2023. augusztus 14., hétfő

BARÁTI GESZTUS ERDOGAN LÁTOGATÁSA - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2023.08.14.


Erdogan gesztust gyakorolva a magyar nemzeti ünnep alkalmából teszi tiszteletét Orbánnál, akivel  az év végére szervezendő Magyar-Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács ülésének menetrendjét tárgyalják meg – írja az azerbajdzsáni Trend.

A magyar rendőrök keresete harmada az európai átlagnak. Utóbbi kb. 3000 USD, míg a magyar 730 dollárnak felel meg (kb. 250 ezer Ft) – írta le a helyzetet a kínai China Global Television Network (CGTN) budapesti videótudósítása, amit a Microsoft hírszolgáltatásának portálján is megnézhetnek. A rendőrségtől nemrég kilépett fiatalember elmondása szerint ebből ma lehetetlen megélni, ráadásul a munkakörülmények sem voltak biztonságosak. Megtudjuk azt is, hogy hiány van rendőrökből Magyarországon. Bár a kormány tervezi a fizetések megemelését, a korkedvezményes nyugdíjat eltörölte a rendőrök esetében.

Kő kövön nem maradna Amerikában, ha Trump újra nyerne

A New York Times tudta meg elsőként, milyen terveket sző választási győzelme esetén Donald Trump 2024-től kezdődő második terminusára, hogy teljesen maga alá gyűrje a kormányzati hivatalokat, majd a Huffington Postban jelent meg ennek alapján az a publicisztika, amelyben a vendégszerző, Bruce Maiman rádiós újságíró megkongatja a vészharangot, mi vár Amerikára, ha az emberek nem gondolnák át, és még egyszer megválasztanák elnöküknek a 45. elnököt. Kő kövön nem maradna, hisz repülne minden olyan kormányzati tisztségviselő, aki nem tanúsítana iránta lojalistást. Ennek számát is tudatták, megközelítőleg 50 ezer alkalmazottnak adnák ki az útját. Trump – tudta meg a New York Times – az amerikai médiát többek között Orbán mintájára alakítaná át, és szintén rossz példaként említi, hogy súlyos gazdasági következményei lennének, ha Trump átvenné az irányítást a monetáris politika felett is, a nemzeti bank szerepét betöltő amerikai pénzintézet, a FED felett. Hisz Trump csodálattal tekint Orbánra, Putyinra és a kínai elnökre. Három agytröszt is erősen dolgozik az elnöki intézmény átalakításán, többek között az Heritage Fundation, Amerika Megújításért Központ, Project 2025, America First Policy Institute.

Vb és tüzijáték

Vadonatúj atlétikai stadion épült a Duna partján a Budapesten augusztus 19-27-ig tartó Atlétikai Világbajnokságra, 49 versenyszám lebonyolítására – írja az Olympics.com. Pontosabban ebből hat versenyszámot Budapest utcáin rendeznek meg, két maratont és négy gyalogló versenyt, amelynek startja és finise is a Hősök terén lesz. A portál minden nap versenyszámait és időpontjait részletesen ismerteti, illetve kiemeli, hogy a második napon, azaz vasárnap a versenyek rövidebbek lesznek a magyar nép egyik legnagyobb nemzeti ünnepe alkalmából, de az aznapi győzteseknek – naná, hogy – tűzijátékot ígérnek!

Erdogan gesztust gyakorolva nemzeti ünnepünk alkalmából teszi tiszteletét Orbánnál

Az azerbajdzsáni Trend hírül adja, hogy augusztus 20-án tesz hivatalos látogatást hazánkban Recep Tayyip Erdogan. Sajnos a nagyon szűkszavú közleményből azt tudhatjuk meg, az év végére szervezendő Magyar-Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács ülésének menetrendjét jön megtárgyalni a Orbán budavári hivatalába, s persze az ilyenkor szokásos kétoldalú kapcsolatokról egyeztetnek. Megjegyezzük, legutóbb, nem is olyan régen, március 16-án találkoztak, amikor Orbán Ankarában kereste fel a török elnököt. A Türkyie Newspaper viszont úgy tudja, hogy Erdogan legfőképp azért jön, hogy nemzeti ünnepünk alkalmából baráti gesztust téve tiszteletét fejezze ki népünk iránt.

