AHOVA SZÜLETSZ, OTT IS MARADSZ – A MAGYAR KÖZOKTATÁSI RENDSZER EGYIK NAGY KUDARCA

G7.HU
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2023.07.31.

A szélsőségesen konzerváló-szegregáló magyar közoktatás közel 10 év alatt szinte semmit sem javult a rossz családi hátterű, de tehetséges gyerekek megtalálásában és fejlesztésében – e tekintetben csúnyán elmentek mellettünk az európai oktatási rendszerek.

Nemrég a magyar felsőoktatásra való bejutás folyamatában rejlő, és meglepő módon egyre növekvő társadalmi egyenletlőlenségeket körüljárva írtunk arról, hogy bár a magyar diplomások aránya kiugróan alacsony az EU-ban, a magyar felsőoktatási hozzáférés kiterjesztése nem járt a hátrányos helyzetűek bejutási esélyeinek növekedésével. Sőt, ami azt illeti azok csökkentek, a jó módú régiókban viszont nőttek, a lejtő tehát meredekebb lett.

Ezúttal a magyar közoktatás adatait vizsgáljuk meg hasonló szempontból, Varga Júlia, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézet kutatójának segítségével, aki egyébként ezeket a számításokat, számos más állítás mellett, a Momentum oktatási konferenciáján is ismertette.

Mindenesetre a státusztörvény elfogadása, számos tanársztrájk, engedetlenségi megmozdulások és felmondási hullám után a magyar közoktatással kapcsolatban leginkább a tanárok nagy munkaterhei és méltatlan bérviszonyai kerültek a közbeszéd homlokterébe – érthető módon, de éppen ezért érdemes felhívnunk külön a figyelmet más strukturális problémákra.

Ahova születsz

Több oktatáskutatótól hallottuk már, hogy a balkáni szint felé csúszó magyar közoktatás egyik legnagyobb problémája, hogy nem képes kiegyenlítő hatást gyakorolni a társadalmi-gazdasági különbségekre, sőt az oktatásirányítás közvetett következményeként a rendszer csak felerősíti ezeket a különbségeket...

ITT OLVASHATÓ

GÁBOR GYÖRGY: SZELLEMI HEGYFOKUNK, TUSVÁNYOS A NEVED

NÉPSZAVA
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.07.30.

Kimondottan kedvelem az éves tusványosi nagy összeröffenéseket, ugyanis itt valahogy mindig új és újabb életre kelnek a dialektikus gondolatok: megannyi termékeny belső feszültség, s az ellentétek egységének szűnni nem akaró dialektikus és történelmi materialista összjátéka és továbblendítő harca figyelhető meg.

Mindjárt az első napon Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök azzal az empirikus felismerésével örvendeztette meg a termékeny teoretikus gondolatokra szomjúhozó hallgatóságot, hogy míg nálunk, Magyarországon az érték a férfi és nő kapcsolata és a család, addig az európai érték – imigyen a püspök – a korrupció lett. Nem tudom, hogy a családról és a férfi-nő kapcsolatról miféle tapasztalatokkal rendelkezik Kiss-Rigó László, nem is tartozik rám, de a korrupcióról annál több ismerete lehet az amúgy méltán „luxuspüspökként” elhíresült, ingatlanokat, stadionokat, luxuséttermeket, wellnessközpontokat, termálfürdőt, borkatedrálist, hoteleket és balatoni kempingeket stb. közpénzekből felépítő és egyházának eltulajdonító megyéspüspöknek.

Aztán volt ott egy Molnár Imre nevű történész, aki napjaink keresztényüldözéséről sietve a holokausztra asszociált, hogy történettudósként leránthassa a leplet: mindkettő ugyanabból az életfelfogásból vezethető le – mondotta, ami az embert teszi a központba. Ezt követően nem sokat hezitált, hálás publikumának mindjárt neki is szegezte a nagy kérdést, amire aztán készségesen maga adta meg a feleletet: „Felmerülhet a kérdés, hogy hol volt az Isten Auschwitz idején. Hát ott volt, ahová az ember helyezte őt”. Dialektikus nézőpont a javából, csak épp azt kellene tisztázni, az emberek közül vajon kikre is gondolhatott Molnár Imre, a történész? A német vér és a német becsület védelméért meghozott törvény megalkotóira, a szelektálást és a gázkamrába való beterelést elvégző egyenruhásokra, netán a gyáván és cinkosan hallgató tömegekre, esetleg a zsidó vagyonra rátelepedő honfitársakra, vagy inkább azokra a zsidókra, akik a történtek miatt rendültek meg hitükben, vagy tán azokra, akik mint szerencsés túlélői a borzalomnak, épp az Istenbe vetett hitükben erősödtek meg. Mert sokféle ember van, ilyen is, meg olyan is, amit persze egy történésznek érdemes lenne tudnia, annál is inkább, mert ha Molnár Imrének volna fogalma az ötvenes-hatvanas évek úgynevezett holokauszt-teológiai vitáiról (amelyben zsidók és keresztények, teológusok és filozófusok, történészek és szociológusok, világi és egyházi személyek egyaránt hallatták hangjukat) nem tette volna föl a meglehetősen ostoba, bántóan és sértően leegyszerűsítő kérdését.

A dialektikus feszültség egyik csillogó példájával szolgált feltűnő mód terebélyesedő nárcizmusával és a legelemibb önmérsékletet nélkülöző, saját miniszteri pozícióját a mindenhez értés és a mindenről kötelező véleményt alkotás megmondóemberi státuszával azonosító, az utóbbi időben egyre viccesebbeket és egyre szórakoztatóbbakat be-beszóló Csák János, aki a tőle megszokott coelhoi szellemi magaslatokon tartózkodva egyebek mellett azt találta mondani, hogy a koreaiak nekünk rokonaink, csak Dzsungáriából mi nyugatra jöttünk, ők meg keletre mentek. A dialektikus feszültség ugyebár annak válik dinamikusan feltárulkozó realitássá, akinek eszébe jut egy másik jelentős politikai ágens, bizonyos Matolcsy György néhány évvel ezelőtti felismerése, miszerint legközvetlenebb rokonaink a japánok, ugyanis a mi kisgyermekeink fenekén, legalábbis 100-ból 30 esetben (a többiek nyilvánvalóan itt élő zsidók, svábok, romák és egyéb nemzetiségiek) kis piros pont van, mint a japán kisgyermekek fenekén. Csák János mindössze azzal maradt adós, hogy mi van a mi kisgyermekeink fenekén, ami a koreai kisgyermekek fenekén úgyszintén föllelhető. Igaz, anatómiai hasonlata így sem maradt el, miután arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államok olyan, mint a halott, akinek nő a körme: még történik valami, de már nincs mögötte lélek. Nekünk, magyaroknak viszont megvan a kultúránk, vagyis úgy nő a körmünk, hogy közben nem vagyunk halottak.

Kíváncsi lennék, ha a következő amerikai választáson Donald Trump kerülne ki győztesen, miként változna meg és értékelődne át Csák János „USA = körmét még növesztő halott” szépséges civilizációelméleti metaforája.

A sok-sok eszme- és művelődéstörténeti, vallási és antropológiai eszmefuttatás mellett komoly politikatudományi és értékelméleti diskurzusok is zajlottak, természetesen szintén a dialektika jegyében. A nagyívű politikai észjárást egyfelől Semjén Zsolt jelenítette meg, aki arról a virtuális nemzeti térről beszélt, amelynek keretében minden magyar állampolgár a teljes magyar közmédiához és államrezonhoz hozzáfér.

Szóval közmédia és államrezon együttesen képezi meg a virtuális nemzeti teret.

Akkor hát nézzük közelebbről. Ami a közmédiát illeti, az attól közmédia, hogy az állami finanszírozás által működtetett közszolgálati médiaszolgáltatások függetlenek az államtól és a gazdasági szereplőktől. A közszolgálati médiaszolgáltatóknak olyan rendszerben kell működniük, ami biztosítja az elszámoltathatóságot, és a társadalmi felügyelet megvalósulását. Márpedig ilyen közmédia nincs a mai Magyarországon: ami van, az a hatalom által áttekinthetetlen módon pénzelt, a hatalom elvárásainak megfelelni kénytelen és megfelelni igyekvő, ellenőrzési funkciójáról lemondó, a kritikai attitűdöt messziről elkerülő, az öntömjénezés okán kizárólag a saját megmondóembereire és kiszolgálóira támaszkodó, a számára kellemetlen, az őt közpénzekből fenntartó párttal és koalícióval vitában álló személyek neveit fekete listára helyező, s azokat a megszólalás lehetőségétől örök időkre letiltó, szakmailag minősíthetetlen színvonalon működő, szolgalelkületű, velejéig hazug propagandisztikus pártszócső...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN PRÓFÉCIÁJA MESSZIRE REPÍTETT BENNÜNKET A VALÓSÁGTÓL

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2023.07.30.

Nem Orbán Viktor az első politikus, akinek küldetéstudta van, és várhatóan nem is az utolsó. Ő azonban annyiban különbözik elődeitől és vélhető utódaitól, hogy egy kifejezetten világi, sőt liberális párt élőről érkezett, de valamivel több mint 30 év után már arról prédikál, hogy maga a Jóisten jelölte ki népe vezetésére. Azok, akik régről ismerik, nem tűnnek meglepettnek, hiszen testközelből látták a folyamatot, ahogy Orbán tudatában megszületik egy olyan váteszi küldetéssel felruházott vezető képe, aki immár spirituális hatalommal is rendelkezik a már meglévő teljes politikai kontroll mellett. Most úgy tűnik, Orbán e kettősségben látja az örökkévalóság kulcsát, így nyíltan hirdeti, hogy elindult a halhatatlanság felé vezető úton.

Orbán Viktor számára mindig fontos volt, hogy hívei mindig az ő szemüvegén keresztül lássák a világot, így időről időre kijelöli az ideológiai irányvonalat az őt támogató milliók számára. Tusnádfürdő igazán ideális helyszín erre, hiszen itt egyszerre szólhat a hazai közönségéhez, ugyanakkor testközelből nyújthat szellemi és lelki támaszt a külhoni magyarságnak. Alaposan ki is használja ezt a lehetőséget, hiszen az erdélyi kisvárosban tartott eligazításain mindig tartogat meglepetéseket a hívei és az ellenségei számára is.

A miniszterelnök ezúttal sem fogta vissza magát, hiszen beszédét követően magára haragította a fogadó ország Románia, valamint a nem olyan rég még szoros V4-es szövetségesként számon tartott Szlovákia és Csehország politikai vezetését is. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a lengyelekkel finoman szólva sem követünk hasonló irányvonalat az utóbbi években, akkor megállapíthatjuk, hogy a számunkra legfontosabb közép-európai régióban már csak Szerbiával ápolunk baráti kapcsolatokat.

Mindez elsősorban az orosz-ukrán háború kirobbanásának, és a szemben álló felekhez való sajátos viszonyulásának a következménye. Ebben a kérdésben egyre inkább úgy tűnik, hogy a kormányfő saját rögeszméinek rabjává vált, ami a magyar diplomácia folyamatosan erősödő elszigetelődéséhez vezetett. A Vlagyimir Putyinnal való korábbi szívélyes kapcsolata nemcsak megmaradt, de lehetőségeihez képest gátolja is, hogy az Európai Unió megbüntesse az agresszort, illetve támogassa Ukrajnát. Mivel azonban ezzel a gesztussal csak azt értük el, hogy az uniós országok többsége Orbánt Putyin „hasznos idiótájának” tartja, semmiféle gyakorlati előnyt nem tud felmutatni a különutas politika eredményeként.

Mivel szinte prófétai jövendölései továbbra is nagy népszerűségnek örvendenek a sajátjai körében, jó eséllyel ezúttal is hihető magyarázatot adott arra, miért kell felvállalnia a rosszcsont kölyök szerepét az EU-ban és a NATO-ban, és miért okoz örömmel vegyített kielégülést számára, ha bevághatja a seprűnyelet a küllők közé...

ITT OLVASHATÓ

MA NYÍLT VOLNA ÚJRA, DE LÁZÁR KIVÉGEZTE – BÚCSÚ AZ EGYIK LEGÍGÉRETESEBB VASÚTVONALTÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2023.07.31.

Végigjártuk a bezárásra ítélt Balassagyarmat–Ipolytarnóc vasútvonalat, ahol július 31-én, azaz ma indult volna újra a forgalom egy nagyobb pályajavítás után. Megtehettük volna, hogy utolsó kör-cikket írunk a kilenc vonal valamelyikéről, ahol az utolsó hétvégén is jártak a kis piros motorvonatok, de ennek a szakasznak az ügyét tanulságosabbnak gondoljuk. Lázár János döntésével ugyanis szétfoszlik az évtizedes álom, hogy egyszer újra vasút közlekedhet Nógrád szlovákiai és magyar része között. Pedig a sínek megvannak és a vonal egy részére még fenntartási kötelezettsége is van a magyar államnak egy nemzetközi szerződés miatt. A kormány azonban a közöny sok évtizedes hagyományát követi: egyszerűen sorsára hagyja a trianoni határ miatt a peremre szorult régiót.

Ma közlekedik utoljára vonat azon a tíz mellékvonalon, amelyeken Lázár János közlekedési miniszter döntése nyomán augusztus 1-től megszűnik a forgalom. A 78-as számot viselő Balassagyarmat–Ipolytarnóc vonalon viszont ez a dátum eredetileg egész másról szólt volna: a forgalom éppen ezen a napon indult volna újra, miután elkészült a pálya egy részének felújítása. Az ipolytarnóci vasútvonalon ugyanis június 9-én a megáradt Bertece-patak elmosta a pálya alépítményét, és a vonal használhatatlanná vált, az egyik kis piros Bzmot motorvonat az ipolytarnóci végállomáson ragadt, és csak nagy kerülővel térhetett vissza. Másfél hónappal ezelőtt azonban még a MÁV-nál sem tudta senki, hogy a magyar állam hamarosan pontot tesz a 78-as vonal történetének végére, ezért annak rendje és módja szerint nekiálltak a károk kijavításának.

Ennek a munkának kellett elkészülnie mostanra, ezért az állomásokon kétféle hirdetmény van kiragasztva: az egyik szerint július 31-ig vágányzár miatt a személyvonatok helyett vonatpótló buszok közlekednek, a másik viszont már arról értesíti az utasokat, hogy augusztus 1-től a személyforgalom megszűnik, és előreláthatóan december 9-ig buszokkal utazhatnak. December 9-én lesz a következő vasúti menetrendváltás, de nyilván nem a Bzmotok térnek majd vissza, hanem esetleg a vonatpótló buszokat ritkítják tovább. Az ipolytarnóci vasútvonal mentén lakók mindenesetre már másfél hónapja szokhatják a vonatpótlást, az ideiglenesnek szánt intézkedés véglegesedik. Naponta négy buszpár fordul a két végállomás között, Balassagyarmatról kora hajnalban, reggel, kora és késő délután indul el egy-egy járat. Ugyanakkor, mint korábban a vonatok. Praktikusabbak a Volán-járatoknál, mert a térség buszközlekedése széttagolt, a buszok Szécsényben vagy Salgótarjánban átszállásra kényszerítik az utasokat...

ITT OLVASHATÓ

MOST HOGY ÁLL A LAKÁST VENNI VAGY BÉRELNI DILEMMÁJA? - AKAD SZAKÉRTŐ, AKI MÁR LÁTNI VÉLI A VÁLTOZÁS ESÉLYÉT

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: B. VARGA JUDIT
2023.07.31.

Miközben a lakások adásvétele megtorpant, az árak pedig esetenként csökkennek, a lakásbérleti díj még növekvő kínálat mellett is emelkedik. Ez a jelenség tekinthető anomáliának is, de akad szakértő, akik már a változás szelét emlegeti.

Az ingatlanpiacon örök kérdésnek számít, hogy éppen mi éri meg jobban, lakást vásárolni, vagy lakást bérelni. Az ingatlanvásárlás alapvetően hosszú távú döntés, legalább 5-10 éves befektetésként fogható fel, egyetemre azonban a hallgatók jó esetben nem járnak tovább 5 évnél. Amennyiben a hallgató később ugyanabban a városban lép be a munkaerőpiacra, akkor hosszabb távon is szükség lehet a megvásárolt lakásra, és azzal is érdemes kalkulálni, hogy az egyetemi városokban bérbe adható a családtag által még vagy már nem használt lakás.

Három évvel ezelőtt sokszor lendült az inga a vétel felé. A vidéki városokban a fővárosinál rövidebb időtartam esetén is meghaladhatták a bérlés költségei a vásárlásét. Mostanra viszont alapvetően átrendeződött minden. Szokatlan módon miközben a lakások adásvétele megtorpant, az árak pedig esetenként csökkennek, a lakásbérleti díj emelkedik. Teszi ezt ráadásul növekvő kínálat mellett...

ITT OLVASHATÓ

POLITIKAI KOLDUSMAFFIA – EZÉRT NEM ÉRI MEG A POLITIKUSOKNAK A LEGSZEGÉNYEBBEKEN SEGÍTENI

SZABADON / SZABAD EURÓPA
Riporter: BÁTHORY RÓBERT
2023.07.10.

Nyíregyháza önkormányzata 1.7 milliárdot nyert az uniótól arra, hogy a szegénytelepen élőket integrálja és a városba költöztesse. Az önkormányzat felszámolta a Keleti-gettót, majd éppen az ellenkezőjét tette, mint amire pénzt nyertek: egy másik gettóba költöztette a romákat. Mivel az unió nem erre adta a pénzt, hanem a felzárkóztatásra, így az Európai Bizottság vissza is kérte Nyíregyházától a csaknem kétmilliárdos támogatást. Báthory Róbert annak járt utána, hogy miért nem éri meg a településeknek segíteni a legszegényebbeken, miért tartják a politikusok négyévente szavazógépeknek azokat, akiknek semmijük nincs. Milyen módszerekkel fenyítik be azokat, akik napról napra élnek, és arra is kereste a választ, hogyan próbálja bedarálni a Belügyminisztérium az Országos Roma Önkormányzatot. 

00:00 Intro 

01:32 A nyíregyházi Chicago 

04:15 Miért kérte vissza az Unió a forrásokat? 

05:27 A Huszár-telep 

10:35 Engedélyt kértek volna a magánlakásokban való forgatáshoz 

13:28 "Az integráció komplex dolog" 

15:56 Mennyit költöttek 2010 óta felzárkóztatásra? 

18:49 A közmunka sokszor "a félelem bére"

ITT NÉZHETŐ MEG

ORBÁN VIKTOR SZERELEMGYEREKE, AZ ÁLLAMCSŐD

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: HÁMORI JÁNOS
2023.07.30.

In medias res: indítsunk konkrét adatokkal, bár olyan számokat kell leírnunk, amire Rejtő Jenő egyik főhőse, Tuskó Hopkins azt mondta, hogy ilyenek csak számtanpéldában vannak.

A magyar deviza adósság 2023. június 30-án az Államadósság Kezelő Központ jelentése szerint:

Külföldi befektetők felé fennálló adósság 2.093 ezer milliárd HUF

Adósságmegújító hitelek 1.982 ezer milliárd HUF

Európai Beruházási Banktól (EIB) felvett hitelek 1.271 ezer milliárd HUF

Európai Tanács Fejlesztési Bankjától (CEB) felvett hitelek 140 ezer milliárd HUF

Európai Uniótól felvett hitelek 242 ezer milliárd HUF

Kínai hitel (Bp-Belgrád vasútvonal) 169 ezer milliárd HUF

Vállalatoktól átvállalt hitelek 112 ezer milliárd HUF

Önkormányzatoktól átvállalt hitelek 112 ezer milliárd HUF

————————————————————————————-

Összes deviza adósság HUF-ban 6.121 ezer milliárd HUF

Összes deviza adósság Euro-ban 16.5 ezer milliárd Euro

Mit jelent ez?

Az ország deviza forgalma a kifizetések és a bevételek különbsége. Köznapi nyelvre fordítva: pontosan mint a magánemberek otthoni költségvetése. Vannak ugye a bevételeink – jobbára a munkabérünk, nyugdíjunk – és vannak kiadásaink: a kajától a lakhatáson át mindenféle kiadás ide tartozik. Igazából annyit költhetünk, amennyit keresünk. Ha a kiadásaink meghaladják a bevételeinket, akkor kölcsönt kell szereznünk valahonnan. A családtól, a barátoktól, az uzsorásoktól és persze a bankoktól. A családi kölcsönök többnyire kamatmentesek és általában rövid távra szólnak. Az uzsorás és a banki kölcsön után kamatot kell fizetnünk.

Hihető vagy sem, az Állam is így működik, azzal a különbséggel, hogy családi kölcsön nincs. Vannak tehát az uzsorások és/vagy a bankok. Sokszor nincs is nagy különbség közöttük, de most ebbe ne mélyedjünk el.

Az Államnak a fenti deviza adósságot részben törleszteni, részben pedig finanszírozni kell – devizában...

ITT OLVASHATÓ

HÓNAPOKAT VÁRHATNAK TITKOS NYILVÁNTARTÁSOKBAN BETEGEK, HOGY FELKERÜLJENEK A KÓRHÁZI VÁRÓLISTÁRA

ÁTLÁTSZÓ
Szerzők: PETE LUCA, SZOPLÓ ZITA
2023.07.31.

Titkos nyilvántartásokra bukkantunk, ahol akár hónapokig is várakozhatnak a betegek, mielőtt felkerülnének a hivatalos kórházi várólistára. A jelenségről három, az ország különböző részein élő érintett számolt be az Átlátszónak, akik kitöltötték a kérdőíves felmérésünket. A betegek egy része elmondásuk szerint sokáig azt sem tudja, hogy nem a hivatalos listára iratkozott fel. „Szinte mindenkinek van egy másik várólistája” – erősítette meg lapunknak egy egészségügyben dolgozó szakember. Miközben milliárdokat költött a kormány a várólisták hosszának lefaragására, a Magyar Orvosi Kamara szerint ezek az intézkedések csak tűzoltásra elegendőek – a várakozási időket többek között betegirányítással kellene kiegyenlíteni.

Évának fokozatosan romló csípőízületi kopása miatt 2020 decemberében javasolta budapesti kezelőorvosa a csípőprotézis műtétet. A leendő műtétes kórház ambulanciájára 2021 tavaszára kapott időpontot, ezután nagyjából félévente kellett visszamennie állapotfelmésére. Esetazonosítót, amivel megnézheti a hivatalos várólista nyilvántartásban, hogy várhatóan mikor kerül sor a műtétre, csak a harmadik alkalommal, külön rákérdezésre kapott. Vagyis egészen addig nem szerepelt a nyilvántartásban, ami szerint egyébként az egyik leghosszabb várólista a csípőprotézis-műtétek esetében van: jelenleg közel 6500 fő vár erre a beavatkozásra. Az elmúlt hat hónapban több mint négyezer beteget műtöttek meg. Az átlagos várakozási idő 189 nap volt, azaz több mint fél év...

ITT OLVASHATÓ

KOZMA TAMÁS: AZ EGÉSZ TÁRSADALOM EGYÜTT TUD CSAK IGAZÁN EMELKEDNI

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.07.31.

„Mindig vannak számok, és ezek a számok arra szolgálnak, hogy a politikusok figyelmét fölhívják valamire. Ám, hogy mire hívják fel a figyelmet, az már azokon múlik, akik interpretálják. Általában a hivatalos interpretáció előnyös, a kritikai interpretáció pedig azt hangsúlyozza, ami hátrányos. A kompetenciamérések egyfajta szakmapolitikai útmutatók lehetnek, de azért nem kell egészen komolyan venni azokat.” Ezt dr. Kozma Tamás oktatáskutató, a Debreceni Egyetem emeritus professzora mondta a Hírklikknek a kompetenciamérés rossz eredményei kapcsán. Beszélt arról is, az idegen nyelv használatát, és a számítástechnikát ugyan viszonylag könnyű megtanulni az életben, de megalapozni csak az iskolában lehet.

A korábbiakhoz képest is jelentősen csökkentek a magyar tanulók pontszámai a legújabb kompetenciamérésben, komoly baj van a szövegértési képességekkel. A nyolcadikosok 40 százaléka az alapszint alatt teljesített szövegértésben és a digitális eszközök használatában, a tizedikeseknek pedig az egyharmada nem érte el az alapszintet – emelte ki a HVG a 2023. júliusában ismertetett kompetenciaeredmények közül. Miképpen lehet, hogy ez a rossz eredmény csak az idén derült ki, és nem a korábbi kompetenciamérésekkor?

Én nagyon szkeptikus vagyok ezekkel a mérésekkel kapcsolatban, annál is inkább, mert régebben, amikor a ’70-es években elkezdődtek, magam is a gyűjtők között voltam, és láttam, az hogyan megy. A mérések sok minden miatt nagyon becsapósak. Úgyhogy én úgy vagyok vele, mint a népszámlálással, vagy még inkább a nemzeti kisebbségek megszámlálásával. Mindig vannak számok, és ezek a számok arra szolgálnak, hogy a politikusok figyelmét fölhívják valamire. Ám, hogy mire hívják fel a figyelmet, az már azokon múlik, akik interpretálják. Általában a hivatalos interpretáció előnyös, a kritikai interpretáció pedig azt hangsúlyozza, ami hátrányos. Ezért a kérdésére, hogyan lehet, hogy mindez most derült ki, azt tudom mondani, az csak mérésbeli probléma lehet. Nem biztos, hogy a méréssel foglalkozó egykori kollégáim kiteszik az ablakba, ha egyáltalán tudják, hogy milyen problémákat lehet okozni a méréssel. Az világos – legalábbis előttem, és mindenki előtt, aki tanár, vagy tanárként dolgozott ilyesmivel, netán olyan kutató, aki kompetenciaméréseket ismeri –, hogy ezek a kompetenciamérések egyfajta szakmapolitikai útmutatók lehetnek, de azért nem kell egészen komolyan venni azokat...

ITT OLVASHATÓ

RENGETEG ELSŐS BUKOTT MEG A TÖBBI ÉVFOLYAM DIÁKJAIHOZ KÉPEST, AZ OK EGY SOKAT VITATOTT KORMÁNYDÖNTÉS LEHET

NÉPSZAVA

Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2023.07.31.

A mostani, június 15-én zárult tanévben majdnem ötezer elsős évismétlőként ült az iskolapadban - tudta meg a Népszava.

Tovább emelkedett az évfolyamismétlők aránya az általános iskolák első évfolyamain a 2022/2023-as tanévben, arányuk 5,2 százalék volt az elsősök körében - közölte a Népszava megkeresésére a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Lapunk azt követően kereste a KSH-t, miután az idei részletes oktatási jelentésükben az évfolyamismétlőkre vonatkozó adatokat nem tüntették fel, holott a korábbi, a 2021/2022-es tanévet vizsgáló jelentésben még benne voltak. Utóbbiban még 4,6 százalékban állapították meg azoknak az első osztályosoknak az arányát, akiknek évet kellett ismételniük.

A KSH adatai szerint a 2022/2023-as tanévben 94 342 gyermek járt első osztályba, az 5,2 százalékuk mintegy 4906 főt tesz ki, vagyis a mostani, június 15-én zárult tanévben majdnem ötezer elsős évismétlőként ült az iskolapadban. Az adatokból az is kiderült, hogy az általános iskolában az évismétlők aránya idén is az első évfolyamon volt a legmagasabb, a többi évfolyamon 0,7 és 2,3 százalék között volt. Az elsősök körében kimagasló bukási arány összefüggésbe hozható

a kormány sokat vitatott, 2020 januárjától bevezetett intézkedésével, a hatévesek kötelező beiskolázásával is, ami alól csak egy szigorított, bürokratikus eljárás során lehet felmentést kapni.

A szülők és az óvodapedagógusok már nem dönthetnek arról, hogy egy hatéves gyermek érett-e az iskola megkezdésére, vagy jobb lenne, ha egy évig még óvodában maradna. A tankötelezettség megkezdésének egy évvel történő elhalasztását már csak az Oktatási Hivatalnál kezdeményezheti a szülő, amihez saját indoklást kell írnia és egyéb, a kérelem jogosságát alátámasztó dokumentumokat is magának kell beszereznie. Szakértők már korábban arra figyelmeztettek, hogy az intézkedés miatt sok kisgyermek éretlenül kerülhet be az iskolába, ami nemcsak a teljesítményére lehet hatással,

hosszabb távon nagyobb eséllyel alakulhatnak ki náluk beilleszkedési, tanulási és magatartási problémák.

A 2022/2023-as tanévben tovább emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma az általános iskolákban, a KSH szerint létszámuk közel 60 ezer fő volt, ami az általános iskolások 8,3 százaléka. Többségük (43 ezer fő) integrált nevelésben, oktatásban részesült. Az integráltan oktatott SNI-tanulók sajátos nevelési igényének leggyakoribb oka a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartási zavar (69 százalék), 10 százalékuk enyhén értelmi fogyatékos, 8,6 százalékuk autizmus spektrum zavarral rendelkezik. Az évfolyamok tekintetében az elsősök körében 7,1 százalékra nőtt az SNI-tanulók aránya az egy évvel korábbi 6,5 százalékról.

Nyolcadik évfolyamra az SNI-tanulók aránya már elérte a 10 százalékot (az előző tanévben 9,8 százalék volt)...

ITT OLVASHATÓ

BOMBASIKER A VILÁG LEGOLCSÓBB VILLANYAUTÓJA

TELEX
Szerző: ZÁCH DÁNIEL
2023.07.31.

Kevesebb mint négy méter hosszú, az alapváltozata mindössze hetvenöt lóerős és elég bénán is néz ki, mégis joggal aggódik a Volkswagen és más, nagy autógyártók a kínai BYD Seagulltól, a legolcsóbb új villanyautótól. Saját piacán fele annyiba kerül, mint a nálunk is kapható Dacia Spring, ami pontosan jelzi, hogy a hozzá hasonló dömpingtermékek moshatják le a pályáról az európai autómárkákat a következő években. Mit lehet kezdeni a lendületesen terjeszkedő kínai autógyártókkal, miért nem zavarja a vevőket, hogy ezeknek nincs évszázados történelmük és hogyan hagyta cserben hűséges vevőit a Ford?

A Tesla idei európai piaci robbanásán kívül semmi nem fejezi ki olyan egyértelműen az autóipar eddig legnépszerűbb márkáinak küszködését, mint hogy Kínában már nem a Volkswagen a piacvezető gyártó, miután az első negyedévben megelőzte a BYD (Build Your Dreams), amely az elmúlt hónapokban tovább fokozta előnyét a német konszernnel szemben.

Ez a mindössze 2003-óta létező autómárka június végéig 595 ezer villanyautót és plug-in hibridet adott el, pedig az 1995-ben alapított anyacég eredetileg akkumulátorokkal foglalkozott, majd később lépett a járműipar felé. A BYD neve a Telex olvasói számára is ismerős lehet, hiszen nemrég kiderült, hogy akkumulátorgyárat létesít Fóton.

Aki a cég autói közül választ, azt aligha érdekli a gyártó múltja vagy éppen a márkahűség. Nemcsak a Tesla koppint a VW orrára Európában, de a jelek szerint erre készül a BYD is, amely bár nem vette meg a Ford egyik üzemét, de csak azért, mert várhatóan épít több sajátot, és néhány típusa meg is jelent már az unió számos országának kínálatában.

Visszatérve Kínára, a VW-t 2008 óta, vagyis a statisztikai adatrögzítés kezdetétől tekintették Kína legnépszerűbb autómárkájának. Az Automotive News Europe szerint a fordulat a pozíció elvesztésén túl kifejezi azt is, hogy a helyi vásárlók növekvő számban választanak benzines típusok helyett részben, vagy tisztán elektromos hajtású modelleket, de nem németeket, hiszen a Volkswagen 544 ezer eladott autójából idén alig több mint 23 ezer volt villanyautó.

A kínai gyártók hatalmas előnyben vannak az elektromobilitási versenyben, hiszen az ország a világ első számú akkumulátor-nagyhatalma és az állam is tolja a pénzt az autóiparba, amelyben például az MG hátterében álló SAIC esetében tulajdonos is. Semmilyen kényszer nem köti ezeket a cégeket a belső égésű motorra épülő konstrukciók gyártására, szemben az európai vagy éppen a japán márkákkal, amelyek évtizedekig alapozták ezekre a működésüket, toborozták mérnökgárdájukat, szerszámozták fel gyártósoraikat és válogatták ki beszállító partnereiket. A Toyota múlt keddi bejelentése szerint ezer dolgozójától válik meg kínai üzemében, éppen a hajtási módok közti átrendeződés miatt...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

KÖNYVESBOLT-TULAJDONOS: EZ EGY RETTENETES IDŐSZAK KEZDETE, AMIT MÁR ÁTÉLTÜNK A 20. SZÁZADBAN - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2023.07.31.

A Belorusz 1 tévé is lehozta, hogy Szijjártó Péter szerint az orosz-ukrán béketárgyalások feltételei egyre romlanak, ezért kell minél hamarabb cselekedni. Rédei Éva, a Láng Téka könyvesbolt tulajdonosa szerint a könyvek befóliázásának alapot adó törvény erőszaktétel, ettől függetlenül szeretné betartani a szabályokat – számolt be a Los Angeles Times. A New York Times pedig az izraeli legfelsőbb Bíróság joghatóságát korlátozó "reform" kapcsán elemezte a magyarországi helyzetet is. 

Nemzetközi lapszemle.

Sikerült ismét bekerülnie Szijjártó Péternek a világ hírfolyamába a békére való felszólítással. A Belorusz 1 tv-csatorna külön hírként hozta a magyar külügyminiszter – illetve ahogy fogalmaztak Magyarország – aggályát, miszerint az esetleges béketárgyalások feltételei egyre romlanak. Most kell cselekedni, tegnap jobban voltak a tárgyalás feltételei, mint ma, és holnap még rosszabbak lesznek, mint ma – jelentette ki a török külügyminiszterrel folytatott találkozót követő közös sajtótájékoztatón.

A Los Angeles Times bemutatja a Láng Téka könyvesbolt tulajdonosát, Rédei Évát, aki erőszak törvénynek nevezi az LMBTQ témájú könyvek befóliázásának kötelezettségét. Azt mondja, elég régóta dolgozik a könyves szakmában, de még így sem tudja, milyen könyvekre vonatkozik a nem egyértelműen megfogalmazott törvény. Diszkriminálja az érintetteket, és semmi értelme nincs ennek a jogszabálynak – fogalmazott az AP hírügynökségnek Rédei.

Nyáry Krisztiánt is megkeresték, hisz a Líra könyvkiadó vezetőjeként már másodszor büntették meg emiatt. Arra panaszkodott, hogy a könyvétékesítőknek kell kitalálniuk, mely könyvekre vonatkozhat a törvény, ami nem egyszerű feladat. Jelezte, a Biblia is foglalkozik a homoszexualitással. Bíróságon támadják meg a kivetett büntetés jogosságát, és nem akarják a jövőben befóliázni a könyveket, mert az intézkedés kultúraellenes, noha pénzügyi hatása a várttal ellentétes is lehet.

A Láng Téka úgy döntött, betartja a törvényt, és elkezdték becsomagolni a vélhetően a hatálya alá tartozó könyveket. Ellenben a kirakatba kiírták, hogy továbbra is árulnak nem hagyományos tartalmú könyveket is. Rédei Éva azt mondta, törvénytisztelő ember, másrészt nem akar büntetést fizetni egy nem létező szabálysértésért vagy bűncselekményért.

Mezei Márk írónak van leszbikus tartalmú könyve, s a törvény miatt nem fog lemondani hasonló tartalmú könyvek megírásáról, és reméli, kortársait sem rettenti el a jövőben a jogszabály. A Los Angeles Times is megírta, a héten fiatal aktivisták ingyen osztogattak a könyvesboltok előtt tiltott könyveket az érdeklődőknek.

Rédei Éva attól fél, hogy a nem heteroszexuálisok megbélyegzése egy olyan rettenetes időszaknak a kezdete, amit próbálunk elfelejteni. S amit már átéltünk a 20. században, amikor kűlsejük, bőrük színe és vallásuk vagy egyéb más megkülönböztető tulajdonságuk alapján bélyegezték meg az embereket.

A New York Times az izraeli ún. igazságügyi reform kapcsán Magyarországtól Indián át Brazíliáig azt elemezte, hogyan válaszoltak a bírák a függetlenségüket ért támadásra és ez vajon segítette-e őket abban, hogy elkerüljék a nyomában járó autokrácia létrejöttét. Miután ugyanis az izraeli Legfelsőbb Bíróság bejelentette a minap, hogy kontrollálja azt a törvényt, amelyik az ő, saját joghatóságát akarja megzabolázni, rögtön felveti azt az abszurd kérdést, hogy közvetlenül konfrontálódik a törvényesen megválasztott kormányhivatallal, ha visszadobja a törvényt? És ezzel alkotmányos válságot idéz elő?

Az elmúlt évtizedekben a független igazsászolgáltatás meggyengítésére irányuló kísérletek arra utalnak, bajban van a demokrácia intézménye. Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem professzora, aki Magyarországon is ismert alkotmányjogi értelmezéseinek köszönhetően, azt nyilatkozta a NYT-nak, ha csapást mérnek a független igazságszolgáltatásra, akkor nagyon gyorsan autokráciába süllyedhet az adott ország.

A '89-es rendszerváltáskor a magyar alkotmánybíróság valóban biztosította a fékek és ellensúlyok rendszerét. Orbán 2010-es hatalomra kerülése viszont visszafordította a demokratikus folyamatokat. Úgy módosította az alkotmányt, hogy annak módosításába az alkotmánybíróság se szólhasson bele, s átvehette az ellenőrzést az olyan fontos intézmények felett, mint például a médiahatóság vagy a választási bizottság. 2014-ig, a következő választásig minden fontos intézményt maga alá vont.

Izraelben Netanjahu kormánya egyszerű többséggel tudná módosítani az alaptörvényt is, nem beszélve arról, hogy az általa várhatóan megválasztandó legfelsőbb bírák nem fognak ellenőrzést gyakorolni se a kormány, se a parlament felett. Az Európai Unió Lengyelországot és Magyarországot éppen ehhez hasonló törvénykezés miatt szankcionálja.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

A FIDESZ KORMÁNYZATI POZÍCIÓBAN PONTOSAN UGYANAZT TESZI, AMIVEL SZEMBEN ELLENZÉKI PÁRTKÉNT HEVESEN TILTAKOZOTT

NÉPSZAVA
Szerző: CZENE GÁBOR
2023.07.31.

Hazugságok ipari méretű termelése, intézményesített korrupció, maffiamódszerek – Somogyi Zoltán politikai elemző szerint Orbán Viktor tökéletesen jellemezte saját rendszerét, amikor ellenzéki vezetőként a baloldali kormányt bírálta.

A napokban lapunk is emlékeztetett arra, hogy a Fideszből milyen elementáris erejű felháborodást váltott ki 2010 előtt a vasúti mellékvonalak egy részének megszüntetése. Hatalomra kerülve azonban Orbán Viktor kormánya csak töredékesen teljesítette azt az ígéretét, hogy az összes vonalon újraindítja a közlekedést, nemrég pedig bejelentette: maga is szárnyvonalakat zár be.

Nem számít kivételesnek, hogy kormányzati pozícióban a Fideszt pontosan ugyanazt (vagy még inkább azt) teszi, amivel szemben ellenzéki pártként hevesen tiltakozott. A közelmúlt postabezárási hullámának ismeretében tragikomikus felidézni, hogy annak idején fideszes politikusok mennyire aggódtak, amikor a kistelepüléseken veszélyben látták a postai szolgáltatásokat. Tavaly ősszel több mint 360 postára került lakat, közülük – önkormányzati segítséggel – csupán párt tucat nyitott újra. A Magyar Posta máskülönben egy jobbikos felvetésre 2021 nyarán megalapozatlan rémhírnek minősítette, hogy tömegével tervezne postabezárásokat...

ITT OLVASHATÓ

GELLER: ORBÁN SORSA, KARÁCSONY KEN HASIZMA ÉS SZOBOSZLAI SIKERÉNEK ÜZENETE

GELLER / 24.HU VIDEÓ
Szerzők: PÁL ZSOMBOR, DÉKÁNY LÁSZLÓ
2023.07.30.

Mi volt az örömteli a Fradi kiesésében, és melyik könyvet kéne valójában lefóliázni?

ITT NÉZHETŐ MEG

DERDÁK ANDRÁS: A ROCK AND ROLL ELITJE BEÁLLT A FIDESZ ÁLTAL DIKTÁLT KULTÚRAVÁLTÁSBA

SZABAD EURÓPA / PODCAST
Szerző: LAMPÉ ÁGNES
2023.07.31.

A kultúraközvetítő szakember szerint Tusványos egyértelműen fideszes kampányrendezvény, egy zenekar ottani fellépésével a rendszert legitimálja, miközben a zenekarok és a kulturális elit tagjai azzal nyugtatják magukat, hogy a Fidesz szőrös mancsa már úgyis mindenen rajta van...

ITT HALLGATHATÓ MEG

MIÉRT KERES TÖBBET A BUSZSOFŐR IS EGY MAGYAR TUDOMÁNYOS KUTATÓNÁL?

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2023.07.31.

Az állami kutatóhelyeken dolgozó közel ötezer kutató bére továbbra is jelentősen elmarad a diplomás átlagfizetésektől, sőt, számításaink szerint az átlagbérnél is alig magasabb a hazai kutatók bére.

2022-ben átlagosan 580 ezer forint bruttó bért keresett egy magyarországi, állami kutatóhelynél dolgozó kutató. Ez nem csak a diplomás béreknél alacsonyabb, hanem a tavaly gyorsan híressé vált, a buszok hátuljára ragasztott hirdetések alapján egy buszsofőr bérénél is, aki bruttó százezer forinttal keres többet a fővárosban, mint a kiemelkedő szaktudással rendelkező tudományos kutatók...

ITT OLVASHATÓ

ÚJABB 371 MILLIÁRD FORINTOT ÉGETETT EL AZ ORBÁN-KORMÁNY TAVALY VAGYONKEZELÉS CÍMÉN - A KÖNNYVIZSGÁLÓ IDÉN IS CSAK KORLÁTOZOTT HITELESÍTÉST VÁLLALT

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2023.07.31.

Tavaly az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. állami vagyonkezelési "eredménye" mínusz 371 milliárd forintra rúgott – derül ki a Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter által jegyzett, most nyilvánosságra hozott, az állami cégek esetében a közgyűlési határozatot helyettesítő tulajdonosi iratból. Az elmúlt négy évben az állami vagyonkezelés rendre veszteséget mutatott.

2021-ben még többet, 486 milliárdos mínuszt "sikerült" termelni. Az MNV-beszámolók alapján végzett számításaink szerint 2019-2022 között ezen a jogcímen a kormány

összesen 1431 milliárd forint közpénznek ütött az ülepére.

Az Orbán-kabinet 2010-2022 közötti kormányzása alatt a göngyölt veszteség 952 milliárd forintra jön ki. Az állami vagyonkezelés a NER 13 éve alatt tehát egy fillérrel sem növelte a közbevételeket, ami komoly hatékonysági kérdéseket vet fel.

Az okok változatosak. 2020-21 között a Fidesz-közeli - például egyetemi - alapítványok feltőkésítése a közvagyont több száz milliárddal apasztotta. A 2022-es, közel négyszázmilliárdos vagyonkezelési veszteség okairól ugyanakkor az MNV-beszámoló egy árva szót sem ejt. A mérleg tanúsága szerint az eredményeket kiváltképp az értékcsökkenési leírások, illetve az úgynevezett egyéb ráfordítások húzták le. Ezeket a vagyonkezelési bevételek messze nem ellensúlyozták. Az állami ingatlanoknál 250 milliárd forint értékcsökkenési leírást tüntettek fel, de a beszámoló ehhez sem fűz magyarázatot. A 248 milliárdos "egyéb" veszteségéből

172 milliárdhoz ingyenes vagyonátadás vezetett. Az irat arra sem utal, hogy kihez, mely vagyontárgyak kerültek így.

A veszteséges működés ellenére a magyar állam vagyonának könyv szerinti értéke a 2021-es 11 266 milliárd forintról tavaly 11 855 milliárdra nőtt. A kormány tehát hivatkozhat arra, hogy az állami vagyon még gyarapodott is. A beszámoló alapján viszont ez egy fő okra vezethető vissza: a magyar állami "immateriális javainak" értéke egy év alatt kétszeresére, 1265 milliárdra ugrott. Ez a mintegy 640 milliárdos vagyonnövekmény, legalábbis a beszámoló tanúsága szerint, szinte kizárólag a föld alatt lévő, ki nem termelt ásványok nyilvántartási értékének emelkedéséből származik. A rövid bejegyzésből ugyanis az derült ki, hogy bővültek a bizonyított készletek és emelkedtek a bányajáradékbevételek. Azzal tehát, hogy a kormány - az extraprofitadóztatás keretében -

megemelte a kitermelés után fizetendőket, az ásványi vagyon könyv szerinti értéke is ugrott, hisz az átmenetileg több jövedelmet fialt.

Eme, sajátos, "értéknövelő" műveletek után nem meglepő, hogy az MNV könnyvizsgálatát végző Ernst & Young az állami vagyon kezeléséről szóló beszámolót idén is csak korlátozó záradékkal, vagyis nem teljes körűen fogadta el. A cég szerint az MNV beszámolója alapjaiban megfelel a hatályos törvényeknek. Ám az állami vagyon jelentős, 9893 milliárd forintnyi részét más állami és koncessziós szereplők kezelik. (Állami vagyonkezelő lehet egy minisztérium is. Több vagyonelemet pedig, így például az autópályákat, koncesszióba adták.) Eme, a magyar állam vagyonának túlnyomó többségét kitevő, külső feleknél lévő értékekre a könyvvizsgáló nem látott rá. Így a jelentést "korlátozások nélkül" sem fogadhatták el.

Eme, az MNV háza táján "megszokott" jelenség megszüntetésére az Orbán-kormány mindeddig nem talált megoldást...

ITT OLVASHATÓ

MÁSFÉL ÉV ALATT 500 MILLIÓ FORINTOT UTAZOTT EL ORBÁN VIKTOR – LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.07.31.

A látogatások több mint harmadában különgéppel ment

A kormány azt már nem hajlandó elárulni, hogy az egyes utakon milyen áron szállt meg a miniszterelnök delegációja, valamint hogy mekkora napidíjat utaltak ki a résztvevőknek, ehelyett inkább csak összesített adatot közöltek.

Németh Szilárd akadémiája beszerzett egy buszt fiatalok utaztatására

A Veronában balesetező vállalkozás vezetőjének új cégétől… Nem tudnak hibázni.

A szlovák külügyminiszter Szijjártónak

“Kérlek, ne mondd meg, hogy mások mit gondolnak, mielőtt megkérdeznéd őket…”

Menczer Tamás Orbánt kivont szablyával védte a szlovákok ellen

“Wlachovsky miniszter úrnak vagy rossz a rövid távú memóriája – és ez a jóindulatú feltételezés – vagy hazudik”.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf kardot ragadott

Egymásnak adják a kilincset a fontos emberek a készülő Hunyadi-tévésorozat (7 milliárd) forgatásán.

Újra csőre töltenék Orbánék a vétófegyvert

Annyit mondunk: OTP.

Szijjártó kiállt a megpuccsolt nigeri elnök mellett

Mindeközben Putyint éltetve tüntettek a francia nagykövetségnél a katonai puccs támogatói… Delikát.

Putyin „nem utasítja el” a béketárgyalások ötletét

De „nehéz tűzszünetet tartani, ha az ukrán hadsereg támadásban van”, tette hozzá. Nagyot nevettünk (nem).

Putyin a béketáborban

“Az áldozathibáztatás abszurd példája az orosz elnök felvetése: mintha csak azért lenne háború, mert az ukránok a nemzetközi jog szerint őket illető területeket próbálják megvédeni, illetve felszabadítani. Sajnos az efféle gondolkodás a Fidesz roppant médiagépezetétől, ennek következtében pedig számos honfitársunktól sem idegen.”

Újabb kínai akkuipari beruházás jön Debrecenbe

Magyarországon számos akkuipari beruházás folyik, holott sem Matolcsy György jegybankelnök, sem gazdasági szakértők nem gondolják, hogy az akkumulátoripar hozná el a magyar gazdaság felzárkózását.

Mészáros Lőrinc cége korszerűsíti a Dunaújvárosi Egyetemet 4,7 milliárdért

Az egyetem 2021 óta egy közérdekű vagyonkezelő alapítványé, melynek kuratóriumi elnöke Süli János volt Paks-ügyi miniszter, és két Mészáros-közeli ember is a kuratórium tagja.

Újabb 371 milliárd forintot égetett el az Orbán-kormány tavaly vagyonkezelés címén

A Népszava MNV-beszámolók alapján végzett számításai szerint 2019-2022 között ezen a jogcímen a kormány összesen 1431 milliárd forint közpénznek vert a seggére.

A Fidesz szőrös mancsa

Tusványos egyértelműen fideszes kampányrendezvény, egy zenekar ottani fellépésével a rendszert legitimálja, miközben a zenekarok és a kulturális elit tagjai azzal nyugtatják magukat, hogy a Fidesz szőrös mancsa már úgyis mindenen rajta van (podcast).

Még itt: Rezeda: Tusványosra menni

Gábor György: Szellemi hegyfokunk, Tusványos a neved

“Nem tudom, hogy a családról és a férfi-nő kapcsolatról miféle tapasztalatokkal rendelkezik Kiss-Rigó László, nem is tartozik rám, de a korrupcióról annál több ismerete lehet az amúgy méltán „luxuspüspökként” elhíresült, ingatlanokat, stadionokat, luxuséttermeket, wellnessközpontokat, termálfürdőt, borkatedrálist, hoteleket és balatoni kempingeket stb. közpénzekből felépítő és egyházának eltulajdonító megyéspüspöknek.”

Orbán Viktor ítélete

“Orbán Viktor az Iványi Gábor egyházától elvont pénzekkel éhhalálra ítélt 20 000 embert. A kötelező állami feladatok ellátásáért járó normatív támogatás megvonásával idős korú, részben fogyatékos szociális gondozottakat, hátrányos helyzetű települések hátrányos helyzetű családjait, gyermekeit ítélte nyomorra a miniszterelnök. Kegyetlen embertelenség.”

Rengeteg elsős bukott meg a többi évfolyam diákjaihoz képest

A kormány sokat vitatott, 2020 januárjától bevezetett intézkedése, a hatévesek kötelező beiskolázása alól csak egy szigorított, bürokratikus eljárás során lehet felmentést kapni.

Saját magát lőtte lábon a Magyar Nemzet

A Magyar Nemzet úgy vádolta meg hamisítással a Media1-et a nagyatádi főszerkesztő elbocsátásával kapcsolatos hírrel összefüggésben, hogy közben épp a jobboldali sajtótermék követett el hamisítást és vezette félre az olvasókat. Ja, és jogerősen pert nyert a Magyar Nemzet ellen a DK képviselője.

ITT OLVASHATÓ

A STATISZTIKA AZ ORBÁNI PROPAGANDA SZÁMÁRA IS A BÁZIS MEGVÁLASZTÁSÁNAK MŰVÉSZETE

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.07.31.

Habár a kormánypropaganda már ezerrel harsogja, hogy rekordot döntött idehaza a foglalkoztatottak száma, Katona Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke azért óva int a túlzott elbizakodottságtól. Sőt! Mint a Hírklikknek tételesen kifejtette, több tényezővel is magyarázható ez a „fényesnek messze nem mondható adat”. Ez igaz mind a foglalkoztatottak számára, mind pedig – a szintén pénteken megjelent – munkanélküliségi adatokra. „Meg kell hagyni, a kormányzati kommunikáció tényleg utolérhetetlen, vallják és alkalmazzák: a statisztika a bázis megválasztásának művészete” – tette hozzá.

Pénteken két adatot is megjelentetett a Központi Statisztikai Hivatal: egyrészt kiadta a júniusi foglalkoztatási statisztikát, valamint a szintén a júniusra vonatkozó munkanélküliségi számokat. Ezekből a többi között kiderült, hogy a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma júniusban 4 millió 766 ezer fő volt, ami 51 ezerrel több, mint egy éve. A munkanélküliek száma 187 ezerre rúgott, a munkanélküliségi ráta pedig 3,8 százalék volt, ami enyhe növekedést jelent. Az április-júniusi időszakban a 15-74 éves munkanélküliek száma 36 ezerrel, 193 ezerre, míg a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 3,9 százalékra nőtt az előző év azonos időszakához képest. A munkakeresés átlagos időtartama 9,5 hónap volt, a munkanélküliek 35,9 százaléka legalább egy éve keresett állást. Ezzel szemben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint június végére a nyilvántartott álláskeresők létszáma az egy évvel korábbihoz képest 3 százalékkal, 224 ezerre csökkent.

„Soha nem dolgoztak még ennyien Magyarországon: rekordot döntött a foglalkoztatottak száma” – sietett világgá kürtölni az új adatot Czomba Sándor, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. Persze rögvest a kormány teljesítményének tudta be ezt, mondván – áll az MTI híradásában –: „a kormány a háború és szankciók sújtotta nehéz gazdasági helyzetben is mindent megtesz a munkahelyek megvédése érdekében”...

ITT OLVASHATÓ

ÉVTIZEDEK ÓTA TUDJUK, MIÉRT ELHIBÁZOTT DÖNTÉS A VASÚTI MELLÉKVONALAK FELSZÁMOLÁSA

MÉRCE
Szerző: KISS SOMA ÁBRAHÁM
2023.07.31.

Magyarországon idestova 55 éve zajlanak kisebb-nagyobb vasúti vonalbezárási hullámok – nem mintha korábban nem szűntek volna meg vasútvonalak, de az első nagyobb vonalbezárási felbuzdulást az 1968-as közlekedéspolitikai koncepcióhoz köthetjük. Azóta évtizedek teltek el, lezajlott egy rendszerváltás, és egymást váltó kormányok igyekeztek ott spórolni, ahol a legegyszerűbbnek tűnt: a vasúton. Holott az elmúlt évtizedben nemcsak a bezárt vonalak, de a tapasztalatok és kutatási eredmények is gyűltek, és aligha igazolhatják egy-egy járat megszüntetését. Mégis, mintha a döntéshozók nem tanulnának elődjeik hibáiból, újra meg újra ugyanazt az utat járjuk végig.

„A megszüntetésről hírt adó plakátok, újságcikkek megjelenése utáni mozgalmas időben hamar eljött az a nap, amikor utoljára közlekedtek a vonatok. E mellett az esemény mellett a legtöbb ember nem tudott érzelemnyilvánítás nélkül elmenni. Nem ismeretes, hogy hol teremtettek hagyományt az utolsó vonat búcsúztatásának, mikor és kik ötlötték ki az országban már az 1960-as évek végétől minden esetben tetten érhető búcsúztató rituálét. Tény, hogy Somogyban is a Vas, Zala, sőt Bács–Kiskun, Szabolcs, stb. megyei szokásokhoz hasonlóan fejezték ki mind a vasutasok, mind az egykori utasok érzelmeiket az ünnepélyes temetésekre emlékeztető módon. Az utolsó barcs–kaposvári motorvonat vezetője végigdudálta az utat, több faluban a lakók csapatostul mentek ki az állomásokra, a megállókhoz, hogy elbúcsúzzanak a hét évtizeden át több generációt kiszolgáló, az emberben mély érzelmeket hagyó, az öregek által egykor megtapasztalt »csúcstechnológiát«, a civilizáció »helyi képviseletét« jelentő létesítménytől. A búcsúztatási szertartás ünnepélyességének átérzésére utal, hogy többen ünneplőbe öltöztek, virágot vittek a vonathoz, adtak belőle a motorkocsi-vezetőnek. Lábodon a honismereti kör műsort is rendezett a szabályos búcsú-beszédhez. Többnyire némán, szomorúan tekintették meg a MÁV által szcenírozott »nagy-jelenetet«, de jó néhányan olyanok is akadtak (pl. Kadarkúton), akik nem tudtak disztingválni, és indulataikat érdemtelenül a vasutasokra irányították; nemcsak a MÁV-ot szidták, de az utoljára jelenlevő »fafejű vasutasokat« is, káromkodások, szidalmazások közepette kővel dobálták meg az állomásról örökre eltűnő, továbbmenő szerelvényt.”[1]

„Az akkori (kommunista vasútbezárás korszakai) időkre jellemző szűk látókörű és a helyi közösségek érdekeit figyelmen kívül hagyó döntés következménye volt. Azóta az enyészet gyorsuló ütemben eszi a megmaradt vasúti értékeket, egyre többen ébrednek rá arra, hogy (…) települések – szép fekvésük, az ott élő emberek értékes munkája eredményeként – gyorsan fejlődtek, ám a vasút megszüntetésével óriási hátrányba kerültek”[2]

„Igaz, hogy a megszüntetések döntésmechanizmusa formálisan — legalábbis megyei szintig lefelé — meglehetősen demokratikus jellegű. Ugyanis a MÁV a vasútmegszüntetési javaslatot köteles az illetékes megyei tanácsokhoz eljuttatni, amelyek a gazdaságosság és megyei területpolitika szempontjai alapján véleményezik. A legtöbb megye egy ideig fenntartással volt a MÁV elképzelésével szemben, de — kevés kivétellel, már csak az átálláshoz kilátásba helyezett központi anyagi juttatások miatt is — hamarosan egyetértő álláspontot foglalt el. Az „anyagot” a megyei forgalomszervező bizottság véleményezte szakmai szempontból, és csak ez után került vissza a tervezet a minisztériumba, ahol megszületett a végleges döntés. A keserves feladat csak ezután következett: az érdekelt településekkel kellett volna elfogadtatni a felsőbb döntést. Miután a lakosság véleményét nem kérték ki a döntéshozatalhoz, a helyi tanácsokat is inkább csak informálták, mint meghallgatták ez ügyben és lényegében a döntés végrehajtójának több mint hálátlan szerepére kötelezték.”

Nos, ez utóbbi idézet nem 2023 nyaráról származik (hanem innen, Erdősi Ferenc 1987-es tanulmányából), hisz Lázár János és a Magyar Államvasutak az elmúlt héten a demokratikus döntéshozatalnak még csak a látszatját is messziről kerülték, mikor bejelentették, hogy augusztus 1-től bezárnak tíz vasúti mellékvonalat, amelyeket a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület térképre is vitt. A minisztérium a jármű- és munkaerőhiányra hivatkozik, a vonatok autóbuszos pótlása kapcsán pedig a kora kétezres évek vállalati kommunikációs kézikönyveiből kölcsönzött szósalátával is megörvendeztette az ilyesmire fogékonyakat, miszerint:

„A közlekedésimód-váltás ugyanakkor példa arra is, hogy a MÁV és Volánbusz egyesítésével létrejött vállalatcsoport, hogyan tud a szinergiákra építve versenyképes megoldást kínálni egy-egy térség közösségi közlekedésére még a jelenlegi kihívások közepette is.”...

ITT OLVASHATÓ

A FIDESZ, MINT EURÓPAI ÉRTÉK

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.07.31.

Volt ez az MCC Feszt itt a hétvégén, ez a janicsárképző tábor, ahol a leendő „nagyoknak” fölszólaltak a jelenlegiek. Útmutatást adtak világlátásból mintegy, hogy ugyanolyan mocsadékok legyenek, mint ők maguk. Gulyás Gergely nagy formában van amúgy is mostanában, olybá tűnik, hogy kezd kiteljesedni a manus, ezen a Feszten meg egyenesen filozófus lett, de nem állt túl jól neki. Európáról, annak értékeiről, vs. magyar ugar tartott előadást a kormányinfón nevelkedett gondolkodó, egészen érdekes eredményre jutva.

Gulyás tétele, amivel azt szeretné igazolni, trattyos gatyás, kappanhangú, dagadt főnöke miért hordozza magában – mint azt korábban önmagáról megállapította és kijelentette – Európa DNS-ét, a következő: azért hordozza, mert (és most tessenek figyelni) „a hagyományos európai értékekhez sokkal inkább ragaszkodnak a korábban szovjet uralom alatt szenvedő társadalmak”. És most itt megállunk egy szóra azon morfondírozva, Kádár apánk rendszere mit konzervált mibennünk, ami érték, s mit Orbánban, a DNS-ben.

Ami a nehézségeket okozza, az nem egyéb, mint az, a mi filozófusunk nem fejtette ki bővebben, mi több, egyáltalán nem fejtette ki, az ő elméletében, a zavaros kis buksijában mi minősül olyan európai értéknek, amihöz a mimagyarok Kádár apánk miatt jobban ragaszkodnak, mint a hanyatló Nyugat fiai. Erre nézvést nem kaptunk felvilágosítást, csak halvány utalást, miszerint „már a második világháborút követően megélhették a szabadságot és az azzal együtt járó jólétet”. Ez a hátrányuk, de Gulyás szerint a bűnük is.

A felskiccelt történelemből az világlik ki, hogy mi viszont a szovjet uralom alatt nem részesültünk sem a szabadságból, sem a jólétből, viszont ezért vagyunk máma különbek. De ez nem következik egymásból, sőt, semmi nem következik abból, hogy a Nyugat már régóta tejben és vajban feredőzik, mert ez nem érték, hanem megteremtett állapot, és nekünk is volt rá harminc évünk, a mögöttünk álló legjobb tíz meg különösen, hogy ezt megtegyük, de nem tettük meg. Mert a hanyatló Nyugat erre nekünk juttatott pénzét ellopták...

ITT OLVASHATÓ

„ÉLETET MENTENI KÉT EGYSZERŰ MONDATTAL IS LEHET” – BÁRKI BELESODRÓDHAT BÁNTALMAZÓ KAPCSOLATBA, KILÉPNI PEDIG ÉVEKBE TELHET

NÉPSZAVA
Szerző: KRÁLIK EMESE
2023.07.30.

A kóros birtoklási vágy nem szerelem. Egy egészséges mentalitású ember megbánja, ha durva volt, a bántalmazónak nincsenek ilyen önreflexiói. A közelmúltban történt angyalföldi gyilkosság kapcsán került ismét a közbeszédbe a kapcsolati erőszak, amelyhez a magyar társadalom többsége ijesztően áll hozzá, éppen ezért újra és újra szólni kell róla. Az SOS Krízis Alapítvány intézményvezetője, Hellenbart László beszélt lapunknak arról, hogyan segíthetünk egy bántalmazottnak, miért vigyázzunk arra, hogyan fogalmazunk, és miért nagy baj, ha a kamaszok többsége szerint egy pofon a párkapcsolatban még elmegy...

ITT OLVASHATÓ, ITT NÉZHETŐ MEG

MCC HAWER ÉS A HAVEROK - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2023.07.31.

Jó reggelt! Ez a Reggel 4, a 444 reggeli – és nem az egyedüli – hírlevele, benne a hétvége legfontosabb híreivel.

BELFÖLD

Rettentő az újpesti középiskolások mentális egészsége: a tanév első két hetében tízen kíséreltek meg öngyilkosságot, most több mint ezer diák megkérdezése alapján kiderült, hogy több mint az ötödük szexuális abúzus áldozata.

Végigültük az MCC Fesztivál nagyszínpadán tartott előadásokat, meglepő módon Kunhalmi Ágnest is megtapsolták, és kiderült az is, hogy Orbán nem árul mást, mint Klaus Schwab.

Márk lassan 10 éve nem iszik, mi pedig arról beszélgettünk vele, hogy miért döntött így és milyen érzés józanul punk koncertekre járni.

A látás újratanulása, hátizsákos útikönyv és egy hányatott sorsú klasszikus Göncz Árpád fordításában: a Latin-Amerikára fókuszáló mikrokiadó, a Sonora alapítója, Miklós Laura ajánlj könyveket.

- Pesty László beszélt a Lölő-nyilatkozatáról, azt mondta, egy korty szesz nem volt benne.

- Koffeinmérgezés miatt kerülhetett kómába az a farkaslyuki fiatal, aki csak energiaitalt ivott.

- Fa legyen a talpán, ami úgy összetartja a nemzetet, mint Petőfi körtefája!

GAZDASÁG

Kiderül, hogy miért vette meg az állam milliárdokkal drágábban a veszteséges Mátrai Erőművet Mészáros Lőrinctől: jogerős ítélet mondja ki, hogy az Energiaügyi Minisztériumnak 15 napon belül ki kell adnia a felvásárlásra vonatkozó határozatokat.

Hernádi Zsolt arról beszélt, hogy az extraprofitadó olyan, mint a kábítószer.

Eddig is sejtettük, hogy az ultra-feldolgozott élelmiszerek rossz hatással vannak az egészségünkre, most egy kicsit jobban értjük azt is, hogy miért.

- Június 1. óta 455 tanár mondott fel.

- Újabb kínai akkuipari beruházás jön Debrecenbe, ezt itthon még be se jelentették.

- A Portfolio azt írta, belenyúlna az áramfogyasztás szabályozásába a kormány.

- Egy gyorsétterem vezetője azt hazudta, hogy felvett egy dolgozót, majd egy éven át eltette a fizetését.

- Lyukakkal pusztítottak el egy milliót érő fát a fővárosban, feljelentést tett a Főkert.

HÁBORÚ

A lengyel miniszterelnök szerint migránsnak tettethetik magukat a Wagner harcosai: Mateusz Morawiecki szerint az is előfordulhat, hogy a hibrid háború részeként embercsempészetbe kezdve migránsválságot robbantanak ki.

Így lett kőgazdag az ukrán parancsnok, aki éppen úgy szereti a luxusterepjárókat, mint a NER-elit és az orosz maffiózók. Irdatlan pénzeket kereshetett a katonai szolgálatra alkalmasak alkalmatlanná nyilvánításán az odesszai hadkiegészítő központot irányító Jevhen Boriszov. A botrány miatt minden megyében ellenőrzések indultak, megvan a következő gyanúsított is. A „fehér papírok” ma már 10 ezer dollárnál is drágábbak lehetnek.

Szijjártó szerint meg kell nézni, hogy tiszteletben tartják-e a magyar kisebbség jogait, mielőtt új szakaszba lépne Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalása. A szlovák külügyminiszter azt kérte Szijjártótól, hogy ne mondja meg, mások mit gondolnak, mielőtt megkérdezné őket. A külügyi államtitkár szerint a szlovák külügyminiszternek jobb esetben baj van a memóriájával, vagy csak simán hazudik.

- Putyin azt mondta, „nem utasítja el” a béketárgyalások ötletét, de hozzátette, hogy „nehéz tűzszünetet tartani, ha az ukrán hadsereg támadásban van”.

- Amerika szerint Szergej Sojgu fegyverekért ment Észak-Koreába...

ITT OLVASHATÓ