AZ ELVESZETT EMLÉKEZET NYOMÁBAN - UNGVÁRY RUDOLFFAL A MINDENNAPI INTERNÁLÓTÁBOROKRÓL

NÉPSZAVA
Szerző: F. SZABÓ KATA
2023.08.13.

A második világháborútól a rendszerváltásig ível Ungváry Rudolf új kötete, amelyben az elmúlt három évtizedben született válogatott elbeszélések állnak össze egy életregénnyé, miközben feltárulnak előttünk Magyarország huszadik századi történetének legfontosabb fordulópontjai. Az Eszmélésem története apropóján az emlékezés és a történetek átadásának fontosságáról beszélgettünk a szerzővel, akinek a jelenről is markáns véleménye van.

Az elbeszélések tanúsága szerint nagyon meghatározó élmény volt az életében a második világháború, illetve az ostrom időszaka, amit 8-9 évesen élt át. Az akkori események nagyon pontosan, élményszerűen jelennek meg az írásokban. Már akkor és ott, kisgyerekként ilyen élesen látta a környezetét, és hogy ez mennyire fontos időszak?

Valószínűsítem, hogy volt egy érzékenység bennem, és ennek következtében valósággal ittam, amit átéltem. Hallatlanul érdekes volt az ostrom, még a hullák is mágnesként vonzottak, hogy megnézzem őket, miközben rettegtem tőlük, de nem úgy, ahogy egy felnőtt. A félelem egy pillanat alatt elhessent, ha elfordultam, természetes volt, hogy hullák vannak az utcán.
Emellett anyám nagyon beszédes volt. Miközben a varrógépén dolgozott, engem németre meg franciára tanított, és közben mesélt mindenről, ami az életében történt: a gyerekkori emlékeiről, a családi eseményekről, még a nemi életéről is bizonyos mértékig. Én az ő szülővárosának, a svájci Oltennek a huszadik század eleji mindennapjaiban otthon voltam, mindent tudtam róla, mintha az én otthonom lett volna. Amiket láttam, és amikre ő reflektált, azok egyaránt belém vésődtek. Persze mindezt utána értelmeznem kellett, hogy ne saláta legyen az agyamban meg a lelkemben, mert különben emésztetlen teherként nehezedett volna rám, amit nem bírtam volna elviselni. Az értelmezés veszélyes művelet, mert nagyon félrevezethet, és rettenetesen féltem tőle, hogy éppen magamat verem át vele. Így egyetlen eszközöm maradt annak ellenőrzésére, hogy átverem-e magam vagy sem, ha megírom, amit megéltem, hogy lássam, a környezetem erre hogyan reagál. A giccstől is féltem, hiszen arra is hajlamos voltam a túlfokozott érzelmességem következtében. Ellenőrizni akartam, hogy nem fordulok-e egy ocsmány, érzelgős világba, ami egy társadalmilag széles körben művelt mód az önátverésre...

ITT OLVASHATÓ

A KORMÁNY VALÓDI MEGSZORÍTÁSOKKAL HAT AZ INFLÁCIÓRA, NEM AZ AKCIÓZÁSSAL ÉS AZ ÁRFIGYELÉSSEL

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.08.13.

Már megszokhattuk, hogy amikor bármi jó történik, azt a kormány a sajátjának tekinti, ám ha valami rossz, akkor az a külső körülmények, összeesküvések, a dolgok szerencsétlen egybeesésének a számlájára írandó. Így reagált Felcsuti Péter a gazdaságfejlesztési miniszter közleményére, amely szerint a kormány intézkedéseinek köszönhető az infláció mérséklődése, jelesül az akciózásnak és az árfigyelő rendszernek tudható be az élelmiszerárak drágulásának fékeződése. A Bankszövetség volt elnöke hozzátette, ezért azután nem is nagyon csodálkozik Nagy Márton szavain. A Hírklikknek arról is beszélt, hogy amikor a lakosság fogyasztása drámaian visszaesik, akkor természetes piaci reakcióként élesedik a verseny a fogyasztókért.

Nagyon elégedett Nagy Márton az infláció alakulásával, amit – a kiadott közleménye szerint – egyértelműen a kormány áldásos és hatásos tevékenységének tud be. Olyanokat állít a Hírklikk által is ismertetett közleményében, mint hogy „a célzott kormányzati intézkedések, azaz a kötelező akciózás és az online árfigyelő rendszer rendkívül hatékonyan és sikeresen működnek, mert öldöklő versenyt indítottak el az élelmiszer-kereskedelmi piacon, ez pedig egyre lejjebb és lejjebb szorítja az árakat”. Sőt, erre még rá is tett egy lapáttal, mondván: „az online árfigyelő rendszer ráadásul nemcsak megakadályozta, hogy a multik árat emeljenek az élelmiszerárstopok kivezetését követően”. Némi számokkal történő zsonglőrködés után, a jóságos kormány bácsi nevében kiadja az igazán kék óriásplakátért kiáltó jelszót: „a porba kell taposni az inflációt”, majd büszkén hozzáteszi, hogy az adatok alapján „a kormány hatékony intézkedéseinek köszönhetően, már jóval az év vége előtt egy számjegyűre csökkenhet az infláció”.

S akkor lássuk a számokat, trendeket, amivel egyébként megjelenésének napján már foglalkoztunk. A KSH inflációs gyorstájékoztatója szerint júliusban – az elemzői konszenzusnak megfelelően – 17,6 százalékkal haladták meg az árak Magyarországon a 2022. júliusi szintet. Az inflációs irányt jelző év/év maginfláció 17,5 százalékra rúgott, miközben nyugdíjas infláció üteme 18,7 százalék volt. Az élelmiszerek 23,1, a háztartási energia 35,7, az üzemanyagok 21,5 százalékkal drágultak, de a szolgáltatásokért is majdnem 15 százalékkal kértek többet, mint egy éve. Egy hónap alatt valóban számottevően, 2,5 százalékponttal mérséklődött az év/év inflációs ütem, ami kedvező. Az azonban már kevésbé, hogy a havi infláció még mindig pozitív tartományban volt, igaz, csak 0,3 százalékos emelkedést mutatott ki a KSH. Nagy Márton a közleményében jókorát zsonglőrködve, ezt valahogy elfelejtette megemlíteni, helyette azt a részadatot ragadta ki, miszerint az élelmiszerárak az előző hónaphoz képest 0,9 százalékkal csökkentek, s éves alapon viszonyítva, már gyakorlatilag a felükre estek vissza – ezt nemes egyszerűséggel úgy kommunikálta, hogy „a kormány csökkentette” az élelmiszer-inflációt. Tény, most júniusban az előző év azonos időszakához képest az élelmiszerek ára 23,1 százalékkal nőtt, s ilyen „lassú” ütemet tavaly június óta nem rögzített a KSH, s az is tény, hogy ez alig valamivel gyorsabb dinamika, mint a mostani inflációs hullám tavaly decemberben mért 44,8 százalékos rekordjának a fele. Ám azzal már nem dicsekedett Nagy Márton – pedig az is hozzátartozna a teljes képhez, azaz a kormány áldásos tevékenységének a lakosságon csattanó hatásaihoz –, hogy az első hét hónapban még mindig brutális volt a pénzromlás üteme: 22,7 százalékkal haladta meg a 2022. január-július közöttit...

ITT OLVASHATÓ

HARC A SZOCIÁLIS MUNKÁÉRT

MÉRCE
Szerző: MIHÁLY BULCSÚ
2023.08.13.

„Külföldön ezt már rég belátták s nemcsak hirdették, hanem meg is valósították, hogy a szociális munka tudomány, melyhez nem elég a származás vagy a vagyon által megaranyozott név vagy az u. n. jószív (amely legtöbbször csak az elméletben, de nem a gyakorlatban nyilatkozik meg) vagy a szereplési viszketeg, hanem szakma, amelyhez érteni kell, szakma, amelynek gyakorlására elméleti és gyakorlati tanulmány képesít.”

Deutsch Ernő: A modern szociális munkásról. In: Közlemények a gyermekvédelem és a gyermekhygiéne köréből. 1–2. rész, Társadalmi Múzeum kiadványai 10. és 15., Budapest, 1910-1912.

A jelenlegi kormányzat harcot folytat egy professzió, egy hivatás ellen. A szociálpolitika, a szociális munka, vagyis a szakmám kiszervezés alatt áll. A szociális munka gyakorlati tudomány, objektív tudásanyaggal. Míg az egyetemi mesterszakról kikerülő szakemberek már – ellenőrizhető módon – bizonyított módszerekkel tesznek az inklúzióért, a társadalmi egyenlőtlenségek és igazságtalanságok ellen; a történelmi egyházak, kormányközeli nagy karitatív szervezetek magukat hasznosnak érezve, a „ha szeretettel segítünk, az mindig jó” hozzáállással gyakran a szakmaiság, a szakértelem nyomait sem felmutatva állnak sorba a hatalomért és pénzért, miközben a teljes szociális szférát ellenőrizhetetlenné, kiszámíthatatlanná teszik a társadalom számára.

A Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet (a Belügyminisztérium szociálpolitikai háttérintézménye) gondoskodáspolitika szakot indított az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemmel együttműködésben. A gondoskodáspolitika szakmailag nem értelmezhető fogalom, feltehetőleg a NER saját szociálpolitikáját kívánja így megjelölni. Azt, hogy kik és mire fogják tanítani a leendő gondoskodáspolitikai menedzsereket, hosszas utánajárással sem sikerült kiderítenem.

