2023. július 21., péntek

OKOSKODÁS? EZ A GYAKORLAT! – VÁLASZ FELFÖLDI ZOLTÁNNAK A FORDÍTOTT ELSZÁMOLTATÁSRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: KÖRÖSÉNYI ANDRÁS
2023.07.19.


„Felföldi Zoltán mércéje politikai: nem szeretjük a fordított elszámoltatás fogalmát, mert alkalmas fogalom a kormány kritikájára, de máris szeretjük, ha kritizálhatjuk vele a magyar kormánnyal konfliktusban álló EU-s intézményeket?” – írja bírálójának Körösényi András. A politikatudós fenntartja állítását: a „rosszul” szavazó települések választópolgárainak a forrásmegvonás révén történő megbüntetése a gyakorlatban is létező jelenség, amely nem a közjót, hanem az uralmat gyakorló párt hatalmi érdekét szolgálja. Válasz, amelynek közlésével lapunk a vitát lezártnak tekinti.

Felföldi Zoltán ízléstelen személyeskedéssel indít, majd módszertani (tudományos?) hiányosságokat ró fel. „Diktatúrázással” vádol, noha diktatúráról ő írt, én nem. Egyetlen miniszteri „elszólásból” nem vezettem le „komplett rendszerleírást”. Cikkemben nem a NER politikai rendszerének egészéről, hanem egyetlen kérdéséről írtam. Arról, hogy mit jelent a választópolgárok megfenyegetése és megbüntetése a képviseleti kormányzás vonatkozásában. Azt állítottam, hogy az ellenzékre szavazó választópolgárok kormányzati megfenyegetése a képviselet egy bizarr formáját teremti meg, amit fordított elszámoltatásnak neveztem.

Azért neveztem a képviselet autoriter típusának a fordított elszámoltatást, mert nem a közjót, hanem (1) az uralmat gyakorló párt hatalmi érdekét szolgálja, (2) a hatalom paternalista igazolására épít, (3) a kényszerítés egy formáját tartalmazza, továbbá (4) hozzájárul a hatalom monopolizálására irányuló kormányzati törekvésekhez. A fordított elszámoltatás ezen aspektusai szakítást jelentenek az elszámoltatás eredeti értelmével. Érdekes, hogy Felföldi a négy elem egyikét sem kritizálta. Mégis, mintha fenntartásai lennének a fordított elszámoltatás fogalmával kapcsolatban; mintha valamiféle haszontalan elméleti okoskodásnak tartaná azt.

Cikke végén azonban meglepő fordulattal már maga is használja a fogalmat. Igaz, csak azért, mert politikai potenciált lát benne az EU-val szemben és a magyar kormány védelmében.

Felföldi többször megismételt kritikája szerint cikkem inkább politikai, mint (politika)tudományos írás. Mivel műfajában publicisztika, definíciószerűen közéleti-politikai írás. Ettől még állításaim nyilván lehetnek („tudományosan”) megalapozottak, vagy légből kapottak – ezt majd az olvasók megítélik. Ami viszont itt valóban lényeges, az az, hogy a politikaelméleti fogalomalkotás, a fogalom normatív tartalma miatt sohasem semleges politikailag, noha ezt nem pont úgy értem, ahogy Felföldi. Neki a politika pártpolitika, vagy táborlogika. A fordított elszámoltatás szerinte az ellenzéki közvéleménynek „legyártott” fogalom, és ezért számára gyanús, nem jó (degradálóan politikai), de ha az EU és az Orbán kormány viszonylatára alkalmazható, máris jó fogalom (tudományos?). Számára a fogalomalkotás és alkalmazás így tárgyszerűséget nélkülöző egyoldalú és szelektív politikai eszközzé válik...

dátum: Nincsenek megjegyzések:

BELEFÁRADTUNK A HÁBORÚS HÍREKBE, EZ PEDIG AZ OROSZOK KEZÉRE JÁTSZIK

TELEX
Szerző: NAGY NIKOLETTA
2023.07.21.


Talán sokan emlékszünk, mit csináltunk tavaly február 24-én, amikor az első hírek megérkeztek arról, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát. Feszülten vártunk minden információt, újságíróként hírügynökségeket, webkamerákat, Twittert, TikTokot bújtunk, elemzőket kerestünk, bárkit, aki meg tudja nekünk mondani, hogy mi történik éppen, vagy mi fog történni a közeljövőben. A háború élménye hirtelen kényelmetlen közelségbe került.

Másfél évvel később azonban már alig éri el az ingerküszöbünket a hír, hogy lebombáznak néhány lakóházat Kijevben, vagy hogy mészárlást rendeznek valamelyik városban a frontvonalon. Kevesen ajánlják fel, hogy menekülteket fuvaroznak, kevesebb a segélyszállítmány. Ma nem gyűjt boldog-boldogtalan pelenkát, pokrócot és hideg élelmiszert.

Pedig a háború nem csitul, sőt, egyre hevesebb, mégis, mintha már kevésbé zaklatna fel minket. Ez egy pszichológiai védekezési mechanizmus része, amit az orosz vezetési stratégia igyekszik is minél jobban kihasználni.

Háborús fáradtságnak, Ukrajna-fáradtságnak és együttérzés-fáradtságnak is szokták nevezni a jelenséget, ami lassan egyre inkább körvonalazódik azokban a nyugati országokban, amelyek korábban teljes lelkesedéssel álltak ki az ukrán fél mellett a háborúban, és támogatták a megsegítésére irányuló törekvéseket. A háború másfél éve tart, nem látni a végét, elkerülhetetlen, hogy a figyelem lankad, az ingerküszöb emelkedik, ráadásul az Európát érő gazdasági válság is elvonja a figyelmet. Természetes, hogy a másfél éve ránk zúduló háborús hírekre egyre kevésbé kapjuk fel a fejünket.

Így védjük saját magunkat

Vajon ki lehet ennek az oka? Valóban egyszerűen kifáradásról lenne szó, vagy közönyről? Bokor László pszichoanalitikus szerint „a lélektani folyamatok szintjén kényszerű alkalmazkodás eredménye a jelenség. Ha újfajta és váratlan inger ér minket, eleinte nagy az ereje és a hatása. Amikor kitört az orosz–ukrán háború, rengeteg társasági beszélgetésben megjelent a fenyegetettség érzése például. Megjelent előttünk az orosz medve, ahogy elindul nyugat felé, és átgázolva rajtunk nem áll meg Berlinig. Olyan képek aktiválódtak a közös fantázia szintjén, amelyeket a történelemből és a második világháborús térképekről ismertünk, ahogy a vörös front nyomult előre. Még presztízskérdést is csináltunk belőle: az volt a legmagasabban, akinek Ausztráliába volt menekülési terve, aki csak Bécsig gondolkodott, az volt legalul. Rettegve olvastuk, mi történik. Aztán egyre ismétlődtek a hírek, a frontvonal sem úgy mozgott, ahogy eleinte tartottunk tőle, az egész háború távolabbi történéssé vált.”

Az információs társadalom korában nem csoda, hogy hamar belefásulunk az ilyen hírekbe: a cikk megírásakor csak a Telexen 13 947 alkalommal használtuk az „orosz–ukrán háború” címkét, az „orosz-ukrán válság”-ot pedig 12 575-ször. Másfél éve minden egyes nap folyamatosan frissülő cikkekkel számolunk be arról, mi történik éppen a fronton. Ez nyilvánvalóan alapvetően hasznos, hiszen az érdeklődő olvasó nagyjából az összes fontos eseményt nyomon tudja követni – mégiscsak háború zajlik a szomszédban, aminek a kimenetele a mi életünkre is hatással van –, ugyanakkor hozzájárul ehhez a hírfáradtsághoz is, ami viszont ahhoz vezet, hogy az embereket egyre kevésbé érdekli, megnyeri-e végül a háborút Ukrajna vagy sem.

„Én a hatvanas években voltam kisgyerek, és egy idő után már a könyökömön jött ki az a mondat, hogy az amerikai B–52-es bombázók megint támadták Észak-Vietnámot. Ezt olyan sokszor hallottam, minden híradó ezzel kezdődött, kisgyerekként már untam. Miközben persze szörnyű dologról volt szó, a lehulló bombák miatt ezrek haltak meg – mondta Bokor László. – De hozzászokunk az ilyenekhez, és az egyensúly fenntartása érdekében egy idő után akaratlanul is minél több fenyegető hír ér el bennünket, annál jobban kezdünk vágyni valami vidámabbra. A Facebookon a háborús híreket átgörgetjük, a szép természetfotóknál megállunk. Persze, olvassuk a híreket is, de már nem úgy, mint másfél évvel ezelőtt.”...


dátum: Nincsenek megjegyzések:

FRADI PRIDE HÓNAP, PADFESTÉS ÉS LEBŐGÉS, CSERCSESZOV ELCSESZOVTA (FRADI-KLAKSVÍK 0:3)

DAVE VILÁGA
Szerző: Dave
2023.07.20.



