál. A GDP reálértéken a negyedik egymást követő negyedévben zsugorodik, vagyis egy éve van recesszióban a gazdaság. A ma megjelent részletes adatokból az is kiderül, hogy az egyes részterületek hogyan teljesítettek.

A mai adat már nem okozott meglepetést az előzetes közléshez képest, augusztus közepén kiderült, hogy az előzetesen vártnál rosszabb lett a GDP-adat, és ezzel az eddig ismert (1996-tól mért) leghosszabb recessziós periódusába került a magyar gazdaság.


A mai részletesebb adatok segítségével már tisztábban látunk a második negyedéves teljesítményt illetően. Azt az előzetes számokból is tudtuk, hogy a recesszióban ragadás oka, hogy az ipari és szolgáltató ágazatok gyengélkedését a kis súlyú mezőgazdaság idei nagy növekedése a várakozásokra rácáfolva nem tudta ellensúlyozni. Ebből már sejthető volt, hogy a gyenge belső kereslet hatásai mostanra elérték a nagy szolgáltató ágazatokat, illetve a beruházási aktivitás is a vártnál gyengébb lehetett. Ez utóbbit a tegnap megjelent adatok már alátámasztották...

TÍZBŐL NÉGY MAGYAR NYOLCADIKOS NEM ÉRTE EL AZ ALAPFOKOT SEM SZÖVEGÉRTÉSBEN – TÉRKÉPEN A KÜLÖNBSÉGEK

SZABAD EURÓPA
Szerzők: SZALAI BÁLINT, NÉMETH DÓRA
2023.09.01.


Az utolsó kompetenciamérés alapján igen komolyan bezuhant a magyar nyolcadikosok szövegértése, durván negyven százalékuk az alapszintet sem érte el. Tavaly először volt online a teszt, ezért viszont más típusú problémák is közrejátszhattak, nem biztos, hogy ennyien nem értik, amit elolvasnak. Járásonként térképre tettük a 2022-es eredményeket, böngéssze őket végig!

A tavalyi országos kompetenciamérés eredményei közül kilógott a nyolcadikosok minden korábbinál rosszabb eredménye. E szerint a magyar nyolcadikosok negyven százalékának nem sikerült az alapszintű szövegértés elsajátítása a közoktatásban.

Ez egyben történelmi mélypontot jelentett a nyolcadikosok szövegértésénél...

AZ UKRÁNOK NEM ÜLTEK EGY ASZTALHOZ SZIJJÁRTÓ PÉTERREL – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.09.01.


 Meglett rá a válasz is

Igen, vétó. És senki sem csatlakozott az érveléséhez.

Az EU-kölcsönnel sem lehet kikerülni a jogállamisági feltételeket

A kormánynak pillanatokon belül nyilatkoznia kell, lehívja-e a helyreállítási alap hitellehetőségét, és le kell adnia egy tervet az orosz energiáról való leválásról. Ugyan ebben benne van a lehetőség az uniós források könnyebb elérésére, de csak a teljes összeg töredékére.

Navracsics: Magyarország az egyik leghatékonyabb felhasználója az európai uniós forrásoknak

Amennyiben pontosabban definiáljuk a Magyarország kifejezést, még igaza is lehet.

Kövér László ismét megkímélte Orbán Viktort egy kínos kérdés megválaszolásától

Ebben a parlamenti ciklusban már 17 kérdést dobott így vissza Kövér – mind ellenzéki volt. Mi más…

Jelentés Magyarország mentális állapotáról

“… ez a Fidesztől ölelt kis ország az utóbbi években olyan lett, hogy egy időutazó, aki a rendszerváltozás idején járt nálunk utoljára, ijedten fordulna vissza és menekülne, amilyen gyorsan csak tud.”ez a Fidesztől ölelt kis ország az utóbbi években olyan lett, hogy egy időutazó, aki a rendszerváltozás idején járt nálunk utoljára, ijedten fordulna vissza és menekülne, amilyen gyorsan csak tud.”

Bánki Erik 534 millió forintos banki tartozására még kapott 200 millió hitelt

Ha szabályosan töltötte ki a vagyonnyilatkozatát, maximum évi bruttó 78 millió forint bevétele lehet.

A Budapest-Belgrád vasúton kívül nincs pénz vasútfejlesztésre, le is állt

A szakszervezeti vezető szerint, ha a Mezőzombor–Miskolc, Miskolc–Füzesabony és Hatvan–Füzesabony közötti vasúti pályaszakaszon végzett vasútfejlesztésen dolgozó cégen behajtanák a túlszámlázásokat, már össze is jönne az a 32 milliárd. Igen, benne van Mészáros Lőrinc.

Az éjjel soha nem érhet véget…

Az éjjel megint tízmilliárdokkal zsonglőrködött Orbán Viktor.

Hűtlen kezelés gyanújával nyomoz a rendőrség egy fővárosi ingatlancég értékeinek eladása miatt

Anno príma áron kötött ingatlanüzleteket a Rogán Antal vezette Belváros-Lipótváros önkormányzatával.

Energiabiztonsági okokból titkos, hogy mennyiért adta el az állam az oroszlányi erőművet Habony köreinek

Viszonylag gyakran előfordult az elmúlt években, hogy egy-egy kényes pontra tapintó adatigénylés esetében nemzetbiztonsági okokra hivatkozva tagadták meg az adatgazdák a közérdekű adatok kiadását.

Kezd körvonalazódni, mi Pesty László “feladata”

A következő négy hónapban jó eséllyel kellemetlen információk fognak napvilágra kerülni. Állítja, ez a folyamat a Fidesz megtisztulásához vezet, Orbán Viktor pedig örülni fog neki. Laci, a takarító…

Romokban a közoktatás, miközben a NER elitképzője alig tud mit kezdeni a milliárdjaival

Túl kicsi diákszállót terveztek be a kormányközeli Mathias Corvinus Collegium miskolci központjába, de 205 millió forint extrából készítenek új tervet.

Még itt: Van, aki el sem kezdi az egyetemi tanulmányait az elszálló albérletárak és a kevés kollégiumi férőhely miatt

Nem tetszett az orosz vezetésnek a Barbie-film

Az Oppenheimer sem felel meg az államfő által kitűzött céloknak, amelyek a hagyományos orosz szellemi és erkölcsi értékek megőrzésére és megerősítésére irányulnak.

Kibertámadás érte a Klubrádiót és a Mex Rádiót

Mint arról a Media1 beszámolt, az idén már közel 40 magyarországi portált ért sorozatos kibertámadások miatt a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) kedden állásfoglalást adott ki, amelyben felszólította a magyar hatóságokat, hogy az eddigi nyomozásokat vonják össze egy közös nemzeti vizsgálatba, hogy megállíthassák a sajtószabadságot támadó kiberbűnözőket. Biztos nagyon igyekeznek majd.

A lengyel állami tévét nézve megdöbbentő a politikai hisztéria

Korábban a németellenesség elsősorban a történelmi emlékezetre támaszkodott. Most Németországot az Európai Unióval azonosítják. Tehát, amikor a brüsszeli intézmények bírálják a jogállamiság lengyelországi gyászos állapotát, ez a lengyel kormány értelmezésében Németország műve.

A MAGYAR ISKOLA NEM AZ ÉLETRE TANÍT, HANEM ARRA, HOGY HOGYAN KELL VISELKEDNI AZ ÓRÁKON

TELEX
Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2023.09.01.


Vajon mennyire korszerű tudást ad ma az iskola Magyarországon, és mennyire az életben való érvényesülésre készíti fel a fiatalokat? Oktatási szakértőkkel, pedagógusokkal beszélgetve az derül ki, hogy a szigorúan meghatározott központi tanterv, az egyre több tananyag mellett alig-alig marad idő a legfontosabbakra: a csoportmunkára, az egyéni fejlesztésre, a kreativitás kibontakoztatására. Hiába próbál a kormány új tantárgyak bevezetésével lépést tartani, éppen nem a tantárgyak bővítése lenne a cél. A tanárok és szakértők szerint a kevesebb tananyagból jóval több maradna meg, az érettségi egy össznépi hazugság, és az iskolában leginkább azt tanítják meg, hogyan figyelj valakire, akinek van egy státusza.


Ma kezdődik a tanév. Van, akinek az iskola egy új fejezet kezdetét, másnak a szerelmével való találkozást, a hivatását vagy éppen a reggeli szendvicscsomagolást jelenti. Persze az iskola elsődlegesen a tudás megszerzésének és átadásának a terepe. De vajon mihez elég az a tudás, amit manapság megkapnak a diákok az iskolában? És egyáltalán, mennyire hasznos dolgokat tanulnak napi hat-nyolc órában ott?

A csoportmunkát, de az önálló munkát is tanítani kell


Az iskolában megszerzett tudást azért nehéz objektíven mérni, mert sokszor csak a középiskola befejezése után derül ki, mire volt elég. Az iskola funkciója ugyanis nem feltétlenül az, hogy a száraz tananyagot átadja, vagy az érettségire felkészítse a fiatalokat. Inkább olyan képességeket, kompetenciákat kell(ene) a gyerekek kezébe adni, amikkel aztán akár a felsőoktatásban, akár a munkaerőpiacon érvényesülni tudnak. Meg kell vagy meg kellene tanulniuk a diákoknak az információszerzés, a további tanulás képességét, tudniuk kellene jól kommunikálni, digitális eszközöket kezelni, gondolkodni, adatokat rendszerezni, kreatívnak lenni, a pénzügyeket átlátni, vállalkozni, csapatban dolgozni, egészségesen élni és sok minden mást is...


„ENNYIRE HÜLYÉNEK NÉZ MINKET AZ ÁLLAM?!” – AUSZTRIÁBA KIVÁNDORLÓ CSALÁDOK A MAGYAR OKTATÁSRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2023.09.01.


Ha nincs tanárhiány, miért kell napközis tanárként délelőtti órákat tartani, alsós tanárként felsősöket oktatni vagy több osztályt összevonva tanítani? Miért gondolják az oktatáspolitika szócsövei, hogy a szülők sem fogják látni a valóságot a számoktól, amikkel megpróbálják kiszúrni a szemüket? És miért költözött annyi család idén Ausztriába, ha a hazai iskolákban minden a legnagyobb rendben van? Tanévnyitó nagykép a magyar oktatás omladozó építményéről.


Eltelt a nyár, ma ismét becsöngetnek a magyar iskolákban, az azonban kérdés, hány tanárt és hány diákot talál ez a jelzés intézményen belül. Bár a kormányzati kommunikáció egész nyáron arról szólt, hogy minden rendben az oktatás terén, nincs itt semmi látnivaló, augusztus végére, a tanévnyitó értekezleteken már kirajzolódni látszott, milyen abszurd helyzeteket produkál a státusztörvény elfogadásával generált pályaelhagyási hullám. Kiderült az is: nem csak a tanárok állnak fel, de – ahogy Gulyás Gergely is elismerte – jó néhány diákkal kevesebb kezdi meg a hazai oktatási rendszerben a tanévet. Mára több mint tízezerre nőtt az osztrák iskolákba átvitt magyar gyerekek száma, nyáron egész családok szedték a sátorfájukat, hogy egy nyugodtabb élet reményében Ausztriába költözzenek.

Aki csak a kormányzati kommunikációval szembesül, úgy érezheti, nem abban az országban él, ahonnan ezek az emberek elvándoroltak. Ha sorra vesszük, mi mindent állítanak a magyar kormány szócsövei oktatásügyben, rendre azt kell tapasztalnunk: ha velük nem is, az általuk felhozott számokkal szembejön a valóság...

ORBÁN-TÖRVÉNYEK A GIMNÁZIUM FALÁN

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.09.01.


Ugyan sejtettük, de nem gondoltuk volna, hogy eljön ez az idő is. Lamentálhatnánk itt Rákosi-, vagy Horthy-korról, sötét fasizmusról vagy elrettentő kommunizmusról, de azt kell látnunk, hogy a NER-ben mindkettő jelen van egymásba gabalyodva, megspékelve műkeresztény feudalizmussal, amit ma már bízvást nevezhetünk Orbánizmusnak is. Mert az. Azt is látjuk, hogy ennek kivirágzásához nem elég a névadó tébolyodott gondolatisága, narcisztikus hatalomvágya, mert ha nem volna hozzá rajongó fogadókészség, nem telepedhetne a nyakunkra, pedig azt látjuk. Szügyig vagyunk benne, s egyre csak merülünk.

Újabb, az eddigieknél mélyebb és sötétebb stációját tapasztalhattuk meg ennek a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium felújítás utáni avatásán, ahol huszonkét milliárdot áldoztak az „orbán viktor álávju” életérzés kifejezésére és megörökítésére. A szerencsétlen diákok a frissen átadott átnevelőtábor falán nemzeti keretben olvashatják a falra applikálva „Magyarország hét törvényét”, amelyeket Orbán Viktor hagymázolt a három év előtti augusztus 20-i beszédében, de ebben a formában olyan lett, mintha Mózes hozta volna le a hegyről a kőtáblákat, amelyek tartalma alapján aztán és azután élni muszáj...

TANÉVKEZDÉS ÉS A FALATNYI, VADÍTÓAN SZEXY PROPAGANDA - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENZE
2023.09.01.


Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele 2023 első szeptemberi napjának reggelén. Szokás szerint négy cikket külön is ajánlunk:






Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni...

„NEM KELL ISMERNEM CÉLOMAT, MERT CÉLOM ISMER ENGEM” – A SZABAD OKTATÁSÉRT TÜNTETTEK BUDAPESTEN AZ ÚJ TANÉV ELSŐ PERCÉBEN

NÉPSZAVA
Szerző: NÉPSZAVA
2023.09.01.



Énekkel állt ki több szervezet a nyár utolsó napjának éjjelén a Közép-Európa Egyetem (CEU) tetőteraszára.

– Az történt, amit pontosan lehetett előre látni – írja a közös kiállás kapcsán a Freeszfe – az „illiberális” hatalom privatizációnak álcázza a mélyállam kiépítését, sorra foglalta el az oktatási intézményeket, csorbítja az egyetemi autonómiát, korlátozza az oktatás szabadságát.

Az eseményt a Freeszfe szervezte, céljuk, hogy jelezzék, nincsenek egyedül, nem csak ők küzdenek az oktatás szabadságáért. Valóban nem csak ők, Weöres Sándor A célról című verséből készült, Selmeczi György által megzenésített kórusművet egyszerre énekelte a CEU, az Oltalom Karitatív Egyesület, az Egységes Diákfront, a Pedagógus Egység, az Akadémiai Dolgozók Fóruma, a Független Zeneakadémisták és a Freeszfe szervezetének több tagja és meghatározó alakja, köztük Ascher Tamás, Németh Gábor, Földényi F. László és Törley Katalin. Az éneket pontban augusztus 31-én éjfélkor kezdték, ekként léptek be a tanévbe.

Ám nem csupán a tanévkezdéshez kötődik augusztus 31. éjjele, hanem a legendás egyetemfoglaláshoz is. Három éve ezen a napon mondott le a 155 éves SZFE szenátusa, tiltakozásul az egyetemi autonómia felszámolása ellen, éjfélkor a hallgatók elfoglalták az egyetemet. Hetvenegy napig álltak ellen a kormánypárti körökben névleg modellváltássá szelídített, ám valójában erőszakos tűrő átszervezésnek. A koronavírus-járvány nem kedvezett az épületőrzőknek, előbb-utóbb föl kellett adniuk a Vas utcát. Az ellenállás folytatásaképpen alakult meg a Freeszfe Egyesület, melyben ma is folyik az oktat. Ehhez az ugyancsak kormányzati üldözöttnek számító CEU biztosít helyszínt...

ÉLET ÉS IRODALOM 2023/35. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2023.09.01.


P U B L I C I S Z T I K A

Széky János
A népek heroinja


Az 1968-as prágai tavasz eltiprásának évfordulója alkalmából az egyik magyar kormányoldali újság szerzője a következő szemenszedett hülyeséget volt képes leírni: „a magyar honvédek a történelem és az igazság jogán magyar nézőpontból fogalmilag nem lehettek megszállók a Trianonban elszakított Felvidék magyarlakta területein, amelynek polgárai elsöprő többségben kitörő örömmel, felszabadítókként fogadták a magyar fiú­kat”.

Mondjuk ez egyszerűen nem igaz, bárki utánanézhet, és a közlemény el is sikkadt volna a tömérdek más szemenszedett hülyeség között, ha nem volnának külpolitikai vonatkozásai. Szlovákiában azonban még létezik az Orbán-maffiától független magyar sajtó. Így hát a Napunk, a Denník N testvérlapja hírt adott a cikkről, innen aztán elterjedt a szlovák (és valamennyire a cseh) médiában, olyannyira, hogy a Pravda nevű, nagy elérésű szlovák liberális baloldali lap és portál (kéretik mellőzni a poénkodást, százhárom éve viseli ezt a címet, nem volt oka rá, hogy demokratikus korszakokban megtagadja) fordításban leközölte az egész cikket azzal a szándékkal, „hogy az olvasók képet kapjanak az Orbán Magyarországán előretörő irredentizmusról”.Tovább

A szerző további cikkei

Várhegyi Éva
Dicsőségtábla


Miközben a hazai médiát uraló kormánysajtó dicshimnuszokat zeng országunk állapotáról és a hozzá vezető kormánypolitikáról, a más fórumokból tájékozódó gyökeresen eltérő képet kap rólunk. Jóllehet a mainstream nyugati sajtóban a kritika fő tárgya a magát illiberálisnak nevező, az autokráciák felé nyitó orbáni politika, a kétféle olvasat közötti kontraszt a gazdasági mutatók nemzetközi összevetése alapján is szembeszökő.Tovább

A szerző további cikkei



Gadó Gábor
Az elfelejtett kérdés


„Ha azonban mégis emberek kívánunk maradni,
akkor csak egy út marad, s ez a nyitott társadalom felé vezet.”

(Karl R. Popper) Tovább

A szerző további cikkei


Szűcs R. Gábor
Szakítópróba

Bosznia-Hercegovina a felbomlás előtt?

A hazai politikusok és a média azt hangoztatja, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió „a szomszédunkban van”, holott a harctértől való távolság csaknem kétezer kilométer, de még Kijivtől is úgy nyolcszáz. Szeged és a bosznia-hercegovinai Banja Luka (a bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság, Republika Srpska, RS „fővárosa”) között légvonalban 283, autóval 416 kilométer a táv. Ezzel persze csöppet sem akarom lebecsülni az ukrán honvédő háború jelentette biztonsági fenyegetést, csupán arra kívánom felhívni a figyelmet, hogy ennél közelebb is van komoly, akár háborús veszélyt jelentő tűzfészek, amelyben az Orbán-kormány, hagyományaihoz híven, ismét a rossz oldalon áll. Persze az euro-atlanti szövetség ellenében.Tovább

A szerző további cikkei




Demszky Gábor
Oroszország el fogja veszíteni Ukrajna ellen vívott háborúját

Putyin egyedül maradt, és a NATO bővülni fog

A szerző további cikkei



Bollók Csaba
Az ablakon beeső fény

Medvigy Gábor halálára

F E U I L L E T O N

Schreiner Dénes
A diktatúra fenomenológiája

I R O D A L O M

Markó Béla
Időkapszula


A szerző további cikkei




Kovács Attila György
Hideg


A szerző további cikkei




Stermeczky Zsolt Gábor
domborzat


A szerző további cikkei

Stermeczky Zsolt Gábor


A szerző további cikkei





Szabolcsi Viktória
A lombról


V I S S Z H A N G

Soproni András
Csak a fele igaz


A szerző további cikkei



Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia

A Lator-tanya
Támogatókat keres a SZIMA a Lator László tiszasásvári emlékeit bemutató kötet kiadására


Marosán György
Fontos, hogy választhass!


A szerző további cikkei

K R I T I K A

Károlyi Csaba
Az időről


Szilágyi Júlia: Olvasott idők. Bookart Kiadó – Kalligram Kiadó, Csíkszereda–Budapest, 2022 [2023], 184 oldal, 3000 Ft

Szilágyi Júliának ez a nyolcadik kötete. Válogatás a korábbiakból. Remek esszék, melyek olykor tanulmányok is, olykor kritikák is. A kritikus közérzetét meghatározta a helyszín hatalma. Ezért lett inkább esszéista. „Úgy éreztem, ha az ember diktatúrában él, meg kell keresnie azt a formát, amelyben anélkül fejezhetné ki az egyéniségét, hogy elfogadhatatlan konfliktusokba keveredne. Minthogy nem vagyok lírikus, az egyetlen számomra nyitott mű az esszé” – mondta Demény Péter interjújában (ÉS, 2020. 8.). Szilágyi a Korunkban indult 1958-ban, 1969-től a kolozsvári lap belső munkatársa lett. Első könyve kismonográfia vagy nagyesszé volt Swiftről (1968), a forradalom előtt egyetlen kritika- és esszéválogatása jelent meg (A helyszín hatalma, 1979). Csak 1992-től taníthatott a kolozsvári egyetemen, de a beszélgetések továbbra is gyakran a lakásán folytatódtak, mely hagyományosan „művelt porszagot” árasztott (TGM), és „oázis volt sokaknak” (Láng Zsolt).Tovább

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Andócs Zoltán. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább

A szerző további cikkei

Huszár Ágnes
Ex libris


Szergej Geraszimov: Harkivi napló – Feljegyzések egy ostromlott városból

Jeva Szkaliecka: Nem tudod, mi a háború – Egy ukrán kislány naplója

Romsics Ignác – Rácz András – Fedinec Csilla: Az orosz–ukrán konfliktus történelmi háttérrel

Sz. Bíró Zoltán: Putyin háborúja

Visy Beatrix
Híre, hamva


Tabán – fényképek, történetek. Válogatta és a kísérőszövegeket írta Beliczai Bea. Bellibro Kiadó, Budapest, 2023, 336 oldal, 19 990 Ft

A most mintegy 300 fényképet közreadó kötet olvasója tehát bőségesen részesülhet a fotográfia keltette varázsban, már ha fogékony rá. A képek azonban nem csak magukért beszélnek. A fotók mellé minden oldalpáron egy szövegrészlet, idézet társul laza, asszociatív formában, így egyik médium sem telepedik rá a másikra. Ez bizonyára amúgy is képtelenség lett volna, mivel a szerkesztő „archív” anyagokból dolgozik, így a kétféle médium darabjainak ennél is szoros összepárosítása – szerencsére – nem is lehetséges.Tovább

A szerző további cikkei

Krupp József
Affekció és irodalom


Simon Attila: Affektív megértés. Hermeneutikai határmezsgyék az antik esztétikában, retorikában és poétikában. Ráció Kiadó, Budapest, 2022, 276 oldal, 2990 Ft

Simon Attila könyvének kilenc fejezete közül az első nyolc azt mutatja be, hogy az antik esztétikai, retorikai és poétikai irodalom alapszerzői milyen szerepet tulajdonítanak a műalkotások befogadása során az affekcióknak. Az utolsó írás az Iliász utolsó énekét elemzi. A könyv alcímében szereplő határmezsgyék mintha szerényebb vállalkozásra utalna, mint amit munkájában Simon megvalósít. A tanulmányok nem valamely területek határán helyezkednek el, hanem több, önmagában is óriási területet fognak át, egyszerre figyelve a filozófia, a retorika, a poétika és az irodalom teljesítményeire és szempontjaira. A sűrű és meggondolkodtató írások szerzője méltányos az olvasóival: a nem könnyű szövegek gondolatmenete világos, nincsenek bennük üresjáratok, mindvégig súlyos dolgokról van szó.Tovább

A szerző további cikkei

Láng Eszter
Rózsa és tenger


Géczi János: Az utolsó rózsához. Kalligram Kiadó, Budapest, 2023, 158 oldal, 3500 Ft

Forgatom a kötetet, ízlelgetem Géczi múltból előbukkanó emlékeit, járok vele a könyv lapjain, mégsem vele, talán egy másik helyen s egy másik időben, ízlelgetem az igéket, fő- és mellékneveket, na meg a rózsákat, és nemcsak amaz utolsót. És az almát, amely egyszerre „bágyadt fényű, fahéjfoltos”, „dűnei homok hőse” és szívós húsú, halovány fényű, amilyen a korai délelőtt”, attól függően, hogy ki nézi, miközben „egyre több lesz a megíratlan jelen”. Az olvasó együtt bolyong a költő lírai énjével a Makirina-öbölben –, mert persze itt is összefutunk.Tovább

A szerző további cikkei

Pollmann Ferenc
Amarcord, történészi változat


Deák István: Maratoni életem. Emlékirat. Kronosz Kiadó, Pécs, 2023, 381 oldal, 4950 Ft

A 2023. januárban, életének 97. esztendejében elhunyt, 1956 óta az Egyesült Államokban élő magyar származású történészprofesszor, Deák István visszaemlékezéseit példás gyorsasággal már a könyvhétre sikerült megjelentetnie a pécsi Kronosz Kiadónak. Bevallom nekem már a szöveg olvasása közben eszembe jutott a párhuzam Fellini általában önéletrajzi ihletésűnek tartott mozijával, az Amarcorddal (bár maga a Mester mindig is tagadta ezt kapcsolatot, de a nézőknek aztán beszélhetett). Nem elsősorban azért, mert a filmben feltűnik a Rex (Mussolini luxushajója), aminek megpillantása különleges izgalomba hozza a filmbeli polgárokat, Deák István édesapja pedig ugyanezzel a hajócsodával utazik New Yorkba és vissza 1939-ben illetve 1940-ben. Sokkal inkább azért, mert a történész emlékirata tele van groteszk, néha egészen szürreális jelenetekkel, amelyek bízvást beleillhetnének egy elképzelt Deák-Amarcordba.Tovább

A szerző további cikkei

Csunderlik Péter
Maraton életre-halálra


Deák István: Maratoni életem. Emlékirat. Kronosz Kiadó, Pécs, 2023, 381 oldal, 4950 Ft

A legjobb értelemben vett „egotörténet” műfaja igencsak passzol Deák István ironikus látásmódjához, amellyel mindig képes kívülről látni, és ha kell, kigúnyolni saját magát – nagy emberként megtehette ezt. Nem tartózkodott a nevetséges, nem egyszer kínos helyzetek felidézésétől, miközben itt-ott megrendítő a máskor oly kacagtató visszaemlékezése. A második világháborús tragédia, a holokauszt és az összeomlás leírása különösen bővelkedik szív-, torok- és ökölszorító részekben, mint amikor leírja a sárga csillag viselésére kötelező, megbélyegző rendelet utáni napjait: „Szörnyű élmény volt, ma is minden porcikámban érzem. Kint nem szólt hozzám senki, nem gúnyoltak, de éreztem, hogy az életformánk és az életünk célja romokban hever. Az osztályban csak a mindig barátságtalan, egyben bukásra álló Gesztelyi gúnyolt ki, mégis úgy döntöttem, hogy ezt a megaláztatást nem tudom elviselni. Néhány nap múlva csillag nélkül mentem iskolába. A pedellus megkérdezte: »Hát már nem viseli a kitüntetését?«”. (110.)Tovább

A szerző további cikkei

Széplaky Gerda
Kiszolgáltatva, meztelenül


Testképek. Csernus Tibor és BOLDI; Halász-kastély, Kápolnásnyék, a kiállítás november 12-ig látogatható.Tovább

A szerző további cikkei

Wagner István
Baselitz grafikái – ott és itt


Georg Baselitz – 100 Zeichnungen, Albertina, Bécs, szeptember 17-ig, a müncheni Hirmer Verlag 192 oldalas német vagy angol katalógusával; Baselitz X Schiavone – Egymást metsző korok, Szépművészeti Múzeum, Budapest, október 1-ig, 60 oldalas magyar–angol kiadvánnyal.Tovább

A szerző további cikkei

Báron György
Néma és hangos


Stumm und Laut némafilmfesztivál. Bécs, augusztus 18–19.

Átvágva a tágas téren, utunkat a Columbusplatz felé vesszük, amely a Stumm und Laut némafilmes fesztiválnak ad otthont. Két estén át filmtörténeti csemegék peregnek a bevásárlóközpont és vendéglők határolta kis terecskén, élő elektronikus zenei kísérettel. S bár a turisták látogatta városmagtól távolabb, a Hauptbahnhof szomszédságába érkezünk, meglepetésre a széksorok megtelnek, mögötte a padokon és betonkockákon is szoronganak, a szerencsésebbek a környező teraszok asztalainál élvezhetik, sör és Wienerschnitzel mellett, a mozgóképes élő zenét, amelybe belehallatszik a rendelést fölvevő vendégpincérek összetéveszthetetlen magyar akcentusa.Tovább

A szerző további cikkei

Csengery Kristóf
Népek, táncok


Early European and Hungarian Dances. Capella Savaria, Zsolt Kalló, Hungaroton

Bevallom, eleinte éppen ezért sajnáltam, hogy a Kalló Zsolt hegedűművész vezetésével működő együttes Early European and Hungarian Dances című albumát nem szentelték teljes egészében Telemann zenéjének – igazán lett volna miből válogatni, ráadásul Magyarországon éppen a Capella Savaria tagjai tudják legjobban, hogy Telemann művészetének elfogadtatásában milyen sok volt a teendő még a közelmúltban is – és milyen sok mindmáig.Tovább

A szerző további cikkei

Herczog Noémi
Óriáscsecsemő


Nagy Petra: Leporelló – Herfli, Lippogó, Magyar Színház; Julia Donaldson: A legcsinosabb óriás, Bánki Gergely – Fekete Anna, Jurányi Ház

Hároméves korban a csecsemőszínházi korosztály véget ér, és itt kezdődik a Jurányi „Hab a tortán!” kínálata, mely kiváló mesesorozat keretében az inkubátorház kurátorai művész párosokat – kissé a bulvárvonalra is felülve szülőpárokat – kérnek fel egy-egy gyerekelőadás létrehozására (nem mintha a művészeti szcénában – ugyanúgy, mint máshol – nem volna egyébként is markáns a „családban marad” attitűd, ami nem mindig szerencsés tapasztalataim szerint, itt viszont annál inkább). A legcsinosabb óriással hároméves kortól várják az óvodásokat, ők már egy rövid történetet is elbírnak.Tovább

A szerző további cikkei

Fáy Miklós
Driádok és szatírok


Szymanowski: Roger király – Eiffel Műhelyház, augusztus 22.

Az a baj, hogy ha az embernek eszébe jut a Salome, akkor azt is észreveszi, hogy Szymanowski nem Richard Strauss, miközben ő is az eksztázist keresi, meg a nagy, magával ragadó táncokat, de nem találja, én legalábbis nem érzem a bűvöletet, pedig van az előadásban lengén öltözött csinos, szép hangú nő, Gabriela Hrženjak, ámul-bámul az ember, hogy így néz ki, így van jelen, és még hangja is van. A többiek a fennmaradásért küzdenek, de alapvetően rendben vannak, és hát a Król Roger nem feltétlenül a szép hangokról szól.

Tovább

A szerző további cikkei

Csepelyi Adrienn
Houston, ez már a Mars?


Marsra magyar!, YouTube

És akkor elérkeztünk ahhoz, ami nagyon nem jött össze: egyensúly, az nincs. Nyilván piszok nehéz egy eleve blődségekre építő szitkom esetében eldönteni, mit mennyire lehet és kell túltolni – itt azonban túl gyakran az az érzésem, hogy egy jó szemű szerkesztőnek kellett volna megnyirbálnia a késznek tűnő anyagot, akárcsak a cikkeknél szokás. Néhol iszonyatosan vontatott, máshol már-már követhetetlenül pörögnek az események – és valószínűleg ez a két fő oka van annak, hogy ennyire megosztó a sorozat.Tovább

A szerző további cikkei

Torma Tamás
Magyar vagyok, turista


A Salgótarjáni utcai temető

Mauzóleumok, síremlékek, kő fejfák a túlnőtt fák és a természet közép-európai dzsungelében. És egyik ámulatból lehet esni a másikba, ahogy a mauzóleumok romlásukban is a valahai gazdagságot hirdetik, ahogy a hatalmas kavarodásban a zsidó szimbólumok és a magyar népi motívumkincs elemei keverednek, ahogy a hagyományos kősírok között újabb és újabb műalkotás sírok bukkannak elő.


I N T E R J Ú

Torma Tamás
Magyar vagyok, turista


A Salgótarjáni utcai temető


P Á R A T L A N

Szikszai Károly
BRIGÁDNAPLÓ

„ORBÁNÉK FOLYAMATOSAN HAZUDNAK” – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG
Szerző: MAGYA HANG
2023.08.31.


A TARTALOMBÓL:

– Orbánék folyamatosan hazudnak – Holoda Attila
 a rezsicsökkentés szemfényvesztéséről, a fideszes agymosásról és a dilettantizmus diadaláról. Interjú

– Ha a jövő elmegy külföldre… – Mészáros Bence és Perlaki-Borsos Noel diákvezető véleményformálásra és aktív részvételre biztatja a társadalmat. Páros interjú

– A hatalom imádatában könnyű mérgezővé válni – Ungváry Rudolf toxikus vezérekről, három hazáról és a határon túli magyarokról. Interjú

– EP-választás: kizártnak tűnik a közös ellenzéki lista – Gyakorlatilag mindegyik párt önálló megmérettetésre készül

– Törvénysértés gyanúja vetül az álláshalmozó állami cégvezetőre – A Belügyminisztérium felszólította az egykori fideszes képviselőt, hogy mondja meg, egyszerre hány állami cégtől vesz fel fizetést

– Leépülő magyar állam, 3. rész: Úttalan utakon – Sok uniós támogatás érkezett, de az aszfaltburkolat állapota még mindig katasztrofális szerte az országban

– Garantálja a lecsúszást a jelenlegi nyugdíjrendszer – A korhatár emelésénél fontosabb lenne az idősek elszegényedésének megakadályozása

– Több sebből vérző reform – A kormány elszánta magát az egészségügyi alapellátás megreformálására, ami – pluszpénz és humán erőforrás hiányában – egyelőre nem látszik többnek némi átstrukturálásnál

– „Hová menekülünk, ha Magyarország akkumulátortemetővé válik?” – Mikepércsen jártunk, ahol a debreceni gyár miatt egyre nagyobb az elégedetlenség. Riport

– Savazókör, zárás után – Veszélyes volt a bátonyterenyei akkugyár, most leállították, de mi lesz ezután? Riport

– Mint babszem a rostán – Hullottak a téglák, dőltek a kémények, remegtek a falak – a földrengések után még mindig tapintható a félelem Csabacsűdön. Riport

– Billiókkal tartoznak őseik elvett szabadságáért – A valamikori rabszolgatartók nem kerülhetik meg a jóvátétel kifizetését? Megnéztük, melyek azok az országok, amelyeknek a legtöbbel tartoznak a gyarmatosítók

– Prigozsin élt, Prigozsin él, Prigozsin élni fog? – Egyre több konteó terjed Oroszországban arról, hogy a Wagner-vezér valójában életben van

– Ukrán részsiker a déli fronton – Több szakértő is úgy véli, Zelenszkijék megtalálhatták a rést a pajzson

– Egy Kecske mind felett – Ismét kiadták magyarul Mario Vargas Llosa világhírű diktátorregényét: 13 évnyi NER-rel a hátunk mögött zavarba ejtő élmény újraolvasni A Kecske ünnepét

– „A siker mindig gyanús” – A súlyos betegségből felgyógyult Dés László újra a Budapest Sportaréna színpadán

– Degradálódó anyagszerkezet – Indokolható-e a műanyagtermékek gyártása, fogyasztása, és van-e értelme erőlködnünk a szemét szétválogatásával? Számít ez egyáltalán

– Agarakon élősködők – Amerikában az agárversenyekre szaporított kutyákat kezelik esztelenül féreghajtókkal, és ennek eredményeképpen mára olyan emberre is veszélyes kampósférgek jöttek létre, amelyekkel nem igazán lehet mit kezdeni

– Szómágia – Számok nyelvén

– A kuruc hős, akin nem fog a kor – Kultmatek

– Új rektor az SZFE élén – Sepsi Enikő, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora folytatja a Rátóti Zoltán által megkezdett munkát

– Bizonyos sorsszerűség – Könyvespolc rovatunkban ismert embereket kérdezünk, mit olvasnak. Ezen a héten: Szántó T. Gábor írót

– Legendát nem lehet venni? – Szaúd-Arábia stratégiát váltott: már nemcsak önti a pénzt az európai fociba, de el is szipkázza a legnagyobb sztárokat

Publicisztika:
– Dévényi István: Orbán Dávid-harca
– Lakner Dávid: Fesztiválszezon
– Reichert János: Megjegyzések Pesty Lászlóhoz
– Szerető Szabolcs: Halottnak a csók – Álláspont
– Verebes István: Fénylő kirakat és titkos raktár, avagy a valóság néha hihetetlen
– Csányi István: Légvári vitézek
– Nagy Attila Tibor: Fütty a Tranziton – A NER uralma alatt
– Szabó Antal: Vár minket Belső-Ázsia?
– Purosz Leonidasz: Milyen apa az, aki kitagadja a saját lányát, amikor megtudja, hogy meleg? – Pár perc próza
– Martin József: Születésnapunkra – Magyar Nemzet 85.
– Pethő Tibor: Nem kellett az altomáré – Ószleng
– Benedek Szabolcs: Az életből meríteni – Az én hangom mélyebb
– N. Fejérváry Gergely: Sportfröccs a gyúrós Harsinak, Tesó! „Buborékok nyara” – nyár végén – Ásó, kapa, uzsonnabor
– Ficsor Benedek: Mit érdekelne a sportolás maga? – Szotyola
– Puzsér Róbert: Ünnepélyes tanévnyitó
– Marabu: Ellenforr

Kritika:
– Korlátozó külvilág és kitörési vágy – Kali Ágnes: Megvakult angyalok
– Héja-nász a vörös avaron – Philip Roth: Kommunistához mentem feleségül

Időgép mellékletünk
– Zsákutcás helyzet – A magyar béketörekvések és a szövetséges hatalmak lépései 1943-44-ben
– „Minden nap egy csata volt Gyurival” – Krassó György egyszemélyes hírügynöksége és szerepe a BBC-ben
– Végtelen, mégis zárt térben – Egy fotó, és amiről mesél
– A budai alagút felújítása, 1973 – Egy kép anatómiája
– Fekete köpülő – Talált tárgy

ITT OLVASHATÓ