A legnagyobb karitatív szervezetek családmentorokat, koordinátorokat keresnek. Az új megnevezéssel kínált állások mind az állami, mind a civil szférában gyakran képesítés nélkül betölthetőek, vagy ami rosszabb, a szervezet saját képzést indít. Ezek a képzések külső, szakmai akkreditációt nem vállalnak, legfőbb üzenetük így nem lehet más, mint a lojalitás, hisz egy alternatív valóság építményét húzzák fel...

ITT OLVASHATÓ

RÓNA PÉTER: MIKÖZBEN AZ UNIÓS ORSZÁGOKBAN 2-3 SZÁZALÉK LESZ AZ INFLÁCIÓ, NÁLUNK BE FOG RAGADNI 8 SZÁZALÉKON

HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK
2023.08.12.

A kormány elhiteti, hogy jó irányba megyünk, Orbán személyes harcot folytat az inflációval – mondta Róna Péter, az Oxford Egyetem professzora a Klikk TV Mélyvíz című műsorában. Szerinte 2023-ban az éves infláció meg fogja haladni a 15 százalékot, függetlenül attól, hogy mi lesz az év végén.

Az Európai Unió tagországai az infláció csúcspontjáról indulva, számos országban ledolgozták annak a felét, Magyarország pedig mindössze az egyharmadát dolgozta le, az unió tagállamai közül a legkisebb arányban – mondta Róna Péter az infláció alakulásáról és arról, hogy az esetleges nyolc százalékos év végi mértéket győzelemnek tartja az Orbán-kormány. A közgazdász professzor szerint ez nem győzelem, hanem kudarc. „Az egy dolog, hogy az infláció egy számjegyű lesz vagy sem, az a fontosabb kérdés, mekkora marad a különbözet a magyar és az uniós átlaginfláció között. Ha az EU-ban négy százalék alá megy, akkor a magyar infláció semmiképpen sem lehetne hét százalék fölött. Most 17 százalék fölött van.”

Róna Péter elmondta, ebben az esetben a forint továbbra is piaci nyomás alatt marad, mert a forint beárazza az inflációból fakadó leértékelődését, amelyet a magas magyar infláció okoz. „Ennek kivédésére az MNB orbitálisan nagy kamatszintet követ, 15 százalékot azért, hogy idecsalja a külföldi spekulánsokat, hogy vegyenek forintot, mert kapnak rá 15 százalékos kamatot. „Senki sem kap a világ bármely rendezettebb országában ennyit. Ezzel az MNB keresletet csinál a forint irányába és ezzel védi a forintot a leértékelődéssel szemben. De ez nagyon sok pénzbe kerül.”

Csak azok nem lesznek szegényebbek, mint 2022-ben voltak, akik több, mint 15 százalékos emelést kaptak az év folyamán – mondta Róna Péter a fizetések értékéről. „Egy nyolc százalékos infláció annyira beépül a gazdasági folyamatokba és szerkezetekbe, hogy azt onnan kigyomlálni elképesztően nehéz. Akkor azzal a helyzettel kell szembenézni, hogy világszinten az infláció visszavonul két-három százalékos szintre, a magyar infláció pedig ottragad egy magasabb szinten.”

Azért van ez az inflációs különbözet az unió többi tagállamával, mert árpákával, kamatstoppal próbáltunk az inflációs helyzeteken csökkenteni, ők pedig megtették a szükséges lépéseket, vigyáztak, hogy fegyelmezett maradjon a költségvetés, ne fűtse az inflációt. Az Orbán-kormány ezt nem tette és olyan monetáris politikát folytatott, amelyben vígan, nyakló nélkül szórta a pénzt a szavazatokért.”...

Az MNB vesztesége addig tartható, amíg nem kérdőjelezhető meg a függetlensége, de megkérdőjeleződik

Az MNB kétezer milliárdos veszteségét nem kell a költségvetésnek azonnal teljes mértékben pótolnia, mert decemberben megszavazták, hogy öt év alatt egyenlő mértékű kifizetéssel tehessék meg, de mielőtt meghozták ezt a törvényt, kikérték az EKB véleményét, amely szerint ezt nem lehet megtenni – mondta Róna Péter arról, hogy a jegybanki veszteséggel sem tud mit kezdeni a kormány, és ebben sem tesz olyan lépéseket, amelyeket előír az Európai Központi Bank.

A professzor arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar liberális közgazdászok állandóan azt hangoztatták, hogy nem érdekes, van-e vesztesége a jegybanknak, de ez tévedés. „Most a Fidesz-kormány felhasználja ezt az elméletet, és ezzel az indokkal fordul az EKB-hoz.”

Az EKB szerint azonban egy jegybank nem működhet huzamosabb ideig úgy, hogy a saját tőkéje kevesebb, mint a jegyzett tőkéje, tehát minden körülmények között a Pénzügyminisztériumnak biztosítani kell a jegyzett tőkét a jegybank számra – tette hozzá. „Fenntartható az az állapot, hogy veszteséges és negatív az MNB tőkeállománya mindaddig, amíg nincs kérdés a függetlenségéről, márpedig itt ebben az esetben van, és mindaddig, amíg a rendelkezésre álló monetáris eszközök alkalmazása nem csorbul, márpedig csorbul.”

Rámutatott, a világ pénzpiacai az EKB állásfoglalásának adnak hitelt, az ő álláspontjukat követik és nem a magyar kormányét, ennek pedig erős hatása lesz a forintra, a hozamokra, a részvényekre, Magyarország finanszírozására. „További kérdés, hogyha nem sikerül megállapodni a központi bankkal és a magyar kormány nem képes az EKB elvárásainak megfelelően pótolni az MNB tőkéjét, az EKB feljelentheti Magyarországot az Európai Bizottságnál és akkor további eljárások indulnak.”

A Klikk TV Mélyvíz című műsora ide kattintva nézhető meg.

ITT OLVASHATÓ

ISKOLAI LEMORZSOLÓDÁS

A NYOMOR SZÉLE
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2023.08.10.

A korai iskolaelhagyás megelőzése az egyik nagy kihívása a társadalmi leszakadás elleni küzdelemnek. Sokan hiszik azt, hogy ezért csak az egyén, leginkább a gyerek hibáztatható, legutóbb hallhattuk azt is, hogy a rossz kompetenciamérési eredmények okaira rákérdezőnek még etnicizálta is a miniszter a válaszában a problémát, a cigánygyerekekre szűkítve le az egészet.

Pedig ebben nincs (sincs) helye etnikai összefüggéseket keresni, a probléma sokkal összetettebb, és a felelősségeket is rossz helyen keresi, aki a gyerekeket hibáztatja.

Mi is sokat foglalkozunk ezzel, figyeljük a kapcsolatrendszerünkben levő gyerekeket, ki, mennyit hiányzik, próbálunk elébe menni a hatósági útnak, és hamarabb beszélni a szülőkkel, iskolával, keresve az okokat és a megoldási lehetőségeket.

Volt erre egyébként egy állami megoldás is, a gyerekre kapott családi pótlék megvonása, ami, bár a két dolog összekapcsolása vitatható volt, mégis, valamennyire hatott. Hatott azoknál, akiknél egyébként meggyőződésem, hogy más módszer is hatott volna, a pedagógiai eszközök, a prevenció, de nyilván ez több munkát igényel, egyszerűbb volt hatósági úton, büntetve kezelni az egészet.

De vannak, akiknél nem hat ez sem. Nem számít nekik különösebben a családi pótlék sem, a kevésben még kevesebb sem, és itt azt hiszem érdemes kicsit elidőzni, keresni az okokat. Mert ezek értelmezése nélkül nem fogjuk megtalálni a megoldási lehetőségeket sem.

Az elemzést pedig több irányból is el kell végezni. Érdemes megnézni pl. a szülői viszonyulást. A szülői kompetenciákat, ebből a szempontból is. Sok esetben látni, hogy a szülő eszköztelen, a gyerek diktál, az van, amit ő akar. Ha álmos reggel, és nem akar felkelni, a szülő ráhagyja. Ha azt mondja, otthon akar maradni játszani, nem tud mit tenni, hagyja. Sokat beszélgetünk a közösségi foglalkozásokon arról, hogy amikor egy gyerek-szülő viszonyban felborul az egyensúly, az sokkal korábban alapozódik meg, nem az iskoláskor idején. Ahol nincs egy keretrendszer, amit következetesen tartanak, amihez a gyerek igazodhat, ott nagyon nehéz később megértetni, elfogadtatni vele bármit, ami nem a kedvére való. Ott nem alakul ki pl. az az egyszerű összefüggés, hogy vannak történések, amelyeknek következménye van.

Ha pl. azért nem tud felkelni reggel, mert éjfél után is tv-t nézett, esetleg horrorfilmet, ami még utána is dolgozott benne, és nem tudott elaludni, ott nem volt szempont a gyerek másnapi iskolai elfoglaltsága, feltehetően, mert a szülők is nézték, vele együtt, vagy, mert hagyták, hogy a gyerek nézze, nem gondolva a másnapra.

Nos, ezen az úton haladva logikusnak tűnik a következtetés: a szülő a hibás, aki nem tudja megnevelni a gyerekét, akinél nincs felelős szülői magatartás. De vajon miért nincs?