Fradi-Klaksvík 0:3 
Csercseszov ezt jól elcseszovta. 
A Ferencváros sajnos egy ideje már inkább Nerencváros, és lehet, hogy ennek is van némi köze ahhoz, hogy a csapat egyre rosszabb.


dátum: Nincsenek megjegyzések:

"MAGYARORSZÁGRA SZEGEZŐDIK A LEGNAGYOBB SZANKCIÓS FIGYELEM" 👀 | MAGYARI PÉTER A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2023.07.20.



A Reggeli személy 2023. július 20-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Magyari Péter, a Heti Válasz újságírója volt.

dátum: Nincsenek megjegyzések:

A BIRODALOM VISSZAVÁG – ABLONCZY ÉS MAGYARI ERASMUS-ÜGYRŐL, BRÜSSZELI MAGYAR MOZGÁSTÉRRŐL

VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Műsorvezető: VÖRÖS SZABOLCS
2023.07.20.


Nagy valószínűséggel nem jelentkezhetnek a 2024-es Erasmus-ösztöndíjra az alapítványokhoz kiszervezett magyar egyetemek diákjai, és a kutatási támogatások sem szabadulnak fel a tanárok előtt – írtuk meg múlt héten. HetiVálasz podcastunkban ennek részleteit beszéljük meg Ablonczy Bálinttal és Magyari Péterrel. Kinek az akaratán múlik a megoldás? Kinek mit kellenne ehhez tennie? Mennyire igazságos, hogy a magyar kormány vélt vagy valós mulasztásai miatt magyar egyetemisták járnak rosszul? Mit jelez mindez a Brüsszel–Budapest-viszonyban? A műsorvezető Vörös Szabolcs.

Részletek a műsorból:

Mi baja az Európai Bizottságnak az alapítványokba kiszervezett egyetemekkel, amely modell miatt az Erasmus- és Horizont-program is elúszni látszik?

Magyari Péter: „Az egyik baja az volt, hogy kiszedték őket a közbeszerzési törvény hatálya alól. Ezt a problémát a magyar parlament tavaly ősszel megoldotta. A másik baja az volt, hogy a közalapítványok kuratóriumaiban olyan emberek is részt vehetnek, akik egyébként politikai állásuknak köszönhetően befolyásolhatják a magyar kormány tevékenységét. Ennek a kockázatát akarja elkerülni a Bizottság, és ezért általában mondja azt, hogy nem konkrét személyekkel van baja, hanem törvényt akar arról látni, hogy a kuratóriumokba nem kerülhetnek bele olyan emberek, akik egyébként a kuratóriumok által beadott pályázatok elbírálását befolyásolni képesek. Vita van arról, pontosan kik legyenek kizárva a kuratóriumokból: minisztertől a helyettes államtitkárig a magyar kormány elfogadja, hogy ne legyenek, de a Bizottság ennél jóval többet akar. Vita van arról, hogy mennyi ideig lehessenek a kurátorok, kurátorok, illetve, hogy mennyi időnek kelljen eltelnie ahhoz, amíg valaki kikerül a vezető politikai pozícióból, és utána beülhet a kuratóriumba. Legkésőbb március eleje óta ezek a vitapontok világosak.”...

dátum: Nincsenek megjegyzések:

KI HOGYAN VISELKEDIK, AMIKOR ELŐÍTÉLETEKKEL SZEMBESÜL?

QUBIT
Szerző: SZEKERES HANNA
2023.07.21.


Azok, akik egalitárius értékeket vallanak, elméletben szívesen konfrontálódnak az előítéletekkel, de kevésbé valószínű, hogy ezt valós helyzetekben is megteszik, derítette ki egy magyar részvétellel végzett kutatás.

A mai munkahelyek közül az utóbbi időben sokan hajtottak végre sokszínűségi és befogadási kezdeményezéseket a befogadó és tiszteletteljes környezet elősegítése érdekében. Csakhogy miközben a munkavállalók képzésben részesülnek az előítéletek vagy a diszkrimináció felismeréséről és az azzal való szembenézésről, észrevehető szakadék van a kinyilvánított szándékok és a tényleges viselkedés között. Érdekes módon azok, akik határozottan előítélet-ellenes értékeket vallanak, gyakran úgy vélik, hogy nincs szükségük képzésre, mert már most is figyelmesnek tartják magukat a diszkriminációra. Egy nemzetközi együttműködés keretében egy Eran Halperinnel (Izrael), Kende Annával (ELTE, Magyarország) és Tamar Saguy-jal (Izrael) elvégzett közös kutatásában ezt a jelenséget kívántuk feltárni, és fényt deríteni a kiváltó okokra. Tanulmányunk eredményei június végén jelentek meg a Nature Scientific Reportsban.

Kutatásunk azt vizsgálta, hogy milyen kapcsolatban állnak az egyének előítélet-ellenes értékei azzal, ahogyan akkor viselkednek, amikor előítéletekkel szembesülnek. Az Egyesült Államokban és Magyarországon végzett vizsgálatokkal azt próbáltuk megérteni, hogy miért nem szállnak szembe, miért nem konfrontálódnak az előítéletekkel az előítélet-ellenes értékeket valló egyének a valós élethelyzetekben, annak ellenére, hogy hipotetikusan hajlandóak erre. Meglepő módon eredményeink azt mutatták, hogy az erős előítélet-ellenes értékeket vallók hajlamosak túlbecsülni konfrontálódó viselkedésüket az előítéletesebb nézeteket vallókhoz képest. Sőt a tényleges konfrontálódási arányok hasonlóak voltak azok között, akik kevésbé vagy inkább előítéletesek.

Ki hogyan viselkedik, amikor előítéletekkel szembesül?

Hogy átfogó képet kapjunk erről az egyenlőtlenségről, négy vizsgálatot végeztünk az Egyesült Államokban és Magyarországon, amelyekben különböző kisebbségi csoportokkal szembeni előítéletekre összpontosítottunk, beleértve az afroamerikaiakat, a muszlimokat, az amerikai latinokat és a magyarországi romákat. Viselkedési paradigmát alkalmazva mértük a résztvevők tényleges konfrontációs viselkedését. Olyan kísérletet terveztünk, amelyben a társadalom többségi tagjai egy online játékban vettek részt, amelyet gondosan előre programoztunk. A résztvevők megfigyelték, ahogy egy játékos diszkriminatív viselkedést tanúsít egy kisebbséghez tartozóval szemben, majd egy előítéletes kijelentést tartalmazó magánüzenetet kaptak, például: „Nem bízhatsz azokban az átkozott muszlimokban", vagy „igen, mintha csak abban bízhatnál, hogy a latinók nem lopják el a munkánkat". A diszkriminációval való szembesülés és a diszkrimináció megállítása kizárólag a szemlélődő résztvevőre hárult, mivel senki más nem volt jelen az üzenetváltásnál...

dátum: Nincsenek megjegyzések:

HÁLÓZATBA SZERVEZŐDNEK A SZÉLSŐJOBBOS GYŰLÖLETCSOPORTOK AMERIKÁBAN - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.07.21.


Az Egyesült Államokban egyre több gyűlöletcsoport alakul, amelyek harcművészetekre oktatják tagjaikat és hálózatba szerveződnek, ennek a folyamatnak egy fontos szervezője Budapesten is járt ultranacionalista rendezvényen. Németországban erősödik a szélsőséges AfD. A Fradi veresége még a Le Figaro figyelmét is felkeltette. Nemzetközi lapszemle.

A Fradi a Feröer-szigeteki futballcsapat ellen elszenvedett vereségéről beszámolt a sport1 német sporthírportál – mint valami szenzációról – és a Le Figaro, alapvetően politikai lap is. Utóbbi a félprofi játékosokból álló Klaksvíkról megjegyezte, az UEFA besorolása szerint a 302. helyen áll az európai csapatok rangsorában – igaz, feröeri viszonylatban magasan a legjobb klub, a Szigetek húszszoros bajnoka, és utoljára 2021. október 20-án játszott vesztes mérkőzést.

Némi fáziskéséssel a francia sajtó is felfedezte az LMBT-vonatkozású könyvek magyarországi lefóliázásának a témáját. A párizsi Libération cikke egyebek közt kiemeli, hogy a Libri könyváruház-hálózat nemrég annak a Mathias Corvinus Collegiumnak a kezébe került, amely papíron magánegyetem, de nagyrészt a kormányzat finanszírozza, és irányító testületének élén Orbán Balázs, a miniszterelnök közeli tanácsadója áll.

