Szerző: PALOTÁS JÁNOS
2023.08.09.
Nyilvánossá válhatnak Orbán és a NER oroszországi és a kínai fekete pénzei!?
Nem attól jön a magasabb hozzáadott érték Magyarországra, hogy ideköltöznek a digitális nomádok – foglalta össze a szoftver helyett a hardverben, újabban az akkumulátorgyártásban hívő kormány gazdasági fejlődéssel kapcsolatos nézeteit Lantos Csaba energiaügyi miniszter egy közelmúltbeli podcastben.
Ez a felvetés már csak azért is érdekes, mert Magyarország közvetlen szomszédságában is több példa van rá, hogy ha nem is a digitális nomádok bejövetele, de általában véve az informatikai szolgáltatási szektor ösztönzése jelentős előnyökkel jár a teljes gazdaság számára.
Észtország digitalizációjáról például kismillió cikk született a magyar sajtóban az utóbbi években, de ennél talán meglepőbb lehet a birodalmi nosztalgiába révedő magyar lélek számára, hogy Romániában is alakul az IT-forradalom, amit egy podcastben mutatott be Isabela Manelici, a London School of Economics román közgazdásza.
A román helyzet különlegessége, hogy az ország 2001-ben teljes személyijövedelemadó-mentességet vezetett be a szoftvergyártó vállalatoknál programozói vagy hasonló infokommunikációs (IT) szolgáltatási munkakörben dolgozó munkavállalók számára. A felső-középosztályt támogató szoftveripari iparpolitika sosem volt kifejezetten népszerű a tágabb lakosság körében, ám Manelici és Smaranda Pantea, a Prágai Közgazdaságtudományi és Gazdálkodási Egyetem kutatója szerint jelentősen felgyorsította a román IT-szektor fejlődését, és tágabb gazdasági és jóléti hatásai is pozitívak voltak – olyannyira, hogy egyes reklámszagú anyagok például már az “európai Szilícium-völgyként” írnak a 13 ezer IT-cégnek otthon adó Kolozsvárról.
Ez jelzi, hogy az iparpolitika többről szól, mint a gyárak állami finanszírozásáról, és a felzárkózás a 21. században innovatívabb szakpolitikai beavatkozásokat igényelhet. Bár a román példa ezek korlátjait is jelzi: a kutatók szerint pozitív hozadékkal járó adómentességet pont mostanság tervezik kivezetni a költségvetési hiány csökkentése végett...
A jegybank legerősebb próbatétele az infláció, a pénz értékének romlása. Minden jegybank elsődleges – noha gyakran nem kizárólagos – feladata az általa kibocsátott pénz értékállóságának védelme, aminek tükörképe a pénzben kifejezett árak viszonylagos stabilitásának biztosítása. Első látásra a jegybank feladata roppant egyszerűnek tűnik. Hiszen a pénzt – hitelnyújtás révén – a semmiből saját maga teremti, ráadásul erre kizárólagos joga, monopóliuma van. Hogyne lenne képes saját pénze mennyiségét és árát sikerrel meghatározni?
Yaroslav Galas, ukrán katonai vezető a Financial Timesnak elmondta, hogy az oroszok érdekében állt szítani az etnikai feszültséget, sőt még az Ukrajnától való elszakadás ötlete is felmerült. 2022 óta azonban az oroszok fókuszából kikerült Kárpátalja. Elmesélte Galas azt is, hogy Harkiv térségében éppen október 23-án csatlakoztak a legtöbben az oroszok elleni harchoz, ami ugyebár egybeesett az '56-os forradalom évfordulójával. Sándor Fegyir – akinek nagyköveti befogadó nyilatkozatát épp a héten írta alá Novák Katalin – ott harcolt magyar és ukrán zászlóval a kezében, s arra biztatott, "gyerünk, Magyarország". Ez a videó olyannyira népszerűvé tette, hogy több száz támogatást, segítséget, például töltőegységeket, drónokat és különféle felszereléseket kapott Magyarországról.
Fegyir tudomása szerint 374 magyar harcol a fronton és 31-en vesztették eddig életüket. Idézem Fegyirt: Magyarország szívünkben, lelkünkben úgy él, mint apáink földje, de mi Ukrajnában élünk, és magyar származású ukránok vagyunk. Harcolni a fronton most olyan, mint amikor a magyarok az amerikaiak és a britek oldalán harcoltak a II. világháborúban, s eközben Magyarország a németek szövetségese volt. Az ukrán sajtóban megjelenő magyar hírek kapcsán az ungvári lap magyar szerkesztője pedig azt panaszolja el, hogy amikor Orbán megszólal, abból mindig baj van. Például amikor azt hirdeti, hogy nem tud az ország leszakadni az orosz energiáról, akkor elárasztják őket a bántó kommentek az ukránok részéről, amelyek közül a legenyhébb, hogy "menjetek ti haza innen Magyarországra!". Pedig hát ők is Ukrajnáért harcolnak, és nem osztják a magyar kormány álláspontját. Persze a FT arról is korrekten beszámol, hogy közvetlenül a határ mentén élők másképp gondolkodnak és sokmindenért, többek között a magyar állampolgárságért és a pénzügyi támogatásokért is hálásak Orbánnak.
Nagyinterjút adott az Európai Parlament egykori elnöke, Martin Schulz, aki jelenleg a Friedrich Ebert Alapítvány (FES) elnöke a Frankfurter Rundschaunak, s az első mondatában szóba hozta Orbánt. Egyre nagyobb az aggodalom ugyanis amiatt, hogy a jövő évi uniós választásokig és utána – jelentősen megnőhet a jobboldali nacionalisták és a populisták tábora. Lásd Németországban is az AfD megizmosodását. Schulz szerint a folyamat 20 éve Silvio Berlusconi hatalomra kerülésével kezdődött, akit követett Orbán, Boris Johnson, Trump, Bolsonaro, Kaczynski és Duterte. Ők mind azt mondják, aki nincs velünk az az ellenségünk és nem az ellenfelünk. Márpedig aki ellenünk van, annak mennie kell. Ez – állapítja meg Schulz, a fasiszta ideológiára hajaz. Kategorikusan állítja azt is a német politikus, hogy hiú ábránd Orbán és Kaczynski újraintegrálása az uniós politikába. Orbán szinte azonnal reagált Martin Schulz kijelentéseire és kommunistázott megint egy kedvérevalót.
Önkéntesek egy tonna műanyag szemetet halásztak ki a Tiszából kenuban haladva csak egy nap alatt – számol be az eseményről a brit Independent. Ez egyébként egy 10 napos nemzetközi verseny is, amelynek célja, hogy a kis patakoktól kezdve a nagy folyókon át haladó szemét végül ne kerüljön a tengerekbe, óceánokba, amelyek pusztítanák a vizek élővilágát. 2013 óta szervezik meg ezt a versenyt, azóta legalább 330 tonna műanyagot, darabszámra kb. 4 milliót halásztak ki csak a magyar a vizekből. Ukrajnából 770 tonnát gyűjthettek össze, az ENSZ becslése szerint évente 19-23 millió tonna műanyag szemét kerül vizeinkbe. Ezért élőviláguk megőrzése érdekében azt tervezi az ENSZ, hogy 80 százalékkal csökkentsék világszerte a műanyag használatát 2040-ig.
Nem először tapasztaljuk a G7 Holnap története során, hogy egy adott témában a szakértők között nagyjából konszenzus van a közép- és hosszú távú célokról és eszközökről, de a megvalósítás megbicsaklik, mert egyes elemei „politikailag kockázatosak”, egyenesen „vállalhatatlanok”, más elemei alól pedig kihúzzák a finanszírozási lábat.
Jön az új szuburbanizáció?
A jó irányról az európai közlekedéspolitikának és a hazai szakértőknek is az a véleménye, hogy leginkább a felesleges mozgásokat kellene elkerülni (az életet és a várost úgy szervezni, hogy a napi rutin miatt ne kelljen órákat utazni), de ha már szükség van rá, akkor az emberek minél nagyobb számban tegyék le az autót és váltsanak klímabarát közösségi eszközökre.
Az autóhasználat tömegessé válása az elmúlt évtizedekben felgyorsította a szuburbanizációt, ami növelte az ingázások számát és a napi megtett távolságokat is – és ez bizony az összeomlás szélére sodorta a városi közlekedést. Elég a napi dugókra gondolni, és ahogy reggel-este elesnek a városba vezető főutak. Azáltal, hogy az elektromos autók is egyre elérhetőbbek lesznek a tömegek számára, egy újabb szuburbanizációs trend elé nézünk, amelyre szabályozói oldalról is fel kellene készülni: ugyanis nemcsak a klímahatás, hanem a városi térhasználat is fontos fenntarthatósági szempont a városi közlekedés szervezése szempontjából.
Ma már az autózásban nem az autó a szűkös erőforrás, hanem az autózásra alkalmas városi felület.
Akár hagyományos, akár e-autózás: a városok jövője szempontjából rendkívül fontos, hogy a motorizált egyéni közlekedés mennyisége csökkenjen, és a közösségi közlekedési eszközöket és a megosztásos közlekedési módokat részesítsék az emberek előnyben. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy megfelelő kapacitás és kínálat álljon rendelkezésre, melyre át lehet terelni az autóutak minél nagyobb részét...