Itt jön be az általam nagyon gyakran emlegetett szocializáció, a minta, amit követ, az attitűd, amivel viszonyul a gyerekéhez, vagy az iskolához is. Érdemes tehát megnézni a szülőnél is az okokat. Leggyakrabban azt találjuk, hogy a szülő maga is iskolázatlan, ő is korai iskolaelhagyó volt, vagy, ha végig is ment a rendszeren, alapkészséghiányosan került ki az általános iskolából. De felnőtt, és él egy életet, amiben úgy-ahogy elboldogul, amiben családot alapít, valahonnan jövedelmet szerez, és azok között a keretek között, melyek kísértetiesen hasonlítanak a szülei életére, próbálja megszervezni a mindennapokat. És, ha rá sem tudott hatni a szülő, akkor ezt veszi természetesnek, “én sem tanultam, mégis itt vagyok”, vagy “mit csináljak vele, nem üthetem agyon”, mondja, megnyugtatva magát abban, hogy ez így a normális. Nincs tudás másra, és nincs eszköz sem a kezében, amivel változtatni tudna, hogy a gyerek viszonyulása más legyen.

Persze, a rendszer számára nagyon pontosan visszamondja mindegyikük azokat a mondatokat, amiket hallani akarnak, ahhoz, hogy békén hagyják őket. Megígérve mindent…ám ebből betartani nem tudnak szinte semmit. Pontosan tudják, érzik, ebben szocializálódtak, hogy meg kell ígérni a családsegítőnek, pedagógusnak, gyámügyesnek, amit elvárnak…és ezzel időt nyernek. Időt, amiben, ha ügyesen lavíroznak elhúzhatják akár az iskolaköteles kor végéig.

Mások nem ezt az utat választják. Elegük lesz a folyamatos felelősségrevonásból, és a magántanulói státuszt örömmel elfogadják, kérik, és a gyerek marad otthon. Ez az iskolának is jó…megszabadul a gondtól, a problémás gyerektől, és a felelősségtől is.

Mert itt jön egy másik vonal, amit érdemes megnézni, a család szocializációs mintáján túl is. Hogy mi történik az iskolában, ami miatt vonzóbb otthon maradni, ténferegni az utcán, mint a kortárs csoporttal együtt lenni. Valami gond ugyanis itt is lehet, ha nem akarnak iskolába menni.

Ez pedig az iskola diszfunkcionális működéséből adódik. Abból, hogy nem vesz, nem tud észrevenni a központi elvárások nyomása alatt egyéni problémákat, amiket kezelnie kellene. A gyerek nem egy “egység”, amit ugyanazokkal a módszerekkel lehet fejleszteni, akik fejébe ugyanazt az ismeretanyagot lehet betölteni, egységnyi idő alatt. Nincs idő sem, energia sem az egyéni bánásmódra, a gyermek szociokulturális közegben történő értelmezése pedig ma már csak egy szakirodalmi, felejtős történetté vált a rendszerben. Az iskola nem gyúr már arra, hogy ott jól érezzék magukat a gyerekek. Csak a kötelességet értelmezi, főleg így van ez a szegregált, vagy szegregálódó iskolákban, melyekből egyre több van az ország leszakadó térségeiben.

Ha pedig valaki úgy véli, akkor nyilván a pedagógusok a hibásak, akkor érdemes az iskolarendszerre ránézni. Én minden évben tanítok egy integrált tanulócsoportban, és két szegregáltban is, ahol csak hátrányos helyzetű/halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek vannak, közöttük több SNI (sajátos nevelési igényű) és BTMN (beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő) gyermek van. Pontosan tudom, mit jelent egy-egy szituációban eszköztelen maradni, pedagógusként. Aki beállt már két verekedő gyerek közé, mert összeugrottak valami miatt, és próbálta a konfliktuskezelést más útra terelni, aki próbált már lehiggasztani önbíráskodó szülőt, aki a másik gyerekét megregulázni rontott be az órára, az tudja, miről beszélek. És akkor még nem beszéltem azokról a kihívásokról, melyek elé a teljesíthetetlen ismeretanyag állítja a tanítókat, tanárokat. Szóval, aki azt hiszi, a pedagógusok nyakába lehet varrni ezt, az jöjjön, próbálja ki, mit jelent így, ebben a rendszerben ezeket a gyerekeket tanítani. Úgy, hogy közben elismerésre, megfelelő bérezésre, a munkáját segítő szakemberekre ne számítson. Egyedül kell boldogulnia. Ha tud.

A következő vonal az egészségügyé. Mert ezen sem léphetünk túl, ez is része a problémának. Igen, az orvosi igazolásokról beszélek. Mert a lemorzsolódás kockázatának erősen kitett gyerekek azért először ezt a kategóriát merítik ki, az igazolt hiányzásokat. Ami ma, ebben az orvoshiányos rendszerben nagyon szabadon értelmezett. Azt meg, hogy a betegség alatt hogyan focizik, játszik egész nap otthon a gyerek, miközben a diagnózis szerint ágyban lenne a helye, megint nem nézi senki. Az üzenet pedig erős, a többi gyerekre nézve is. Hiszen játszani otthon jobb, mint iskolába menni, és szabályok közé kényszerítve tölteni a napot. Így aztán vannak olyanok, akik szinte állandóan “betegek”. Többnyire az unokatestvérekkel együtt.

Persze, ha összeérnének a szálak. Ha nem mindenki szigorúan a határait értelmezné, és azt gondolná, neki ezzel már nincs dolga. Ha a tanító beszélne a háziorvossal…a családsegítővel, a szülővel… Ha az iskola élményt is adna, ne csak azt tükrözné vissza a gyereknek, hogy vele mindig probléma van. Ha öröm lenne az iskolában lenni… ami vonzó a gyerekeknek. És, ha végre valaki, a civileken kívül foglalkozna a felnőtt generáció viszonyulásával is. Mert valakinek, valamikor be kellene pótolnia mindazt, amit ők sem kaptak meg. Sem tudásban, sem képességfejlesztésben, sem attitűdben.

Addig, amíg ezeknek a kezelését a rendszeren belül nem látjuk, addig az iskolai lemorzsolódás csökkentése nem lesz valós. Addig csak adminisztratív úton elért “eredmények” lesznek, melyeknek a valósághoz nem sok közük van. Bár ma a rendszernek ez is elég. De a jövőhöz kevés lesz…ebben biztos vagyok.

ITT OLVASHATÓ

LENGYEL LÁSZLÓ: AZ EMBER FÁJ A FÖLDNEK

NÉPSZAVA / KENTAURBESZÉD
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ
2023.08.13.

Kulka Jánosnak ajánlom

Valljuk meg, Putyin – és kisebb részben Orbán – többet tett a nyugati demokráciáért, az európai-amerikai szövetségért, a NATO újraéledéséért és kiterjesztéséért, az európai egységért és az EU elmélyítéséért, mint bármelyik nyugati vezető.

„Európa már elhasználta önmagát. De a mai Kína, a mai USA és a mai orosz birodalom még egyáltalán nem mutatta meg, mit tud istenigazából a pusztításban" – mondta két évvel ezelőtti, a háborút megelőző, Állat van kint és bent című beszélgetésünkben Krasznahorkai László. „Még előttük van, hogy megtegyék, amitől korábban féltünk, csak most már meg is fogják tenni. A valódi fegyvereknek, a valódi háborúzásnak az évtizedei jönnek. Olyan ez, mint a nevezetes színházi mondat, azaz, hogy ha egy fegyver ott van egy színpadon, az el is fog sülni. Mégis mit gondolunk mi itt Európában, az atomarzenálok, a szuperszonikus fegyverek, a cyberháború eszközei, a robothadviselés, az elképesztő mennyiségű pénz, amit hadseregek fejlesztésére évente költenek, hogy ez mind csupán valami játék?! Ami valahogy csak ott marad majd a bunkerekben meg a kilövőállomásokon, mert a végén úgyis megegyeznek?! Viccel itt valaki velünk. A nagy háború bármikor és bármilyen ürügy miatt kitörhet, és ki is fog törni. Ez elkerülhetetlen.”

Megvallom nem hittem neki, ahogy az apokalipszis másik két lovasának, a hasonlót üzenő Szilágyi Ákosnak és Tamás Gáspár Miklósnak sem. Nem hiszek a világháborúban, a nukleáris katasztrófában a szörnyű orosz-ukrán háború ellenére. Mondhatnám, hogy az észszerűség, az önérdek diadala lesz – ki akarná elpusztítani önmagát? –, ha senki nem meri, akarja, tudja elindítani a Krasznahorkai sorolta hadigépezeteket, de én sokkal inkább a kifáradást, a háború-fáradtságot látom döntő tényezőnek. Ha korábban az Ukrajnát támogató Nyugat, a világ kisebbsége volt értelmileg és érzelmileg érdekelt egy szuverén Ukrajnát szolgáló és az inváziót indító Oroszországot helyreutasító fegyverszünetben/békében, most, igaz, különböző okokból, de a keleti óriás, Kína és az egyesült Dél ázsiai, afrikai, latin-amerikai vezetői akarnak nyomást gyakorolni Oroszországra. Az orosz viselkedés hatására a tegnap orosz-barát ellenséges semlegesek mára ukrán-barát semlegesekké váltak. Tegnap a háború-fáradtság Ukrajna ellen, ma Oroszország ellen szól: elég volt! Negyven ország képviselői, valamennyi nagyhatalomé, beleértve Amerikát és Kínát, tárgyalnak Szaúd-Arábiában Ukrajna képviselőjének társaságában a béke lehetőségeiről – Oroszország, Belarusz és Magyarország képviselői nincsenek ott.