Magyarország egyébként sokat szerepelt tegnap a világsajtóban, de jórészt úgy, mint Pilátus a krédóban: a Forma 1-es autóversenyek körüli pénzügyi csalásra vonatkozó gyanúkról szóló beszámolók tértek ki arra, hogy a téma a vasárnapi magyar nagydíj előtt forrósodott fel. A költési korlátok körül ellentmondások részletes taglalása szétfeszítené e médiaszemle terjedelmi kereteit, csupán annyit rögzítsünk ezúttal, hogy például a Frankfurter Rundschau beszámolójából kitűnik: a szabályok bőségesen hagynak szürke zónát a jogszerű és a jogellenes pénzügyi manőverek között.

Az n-tv német hírcsatorna interjút készített Benjamin Höhne politológussal arról a jelenségről, hogy miközben a közvélemény-kutatások szerint az Alternatíva Németországnak (AfD) népszerűsége országosan már 20 százalékra kúszott fel, a keleti tartományokban pedig ennél is jóval magasabbra, 30 százalék közelébe jutott, a hagyományos, nagy, mérsékelt jobboldali párt, a CDU pedig képtelen hasznot húzni a kormányzó koalícióval szembeni elégedetlenségből. Olaf Scholz kormányát egyébként közlekedésilámpa-koalíciónak nevezik – németül egyszerűbben hangzik: Ampel –, amelyben a piros a szocdemek, a sárga a liberálisok, a zöld pedig értelemszerűen a Zöldek színe.

Höhne úgy véli, hogy sokan azért válnak az AfD hívévé, mert hat rájuk az a populista szólam, miszerint alapvető konfliktusba került úgymond a nép az elittel, a felül levőkkel – vagyis a képviseleti demokrácia válságáról van szó, arról, hogy a demokrácia nagyon sokrétű, egyeztető, komprimusszumokat kötő folyamattá vált, amelynek számos rétegére már az európai uniós szint is rárakódik. Alapításakor az AfD nemzeti konzervatív és neoliberális pártként indult, de aztán radikalizálódott, felismerte, hogy nem származik hátránya abból, ha nyit a szélsőjobboldal felé – fejtette ki a politikatudós. A keleti országrészben – tette hozzá – nem olyan erős az értékek összekötő ereje, mint például a nyugati, vidékies, katolikus tartományokban, nincs tűzfal, amely kizárná a szélsőjobboldalt. Szerinte a CDU jelenleg nem képes komolyan vehető konzervatív programmal előállni, holott ezen a területen betöltendő űr tátong.

A riporter feltette azt a kérdést, hogy nem lenne-e jobb, ha az AfD valamelyik tartományban kormányra kerülne, és akkor a végrehajtó hatalom felelőssége nehezedne rá. Benjamin Höhne óvott ettől, és úgy vélekedett, hogy a párt a jobboldali populista narratívát kormányon is továbbvinné. „Csak meg kell nézni Kelet-Európában, legyen az akár Magyarország, akár Lengyelország, az ilyen pártok mindig megtalálják annak a lehetőségét, hogy ellenségképet alkossanak, még akkor is, ha maguk képezik az ország politikai elitjét” – mondta a politológus.

Az NPR amerikai közszolgálati médiaintézmény arról közölt terjedelmes beszámolót, hogy az Egyesült Államokban egyre több szélsőséges gyűlöletcsoport alakul, és ezek hálózatba szerveződnek. Harcművészetre oktatják tagjaikat, és felkészítik őket a kiszemelt ellenfelekkel szembeni erőszakos fellépésre, főként rasszista, illetve homofób alapon. Az utóbbi időben felbukkant kifejezéssel „active club” néven emlegetett hálózatosodás a cikk szerint nagyrészt egy Robert Rundo nevű férfi tevékenységének tudható be. Apró megjegyzés: a club szó nem csupán klubot jelent, hanem golfütőt, furkósbotot, illetve puskatust is. Ez a bizonyos Rundo önmagát fasisztaként és fehér nacionalistaként határozza meg, és az elmúlt öt évben bujkált az amerikai igazságszolgáltatás elől. Idén tavasszal vették őrizetbe Romániában, és időközben bírói döntés született arról, hogy kiadják Kaliforniának lázadás szervezése vádjával. Az elmúlt években európai kapcsolatépítéssel foglalkozott, 2020 elején jelen volt budapesti, illetve szófiai ultranacionalista eseményeken.

dátum: Nincsenek megjegyzések:

MIT TANULHATNAK A MAGYAR PEDAGÓGUSOK A ROMÁN KOLLÉGÁIKTÓL?

24.HU
Szerző: RUGLI TAMÁS
2023.07.21.


Idehaza kifulladtak az oktatási rendszer problémái miatt tartott utcai tiltakozások, a státusztörvény miatt pedig ezrek hagyhatják el a pályát. Ezzel szemben Romániában valóságos erődemonstrációt tartott a tanártársadalom, ami a szakszervezetekkel karöltve meghátrálásra és béremelésre késztette a kormányt. Mit csináltak másképp, jobban, hatékonyabban Romániában? Ezt próbáltuk megfejteni egy bukaresti angoltanárral, aki ott volt a romániai tüntetések frontvonalában.

"Ilyen tiltakozást csak szakszervezet tud megszervezni. Egyénileg nem lehet"

– kezdi a visszatekintést a romániai pedagógussztrájkra egy bukaresti angoltanárnő, aki végig ott volt az események forgatagában. Májusban a társaival együtt heteken át demonstrált, aminek eredményeként a román kormány engedett a tanárok követeléseinek, és megállapodott velük a béremelésről...

dátum: Nincsenek megjegyzések:

ELKERÜLI A CENZÚRA A MAGYARORSZÁGI IRODALOMOKTATÁST, DE AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKÁT ÉS AZ ETIKAÓRÁT KÁROSAN BEFOLYÁSOLJA - MI TÖRTÉNIK, HA NEM SZABAD TOLERANCIÁRA NEVELNI?

NÉPSZAVA
Szerző: ROSZNÁKY EMMA
2023.07.20.


Az elmúlt egy hónap tapasztalatai után többekben újra felmerült az úgynevezett gyermekvédelmi vagy homofób törvény 2021-es elfogadásakor megfogalmazódott kérdés: meddig fajul még helyzet, féltenünk kell-e a homoszexuális vagy vélhetően homoszexuális szerzőket a homofóbtörvénytől? Tiltólistára kerülhet-e Szapphó, Thomas Mann, Oscar ­Wilde, Arthur Rimbaud, Paul Ver­laine, Marcel Proust, Faludy György és sok más jeles szerző életműve csak azért, mert egyes művek tartalma vagy az író életmódja, szexuális beállítottsága, nemi identitása nem felel meg az Orbán-kormány által 2021-ben elfogadott törvénynek? Hogy milyen hatással lehet a homofóbtörvény az irodalomoktatásra, arról Arató Lászlót, a Magyartanárok Egyesületének elnökét kérdeztük.

Arató László értelemszerűen elítéli a törvényt, de szerinte az a magyartanítás gyakorlatát valójában nem befolyásolja. – Az irodalomoktatás kötelező és ajánlott olvasmányait nem érinti majd a gyermekvédelmi törvény – mondta a Magyartanárok Egyesületének elnöke. – Az osztályfőnöki munkát és az etikaórát viszont károsan befolyásolja, ha a másság iránti toleranciára nem szabad nevelni. Másfelől igen károsan hathat a nem heteroszexuális tanulók közérzetére, lelki fejlődésére – tette hozzá.

A homályosan fogalmazó törvény kapcsán még az is felmerülhet, hogy problémát jelent, ha egy irodalomtankönyv említést tesz a homoszexualitását nyíltan vállaló Oscar Wilde-ról. Erre Arató László úgy reagált: Oscar Wilde nem tananyag, a tankönyvek is maximum zárójelesen tüntetik föl őt, de inkább úgy sem. Aki a törvény szempontjából talán érdekesebb, az Szapphó, de nála a leszbikus volta eddig sem kapott hangsúlyt. A tankönyvek egyszerűen nem taglalják az ő szexuális orientációját. Nyilván Leszbosz szigetének neve kapcsán el lehet gondolkodni mindezen, illetve a tanár is említést tehet róla, de ez nincs előtérben – vélte a pedagógus.

