2023. augusztus 9., szerda

TÍZ SZÁZALÉK KÖZELI MINIMÁLBÉR-EMELÉS LEHET A REÁLIS JÖVŐRE

DELLA / 24.HU PODCAST
Szerző: BAKA F. ZOLTÁN
2023.08.09.


Augusztus végén indulnak a tárgyalások a minimálbér évközi emeléséről: az idén 18 százalékos éves inflációval számoló, VOSZ által képviselt munkaadók azt szorgalmazzák, hogy a bérekben inkább 2024-től ismerjék el általánosan az idei fizetésekből hiányzó részt – adott esetben egy 10 százalék közeli emeléssel, 5–6 százalékos infláció mellett –, addig is a kormány biztosítson célzott támogatást a leginkább rászoruló vállalkozásoknak. A jelenlegi gazdasági környezetben abban nem lehet bízni, hogy átfogó adócsökkentéssel – például a szociális hozzájárulási adónál – kapjanak állami segítséget a kkv-k – vázolta a helyzetet a Dellában Perlusz László, a bértárgyalásokon az asztalnál helyet kapó Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.

A VOSZ friss felmérése szerint romlott az üzleti hangulat a kkv-k körében, sok cég kezdi felélni a tartalékát, nőtt a körbetartozások aránya az elmúlt időben, ami mindig bajt jelez. A forint árfolyamának hektikus mozgása sem javít a helyzeten, bár a mostani, 390 körüli szint közelebb áll az egyensúlyi árfolyamhoz a vállalkozások szempontjából, mint a korábbi erősebb, 370 körüli kurzus.

Az egyik legfájóbb költségtétel az energia: az októbertől induló új gázév közeledtével jó esélyt lát arra Perlusz László, hogy a korábbinál rendezettebb adminisztráció mellett, a normál piaci folyamatokhoz jóval közelebb álló árajánlatokat kapjanak a cégek, és a tavalyi 10–15-szörös áremelkedések után mindössze két-háromszoros növekedéssel kelljen számolniuk az utolsó békeévhez képest.

NYUGDÍJAK, BÉREK ÉS STATISZTIKÁK

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerzők: OBLATH GÁBOR, SIMONOVITS ANDRÁS
2023.08.04.


Magyarországon az elmúlt évtizedben az átlagos induló nyugdíj lényegesen gyorsabban emelkedett, mint az átlagnyugdíj. 2013 és 2021 között az előbbi (becslésünk szerint) évi átlagban nominálisan 9,5, az utóbbi 4,1 százalékkal nőtt, így az induló nyugdíj/átlagnyugdíj aránya 87-ről 130 százalékra, megközelítően 50 százalékkal emelkedett. A dinamikák e jelentős eltérése alapvetően azzal magyarázható, hogy amíg a meglévő nyugdíjak változása az inflációt követi, addig a kezdő nyugdíjak alakulása – az úgynevezett valorizáció révén – a hivatalos nettó átlagkereset növekedéséhez igazodik. 2013 és 2021 között az inflációt jóval meghaladó mértékben emelkedtek a hivatalos keresetstatisztika szerinti nominális bérek, így az induló nyugdíjak emelkedését az infláción felül az átlagos reálbér-növekedés is, a meglévő nyugdíjakét azonban 2010 óta szinte csak az infláció befolyásolta. Ez önmagában is feszültségek forrása, amit azonban tetéz, hogy a hivatalos nettó bérindex erősen túlbecsült lehet./1


Valorizáció és kezdő nyugdíjak. A valorizáció visszamenőleges indexálást jelent, amely arra szolgál, hogy közös nevezőre hozza a nyugdíj-megállapításban figyelembe vett egyéni életpálya éves kereseteit. Mint szinte minden más országban, a valorizálás Magyarországon sem az árindexszel, hanem az átlagos nettó béremelkedéssel szorozza be a korábbi évek egyéni nominális nettó kereseteit. Mivel a kezdő nyugdíjak változása jó közelítéssel arányos az 1988 óta valorizált keresetek átlagával, a kezdő nyugdíjak szintje igen érzékeny a KSH által közölt hivatalos nettó kereseti index alakulására. Ennek jelentőségére mindjárt visszatérünk...


POLÓNYI: IGAZSÁGTALAN A FELSŐOKTATÁSI RENDSZER, AZ OKTATÁSKUTATÁST PEDIG KIÍRTOTTÁK

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Riporter: SZÉNÁSI SÁNDOR
2023.08.09.


Emelkedett azoknak a száma, akik fizetős képzésen kezdik meg az egyetemi tanulmányaikat. Magyarországon jellemző a felvételi politikára, hogy olyanokat is ösztöndíjas helyhez juttatt, akik ki tudnák fizetni a képzés költségeit, miközben a hátrányos helyzetű diákok közül sokan csak önköltséges helyre jutnak be. "Az a baj, hogy azt hiszik, mindent meg lehet mondani a Szalay utcából, a döntéseken pedig a társadalomismeret hiánya látszik" – mondta Polónyi István oktatáskutató a Reggeli gyorsban.


Idén 21 százalékra emelkedett azoknak az aránya, akik fizetős képzésen kezdhetik meg egyetemi tanulmányaikat – számolt be a felvi.hu adatai alapján a Népszava.

Azt, hogy ez sok vagy kevés, milyen lenne az ideális arány, nem lehet egy egyszerű számmal megválaszolni. Azokból a kutatásokból, amelyek a felsőoktatás költségmegosztását vizsgálták a különböző országokban, az derült ki, hogy eléggé eltérő arányok, eltérő modellek léteznek – mondta Polónyi István oktatáskutató a Reggeli gyorsban. Ami biztos: Magyarországon az elmúlt 10 évben – amióta bejelentették, hogy a cél a pénzügyileg "önfenntartó felsőoktatás" – nemzetközi összehasonlításban nagyobb a költségtérítéses képzésen résztvevő hallgatók aránya, mint korábban. Ezen belül azonban nagy ingadozások voltak, 2012-ben majdnem 36 százalék fizetett a tanulmányaiért, ez az arány 2020-ra 18 százalékra csökkent, azóta pedig újra emelkedik.