Nincs előnye a velük való együttműködésnek, annál több a hátránya. Ki akar a vesztesekkel lenni? A putyini Oroszország a világ energia- és gabona-kereskedelmét, termelési láncát zavaró, a szegény világot kiéheztető állammá vált. A világ közvéleménye könnyebben elviseli emberek legyilkolását, gyermekek elrablását, iskolák, kórházak, templomok bombázását, mint a gabona, az éhezők élelmiszerének felégetését. „S asztag-városban pirosan / Mordul az égre a láng.” – írta Ady. Odessza, az ukrán gabonakikötők bombázása végképp leleplezte Putyint. A putyini és a hozzájáruló lukasenkai, orbáni aljasság – „a gróf tán éppen agarász” –, ahogy a „Szenes kalászok énekelnek / Gonosz, csúfos éneket”: szegény világ, halj éhen, „pernyét fújnak a szelek”. Mi jachtot veszünk s palotát...

ITT OLVASHATÓ

ELITGIMNAZISTÁK CIGÁNYTELEPEN: AKI LÁTTA, NEM FELEJTI A PIARISTA ÉPÍTŐTÁBORT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2023.08.10.

Különleges építőtábort szerveztek a piaristák Sátoraljaújhelyen: az ország különböző pontjairól érkező diákjaik öt szobát újítottak fel a helyi cigánytelepen. Csupa olyan családét, akik elengedték gyerekeiket a tanodába. A malteres fándlit még sosem látott gimnazista önkénteseket roma mesteremberek irányították, de napokig még így sem lehetett senki biztos abban, mi fog ebből kisülni. Pasztoráció kőműves kanállal. Riport...

ITT OLVASHATÓ

BOD PÉTER ÁKOS: ORBÁN SZÁGULDANI AKAR, CSAKHOGY EGY WARTBURGBAN ÜL

KOMPORSZÁG / MAGYAR HANG
Műsorvezető: SZERETŐ SZABOLCS
2023.08.11.

Már nem adnék tanácsot Orbán Viktornak, ő ugyanis nem tanácsot vár, hanem azt, hogy mindenki mondja azt, az általa kitalált ötlet remek – jelentette ki Kompország című műsorunkban Bod Péter Ákos közgazdász, egykori ipari és kereskedelmi miniszter, aki az első Orbán-kormány idején miniszterelnöki tanácsadó volt. Hallom az orosz akcentust a propagandából – érzékeltette, hogyan próbálja a kormányzat a közvéleményt oroszbaráttá formálni. Bod Péter Ákos a magyar gazdaságot jelenlegi állapotában egy Wartburghoz hasonlította, amellyel a miniszterelnök 135-el próbál menni, am nyilvánvalóan nem fog sikerülni.

A közgazdász beszélt arról is, hogy: 

• miért Orbánékhoz kötődik az orosz energiafüggőség kialakítása? 

• hogyan támogatják Orbánék a háborús Oroszországot? 

• lesz egyszámjegyű infláció év végére? 

• mi lesz velünk az uniós pénzek nélkül? 

• kié lesz az akkumulátorgyárak profitja? • milyen ősz és év vége vár ránk? 

Műsorvezető: Szerető Szabolcs Szerkesztő: Farkas Melinda

ITT NÉZHETŐ MEG

A LÖVÉSZÁRKOK PROFESSZORA, AKI UKRAJNA BUDAPESTI NAGYKÖVETE LETT – PORTRÉ SÁNDOR FEGYIRRŐL

TELEX
Szerző: BOZZAY BALÁZS
2023.08.12.

2022. február 24-én támadta meg Oroszország Ukrajnát, pár hónappal később, májusban egy különleges fotó érkezett az egyik ukrajnai lövészárokból: az Ungvári Nemzeti Egyetem egyik oktatója az éles harcoktól nem messze, online tartott előadást turizmusról a diákjainak.

A magyar sajtóban azokban a hónapokban még ritkán fordult elő a frontról egyetemi órát tartó katona neve, és amikor előkerült, akkor is sokféleképpen, Fedornak, Fedirnek, Ferencnek is írták a keresztnevét. Ukrajna frissen engedélyt kapott budapesti nagykövetéről van szó, akinek helyesen Fegyir a keresztneve, Novák Katalin köztársasági elnök pedig öt hónapig húzta a nagyköveti befogadó nyilatkozatának aláírását...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

"VAJON MIÉRT CSINÁL MAGÁBÓL HÜLYÉT SANYI BÁCSI - MIÉRT NEM MEGY EL UNOKÁZNI?"

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Műsorvezető: HARDY MIHÁLY
2023.08.12.

A Hetes Stúdió 2023. augusztus 12-i adásában Hardy Mihály Bolgár Györggyel, Batka Zoltánnal, a Népszava újságírójával, valamint Németh Andrással, a HVG külpolitikai rovatának újságírójával beszélte meg a hét legfontosabb eseményeit.

ITT NÉZHETŐ, HALLGATHATÓ MEG

TÖBB GYEREK LESZ EGY JOBB NYUGDÍJRENDSZERTŐL?

G7.HU
Szerző: BANYÁR JÓZSEF
2023.08.12.

(A szerző a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

A nyugdíj az átlagolvasó számára egyszerű témának tűnik, aminek az egyetlen lényeges jellemzője, hogy kicsi, és amúgy is csak egy bizonyos, elég magas kortól kezdve érdekes. Rovatunk azonban a mértékkel szinte egyáltalán nem foglalkozik, s kifejezetten a fiataloknak és középkorúaknak szól. Nem nyugdíjpolitikai aktualitásokat, hanem stratégiai megfontolásokat vetünk fel. A célunk, hogy a még legalább egy emberöltővel a nyugdíj előtt állók számára egy a mainál sokkal jobb nyugdíjrendszer vízióját vázoljuk fel, hiszen a rendszer alapvető megváltoztatásához – amire szükség van – legalább néhány évtizedes időtartamra van szükség.

Az emberi történelem során összességében háromféle nyugdíjrendszert (és persze ezek kombinációit, és egymás közti átmeneteit) próbáltunk ki: a hagyományost, a feltőkésítettet és a folyó finanszírozásút.

Azt lehetne mondani, hogy kezdetben volt a hagyományos nyugdíjrendszer, amit persze csak a másik kettő szempontjából lehet nyugdíjrendszernek tekinteni. Ez tulajdonképpen (nagy) családon belüli transzfermechanizmusokat jelent, de a lényege az, hogy a gyermekeket életük elején eltartották a szüleik, vagyis (főleg természetbeni) transzereket juttattak nekik, majd amikor a gyermekek felnőtté váltak, szüleik meg időssé, és képtelenné saját maguk eltartására, akkor a gyermekek visszaadták ezeket a transzfereket a szüleiknek, vagyis eltartották őket. A világ népességének nagyobb része számára 100-200 évvel ezelőttig ez volt a nagybetűs nyugdíjrendszer, és a fejlődő országok népessége nagyobbrészt még mindig így gondoskodik időskora biztonságáról.

Ha gazdaságilag elemezzük a dolgot, akkor itt az történik, hogy ezek az időben erősen eltolt transzferek a gyermekek és a szüleik között nagyjából kiegyenlítik egymást, vagyis a szülők adnak, és ezért később kapnak. Megint másképp, úgy is fogalmazhatjuk, hogy – mivel az „adok” és a „kapok” időben nagyon elválik egymástól, ezért itt nem csere történt, hanem befektetés, mégpedig a szülő a gyermek humán tőkéjébe fektetett be (a transzfereivel lényegében létrehozta, illetve fejlesztette azt), s ennek a befektetésének a hozamát kapta meg idős korában. Emiatt a szülők nagyon erősen érdekeltek voltak a gyermeknevelésben, s lényegében ezt látjuk ma is a fejlődő országok nagyon magas fertilitási rátáit szemlélve.

Vagyis a hagyományos nyugdíjrendszer egyértelműen ösztönözte a gyermekvállalási hajlandóságot, hiszen a gyermeknevelést megtérülő befektetésnek lehetett tekinteni, ráadásul akkoriban a népesség széles rétegei számára ez volt szinte az egyetlen hosszú távú befektetési lehetőség. Nem biztos, hogy így tekintettek, illetve tekintenek a fejlődő országok lakói most a gyermekvállalásra, de tény, az jó üzlet volt és a világ bizonyos részein az is maradt. Úgy is mondhatjuk, hogy a hagyományos nyugdíjrendszer és a magas fertilitás kölcsönösen meghatározták egymást: a nyugdíj függött a fertilitástól, az ösztönzést (vagyis a gyermeknevelési erőfeszítések megtérülését) a nyugdíj (vagyis az időskori biztonság) adta.

Az elitre ez nem vonatkozott és ma sem vonatkozik.

Ők alapvetően a vagyonuk hozamából éltek, élnek életük minden szakaszában, így időskorukban is. A vagyont vagy örökölték, vagy ifjabb korukban valamely jelentős tett jutalmaként kapták, vagy szerezték. Azt lehet mondani, hogy ők feltőkésített nyugdíjrendszert használtak, igaz a tőke itt általában sokkal nagyobb volt, mint ami az időskori megélhetéshez szükséges volt. A gyermekvállalásra pont ezért volt hatása: gondoskodni kellett a felhalmozott vagyon továbbörökítéséről, szokták ezt dinasztikus motivációnak is nevezni.