A világirodalomból még Shakespeare-nél kerülhetne elő a biszexua­litás. Pár éve egy brit kutatócsoport kijelentette: Shakespeare mindkét nemhez vonzódott, szerintük mind nőkkel, mind férfiakkal volt viszonya 34 éves házassága alatt. A kutatás alapjául az angol költőóriás 154 szonettje és színdarabjaiban felcsendülő szonettjei, így összesen 182 alkotás szolgált. A kutatás végeredményben néhány, férfiaknak szóló, szexuális tartalmú szonettel érezte bizonyítottnak William Shakespeare biszexualitását, azonban ez nem ilyen egyszerű. – Sosem szabad elfeledkeznünk a szerepvers fogalmáról – vetette föl Arató László. – Ez egy nagyon általános műfaj, mindig is jelen volt a költészetben. Eszünkbe juthat például az Aliscum éjhajú lánya Babitstól, melynél a lírai én semmilyen körülmények között sem azonosítható a költővel. De ott van Weöres Sándor Psyché-kötete (a magyar irodalom egyik legbravúrosabb vállalkozása), amelyben Weöres egy soha nem élt, XVIII. századi költőnő bőrébe bújt. És folytathatnánk a sort. A hozott példáknál a vershelyzet miatt azonnal érzékelhető, hogy a költő nem a saját nevében beszél, de ennek mértéke a szerepverseknél eltérő lehet. Shakespeare szonettjei közül a szöveggyűjteményekben legfeljebb a 75. található meg, de az sem feltétlenül lesz az órai feldolgozás anyaga – jelentette ki Arató László az „Az vagy nekem, mint testnek a kenyér” kezdetű szonettről...

dátum: Nincsenek megjegyzések:

MIND OPPENHEIMEREK VAGYUNK, ÉS A LELKIISMERETÜNKKEL FIZETÜNK AZÉRT, AMIT RÁSZABADÍTOTTUNK A VILÁGRA

24.HU
Szerző: KRÁNICZ BENCE
2023.07.20.



A második világháborús Manhattan-tervet vezető fizikus, J. Robert Oppenheimer atombombájáról és lelkiismeretéről forgatott háromórás filmet Hollywood sztárrendezője, Christopher Nolan. Ez rögtön két történet, mert az Oppenheimer nemcsak az atombomba megépítésének éveiről, hanem a tudós azt követő meghurcolásáról is mesél. A bonyolult cselekményt a rendező virtuóz szerkesztésmódja tartja egységben, a háborús filmet, lelkiismereti drámát és tárgyalótermi izgalmakat ötvöző film középpontjában mégis Cillian Murphy nagyívű alakítása áll.

A Dagadt meg a Kisfiú nem két burleszkfigura a húszas évekből, ahogy a nevük alapján hihetnénk, hanem két tömegpusztító fegyver, ami megváltoztatta a világot. A mai napig csak becsléseink lehetnek róla, hogy az atomcsapás és a nyomában kialakuló sugárzás együttesen hány emberrel végzett. Legkevesebb kétszázhúszezerrel, ahogy az Oppenheimer egyik jelenetében találgatják. De ez csak az egyik kérdés. A másik az, hogy az atombomba hány ember életét mentette meg.

A kioltott és a megóvott életek számolgatásával, a Hirosimára és Nagaszakira 1945 augusztusában ledobott atomtöltetek költség-haszon elemzésével nem Dr. J. Robert Oppenheimernek kellett volna foglalkoznia. Különben is, saját állítása szerint soha nem volt jó matematikából. De ha valakit a Time magazin az „atombomba atyjának” nevez, azt holtáig nyugtalanítani fogja, mire használták fel a teremtményét. Elvégre Oppenheimernek nemcsak atombombája volt, hanem lelkiismerete is...

dátum: Nincsenek megjegyzések:

HIÁBA OLCSÓ, HA NEM MŰKÖDIK – MIÉRT HULLIK DARABJAIRA A SZEMÜNK ELŐTT A MÁV?

TELEX
Szerző: NAGY BÁLINT
2023.07.20.


Késik, lassú és kényelmetlen, de legalább olcsó – ez a jelenlegi közlekedési minisztérium, azaz Lázár Jánosék megközelítése a MÁV-val kapcsolatban. Azonban a héten eljutottunk oda, hogy az utasoknak nemcsak órákat kell várniuk klíma nélküli kocsikban, hanem meg is sérülnek utazás közben. A vasúti szakértő szerint a 40-50 éves kocsikat nem a mai tartós hőhullámokra készítették, a mellék- és regionális vonalakra pedig minél előbb használt kocsikat kell beszerezni. Vitézy Dávid szerint pedig sajnos megtörtént az, amire már rég felhívták a figyelmet.

Elkezdődött a nyári szezon, és úgy néz ki, hogy a MÁV saját magát is felülmúlva halmozza az utasokat felháborító késéseket, fennakadásokat. Nem telik el hét, hogy az emailcímünkre ne érkezne olyan levél, amelyben valamilyen többórás késésről, hibáról van szó, de látványos a Mávinform nevű Facebook-oldal is, amelyen az aktuális fennakadásokról számolnak be. Csak az elmúlt pár napban kétszer volt jelentős fennakadás a ceglédi vonalon: szombaton a felsővezeték-szakadás miatt kényszerültek erdei túrára az utasok – épp azon a szakaszon, ahol a két sínpár helyett csak egy használható –, hétfőn pedig egy meghibásodott munkagép miatt omlott össze órákra a közlekedés...


dátum: Nincsenek megjegyzések:

ÚGY NÉZ KI, ÁTLAGOSAN TÖBB MINT TÍZSZER ANNYIT KERESTEK A FOCISTÁK A FRADINÁL, MINT AZ ÚJPESTNÉL

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZALAI BÁLINT
2023.07.20.


Az UEFA éves összefoglalójának és a hazai vállalati beszámolóknak köszönhetően hozzávetőleges becslést lehet mondani a hazai élvonalbeli focisták tavalyi nettó átlagkeresetéről klubonként. Az eredmények nagyságrendi különbségeket mutatnak; az FTC messze kiemelkedett a mezőnyből, jócskán leszakadva követte csak a Fehérvár, a Felcsút és a Kispest.

Nem mindenhol van ez így a világon, de Magyarországon – kevés kivételtől eltekintve – régóta hétpecsétes titokként próbálják kezelni az érintettek a profi focisták bérét. Egy nagyvállalati vezetőtől vagy egy kocsmárostól is könnyebb volt megtudni, mennyire jövedelmező a munkája, és más látványsportoknál sem volt ilyen szintű titkolózás.

Ezt a hagyományt magyarázhatja, hogy a foci szórakoztatóipari ágként régóta és általánosan fertőzöttnek tűnik különböző mértékű adócsalásokkal, korrupciós ügyekkel, pénzmosással vagy még ezeknél is extrémebb illegális próbálkozásokkal.

A problémára azonban pont a nagyobb átláthatóság lenne a leghatékonyabb gyógyszer, nem mellesleg ez magukat a focistákat is jobban védené, ők is jobban be tudnák árazni piaci értéküket a hallomásból származó információk helyett...

dátum: Nincsenek megjegyzések:

ORBÁN MEGIJEDT A „RUSZKIK HAZA” RIGMUSTÓL A FRADI-PÁLYÁN - A FRADISTÁK MEGTALÁLTÁK AZ OROSZOKAT, DE MÉG NEM JÖTTEK RÁ, HOGY KI ÜLTETTE A NYAKUKBA ŐKET

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.07.20.


A Fradi csúfos veresége napján az Üllői úton zúgott a magyar füleknek oly kedves „Ruszkik haza!” rigmus, ezért az orosz edzőt azonnali hatállyal ki kellett rúgni. Nem lennénk meglepődve, ha ezt maga Orbán döntötte volna el, aki közismerten a Kreml ügynöke és Putyin alárendeltje, s nem akar Budapesten ilyen kórust hallani. Ahogy az orosz nagykövetség sem, mert túl ismerős nekik. Orbán tudja, ha a Fradi-táborban zúg a „Ruszkik haza!”, az rossz előjel, az veszélyes lehet rá, aki az oroszokat nem kirúgta, hanem visszahívta, és Magyarországot orosz gyarmattá tette.

Inkább Csercseszov edző vesszen, mint az orosz uralom alatt működő és az orosz modellt követő Nemzeti Együttműködés Rendszere. A fradisták ezzel nagy szívességet tettek a demokratáknak, mert megmutatták, mi az Orbán-rendszer legérzékenyebb pontja, ami megérinti a magyarok szívét. A magyarok eltűrik saját diktátorukat, de az idegen elnyomást, az idegen megszállást nem tűrik, erről szól a magyar történelem. Márpedig Orbán visszahívta Magyarországra az oroszokat, Magyarország elveszítette a függetlenségét, és idegen, orosz elnyomás alatt él, egy bábkormány alatt.