Matyóhímzés jövedelemkiegészítésként

Szabad Európa angol nyelvű kiadásában a matyóhímzés történetével ismerteti meg olvasóját Tardra látogatva, s bemutatja a Matyó Design gyárban készülő, külföldön is népszerű kézimunkák hátterét, s azt, miként került fel a Matyó márkanév 2012-ben óta az ENSZ kulturális örökségének ranglistájára. A Borsodban lévő MatyóDesign az ország egyik legszegényebb vidékén van, ahol a keresetek alacsonyak, viszont magas a munkanélküliség a többi régióval összehasonlítva. A gyárnak bedolgozó idősek nyugdíjuk kiegészítéseként 1000-50 ezer forintig terjedően keresnek a hímzés méretétől függően, de panaszkodnak, enélkül semmi megtakarításuk nem lenne. A Matyó hímzés legendáját is ismerteti a terjedelmes írás: egyszer az ördög elrabolta egy mezőkövesdi lány szerelmét, de az hiába könyörgött, adja vissza. Ekkor az ördög azt mondta, akkor kapja őt vissza, ha a leány a nyár virágait viszi el hozzá kötényében. No, de hát télvíz idején ugyan honnan szedhetne virágot? Gondolt egyet, és ráhímezte a virágot kötényére. A cikk alaposan körbejárja, hogy a legszegényebb térségben működő cég miként igyekszik megőrizni a magyar tradíciót a nehéz gazdasági körülmények és az elvándorlás közepette. Sőt igyekszik segíteni a kifejezetten hátrányos helyzetű, vagy segítséggel élők családjait is.

Európa új trendje: a különadók 

Financial Times az Európa-szerte egyre elterjedtebb különadókat vesz számba, mivelhogy már 24 országban vezettek be ilyen típusú adót az elmúlt két évben. Az érintett területeken ugyanis felmentek az árak, s a cégek extraprofithoz jutottak. Ír természetesen Magyarországról is, ahol nemcsak a bankokat és az energiaipart, de most már a biztosítótársaságokat a gyógyszeripart is különadókkal sújtja a kormány.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

POLITIKAI SZEMÜVEGGEL OLVASUNK, MAGYARORSZÁG MEGOSZTOTTSÁGA A KÖNYVEK VILÁGÁT SEM HAGYTA ÉRINTETLENÜL

NÉPSZAVA
Szerző: HOMPOLA KRISZTINA
2023.08.14.


Optimizmusra adhat okot az olvasási szokásokról, a Népszava kérésére készült kutatás. A Publicus Intézet vizsgálata ugyanakkor azt is megmutatja: az ország politikai megosztottsága a könyvek világát sem hagyja érintetlenül.


Évek, lassan évtizedek óta temetik sokan az olvasást és a könyvet, mondván, az internet és a virtuális világ mellett egyre kevesebben választják ezt az időtöltést. A Publicus Intézet lapunk kérésére júliusban készített felméréséből azonban kiderül: a helyzet sokkal kevésbé aggasztó, mint gondolnánk. Sokatmondó eredmény született ugyanakkor a pártszimpátia és az irodalom kapcsolatáról is. Az ellenzéki szavazók inkább aggódnak a könyvkiadás és -kereskedelem szabadságáért, mint a kormánypártiak, a legnagyobb különbség közöttük pedig az, hogy utóbbiak csaknem kétharmada véli úgy, hogy a homoszexualitást megjelenítő irodalom propagandacélt szolgál, míg az ellenzékre szavazóknak még az egyötöde sem hiszi így. Az összes válaszadó többsége pedig nem ért egyet a könyvek fóliázásával.

A megkérdezettek több mint egyharmada gyakran olvas szépirodalmat – derül ki az ezer fő telefonon történt megkérdezése alapján készült vizsgálatból. Az életkor és iskolázottság szerint reprezentatív felmérésben résztvevők 53 százaléka nő, 47 százaléka férfi, 18 százalékuk diplomás, 31 százalékának van érettségije, 22 százaléka szakmunkás és 29 százalékuknak van legfeljebb nyolc általános iskolai végzettsége. 63 százalékuk aktív, 28 nyugdíjas, 8 egyéb inaktív és egy százalékuk munkanélküli.

Az eddigi olvasásról szóló felmérésekhez hasonlóan a Publicus kutatásából is az derül ki, hogy a nők nagyobb arányban olvasnak, mint a férfiak. A nők több mint harmada, a férfiaknak viszont kevesebb mint ötöde állította, hogy gyakran olvas. Csaknem ugyanannyi nő és a megkérdezett férfiak több mint fele azonban sosem vesz kezébe könyvet. A diplomások 39, a legfeljebb általános iskolát végzettek 30 százaléka pásztázza a betűket sokszor, ami kevésbé meglepő, mint az, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők csaknem egynegyede (23 százalék) soha nem olvas. Ez az arány a legfeljebb általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkezőknél 44 százalék...

MÓDSZERES LEÉPÍTÉS AMIKOR AZ ÁLLAM FELBONTJA A PEDAGÓGUSOKKAL KÖTÖTT HŰBÉRI SZERZŐDÉST

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: JAKAB GYÖRGY
2023.08.11.


„Olyan már, mint egy menekülttábor,
Mindenki itt van, aki nem elég bátor.”
(Európa Kiadó)


Egyre nehezebben érthető a magyar kormányzat oktatáspolitikája. Sokáig puszta hatalmi arroganciának látszott a tanári bérek brutális visszafogása és az oktatásügy igazgatásrendészeti kezelése, de egyre nyilvánvalóbb, hogy ezen a téren szisztematikus leépítés történik. A tényleges oktatási ráfordítások csökkennek, az iskolarendszer egyre diszfunkcionálisabban működik, a pedagógusok megbecsülése rohamosan csökken. Ennek eredményeképpen felgyorsult a pedagóguspályáról való menekülés (a nagyszámú pályaelhagyón túl erre utal a tanári szakokra jelentkezők nagyarányú csökkenése is), amely nyomán látványosan megkezdődött a diákok kimenekítése az állami iskolarendszerből.

A most következő írás legfőbb állítása az, hogy sajátos korszakváltásnak vagyunk tanúi. Ennek fő jellemzője az, hogy az államszervezet irányítói saját (megosztó) képükre formálják át a társadalmi integráció korábban meghatározó intézményét – az iskolát –, amivel nemcsak az oktatási rendszert erodálják, hanem a magyar társadalom összetartó erőit is. A politikai szándék egyrészt jól látható abból, hogy a kormányzat – a korábbiaktól eltérően – már nem az iskolától várja a társadalmi kommunikáció szervezését, a közös nemzeti tudáskészlet képviseletét és terjesztését, hanem az általa szorosan uralt tömegmédiától, ami egybecseng a kultúrakutatók azon állításával, hogy napjainkban a média veszi át azt a társadalomintegráló szerepet, amelyet a középkorban a kereszténység, az újkorban pedig a tudományos és művészeti értékeket közvetítő iskolarendszer látott el. Az iskola társadalmi szerepének látványos csökkenése abban is megmutatkozik, hogy a kormányzat fokozatosan felbontja azt a hűbéri jellegű, kölcsönösségre épülő szerződést, amely a kiegyezés óta többé-kevésbé jól működött az államhatalom és a pedagógustársadalom között. Ebben a hierarchikus kapcsolatban persze mindig az állami fenntartó diktált, de a függő helyzet elfogadásáért és elviseléséért cserébe a pedagógusok anyagi biztonságot, társadalmi megbecsülést és hivatásrendi öntudatot kaptak. Napjainkra azonban ez a szerződés kiüresedett és tartalmatlanná vált. A kormányzati politika számára az oktatási rendszer költséges fejlesztése érdektelen szempont. A közös nemzetépítés helyett megelégszik az oktatásügy igazgatásrendészeti működtetésével és a társadalmi mobilitást szabályozó iskolai szelekciós mechanizmusok uralásával. A korábbi hűbéri szerződés előnyeiből egyre kevésbé részesülő tanárok pedig nyilvánvalóan becsapottnak érzik magukat: öntudatosabb csoportjaik már tüntetnek és a szülőkkel, diákjaikkal való demokratikus közösséget keresik, a többség azonban – a hierarchikus szervezetben jól elsajátított „tanult tehetetlenség” áldozataként – még kivár. Itt tartunk most...


MEGIJEDT A SZIVÁRVÁNYOS NAPTÓL EGY PÉCSI INTÉZMÉNY, SOK AZ ÜRES LAKÁS SZEGEDEN - AZ ÁTLÁTSZÓ HETI LAPSZEMLÉJE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KATUS ESZTER
2023.08.13.


Debreciner.hu: „Tartok attól, hogy baleset történhet” – Interjú az épülő kínai akkumulátorgyár melletti Mikepércs fideszes polgármesterével


Tímár Zoltán szerint a hajdú-bihari község szomszédságában épülő üzem veszélyeztetheti a vizet, a levegőt és a termőföldet. Egy helyi ingatlant külföldiek leptek el, ezért a településvezető kezdeményezésére a jegyző eljárást indított, amelybe bevonják majd a katasztrófavédelmet és a kormányhivatal népegészségügyi osztályát is. A polgármester arra készül, 2024-ben ismét a Fidesz színeiben indul az önkormányzati választáson – olvasható a Debreciner cikkében.

Nyugat.hu: Soha ennyi magyar nem dolgozott még Ausztriában

Újabb rekordokat döntött júniusban az Ausztriában dolgozó magyarok száma. Az Osztrák egészségbiztosítás (Österreichische Gesundheitskasse) adatai szerint a nyár első hónapjában 124 718 magyar állampolgár dolgozott ausztriai munkáltatónál, ezzel pedig a magyar lett a legnépesebb külföldi munkáscsoport Ausztriában – írja a Nyugat.hu az ORF.at-re hivatkozva.

SzabadPécs.hu: Szivárványos nap: Korábban több emberi jogi eseménynek helyet adtak, most nem merték bevállalni az LMBTQ-programot

Augusztus 19-ére szervezett LMBTQ+-emberekről szóló nyilvános programot Pécsett az Amnesty Magyarország és egy hozzájuk közel álló, baranyai fiatalokból álló társaság, a Freedom Club. A helyszínt biztosító Civil Közösségek Háza azonban hirtelen visszamondta a rendezvény befogadását – számolt be a fejleményekről a Szabad Pécs. Nem sokkal korábban Kővári János pécsi politikus is kikelt a rendezvény ellen, és a Mi Hazánk is feljelentést fontolgatott.

Szegeder.hu: A vidéki városok közül Szegeden a legmagasabb a kihasználatlan lakások száma

Az Otthon Centrum közleménye szerint drámain nőtt a kihasználatlan lakóingatlanok száma az országban – hívja fel a figyelmet a Szegeder.hu. A lap szerint a bővülő lakásállománnyal szemben a városi lakosság csökkenése, a fogyatkozó népesség és a turizmus együttes hatása vezetett a jelenlegi állapothoz. Jelen pillanatban az ország lakásállományának 13%-a nem lakott, összesen 599 ezer lakás nincsen kihasználva. Ez az adat a fővárosban a legmagasabb, a megyei jogú városok közül pedig Szeged áll a lista élén, ahol a lakások húsz százalékában (17 ezer lakás) nem laknak életvitelszerűen.

KecsUP.hu: Dobos József képviselő kilépett az MSZP-ből, arra kérik, mondjon le a kecskeméti mandátumáról


Dobos József kecskeméti önkormányzati képviselő, az MSZP városi elnöke a napokban bejelentette kilépését a pártból – számolt be a KecsUP.hu. Dobos 2019-ben nyert egyéni mandátumot a Fidesszel szemben a 6-os választókörzetben az ellenzéki pártokat tömörítő Szövetség a Hírös Városért Egyesület jelöltjeként. Az MSZP kecskeméti, illetve Bács-Kiskun megyei szervezete Dobostól azt kéri, mondjon le a frakcióban betöltött önkormányzati képviselői mandátumáról, valamint az ezzel kapcsolatos összes önkormányzati megbízásáról. A képviselő azonban erre nem hajlandó, és közölte, hogy 2024-ben függetlenként indul.

A HÉT GRAFIKONJAI – BIZONYÍTVÁNY MAGYARORSZÁGRÓL: A MENEKÜLTEK SEM KÉRNEK BELŐLÜNK

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.08.14.


Amikor szemberobog a valóság – ezt szoktuk mondani olyan esetekben, amikor a szavakat megcáfolják a tények. Nos, a menekültkérdés egyike az ilyen történeteknek. Miközben a magyar kormány büszkén hirdeti, hogy milyen fantasztikusan kezeli és segíti a háború elől menekülő ukránok ügyét, az érintettek – ez is gyakran hallott magyar kifejezés – a lábukkal mondanak véleményt. Merthogy aki közülük csak teheti, az első adandó pillanatban továbbáll. Sokatmondó adat, hogy az ideiglenes védelemért nálunk folyamodó ukrán állampolgároknak a magyar lakosság számához viszonyított aránya mindösszesen 3,28 százalék – szemben az uniós 9,1 százalékos vagy a csehek 32,2 százalékos arányával. Vannak további érdekes számok is. Megmutatjuk.


„Az ukrán-magyar határszakaszon 8044-en léptek be Magyarországra szombaton, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 12 975-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek” – ezt a tájékoztatást adta az Országos Rendőr-főkapitányság az MTI-nek vasárnap. Szombaton is kiadtak ilyen közleményt, amelyben 8488, illetve 10 235 – közvetlenül, illetve közvetetten – Ukrajnából érkezett személy szerepelt. Az ORFK naponta állít össze és tesz közzé ilyen adatokat azóta, hogy 2022 február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát. Az adatok azonban manipulatívak – ahogy arra már korábban a sajtó felhívta a figyelmet, ugyanis messze nem csak a tényleges menekülteket számítják bele a kiadott adatba, benne vannak a kishatárforgalomban, a piacozásra vagy a bevásárolni átjövők, a rokoni látogatásra vagy éppen dolgozni érkezők (és este visszamenők) stb. is.

Ahogy az Átlátszó kiszámolta, az ORFK napi jelentései alapján, brutális adat jönne ki: az, hogy a háború kezdete óta 5 193 639 menekült érkezett Magyarországra. Vagyis nemcsak, hogy másfélszeresére nőtt volna Magyarország lakossága, de a háború elől eddig elmenekült mintegy 8 millió ukrán többsége Magyarországra jött volna.

A 24.hu megpróbálta tisztázni helyzetet, s a rendőrséghez fordult. A rendőrség ugyan azt elismerte, hogy a naponta közzétett létszámadatokba beleszámolják a kishatárforgalmat, így például a bevásárlóturistákat, piacozókat is. Arra viszont nem reagáltak, mi lenne a helyzet, ha az Ukrajnába még aznap visszatérőkkel korrigálnák az összesítéseket.

