Szerző: HUPPA-ÉRTESÜLÉS
2023.07.28.
A műsorszóró honlapján is közzétett írás szerint „olyan az egész, mint egy maffia-film”: előbb különböző „körülményekkel” veszteségessé teszik a céget, aztán következik egy ajánlat, amelyet nem lehet visszautasítani.
“Csak nem a Cosa Nostra szorongatja a cégeket, hanem a magyar állam”.
A cikk példának a cementipart hozza fel. A pandémia óta újra és újra veszélyhelyzetet hirdetnek, most éppen az ukrajnai háború miatt. A vészhelyzeti rendeletekkel egyre nagyobb különadókat vetnek ki a cementgyárakra, amelyek mostanra mínuszba jutottak. Magyarországon három nagy üzem létezik, mindnek külföldi a tulajdonosa.
„És lám, a semmiből megérkezik egy magyar érdeklődő ajánlata.”
Philipp Haußmann, a német gazdaság keleti bizottságának tagja az egyetlen, aki erről nyíltan beszél. Elmondja, hogy ilyen veszély több ágazatot is fenyegetnek ilyen tapasztalatok. Mint kifejtette, ez ilyenkor mindig úgy megy, hogy a magyar kormány az adott iparágaknak megnehezíti az életét, aztán megjelennek a kormány környezetéből való konzorciumok, amelyeknek az élén ismert oligarchák állnak, és amelyet átvételi ajánlatot tesznek ezeknek a cégeknek.
Az ingatlan- és építőipari ágazat például olyan Orbán Viktorhoz igen közelálló tulajdonosok kezében koncentrálódik, Mészáros Lőrinc, a kormányfő gyerekkori barátja például Orbán hivatali ideje alatt különösen ebből az ágazatból származó jövedelmekkel lett az ország egyik leggazdagabb embere.
Most éppen mélyül az Orbánhoz közelálló vállalkozók befolyása. Orbán Győző, a miniszterelnök apja néhány éve részt vásárolt egy kavicsbányában. A „Dolomit Kft” Magyarország legnagyobb nyereséget termelő építőanyag-vállalatai között van, mindenekelőtt az állami megrendeléseknek köszönhetően, és a forgalma olyan mértékű, hogy nem sújtja különadó.
Orbánnak kinyilvánított politikai célja, hogy a „stratégiai ágazatok” magyar kézbe kerüljenek, és
„azt, hogy mi stratégiai, Orbán határozza meg”.
Kormányra kerülése, 2010 óta e cél elérésén dolgozik, és ezt részletesen ki is fejtette egyebek között a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ülésén 2022 februárjában. Akkor ismertette, hogy az energia, a bankok és a média terén látványosan nőtt a magyar részesedés, míg a biztosítási, távközlési szektorról, valamint az építőanyag-iparról még nem mondható el, és most ezeken a területeken akarnak változtatni.
Az építőanyag-ipar megrémült.
„Olyan ez, mint egykor a kommunizmusban, csak most van rajta egy konzervatív kabátka” – mondta ez egyik érintett...