Ami a Fradi-pályán történt, az túlmutat önmagán. Orbán 13 éve részesíti agymosásban a magyarokat, feledteti el velük, hogy az oroszok mit tettek a magyar történelemben, és építgeti az oroszok nimbuszát. Látszólag ez sikeres, a magyarok a háborúval kapcsolatban az oroszok mellett állnak, Ukrajnát és Amerikát (meg Brüsszelt és a Nyugatot) teszik felelőssé. A magyar kormányzati média önti magából a Kreml és az orosz titkosszolgálat propagandáját, a magyar szélsőjobb orosz imádatba esett, se erre egy megalázó Fradi vereség 90 perce elmossa a 13 éve zajló propaganda hatását.

Ez nagy reménnyel tölthet el mindenkit, és arra a szociálpszichológiai igazságra világít rá, hogy az emberi viselkedést meghatározó tudattartalmak és szocializációs klisék egymásra épülnek, lefedik egymást, de nem múlnak el, az egyik nem törli el a másikat. A magyarok tudatalattijában ott van, ott maradt az oroszellenesség, amelyet bármikor elő lehet hívni, ha a felismerés ingereket küld az agynak erre a területére. A Fradi-tábor Orbán és a Fidesz legelkötelezettebb híve és támogatója (rohamcsapata), amely az orosz háborúban is Orbán mellett áll, és 90 perc alatt elfelejett mindent.

Orbán megérezte a veszélyt, és fogadni mernénk, hogy utasította Kubatov Gábor fideszes pártigazgatót, a Ferencváros elnökét, hogy azonnal rúgja ki Csercseszovot, mert nem akarja meghallani, hogy még egyszer zúgjon Budapesten a „Ruszkik haza!”. Orbán pontosan tudja, ha ezt nem teszi meg, másnap tüntetnek a Fradi-szurkolók a székház előtt, ahol kórusban kiabálják az oroszellenes rigmusokat, esetleg végigvonulnak a Belvároson a „Ruszkik haza!” jelszóval. Esetleg csatlakoznak hozzájuk mások. Esetleg rájönnek, hogy nemcsak a Fradi szenvedett vereséget az oroszok miatt.

Fradi-szurkolónak lenni ma csökkent értelmi képességet is jelent, de annyira még ők sem hülyék, hogy ne hallják, mit kiabálnak. Esetleg eszükbe jut, hogy Csercseszov a rendszer embere, Orbán pedig Putyin embere, és tágabb értelmet nyer a „Ruszkik haza!”. Esetleg a harmadik vonulásnál már nem Csercseszov lesz a célpont, hanem a moszkvai gazdája, aki Orbán gazdája és tartótisztje is. Rájönnek, hogy ezt az egész mocskos rendszert az oroszok bábja vezeti, aki becsapja őket, nem „magyar szíve” van, és az oroszok csapdájába vezette Magyarországot. Ezért kapott ki a Fradi.

Bármilyen hülyék is legyenek, a Fradi valóban a „legmagyarabb magyar csapat”, ezt Orbán is tudja. A nacionalizmusuk nemcsak az Orbánnak oly kedves antiszemitizmusban nyilvánul meg, hanem a függetlenség, az önrendelkezés, a magyar szabadság mindenkori követelésében. A Fradi történetének legsötétebb korszakát éli, de nem azért, mert kikaptak hazai pályán 3:0-ra egy villanyszerelő csapattól, hanem azért, mert a nemzeti függetlenséget eláruló, Magyarországot egy idegen hatalom alá kényszerítő diktatúrát támogatnak, amely orosz uralom, irányítás és elnyomás alatt áll.

Ha egyszer rájönnek, akkor Orbánnak vége...

dátum: Nincsenek megjegyzések:

VÁRMEGYÉBŐL HŰBÉRBIRTOK: MÁR HIVATALOS STATISZTIKÁKAT TORZÍT EL A NER

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2023.07.21.


Van két vármegye Magyarországon, amelyek építőipara évek óta kiugróan teljesít országos összevetésben. Az idén májusban Fejérben például másfélszer nagyobb volt az építőipari termelés értéke, mint a közép-dunántúli régió másik két megyéjében összesen (Veszprémben és Komárom-Esztergomban). Bács-Kiskun pedig még ennél is nagyobb mértékben szárnyalta túl közvetlen térségét. Első ránézésre azt gondolhatnánk, hogy az érintett megyék egyszerűen gyorsabban fejlődnek környezetüknél, és néhány nagyberuházás okozza az eltérést. Valójában azonban szó sincs erről. Az ágazati adatokat a kormányközeli építőipari cégek szárnyalása torzítja el annyira, hogy az már megyei szinten is látszik.

Élenjáró vármegyék

Ahogy a gazdaság egésze, az építőipar is erősen fővárosközpontú Magyarországon. Az ágazat termelésének bő harmada összpontosul Budapesten. Ez egy hajszállal alacsonyabb ugyan, mint amekkora részt a teljes hazai GDP-ből kihasít magának a főváros, de így is rendkívül jelentős. Az egyes megyék között ugyanakkor már nincs ennyire nagy különbség. Pest vármegye némileg kimagaslik, de ez mindig is így volt, már csak a többi megyénél jóval nagyobb népessége és Budapest közelsége miatt is...

dátum: Nincsenek megjegyzések:

A LÓVERSENYFOGADÁST IS A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM ALÁ TOLNÁ A KORMÁNY – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.07.21.


 A sportügyek úgyis már a Honvédelmi Minisztériumhoz tartoznak…

Magyar Lóversenyfogadást-szervező Kft. – miért nem nemzeti?

A gyógyszerfelügyelet már Müller Cecíliához tartozik

A 437 fős létszámot 80 fővel kell csökkenteni, ami az álláshelyek 18 százalékát jelenti.

Rendkívüli parlamenti ülés jön

A Fidesz szerint a magyar képviselők is ráérnek, tehát egyáltalán nem biztos, hogy megszavazzák a svéd NATO-csatlakozást.

“Ez nemzetközi szinten blamázs volt?”

“… eggyel több vagy kevesebb, nem számít, mert a magyar kormányt nem érdeklik már a blamázsok, a világ komolyabb vezetőit meg nem érdekli, mit mond Orbán.”

Orbán Balázs: Szeretem az Origót

Hitelesnek tartja. Az elvesztett sajtópereket viszont bizonyára nem tartja számon.

Puzsér: Orbán nemzeti tulajdonba vette az Origót, aztán kiderült, hogy a csöcsök a legjobb, amit tenni tud vele

Már értjük Orbán Balázst… Amúgy az előadók legélesebb összeveszése akkor következett, amikor a jelenlévők összeugrottak azon, hogy Kis Grofó király-e…

Hoppál Péter: Sokan irigylik ma Magyarországon a tanárokat

Mer’ 50 nap szabadságra növekedett a szabadnapok száma.

Lattmann Tamás: kíváncsi lennék, Orbán Viktor tudja-e, hogy át van verve

Nettó hazugság, amit Navracsics Tibor mond, nettó hazugság, hogy az Európai Bizottságon múlik bármi is. Az Erasmus és Horizont pénzeket az Európai Tanács függesztette fel, és a pénzeket a Tanács is tudja visszaadni – szögezte le a nemzetközi jogász.

A főbíró aktívan akadályozza, hogy ellenőrizni lehessen, miként választja ki a Kúriára kinevezett bírókat

A Kúria azért is kiemelkedő jelentőségű, mert ott születnek a jogegységi döntések, melyek valamennyi bíró kezét megkötik.

Elkaszálta az Alkotmánybíróság a közoktatásról szóló népszavazást

Megsemmisítette az Alkotmánybíróság a Kúriának azt a döntését, amely hitelesített két, a közoktatással kapcsolatos népszavazási kérdést.

Augusztus elejétől több vidéki mellékvonalon is leállhat a vasúti közlekedés

Az elöregedett járműállomány nem bírja a terhelést. Újra és újra feltesszük a kérdést: a MÁV felügyelő bizottságának jeles tagjai mennyi fizetést kapnak havonta?

Hárommilliárd dollárral támogatja a Ryanair Ukrajnát

A háború után szeretnének segíteni az ország légiközlekedésének újjáépítésében. Az Ukrajna elleni orosz háborút megelőzően a Ryanair volt a második legnagyobb légitársaság.

Van-e Orbán Viktornak is testdublőre?

Most tudnánk erre mit írni, de inkább hallgatunk…

dátum: Nincsenek megjegyzések:

ELCSESZETT PARADICSOM

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.07.21.