Az, hogy mennyien járnak végül önköltséges képzésre felvételipolitika kérdése is: vannak olyanok, akik megengedhetik maguknak, hogy kifizessék a felsőoktatási tanulmányaikat és vannak olyanok, akik számára ez teljesen esélytelen – hangsúlyozta Polónyi.

Az, hogy a diákok mekkora részét érinti rosszul – vagy akár lehetetleníti el a továbbtanulását – egy-egy az anyagi vonzatokat érintő politikai intézkedés jól lemérhető abból, hogy milyen anomáliákat látunk a felvételi statisztikákban – magyarázta a kutató. Amikor 2013-ban megemelték a költségtérítések mértékét kapásból 20 százalékkal esett vissza a felsőoktatásba jelentkezők száma. Ez történt akkor is, amikor megemelték az emeltszintű érettségi vizsga díját (azok számára, akik újraérettségiznének). Azt látjuk, hogy a diákok 20-30 százalékát nagyon érzékenyen érintik ezek a változtatások, annyira, hogy el is riasztják őket a jelentkezéstől – mondta a kutató.

A felsőoktatás legalább a rendszerváltás óta küzd azzal, hogy nagyon nehezen jutnak be hátrányos helyzetekből érkező tanulók. Az állami ösztöndíjas helyekre sok esetben olyanok jutnak be, akik persze tehetségesek, de eleve az elitből érkeznek és vannak köztük, akik megengedhetnék maguknak, hogy fizessenek a képzésükért. Ezzel szemben a hátrányos helyzetű régiókból érkezők sokszor csak költségtérítéses helyekre nyernek felvételt.

Polónyi szerint eleve igazságtalan rendszer alakult ki, nemcsak a felvételiben, hanem a felsőoktatási rendszeren belül is: a teljesítményt jutalmazó tanulmányi ösztöndíjak mindig magasabb összegűek a szociális ösztöndíjaknál. Pedig a jó teljesítményt számos körülmény segítheti, például ha valakinek nem kell munkát vállalnia a tanulás mellett. A hátrányos helyzetű hallgatókra legtöbbször olyan anyagi terheket ró az oktatásban való részvételük, hogy általában dolgoznak. Gyakran érkeznek vidékről, ami azt jelenti, hogy elszigeteltebbek, kevésbé van jelen körülöttük szociális háló. Ezek az elemek pedig a lemorzsolódás legfőbb kockázati tényezői – magyarázta az oktatáskutató.

Persze az sem lenne szerencsés, ha a felvételi rendszerben a szociális helyzet lenne a döntő szempont, Polónyi szerint elsősorban a motivált gyerekek megtalálása kell legyen a cél. Javíthatna valamennyit az esélyegyenlőségen, ha lennének hozzáférhető felvételi felkészítők.

A mostani központi felvételi rendszer azért is problémás, mert "elsorvasztja" az egyetemek egyéni felvételi politikáját, pedig más és más lenne a természetes toborzási bázisuk. A budapesti intézményeket így is, úgy is megtalálja magának az elit, viszont a vidéki egyetemeknek érdemes lenne arra koncentrálnia, hogy a környékükről "begyűjtsék" a legmotiváltabb diákokat – mondta Polónyi.

Amerikában, a világranglisták élén szereplő magánintézmények például vegyes felvételi politikát alkalmaznak. Vannak piaci szempontjaik, behúzzák az elit tagjait, akik kifizetik a drága tandíjat, ugyanakkor nagy energiákat fektetnek abba, hogy megtalálják a motivált fiatalokat. Sokszor utóbbiakból lesznek azok – például Nobel-díjasok vagy miniszterek – akiknek a nevével később lehet hirdetni az intézményt.

Magyarországon "az a baj, hogy azt hiszik, mindent el lehet dönteni a Szalay utcából, hogy kiket kell felvenni, hogy milyen szakok legyenek, hány külföldi hallgatót kell felvenni. Ezek a központi iránymutatások a diktatúrák sajátjai" – mondta a kutató, aki szerint eközben hiányzik a rendszerből a verseny, a piaci sokszínűség, ami egyszerre sokféle keresletet tud kielégíteni és amire jó példa az amerikai. "Ma úgy működik a rendszer, hogy három bürokrata eldönt mindent, esetleg jó pénzért megkérdezik az egyik haverjukat róla, miközben kiirtották az oktatáskutató intézeteket. A döntésekből pedig látszik a társadalom ismeretének hiánya – mondta Polónyi.

A MINISZTERNEK KELLETT A KILÁTÁS: ÍGY LETT FÖLDÖNFUTÓ A SZÁZÉVES HADTÖRTÉNETI MÚZEUM

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2023.08.09.


Hosszú hányattatás vár a Hadtörténeti Múzeumra, amit azért költöztettek ki Kapisztrán téri épületéből, mert Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter mindenképpen a Budai Várba akart költözni. A múzeumot csendben bezárták, azóta szétszórt telephelyeken, időszakos kiállításokkal működik, és a jelek szerint hosszabb időre Székesfehérvárra kerülhet. A vidékre költöztetés ellentétes az alapítói szándékkal, valamint a múzeum érdekeivel is. Ilyen banális okból még nem nagyon tettek tönkre fontos nemzeti kulturális intézményt.


A Hadtörténeti Múzeum is csatlakozott azoknak a nagy országos közgyűjteményeknek a sorához, amelyek sorsa tartósan bizonytalanná vált, vagy már hosszabb ideje állandó kiállítóhely nélkül kénytelenek létezni. Ilyen hányódó múzeum az Iparművészeti, amelynek Üllői út főépülete 2018 óta zárva tart, és a felújítása ténylegesen el sem kezdődött, és a Közlekedési Múzeum, amelynek városligeti régi épületét 2016-ban bontották le, a Kőbányai úti új múzeum megépítése viszont a költségvetési helyzet miatt teljesen bizonytalan. A Magyar Építészeti Múzeumnak legalább egy kiállítóhelye elkészült tavaly a Walter Rózsi-villában, de az új főépület tervezése még csak pályázati szakaszban van. A bezárás veszélye folyamatosan ott lebeg a Magyar Természettudományi Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria fölött, mindkettő egyre szűkebb helyre kénytelen összehúzni magát – az egyik a Ludovikának, a másik a Királyi Palota rekonstrukciójának van útjában, de nincs belátható közelségben az új otthonuk felépítése. Eddig egyedül a Néprajzi Múzeum volt olyan szerencsés, hogy átvészelt egy évekig tartó nagy költözést, és meg is kapta az új épületet (meg a szükséges raktárakat, restaurátorműhelyeket).

Egy múzeummal nem sok rosszabb történhet annál, mint hogy beláthatatlan időre félvirtuális létre kárhoztatják. A műtárgyak ilyenkor raktárakba kerülnek, többnyire nem a legjobb körülmények közé, sokszor még a gyűjteménnyel foglalkozó muzeológusok számára is nehezen hozzáférhetőek lesznek. Az épület nélküli múzeum csak korlátozottan tud tudományos munkát végezni, műtárgyakat begyűjteni, kiállításokat rendezni, és küzdenie kell azért, hogy ne essen ki a köztudatból. Ha az emberek és a döntéshozók elfelejtik, hogy létezik, végzetes leépülési spirál indulhat el. Még egy rossz, alkalmatlan, szűkös, vagy akár időnként beázó épület is jobb a semminél...

LEPUSZTULÁS LUXUSKIVITELBEN

SZABADON / SZABAD EURÓPA
Szerző: BIHARI ÁDÁM
2023.08.08.



Folytatódik Budapest sebhelyeit feltáró sorozatunk. Most a főváros tüdejeként is emlegetett XII. kerületben kerestünk fel méregdrága telkeken álló, elhagyatott romokat. A környéken évtizedek óta sok milliárd forint értékben cserélnek gazdát az elhagyatott telkek. A rajtuk fekvő lepusztult, patinás épületek jó esetben egy lakópark részeként élhetik túl az ingatlanfejlesztést.

MÉSZÁROS LŐRINC NEM VÁRKONYI ANDREÁT CSERÉLTE LE, CSAK A HAJÓJÁT

DAVE VIDEÓ
Szerző: Dave
2023.08.08.



Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea új hajót vettek. 
Költik a magyarok pénzét hajó, ha nem jó.

AZ ORSZÁG JACHTJA - MÉSZÁROS LŐRINC A TAXIBAN❗| SOMOGYI ANDRÁS |

SOMOGYI ANDRÁS VIDEÓ
Szerző: SOMOGYI ANDRÁS
2023.08.08.



Somogyi András: 
Az ország jachtja - Mészáros Lőrinc a taxiban...

AZ "EZERMESTER" - ORBÁN VIKTOR POLITIKAI SZEMÉLYISÉGE: "PÉNZ, IDEOLÓGIA, SZAVAZAT"

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2023.08.07.



Orbán politikai személyisége... LAKNER ZOLTÁN, TÓTH ÁKOS

KISZIVÁRGOTT VIDEÓ: TETŐTŐL TALPIG ÁGYI POLOSKÁK LEPIK EL AZ ÁPOLTAT A SZENTGOTTHÁRDI OTTHONBAN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SEGESVÁRI CSABA
2023.08.09.


Mentálisan sérült beteget lepnek el az ágyi poloskák, erről kapott videót az Átlátszó. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz tartozó intézmény a kérdéseinkre szűkszavúan válaszolt, az viszont kiderült, nem vezetnek nyilvántartást arról, országszerte hol okoz gondot a vérszívó rovar. Nem ez az első intézmény, ahol megdöbbentő állapotok uralkodnak, korábban Nagymágocs kapcsán számoltunk be ágyi poloska fertőzésről.


Mintha kormos lenne az ágynemű, de a fekete szemcsék mozognak. Nem csak a paplanon, a lepedőn is sokan vannak. A videó a szentgotthárdi pszichiátriai betegek otthonában, hivatalos nevén a Rábaparti Integrált Szociális Intézmény Vas Vármegye épületében készült. Forrásunk úgy fogalmazott, „ez csak egy ágy, a többi az ugyanez a szint.”

„Az intézmény 1952-ben kezdte meg működését a századfordulón épült egykori dohánygyár épületében. Az otthon jelenlegi formáját, kapacitását az egész intézményre kiterjedő rekonstrukció során nyerte el. Az intézmény jelenleg 734 férőhelyes – az ország legnagyobb – krónikus pszichiátriai betegeket gondozó otthona” – az idézet az intézmény honlapjáról származik.

Informátorunk úgy fogalmazott, 2018 óta ilyen a helyzet. A fertőzés kapcsán azt mondta „ilyen apró fújások vannak, de két-három nap múlva ugyanaz a helyzet áll fel.” Azt is elárulta – neve mellőzését kérve –, hogy „volt olyan, hogy a betegek aláírást gyűjtöttek, lementek az iroda elé, de csak azt a választ kapták, hogy folyamatban van az irtás. Eddig csak ebben az épületben volt probléma, most már a másik épület szintúgy fertőzött. Elhatalmasodott ez a poloskainvázió” – folytatta...

VESZÉLYBEN A NOVEMBERI NYUGDÍJEMELÉS? - AZ IDŐSEBBEKET AZ ÁTLAGNÁL NAGYOBB INFLÁCIÓ SÚJTJA

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: B. VARGA JUDIT
2023.08.09.


A legfrissebb adat szerint a fogyasztói árak átlagosan 17,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A nyugdíjasokat ugyan ennél erőteljesebb drágulás sújtotta (még a hivatalos statisztika alapján is), de így is lehet aggódni, hogy jön-e novemberben nyugdíjemelés.


Szokás szerint most is kreáltunk egy olyan bevásárlólistát, ami azt mutatja, hogy a háztartások a KSH által kimutatotthoz képest érzékelhetnek egészen más ütemű drágulást. Most sem titkoljuk, hogy a változásokra is figyelve állítottunk össze a kosarat, hogy megnézzük: a „szerencsétlenül” élelmiszert vásárlókat mekkora áremelkedés sújthatja. Megjegyezzük – mint az a táblázatból is megítélhető – ez a kosár meglehetősen alapvető élelmiszerekből áll, az így kialakított mix cseppet sem életszerűtlen.


 
Egy peches kosár (forint)
 2022. július2023. július
Sárgarépa 1 kg403730
Hagyma 1 kg376650
Félbarna kenyér 1 kg590830
Pulykamell sonka szel. 20 dkg8081090
Tojás 10 db641850
Tejföl 12% 325 g440573
Ponty 1 kg32704140
Rizs 1 kg607763
Ásványvíz 1,5 l141178
ESL tej, 2,8%, 1 l380470
Összesen7 65610 274
Éves változás %34,2
 
A mostani kosarunk is magasabb drágulási ütemet jelez az élelmiszereknél, mint amekkora átlagos változást a KSH kimutatott. Cseppet sem mellékes azonban, hogy a mostani 34,2 százalékos drágulással szemben tavaly decemberben még közel 88 százalékos áremelkedést számoltunk így ki. Ez is azt igazolja, hogy jelentősen szelídült az infláció. A legfrissebb, júliusi adat szerint a fogyasztói árak átlagosan 17,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A nyugdíjasokat viszont ennél erőteljesebb, 18,7 százalékos drágulás sújtotta.

Már többször írtunk arról, hogy különösen a kisnyugdíjasok kerülhettek az árak szorításába. Nem árt belegondolni abba is, hogy a nyugdíjemelés összege a különböző kategóriákban jelentősen eltér. Tavaly – számoltuk ki korábban – a 300 ezer forint feletti nyugdíjasok juttatása alsó hangon (hiszen ez az összeg csak a sáv legalja) pont kétszeresével nőtt, mint az átlagnyugdíjat kapóké. A 100 ezer forintot, vagy annál is kevesebbet kapóknak pedig az emelés szinte csak filléreket hozott. Ebből pedig szinte lehetetlen volt a nekilódult árakat fedezni...

20 MILLIÁRDBÓL EURÓPAI SZÍNVONALÚ VONATOK JÁRHATNÁNAK A MAGYAR DÍZEL-VONALAKON

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2023.08.09.


Lázár János tavaly novemberben az újonnan létrehozott Építési és Közlekedési Minisztérium vezetőjeként azt ígérte , hogy a vidék lesz az első. Ehhez képest 10 vonalra szóló bezárást vitt véghez, ami megközelíti az SZDSZ-es Kóka János 14 vasútvonal-bezárását. Igaz, 2009-ben a Bajnai-kormány újabb 14 vasútvonalat zárt be. A korábbi és mostani bezárásokban is közös, hogy érdemi egyeztetés, hatáselemzés, a lehetőségek vizsgálata nélkül hozták meg a döntést.

Ahogy Kóka, úgy Lázár sem rendelkezik a közlekedés terén megfelelő tudással és tapasztalattal. A mostani bejelentést tíz nappal a bezárás előtt a MÁV-Start tette meg arra hivatkozva, hogy nincs elég járműve. 

Pedig a bezárás helyett számos lehetőség lenne:

- kereshetett volna a MÁV-Start új és jobb járműveket,

- a kormány kereshetett volna hatékonyabb, piaci alapon működő üzemeltetőt,

- átadhatták volna a vonalakat az érintett önkormányzatoknak.

Ebben a cikkben azt mutatjuk meg, hogy:

- Mennyire kilátástalanul elavult a MÁV-Start dízel vonalakon használ járműflottája, de az is látható, hogy könnyen lehetne elég jármű kisebb felújításokkal,

- Milyen áron lehetne új járművekre cserélni az elöregedett flottát,

- Milyen költsége lehet, és mennyire adott a használt, minőségi járművek beszerzése,

- A villamosítás mennyiben lehet a dízelek kiváltásának eszköze.

Fogyatkozó járműpark, stratégia nélkül

A mellékvonalak bezárására a fő indoklás az volt, hogy a MÁV Startnak egyszerűen nincsen már elegendő működőképes vonata a dízel vonalakon. Az itt közlekedő vonatok többsége a csehszlovák gyártású Bzmot, amiből 1979 és 1986 között 238 darabot vásároltak. A motorvonatok mellett 280 darab Bzx nevű ülőhelyes mellékkocsit is vásároltak, illetve 100 darab BDzx poggyászkocsit.

Ebből az összesen 618 darabból azonban ma már csak 339 használható, 55 százaléka áll még bevethető állapotban.

Mindez jól mutatja, hogy hosszú évek alacsony színvonalú karbantartása és a tervezés hiánya is kellett ahhoz, hogy eljussunk a jelenlegi helyzetbe...

„ELŐD AZT MONDTA, HOGY OLDJUK EZT MEG” – A CORVINUS VIZSGABOTRÁNYA BELÜLRŐL

444.HU
Szerző: CSURGÓ DÉNES
2023.08.09.


Ádám Zoltán, a Corvinus egyetem docense etikai eljárásokat indított az egyetem két vezetője és rektora ellen egy hallgatóval kivételező vizsga miatt. Hogy nézett ki a vizsgabotrányként ismert ügy belülről? Hogy menthették föl a vezetőket? Mit mond a botrány a felsőoktatás modellváltásáról? Interjú Ádám Zoltánnal.


A Budapesti Corvinus Egyetemen a tavaszi félévben több etikai vizsgálat is zajlott egy vizsga miatt, melynek során egy diákkal kivételeztek az egyetem vezetői, miután a hallgató befolyásos szülei panaszkodtak az egyetemen. A vizsgálatok első fokon elmarasztalták az egyetem – a vizsgálatok lezárulta után lemondott – rektorát, Takáts Elődöt és a Corvinus két másik vezetőjét. Másodfokon azonban fölmentette őket az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma és a rektorhelyettes, bár azt senki nem vitatta, hogy valóban kivételeztek a hallgatóval.

Ezt a bizonyos hallgatót Ádám Zoltán, a Corvinus docense tanította. Amikor kollégáival együtt jelezte a hallgatónak, hogy nem fog tudni levizsgázni a tárgyából, az érintett édesanyja először őt kereste meg. Ő indította az etikai vizsgálatokat is a két vezető és a rektor ellen, az ügyeket pedig most bíróságra vitte. Ádám Zoltán a 444-nek adott interjújában részletesen elmondta, az ő nézőpontjából hogyan nézett ki a vizsgabotrány onnantól, hogy egy szeminárium után megkereste őt az édesanya, odáig, hogy Hernádi Zsolt közölte vele és a rektorral: az ügyet lezárták.

Ki ön és mivel foglalkozik?

Ádám Zoltánnak hívnak, egyetemi docens vagyok a Budapesti Corvinus Egyetemen. 2016 óta dolgozom itt, 2020–22 között a Gazdaságpolitika és Munkagazdaságtan Tanszéket vezettem. Tavaly nyáron átszervezték az intézeti struktúrát, ekkor kerültem a Közgazdaságtan Intézetbe. Ez kitűnő társaság, sok tekintetben szerencsésnek érzem magam, hogy tagja lehetek, még ha az átszervezés módjával és néhány fontos mozzanatával, például két korábbi intézeti kollégám méltánytalan és minden szakmai alapot nélkülöző elbocsátásával nem is értettem egyet. Közgazdász vagyok, a politikai rendszerátmenetek közgazdaságtanával foglalkozom, azt kutatom, hogyan alakulnak át a demokráciák autokráciává vagy az autokráciák demokráciává közgazdaságtani szempontból...

AZ ELLENZÉK ÉS AZ ORBÁNI KETTŐS ÁLLAM

ÚJ EGYENLŐSÉG
Szerző: ANTAL ATTILA
2023.07.23.


A 2022-es választás után az Orbán-rendszer ellenzéke nehéz helyzetbe került: a választási kudarc nemcsak azt bizonyította be, hogy az ellenzéki összefogás a kipróbált formában működésképtelen, hanem azt is, hogy a kormányzat csakis rendszerként váltható le. Egyszerű kormányváltásra nincs lehetőség.


Az is bizonyossá vált ugyanakkor, hogy az Orbán-rendszert (csakúgy, mint a kapitalizmust) a válságok éltetik és működtetik. Az ellenzék legfőbb kihívása, hogy mit fog kezdeni azzal az orbáni „kettős állammal”, amely olyan jogrendszert hozott létre, amelyet immáron közvetlenül az állampolgárok ellen alkalmaznak...

MÉSZÁROS ELFELEJTETTE, HOGY Ő A MAGYAR NÉP PÉNZÉBŐL RINGATJA LUXUSJACHTON A SZAROS VALAGÁT - EZEK ÚGY NYILATKOZNAK, MINTHA ORBÁN STRÓMANJA EGY KÖZTISZTELETBEN ÁLLÓ SZEMÉLY LENNE

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.08.08.


Nem adott érdemi választ a 63 méteres Rose d’Or luxusjacht tulajdonosi viszonyairól a „Mészáros Csoport” a HVG-nek, noha a lap kérdései erre irányultak. Ehelyett kioktatták a közpénzekből lett multimilliárdos Mészáros Lőrinc luxusnyaralásáról a sajtót: „Mészáros úr a nyári szabadságát tölti, közszereplőként is megilleti őt, hogy a magán- és családi életét tiszteletben tartsák”. Mészáros úr azért közszereplő, mert a köz pénzét lopta el, mert ő a tolvaj miniszterelnök strómanja és orgazdája. Az pedig, hogy mire költi az adófizetőktől ellopott pénzt, nem a magánügye, hanem közügy.

Az elmúlt napokban azzal szembesült a közvélemény, hogy a közvagyont százmilliárdos tételekben kirabló Orbán-család és Orbán Viktor strómanja is tiszteletet követel magának, és azt próbálja előadni, mintha ők valami köztiszteletben álló személyek lennének, akik társadalmi megbecsülést érdemelnek. Mert részükről „társadalmi felelősségvállalás”, hogy ellopják az adófizetők pénzét, az állam vagyonát. Bizonyítottan legalább 36 nagyértékű ingatlant csaptak pofán, Mészáros nevére írták fél Magyarországot, a hasznot hozó legfontosabb iparágakat, meg a lopott szuperbankjukat.

Mintha az angol királynő nyaralásáról érdeklődött volna az elmúlt évtizedekben a brit sajtó, úgy válaszoltak, amikor egy magyar újság merészelte megkérdezni, hogy a stróman úr és a pénze miatt hozzáment neje mi a lóf…ból hajózik az Adrián a világ egyik legelegánsabb hajóján (amit most írtak „egy magyar milliárdos” nevére), miután egész életében csak egy pitiáner ócska gázszerelő volt, annak is rossz, mert állandóan csődbe ment, s attól gazdag, hogy a tolvaj barátja közpénzek százmilliárdjait íratta a nevére. Mészáros ún. „cégcsoportja” ezt a „nyaralást” kéri „tiszteletben tartani”.

Mészáros „úr”, ahogy a „cégcsoportja” nevezi, egy büdösbunkó, aki egy értelmes magyar mondatot nem tud elmondani, egy írástudatlan félanalfabéta tahó, s egy piszkos tolvaj, aki éppen a magyar nép pénzén sütteti a felcsúti szaros valagát, hajóztatja a kivakarózott famíliát, a nápolyi öbölben játssza az eszét, mint egy herceg, s onnan üzenget, hogy tartsák tiszteletben az ő magánéletét, ahol a prostitúció egy speciális formáját gyakorló felesége issza „olaszosan” a dobozos jegeskávét. Ők csak így tudnak „feltöltődni”, mert várja őket a „munka” (eszerint még nem loptak el mindent).

Ez azonban nem az ő magánélete, mert ezt a pénzt nem magánemberként, a szorgalmával, a tehetségével és a munkájával kereste, hanem Orbán Viktor bűntársaként a magyar néptől ellopta. Ez a magyar emberek magánélete, ők nem tudnak elmenni még a Balatonra se, ők nem tudják a gyerekeiket nyári táborba sem befizetni, ők nem tudják megvenni a boltban, amit szeretnének, mert az ő pénzük Mészáros Lőrincnél van, aki luxusnyaralásokra, orosz bűnözőktől vásárolt luxusjachtokon való rongyrázásra költi. Ebből van egyebek mellett a világcsúcstartó magyar infláció...

PESTY LÁSZLÓ NYOMORÚSÁGA

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.08.09.


Hogy részeg volt-e Tusványoson az ősfideszes Pesty László vagy sem, az voltaképp édesmindegy, mert a baj megtörtént. Mint emlékezhetünk, „Lölö-jelenségről”, lopásról zsarolásról, hazugságról értekezett nagy nyilvánosság előtt, voltaképp a Fidesz esszenciáját ragadta meg, akárha annak idején Simicska Lajos, aki legecizte Orbánt. Simicska sorsa ismeretes, életben maradt, de eltűnt a süllyesztőben. Pesty László a jelek szerint nem szeretne oda kerülni, még élni akar, és lehetőleg jól.

De ki is ez a Pesty, aki most fölkavarta maga körül a Fidesz fekáliáját, mert eleddig nem volt a frontvonalon, alig is hallottunk róla. Nos, nevezhetnénk akár alapító atyának is, amennyiben Bayer is az az ötös számú tagkönyvével, mert akkortájt lépett be a fiatalság bátorságával a mancsaftba. Ha Orbánról azóta kiderült, hogy akkor sem volt liberális, mert csak a hatalom érdekelte bármi áron, a többiekről ilyet nem kell tételeznünk. Viszont az világosan látszik, hogy aki maradt, az ehhez a morálhoz züllött hozzá.

A Fideszben maradni annak jobbra tolódása után érték-, vagy értéktelenség választás volt, amit már 1998-ban meg kellett tenni, de 2010 után még inkább. A Fidesz szervezetében és működésében egy fasiszta-kommunista párttá vált, moráljában és módszereiben maffiaként, bűnbandaként regnál, így kell ahhoz gyomor, hogy az ember elhatározásában oda jusson, hogy velük együtt gazember lesz. Ezen a monolit falon azonban néha repedések támadnak, és részegen kitör az emberből az az énje, amikor még fiatal volt és becsületes.

Így járhatott Pesty Tusványoson, ha az ital miatt, ha nem, és ezen a ponton válaszút elé került. Simicska lesz, vagy önkritikát gyakorol, ahogyan az a kommunista pártokban szokásos, hogy ne végezzék ki a delikvenst. Pesty nemhogy megkövetné elhajlása miatt a Pártot (tehát Orbánt), hanem egyenesen kanosszát jár, hogy úgy ne mondjuk, nyüszít, mint a fába szorult féreg, amitől röhejessé válik, tragikus hőssé, akit viszont sajnálni nem áll módunkban. Nem kellett volna korpa közé keveredni, vagy tartani kellett volna a lepcses száját...

ORBÁN SZÉLSŐJOBBOLDALI BAJKEVERŐ - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.08.09.


Az olasz bankokra kivetett extraprofitadó megmutatta Giorgia Meloni igazi arcát, amelyet a párizsi Les Echos a demagógia arcának nevez. Ugyanebben a témában a Politico Orbán Viktorra, mint szélsőjobboldali bajkeverőre hivatkozik annak apropóján, hogy támogatottsága növelésének reményében legalábbis látszólag ő is célkeresztbe vette a bankszektort.


A menekültpolitikát illetően meghitt egység uralkodik Európa jobboldali pártjai között, más témákról azonban vitáznak egymással – írja a dpa német hírügynökség a Frankfurter Rundschau ismertetésében annak kapcsán, hogy a Németország számára szélsőjobboldali alternatívát kínáló AfD Magdeburgban elfogadta a jövő évi európai parlamenti választásokra szóló programját. Ez a dokumentum – állapítja meg az elemzés – együttműködést irányoz elő más európai államok jobboldali populista és nemzeti konzervatív pártjai között, de az bonyolultnak bizonyulhat néhány kérdésben. Neuralgikus pont lehet az Ukrajna elleni orosz támadó háború megítélése, illetve az AfD politikusainak az a felfogása, hogy Németországot túl sok befizetési kötelezettség terheli a közös uniós kasszába.

A cikk szerint az elmúlt év során megtartott nemzeti választások kimenetele – a jobboldali pártok Finnországban, Svédországban vagy éppen Franciaországban elért jó eredménye - arra utalhat, hogy a jövő évi EP-választások nyomán az uniós parlament is jobbra tolódik. Jelenleg az AfD kilenc képviselővel van jelen az Identitás és Demokrácia elnevezésű frakcióban, amely 62 képviselővel a hatodik legerősebb politikai csoportosulás a 705 tagú EP-n belül. Ide tartozik a Matteo Salvini vezette olasz Liga 25, illetve a Marine le Pen által irányított francia Nemzeti Tömörülés 18 mandátummal. A Konzervatívok és Reformerek elnevezésű frakciónak 66 képviselője van, ebben található a PiS lengyel kormánypárt, illetve Giorgia Meloni olasz miniszterelnök Olasz Testvérek nevű pártja. Az áttekintés külön bekezdésben említi az Orbán Viktor vezette Fideszt, amelynek a tagságát először felfüggesztették az Európai Néppártban, majd a Fidesz maga lépett ki a pártcsaládból, és a magyar kormánypárt EP-képviselői ma nem tartoznak egyetlen frakcióhoz sem. Orbán azonban sok AfD-politikus számára mintaképül szolgál.

A cikk kitér arra, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke számos bírálatot kap, mert nem tart kellő távolságot a szélsőjobbtól, kapcsolatot ápol Melonival. Katarina Barley német szociéldemokrata EP-alelnök az Augsburger Allgemeinének úgy nyilatkozott, hogy immár nem létezik a tűzfal a konzervatívok, illetve a jobboldali populisták és a fasiszták között. Weber viszont a ZDF Heute Journal című adásában azt állította, hogy csak az a párt lehet a Néppárt demokratikus partnere, amely először is Ukrajna oldalán áll, másodszor Európát pozitív értelemben tovább alakítani és nem megszüntetni akarja, harmadszor pedig védelmezi a jogállamot. Weber az AfD-t nem tartja ilyen pártnak.

A dpa úgy ítéli meg: ha az AfD jelentősen több mandátumhoz jutna a következő EP-választáson, akkor az hatástalanabbá tehetné az EU zöldítési klímapolitikáját, és tovább nehezíthetné a közös európai menekültpolitika kialakítását is. Az Olasz Testvérek pártja ugyanakkor egyértelműen elhatárolódik Oroszországtól, ellentétben a francia Nemzeti Tömörüléssel és az AfD-vel. Az Európai Unió felszámolását ma már alig szorgalmazza valaki. Az Olasz Testvérek és a Liga euroszkeptikusnak minősíthető, Le Pen pedig úgymond a nemzetek Európáját hirdeti, amelyben a tagországoknak több szuverenitásuk van Brüsszellel szemben.

Meloni meglepetése: extraprofitadó a bankokra


És ha már szó esett Meloniról: a pénzügyi világsajtó egyik friss slágertémája, hogy az olasz miniszterelnök általános meglepetésre bejelentette: 40 százalékos extraprofitadóval sújtja a bankokat. Az angol kifejezés, a windfall tax érzékletesen jelzi, hogy annak a nyereségnek a megadóztatásáról van szó, ami mintegy az ölébe hullik a pénzintézetnek, mondhatni, a szél lerázza a fáról.

A Politico című amerikai portál európai kiadása szerint a megélhetési költségeknek az euróövezetben tapasztalható válságos mértékű emelkedése, az elmúlt négy évtized során nem tapasztalt mértékű infláció, illetve a világjárványból való kilábalás botladozó volta tökéletes termőtalajt jelent azon politikusok számára, akik attól remélik támogatottságuk növelését, hogy célkeresztbe veszik a magas hitelkamatokat szedő pénzügyi szektort, illetve a központi bankok tervezőit.

Nem Olaszország az első, amely pénzt hajt be a bankoktól – írja a Politico, és emlékeztet arra, hogy ugyanezt megtette már tavaly novemberben a baloldali spanyol kormány, valamint megtette Magyarország is. A cikk ezen a ponton egyébként szélsőjobboldali bajkeverőnek nevezi Orbán Viktort. Kitér a Politico arra is, hogy Matteo Salvini, a Liga vezére, akiről egyébként szintén szó esett a jobboldali populista pártok iménti áttekintésekor, nem elsősorban magukat a hitelező bankokat, hanem az Európai Központi Bankot, annak az irányadó kamatpolitikáját hibáztatta minapi sajtótájékoztatóján. Az EU-n belül egyébként Olaszországban az egyik legmagasabb a saját tulajdonú ingatlanok aránya, amiből szédítő nagyságú jelzálogkölcsön-összeg következik a bankoknál: tavaly ez elérte a 424 milliárd eurót.

Meloni, a demagógia arca


Meloni lépésével külön kommentárban foglalkozik a főként gazdasági témákra szakosodott, de a politikában is igen járatos párizsi Les Echos. Eszerint a bankvilág populista kihívással néz szembe, és ami Itáliában most történt, az lerántotta a leplet a miniszterelnök igazi arcáról, és ez nem más, mint a demagógia arca. A les Echos is utal a spanyol, valamint a magyar példára, és azt írja, hogy a francia pénzügyminisztérium az extraprofitadó elrendelése helyett megelégszik azzal a sokkal kevésbé látványos lépéssel, hogy felszólítja a bankokat, mérsékeljék a hitelek után felszámított kamatot.

HA DEMETER SZILÁRD A HÍD, NEM JAVASLOM AZ ÁTKELÉST | KRUSOVSZKY DÉNES A KLUBRÁDIÓBAN | 2023.08.07.

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2023.08.07.



A 2023. augusztus 7-i Reggeli személyben Szénási Sándor vendége Krusovszky Dénes költő, író, műfordító és kritikus volt. Könyvpiacról, kultúrpolitikáról és kultúrharcról, ideológiaképzésről, fóliázásról, Demeter Szilárdról, a nagy magyar jelenről.

ÖSSZEOMLÁS ÉS ALKALMAZKODÁS

ZÖLD VÁLASZ PODCAST
Szerző: ZÖLD VÁLASZ / LITKAI GERGELY
2023.08.07.


Az összeomláskutatóként bemutatott Stumpf-Biró Balázs szerint az emberi kapcsolatokat kell megtölteni értékkel, az ugyanis kulcsfontosságú lesz, hogy ki kire számíthat, amikor megváltozik megszokott életünk. Itt a ZöldVálasz legújabb adása. Mint mindig, most is: Litkai Gergellyel.

NAHALKA ISTVÁN: A NER MILITÁNS FILOZÓFIÁJA EGYRE JOBBAN ÉRVÉNYESÜL AZ OKTATÁSBAN

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.08.08.



Nem csak a honvédelem lehet új tantárgy szeptembertől az iskolákban, a státusztörvény rendelettervezetében belügyi ismeretekről, sőt, bizonyos körülmények között testnevelés tanításáról is szó van – emlékeztetett Nahalka István oktatáskutató. Úgy vélte, a kormány szeretné, hogy minél több gyerek érdeklődjön a rendőrségi meg honvédelmi pálya iránt, mert úgy látszik, gondjai vannak a létszám biztosításával. Persze, elfedik vele a pedagógushiányt is, anélkül, hogy érdemi lépéseket tennének annak megoldására. Ugyanakkor az átalakulások eredményeként gyakorlatilag megszűnik Magyarországon a filozófia, és az etika oktatása. A NER militáns filozófiája pedig egyre jobban érvényesül.


Új „honvédelem” tantárgy próbaoktatása kezdődik a következő tanévtől az ország 120 iskolájában. A tantárgyat választhatóként a Honvédelmi Minisztérium szorgalmazta, az intézmények kiválasztásában a Belügyminisztérium, illetve a Kulturális és Innovációs Minisztérium is közreműködött. A próbaoktatást a Honvédelmi Minisztérium szakemberekkel támogatja. De indokolt-e a honvédelem tantárgy bevezetése az iskolákban?

Valamekkora „piaca” lehet ennek, mert a fiatalok között lehetnek olyanok, akik honvédelmi pályára készülnek, és számukra érdekes lehet ez a dolog. Egyébként arra, hogy bevezetnek új tantárgyakat, és azokat fakultatíve lehet választani a szabadon választható órák terhére, minden jogi lehetőség megvan. Ezt jogilag megtámadni nincs lehetőség. Ilyen alapon más fakultatív oktatást is be lehetne vezetni. De mégis, mintha egyfajta militarizálódás lenne érzékelhető, mintha egyre inkább érvényesülne a NER a militáns filozófiája, és ez nem jó...

ITT A VILÁG VÉGE, EZ EGY TŰZTENGER

ÉSZKOMBÁJN / TELEX
Szerző: ÁGHASSI ATTILA
2023.08.08.


Az egyik legszebb japán város, talán a legeurópaibb japán város, ezeket a jelzőket olvastam Nagaszakiról, a világ második olyan városáról, amelyiket atomtámadás ért. Az Egyesült Államok 1945. augusztus 9-én dobta le a Fat Man (Kövér Ember) nevű plutóniumalapú bombát. Július végén tettünk egy sétát a városban.


Hirosima és Nagaszaki. Az egymástól 420 kilométerre lévő két japán város neve elválaszthatatlanul összeforrt egymással 1945 augusztusában. Mindkettő szívesen lemondott volna erről az ismertségről. Gyakori, meglehetősen morbid kifejezés tűnt fel 1945-ben a korabeli sajtóban: nincs árnyéka, mint Nagaszakinak.

Az, hogy ez a két város szenvedte el a történelem legpusztítóbb támadását, sokszoros véletlenen múlt. A második világháborús amerikai dokumentációból az derült ki, hogy tizenhárom japán város szerepelt a legelső, kezdetleges listán egy atomtámadás lehetséges célpontjaként. Amikor Európában, május kilencedikén már véget ért a háború, a japánok még mindig küzdöttek. A megadás szélén voltak már, de még harcoltak. Az Egyesült Államok egy nappal később, tizedikén szűkítette a listát, és már csak négy várost jelölt meg az elpusztításra esélyes célpontok közt: Hirosimát, Kiotót, Jokohamát és Niigatát.

Kioto napokkal később már kiesett a sorból. Annak köszönheti a megmenekülését, hogy Henry L. Stimson külügyminiszter ott töltötte a nászútját, és lenyűgözte a város építészete, pagodái, nem hagyta, hogy példát statuáljanak rajta. Május végére a folyamatosan alakuló amerikai tervekben elsősorban Hirosima, másodsorban Kokura (négy másik településsel egyesülve ma már Kitakjúsú) maradt.

Az iparáról ismert Hirosimát augusztus hatodikán támadták meg, a Genbaku Dómot (ez volt a város kereskedelmi központja) leszámítva a város teljesen elpusztult. Ez az épület mágnesként vonzza a tekintetet, hiszen túlélt egy atomtámadást – erről még az Indexen írtam. A túlélésének magyarázata: olyan közel volt az epicentrumhoz, hogy a bomba az erejét nem tudta kifejteni, ahogy a hurrikánok közepén sincs erős szél.

Az első támadás után az amerikai repülőkből milliószámra szórták a röplapokat a lakosságnak, hogy jön még egy bomba, a lakosság próbáljon meg biztonságos helyre húzódni. A Hirosimát övező városokban azt is elmondták azok, akik a robbanás közelében voltak, hogyan lehet védekezni a tűz és a légnyomás ellen, ha mégis bekövetkezne egy támadás.

Augusztus kilencedikén tehát az eredeti célpont Kokura volt. A városban azonban leleményes óvintézkedéseket hoztak, gumikat égettek, ennek a gomolygó fekete füstje lehetetlenné tette, hogy a magasból pontosan be lehessen mérni a város kiterjedését. Ráadásul az idő felhős is volt – a nyári időszakban szinte mindennap kell esővel számolni –, így a Bockscar nevet viselő B–29-es repülőgép pilótája az A tervet elvetette. A város felett megfordult, és Nagaszaki felé vette az irányt, ami még közelebb is volt az amerikaiak támaszpontjához.

A város pechje: kevéssel 11 óra előtt az idő kitisztult, a felhők elvonultak, a párás időt perzselő napsütés váltotta fel. 11:02-kor pedig a Fat Mannek keresztelt plutóniumbomba pillanatok alatt felégette a várost. 74 ezren haltak meg, 75 ezer volt a sérültek száma, 120 ezren veszítették el az otthonukat. Megsemmisült a város hadiipara (a Mitsubishi fegyvergyár) is, ami miatt egyáltalán szóba jöhetett, hogy támadás érheti az akkor 200 ezer lakosú, dinamikusan fejlődő Nagaszakit...