A tényleges feltőkésített nyugdíjrendszer logikájában hasonló az elit vagyonfelhalmozására, de nagy különbség, hogy itt már nem, vagy nem jelentősen haladja meg a felhalmozás azt, amit idős korban (várható értékben, figyelembe véve az élettartam hosszának – egyébként jól felmérhető – bizonytalanságát) el szeretnének fogyasztani. Ez már nem (csak) az elitre terjed ki, s a vagyon mérsékelt mivolta miatt nincs is örökhagyási motívum (nincs mit örökül hagyni, a nyugdíjvagyont felélik az érintettek), vagyis egy ilyen nyugdíjrendszer közömbös a fertilitásra nézve, nem igényli a gyermekbe való befektetést, vagyis a gyermekvállalást. Ugyanakkor ahol ilyen rendszer van, ott – ellentétben a hagyományos nyugdíjrendszerrel – nincs is már csatorna a gyermeknevelési erőfeszítések megtérülésének, vagyis a gyermeknevelés elveszíti befektetés jellegét, egyfajta hobbivá, manapság inkább már (a magas költsége miatt) luxusfogyasztássá vált.

Magát a feltőkésített nyugdíjrendszert nem érinti negatívan az, hogy emiatt folyamatosan csökken a fertilitás, hiszen az nem függ – legalábbis első körben, ahogyan azt egy korábbi cikkemben már kifejtettem: attól, hogy mennyi gyermeket nevelnek az adott országban.

Amikor a hagyományos nyugdíjrendszer (lényegében munkamegosztás megváltozása és a hagyományos család felbomlása miatt) megszűnt, akkor kezdték a modern nyugdíjrendszereket bevezetni a kormányok széles néprétegek számára. Kezdetben ezek a rendszerek a fenti feltőkésített logikát célozták meg, azonban a feltőkésített rendszerek nem viselik jól a modern háborúkat, amely a felhalmozott vagyon/tőke hatalmas rombolásával járnak. Mondhatni azok feltételezik az örök békét. Mivel ez a huszadik század első felében enyhén szólva nem valósult meg, ezért egy új nyugdíjrendszerrel kezdek el kísérletezni, a folyó finanszírozásúval, ami hamarosan a legelterjedtebbé vált...

ITT OLVASHATÓ

ÍGY BESZÉL EGY KILÓRA MEGVETT EMBER, AZ IDEÁLIS „NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDŐ”

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.08.12.

Miközben mi a diktatúra által rendezett hamis választásokon való részvételt, ennélfogva a diktatúra pénzért való legitimálását is elutasítjuk a parlamentben, s az alkotmányos rendet államcsínnyel megdöntő Orbán-rezsimmel való mindenféle kapcsolatot és érintkezést is a haza és a nemzet elárulásának, elfogadhatatlan kollaborációnak tartjuk, vannak itt olyan szintű árulások, mint amilyen az MSZP, s annak pártigazgatója, Molnár Zsolt behódolása, ami annyira undorító és visszataszító, hogy Orbán helyében már szégyellnénk.

Molnár Zsolt a Fidesz egyik legocsmányabb propagandaszennyének, a Mandinernek adott interjút, akikkel tisztességes ember egy levegőt sem lenne hajlandó szívni, nemhogy interjút adni nekik, s abban oda-vissza háromszor benyalni nekik mélyen, mint amit az MSZP pártigazgatója tett. A magyar baloldal történelmi mélypontja és szégyene az MSZP nevű párt, amely a megalkuvásban és a korrupcióban olyan mélyre süllyedt, hogy a Fidesz által kilóra megvett, gerincet még hallomásból sem ismerő, az árulásnak olyan szintjén álló embert tart pártigazgatójának, mint Molnár Zsolt.

Ez már önparódiának is rossz. Az teljesen érdektelen, hogy ez a buta, korrupt és aljas gazember miket beszél, itt már csak a jelenség a fontos. Az egykori rendszerváltó MSZP ide süllyedt, hogy az ország fasiszta diktátorának a legundorítóbb seggnyalója a szocialisták pártigazgatója, aki azt magyarázza, hogy „az az ellenzéki politika, ami a tagadásra, a kormány kizárólagos támadására épül, nem vezet győzelemre. Sőt: totális zsákutca.” Először is, ez nem egy kormány, hanem egy puccsista fasiszta bűnszervezet, amellyel szemben csak egy magatartás képzelhető el: a teljes elutasítás.

A fideszes nemzetpolitikát élteti ez a fideszes ügynök, amely a határon túli magyarokat politikai célokra használja fel, zsarolja és saját kontrollja alá helyezte. Túltesz rajtuk, amikor már azt javasolja az interjújában, hogy nemcsak magyarországi szavazati jogokat kell adni a határon túliaknak, hogy a Fidesz által megvett és agymosott határon túli fideszbérencek döntsék el a magyarországi választásokat, amihez nekik semmi közük, hanem a baloldalt megszégyenítő pártjával „akár egy határon túli listát vagy választókerületet is elképzelhetőnek tartanánk”.

Tudja, ez az ember, hogy mit beszél? Magyarországi választókerületté nyilvánítja a határon túli területeket, esetleg felosztja őket magyar választási körzetekre? A Magyarország táblát nem akarja kihelyezni a Romániához, Szlovákiához, Ukrajnához és Szerbiához tartozó területekre? Mert ez azt jelenti, hogy a magyar államhoz tartozónak nyilvánítja szomszédos országok magyar kisebbség által lakott területeit. Ha találnak elég embert a vasra, akkor az oktatás és az egészségügy fenntartása helyett vásárolt tankokkal be is vonul Orbán oldalán Nagy-Magyarország területére? Van esze?

Elismeri, hogy a magyar baloldalnak bármilyen adóssága van a határon túli magyarsággal szemben, mely pénzért eladta magát a Fidesznek, eszköze a Magyarországot lejárató fasiszta diktátornak, beállt egy párt csicskásának, részt vett az ország vagyonának kirablásában. Milyen tartozása lenne a baloldalnak velük szemben? Hogy nem támogatta azt, hogy választási célra használja fel őket az egyik magyarországi párt, amely a nacionalizmusával mindig csak rontott a helyzetükön? Azért kellene bocsánatot kérni, mert a határon túliak nem voltak hajlandóak korrektül szóba állni velük?

Azt a politikát kellene támogatni, hogy egy magyarországi magyar ne is érezze magát rendes magyarnak, mert az mind romlott, csak a Böjte Csabát kitermelő, Fidesz-vazallussá züllő, a korrupciót a határon túlra is kiterjesztő, szélsőjobboldali gyűlölködést folytató határon túliak az igazi és rendes magyarok, akiktől könnyezni kell? Tisztelet a kivételnek, akikkel szemben éppen olyan mocsok és aljas gyűlölködést folytatnak, mint a fasiszta és náci testvérpártjuk, a Fidesz folytat Magyarországon. Néha még rosszabbat. Ehhez kell hasonulni? Elismerni azt a bűnözést, amit a Fidesz csinál?

...

ITT OLVASHATÓ

HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ A MIMAGYAROKNAK, RÓLUNK

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.08.13.

Pénteken Novák Katalin fürdőruhájáról értekeztem. Ám a dolgozat természetesen nem a kilátástalanul randa ruhadarabról szólt, hanem valami másról. Az életünkről voltaképp, a tetves nyomorunkról, amint ez az úszódressz, illetve annak megvásárlási-beszerzési körülményei csak szimbolizálják a fölöttünk tespedő hatalom mineműségét. Ha az ember nem lineárisan és egybitesen gondolkodik, s mint ennek tükre: ír, akkor a mai Magyarországon sűrű az a veszély, hogy meg nem értik, föl nem fogják, mintha a Marsról jött volna nyolc karral, zöld bőrrel, kagyló fülekkel és karattyoló nyelvvel.

„Na most itt van a macsó, nőellenes kormány által vezetett ország élén egy nő. A macsó, nőellenes kormánypártok szavazatával, kinevezésével. A ‘nem szülök, éljen a szingliélet, szálljanak ki a méhemből’-párti ellenzék ízlésével ellentétben 21 éve házas, egy férjtől 3 gyermeke van. Egy ország családpolitikájának kidolgozója (amit több Nagy Nyugati Ország tanulmányoz, hogy merítsen belőle). Már ez magában provokáció és elviselhetetlen ugye… De vannak egyéb bűnei is. Okos. Csinos. Nőies. És sportos. Mibe, hogy nincs olyan fürdőruha, ami a Rezeda- és Huppa-féléknek nem csípi a szemét…”

Nos, ezt kaptam a képembe a Novák dolgozat után, amiből azt véltem levonni, hogy a kommentelő nem olvasta, amit írtam – és ez lenne a jobbik eset -, a másik, és kiábrándítóbb, hogy nem bírta fölfogni. Nem hülyézném le, mert képes volt még összetett mondatokat is megalkotni, hogy kifejtse lelkének éjfekete tartalmát, hanem inkább az világlik ki, egészen más univerzumban élünk. Így máshonnan látjuk az inkriminált fürdőruhát, aminek szimbólumát a mimagyar hozzászóló képtelen felfogni, mert szemüvegét Orbán Viktor faragta a rózsaszínű, százmilliárdos propagandával, amit lehet nyelni, akárha kacsa a nokedlit.

Csendben, higgadtan, türelemtől áthatva, de egyben nagyon lassan is mondom, hogy a mimagyar is megértse, engemet (minket) Novák Katalin hosszú házassága, gyermekeinek száma, csinossága (hm), okossága (hát), sportossága (ejj), és pláne családpolitikája (ugyan) egyáltalán nem érdekel. Mindezek gusztus kérdése csupán, hogy úgy ne mondjam, a fecsegő felszín. Engemet a Novák cselekedeteiben megmutatkozó morál foglalkoztat, amire egy példát mutatok a millióból, amikor a tanárok zokogva kérték, ne írja alá a státusztörvényt, amit aztán negyvenkét fogú bájvigyort villantva mégis megtett.

Novák amorális organizmus fürdőruhában vagy anélkül. Egy elnyomó hatalmi gépezet fontos alkatrésze, és még csak nem is csikorog, annyira beolajozta őt a nagyfőnök. De, hogy látásunk körét szélesítsük pöttyet, az Orbán hadijármű minden alkatrésze, amely mahomet szerkezet mintegy hétmillió magyart rekesztett ki a nemzetből, és működésével jól láthatóan ellene is dolgozik, minden miniszter, államtitkár, bátor képviselő és az összes főispán meg a többi gauleiter működésével, kétes erkölcseivel és kimunkált aljasságával ugyanaz, mint Novák. Még egyszer mondom, fürdőruhában vagy anélkül.

Illetve még annyi az idézetből, miszerint Novák mérhetetlen nagyságát én (meg a huppa-félék) a szinglilét miatt nem bírjuk felfogni. Nem hozakodtam volna elő ezzel, mert ez is csak felszín és állapot, de jómagam két gyerekkel és négy onokával dicsekedhetnék, de nem teszem, úgyhogy Novák e szempontból nekem csak jelenhet. Mindezzel csak arra óhajtottam utalni a magam egyszerű módján, hogy nem ezek hiányában – mint nemzetvesztő homokos – nem tetszik, amit látok, hanem éppen ezért. Mert – hogy nagy szavakat használjak – nem látom az unokák jövőjét a szétlopott és elhülyített országban, amiben a kommentelő viszont lubickol.

De azt is tudom, nem vagyunk mi egymásnak száj, én meg pláne az ő füleinek. Az ember mindezt szomorúan nézi, és immár reménytelenül is, hiszen meg kell látnia, az a kritikus tömeg, amelyik ezeket hatalomban tartja, úgy elbambult, hogy évtizedek kellenének a józanodásához, de még ez is bizonytalan. Két napja jött ki egy felmérés az inflációról azzal a végeredménnyel, hogy a fideszisták nem is érzik igazán. Ebből pedig azt a következtetést vonták le, hogy a politikai meggyőződés képes az egyéni élettapasztalatot is felülírni. Most akkor az a kérdés, egyáltalán érdemes-e bármit is mondani. Olybá tűnik, hogy nem igazán.

ITT OLVASHATÓ 

POLITIKAI FEGYVER LETT A NEMZETEGYESÍTÉS: NEM CSAK MAGYARORSZÁG AD ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT A HATÁRON TÚLIJAINAK, DE EKKORA CIRKUSZ SEHOL MÁSHOL NINCS

NÉPSZAVA

Szerző: GÁL MÁRIA

2023.08.12.

Az állítólag nemzeti Orbán-kormány ezúttal is a határon túli magyarokat használja fel antidemokratikus politikája igazolására.

A könnyített honosítás 2010-es bevezetése óta borzolja a kedélyeket és időről-időre államközi feszültséget szül. Legutóbb az amerikai vízumszigorítás kapcsán került újra rivaldafénybe a kérdés. Az Egyesült Államok már 2021. novemberétől szűkítette a vízumkedvezményt, megfosztva a lehetőségtől azokat magyar állampolgárokat, akik nem a mai Magyarország területén születtek. Az új szigorítás kapcsán ki is mondták, hogy a tömeges könnyített állampolgárság biztonsági kockázatot hordoz.

Az aggodalom jogos, hiszen az elmúlt 13 évben mind Áder János, mind Novák Katalin államfő csalás miatt vont már vissza ukrajnaiaknak biztosított magyar állampolgárságot, de ez egyáltalán nem magyarázza az eleve magyar állampolgárként születettek vízumkorlátozását. Washington valóban politikai üzenetet küldött a Moszkvával összekacsintó magyar kormánynak...

ITT OLVASHATÓ 

HÉTVÉGI OLVASNIVALÓK KIVÉTELEZÉSEKRŐL, JACHTOKRÓL ÉS GYILKOS ROBOTOKRÓL

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2023.08.12.

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, az elmúlt hét legérdekesebb-nagyobb anyagaival...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2023/32. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2023.08.11.

P U B L I C I S Z T I K A

Széky János
Harminc Lőrinc

Múltkor emlegettem az Útmutató a tökéletes latin-amerikai idiótához című, nemzetközi sikert arató szatirikus esszét. Bevallom, dédelgetem a gondolatot, hogy egyetlen szó címváltoztatással megírom a könyv magyar változatát (véleményszabadság van, vagy mi; nem érhet semmi baj). Az eredeti a Latin-Amerikában politikusi pályát választók derékhadáról szól leginkább, akik diktátorok és egyéb népvezérek bűvöletében követnek el és propagálnak baromságokat, s teszik tönkre nemzedékekre szólóan honfitársaik életét. A magyar verzióban tekintettel lennék a különbségekre – mivel ez a rendszer nem demokrácia, de sem katonai, sem kommunista diktatúra nincs –, viszont megtartanám a „politikusi pályát választó” fogalmazást. Nem politikusokról van szó ugyanis. Magyarországon, kormányoldalon összvissz egy politikusnak szabad léteznie. A többiek kormányalkalmazottak, akiket a média csak az elegancia kedvéért vagy hízelgésből lát el olykor a politikus címkével.

Idiotizmusból azonban nálunk sincs hiány. Sőt, egyre sűrűbbek a példák. Legutóbb attól erősödött meg bennem a könyv megírását közelebb hozó ihlet, hogy Gulyás Gergely gyors egymásutánban legalább három olyan dolgot mondott, illetve csinált, ami egy demokratikus politikai közösség szemszögéből a tökéletes hülyeség kategóriájába esne. Azért érdekes ez, mert Gulyás nem politikus ugyan, viszont egészen magas rangú kormányalkalmazott, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Magyarország tizenegyedik legbefolyásosabb embere, a kormányinfók felelőseként fontos kapocs a végrehajtó hatalom és a nyilvánosság között. Ha ezen a poszton mond és tesz szokatlan gyakorisággal elképesztő és aljas ostobaságokat, az a rendszer válságának tünete. Félreértés ne essék, nem becsülöm alá a miniszter intelligenciahányadosát, biztosan értelmes, szorgalmas, képzett ember, már harmincévesen az Alaptörvény három megszövegezőjének egyike volt Salamon László és Szájer József mellett; ezt a munkát Orbán aligha bízta volna holmi hülyékre. Csak a rendszer olyan, hogy bizonyos helyzetekben megköveteli legfőbb alkalmazottaitól az aljasságon kívül a debilitást is. (És jutalmazza.)Tovább

A szerző további cikkei

Széchenyi Ágnes
Lukácsy András (1930–2023)

A szerző további cikkei

Szelényi Iván - Mihályi Péter
A világ népesedési forradalma
Bevándorlókra szükség lenne, vendégmunkásokra nincs

A szerző további cikkei

Gadó Gábor
Blabla
(Hitről és hatalomról)

A szerző további cikkei

Kovács Zoltán
Tápon tartva

A szerző további cikkei

Dr. Felkai Péter
Nyílt levél
– a Magyar Orvosi Kamara Elnökének

A szerző további cikkei

Sz. Bíró Zoltán
Huszonöt év hazaárulásért

A szerző további cikkei

Garam Katalin
Török bólintás, égő Korán

A szerző további cikkei

Ádám Péter
Médiaügyek Franciaországban

Képzeljünk el egy általában hitelesen tájékoztató, középen álló hazai hetilapot, amely idegenkedik minden szélsőségtől; vajon mi történne, ha az újságírók egy nap arra ébrednének, hogy a laptulajdonos a kormánypropaganda egyik nagyágyúját, Gajdics Ottót vagy Bayer Zsoltot nevezte ki a szerkesztőség élére? Mert ilyesmi történt idén júniusban a Journal du Dimanche (JDD) című francia hetilappal.Tovább

A szerző további cikkei

Szűcs László
Nem öregnek való vidék

A szerző további cikkei

Verebes István
A kiszámíthatatlanság végeredménye

Mottó: „te nap, napocska, isten kemencéje, /
mozdulj meg már, szólj már, ints már, /
ne hagyj el, ha sötétedik, minket, /
ne hagyd becsukódni fáradt szemeinket”

(Horgas Béla)Tovább

A szerző további cikkei

Molnár Erzsébet
Hajóvonták találkozása tilos

A szerző további cikkei

Jakab György
Módszeres leépítés
Amikor az állam felbontja a pedagógusokkal kötött hűbéri szerződést

„Olyan már, mint egy menekülttábor,
Mindenki itt van, aki nem elég bátor.”
(Európa Kiadó)Tovább

A szerző további cikkei

Pálfy G. István
A műveletlenségről

A szerző további cikkei

F E U I L L E T O N

Faragó-Szabó István
Milyen volt filozófia szakosnak lenni a 60-as években?

I R O D A L O M

Jánosa Eszter
Lassú keringés

A szerző további cikkei

Jánosa Eszter
Lichtenberg-ábra

A szerző további cikkei

Molnár T. Eszter
Figyelem a halakat

Nyolcan vannak, gerincük kés, vörösen villan rajta a lámpa fénye. Iskola után nézem, hogyan úsznak körbe-körbe. Nincs más dolguk egész nap, mint úszni, enni és harcolni. Csak a hímek harcolnak, megismerem őket, fodros farokúszóikat szoknyaként húzzák maguk után. Az egyik a falhoz jön, orrát az üveghez tolja. Tátog, mintha beszélni akarna, elmondani egy titkot, amit az előbb hallott a kövek mögött. Néma, mégis retteg, hogy meghallja valaki. Apa tátogott így, miután elvesztette a hangját.

Az akvárium a nappali sarkában áll egy kisasztalon. Arra néz a kanapé és a fotel is, a halak mozgása jól látszik mindkettőből, de én alaposabban meg akarom figyelni őket, ezért közelebb húzódom, és törökülésbe ülök előttük a szőnyegen. Ma csak öt köröz, a többiek elbújtak az átokhínár ágai közé. Arra a háromra vagyok most kíváncsi, a körbe-körbe úszók nem érdekelnek.Tovább

A szerző további cikkei

Vágvölgyi B. András
Edith Liebermann semmi kis élete

Ami megmaradt belső katedrálisban, az a Lövölde téri nyilvános vizelde látványa. A bádogbarokk szélek, a fradizöld festés. Gizike, a vécésnéni. A tér színpadszerűségének bája, az atomfizikus-képző távlati képe. Messzeringó világ. A vészkorszak utáni felszabadulásakor anyát, aki tizennégy volt, azért nem erőszakolta meg az orosz, mert hevesen menstruált. Gyenisz Ivanovics otthagyta hát anyát erősen megtépett ruhában a szénhalom tetején a pincében megerőszakolatlanul, ám alaposan meggyalázva. Edith tűnődött utóbb, a bakfis anyja combján elmaszatolódott vér és szén színkombinációja tette-e anarchistává? Anyja húszévesen szülte, mikor apja, a KTSZ-be kényszerített cipész, volt suszterájtulaj, Liebermann Gusztáv már ötven fölött járt.

Edith korai emlékei között lebegett egy régi kép, a hajdani poros műhely és üzlet felkeresése, nem sokkal az emigráció előtt, de már a temetés után. Szülei a Rajk-perről beszéltek és egy esti színdarabról, ő valamiért, gyermeki fantázia, Tito marsall bekeretezett egyénruhás fekete-fehér portréját látta a falra a délutáni fénysugárban. Úgy nézett ki, mint egy török tábornok a népirtás előestéjén. Gusztipapát szívelégtelenség vitte el november elején egy szovjet belövés nyomán kialakult ijedelemben, anyja fogta a kislányt, batyu, teherautó, meg sem állt a klosterneuburgi menekülttáborig. Kereste a bécsi rokonokat, nem talált senkit.Tovább

A szerző további cikkei

Oláh Gábor
Trilógia

(Tarma) Gyorsan érkezett a vonat a pusztító hőségben, szerettem volna embereket látni, de kihalt volt a pályaudvar, egyetlen élőlény se bukkant elő, mintha se vezetője, se kalauza nem lett volna a szerelvénynek, meglehet, távolról irányították, ami alig elképzelhető ebben az elmaradott birodalomban, amikor végre felfedeztem a szálfaegyenes, gyanút árasztó asszonyt, amint törpe testével, szürke hajával, szürke kendőjével, szürke ruhájával beleolvadt a környezetbe, mint egy jól álcázott katonai jármű, felszállt az egyik tandemre és a biciklitaxis füléhez hajolt, a kabátja alól kivett egy szürke pólyába csomagolt gyermeket, előreadta a taxisnak, aki a bicikli oldalára szerelt kosárba helyezte, majd egy síppal jelezte a világnak, hogy elindulnak a repedezetten szerteágazó gyűjtőpont felé, ahonnan az üres biciklik lassuló ütemben érkeztek vissza, ahogy egy felvágott ütőér vérszökőkútjának áramlása hagy alább a láthatatlan szervezet utolsó dobbanásainak ritmusában.Tovább

A szerző további cikkei

Burns Katalin
Két kés

Poros utakon lehetett a faluba jutni, Tomajig vonat, de aztán ki mit talált. Valaki stoppolt, más felzsúfolódott a buszra. Én inkább bevártam Laciékat, akik a köhögő autóval, Pestről már hajnalban elindultak. Aztán ahogy beszálltam mögéjük a hátsó ülésre, húsz grillezett csirkemell társaságában eluralkodott rajtam a nosztalgia. Eszembe jutott Ervin alakja, meg is lepett, hogy egyszerre emlékszem az arcára és a nevére is. Valami multimédiás tanfolyamra jártam, filmezni akartam, és a mezőnyből, életkora miatt kilógott ez a csendes, titkolózó figura, akiről akkor még nem sejtettem, hogy majd én is ilyenné válok, csak nőben, és sok évvel később, egy forgatókönyvírói kurzuson alakítom majd ezt a szerepet. Ervint egyszer-egyszer még felfedeztem a főváros kulturális eseményein, premier előtti vetítéseken, aztán én váltam Ervinné.Tovább

A szerző további cikkei

Aknai Péter
A második boldogság

Nem tudom, mi történik velem, de komolyan. Meglódult a szekér; jönnek a vásárlók, a melóim ott vannak a világ legfaszább múzeumaiban, mégsem vagyok boldog. Rólam szóltak a hírek, amikor Elton John bement a Goldsmithbe, és megvette egy szobromat. Három éve! Ebből most lett hír itthon, és mindjárt olyanokat kérdeznek tőlem, mióta vagyok Elton barátja… Hallod?! Tudod, valójában mi történt? Kiszállt Johnny a galéria előtt a Rolls-Royceból szakadt gumipapucsban, köntösben, bement a szalonba, ötméteres távolságból rámutatott négy műtárgyra, amibe én is belekerültem. Az asszisztense kártyával fizetett és mentek tovább. Azt sem tudja, ki vagyok.Tovább

A szerző további cikkei

V I S S Z H A N G

Dr. Szűcs R. Gábor
Diktatúra

A szerző további cikkei

Nagy Bandó András
Nem guillotine

A szerző további cikkei

Gegesy Ferenc
Más észjárást, de ne ilyet

A szerző további cikkei

Ungváry Rudolf
A láthatatlan játék

A szerző további cikkei 

K R I T I K A

Bódi Katalin
Hangyafoci

Irodalom és sport. Testgyakorlatok, testtechnikák, testképek a sport irodalmi színrevitelében. Szerkesztette Bednanics Gábor és Pataki Viktor. FISZ, Budapest, 2022, 341 oldal, 3000 Ft

A tizenkét tanulmány a Fiatal Írók Szövetsége és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Tanszékének 2020-ban megrendezett konferenciájának anyagából került a FISZ gondozásában megjelent kiadványba. Ahogyan az a tanulmánykötetek esetében jellemző, az olvasó választhatja a lineáris-enciklopédikus olvasást, de dönthet akár figyelme, érdeklődése és hangulata által irányítva is – az bizonyos, hogy az egyes szövegek közötti relációk ki fognak bomlani, párbeszédek, viták, megerősítések és felülírások formájában, egyúttal pedig kirajzolódnak határok és fehér foltok is. Jelen kötetben jól láthatóan jönnek létre tematikus csoportok: kilenc tanulmány öt sportág (futball, amerikai futball, kerékpározás, futás és svédtorna) irodalmi és mozgóképes reprezentációjának példáiból válogat, három tanulmány pedig a test és a sport mediatizálásának nyelvi és antropológiai vetületeit mutatja be.Tovább

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Andócs Zoltán. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább

A szerző további cikkei

Györke Ágnes
Ex libris

Salman Rushdie: Két év, nyolc hónap, huszonnyolc éjszaka

Salman Rushdie: A Golden ház

Salman Rushdie: Quichotte

Salman Rushdie: Az igazság nyelveiTovább

A szerző további cikkei

Láng Eszter
A valóság mindennél több

Petőcz András: A folyó felett – Összegyűjtött versek. Napkút Kiadó, Budapest, 2023, 1152 oldal, 5776 Ft

A kötet tehát az életmű szintézise. Rávilágít a szerző tudatos építkezésére, az alkotói útnak a következetességére. Egyszerűségre törekvő, hol lírai, hol drámai hangvétele, az ember esendőségének és kiszolgáltatottságának, a világ bonyolultságának és szépségének felmutatása, az emberi lét tragikus felhangjai mind-mind az életmű gazdagságát és a személyesség, a közvetlenség hitelességét támasztják alá.Tovább

A szerző további cikkei

Treuer Tamás
A narratív valóság résein

Csigó Katalin: Átkelők. Jaffa Kiadó, Budapest, 2023, 232 oldal, 4999 Ft

A könyv szereplői leltárszerűen két nő, két férfi, és egy nő terapeuta: akiknek az élete egy egzisztenciális véletlenben összekapcsolódott – kiderül, hogyan lesznek a kapcsolódásból vágyak, majd szerelem, aztán a szenvedélyből szenvedés, az együttlétből magány és veszteség. A terapeuta és a páciense gyakran saját énrészeik belső reprezentánsai is, hiszen nem hagyhatja senki otthon a saját életét, ha másokét megismeri és segíteni akar – ahogy a költő mondja: ”Hiába fürösztöd önmagadban, / Csak másban moshatod meg arcodat.”Tovább

A szerző további cikkei

Gellén-Miklós Gábor
András kisiklott élete

Péter János: Szabadulás. Ab Ovo Kiadó, Budapest, 2023, 208 oldal, 3900 Ft

A regény központi helyszíne, amely köré András emlékei is összpontosulnak: a balatoni nyaraló. A család itt töltötte a vakációk nagyrészét. Nyomasztó, sötét, lepukkant ez a nyaraló, mindig is az volt, ahányszor megérkeztek, újra kellett mosni a dohos ágyneműket, újra kellett takarítani az épületet. András előbb a szüleivel és a nővérével, majd később Krisztivel, volt feleségével járt ide. A család és András kisiklott életének jelképe a balatoni nyaraló, amelyet a főszereplő is konstatál: „Végigrohatam közös éveinket Krisztivel, mindent megtettem – pedig kezdettől fogva reménytelen volt. Ugyanilyen reménytelen eset volt Apámék nyaralója: foltozgatták azt, amit eleve meg sem lett volna szabad venni.” Ettől a nyaralótól, ettől a múlttól kell valahogyan elköszönnie Andrásnak.Tovább

A szerző további cikkei

Klajkó Dániel
Fecsegő szemelvények egy fiktív pályarajzból

Márton László: Tovább is van. Kalligram Kiadó, Budapest, 2023, 296 oldal, 4500 Ft

Ötletességben és nyelvileg a kötet talán legsziporkázóbb, a jelentésvektorok összejátszásában legrétegzettebb szövege a narratív események szerint egy színházi olvasópróbának, illetve a bemutatni kívánt dráma szerzőjével készült beszélgetéseknek – kisebb-nagyobb kerülőutakkal tarkított – dokumentációja (Olvasópróba). Az elbeszélés valójában (?) egyszerre kölcsönzi formailag önmagának egy pódiumbeszélgetés, a műhelytitkokra is kiterjedő kérdezz-felelek struktúráját és a pszichoanalízis talking cure módszerét, ahol a színészek, olykor pedig maga az elbeszélő a szerzői identitás misztériumáról faggatják dráma- és prózaírónkat: „Azt áruld el, Szerzőkém […] hogy: ki a csuda vagy te?”Tovább

A szerző további cikkei

Visy Beatrix
Psalmus pro voce femina

Gergely Ágnes: Zsoltár női hangra. Versek és versfordítások. Kalligram Könyvkiadó, Budapest, 2023, 61 oldal, 2990 Ft

Gergely Ágnes címadó verse jóval szorosabban kötődik a magyar líra Istenhez forduló, egyéni kételyeket is megfogalmazó, közvetlen, személyes hangvételű költői vonulatához. Ez esetben a számonkérés és az Isten nagyságát dicsőítő kettősség nyer kristálytiszta szerkezetet, a vers leginkább Babits zsoltárhangjainak poétikájával áll párbeszédben. Azért is lényeges ilyen hosszan elidőzni e költeménynél, mert önmagában is képviseli Gergely Ágnes egész kötetének gondolati, képi világát: ahogy az eszme, a gondolat, az érzések anyaggá formálódnak, műtárgyakban, műalkotásokban rejtik el önmagukat, s csak a szemlélés, befogadás során sejtetik meg elvontabb tartalmukat, titkukat.Tovább

A szerző további cikkei

Földényi F. László
Örömfestészet

Gábor Áron: A mélység vonzásában, Balatonfüred, Zsdrál Art Galéria, 2023. július 28. – augusztus 30.Tovább

A szerző további cikkei

Sinkó István
A megújított rom

Dréher János kiállítása a Fúgában szeptember 3-ig látható.

Mottó: „A rom egy elmúlt élet jelen lévő formáját teremti meg,
de nem tartalmainak vagy maradványainak,
hanem múltjának mint olyannak megfelelően.”

(Georg Simmel: A rom)Tovább

A szerző további cikkei

Wagner István
Kortárs ukránok háborúban

Timeless. Contemporary Ukrainian Art in Times of War, Bode-Museum, Berlin, megtekinthető augusztus 20-ig.Tovább

A szerző további cikkei

Báron György
Termékmegjelenítés

Barbie. Emirátusokbeli–amerikai film. Rendező: Greta Gerwig

A Barbie-mozi megérkezett a Váci úti bevásárlóközpont multiplexébe, ahol otthonra talált, mást szükségtelen is lenne vetíteni a tizenhárom sejtelmesen bevilágított moziteremben. Nem azért, mert mindegyik terem megtelne, hanem azért, mert a többi film fölösleges. Greta Gerwigék blockbustere tökéletesen megtestesíti azt a filozófiát, amelynek jegyében a plázakultúra létrejött, s amely felé Hollywood összes megalomán produkciója törekszik, de ily pontossággal még soha el nem érte.Tovább

A szerző további cikkei

Végső Zoltán
Bársonyos erdőség

Velvet Revolution: Message in a Bubble; Woodlands: La Litanie des Cimes – BMC Records, 2023

A Velvet Revolutiont (VR) maga a kiadó, a BMC Records is az utóbbi évtizedének legsikeresebb jazz-zenekarának tartja. Az alapító Daniel Erdmann különféle projektekben, formációkban gyakori fellépője a BMC Opus jazzklubjának, legutóbb például a legendás Aki Takase Carmen-adaptációjának közreműködőjeként írtunk róla. A „Bársonyos Forradalom” fejlődését így élőben is követhettük, és most a harmadik lemezükhöz érve konstatálhatjuk, hogy a trió összeforrottabb, mint valaha.Tovább

A szerző további cikkei

Herczog Noémi
Negatív siker

A csoport. Rendező: Bodó Viktor, 6szín

Aztán minden összefolyik, szolid „bodós” káosszá kutyulva a külső és belső eseményeket. És akkor jön A csoport „patriarchátus-monológja” (lásd Barbie-film): itthon minden ötödik nőt bántalmaznak, és megfelelő, azaz éppen nem megfelelő családi háttérből érkezve majdnem garantált, hogy valakiből függő legyen. Függőnek születünk, méghozzá nem kevesen, állítják a végén, bár addig ennek inkább ellentmondó, egzotikus és különleges esetek sorjáztak, hogy ne unatkozzunk. És nem is, mármint én egyáltalán nem untam.Tovább

A szerző további cikkei

Fáy Miklós
Klemperor

Beethoven: Piano concerto No. 5 – Warner, 2023

A szólista Daniel Barenboim, és hogy ez a két név együtt szerepel a borítón, talán önmagában is jelzi, mennyire kivételes pillanatot kaptak akkor el az EMI munkatársai. Van a nagy öreg, Klemperer, aki egyre inkább már csak öreg, és egyre kevésbé nagy, már a zenekart is újraszervezték, így kevésbé voltak kitéve mindenféle minőségi kifogásoknak, vagy ahogy Walter Legge, a sértett alapító mondta Varga Bálint Andrásnak adott interjújában, elkövette azt az ostobaságot, hogy élethosszig tartó szerződést ajánlott Klemperernek, és most a New Philharmonia úgy játszhat, mint a disznók, nem lehet tenni semmit ellene.Tovább

A szerző további cikkei

Csepelyi Adrienn
Szép lövés, bedobás

Japán–Norvégia és Svédország–USA vb-nyolcaddöntők, m4 Sport

A jóindulatú szexizmus kevés helyen világlik ki annyira, mint a futballban: ugyan mi értelme van egyik szakágat a másikhoz hasonlítgatni? Sírunk-e amiatt, hogy a Győri Audi ETO játékosai nem férfiak, és ennek megfelelően nem is férfiként lépnek pályára, cseleznek vagy nyernek kupát? Netán ez a kiváltság csak a női labdarúgóknak jár, úgy kell nekik, máskor majd valami nőiesebb sportágat választanak?Tovább

A szerző további cikkei

Károlyi Csaba
Megélt szabadság

Az élet, meg minden, 61. epizód – Vonnák Diánával beszélget Tóth Szabolcs Töhötöm, 2023. augusztus 1., 02:45:27

Tóth Szabolcs Töhötöm kérdései célratörőek. Vonnák Diána pedig elemében van. Beszél a nyelvi problémákról, meg arról, hogy miért nem jó, ha a lebombázott városokban az oroszok kiplakátolják Puskint, „a legnagyobb totemállatot”. Kérdés, az irodalom lehet-e ártatlan. Van-e Dosztojevszkijben, ami a Gulághoz vezet? (Kiplingben, ami az angol imperializmushoz...) Miért él hol itt, hol ott?Tovább

A szerző további cikkei 

I N T E R J Ú

Fóti Tamás
Ablakot nyitni az amerikai gondolkodásra
Interjú André Goodfrienddel

A szerző további cikkei

P Á R A T L A N

K. Molnár Tamás
BÍRVÁGY +/–

A szerző további cikkei

-átkai
KATONAERÉNYEK

A szerző további cikkei

-i-gy
ÖTLETGAZDÁK

A szerző további cikkei

Ladányi András
SLOW TRAIN COMING?

A szerző további cikkei

Vai Zita
ELDOBHATÓ VILÁG

A szerző további cikkei

jos
BÉKEARC

A szerző további cikkei

ICs

VIGYÁZZ…START!

A szerző további cikkei

Trencsényi László
KATONADOLOG

A szerző további cikkei

(celebrálja Nyerges András)
HETI TEXTUS

A szerző további cikkei

Szikszai Károly
BRIGÁDNAPLÓ

A szerző további cikkei

ITT OLVASHATÓ