Mielőtt végleg lelép a színről, és Brüsszelben semmittevő Dájcstomi válik belőle, Varga Judit még kihasználja, hogy valaki kíváncsi a fejében lakozó manókra. Texasban hagytuk oda legutóbb, ahol cowboykalapban keresett eszmetársakat, és a Vatikán által Magyarországról kétes ügyletek miatt száműzött ciszterciekben lelt új haverokra. Embert barátjáról, ugye, s ekképp a texasi buli mindkét oldalát (vö.: Varga és a szent emberek) beraktuk a megfelelő fiókba, legyintettünk rájuk, ahogyan szopkodták egymást. Gusztus dolga, és világnézeté.

Interjú is készült viszont levitézlett miniszterünkkel ott, a nagy vízen túl, amiben az egyáltalán nem érdekes, hogy párhuzamot vont a texasi és a magyar tahók között, miszerint egyformán pállott szagúan szemlélik a világot. Hanem a mese, a habosítás, amivel a mi Vargánk nem tudjuk, kinek akart üzenni, kit akarta hasba akasztani, mert ha komolyan gondolta, amit mondott, az elég nagy bajokra utal. Nem feszíteném azonban túl a húrt, hanem idézem a delírt. Ez hangzott el: „szigorúnak kell lennünk abban, hogy kit engedünk be ebbe a földi paradicsomba”.

A migrációról volt szó, a „paradicsom” pedig kies hazánk, és ez okozza, hogy most itt meg kell állnunk egy szóra. Elsőként Varga, – ezúttal, mint próféta – tévedésben leledzik, mert ha keresztény volna, ami nem, és ismerné a Bibliát, amit nem ismer, tudná, hogy a Paradicsom – vö.: Édenkert – mindig is a földön volt, ahonnan az első embereknek (Ádám és Éva) el kellett takarodniuk, mert rosszalkodtak. Paradicsom nincs a mennyben, aminek földi mása lehetne kies hazánk, a megszólaló a Mennyországgal keverhette össze, de az egészen más tészta.

Ám ebben a kontextusban is érdekes volna a dolog, hiszen tartja magát az a népi balgaság, hogy a Mennyország kapujában Szent Péter áll a kulcsokkal, akárha portás, aki eldönti, ki léphet be oda, és ki nem. Ez a párhuzam tehát Orbán Viktort, aki Magyarország kapujának ura, a kerítés őrzője, Szent Péterrel egyenrangúnak, hogy úgy nem mondjuk, egylényegűnek állítja be, ami párhuzam vagy azonosság eddig még nem szerepelt a fideszes dogmatikában, de most már ezek szerint igen. De ne legyünk rosszindulatúak oly nagyon.

Konstatáljuk csupán azt, hogy Varga, akárha a körmét reszelő nyuszi, hülyeségeket beszél, s ha lehántjuk a fennakadt szemű keresztényi utalást, akkor is elég nagy baromságot mondott, mert azt állította, hogy Magyarország, közkeletűbb nevén Neria a lehető világok legjobbika, aminek kapuján belül, a kerítésen innen mindenki tejben és vajban fürödhet, s innen fakad az a téves idea, hogy a menekülők itt akarnák elenni előlünk a mannát, holott csak minél gyorsabban át szeretnének haladni a sötétség birodalmán. Meg sem állnának csöppet sem...

dátum: Nincsenek megjegyzések:

LATTMANN TAMÁS: KÍVÁNCSI LENNÉK, ORBÁN VIKTOR TUDJA-E, HOGY ÁT VAN VERVE

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.07.21.


Nettó hazugság, amit Navracsics Tibor mond, nettó hazugság, hogy az Európai Bizottságon múlik bármi is. Az Erasmus és Horizont pénzeket az Európai Tanács függesztette fel, és a pénzeket a Tanács is tudja visszaadni – szögezte le Lattmann Tamás nemzetközi jogász. Hozzátette, ha Navracsics valóban rendezni akarná a dolgot, akkor ott kellene pattognia kormánytagként, hogy üljön össze a parlament. Kezében persze a gyönyörűen összegyűjtött aktákkal, hogy ezeket a jogszabályokat tessék nagyon gyorsan elfogadni. Akkor hihető lenne, hogy meg akarja oldani a problémát.

Szerda reggel az első poszt, amit megláttam a Facebookon, hogy százszor leírta: „Navracsics Tibor hazudik.” Mi vitte rá erre a „kifakadásra”?

Az a jó, hogy ez a „copy-paste-tel” viszonylag gyorsan megvolt. Ami rávitt erre, az a már tényleg irdatlan mennyiségű „hülyeségmondás”. Valahol már szórakoztató is, hogy ennyire kétségbeesetten próbálkozik. Ami vicces ebben, és amire nagyon kíváncsi lennék, az az, hogy Orbán Viktor vajon tudja-e, hogy át van verve? Nyilván ő ismeri Navracsicsot, tudja, hogy ebből a szempontból mekkora szélhámos. Az „eredmények” pedig azért látszódnak, vagyis az, hogy nincsenek eredmények, és folyamatosan csak megy a „duma”. Az nettó hazugság, hogy itt az Európai Bizottságon múlik bármi is, a pénzeket az Európai Tanács függesztette fel, és a pénzeket a Tanács is tudja visszaadni...

dátum: Nincsenek megjegyzések:

ELSZABADULÓ FŐBÍRÓK ÉS MEGÁLLÓ KAMIONOK - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2023.07.21.



Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, az elmúlt 24 óra legfontosabb cikkeivel. Például ezekkel:





Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.

dátum: Nincsenek megjegyzések:

AZ ÉLET ÉS IRODALOM 2023/29. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2023.07.21.


PUBLICISZTIKA

Széky János
A tökéletes magyar

Autózunk a Mecsekben. A helységnévtáblákon a falu vagy város magyar neve, valamint ugyanez rovásírással, és ha az adott helyen számottevő a német kisebbség, a nyelvjárási német név. Utóbbi kettő egymás mellett kissé röhejesen hat, de lehet, hogy csak nekem. Az önkormányzatok szándéka szerint nyilván arról tájékoztatják az utazót, hogy itt igaz mélymagyarok és németek élnek, a többiek nem számítanak. Ami feltehetően nincs így. Semmi szokatlan, az országban mindenfelé így van. (Különben egyetlen lovári vagy beás nyelvű táblát sem látok, holott errefelé köztudomásúlag sok roma él. Állítólag az egész országban egyetlen roma helységnévfelirat sincs, tehát ez sem szokatlan.)

A kisebbségi helynevek megállapításáról jogszabályok szólnak, egy az 1970-es évekből, egy 2007-ből, ezek azonban kaotikusak és lazák, nincs például meghatározva, hogy minimum hány százalékos kisebbség esetén kell vagy illik kitenni a jelzést. A jó szándék tehát megvan, ám az erély hiányzik, ahogy nálunk elég gyakori (bár mostanában a fordítottja gyakoribb). A rovásírásos – pontos terminussal: székely írásos – táblák kihelyezése viszont teljesen spontán mozgalom, nem volt elrendelve, nincs jutalmazva, mégis általános. Mondja csak valaki, hogy Magyarországon nem győzhet alulról induló kezdeményezés. A népakarat.Tovább

A szerző további cikkei










Berend T. Iván
A magyar inflációról

2019-ben inflációs folyamat indult a világban. 2020-ban még csak 3,2 százalékot tett ki, majd 2021-re 4,4, 2022-re pedig 8,7 százalékra emelkedett. Ezek a világátlagszámok azonban nem mutatják a valóságot. A statisztika, mint annak idején statisztikaprofesszorom egyetemi tanulmányaim első évében, első előadásában már elmagyarázta, átlagokkal dolgozik, de átlag a valóságban nem létezik. A 2022. évi átlag mögött például az húzódik meg, hogy Luxemburgban 1, Svájcban 2,5, az USA-ban 3, de néhány csődországban, mint Szudán vagy Venezuela, 260, illetve 222 százalékos volt a pénzromlás.Tovább

A szerző további cikkei

Csuhai István
Akiben erősebb a képzelet
Podmaniczky Szilárd 60 éves

A szerző további cikkei


Molnár Erzsébet
Merülés


FEUILLETON

Váncsa István
Nincs a teremtésben vesztes, csak ő


IRODALOM

Benkő Attila
Visszafelé

A szerző további cikkei






Szív Ernő
Kertitörpe-gyilkosságok

A tettes szétvert nyolc Hófehérkét, a hét törpéből mindegyiket, egyéb női figurákat is. Őzikék, nyuszik, Piroska. A gyilkos szerszám holléte, kalapács vagy balta, ismeretlen. Lényeges? A fővárosi ügyész személyesen hívta Pavel Bogumil felügyelőt, rábízza az ügyet. Ő kifogásokat keresett, az ügyész makacs volt, le kell lohasztania a bulvárt, ami naponta bombázza, és azt is fölvillantotta, hogy meggyorsítja a nyugdíjazási kérelem elbírálását. Egyébként tudja, hogy Bogumil már áttanulmányozta a jelentéseket. Mit gondol a tettesről?Tovább

A szerző további cikkei

Kozár Alexandra
A másik mami

Érzek mindent. Például csecsemőkoromban anyám azt mondta egy általuk adott, leginkább a vadonatúj házukkal és a vagyoni helyzetükkel való villogást szolgáló baráti összejövetelen a vendégeknek, hogy ő délelőtt nem jön fel hozzám az emeletre, nem ad puszit, nem simogat meg, mert nem látja értelmét, és csak megzavarná a bébiszittert. Így mondta, megzavarná a bébiszittert. Különben is, ő délelőtt magánangolórákat ad a földszinten egy erre a célra berendezett helyiségben, mert anyám nem henyél ám, ő dolgozik. Néhány hónapos koromban is ott ült a kisszobában, amihez külön vendégmosdó is van, és vadidegeneknek adott angolórákat, míg én fenn a vadidegen bébiszitterrel próbáltam szórakozni. Már amennyire szórakozni tudtam.Tovább

A szerző további cikkei

Szűcs Balázs Péter
Utoljára

A férfi azt mondta, egy ideig maga alatt volt, ivott és gyógyszereket szedett, de tudta, hogy ez csak látszatmegoldás. Az egyik nap, félúton a bódultság és az alkoholmérgezés között, egy pillanatra átfutott az agyán, hogy akár ki is ugorhatna az ablakon. Senkit sem érdekelne. Különben is, nincs értelme semminek sem. Akkor meg minek folytatni? De érdekes módon biztos volt benne, hogy nem fog kiugrani. Mellesleg a második emeleten lakik; ez nincs elég magasan egy rendesen kivitelezett öngyilkossághoz.Tovább

A szerző további cikkei

Légrádi Gergely
Muslincák

Anyám halála után apám azt mondta, minden rendben. Megyeget minden a maga útján, nem kell hazajönnöm. Hittem neki. Egyszerűbb volt hinnem apámnak, mint odamenni és megbizonyosodni. Telefonon beszéltünk, néhány naponta. Néhány éven át. Aztán az egyik héten kicsöngött, de nem vette fel. Aztán már ki se csöngött, csak sípolt egyet. Megkerestem a tartalék kulcsot, és odautaztam. Szerencsére nem hagyta benn a zárban a sajátját. Kinyitottam az ajtót, és elég volt beleszagolni a levegőbe. Talán még fel sem fogtam, mi csapta meg az orromat, amikor muslincák százai támadtak rám.Tovább

A szerző további cikkei

Juhász Tamás
A lélek

Tücsök, két válás után, nem igazán érezte át Hangya bánatát, de La Fontaine meséjét ismerte. Csiklandozta a sors csavarja, meg emlékezett a COVID-os időkre is, akkor ő volt hasonló helyzetben. Míg utazhatott, ilyen-olyan produkciókkal zenélhetett, és a közönség tapsolt, nem érezte, milyen iszonyatosan egyedül van. Nem úgy a karanténban. Miután életében először úgy istenigazából kialudta magát, hirtelen semmi dolga nem akadt. Gyakoroljon? Minek? Ki tudja, mikor lesz koncert. Mást meg sosem csinált. Régi nagy koncertek, szerelmek végtelenre állított lejátszási listájával próbálta távol tartani magától a süket magányt, de ez is kevés lett volna, ha nincs Hangya és az online iszogatásaik, meg Hangyané főztje, amiből hetente egyszer-kétszer letettek neki egy adagot az ajtaja elé.Tovább


Zsigmond Anna
Fürtös bombák


KRITIKA

György Péter
Ready-Made / Red-Y Made

(Ready-Made / Red-Y Made, Csiky Tibor és Attalai Gábor kiállítása, Vintage Galéria)

Azaz a kiállítás nem ment túl messze, hanem épp annyit mutatott be, amennyit a jelenben még könnyen lehet érteni, illetve lefordítani és saját élménnyé tenni. A közelmúlttól egy igazi esztétikai szakadék választja el az új világ lakóinak jelentős részét. S ezt komolyan kell vennünk, ha azt szeretnénk, hogy ami látható, az a történeti idő radikális változásában is értelmezhető legyen.Tovább

A szerző további cikkei

Végső Zoltán
Csillagokról Egerben

(Egri Road Beatles Múzeum)

Nekem csupán a magyar vonatkozások hiányoznak: az egyetlen ilyen elem Hoffman Dezsőről, az első profi zenekari fotókat készítő fotográfusról szól, de Márton Andrásék pont a KFT-vel – akár egy videó interjúban – mesélhetnének arról, hogyan lett állambiztonsági ügy 1980-ban a Lennon-megemlékezésből, Yoko Ono ’86-os budapesti koncertjének recepciója, vagy éppen későbbi budapesti élete is érdekes volna, vagy Esterházy Péter (mint azon kevés magyarok egyike, akik élőben látták a Beatlest) elmesélését is fel lehetne eleveníteni. Nem egyszerű feladat zenéről, zenészekről kiállítást létrehozni, és a puszta tárgyiasítást elkerülve a Beatles-múzeum szépen megoldja ezt a feladatot azzal, hogy nemzetközi léptékben is kiadós, a legfiatalabbaknak is szórakoztató tárlattal szolgál.Tovább

A szerző további cikkei

Bán Zsófia
Nőábrázoló geometriák

(Nőábrázolások és ábrázoló nők, Látványtár, Diszel, megtekinthető október 31-ig.)

Mindeközben, nem mellékesen, remekül szórakozunk. Csak tessék, csak tessék! Itt látható a nemzeti lobogóba csavart Vad Angyal, a cserépmellű porcelánnő, a combos naptárnő, Adrienne, a die Weltberühmte ungarische Dame, akinek szakállas férfifeje van, az Abnormalitás királynője (Königin der Abnormalität)! Mit lát, illetve mit láthat a nő? A sokszor láthatatlan keretek mindig adottak; a korszak, a kultúra, a történelem a legszorgosabb keretező.Tovább

A szerző további cikkei

Báron György
A zseni árnyéka

(Caravaggio árnyéka. Olasz–francia film. Rendező: Michele Placido)

Placido új biopicje ezzel szemben éppen olyan, amilyennek a plakát vagy a rövid előzetes alapján elképzeljük. Benne mozgalmas tablókban, zsúfolt nagytotálokban elevenedik meg a középkori korabarokk al- és felvilága. A kalandos életút ugyan látvány után kiált (ezt valamiért, tévesen, filmszerűnek vélik), ám Caravaggio sötét hátterű intim tablóitól semmi nem áll távolabb, mint az efféle látványosság. Azokban a szenvedély belül izzik, míg a filmben sztorikban és akciókban ölt testet.Tovább

A szerző további cikkei

Molnár Zsófia
Időkapszula

(Vivarium Studio / Philippe Quesne: Le jardin des délices. Avignoni Fesztivál / Arte Concert, augusztus 9-ig.)

Az értelmezés lehetőségei persze kimeríthetetlenek, akárcsak Hieronymus Bosch címadó festményét szemlélve. De Philippe Quesne ezúttal sem közvetlenül dekódolható elemekkel dolgozik, inkább közös kulturális referenciákkal, noha a triptichon (elenyésző) részben megelevenedik – az sem rossz szórakozás, hogy előadás után keresgéljük a képen, a szereplők melyik beállása vagy alakzata hol bújik meg a boschi kavalkádban.Tovább

A szerző további cikkei

Csengery Kristóf
Szabadító szonáták

(Beethoven: Complete Works for Cello & Piano. Ildikó Szabó, István Lajkó. Hungaroton)

A cselló felszabadítója a zenetörténetben az a zeneszerző, aki amúgy is a szabadság bajnoka, hiszen ő írta a „szabadító opera” gyanánt ismert műfaj fő művét, a Fideliót, és a 9. szimfónia kulcsfogalmát (Freude = öröm) sem volt nehéz Freiheitra (= szabadság) átértelmeznie Leonard Bernsteinnek egy történelmi jelentőségű koncerten, a berlini fal leomlásakor. Beethoven és a szabadság: két jó barát. Aligha lepődhetünk meg tehát azon, hogy a bonni születésű mester a csellót is fölszabadította, életművében olyan elképesztő gazdagságú és tökéletességű – nyolc lenyűgöző remekműből álló – csellórepertoárt hozva létre, amilyent sem előtte, sem utána soha senki nem teremtett az egész zenetörténetben.Tovább

A szerző további cikkei

Fáy Miklós
All-Vergyi program

(Verdi-gála – Veszprém, július 14.)