S akkor lássuk a valós számokat! Megnéztük az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatbázisában, hogy valójában hányan érkeztek a háború kitörése óta az Ukrajnával közvetlen szomszéd négy uniós tagállamba. Mint alább látható: messze nem a magyar rendőrség által közzétett adatokból kiszámítható szám jön ki...

„VAN AZ A PONT, AMIKOR FELÁLL AZ EMBER, ÉS NEM CSINÁLJA TOVÁBB”

24.HU
Szerzők: TÓTH FRUZSINA, BICSÁK BOGLÁRKA
2023.08.13.


Egy óvónő, egy idősgondozó Ausztriában és egy író Budapesten: három távozó vidéki pedagógust kérdeztünk a döntésükről. A pályával együtt mindannyian elhagyták azt a helyet is, ahol korábban éltek. A státusztörvény megszavazása óta a Pedagógusok Szakszervezetének több ezren jelezték a pályaelhagyási szándékukat.

ELŐRE MEGYÜNK, NEM HÁTRA, UTOLÉRJÜK BULGÁRIÁT NEMSOKÁRA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.08.13.


Sok mindennel lehet érzékeltetni Orbán Viktor 13 éves kormányzásának pusztítását, ezek közül sok mindennel vitatkozhatnak azok, akiket nem érdekelnek a tények. Van azonban egy olyan adat, ami nem lehet vita tárgya. Ez pedig az életszínvonal. Magyarország az 1990-es demokratikus rendszerváltás után a térség mintaállamának számított a jogállamiság és az életszínvonal tekintetében is, kiválóan példázva, hogy a kettő szorosan összefügg egymással. Még 2010-ben is tartottuk jó pozíciónkat, míg az elmúlt 13 év alatt Orbán sereghajtót csinált Magyarországból.

Románia messze volt mögöttünk 2010-ben, 2022-ben már a kereseti színvonalban előzte a magyarokat, idén pedig már eléggé látványosan. És ugyanez igaz a lengyelekre is. Magyarország lett az utolsó, mondta néhány napja Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója. A GKI friss jelentése szerint már csak Bulgáriában alacsonyabb az életszínvonal, mint Magyarországon, az egész Európai Unióban. Magyarország az uniós átlaghoz képest is jelentősen lecsúszott, de a korábban elmaradottabb, térségbeli országok is mind megelőzték. Akiket lenéztek, azok is.

Szó nincs a nyugati életszínvonalról, szó nincs arról, hogy utolérjük Ausztriát. Magyarországnak már egykori önmagát sincs esélye utolérni, az államcsőd már bekövetkezett, csak hazugsággal tudják leplezni, hogy az állam fizetésképtelen. Számos kötelezettségének nem tud eleget tenni, és piramisjátékot játszanak. Miközben a veszteségeket termelik, az inflációt növelik, a minimálbér csökken és az életszínvonal már csak Bulgáriában rosszabb. Eközben hazudoznak a gazdasági csodáról, a kenyér ára pedig duplája annak, ami tavaly év végén volt. Ez 100 százalékos infláció.

Orbán azzal a jelszóval „nyerte meg” a cseppet sem egyenlő és nem szabad választást, hogy „előre megyünk, nem hátra”. A kérdés csupán az, hogy nekik merre van az előre. Mert ha visszafelé, akkor nagyon jól haladnak, hátulról lassan éllovasok lesznek, már csak Bulgáriát kell megelőzni az életszínvonalromlással, amire komoly esély van. Mert ezek becsődöltek a sok lopással és az uniós pénz nélkül, a NER képtelen eltartani önmagát. Orbán illiberális fasiszta mintaállama gazdaságilag megbukott. Ennek hatásai még később érződnek, ami az életszínvonalat tovább rontja...

“A MAGYAR KÖZOKTATÁS JELENLEG OLYAN, MINT EGY SZELLEMVÁROS”

BECZ DOROTTYA BLOGJA
Szerző: BECZ DOROTTYA
2023.08.10.


Hol tart ma a magyar közoktatás, mi vár a gyermekeinkre, ha tovább romlanak a szövegértési kompetenciák. Interjú Radó Péter oktatáskutatóval.

A nemrégiben megjelent kompetenciamérés eredménye siralmas képet fest a magyar oktatás és a társadalom jelenlegi állapotáról és kilátásairól. Romló eredmények, növekvő esélyegyenlőtlenség, reménytelen életkilátások. Radó Péter oktatáskutatóval az idevezető okokról és a lehetséges megoldásról beszélgettünk.

– Úgy dobálózunk a kompetenciamérés szóval, mintha teljesen egyértelmű lenne a jelentése mindenki számára. Valójában mit takar a kifejezés?

– A kompetenciamérés alkalmazható tudást mér, a szövegértés esetében ez azt jelenti, hogy a gyermek nemcsak elolvasni tudja a szöveget, hanem értelmezni és alkalmazni is képes az abban lévő információkat. Ehhez természetesen szüksége van bizonyos előzetes ismeretekre. Ez a mérés arra szolgál, hogy megmutassa az egyes tanulók, osztályok, iskolák és térségek közötti különbségeket, láthatóvá válik, hogy mi működik jól az adott területen és mi nem. Ezzel szemben a PISA mérés arra szolgál, hogy egy teljes oktatási rendszer hatékonyságát mutassa meg, például, hogy mennyire szelektív az adott rendszer. A mostani lesújtó kompetenciamérés után a decemberben publikussá váló új PISA-kutatásnál is hasonlóan romló eredményre számítok.

– Mindig ilyen katasztrofális volt a magyar közoktatás helyzete?

– Korántsem. 2009-ig hazánk közoktatása az egyik legeredményesebb volt a térségben. Itt fontos hangsúlyozni, hogy a szomszédos, vagy úgy is mondhatjuk, hogy a közép-európai országokhoz érdemes hasonlítani a magyar rendszert, mert ezek rendszere rendkívül hasonló a miénkhez, vagyis a cseh, lengyel, osztrák, szlovák adatokat érdemes megnézni. A brutális teljesítményromlás 2011 és 2015 között következett be, amikor az oktatásirányítás rendkívül gyorsan elképesztő számú, több mint negyven, rendszerszintű átalakítást vitt véghez az oktatásban.

– Mi volt a probléma? A tempó vagy a változások száma?

– Is. Elképesztően rövid idő alatt rengeteg, önmagukban is minőségromboló változtatást erőltettek át. A totális centralizáció, az autonómiák elfojtása megölte mindazt, amitől az oktatás minőségi lehet. Amikor azt mondom minőségi, ez alatt azt értem, hogy például sokkal inkább a gyermek vagy az adott közösség igényeire szabható. Vagy azt, hogy nem mindössze egy tankönyvcsalád érhető el, hanem a tanár szabadon választhat a szakemberek által írt számtalan tankönyv közül. Ezek és a többi átalakítás összegződő hatása a 2012-es és 2015-ös PISA-eredményekben is megmutatkozó teljesítményromlás...

TALÁN SOSEM LESZ UKRÁN ÁTTÖRÉS, DE ETTŐL MÉG GYŐZHETNEK

G7.HU
Szerző: VÁCZI ISTVÁN
2023.08.14.


Miközben a nyugati sajtó és a közvélemény még mindig a nagy áttörést várja, az ukrán hadsereg közleményei gyakran ehhez hasonló mondatokat tartalmaznak: „csapataink előrenyomultak 500 métert, és beásták magukat az újonnan megszerzett területen”.

Ha egy időutazó első világháborús tábornok megjelenne most az ukrán frontokon, nem becsülné le az 500 métert, és általában véve valószínűleg jól kiismerné magát a jelenlegi viszonyok között. El kellene neki mondani, hogy mi az a taposóakna, de gyorsan megértené, hogyan illeszkedik bele a védelmi rendszerbe. Rácsodálkozna a drónokra, de hamarosan nyugtázná, hogy ez a felderítő hőlégballonok és repülők sokkal jobb változata, ami hihetetlenül gyors reakcióidejű tüzérségi csapást tesz lehetővé.

Ha ez a tábornok nem csak a világháború első évében szolgált, csóválná a fejét az áttöréssel kapcsolatos türelmetlenségen, és valami egészen mást javasolna, különösen, ha francia. A világháborúban ugyanis ők másoknál előbb mérték fel, hogy reálisan milyen célokat lehet elérni rövid távon, és milyen eszközökkel.

Ebből született meg – mások mellett leginkább Ferdinand Foch tábornok* írásai nyomán – a tudományos vagy módszeres jelzővel illetett* (erről bővebben a csillagra kattintva lehet olvasni) harcászati-hadászati elmélet, amely a lövészárok-hadviselés tapasztalatai alapján leszámolt a háborút eldöntő mélységi áttörés lehetőségével, ehelyett az adott körülmények között reálisan és vállalható veszteségekkel kivitelezett kisebb támadások sorozatával kívánta megtörni az ellenséget. Ezzel nem azért érdemes most foglalkozni, mintha egy az egyben ezeket az elveket követnék az ukránok, hanem azért, mert segít megérteni, hogy mire törekedhetnek azt követően, hogy az áttörési kísérleteik nem sikerültek a beásott orosz védelemmel szemben az ország déli részén...

BALESETELEMZŐ: MÁSHOL SEM INDEXELNEK, DE NEM VEZETNEK OLYAN AGRESSZÍVAN, MINT A MAGYAROK

SZABAD EURÓPA / PODCAST
Szerző: LAMPÉ ÁGNES
2023.08.14.


Deli Kálmán szerint a biciklisek nem szabálykövetők, pedig ők is járművezetők, akár az autósok. Azt, hogy az Árpád hídon ne versenyezzenek és ne mehessenek akár 170 km/h-val autók, rendőri jelenléttel lehetne megakadályozni. A büntetőfékezés műveltségi probléma, az ittas vezetés pedig általános.

FIGYELEM, LÖLŐ A FEDÉLZETEN!

SZEGEDI KATTINTÓS
Szerző: SZEKA
2023.08.13.


Vajon ez is befér még a NER híveinek toleranciaszintjébe? Amíg a kórházak küszködnek a hatalmas adósságokkal, az egészségügyi ellátás folyamatosságának biztosításával, amíg a pedagógusokkal vígan packázik a hatalom, a közoktatás pedig az összeomlás szélére sodródik, belefér-e egy kis hajókázás egy 27 milliárd forintos „luxusteknőn”? Vajon az a minimum kétmilliós szavazótábor, amely már tizennegyedik éve hatalmon tartja Orbán Viktor rendszerét még mindig úgy érzi, hogy Mészáros Lőrinc megérdemli a sors törődését, hiszen a tehetségének és kitartásának köszönheti kivételezett helyzetét a magyar társadalomban?


Ha létezik olyan NER-es oligarcha, akinek nevét nem szívesen hallják a Fidesz szavazói, az Mészáros Lőrinc. Ő testesíti meg ugyanis azt a fajta bumfordi, újgazdag réteget, mely fénysebességgel gazdagodik attól függetlenül, hogy az ország gazdasági miként teljesít. Mészáros fizimiskáját ráadásul meglehetősen nehéz eladni a kormánypárti médiumokban is, így aztán nem is igen szerepel a hírekben a Fidesz által felügyelt lapokban, internetes újságokban, tévékben és rádiókban.

A miniszterelnök nagyra becsült barátjáról azonban nem lehet teljesen hallgatni még ezekben az orgánumokban sem, hiszen a felcsúti futballklub elnöke, ráadásul nem burkolózhat némaságba a propagandától átitatott sajtó akkor, amikor egy-egy új üzemet avatnak a Mészáros-birodalom égisze alatt. Mindenki „Lölője” tehát a közbeszéd része továbbra is, ha akarja, ha nem, így a közösségi médiában nagyot hasít, ha egyszer-egyszer olyan hír jelenik meg róla, ami nem futott át az állami cenzúra összes fázisán.

Ezért kavart hatalmas hullámokat Németh Dániel legújabb leleplező riportja, amely csupán tényeket és képeket közölt Mészáros Lőrinc és családja vakációjáról a 27 milliárd forintot kóstáló luxusjachton. Noha többé-kevésbé mindenki tisztában van azzal ebben az országban, hogy Lölő és szűkebb csapata nem fog a nép egyszerű gyermekeivel együtt pancsolni a Balatonban, a fotókról áradó rongyrázás sokaknál kiverte a biztosítékot. Az ellenzékieket nyilván megerősítette a riport abban a hitükben, hogy a NER oligarchái annak ellenére gazdagodnak, hogy az ország szegényedik. Ám ami igazán releváns a közös jövőnk szempontjából, hogy mit szóltak ehhez a Fidesz hívő tagozatának tagjai?

Orbán tehát továbbra is makulátlan, a nemzet érdekeit szolgálja, csak ott vannak körülötte ezek a csúnya hajókázó oligarchák, akik valami megfoghatatlan okból olyan gazdagok lettek, hogy az már a Holdról is látszik...

SÍRÁSÓNAK ÁLLT A FIZIKATANÁR – AZT MONDJA, MEGÉRTE A VÁLTÁS

VÁLASZ ONLINE
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2023.08.14.


A legkeresettebb tanári szakpárt, fizikát és matekot tanított jónevű egyházi iskolákban, de a kiégés elől egy évvel ezelőtt pályaelhagyásba menekült Nagy Dávid. Azóta verejtékes munkával: sírásóként keresi a kenyerét. A különös váltásról, a tanári felelősségről és a halállal kapcsolatban szerzett tapasztalatairól is kérdeztük a harmincöt éves fiatalembert...

STADIONRA MÉG MINDIG JUT PÉNZ, AZ ÉPÍTÉSI STOP ELLENÉRE AZ ORBÁN-KORMÁNY 109 MILLIÁRDDAL KÖLT TÖBBET AZ EDDIG ISMERTNÉL

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2023.08.14.


Más kérdés, hogy ez hol és mikor fog megtérülni az adófizetőknek.


Az első félévben a költségvetésből 159 milliárd forintot fizetett ki a kormány állami beruházásokra az erre kijelölt költségvetési fejezetből, vagyis úgy tűnik, van foganatja a tavaly májusban elrendelt beruházási stopnak, hisz ez a tavalyi összeg alig tizede. Ugyanakkor a folytatásban már nem lesz ekkora a spórolás: a parlament elvileg 580 milliárd forintnyi beruházást engedélyezett idén a kormánynak, ám az saját hatáskörben már most 109 milliárd forinttal megemelte az előirányzatot, így a tervek szerint idén 689 milliárd forintot fizetnek ki.

A kormány egyik törekvése, hogy a beruházásokra fordított GDP arányos kiadások minél magasabbak legyenek. Az elmúlt években a magyar gazdaság e mutatója volt a legmagasabb az EU-ban, ennek ellenére érdemi gazdasági felzárkózást nem mutattunk. Ennek az az oka, hogy az állami beruházások olyan fejlesztésekbe folynak, amelyek gazdasági értelemben jószerével soha nem térülnek meg. Amikor a kormány elrendelte a beruházási stopot, elvileg azokat állíttatta le, amelyek még legkevésbé indultak el, nem pedig azokat, amelyekre amúgy sincs semmi szüksége az adófizetőknek.

Ám miközben a kormány több tucat iskolafelújítást húzott le a listáról, a nagy pénzzabáló sportberuházások maradtak.

Az első félévben kifizetett 159 milliárdból csaknem minden második forintot közútfejlesztésre fizettek ki, az időarányos teljesítésen alig látszik a spórolás, hisz az idén elvileg 353 milliárd forint megy erre a célra. Az időjárás miatt ugyanis a beruházásoknál mindig a második félév az erősebb. Még sajátosabb a helyzet a vasúti fejlesztéseknél: az idén mindössze 41 milliárd forintért épülhet vasút, ám ebből mindössze 1,5 milliárdot fizettek ki az első félévben. Az állami vasútfejlesztési keretben nincs benne a Budapest-Belgrád vasútvonal építése, amely „fontossága” miatt külön költségvetési sorról kap 68 milliárd forintot. A Budapest-Kelebia szakasz felújítása jól jelzi a kormány hozzáállását az értelmetlen beruházásokhoz: a vasút kínai hitelből, kínai magyar cégek együttműködésével épül. A terve az volt, hogy ez a szakasz a vasúti selyemút része lesz, ám a napi egy-két plusz tehervonattal számolva a projekt megtérülési ideje egy tanulmány szerint 979 év. E beruházás mégis fontos a kormánynak, hisz magyar részről a társ-kivitelezők Mészáros Lőrinc érdekeltségei, amelyeknek megrendeléssel való ellátása, minden más megfontolást felülír...

MÁR CSIKOROG A BÁDOG SZENT ISTVÁN KEREKE

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.08.14.


...ez az ünnep az, amelyben a Fidesz meglelte önmagát. Mindegyikre rá akartak telepedni az eltelt végtelenül hosszú évek alatt, de mindegyikben van valami csont. Petőfi azért csak föl akarta kötni a királyokat, ’56 is bizonytalan állagú, mert Nagy Imrét nem lehetett elfödni teljesen Dózsa László 1942-vel. Itt azonban kiterjedt a folklórvilág új kenyértől alkotmányig, államalapítástól Szent Istvánig, ami már majdnem Szűz Mária, itt lehet lődözni, zabálni, mindent, ami a Fidesz szerint az übermensch mimagyarokra genetikusan jellemző. Azaz voltaképp a bazári lét.

Minden külön értesítés helyett idézem a szervezőket, hogy mit mutat majd nekünk a harmincnégyezer rakéta füstje meg a lángja: „Az ideinek a kerettörténete, a fő motívumai az anyaság, a hazafiasság, Mária országa. Történetmesélő narratívája van csakúgy egyébként, ahogy az előző években is, a Regnum Marianum, tehát a Mária országa lesz a fő vezérvonala ennek a show-nak.” Kedveseim, hát mondjátok azt, nem beszarás ez az egész, hogy nem az esszenciája mindez ennek a kurvaéletnek, amelyben mindezt nemhogy röhögés nélkül, de sokkal inkább ájtatos komolyan tolják a pofánkba. Ilyen ország nincs még egy, ez ziher.

A MEGLÓBÁLT LÓLÁB - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2023.08.14.


Jó reggelt! Visszatér a kánikula, hullanak a csillagok. A hétvége legjobb posztja - képzavara, ready-made költeménye - ezúttal egyértelműen a magyar politikusi mezőnyből is kilógó Menczer államtitkáré lett:

„Mi a lólábbal
foglalkozunk.
Ami kilóg.
Ordítóan kilóg.”

Mi pedig a hétvégi termésből szüretelünk: