2023. augusztus 2., szerda

GYARMATHY ÉVA: A KISISKOLÁKAT LEGALÁBB A HATODIK OSZTÁLYIG MEG KELLENE TARTANI

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.08.02.


A lelkiek, a képességek és a lehetőségek egymást rontva egy életen át viszik rossz irányba azokat a gyereket, akik hat évesen a kötelező beiskolázás miatt éretlenül kerültek első osztályba – mondja Gyarmathy Éva, klinikai és egyetemi szakpszichológus. De nem csak ez a gond. A gyerekek éretlensége, és így a kudarcok is sokkal erősebbek a kisfalvakban. Ugyanakkor több olyan hely van, ahol azért nem buktathatják meg a gyerekeket, mert akkor nem lenne második osztály, és megszűnne az iskola. Szerinte a megoldás az lenne, ha a kisiskolákat összevont osztályok kialakításával legalább hatodikig megtartanák.


Mind jobban és jobban felszínre kerülnek a magyar közoktatás mély sebesei. Legutóbb az verte ki a biztosítékot, hogy a KSH adatai szerint a 2022/2023-as tanévben a 94 342 elsősből 4906 (5,2 százalék) évismétlésre kényszerül. Az okot nagyon sokan a hat évesek kötelező beiskolázásában látják. Igazuk van?

Az biztos, hogy ez rendesen betett nekik. Persze, nyilván sohasem egy ok van, de ez az egyik.

A kutatók már rég felhívták a figyelmet rá, hogy a kötelező beiskolázással sok kisgyermek éretlenül kerülhet be az iskolába. De ezek mégis csak személyes sorsok, és majd’ 5000 kisgyerekről van szó. Végül is mit okozhat ezekben a gyerekekben lelkileg az évismétlés, és a sorsuk hogyan alakul a továbbiakban?

Ebből a szempontból megint nem mindegy, hogy milyen körülmények között történik, de biztos, hogy ez egy kudarcélmény. Nem is csak a bukás maga, mert az egy kész dolog már, de gondoljuk meg, hogy előtte a gyerek egy éven keresztül azt élte meg, hogy ő nem jó, ezt sem tudja megcsinálni, azt sem, sőt, akkor sem, ha erőfeszítést tesz. Nem érti, hogy más gyerekektől, akik esetleg nem is annyira okosak – csak egyszerűen az érettség az intelligenciától független dolog – folyamatosan lemarad. A lemaradás pedig lemaradásokat okoz tovább. Vagyis maga az év végi helyzet már csak „hab a tortán” abban, hogy kudarcos iskolakezdéssel szembesült, ami viszont az egész tanulására kihat. Nem csak azáltal, hogy részképességei hiányoznak, hanem mivel éretlenség miatt összekavarták az idegrendszerét az olvasással, számolással, ezért az már sosem lesz igazán jó. Illetve akkor jön az, hogy különböző terápiákkal elkezdik formálgatni, mintha ővele lenne a baj. Itt megint azt éli meg, hogy valami baj van vele, merthogy terapizálni kell, és nem azt, hogy ő képes valamit megcsinálni, mint hogyha megfelelő érettséggel ment volna iskolába. Ez folyamatos kudarcélmény, „a tanulás az nem nekem való” érzése. Ezek után további lemaradás következik. Utána nyilván minden szinten be fog következni, hogy nem lesz alkalmas arra a magasabb szintű tanulásra, ami nem történt volna meg, ha csak egy kicsit is odafigyeltünk volna, hogy a megfelelő ellátást, oktatást kapja. Ez az egész az életéről szól. A lelkiek, a képességek és a lehetőségek egymást rontva viszik rossz irányba.

A szülők ugyan kérhetik, hogy még egy évig maradjon a gyerek, de elég bonyolult, bürokratikus eljárással, és pont a leghátrányosabb környezetből jövő gyerekek szüleinek ez gondot okoz. Igaz-e, hogy az évismétlők leginkább az ő köreikből kerülnek ki?

Alapvetően igen, minthogy a legnagyobb bajok a kisfalvakban vannak. Nekem az MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási Programjában van egy kutatásom, amiből egyértelműen kiderül, hogy a kisfalvakban a gyerekek éretlensége, és így a kudarcok is sokkal erősebbek. De az is kiderül, hogy ott például nem buktathatják meg a gyerekeket, mert akkor nem lesz második osztály. Több olyan hely van, ahol az egész osztály kezdhetné újra az elsőt, de nem kezdheti, mert megszüntetik az iskolát, ha nincs második osztály. Ezért egy csomóan nincsenek benne az ön által idézett rátában, olyanok, akik messze iskolaéretlenül elkezdték az iskolát – erről egész pontos adataink vannak –, és tovább kell menniük második osztályba. Tehát a hátrányos helyzetű régiókban, kisfalvakban a bukást sokszor az akadályozza meg – nyomják tovább a gyerekeket teljesen értelmetlenül –, hogy meg akarják szüntetni az iskolát, az iskolák pedig küzdenek ez ellen úgy, hogy tovább kell menniük a gyerekeknek, mert minden évfolyamnak lennie kell...

MEGJÖTT A VÁLASZ VARGA MIHÁLYTÓL: NEM LESZ RENDKÍVÜLI NYUGDÍJEMELÉS NOVEMBERIG

NÉPSZAVA
Szerző: MUHARI JUDIT
2023.08.02.


Az ellátások értékállóságának megőrzésére érdekében pedig nem indokolt egyeztetni az emelés módszeréről – állítja a pénzügyminiszter.


– A kormány joga eldönteni, hogy november előtt kiegészíti-e nyugdíjakat, az emelés módszerének pontosítására tett javaslat pedig nem indokolt – többek között ez a válasz érkezett a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának (Nyuszet) elnökének nyílt levelére a kormánytól.

Juhász László augusztusban a nyugdíjak 3 százalékos, januárig visszamenőleges emelését, és az ellátások éves növelésének átalakításáról szóló egyeztetést kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől. A hét nagy, országos idősügyi szervezetet tömörítő tanács vezetője azért fordult a kormányfőhöz – aki egyben az Idősek Tanácsának elnöke is –, mert a magas infláció miatt gyorsuló ütemben szegényedik a nyugdíjas társadalom. Juhász László a miniszterelnök helyett a pénzügyminisztertől kapott választ.

Varga Mihály azt írta, a nyugdíjakat a korábbi éveknél magasabb mértékben, tavaly 14-, idén pedig 15 százalékkal emelte a kormány a háború és a brüsszeli szankciók hatására megemelkedett infláció miatt. A pénzügyminiszter a mostanában sokat hangoztatott mondattal is érvelt: a kormány azon dolgozik, hogy az infláció év végére egy számjegyű legyen. Kitért arra is, hogy amennyiben az évközi adatok alapján a becsültnél magasabb lesz az éves infláció értéke, januárig visszamenőleg – a törvényben előírtak szerint – novemberben lesz nyugdíjkorrekció.

Juhász László úgy fogalmazott:

szép és hosszú a válasz, csak éppen a lényegre nem tér ki, konkrétumok helyett mellébeszélés áll benne.

Éppen az a baj, hogy a törvény csak novemberi korrekciót ír elő, becsült adatok alapján. Ám nincs semmilyen következménye annak, ha ez a becslés nem jó. Emellett probléma az is, hogy a novemberi korrekció nem képes megóvni az infláció év közbeni hatásától a nyugdíjasokat.

Az év végi kiegészítéssel májusban nem lehet kiflit, tejet venni

- fogalmazott...

SOHA SENKI NEM ZUHANT AKKORÁT A LENGYELEK SZEMÉBEN, MINT A MAGYAROK – REPTÉR MITROVITS MIKLÓSSAL

REPTÉR / A MAGYAR HANG KÜLPOLITIKAI PODCASTJA
Műsorvezető: BALOGH ROLAND
2023.08.01.



Hogy alakulhat a lengyel-magyar viszony, ha ősszel az ellenzék nyerné a lengyel parlamenti választásokat? Milyen fenyegetést jelent Lengyelország, a régió és a NATO számára a Wagner-csoport több ezer Belaruszba „telepített” zsoldosa? Miért ennyire felfokozott a hangulat a wagneresek miatt? Mit akarhat Putyin Lukasenkával? Lengyelország hogy áll az uniós forrásokkal? Van-e bármiféle együttműködés uniós ügyekben a magyarok és a lengyelek között? Mitrovits Miklóssal, az NKE Közép-Európa Kutatóintézetének polonista tudományos főmunkatársával beszélgettünk.

Az e heti brüsszeli percekben is Lengyelország volt a fókuszban, így Arató László tudósítónktól azt is tudakoltuk, hogy Varsó idén megkaphatja-e a befagyasztott forrásokat? Műsorvezető: Balogh Roland

RÁKAPOTT A KORMÁNY A MEGSZORÍTÁSOKRA, PEDIG EZ A KIFEJEZÉS A SZÓTÁRÁBÓL IS HIÁNYZIK

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2023.08.02.


...Megszorít a megszorítást nem ismerő kormány

Két hónap sem telt Orbán Viktor április elsejei ígérete után, amikor május végén bejelentették, hogy ágazati különadókat vetnek ki egy sor iparágra. Másfél hónappal később már azt is bejelentették, hogy az adónem szabályainak szigorításával szűkítik a kisadózók körét, illetve a rezsicsökkentés feltételeinek szigorításával az energiatámogatásban részesülők körét. Rövid idő alatt tehát két adóemelést és egy pénzügyi támogatás visszavágását jelentették be.

Szintén tömegeket érintett a benzinárstop decemberben bejelentett és januártól hatályos, illetve az élelmiszerárstop júniusban bejelentett és augusztustól hatályos kivezetése. Ezek közül csak az előbbi hozott egyértelmű pluszbevételeket a költségvetésnek, de mivel a magasabb piaci ár mellett magasabb jövedéki adót is kell fizetni, ezt nyugodtan tekinthetjük újabb adóemelésnek.

Az élelmiszerárstopnak az áfabevételek növekedésén keresztül akkor volt költségvetési hatása, ha valóban gerjesztette az inflációt – az erről szóló vita cikkeit a G7-en ide, ide és ide kattintva lehet elolvasni -, annyi viszont biztos, hogy rövidtávon a piaci árak visszavezetése a jövedelmük nagyobb részét alapélelmiszerekre költő alacsonyabb jövedelműek vásárlóerejének csökkenéséhez járul hozzá.

Szintén az üzemanyagok árát érintő fejlemény az ezekre vonatkozó jövedéki adó június elején bejelentett emelése, ami alapján 2024 januárjától drágulhat jelentősen a tankolás. Szintén júniusban bejelentett adóemelés, hogy július óta szochót kell fizetni a megtakarítások után (az állampapírok és ingatlanalapok kivételével).

Mindezek mellett az állam a beruházásainak elhalasztásával és a saját működési költségeinek csökkentésével is spórol. Habár ezek nem jelentenek hagyományos értelemben vett megszorításokat, számos példát lehet az intézkedések között találni, amelyek rontják a lakosság életkörülményeit.

Ahogy arról például korábban részletesebben is írtunk, várhatóan a meglehetősen lerongyolódott magyar vasúti infrastruktúra fejlesztésére sem lesz pénz, ami a késések miatt magyarok tömegeinek jelenthet komoly problémát. De szélsőséges esetben akár olyan balesetekhez is vezethet a forráshiány, mint amilyen nemrég a Fehérgyarmatra tartó személyvonaton történt, ahol a motor túlmelegedése miatt forró gőz csapott fel az utastérbe, égési sérüléseket okozva az utasoknak.

De nem hagyja érintetlenül a takarékoskodás az állami intézményeket sem: a minisztériumokban és háttérintézményeiknél júniusban már meg is kezdődtek a leépítések. A takarékoskodás jövőre is kitarthat, a 2024-es költségvetés ugyanis egyes területekre nemhogy reál értelemben, de nominálisan is kevesebb pénzt tervezett be, ami a kiadások további lefaragását vetíti előre.

Lehetnek még intézkedések a csőben...

VLAGYIMIR PUTYIN MOST IS DRÁGÁBBAN MÉRTE MAGYARORSZÁGNAK A GÁZT, MÁR 315 MILLIÁRDNÁL TART A FELÁR

NÉPSZAVA
Szerző: MARNITZ ISTVÁN
2023.08.02.


Az irányadó nyugati tőzsdéhez képest májusban is jóval drágábban kaphattuk a fűtőanyagot. Az Orbán-kabinet az EU-ban immár egyedüliként ragaszkodik a töretlen együttműködéshez.


Májusban, forintban számolva, a holland TTF tőzsde irányadó, két hónappal korábbi kurzusához képest Vlagyimir Putyin 9 százalékkal drágábban mérte Magyarországnak a földgázt – számítottuk ki a KSH kedden frissített külkereskedelmi adatbázisa alapján. Ez, hazai pénznemben, az áprilisi, 12 százalékos többlethez képest, némi csökkenés. Igaz, a felár – tehát amennyivel az oroszok az irányadó, tőzsdei árnál drágábbak - euróalapon számolva viszont 10-ről 11 százalékra nőtt.

2023. ötödik havában, szintén forintban „maradva”, Budapest köbméterenként átlag 173 forintot fizethetett a földgázért Moszkvának. Ez közel ötödnyi, 41 forintos csökkenés áprilishoz képest. A két hónappal korábbi, vagyis márciusi, irányadó TTF 17 százalékkal 160 forintra mérséklődött. Az arányok érzékeltetése végett, míg a rezsicsökkentett, bruttó 102 forintos, háztartási gázáron belül az említett, nagykereskedelmi tarifákkal összevethető gázdíjtétel mintegy 50 forint, addig a tavaly óta az átlagfogyasztáson felül fizetendő, bruttó 767 forintos „lakossági piaci” tarifán belül az összeg 547 forintra tehető. Magyarán, míg a fűtőanyag nagy- és kiskereskedelmét is végző, állami MVM májusban a rezsicsökkentett tarifájú lakossági gáz minden eladott köbméterén nagyjából 123 forintot veszített, addig az átlagfogyasztás feletti értékesítés köbméterenként már 374 forintos hasznot hoz. Utóbbi terméktípus értékesítése nyilvántartásunk szerint az MVM számára ez év januárja óta hoz egyre növekvő nyereséget. A két hatás eredője nehezen becsülhető, de az tény, hogy az állami cég jóval kevesebb gázt értékesít a lakosságnak az emelt, mint a csökkentett díjon.

A kormány által gyakorta hivatkozott, a TTF által használt mértékegységek szerint, míg májusban az oroszok, 16 százalékos csökkenés után, megawattóránként (MWh) 49 euróért adták nekünk a gázt, addig a holland tőzsde irányadó, márciusi kurzusa, 17 százalékos esés után, 44 eurós átlagot mutatott.

A nyilvántartás szerint májusban 444,44 millió köbméter gáz érkezett Oroszországból. Ez 15 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakában mért mennyiséget. Az év első öt havában több mint 2 milliárd köbméter gázt kaptunk az oroszoktól, ami az időarányos szintet 26 százalékkal meghaladja. (Ezt bizonyítja a tavalyinál jóval lendületesebb gáztárolótöltés is.) A májusi mennyiségért 77 milliárdot fizettünk Vlagyimir Putyinnak. Számításunk szerint ha ugyanazt az adagot nem az oroszoktól, hanem a tőzsdén vesszük meg, májusban körülbelül 27 milliárd forintot takaríthattunk volna meg. Ha 2021 őszén az Orbán-kormány nem az oroszokkal köt 15 éves hosszú távú gázvásárlási szerződést, hanem a szabad piaci beszerzés mellett dönt, úgy 2023. első öt havában összesen 315 milliárd forintot költhetett volna el a Kreml helyett a magyar parlament saját belátása szerint. Érdemben nehezíti ugyanakkor a helyzetünket, hogy

az orosz elnök az Orbán-kormány nyilvánvalóan Kreml-párti politikája miatt mára az összes uniós gázeladási szerződés közül kizárólag a magyart nem sértette meg, így viszont kilépni sem lehetne belőle könnyen...

FACT-CHECK: „A LEGGAZDAGABB EMBEREK A RÉGIÓBAN MINDENHOL NAGYSÁGRENDEKKEL GAZDAGABBAK, MINT MÉSZÁROS LŐRINC”

TELEX
Szerző: HANULA ZSOLT
2023.08.01.


Váratlan kérdéseket kapott a díszvendég Gulyás Gergely a reformátusok ifjúsági találkozóján, a zánkai Csillagpont Fesztiválon. A kérdező a hazai egészségügy és az oktatás helyzetével szembesítette a minisztert, és ezt szembeállította Mészáros Lőrinc és Tiborcz István gazdagodásával, amire azt mondta, hogy a vagyonuk látványos gyarapodása bűn, és nem összeegyeztethető a keresztény értékekkel.

Gulyás hosszasan válaszolt (itt olvasható az erről írt cikkünk), mi most egy részletet emelünk ki ebből, ami azért különösen érdekes, mert erről nemigen szoktak magyar kormánypárti politikusok beszélni. Gulyás azt mondta, Mészáros Lőrinc vagyona abszolút rendben van, és amúgy régiós összehasonlításban nem is kiemelkedő, sőt:

„Ha a leggazdagabb embereket a régióban megnézzük, mindenhol nagyságrendekkel gazdagabb emberek vannak, mint Mészáros Lőrinc vagy Csányi Sándor. (...) A magyar milliárdosok lényegesen szegényebbek, mint a lengyelek, az ukránok, a csehek.”

Mivel a világ milliárdosainak vagyonával rendszeresen foglalkozik a nemzetközi gazdasági sajtó, ezt az állítást nem túl nehéz ellenőrizni. A Forbes magazin mértékadónak számító, naprakész toplistája szerint Magyarország leggazdagabb emberei ma a Gulyás által is említett Csányi Sándor és Mészáros Lőrinc, 1,6, illetve 1,3 milliárd dollárra becsült vagyonnal. Lássuk a régió leggazdagabbjait, először azokat az országokat, amelyeket a miniszter is kiemelt:

- Lengyelország: Michal Solowow, 6,8 milliárd dollár

- Ukrajna: Rinat Ahmetov, 5,7 milliárd

- Csehország: Renata Kellnerova, 16,9 milliárd

Hozzájuk képest valóban megáll a „lényegesen szegényebbek” kitétel a leggazdagabb magyarokra. De nézzük tovább a szomszédos országokat, ahol elvileg „mindenhol nagyságrendekkel gazdagabb emberek vannak, mint Mészáros Lőrinc”.

- Szlovákia: Ivan Chrenko, 1,7 milliárd dollár

- Románia: Ion Țiriac, 2,1 milliárd

- Szerbia, Horvátország, és Szlovénia: nincs jelenleg dollármilliárdos az országban

A szerencsésebb történelmi hátterű Ausztriát a fair play jegyében kihagytuk az összehasonlításból (ott egyébként a Red Bull többségi tulajdonosa, Mark Mateschitz a leggazdagabb a maga 40,8 milliárd dollárjával).

A Forbes toplistája szerint tehát a legvagyonosabb szlovák és román biztosan nem „nagyságrendekkel gazdagabb”, mint Mészáros Lőrinc vagy Csány
i Sándor, a szerb, horvát és szlovén mezőnyből pedig mindenki szegényebb náluk.

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

A NEM LÉTEZŐ GYÁR ÉS AZ EL NEM KÉSZÜLT HÍD – BE NEM TARTOTT KAMPÁNYÍGÉRETEK

SZABAD EURÓPA
Szerző: KUCZOGI JAKAB
2023.08.01.



„Az anya nő, az apa férfi, a benzin 480” – jelentette ki Orbán Viktor a választási kampányban, de az üzemanyag már közel sem 480. Ez csak egy a kampányígéretek közül, amelyeket a választások után nem tartott be a kormány. Az elmúlt években viszont akár a nagypolitikában, akár helyi szinten is elhangoztak olyan ígéretek, amelyeket aztán szintén nem teljesítettek.


Helyben sokszor a Modern Városok Program keretei között lettek kijelölve a fejlesztések, de volt olyan projekt, amelyet egy héttel a választás előtt jelentettek be, ám azóta sem láttak hozzá. Veszprém, Nagykanizsa és Győr példáján keresztül mutatjuk meg, mennyire valósultak meg országszerte a nagyobb ígéretek, és hogy ezeknek lehetnek-e politikai következményei...

RÓNA PÉTER: NINCS MÁS ÚT, EURÓPÁNAK IS BE KELL ZÁRKÓZNIA

DELLA / 24.HU PODCAST
Szerző: BAKA F. ZOLTÁN
2023.08.02.


A közgazdász szerint Orbán Viktornak vannak jó észrevételei, de nincsenek jó válaszai, különben nem az EU-ból való kilépésen dolgozna, hanem az érdekeinket szem előtt tartva az új uniós iparpolitikai stratégia kezdeményezői közé állna. Della podcast.

A klasszikus liberális politikai gazdaságtannak vége, de legalábbis szünetelni fog egy darabig – állítja a Della új részében Róna Péter közgazdász. Szerinte az Európai Uniónak követnie kell az Egyesült Államokat, és a korábbinál bezárkózóbb, protekcionista iparpolitikát kell folytatnia, amihez szükség lesz a teljes egységre a közösségen belül. Tehát mégis igaza lenne Orbán Viktornak, amikor a világ bezárkózását, tömbökre szakadását vízionálja? Az Oxford Egyetemen kurzusokat tartó szakember szerint a kormányfőnek vannak jó észrevételei, de nincsenek jó válaszai. Különben nem az EU-ból való kilépésen dolgozna – ami Róna Péter szerint de facto már folyamatban van –, hanem az érdekeinket szem előtt tartva az új uniós iparpolitikai stratégia kezdeményezői közé állna.

Róna Péter nagyra értékeli Joe Biden gazdaságpolitikai döntéseit, amelyekkel az USA kikecmergett a Covid okozta válságból. Az Egyesült Államok következő elnökét biztos nem Donald Trumpnak fogják hívni: a közgazdász szerint mire az elnökválasztásig jutunk, Trump már egy „elítélt bűnöző lesz”.

Ami a hazai kilátásokat illeti: államcsőd veszélyét jelenleg nem látja a láthatáron, ugyanakkor nagy bajnak tartja, hogy a társadalom egy jelentős része szegényként él vagy konkrétan nyomorog. Arra, hogy ezt a helyzetet miért kezelik belenyugvással az emberek, és miért nem követelik az államtól a jobb élethez szükséges feltételek megteremtését, az a válasza, hogy a magyar társadalom történelmi hagyományok szerint tagolt, szemben a nyugati modellekkel a nagy többség csendben tűri, hogy a „főnökök megmondják, merre hány óra.”

A közgazdász szerint az államháztartás hiánya valójában jóval nagyobb, mint amennyit az Orbán-kormány kommunikál, a jegybanki veszteség elszámolásának halasztását szerinte nem fogja jóváhagyni az Európai Központi Bank. Idén elérhető év végén az egyszámjegyű infláció, de ennek az lesz az ára, hogy nem teljesül a kormány 1,5 százalékos növekedési terve.

MÁTRAI ERŐMŰ: ADÓFIZETŐI PÉNZBŐL MOZGATTAK MEG 75 MILLIÁRDOT, ÉS NEM TUDJUK, MIRE

HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK
2023.08.02.


Az állam megfontolásait és az ügylet valós veszteségét akarta megtudni Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető abban a 2,5 évig tartó perben, amit a Mátrai Erőmű állami visszavásárlása ügyében született tulajdonosi határozatok kiadásáért indított – mondta el a politikus az ATV Egyenes beszéd című műsorában kedden.


„Itt adófizetői pénzekből mozgattak meg 75 milliárdot és nem tudjuk pontosan, hogy mire” – mondta Tóth Bertalan. Azt akarja tudni, mi indokolta az üzletet, és az végül milyen valós veszteséget okozott – tette hozzá.

A bíróság jogerős ítélete szerint az iratokat ki kell adni Tóth számára, Lantos Csaba energiaügyi miniszer pedig azt nyilatkozta: betartják a jogerős döntést – mondta el a frakcióvezető...

MIKOR ÁLLAMCSŐD A HIÁNY? HÁMORI JÁNOS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELŐ KÖZPONT VITÁJA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.08.02.


Lapunk „Orbán Viktor szerelemgyereke, az államcsőd” című cikkében megjelent adatokkal kapcsolatban élénk olvasói vita alakult ki, amelybe bekapcsolódott az adatok forrásaként megjelölt illetékes szervezet, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. is, amely a Hámori János írásában megjelölt adatok helyesbítését kérte. Az ÁKK Zrt. a cikkel kapcsolatban észrevételezte azt is, hogy a szerző néhány adatból szerintük helytelen következtetéseket vont le az államháztartási hiánnyal kapcsolatban.

Az alábbiakban változatlan formában közöljük az Államadósság Kezelő Központ Zrt. levelét, alatta pedig a szerző, Hámori János közgazdász válaszát, amelynek lényege: „A kör ezzel bezárult és nem látszik megoldás a feszítő pénzügyi gondokra. Egy hatalmas költségvetési lyuk tátong és nem látok sem akaratot, sem tudást, sem megoldást a hiány eltüntetésére.” Hámori János szakmai vitára hívta az ÁKK illetékesét.

Az alábbiakban olvasható a két levél...

JÖVŐRE MÁR ESKÜT IS KELL TENNIÜK A TANÁROKNAK, HA TANÍTANI AKARNAK - AZ, HOGY PONTOSAN MIRE KELL MAJD ESKÜDNIÜK, NEM DERÜLT KI A PINTÉR-FÉLE BELÜGY TERVEZETÉBŐL.

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2023.08.02.


Jövő év május 31-étől csak akkor tölthetnek be pedagógus munkakört a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkezők, ha felsőoktatási intézményben esküt tettek - olvasható az új pedagógus életpálya törvény - melynek, mint kiderült, a hivatalos rövidítése: Púétv. - végrehajtási rendeletének tervezetében, amely csütörtök éjjel került ki a Belügyminisztérium oldalára. Az, hogy pontosan mire kell majd esküdniük, a tervezetből nem derült ki.

Kimaradtak a tervezetből pedagógusok bérezésére vonatkozó részletszabályok is. A Púétv., ami korábban státusztörvény néven vált ismertté, meglehetősen széles sávokban határozta meg a pedagógusoknak adható bérek mértékét (például Pedagógus I. fokozat esetén bruttó 410 ezer forinttól bruttó 1 millió 65 ezer forintig terjedhet), ám a végrehajtási rendeletben semmilyen szabály nincs arról, a pontos bérek megállapításához szükséges szempontokat a munkáltatók hogyan alkalmazzák.

A rendelet-tervezetben egyedül a gyakornokok bére van egységesen bruttó 440 ezer forintban meghatározva, ami kedvezmények nélkül 292 ezer forint nettóban. Ez egyben azt is jelenti, hogy egy pályakezdő gyakornok fizetése jelen állás szerint bruttó 30 ezer forinttal lesz magasabb, mint egy Pedagógus I. fokozatba tartozó, több éve a pályán lévő tanár fizetésének alsó határa.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, Nagy Erzsébet a Népszavának azt mondta, a végrehajtási rendelet tervezete ahelyett, hogy megválaszolná a korábbi kérdéseket, újabbakat vet fel. A bérezéssel kapcsolatban Nagy Erzsébet úgy látja, minden a munkáltatókra - állami intézmények esetében a tankerületi központokra - lesz bízva, akik gyakorlatilag azt tehetnek majd, amit csak akarnak, az illetmények megállapítása teljesen szubjektív lesz. Az érdekvédő szerint ez azt is jelenti, hogy az életpályatörvénynek nevezett státusztörvény valójában semmilyen tanári életpályát nem vázol fel...

„GENETIKAILAG IGAZOLTUK A FINNUGOR ELMÉLETET” – NAGY FORDULATOKKAL TÉR VISSZA A MAGYARSÁGKUTATÓ INTÉZET

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2023.08.02.


Július elején váratlan fordulatot vett a két éve szunnyadni látszó pozsonyi csatás saga: „a Magyarságkutató Intézet semmilyen közösséget nem vállal a 2020-ban bemutatott alkotással” – közölték saját filmjükről. Ezzel nincs vége a meglepetéseknek. Demonstratív személycserék, konszolidációt szuggeráló beszélgetések övezik Kásler Miklós márciusban kezdődött főigazgatói munkáját. Az intézet munkatársai tavaly hun-avar-magyar folytonosságot hirdettek, idén már „genetikailag igazolt finnugor elméletet” – ugyanabból a kutatásból levezetve. Mi történik itt? Mutatjuk a teljes
 hátteret.

Két idézet az őstörténeti dilemmák szerelmeseinek az elmúlt évből:

- „[Archeogenetikai vizsgálatok nyomán] a honfoglalók ősei a késő bronzkorban tényleg közös népet alkottak a manysik őseivel, ez pedig alátámasztja a korábban nyelvészeti adatokból rekonstruált őstörténetet.

- „Az egész hazugság volt. Nem finnugor nyelvcsaládról kellene beszélni. […] Vagy szakítunk a balliberális tudományos kánonnal, vagy 2030-ra teljesen kilúgozódik a magyarságtudat.”

Jól láthatóan összeegyeztethetetlen tézisek: az első állítja, hogy genetikailag is igazolható a finnugor nyelvi kapcsolat, a második viszont magát a fogalmat is hazugságnak, sőt magyarellenes ármánynak tartja. A hatás fokozható, ha felfedjük, hogy mindkét idézet forrása a Magyarságkutató Intézet (MKI): előbbi az általuk kiadott Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés II. című kötetben jelent meg, utóbbira az intézet főigazgatója ragadtatta magát az M5 csatorna nyilvánossága előtt. Ráadásul mindkét következtetés kiindulópontja ugyanaz az archeogenetikai kutatás – de erről később.

A finnugor kategóriát tagadó főigazgató, Horváth-Lugossy Gábor már nem dolgozik az intézetnél, a pozíciót március óta Kásler Mikós exminiszter tölti be. A balliberálisozó nyilatkozat idején a jobbján helyet foglaló Makoldi Miklóst a Horváth-Lugossy-korszak más vezetőivel együtt lefokozták, helyükre új emberek jöttek. Július 7-én aztán kiadtak egy közleményt A pozsonyi csatáról csak az eseményhez méltó módon szabad megemlékezni címmel, amely szerint „sajnálatos, hogy 2020-ban – a Magyarságkutató Intézet előző vezetése alatt – több szakmai figyelmeztetés ellenére elkészült egy olyan film a csatáról, amely az akkori főigazgató irányításával egy torz, szakmai hitelességet nélkülöző képet mutat”, sőt az intézet „semmilyen közösséget nem vállal” az óriási szakmai és nézői felháborodást keltő animációval. Mint emlékezetes, A pozsonyi csata belső kritikájáért 2021 januárjában még azonnali kirúgás járt...

ERŐSZAK A KÉPERNYŐN, EMBERKERESKEDELEM A HÁTTÉRBEN: A MAGYAR PORNÓIPAR BRUTALITÁSA

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2023.08.01.



A pornóipar legaljasabb alakjai több, mint 30 éve gyakorlatilag szabadon garázdálkodhatnak Magyarországon, a valamirevaló nemzetközi produkciós cégek már messziről elkerülnek minket, magyar pornószínésznők már csak elvétve szerepelnek az itt gyártott filmekben, mert köztudottan erőszakosak és alulszabályozottak nálunk a castingok és forgatások. 

Tommie McDonald brit pornóproducerrel készített exkluzív interjúnkban fény derül a hazai pornóipar kegyetlen titkaira, és többek között arra is, hogy a nálunk tevékenykedő és ünnepelt pornósztárok, Rocco Siffredi és Pierre Woodman hogyan hálózzák és törik be a fiatal, kiszolgáltatott helyzetű kelet-európai nőket és hogyan dolgoznak a kezük alá a modellügynökségek. 

A nők elleni erőszak a pornóiparban nemhogy nyílt titok, de egyenesen mainstream műfaji követelmény, nem ritkán nemi erőszakként hirdetik a pornóoldalak a videókat, amelyekre aztán nézők milliói élvezkednek. Felelősségre vonás helyett az elkövetőket sztárolja, az áldozatokat elhallgattatja az ipar. 

Tommie McDonald podcast csatornája a Youtube-on, ahol az áldozatokkal készült interjúi is elérhetők: 


Korábbi PartizánInfo adásunk a pornóiparról:


Segélyvonalak és információ emberkereskedelem, szexuális erőszak, prostitúció áldozatainak:
 



GÁBOR GYÖRGY: EZ A REZSIM MEGÁLMODJA A MÚLTAT

HÍRKLIKK / KLIKKTV
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.08.02.


A mai magyarországi rezsim valamilyen módon egy délibábos múltból próbál építkezni, nem véletlen, hogy az első pillanatától kezdve létrehozta a maga pszeudó intézeteit, mint a Magyarságkutató, vagy a XXI. Század Intézet – mondta Gábor György, vallásfilozófus, egyetemi tanár, amikor a Klikk TV Tíz című műsorában arról beszélt, hogyan használja a kormány a múltat, a történelmet. Hozzátette, olyan narratívával keretezik a múltértelmezést, amely saját politikai, ideológiai érdekeiket jeleníti meg.


„A múltban unottan turkásznak, kiemelik azt, amiből úgy gondolják, hogy valamilyen módon tovább értelmezhető. Ez a rezsim megálmodja a múltat.” Épp a napokban derült ki, hogy a mi őseink, rokonaink a koreaiak, akik Dzsungáriából jöttek, csak mi nyugatról jöttünk, ők keletről, volt nekünk már piros pötty a fenekünkön, jöttünk a Syriusról és volt DNS- lánc – sorolta Gábor György. „Ezek a csinálmányok mindig egészen konkrét politikai érdekeket érintenek, átrajzolódik, átfestődik, átkozmetikázódik a múlt.”

A mítosz nem úgy működik, hogy megírta valaki, hanem az a jellemzője, hogy téren és időn kívül tud létezni, működni és hatni az emberekre – mondta a vallásfilozófus. „Ma is írunk mítoszokat, olvashatatlan lapokban például arról, hogy milyen az igazi celeb, hogy kell kinéznie az igazi nőnek, milyen az igazi pasas, milyen órát hord, ezek az igazi mítoszok.”

Ugyanúgy, ahogy Odüsszeusz és a társai paradigmák voltak, pozitív vagy negatív hősök, akik a társaikat mentették a tengeren át, akik mindent megtettek és voltak az árulók, a gyávák – sorolta és hozzátette, ezek ugyanúgy megvannak ma, és ezekhez önkéntelenül igazodunk.

Az Orbán-rezsim gondolkodásáról és múltfelfogásáról Gábor György elmondta, nem hiszi, hogy a naggyá válást komolyan gondolják. „Ez mindenfajta szociális, gazdasági, politikai, katonai realitástól olyan messze áll, mint Makó Jeruzsálemtől. Ez egy olyan hatalomtechnikai eszköz, amelynek – tulajdonképpen kettős beszéd, mert máshogy hangzik Brüsszelben és máshogy, ha hazabeszél – semmilyen realitása nincs.

Hozzátette, ennek az országnak pont az adja az erejét és biztonságát, hogy tagja az Európai Uniónak, de ez adja a perspektíváját is, és bármilyen próbálkozás ezt kockáztatja. A szuverenizmus politikája jól hangzik, de a világ problémáit nem Záhony és Hegyeshalom között kell megoldani. „Nem lehet ezt az országot leszűkíteni, ez csalás.”

Az, hogy mindent el lehet hitetni az emberek nagy részével, ez az identitás-politizálás – mutatott rá. Mindig létezett a történelem folyamán, de ilyen tömény formában soha. „Ez olyan, mintha drukkolsz egy focicsapatnak és hiába verik meg minden héten, akkor is annál a csapatnál maradsz.”

Az identitáspolitizálás feketén és fehéren, igenben és nemben gondolkodik, dichotomizált világot képzel el, amiben vagyunk mi a jók, a sérthetetlenek, a tökéletesek, akik kimondjuk az igazságot, a hazát szolgájuk, és ha te mást mondasz, akkor te a haza ellen lépsz fel, tehát a másik diabolizálódik – mondta Gábor György.

Az internetnek sok káros következménye van


Korábban az információt nem rakták elénk, hanem meg kellett érte dolgozni, most az a látszat keletkezik, hogy ami az interneten van, az maga a valóság – fogalmazott az egyetemi tanár. „Oly módon szűrt állapotban kapjuk az információkat, amely befolyásol, manipulál bizonyos gondolkodási irányokba. Ezek beszűkítik a világképünket és eleve arra késztetik az embert, hogy feketén és fehéren lássa a világot. Nincsenek kontrainformációk és Tusványos erre pazar példa.”

Gábor György szerint ott egy nagy buborék jön össze és mindegyik a saját elméletéről és gyakorlatáról úgy beszél, mint az egyetlen üdvözítőről. Itt nem jelenik meg kritikai hang, mert nem jelenhet meg, mert ez így komplett, ez így teljes, így buborék – tette hozzá.

A világ mindig megosztott volt

Levezetésül a vallásfilozófus elmondta, a filozófia mindig kritikai gondolkodás volt, a kritikai attitűd az, ami szépen lassan lekopott erről a világról. „Apológiák születnek, amelyek mitikus módon elhelyeznek téged, a gondolkodásodat arra polcra, ami számodra értelmezhető, felfogható, másrészt – az internet is arra ébreszt rá, hogy mennyire áttekinthetetlen ez a világ – ugyanúgy keresi az ember a válaszokat, mint az internet előtt és ezek a válaszok leegyszerűsítőek.

A világ ezzel azt hiszi, megtalálja a válaszokat a nagy problémákra, amik foglalkoztatnak bennünket – foglalta össze.

A Klikk TV műsorát itt tekintheti meg.

11,4 MILLIÁRDBA KERÜL ‘GUSZTUS 20. - HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.08.02.


 Kovács Zoltán a főszervező

1,4 milliárd lesz maga a tűzijáték, és még mintegy 10 milliárd a programsorozat többi eleme. Panem et circenses.

Egy kirúgott katona pert indított a honvédség ellen

Bodó Gézának hiába volt még két év hátra a szerződéséből, végkielégítés és kompenzáció nélkül rakták az utcára, mindössze visszailleszkedési támogatást adtak neki, ami több mint nyolc év szolgálati idő után két havi távolléti díjának megfelelő összeget jelent.

Dől a pénz Mezőhegyesre, a vemhes üszők 3,3 milliárdba kerülő vízágya csak apróság

Lázár János gigantikus mezőhegyesi megérkezése óta szinte mindenre IS van pénz.

Kirakták Matolcsy Ádámot egy állami beszerzésből

Pedig a jegybankelnök fiának már bőven volt tapasztalata az állami bizniszekkel…

Törökországon keresztül érkezhettek hozzánk az ukrán hadifoglyok

A Szabad Európa információi szerint a repülőgép, amellyel a hadifoglyokat hazánkba szállították, nem közvetlenül Oroszországból, hanem Törökországból érkezett Budapestre június 7-én.

Washington Post: A magyar útlevelekkel már évek óta visszaélhettek egyesek

A Belügyminisztérium szerint Joe Biden kormánya „bosszút áll” a magyarokon.

LMP: nem kényszeríthetik Magyarországot személyes adatok kiadására

„A letelepedési kötvények és egyéb esetekben ugyanakkor indokolt az Egyesült Államok aggodalma, hiszen azok egyértelmű és tagadhatatlan biztonsági kockázattal járnak. Magyarország számára is” – vélekedik a párt.

Eltávolította a ferencvárosi Fidesz oldalát a Facebook

Megy a hiszti, miközben a Megafonon keresztül alaposan kihasználják a techcég nyújtotta lehetőségeket.

Jövőre már esküt is kell tenniük a pedagógusoknak

2024. május 31-től csak azok lehetnek tanárok, akik esküt tesznek a felsőoktatási intézményben. De mire kell felesküdniük…?

Vicceset mondott az államtitkár az oktatás jövőjéről

Az új pedagóguséletpálya-törvény növelte a pedagógushivatás iránti érdeklődést, a pedagóguspályának nőtt a presztízse és a vonzereje – nyilatkozta a Rétvári Bence az MTI-nek.

Trencsényi László: a „funkcionális analfabetizmust” minden diktatúra kedveli

“Láthatóan visszaszorult a közéletben az írásos tájékoztatás kedve, az írásos tájékozódás szükséglete. A választópolgárok „tusványosi hőbörgések”, s ennek alpári kommentjei nyomán készülnek a választásokra, az uralkodó pártnak a választások előtt például nem is volt nyilvánosságra hozott programja, oktatási víziója pláne nem.”


HÁROM FRADI ÉS HARMINC MÉSZÁROS

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.08.02.


Lázár minisztériuma dolgozik azon a törvény(rendelet)javaslaton, amellyel a hazai, építőipari anyagot gyártó cégekre az államnak elővásárlási joga lenne. Lesz, efelől ne is legyenek kétségeink. Már ezelőtt is háborogtak uniós (és más nyugati) cégek, amelyek a NER-ben működtek és működnek, hogy a Fidesz maffiamódszerekkel akarja őket kiszorítani, öltönyös emberek, NAV-osok érkeznek még az is lehet, hogy nagy, fekete autókkal, különadókat vetnek ki rájuk, és más cuki kurvaságokkal érik el, hogyha a delikvens nem adja szépszerével, akkor elveszik erővel vagy aljassággal, amit kinéztek maguknak.

Brüsszel előtt is van már ez a panasz, látják, hogy mi folyik az országban, és nem nézik jó szemmel. Amikor azon megy a visítozás, hogy nem jönnek a „nekünk járó” pénzek, akkor a nem jövésben ez is benne van, mert ebből is kitetszik, hogy kies hazánkban sem jogbiztonság, sem szabad piac nincsen, itt szabad rablás van, hogy etetni lehessen a mind éhesebb hordát. Ez az állami „elővételi jog” ez túl van a lopáson és rabláson, ez útonállás, amiből a NER lovagokat és lovaginákat akarják kistafírozni, akik majd az állam által fölvásárolt céget fingért és hugyért megkapják, ha csődbe mennének, visszaveszik tőlük.

Lásd Mátrai erőmű, amiről majd most, hosszú évek pereskedése után tudjuk meg – ha megtudjuk -, hogy hány milliárdot kaszált belőle Mészáros Lőrinc, amikor megvette, kiszedte belőle a pénzt, majd az állam (Orbán) többért vásárolta vissza tőle, mint amennyiért a gázszerelő megszerezte. Amikor az MCC Feszten Gulyás minisztert megkérdezte a hallgatóság, nincs-e valami nagyon nagy baj a Mészáros jelenséggel, akkor a kormányinfó hazugságain nevelkedett manus képes volt azt válaszolni, csak egy a baj: hogy nincs belőle harminc-negyven, és máris látjuk, mit gondolnak ezek a világról.

Közgazdasági alapfogalmak után, mint piac és más cuki kurvaságok, már nem is sírdogálunk, mert ami itt megy, az olyan töménységű lopás, a pénzek olyan mennyiségű és iramú kilapátolása, hogy egyáltalán az a csoda kategóriája, hogy az ország működik. Bár ez egyre bizonytalanabb. Egyes számítások szerint a magyar GDP tíz százalékának megfelelő összeget lapátoltak ki offshore számlákra, most osztogatják a kastélyokat közpénzen kiglancolva, és nem is érdemes nekilátni a felsorolásnak, milyen bődületes iramban és mennyiségben teszik magukévá az ország vagyonát. De, mint ez az új hír is mutatja, ez sem elég.

Már az itt működő külföldi cégek pénze is kell, ha ezt elszedték, akkor a vagyona, gyára, gépei olcsóért, hogy amit más felépített, abba a készbe beletegyék a seggüket, és nagy valószínűséggel azonmód tegyék is tönkre. A NER lovagok és lovaginák ugyanis nincsenek piachoz szokva, ha ilyen terepre kerülnek, akkor legott veszteségessé válnak. Szép példa erre, hogy például Mészáros egyik ilyen gyárát, egy kukoricafeldolgozót a gyármentő programmal kellett megsegíteni, mert tizenhárom milliárd veszteséget hozott össze. Ha nincs közbeszerzési csöcs, akkor mindig bajok vannak, de még ezután is lehet tömni közpénzzel.

Ilyen körülmények között képzeljük el, ha Mészárosból harminc volna. Abba belerokkanna az ország, igaz, lassan ebbe az egybe is. Mert azt se feledjük, hogy a kirakatban lévő gázszerelő csak a jéghegy csúcsa, a köz-, és uniós pénzekből kistarfírozott oligarchák már számosak, akik nem tehetségből, szorgalombó, ne adj isten szerencse okán, hanem a nemzet vérén vagyonosodtak, csak lassan elfogy az osztani való. Ezért születhetett meg a gondolat az építőipari anyagokat gyártó üzemek einstandolásáról, csak lassan már lopni sem lesz mit. Látjuk, hogy recseg-ropog az ország, épp összedőlni készül...