És ott van Anna Netrebko, aki most is Anna Netrebko, most is pontosan tudja, hogy mennyi az a minimum, amit adnia kell ahhoz, hogy senkinek ne okozzon csalódást, és nem is okoz. Olyan operák részleteit is hallani most a gálán, amelyeket már tejes egészében aligha hallani tőle, Rigoletto-négyest, és a ráadás a Traviata, a Brindisi, de nem kettesben, hanem hármasban, ezen sem nevet senki a nézőtéren, de nem hagyják kizökkenteni magukat, énekelnek, táncikálnak, van ez az opera nevű műfaj, ez is belefér.Tovább

A szerző további cikkei

Károlyi Csaba
Paraprovokáció

(Ezitta Fórum Para-Kovács Imrével, Klubrádió, július 12.)

Ezen a napon váratlanul Para-Kovács Imre szólalt meg negyed egykor. Na, akkor nem kapcsoltam ki. Nyári menetrend van, kicsit minden fölborult. Para-Kovács ritkán vezet betelefonálós műsort. Üdítő jelenség a Reggeli gyorsban is, főleg, ha kavarodás van, látszólag nettó ökörködik, valójában van benne rendszer. Spontán dialóghelyzetben még jobb, mint a hírmagazinban.Tovább

A szerző további cikkei

Csepelyi Adrienn
75 millió lélek elárulva

(A Hillsong titkai, Disney+)

A Hillsong titkai közel sem hibátlan dokusorozat, de rendkívül fontos, hisz az első feldolgozása egy szövevényes, jelenleg is alakuló ügynek. Érezhető az alapos újságírói munka, kellő távolság híján azonban még inkább csak afféle összesítése annak, amit eddig tudunk. A zenei szerkesztés briliáns, telis-tele van videoklipszerű képi megoldásokkal (bevágott archív képek, filterek stb.), ami miatt végig van egyfajta finom iróniája is a sorozatnak. Az áldozatokat, a Hillsong ellen kifogást emelőket viszont empatikusan kezeli.Tovább

A szerző további cikkei

Csuhai István
Egyből kettő

► Charlotte Wood: A gyerekek. Fordította Morcsányi Júlia. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2023, 271 oldal, 4299 Ft

A gyerekek esetében a találomra választásnál garancia volt a szememben a szerző nemzetisége (a se nem Amerika, se nem Anglia, mégis angolszász Ausztrália hasonlíthatatlan természeti tágasságával és különleges urbanizációjával mindig is rendhagyó színhelye az irodalmi fikciónak), életkora (az 1965-ben született Charlotte Woodnak első zenéit sercegő bakelitlemezekről vagy elakadó/visszatekerendő kazettás magnóról kellett hallgatnia, kezdetben nyilvánvalóan filmre fényképezett, legelső fogalmazványait még egészen biztosan írógéppel pötyögte A/4-es géppapírra, sort váltott és alighanem indigót is tett a befűzött papírlapok közé, és volt jócskán idő, hogy leveleit postai úton juttatta el a címzettekhez), magyar kiadója (a Magvető Könyvkiadó mégiscsak a Magvető Könyvkiadó), illetve a regény fordítójának, Morcsányi Júliának a személye (akinek Cormac McCarthy-fordítását, az Isten gyermekét igen nagy becsben tartom).Tovább

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Andócs Zoltán. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább

A szerző további cikkei

Hermann Veronika
Ex libris

Benedek Ágota: Állva maszturbálok: szorongásnapló
Aradi Péter: A csend, amire vágytál
Légrádi Gergely: Alkalomadtán
Deres Kornélia: BOX

A szerző további cikkei

D. Magyari Imre
Önéletrajz 5.0

► Ladányi János: Meglelt emlékeim. Utazásaim és maradásaim története. Aura Kiadó, Budapest, 2022, 204 oldal, 3500 Ft

Ladányi János írás közben arra is rájött, a négy kötet egyik kényszerű szerepe, hogy elmagyarázzák a „nagyon fiataloknak” azokat a dolgokat, amiket a szüleiknek, a családjuknak kellett volna. Mert korántsem vidám és súlytalan családi és szakmai anekdoták füzére a négy korábbi kötet, amiknek a legújabb mintegy tisztázata, újraírása.

A Meglelt emlékeimben persze jócskán találunk derűs történeteket is, iskolai ünnepélyekről, kamaszkori pincérkedésről, utazásokról, szeretőkről és házibarátokról. Az emlékezet ilyeneket is őriz. De Ladányi gyakran még ezekben is felvillantja a kort.Tovább

A szerző további cikkei

Csepeli György
Megtörtént családregény

► Levelek a Kner család életéből, 1938–1949. Válogatta, az utószót és a jegyzeteket írta Erdész Ádám. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2023, 725 oldal, 7999 Ft

A levelek alapján kibontakozó családregény csúcspontja Imre fia, Mihály levele, melyet 1945. december 5-én a család Gyomán maradt jó barátjának, az innovatív kisgazda-politikusként ismert Rácz Lajosnak írt. A levél írója bejelenti, hogy az 1944-ben történtek után nem kíván tovább élni. Mint írja, „ha valaki, akkor én igyekeztem beleilleszkedni a magyarságba és igyekeztem magamnak is úgy feltüntetni a dolgot, hogy ami történt nem a magyarság bűne volt. Azonban úgy látszik, az én esetemben nem válik be az, hogy az idő mindent meggyógyít. Minél messzebb kerülök időben ezektől a dolgoktól, csak annál tisztábban látom át, hogy milyen tudatos aljassággal és előre megfontolt szándékkal történt minden”. Az egykori Kner-villában berendezett múzeum vitrinében ma is olvasható levél minden sora vádirat az emberi aljasság és gonoszság ellen. Mihály szerint „az emberiség olyan lejtőre jutott, amelyből talán már nincsen visszaút”.Tovább

A szerző további cikkei

Borsik Miklós
A meteortól a varangyig és vissza

► Sirokai Mátyás: Hangszerek egy távoli kézben. Versmontázsok egy regénytrilógiából. Fiatal Írók Szövetsége, Budapest, 2023, 84 oldal, 3000 Ft

Viszont aki a hibriditás (nyelvi regiszterkeverés) fokozását várná, azt látja, hogy Sirokai verseskötete homogénebb, mint a regény. De mi tette egységessé? Talán a szépségvadászat. Főleg azok a Bartók-töredékek köszönnek vissza, amikben az ahítat és a cinizmus keveredik, mindig úgy, hogy az artikuláció harmonikussága nem szűnik meg akkor sem, ha a bomlás kerül szóba.Tovább

A szerző további cikkei

Deczki Sarolta
„Nincsen kiút a valóságból”

Az ÉS könyve júliusban – Krusovszky Dénes: Levelek nélkül. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2023, 444 oldal, 5499 Ft

De olyan értelmezés is lehetséges, mely a mai viszonyokra vonatkoztatja a fák pusztulását, hiszen Magyarországon ma olyan rendszer van, mely ott pusztítja a fákat és a természetet, ahol tudja. A város lakói is egy idő után dühödten elkezdték vágni a fákat, egyfolytában visítanak a láncfűrészek. Krusovszky maga is azt mondja, hogy bármennyire próbált eltartani minden direkt politikai utalást, az élet mégis lemásolta az irodalmat: „Mondjuk a címen – Levelek nélkül – is jót nevettem utólag: az elmúlt hónapok kedvenc köztémája a lombok nélküli lombkorona sétány, úgy látszik, tényleg nincsen kiút a valóságból.” A levelek és a zöld eltűnése erre az ember- és természetellenes barbár ösztönre, ennek az egész életet megmérgező jellegére is utalhat, anélkül, hogy kimondanánk, kik a tettesek. Arra, hogy az egész ország meg van fertőződve, csapdába esett, melyből nincs kiút. Sorvad az élet, fogy az erő.Tovább


INTERJÚ

Laczó Ferenc
Az orosz birodalmiság átka
Beszélgetés Martin Schulze Wessel német történésszel



PÁRATLAN

Lázár György
NEM ADJUK FEL

A szerző további cikkei








(celebrálja Nyerges András)
HETI TEXTUS

A szerző további cikkei

Szikszai Károly
BRIGÁDNAPLÓ


dátum: Nincsenek megjegyzések: