2023. július 7., péntek

"NEM LESZ, AKI MEGÚJÍTSA AZ OKTATÁST"

SZABAD VONALZÓ
Szerző: PILZ NOLIVÉR
2023.06.26.



Ha ez az ötvenes pedagógusgeneráció eljutott odáig, hogy meg sem akar újulni, akkor másik generáció pedig nincs is… nem lesz, aki megújítsa az oktatást, ha ez így marad – ezt Pilz Olivér mondta el a Momentum oktatással foglalkozó konferenciáján.


AMI A HÁZASSÁGKÖTÉSEKET ILLETI, MAGYARORSZÁG EGYRE JOBBAN HASONLÍT A 19. SZÁZADI ANGLIÁRA

QUBIT
Szerző: SZABÓ ATTILA
2023.07.04.


A gazdagok egyre inkább csak gazdagokkal házasodnak, a diplomások is csak egymás között keresik a párjukat, ami tovább csökkenti az egyébként is alacsony szintű társadalmi mobilitást, és hozzájárul a rendiesedéshez.

Az utolsó elérhető adatok szerint az Európai Unión belül Magyarországon a legmagasabb az egy főre eső házasságok száma. Nálunk ezer emberre 7,4 házasság jut, míg az EU átlaga 3,9. Nem volt ez mindig így: 2011-ben, a Fidesz házassághoz kötött családpolitikai intézkedései előtt Magyarországon 3,6 volt ez az arányszám.

És bár egyes kutatások szerint a házasságban élők boldogabbak és több pénzt keresnek, mint a többiek, a nyugati társadalmakban, így nálunk is jellemző a házasság intézményének rendiesedése: a gazdagok jellemzően gazdagokkal, a diplomások diplomások diplomásokkal házasodnak, ami kifejezetten negatív hatással van a társadalmi mobilitásra, vagyis arra, hogy mennyi átjárás van az egyes csoportok, osztályok, rétegek között...

EGYRE ROMLIK A MODELLVÁLTÓ EGYETEMEK TELJESÍTMÉNYE A FELSŐOKTATÁSI RANGSOROKBAN

EDULINE
Szerző: SZÉKÁCS LINDA
2023.07.07.


Modellváltás, Erasmus-ügy, az akadémiai szabadság romlása. Ez csak néhány azok közül a tényezők közül, melyek ahhoz vezethettek, hogy az elmúlt három évben egyre hátrébb csúsztak a QS felsőoktatási rangsorában a modellváltáson átesett magyar egyetemek.


Néhány nappal ezelőtt tette közzé a legfrissebb globális felsőoktatási rangsorát a Quacquarelli Symonds (QS). A 90-es években alapított brit vállalat az egyik legbefolyásosabb felsőoktatási rangsorrá nőtte ki magát az elmúlt húsz évben a Times Higher Education és az Academic Ranking of World Universities rangsorai mellett, melyben rendszeresen kapnak helyet magyar egyetemek.

A frissen megjelent, a világ több mint száz országának körülbelül 1500 intézményét listázó QS Word University Rankings rangsort eddig olyan szempontok alapján állították össze, mint

- az akadémiai elismertség,
- a munkáltatói megbecsültség,
- a tudományos munkák idézettsége,
- az oktatók és hallgatók aránya, továbbá
- a külföldi hallgatók aránya.

a 2024-es listában viszont már 5-5 százalékos fajsúllyal figyelembe vették a nemzetközi kutatási hálózat indikátorát, a végzett hallgatók foglalkoztatási eredményeinek mérőszámát, továbbá a fenntarthatóságot is, melynek alapján az elmúlt években már külön egyetemi rangsort is készítettek.

Mindezek alapján az idei listába összesen tizenegy magyar egyetem került be. A legjobb helyezést a Szegedi Tudományegyetem szerezte meg, amit a lista 601-610. helyére rangsoroltak, ezt követi a Debreceni Egyetem a 671-680. helyen, a harmadik helyen pedig egy budapesti intézmény, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, ami idén a 701-710. helyig jutott fel, de felkerült a világ legjobb egyetemeinek listájára 

- a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is a 741-750. helyen
- a Pécsi Tudományegyetem a 801-850. helyen
- a Budapesti Corvinus Egyetem 1001-1200. helyen
- a Széchenyi István Egyetem - 1001-1200. helyen
- a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem 1001-1200. helyen
- a Miskolci Egyetem 1201-1400. helyen
- az Óbudai Egyetem 1201-1400. helyen, továbbá
- a Pannon Egyetem a 1201-1400. helyen.

Akár jó hír is lehetne, hogy ennyi magyar intézmény még soha nem szerepelt egyszerre a ranglistában, a helyzet sajnos az, hogy az itt felsorolt egyetemek többsége több helyet is rontott a korábbi évek helyezésén.

Száznál is több helyezést rontottak

A QS-rangsor alapján az elmúlt években töretlenül a Szegedi Tudományegyetem volt Magyarország legjobb egyeteme. Míg azonban az intézmény a 2021-es rangsorban a lista 501-510. helyét foglalta el, a 2021. január 29-i modellváltása után ahelyett, hogy még előrébb menetelt volna (hiszen a kormány szerint a fenntartóváltás, tehát az állami kézből magánkézbe való kerülés célja épp az egyetemi autonómia erősítése, a gazdagabb hazai és nemzetközi együttműködések kiépítése, továbbá az egyetemek a munkaerőpiac igényei szerinti átalakítása lett volna), inkább elkezdett visszacsúszni és gyengébb helyezéseket elérni.

2022-ben és 2023-ban például a rangsor 551-560. helyét szerezte meg, míg a legfrisebb, 2024-es rangsorban már "csak" a 601-610. helyig menetelt.

Ugyanezt a tendenciát véltük felfedezni a szintén modellváltáson átesett pécsi, debreceni és Budapesti Corvinus Egyetem esetében is, de visszább csúszott a listán a Miskolci Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a győri székhelyű Széchenyi István Egyetem is...

SZÁZMILLIÁRDOS TÉTELBEN INGATLANOZOTT, LE IS CSAPOTT A SZÉKHÁZ ÁTOK A NEMZETI BANKRA

G.HU
Szerző: VÁCZI ISTVÁN
2023.07.07.


A gazdaságban jól ismert jelenség a felhőkarcoló-átok, amikor egy-egy kiemelkedően magas épület elkezdése egyben a gazdasági ciklus tetejét is kijelöli, és onnan már lefelé vezet az út, akár egy nagyon súlyos válságba. Az egybeesés azért nem véletlen, mert a fellendülés késői időszakában bátrak a befektetők, és könnyen adnak forrást olyan presztízsberuházásokra, amelyeknél bizonytalan a megtérülés.

Ezt a megfigyelést néha egyes vállalatokra is alkalmazzák, és ennek alapján nem feltétlenül akkor kell befektetni egy cégbe, amikor egy látványos székházat épít. Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem egy vállalat, bizonyos értelemben mindannyian a részvényesei vagyunk, és valami hasonló történt vele az utóbbi években: miután elkezdett százmilliárdos tételben ingatlanozni, olyan válság jött, amely ezermilliárdos nagyságrendű veszteséget okoz a jegybanknak.

Az MNB gazdálkodása pont emiatt – a várhatóan 2000 milliárd forint körüli idei vesztesége miatt – került előtérbe az utóbbi hetekben-hónapokban. Ha nem lesz törvényi változás, akkor a negatívvá váló saját tőkéjének ötödét a költségvetésből kell pótolni 2024-ben. Ez viszont nincs betervezve az amúgy is ingatag alapokon álló büdzsébe. Az MNB szerint erre nincs szükség, mert negatív saját tőkével is képes ellátni feladatát, az erről szóló javaslatot már át is adta a kormánynak. A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón azt mondta, támogatják ezt a javaslatot.

A jegybank veszteségének legfőbb oka a kamatszint magasra emelése, amit a forint tavaly októberi megrogyása és a vágtató infláció kényszerített ki. Így viszont a pénzintézetek nála elhelyezett betétei után nagyon magas kamatot kell fizetnie, és ezt már nem képes ellentételezni a forint gyengülésének köszönhető nyereség. Ebben jelentős szerepet játszott a jegybank gazdaságélénkítő tevékenysége, amelyet még akkor is folytatott, amikor már enélkül is dinamikusan nőtt a gazdaság. (Ezt részletesen is kifejtette Surányi György korábbi jegybankelnök egy kerekasztal-beszélgetésen.)...

EZ A VALÓSÁG: DRASZTIKUSAN CSÖKKENT A HÁZIORVOSOK SZÁMA

NAPI.HU
Szerző: KONCSEK RITA
2023.07.06.


A KSH 2022-es évet összegző egészségügyi adatai szerint több mint 80 alapellátó orvossal kevesebb praktizált tavaly, mint egy évvel korábban. Tízezer lakosra hat alapellátó orvos jutott. Az orvosok korfája sem kedvez a betegellátásnak: egy év alatt közel 600 orvossal nőtt a 70 év feletti gyógyítók száma.


Tavaly év végén tovább csökkent Magyarországon az alapellátó orvosok száma. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2022-es évet összegző adataiban azt írják: az orvosok száma általában nőtt, viszont a háziorvosoké és a házi gyermekorvosoké tovább csökkent az előző évihez képest. 2022 végén már a kritikus 6000 orvosnál is kevesebb orvos látta el a betegeket a praxisokban, a statisztikai adatok szerint összesen 5725 háziorvos és házi gyermekorvosról tudott a KSH, egy évvel korábban 5807 alapellátó orvos praktizált, vagyis több mint 80 orvossal kevesebb.

A háziorvosok számának csökkenése 1998 óta tart. Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár többször is hangsúlyozta, az alapellátás megerősítése a prioritások között szerepel...

SZENTPÉTERI NAGY RICHARD: A KORMÁNYPÁRTI KÉPVISELŐK NEM ÖNÁLLÓ SZEMÉLYISÉGEK, CSAK GOMBOK

HÍRKLIKK
Szerző. NÉMETH-KÁLLAI SZILVIA
2023.07.06.



Itt semmi sem az, aminek látszik. A parlament nem parlamentként működik, ahogy a minisztériumok sem minisztériumokként, a kormánypárti képviselők pedig arctalan masszák, akiknek a kormányzat nem kíváncsi a véleményére, csak azért kellenek, hogy megnyomják a gombot szavazáskor – véli Szentpéteri Nagy Richard. A Hírklikk a parlament eheti rendkívüli ülése kapcsán kérdezte a politológus-alkotmányjogászt, hogy szerinte miért gyorsították fel ennyire a parlamenti munkát.


Mondhatnánk, hogy azért gyorsították fel a parlamenti munkát, mert jön a nyári szabadság, de sajnos nem ez a magyarázata – felelt Szentpéteri Nagy Richard. Az alkotmányos demokráciának megvannak a különböző szervei, mint például a parlament, a kormány és így tovább, amik látszólag Magyarországon is megtalálhatóak, csak itt teljesen más funkciót látnak el, mint egy alkotmányos demokráciában. A parlamenti képviselők között teljesen arctalan emberek, személyiség nélküli személyiségek vannak. Nem is tudjuk a nevüket, és nem is kell tudnunk, ahogy a kormánytagokét sem. Ugyanis ők azért vannak ott, hogy rábólintsanak, gombot nyomjanak a szavazásoknál – magyarázta tovább az alkotmányjogász.

Szerinte minden kormánypárti módosító javaslatról is úgy szavaznak, hogy előtte el sem olvassák azt, amire nyomják a gombot. De nincs is rá szükségük, hiszen a következő pillanatban lehet, hogy egy új módosító felülírja. Az is lehet, hogy 250 módosító lesz egyetlen délután alatt, és lehet, hogy a következő alkalommal megint, és így tovább. Hiszen nincsenek elkészült anyagok, mert a parlament elé olyan szövegek kerülnek, amelyek az utolsó pillanatban is változhatnak...

„PEDAGÓGUS NÉLKÜL PEDIG EZT A PROBLÉMÁT NEM LEHET MEGOLDANI” – RÉSZLETEK EGY FONTOS INTERJÚBÓL*

OFOE BLOG
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2023.05.06.



Lannert Judit az  Országos Közoktatási Intézet Kutatási Központjának volt igazgatója, a T-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ alapítója, oktatáskutató, adott egy rendkívül lényegre törő (sokunk számára megrendítő) interjút a Válasz Online munkatársának. Honlapunkon ebből a beszélgetésből adunk közre részleteket. Feltétlenül ajánljuk a teljes anyag elolvasását mindenkinek, aki felelősséget érez a látványosan összeomló közoktatás helyzetéért, az ország jövőjéért.

„Nem tudom pontosan, mi van a politikusok fejében, gyanítom, más van a köznevelésért felelős államtitkár Maruzsa Zoltánéban és más Orbán Viktoréban, de az biztos, hogy mindenki hoz magával egy oktatási modellt a gyerekkorából. Minden új intézkedés esetében felfedezhető, hogy mintát ad számukra a Kádár-korszak oktatása, amit pedig nagyon hiányolok, az a kreativitás. Maruzsa Zoltán gondolkodását körülbelül 200 évvel ezelőttre tudnám elhelyezni. Az, hogy a szakképzés minőségét megpróbálják javítani, még jó döntés is lehetne, de egyelőre nem sikerül nekik, mert ehhez tényleg jó pedagógusok kellenének. Ha viszont a tanárokkal szemben bizalmatlanok, teljesen elveszítik ezt a réteget. Pedagógus nélkül pedig ezt a problémát nem lehet megoldani. Már azzal mellélőttek, hogy azt gondolták, a helyzet magától megoldódik.

(…)

A magyar közoktatás most és korábban is erre volt felépítve és magától értetődőnek tartották, hogy alacsony béren is működik, most pedig azért vannak bajban, mert a megszokott minta nem megy tovább. Magyarországon a közszolgáltatások színvonala folyamatosan épül le. Ott tartunk, hogy hiába akarnak elitképzést az egyházi iskolákban, már ott sincs elég tanár. Lehet magán fogorvosi rendelőt nyitni, de magánonkológiát már nagyon drága lenne felállítani, ugyanígy lehet magániskolát is csinálni, de magántanárképzést indítani beláthatatlanul sok költséggel járna. Ezt okosba már nem lehet megoldani, ezért vannak bajban.

(,,,)

Azt gondolom, nem az a legfontosabb, hol vagyunk a rangsorban (mi amúgy a középbolyban vagyunk), sokkal inkább az, hogy például a kezdetek óta folyamatosan nálunk határozza meg legjobban a tanulók eredményét a családi háttér. Ezzel foglalkozni kéne, mert ez mutatja a mobilitás leállását és a társadalom kasztosodását. Ebből látjuk azt is, hogy egy idő után nem lesz megfelelő munkaerő az akkumulátorgyárakban sem. Ha ez így megy tovább, gyorsan kialakul egy nagyon vékony elit, egy importált szakmunkás és egy nagy leszakadó réteg. Ezt azért sem engedhetjük meg magunknak, mert ha ez bekövetkezik, az elit gyerekei nem fognak ittmaradni az országban. Ami felé most tartunk, az leginkább a Kádár-korszakban működne, amikor zárva voltak a határok.

(…)

A digitális technológia számtalan lehetőséget hoz, amit ki lehetne használni, de Magyarországon félreértik ennek a jelentőségét. A digitális eszköz nem tanításra jó, hanem értékelésre. A magyar iskolákban egy félévben írnak mondjuk három dolgozatot a diákok. Ha az elektronikus naplóba év elején bekerül egy kettes, a gyerek hiába ír utána két ötös dolgozatot, akkor sem kaphat félévkor jelest. Viszont a motivációját tökéletesen leépítjük ezzel a módszerrel. Ha azonban egész félévben pontszámokat gyűjthetne, ahogy az online videójátékokban, akkor nagy küzdelem árán felhozhatná a jegyét akár ötösre is. Van, ahol inverz iskolát hoztak létre, figyelembe véve, hogy a személyre szabott oktatást a gépekkel lehet a legjobban elérni. A diákok otthon tanulnak, egy szoftver érzékeli, mi megy nekik, mi nem, és aszerint adja a feladatokat. Iskolába csak azért mennek be, hogy megtanulják a közösségi létet, megbeszéljék az anyagot, de a tanulás jellemzően egyéni tevékenység. 

(…)

A kialakult helyzetre nincs gyors megoldás, de a béremelés az egyik alapfeltétele a változások elindításának. A pedagógusok nagy többsége sajnos módszertanilag nem tekinthető száz százalékban felkészültnek, ami csak részben az ő hibájuk, mert a mindenkori kormányok dolga lenne a közszolgáltatás színvonalas fenntartása. Ebbe a rendszerbe változtatások nélkül pénzt bevinni pazarlásnak tűnik. Kellene egy stratégia, amely a kezdőbérek emelésével behozná a fiatalokat, le kéne ülni egymással tárgyalni és mindenkinek kéne hoznia áldozatokat. Helyi szinten ki lehetne dolgozni némely iskolák összevonását, és meg kéne értetni a tanárokkal és a lakosokkal, hogy vagy helyben lesz az iskolájuk, de nem lesz jó, vagy kicsit utazniuk kell hozzá, de jó lesz. Ezeknek a folyamatoknak a beindításához azonban bizalom kell, kommunikáció és nem kevés idő. Az igazsághoz tartozik, hogy korábban sem volt törekvés arra, hogy az oktatást valódi nemzeti üggyé téve, minden érdeket összevetve, mégis szakmaisággal, de a politikából kiemelve kezeljük, ahogy például a finnek, akiknél tizenöt évre jelölik ki az érettségiért felelős szakembert, aki kormányoktól függetlenül végzi a dolgát.

– Igaz, hogy a „kritikai gondolkodás” fogalmát az utóbbi tizenkét évben kiirtották minden tanügyi dokumentumból, és azt a „megértő gondolkodás” fogalmával helyettesítették?

Ez annyira koncepciózusan így történt, hogy amikor a PIAAC országos jelentést írtuk, akkor a kritikai gondolkodás mellett a tanulóközpontú szemléletet is kihúzta belőle Maruzsa helyettese. Szerintük nem lehet kritizálni, csak meg kell érteni a másikat. Pedig a kritikai gondolkodás és kreativitás ugyanúgy a fegyelemről szól, arról, hogy egy régi szabályt átlépek, azért, hogy egy újat, jobbat hozzak létre. A tanulóközpontúság fogalmáról azt gondolták, azt jelenti, hogy az történik, amit a tanuló akar, ezért lecserélték differenciálásra. Pedig a tanulóközpontúság nem azt jelenti, hogy megkérdezem Pistikét, mit akar csinálni és az lesz, hanem azt, hogy én tudom, Pistike mit tud, mit kell tudnia és mit kell csinálni ahhoz, hogy fejlődjön. A differenciálás alatt ezzel szemben azt értik, hogy aki nem tud annyit, attól kevesebbet kell elvárni, miközben ez egyenlő azzal, hogy parkolópályára tesszük és elzárjuk számára a fejlődés útját.”

 

*„Maruzsa Zoltán gondolkodását körülbelül 200 évvel ezelőttre tudnám elhelyezni” – oktatáskutató a káosz okairól – Válasz Online (valaszonline.hu)

(Az interjút Sashegyi Zsófia készítette)

ITT OLVASHATÓ

NEM CSAK A REKTORVÁLASZTÁS MIATT HAGYTA HÁTRA A TOKAJ-HEGYALJA EGYETEMET STUMPF ISTVÁN

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABÓ M. ISTVÁN
2023.07.06.


Közel állt Stumpf István szívéhez a Tokaj-Hegyalja Egyetem, ám hatalmi játszmák miatt szembekerült az általa vezetett irányítótestület többségével is. A kuratóriumi elnök távozásával Sárospatakon ismét új fejezet kezdődik, a világhírű borászképzés megvalósításától azonban egy lépéssel távolabb is kerülhetnek.


Június 5-én kora este Stumpf István, az első Orbán-kormány kancellárja, egykori alkotmánybíró, aki legutóbb az egyetemi modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztosként rapid gyorsasággal szabatta át a teljes magyar felsőoktatást, meglepő közleményt tett ki Facebook-oldalára. A Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke közölte, hogy a sárospataki intézetben a rektorválasztás szenátusi döntését felülíró kuratóriumi szavazás miatt lemondott posztjáról. Sok lap az erről elsőként beszámoló Index narratíváját vette át , ami azonban az egyetemen történteknek csak egyik olvasata.

A teljesebb kép megismeréséhez nem vitt közelebb a főszereplők hallgatása, de az sem, hogy a lemondás másnapjára összehívott egyetemi megbeszélés Telexnek kiszivárogtatott hanganyaga a zavaros helyzet visszaigazolásán túl kevés kapaszkodót adott a történtek megértéséhez. Nem vált érthetőbbé attól sem, hogy a nyilvánosságban Stumpf István egy héttel később angolul csak megismételte eredeti közleményét, amely szerint június 20-án megválik tisztségétől. Megkeresésünkre is csak annyit válaszolt, hogy „az elnöki közleményben minden lényeges dolgot elmondtam, spekulációkkal pedig nem foglalkozom”.
Kuratórium a szenátussal szemben

A hírekből a következő helyzet vált ismertté: a rektorválasztáson döntést hozó szenátusi többség ugyan az egyetemen a Tokaj School of Wine Business néven komoly médiavisszhangot is generáló, felsőfokú szakképzőt irányító Fiáth Attila borakadémikust támogatta, de a szenátusi döntés jóváhagyására hivatott, az egyetemet irányító alapítványi kuratórium – az elnök Stumpf István akarata ellenére – nem ezt az eredményt hirdette ki. Az öttagú kuratórium 3:2 arányban a tavaly júniusban egy évre ideiglenesen megbízott rektort, Horváth Ágnest hozta ki győztesnek. A döntéssel a kuratórium „sérti a rektorjelölt választásának jogszabályi rendjét és az egyetemi önállóságot” – fogalmazott Stumpf az elnöki lemondását indokolva. A Stumpffal szemben szavazók (Molnár Péter, a Tokaji Borvidék hegyközségi tanácsának elnöke, Sauska Krisztián, a családi borászat alapítója és Wáberer György, a kuratóriumi tagságért a Tokaj–Zemplén térség fejlesztéséért felelős kormánybiztosi pozícióról is lemondó üzletember) szerint azonban a kuratóriumnak nemcsak a vétóhoz, hanem a sorrend állításához is volt joga, így születhetett az a döntés, hogy Fiáth Attila rektorjelöltségének elutasítását követően a másik jelöltet favorizálták. Stumpf értelmezésében ez így nem jogszerű, mert a kuratórium csak arra jogosult, hogy – ha nem fogadja el a szenátus döntését – újraszavazásra visszaküldje a kérdést.

Az ügy főszereplőit közvetlenül is megkerestük kérdéseinkkel, és azt is felajánlottuk, hogy elmondhatják a történtekkel kapcsolatban a saját verziójukat. Utóbbi felvetésre nem volt érdemi válasz, a feltett kérdésekkel kapcsolatban Molnár Péter és Horváth Ágnes írt vissza, Wáberer György és Fiáth Attila cikkünk megjelenéséig nem reagált. Az elmúlt hetekben azonban megkerestük a Tokaj-Hegyalja Egyetemen (THE) történtek sok közvetett szereplőjét, ismerőjét és érintettjét is. Közülük végül bő féltucatnyian döntöttek úgy, hogy elmondják, az általuk látottak és tapasztaltak alapján mi és hogyan vezetett, vezethetett el a tavaly még teljes egyetértésben munkához látó ötfős kuratórium kettészakadásához...

KOSSUTH TÉR

JÓREGGELT EURÓPA
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2023.07.06.


Láttam tegnapelőtt a képeket a Kossuth térről. Ahol a státusztörvény ellen tüntettek. Azóta hagyom magamban leülepedni a dühöt. Mostanra sikerült. Úgyhogy tárgyilagosan és mindenféle indulattól mentesen írom ezt a néhány sort.

Van egy javaslatom a csúti hordóhasúnak. Zárja be az iskolákat. Mindet. Általánost, középiskolát, egyetemet, mindent. Tudom, hogy ez a végcél, most csak azért szólok, mert nem érdemes tovább "finomkodni". Mindenféle átlátszó, primitív, ostoba kis trükkökkel közelíteni a totális elbutítást. Fölösleges, csak késlelteti a kívánatos eredmény megvalósulását.

Futballista úr, ne vacakoljon, zárjon be. Nem fog történni semmi. Ennyi ócskalelkű, jellemtelen senkiházi, mint a magyar tanártársadalom nem lehet akadály, ezek bambulnak elő a fejükből, még csodálkozni sem fognak. Nem kell tartani tőlük, elmennek közmunkásnak, esetleg beállnak legelni a birkák közé, ott legalább rokonszelleműek között érezhetik magukat. A tanárok, akik tényleg azok voltak, már elmentek, azok már semmilyen veszélyt nem jelentenek, a maradék meg használható massza lesz a munkaalapú társadalomban, például meg lehet őket tanítani akár kapálni is. A szellemi színvonaluk talán elég lesz, erkölcsi tartásra meg nincs semmi szükség a kukoricaföldeken, annak a totális hiánya különben is nagyon praktikus. Ebben a tanárok mellesleg nem különböznek a többi foglalkozásútól, az orvosok gerinctelensége például etalon lehetne mindenki számára, jellemtelenségben még van hová süllyedni.

Ha most bezár, futballista úr, sok remek épület felszabadul, a gazellaarcú gázszerelő majd épít belőlük mindenfélét, hőerőművet, magtárakat, ami éppen kell a szovjet és kínai gazdaság európai felvirágoztatásához. Azt az élvezetet persze csökkenti, amit az oktatás lassú elrohasztása okozna, naponta megújuló gyönyörökkel, de ezt pótolja majd a rohamosan elhülyülő ifjúság látványa, amint szíjjártóféle futballistafrizurával ellepik a stadionok tribünjeit, visznek magukkal a természetesen megmaradó, a laktanyákban tartott honvédelmi oktatás során használt fegyvereket, minden meccs végén lesz lövöldözés, milyen spektákulum, futballista úr! A sok jajgató fiú és lány. És lehet mindennap mondani, hogy mi a békepártiak vagyunk, és tudjuk, hogy az általunk hőn óhajtott békéhez a totális háború vezet.

Tanárnők, tanárurak, közeleg a kánaán, lehet menni a mezőre. Nem kell a sok rohadék gyerek közé naponta bemenni, ezek a megátalkodott szörnyetegek még maguk nélkül is elmentek tüntetni. A tanárnőkért és tanárurakért. És maguknak nem sült le a bőr a képükről, keményen otthon maradtak.

Van még egy középkorias szólásom ide a végére. Legyenek átkozottak, mindörökké.

"A STÁTUSZTÖRVÉNY BEVEZETÉSÉVEL A KORMÁNY ÖNMAGA ELLEN DOLGOZIK." -| NAHALKA ISTVÁN A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2023.07.06.



A Reggeli Személy 2023. július 6-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Nahalka István oktatáskutató volt.

GÁBOR GYÖRGY: ÁLLATFARM

SZABADSÁG KLUB
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.07.07.


Azt hiszem, Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke a hazai politikai élet, egyúttal önmaga mélypontját abszolválta, a legsötétebb, szédítő mélységet, amelyhez foghatót aligha találni a civilizáltnak mondható országok sorában. Ezzel a produkciójával önmagát is állattá kvalifikálta, olyanná, amely nem is létezik: neki Jorge Luis Borges Képzelt lények könyve c. munkájában a helye. Mondjuk ő a Kiméra, ez az oroszlánfejű, kecskehasú, kígyófarkú lény, vagy ahogy Vergilius megemlékezik róla az Aeneis VI. énekében, ő a „lángköpő”; Plutarkhosznál szimpla kalózkapitány, amúgy sosem látott vagy tapasztalt szörnyeteg, aki téveszméiről, fenyegető, félelmet keltő kijelentéseiről vált ismertté. Rabelais, a XVI. századi zseniális francia író találó iróniával tette fel a kérdést: „egy semmiben imbolygó kiméra vajon ehet hátsó gondolatokat?”


Magyarországon a tegnapi napon a politikai kommunikáció radikális fordulatot vett. Hadházy Ákos országgyűlési képviselőt, aki azután mert érdeklődni, hogy miként alakulhatott át Orbán Viktor hivatalos egyiptomi útja Orbán Viktor és feleségének közpénzből támogatott olaszországi magánútjává, s mi indokolta ezt a közel 1.000 km-es kitérőt, Magyarország miniszterelnöke az őt körülvevő, hálásan és engedelmesen röhögcsélő sleppje előtt – nem mellesleg idegesen rángatózva és erőltetett kényszervigyorral a képén – karcos lemezen megakadt lemezjátszó tűre emlékeztető módon, többször egymás után önfeledten „sompolygó sunyi rókának”, „szőrét hullató rossz vidéki rókának” stb. mondta el.

Orbán Viktor – és készségesen röhögő szolgahada – egyszóval úgy véli, hogy mostantól, kizárólag keresztény-nemzeti alapon, a magyarországi parlamenti környezet, az állatszimbolikát alapul véve, a legkülönfélébb bestiáriumokból nyert zooszimbólumok alapján válik tisztán és tagoltan leírhatóvá.

A jó és követendő példával tehát mindjárt a miniszterelnök járt elől, aki keresetlen (vagy legfeljebb disznóólban használatos) szavakkal azonosította Hadházy országgyűlési képviselőt egy szőrét hullató rókával. Orbánnak valami rémlett afelől, hogy a róka hagyományosan és legtöbbször az álnokság, a ravaszság és a fondorlat szimbóluma, ám a miniszterelnöki félműveltség újfent megmutatkozott a maga pőre valóságában: a róka ugyanis az óvatosságnak és az okosságnak is a szimbóluma, mi több, a középkori, ófrancia nyelven íródott Roman de Renart-ban (Róka-regény) a róka a legnagyobb ellenfelét, a durva, modortalan és együgyű farkast folyamatosan megleckézteti. Ennek értelmében, ha tehát Hadházy rókának minősül, akkor Hadházy ellenfele az a farkas, aki a róka tanácsára a farkával próbál halászni a jeges tóban, ám a farka odafagy.

És ha már farok, említsük meg az ókori Pharsaliában emlegetett Rézkígyót, amelynek „útját csak farkának nyoma jelzi”, hátha akad ennek megfelelő parlamenti képviselő, ha jelenleg nem is idehaza, a magyar parlamentben, de épp az Európai Parlamentbe kiküldve feltétlenül.

A mitológiai állatoknál maradva vajon ki lehet a parlamentben a ház rettenetes őre, a Cerberus, aki ronda, mar, ugat és vicsorog? Vagy kik a hárpiák, akik elvetemült rablók, mindent felfalnak, büdösek, s ami nem az övék, azt beterítik undorító ürülékükkel. S kik lehetnek a faragatlan, Trollokká satnyult Valkürök, akiket Ibsen a Peer Gyntben nacionalistáknak ábrázol, ugyanis saját rettenetes kotyvalékukat tartják a legnemesebb italnak, s undorító barlangjukat palotának nevezik.

És vajon ki lehet a magyar parlamentben a béka, az együgyűség, a gyávaság, az ostobaság, a gőg és a felfuvalkodottság szimbóluma? Ki a disznó, aki a züllést, a testi és lelki szennyet, a tivornyázást és a henyélést jelenti? Ki a denevér, az álszentség és a változó vallású ember szimbóluma? Vajon ki lehet a romlottságot, az erőszakot és a kérkedést megtestesítő darázs? Ki a jelentéktelenséget, pimaszságot, kellemetlenkedést jelentő légy? Ki az élősködő, kapzsi pióca? Ki a tolvaj, erőszakos és könyörtelen hiéna? Hát a fogoly, a maga túlfejlett szexualitásával, paráznaságával és fajtalankodásával? Ki lehet a tartalmatlanul és balgán hápogó kacsa? És ki a farkas, a rablás, a képmutatás, a kapzsiság és a hitványság hordozója? Hát a fényűző életvitel krokodilja? Kire igaz, hogy majom, vagyis hazudozik, félrebeszél, ám közben nárcisztikusan önimádó? Melyik lehet közülük a kakukk, a ravasz házasságtörő? És melyik az álnok, rágalmazó hiéna? És ki a szamár, a maga ostobaságával, balgaságával és csökönyösségével? Kiben tisztelhetjük a féktelenség és eszement dühkitörések vadkanját? Ki a hálátlan víziló? Melyik honatya vagy honleány a buja és termékeny nyúl? És ki lehet a pusztító, szerencsétlenségeket előidéző, gonosz sáska? Az áruló rák? És vajon a Fidesz-KDNP frakcióban hány kígyó ül, a képmutatás, a rágalmazás és a hízelgés példázatai? Kimaradt volna valaki a 135-ből?

Azt hiszem, Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke a hazai politikai élet, egyúttal önmaga mélypontját abszolválta, a legsötétebb, szédítő mélységet, amelyhez foghatót aligha találni a civilizáltnak mondható országok sorában. Ezzel a produkciójával önmagát is állattá kvalifikálta, olyanná, amely nem is létezik: neki Jorge Luis Borges Képzelt lények könyve c. munkájában a helye. Mondjuk ő a Kiméra, ez az oroszlánfejű, kecskehasú, kígyófarkú lény, vagy ahogy Vergilius megemlékezik róla az Aeneis VI. énekében, ő a „lángköpő”; Plutarkhosznál szimpla kalózkapitány, amúgy sosem látott vagy tapasztalt szörnyeteg, aki téveszméiről, fenyegető, félelmet keltő kijelentéseiről vált ismertté. Rabelais, a XVI. századi zseniális francia író találó iróniával tette fel a kérdést: „egy semmiben imbolygó kiméra vajon ehet hátsó gondolatokat?”

Rabelais kérdésére immár egészen egyértelmű válasszal szolgálhatunk: kizárólag hátsó gondolatokat eszik a nap 24 órájában.

KÖVÉR KANNIBÁLOKNAK NEVEZTE A SVÉDEKET ÉS AZ AMERIKAIAKAT - A HÁZELNÖK AGYBAJA ELÉRTE A VÉGSŐ STÁDIUMOT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.07.06.


Kövér László az Ukrajnában zajló konfliktus kapcsán beszélt az onnan zajló elvándorlásról. Egy Svédországban készült felmérés eredményeire hivatkozva rámutatott: az elmenekült ukránok 70 százaléka nem akar visszatérni az országába, s ezek az emberek, akiknek jelentős része az Afrikából és arab országokból érkezőkkel szemben jól képzett, talál majd munkát. „Ezek az emberek nettó demográfiai nyereség lesznek egy elaggott, gyermektelen, önző kannibál társadalom számára” – fogalmazott Kövér László.

Ha jól értjük, az „elaggott, gyermektelen, önző kannibál társadalom” alatt Svédországot kell értenünk, amelynek NATO-csatlakozási kérelmét azért nem szavazza meg a Kövér által vezetett magyar parlament, mert szerintük svéd politikusok sértő kijelentéseket tettek Magyarországra. Például olyanokat, hogy Magyarországon sérült a demokrácia. Kövér László arra célzott, hogy összeesküvés áll emögött: „az erőforrások, a fizikai és az emberi erőforrások kiszivattyúzásának rendszere működik keletről Európán keresztül a tengeren túlra.” Nyilván ezért van a háború.

A tengerentúl csak az amerikai Egyesült Államokat jelentheti, ez azt jelenti, hogy a magyar parlament házelnöke szerint nemcsak Svédország, hanem Amerika is egy „elaggott, gyermektelen, önző kannibál társadalom”. Nemcsak Svédországban, hanem Amerikában is gyermektelen, önző kannibálok élnek, akik azért is lehetnek elaggottak, mert vélhetően a gyerekeket eszik meg. Kövér László megfejtette ezzel az orosz-ukrán háború célját és lényegét: az amerikaiak és a nyugat-európaiak (svédek) így szivattyúzzák ki az embereket, hogy először dolgoztassák, majd megegyék őket.

Komoly előzetest kaphattak ezzel az eszmefuttatással a Tusványosra készülő NER-ínyencek Kövér László beszédéből, amit a felvidéki Martoson, a Martosi Szabadegyetem nyitófórumán mondott el. A házelnök beszédfoszlányainak lényege a kannibalizmuson túl az volt, hogy az Európai Unió arra törekszik, hogy gyengítse, káoszba döntse, és végeredményképpen szétverje az Európai Uniót, ez a célja. Az Európai Uniót pedig nem más, mint Magyarország mentheti meg. Erre senki nem számított.

Kívülállóként úgy gondoljuk, hogy Kövér nagy lépést tett, hogy elvigye a pálmát és köré építsék a Nemzeti Elmegyógyintézetet, de még nem beszélt Orbán Viktor Tusványoson, s mivel a háborúról és a békéről kíván szólni, fellépése még megváltoztathatja az erőviszonyokat. Ehhez többet kell mondania annál, mint eddig, hogy az oroszokat támadták meg, ők védekeznek csupán, az ukránok és a támogatóik háborúpártiak, míg a megszálló oroszok a béke elkötelezett hívei. Vele együtt, aki Hitlerhez hasonló fegyverkezésbe kezdett.

Kövér László a kannibalizmussal olyat mondott Martoson, ami az emberi agy felbomlásának végső stádiumára utal, ezért nem lesz könnyű felvenni a versenyt vele, de Orbán tud meglepetéseket okozni, és nem várt lapokat előhúzni. Pedig ez nem minden. Kövér azzal szőnyegbombázta a hallgatóság idegrendszerét, hogy „a kontinens több jelenlegi problémájának gyökerei a rendszerváltás időszakába nyúlnak vissza, s a korábbi világrend felbomlásával, a korábban elfogadottnak tartott szabályok figyelmen kívül hagyásával vannak összefüggésben”.

Majd kifejtette, melyek ezek a problémák: „Az elmúlt években több évtizedes lappangó folyamatok eredményei kerültek a felszínre, olyanok, mint a gazdasági válság, vagy a migráció, s ezek a legvadabb rémálmokat is felülmúlták”. Kövér szavai a legvadabb rémálmainkat is felülmúlják, amelyek szerint az Orbán-rezsim 13 éves kormányzásának eredményeként bekövetkezett gazdasági válság több évtizede lappangott, és most tört a felszínre. A migránsok is több évtizede a határ mellett lappanghattak, koruknál fogva még inkább ott születhettek, hogy most támadásba lendüljenek...

KARÁCSONY MIHÁLY: TISZTESSÉGTELEN DOLOG A NYUGDÍJASOKAT KILÁTÁSTALAN HELYZETBE HOZNI

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.07.06.


A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesületének elnöke szerint nagyon kicsi az esélye annak, hogy év végére egy számjegyű lesz az infláció, de ha decemberben mégis kilenc százalék lesz, az átlag akkor is nagyon magas. Karácsony Mihály nyugdíjszakértő ezért mindenképpen szükségesnek tartja, hogy ennek megfelelően, mindenképpen emeljék a nyugdíjakat. Emlékeztetett rá, hogy amikor a rossz tervezés miatt novemberben kiegészítik majd a nyugdíjakat, azok közül a nyugdíjasok közül, akik januárban megkaphatták volna a magasabb összeget, körülbelül 100 ezren már nem fognak élni. A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesülete épp ezért javasolta a nyugdíjelőleg bevezetésének lehetőségét. Sajnálatosnak tartja, hogy eddig semmilyen reakció nem érkezett a kormánytól a javaslatukra...

NEM A KITÖRÉS TÚRA SZERVEZŐINEK ÁLLAMI TÁMOGATÁSA AZ ELSŐ ESET, HOGY FAJVÉDŐKET TÁMOGAT A NER

MÉRCE
Szerző: LEHOCZKI NOÉMI
2023.07.06.


70 millió forinttal támogatja az állam a„becsületnapi” túrát szervező egyesületet. Az eset nem anomália, a Fidesz, illetve az általa elfoglalt állam nem első ízben támogat újfasiszta rendezvényeket, vagy ilyeneket szervező szervezeteket.


A fajvédő, újfasiszta csoportok évenként megrendezett eseményét, az úgynevezett „becsületnapi” túrát évről évre megrendező Hazajáró Honismereti és Turista Egylet 70 millió forint vissza nem térítendő állami támogatásban részesült, írta meg a 24.hu. Az összeget turisztikai támogatásként, szálláshelyfejlesztésre ítélték oda a Kisfaludy Program keretében.

A Magyar Turisztikai Ügynökség az idei évben eddig mintegy 712 millió forintnyi támogatást ítélt oda, ennek közel 10%-a megy tehát a szélsőjobboldali társaságnak. A támogatottak között volt még Hernádi Zsolt, Garancsi István és Csányi Sándor is, akik csak úgy, mint az újfasisztákhoz köthető egylet, szálláshelyfejlesztésért cserébe kaptak pénzt.

Az 1945-ös kitörésről minden évben megemlékező Hazajáró Honismereti és Turista Egylet „bakancsos turistaház” megépítését ígéri a 70 milliós állami támogatásért cserébe.

A kitörés évfordulóján arról emlékeznek meg minden évben Budapesten a magyar és nemzetközi szélsőjobboldali csoportok, amikor 1945. február 11-én a kitörés keretében a budai várban körülzárt uszkve 40 ezer német és magyar katona nagyjából fele próbált meg az SS vezetésével áttörni a szovjet ostromgyűrűn, miután Hitler úgy döntött, erődöt csinál Budapestből. A nyíltan náci megemlékezések és megmozdulások mellett évente megtartják a „Kitörés emléktúrát” is, ami bár hivatalosan teljesítménytúra, a gyakorlatban egyenruhás-horogkeresztes vonulás.

Nem először kap állami támogatást a civil szervezet. Az Átlátszó az egyesület 2018-as beszámolója alapján 2020-ban felderítette, hogy 900 ezer forintos támogatást kaptak az Emberi Erőforrások Minisztériumától „működési támogatásként”, melyből az egyesület saját állítása szerint is az újfasiszta programsorozat részeként megvalósuló túrát szervezték meg.

A NER ezen felül megrendelésekkel is segíti a kört. Az egyesületnek tagja és egyik jogi képviselője Moys Zoltán, akinek cége, a Dextramedia Kft. az MTVA egyik legnagyobb, több száz millió forintért foglalkoztatott beszállítója lett 2010 után, a 24.hu 2014-es cikke szerint. A Dextramedia Kft. 2011-ben az akkor még „radikális” Jobbik frakciójával is szerződésben állt, és a Jobbikhoz köthető N1TV-nek is dolgozott. A cég az N1TV számára egyszer Adolf Hitler születésnapjáról megemlékező tartalmat is gyártott.

Moys Zoltán és a Fidesz közt családi kötelék is van: veje az Országgyűlés fideszes alelnökének, Lezsák Sándornak...

PUTYIN "HASZNOS IDIÓTÁI" KÖZT ORBÁN AZ ELSŐ - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.07.07.


A Der Standardtól a Kronen Zeitungig számos orgánum – meglehetősen nagy terjedelemben foglalkozott a The Economist című brit hetilap minapi cikkével, amely összeállította Putyin úgymond hasznos idiótáinak a listáját, és ezen a listán az Orbán Viktor vezette Magyarország után rögtön Ausztria következik.


Az orosz gazdaság az Ukrajna ellen vívott háború második esztendejében a nyugati szankciók ellenére is növekszik – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A cikk beszámol arról, hogy Vlagyimir Putyin a Kreml internetes oldalán közölte: az adatok jobbak az előzetesen vártnál. Az orosz elnököt Mihail Misusztyin kormányfő arról tájékoztatta, hogy idén 2 százalékos GDP-bővülést mérnek, miközben a fogyasztói árak növekedése az előző évi 14 százalékról 5 százalékra mérséklődött. A nyugati elemzők visszafogottabbak: a Nemzetközi Valutaalap 0,7, míg a Bécsi Nemzetközi Gazdaság-összehasonlító Intézet 1 százalékos GDP-növekedésre számít idén Oroszországban. Hasonlóan számol az orosz gazdaságban erősen érdekelt Unicredit olasz bank.

Vasily Astrov, az említett bécsi kutatóintézet Oroszország-szakértője a frankfurti lap szerint két alapvető okra vezeti vissza a gazdasági növekedés tényét. Az egyik, hogy a növekvő katonai kiadások a hadiipar termelésének a bővülését eredményezik. A másik, hogy a háború két következménye - a mozgósítás és a kivándorlás – nyomán munkaerőhiány állt elő, ami viszont a reálkeresetek növekedéséhez vezet, ez pedig ösztönzi a magánfogyasztás bővülését, olyannyira, hogy az ismét elérte a 2021-es szintet. Astrov szerint ugyanakkor a rubel gyengesége miatt most is fennáll az inflációs veszély, a szankciók pedig különösen az energetikai és a technológiai szektorban korlátozzák a növekedési kilátásokat. A gáz- és olajtermelési üzletág zuhanórepülésével nehéz megbirkóznia Oroszországnak – mondja Astrov, és felhívja a figyelmet arra: ez év január és május között az ebből származó bevételek a felére csökkentek az előző év azonos időszakához képest, miközben a kiadások 26 és fél százalékkal nőttek. Az ebből fakadó büdzséhiánnyal Oroszország egy ideig együtt tud élni, ám a háborús költségek miatt kérdés, hogy meddig – mondja a szakértő. A Frankfurter Allgemeine adatai szerint az orosz pénzügyminiszter ugyan csupán 2 százalék alatti deficitet vár, a Valutaalap 6 és fél, a bécsi kutatóintézet 3 és fél százalékot valószínűsít.

A lap kitér az ukrán gazdaság állapotára is. Eszerint a tavalyi 29,1 százalékos GDP-csökkenés remélhetőleg a mélypontot jelentette, és idén – ha a háború nem eszkalálódik tovább, lehetséges a 2 százalékos növekedés. Az Unicredit az ukrán gazdaság „törékeny kilábalásáról” beszél.

De törékeny a gazdasági helyzet Közép- és Délkelet-Európában is – folytatódik a frankfurti lap körképe. A tavalyi utolsó negyedév szűkös növekedése után az idei első kvartálban a GDP alakulása negatív előjelű lett Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban és Magyarországon. Ez elsősorban a németországi recessziónak és a magas energiaáraknak tudható be. A német ipar, amelynek a versenyképessége a jóval magasabb energiaköltségek miatt sokat romlott az Egyesült Államokkal összehasonlítva, magával húzza lefelé a vele szorosan összefonódott üzemeket a visegrádi országokban – olvasható a helyzetismertetésben.

A Bécsi Nemzetközi Gazdaság-összehasonlító Intézet erre az évre az euróövezetben fél százalékos, Romániában 3 százalékos, Horvátországban 2 és fél százalékos, a visegrádi országok átlagában pedig 0,6 százalékos növekedésre számít, de úgy, hogy ez utóbbi csoportból Magyarországon recessziót valószínűsít.

Az olaszokkal is együttműködhet Ausztria menekültügyben

Az, hogy Lengyelország és Magyarország nem volt hajlandó csatlakozni az uniós menekültügyi kompromisszumhoz, nem szakítja meg a belügyminiszterek által elindított folyamatot – idézi a bécsi Der Standard Karoline Edtstadlert, az európai uniós ügyek osztrák miniszterét, aki hangsúlyozza: a minősített többséggel meghozott döntést azoknak is el kell fogadniuk, akik ellene szavaztak. A Varsó és Budapest által vitatott kompromisszum előírja ugyan a szolidaritás jegyében bizonyos számú menedékkérő átvételét a túlterhelt tagállamoktól, de ezt a kötelezettséget fejenként 20 ezer euróval ki lehet váltani. Edtstadler adatai szerint Ausztriának tavaly 100 ezer menedékkérelmet kellett elbírálnia, és erre tekintettel további menekültek átvételének a kötelezettsége nem terheli az országot.

A miniszterasszony az interjúban aggodalommal szólt a nyugat-balkáni térségben tapasztalható feszültségnövekedésről, és azt mondta: ez sürgős cselekvést követel meg az EU-tól, amely nem engedheti meg magának, hogy újabb konfliktusok keletkezzenek Európában. A jobbközép néppárti politikusnő megerősítette: európai szinten együttműködést szeretnének Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel, mert mindenkire szükség van, aki Európa-párti módon gondolkodik. Szerinte ez az Olasz Testvérek elnevezésű párt élén álló Meloni esetében adott. A francia jobboldali populista Marine Le Pen pártját azonban nem kívánják meghívni a néppárti pártcsaládba – tette hozzá.

Putyin "hasznos idiótái" közt Orbán az első

Végül arról, hogy az osztrák média – az APA hírügynökség tudósítását feldolgozó Der Standardtól a Kronen Zeitungig számos orgánum – meglehetősen nagy terjedelemben foglalkozott a The Economist című brit hetilap minapi cikkével, amely összeállította Putyin úgymond hasznos idiótáinak a listáját, és ezen a listán az Orbán Viktor vezette Magyarország után rögtön Ausztria következik. A hasznos idióta kifejezés állítólag még Lenintől származik, aki a szovjet propaganda könnyen megtéveszthető nyugati hirdetőit minősítette így. Az Economist Orbánt Moszkva legnyilvánvalóbb segédjének nevezte, Ausztriáról pedig azt írta: az ország messzemenően profitál az Oroszországgal való kereskedelemből. Nem lévén tagja a NATO-nak, a Kelet és a Nyugat közötti híd szerepét vindikálja magának, és csak kevés segítséget nyújt Ukrajnának.

HA EZ EGY SZÍNDARAB LENNE, A HARMADIK FELVONÁS ELŐTT MINDEN NÉZŐ ARRA SZÁMÍTANA, MAGYARORSZÁG KI FOG LÉPNI AZ EU-BÓL

TELEX / PODCAST
Szerzők: ELŐD FRUZSINA, BRÜCKNER GERGELY
2023.07.07.



A Téma heti vendége Herman János, aki több mint négy évtizedet töltött diplomáciai pályán, olykor magyar, olykor uniós diplomata volt, betöltött többek között EU-nagyköveti posztot Norvégiában, de éveket dolgozott Oroszországban és Közép-Ázsiában is. Az adásban Magyarország és az unió egyre aggasztóbb viszonyát, annak tétjeit tárgyaltuk ki részletesen.


Az uniós politika, a Magyarország–EU-viszony folyamatosan napirenden van itthon a nagyon várt EU-támogatásokkal összefüggésben, de Brüsszel állandó pofozózsákként is hasznos szolgálatot tesz a kormánypropagandának. A magát büszkén „brüsszeli bürokratának” valló Herman Jánost első körben arról kérdeztük, kicsit messzebbről nézve hogyan, milyen lépésekben ment ennyire félre az uniós–magyar viszony, javítható-e még egyáltalán.

Herman reméli, hogy igen, de itt mindig az a kérdés, megvan-e a két oldalon a politikai akarat erre; szerinte Brüsszelben megvan, mert az ottani szemléletben a „renitens országok” is számítanak, hasznos tagként gondolnak az ilyen tagállamokra. Magyarország esetében azonban nem látszik a konstruktivitás, a 2010-es évek folyamán kiestünk a brüsszeli folyamatok normál rendjéből.

Szerinte még a 2010-es évek elején kezdte azt érezni a magyar vezetés (nem csak a Fidesz soraiban gondolták így), hogy nem számítunk eléggé az EU-ban a régi tagállamokhoz képest. A következő szakaszban a kormány (ez már egyértelműen a Fidesz volt) megérezte, hogy a Nyugat nem olyan erős, mint amilyennek korábban gondolták, ráadásul folyamatosan akadályozza az illiberális rezsim kiépítését a maga eszközeivel. Orbán Viktor pedig meglátta azt is, hogy a világban más irányokba is lehet orientálódni, konkrétan arra számít, hogy a jövő a Nyugat helyett a Kelet lesz (amelyben ott van Oroszország is) – mondta Herman, aki szerint ezek után ha ez egy színdarab lenne, akkor a harmadik felvonás a nézők okkal számítanának arra, hogy a végkifejlet az lesz: Magyarország kilép az unióból...

SZEMFÉNYVESZTÉS A ORBÁN-KORMÁNY ÁLTAL ÍGÉRT EGYMILLIÓS TANÁRI FIZETÉS, A TANTÁRGYTÓL IS FÜGGHET A BÉR

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2023.07.07.


A szakszervezetek levelet akartak küldeni a köztársasági elnöknek, részletesen kifejtve, milyen problémás részek miatt kellene visszaküldenie az Országgyűlésnek a státusztörvényt, de Novák Katalin azt még azelőtt aláírta a jogszabályt, mielőtt a levelet elküldhették volna neki.


Hamarosan az is meghatározó tényező lehet egy pedagógus bérének megállapításánál, hogy milyen tantárgyat tanít, illetve hogy munkaerőpiaci szempontból mennyire nehéz vagy könnyű betölteni az adott tanári álláshelyet – állítják a tanári szakszervezetek a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény – ismertebb nevén státusztörvény – alapján, amit kedden szavazott meg a parlament.

Az államfő sem „tétlenkedett”: Novák Katalin már csütörtökön szentesítette is a jogszabályt az aláírásával és ki is hirdették a Magyar Közlönyben. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, Nagy Erzsébet lapunknak elmondta, levelet akartak küldeni a köztársasági elnöknek, amiben részletesen kifejtették, milyen problémás részek miatt kellene visszaküldenie az Országgyűlésnek a törvényt, de Novák Katalin azt még azelőtt aláírta, mielőtt a levelet elküldhették volna neki...

EGYÁLTALÁN NEM AKAR FIZETNI A KORMÁNY MATOLCSYÉKNAK

24.HU
Szerző: VITÉZ F. IBOLYA
2023.07.07.


Fél éven belül másodszor módosíthatja a kormány a jegybanktörvényt. Tavaly decemberben azért nyúlt hozzá, hogy a Magyar Nemzeti Bank várható brutális veszteségét ne egy összegben, azonnal, hanem öt évre elhúzva pótolhassa ki. Most már egyáltalán nem fizetne.


A Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bankra (MNB) nagyjából ugyanaz érvényes, mint bármely részvénytársaságra – annyiban legalábbis, hogy nem működhet negatív saját tőkével, azaz úgy, hogy felélte a vagyonát. A piaci részvénytársaságoknál két évet adnak a tőkehelyzet rendezésére, vagyis arra, hogy helyrebillentsék a jegyzett tőke és a saját tőke arányát. Ilyenkor a tulajdonosok jellemzően

- tőkeinjekcióval megerősítik a céget,

- de azt is választhatják, hogy az összezsugorodott saját vagyonhoz igazítva leszállítják a jegyzett tőkét,

- esetleg társasági formát válthatnak, például részvénytársaságból egy kisebb összegű kötelező tőkével működtethető formába, kft.-vé vagy bt.-vé alakítják a céget.

A jegybank esetében nem lehet válogatni, a részvényesnek, tehát

a magyar államnak ki kell pótolnia a veszteséget

a központi költségvetésből. Igaz, a tőkehelyzet rendezésére hosszabb időt ad a jelenlegi szabályozás...

HORRIBILISRA NŐ IDÉN A JEGYBANK VESZTESÉGE – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.07.07.


Egy részvénytársaság nem működhet negatív saját tőkével, azaz úgy, hogy felélte a vagyonát.

Postapalota 14 milliárdért? Bútorbeszerzés 24 milliárdért? Festmények 4 milliárdért? Csodaszarvas 300 millióért?

A kormány milliárdokat vont el a rezsivédelemből

Mindenki nyugodjon le, jut többlet a kormányzati kommunikációra.

Újabb öt és fél milliárdot szórnak el királyi Pénzügyminisztériumra

Miközben a költségvetés láthatóan nehéz helyzetben van, a kormány az úgynevezett maradványalapból 5,6 milliárd forintot csoportosított át a Pénzügyminisztérium budai Várban lévő régi-új épületének felújítására. A felújításra 64,8 milliárd forintot költöttek 2022 végéig.

Még több iskolaőrt!

Miközben a státusztörvény elfogadása után többezer pedagógus mondhat fel a közoktatásból, a kormány bővítené az iskolaőri hálózatot. Ők fognak tanítani is…?

Doktor Gulyás Gergely szerint jobb lesz a magyarországi betegeknek

Azt sajnálatos módon nem árulta el, hogy miért.

Kétszer drágábban vehette meg az Orbán-kormány a brüsszeli palotát

Gulyás Gergely szerint ilyen jó helyen és ilyen kedvezően soha többé nem tudnának ingatlant venni Brüsszelben…

Volt fideszes polgármesterhez került a balatonboglári kemping

Fercsák Róbert mellett két vagyonrendelő megbízásából tulajdonosként jegyezték be a Minerva Bizalmi Vagyonkezelőt is, mely köztudottan a Mészáros Lőrinc üzlettársaként ismertté vált Szíjj László vagyonkezelő cége. Van kérdés?

Nézzed meg, Andi, medve!

Minimális önerővel, de sok adóforinttal épülhettek luxusszállodák Erdélyben.

Jogsértő közbeszerzéssel keresett volna közbeszerzési szakértőket a Miniszterelnökség

Az eset teljesen abszurd, hiszen éppen azokat a szakértőket keresték a felhívással, akik a közbeszerzések szabályosságát vizsgálták volna – többek között az uniós források felhasználásánál.

Most visszaüthet, ha volt trükközés a határrendészeti statisztikákkal

Megismétlődött a 2015-ös helyzet: a magyar kormány ismét kisebbségben találta magát az európai uniós menekültpolitika kérdésében (podcast).

Még itt: Szele Tamás: Holt lelkek – csalás, hazugság, manipuláció

A közmédia összefog Kína második legnagyobb médiavállalatával

A két fél a jövőben együttműködik a szórakoztató műsorok, drámák, dokumentumfilmek készítésében, valamint a kölcsönös sugárzás és koprodukció területén.

Az orosz állami hírügynökség tudósítója a PestiSrácoknál érdeklődött a magyar médiahelyzetről

Az orosz közvélemény szemében felértékelődött Magyarország a kormány békepárti álláspontja miatt, és Oroszország tisztelettel viszonyul a magyarokhoz, függetlenül attól, hogy Magyarország EU és NATO tag.

Összefogtak a vidéki független lapok

Közös tartalmat is gyártanak majd a Szabadhírek. 

MINT EGY ÓCSKA GALERI

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.07.07.


Ha valakiben még valami halvány remény pislákolt arra nézvést, hogy a NER, annak potentátjai, de legfőképp első embere, azaz maga Orbán Viktor a civilizált világ részei volnának, keserűen kellett csalatkoznia tegnap. Ha viszont tudta azt, ami most újólag kiderült, hogy ezek leginkább tajparasztok csordája, akkor nem érte meglepetés.

Példát láttunk arra, mi történik, ha Orbán Viktornak egy kérdést tesznek fel, és nem védi őt semmiféle kordon vagy TEK, megláttuk egyben azt is, milyen mélyre süllyedt ez az ember szellemében, moráljában, ha egyáltalán valaha is volt a tegnapinál feljebb. Nem valószínű, legalábbis nincsenek emlékeink róla.

Hadházy Ákos közel került a védett személyhez, aki párttársai körében múlatta az időt, és megkérdezte tőle, hogyan is volt akkor azzal az eltérített repülővel Olaszországban, amiről a propaganda, a rendőrség és mindenki más egészen eltérő dolgokat állít. Holott csak családi kirándulásra ment a kedves vezető, amivel nem tud elszámolni.

De láthatóan nem is akar, ez azonban nem nóvum. Az már azonban sokkal inkább, hogy e kérdés nyomán hullott le a lepel Orbán Viktorról végleg, és előttünk állt az ember pőre valójában. Elképesztő, elkeserítő és lehangoló az a szint, amit mutat, voltaképp nem is igen lehet szavakat találni rá, de azért megpróbáljuk.

Orbán Szijjártó haverja és egy bizonyos Szűcs képviselő társaságában ácsorgott a folyosón, amikor megkapta a kérdést, amire az alábbi reakciói születtek:

„Sunyi alak, nem? Hát most mondd meg!”

„Nézzétek meg! Sompolygó, sunyi róka, hát nem? Most mondjátok meg! Ez egy sompolygó, sunyi róka, mondjuk meg neki!”

„Azt értse meg, hogy maga egy olyan sunyi alak, hogy magával senki sem áll szóba. Ilyen emberekkel nem szoktam… Nézze, szívesen beszélünk mindenkivel mindenről, de maga egy olyan sunyi alak, hogy magával nem tudunk beszélni.”

„Ez nem érdekes, az az érdekes, hogy mindig hazudozik, mindig sunyi, mindig sompolyog, mint egy rossz róka, komolyan, mint egy szőrét hullató rossz vidéki róka.”

Íme, hölgyeim és uraim, ezért nem vállal már ez az ember valódi interjúkat, nem állja a valódi kérdéseket, ezért nem vállal semmilyen vitát, értelmes beszélgetést az ország dolgairól. Mert már nem tudna civilizált módon viselkedni. Előjönnének rajta a tünetek: kényszeredett vigyorgás, szájnyalogatás, nyakkendő huzigálás, tökvakarás, ideges, rángatózó túlmozgás.

Továbbá semmilyen vádat nem tudna cáfolni kulturált módon, mert nem is lehet. Egyszerűbb elkerülni a konfliktust, a kellemetlen kérdésekre adandó válaszokat, vagy ha nem tudja elkerülni, mert valaki áttöri a köré épített kordonokat, akkor lemegy kutyába és személyeskedik, vihorászik zavartan. Egy leépült vidéki alkoholista szintjét hozza, legyünk őszinték.

Viszont nincs egyedül. A fent említett bandatagok is beszálltak a vegzálásba, a háttérből még elhangzik, hogy „szégyellje magát”, „a kocsmában már máshogy beszélgetnénk”, majd Szűcs Lajos azt is hozzátette, hogy „apám azt mondta, hogy nem kérdeztek, ütöttek”. Íme, az utcai harcosok klubja, vagy másképpen az ócska galeri, amelynek az az ereje, hogy sokan van.

Ez az alak a miniszterelnök, és ilyen színvonalú a pártja. De nekünk nagy valószínűséggel ez kell. Feltéve, hogy ez a videó a hívek elé is kerül, minden bizonnyal elégedetten csettintenek, így kell ezt, miniszterelnök úr, és feltehető az is, legszívesebben belerúgnának Hadházyba, segítve Orbán szabadságharcát.

Lehetne ezt még sopánkodva ragozni, de felesleges. Ez a kis jelenet, a reakciók és a nívó Orbáné, a belőle fakadó Fideszé és így Magyarországé is. Ez már nem is ugar, ez inkább óvodás zártosztály, utcai galeri, rossz maffia, egy elhúzódó káromkodás legyintve a végén, hogy itt fogunk megdögleni mind, miközben ezek bambán vigyorognak. Elképesztő hely lett a hazánk.

HA MEG AKARJUK ÁLLÍTANI AZ ELSIVATAGOSODÁST, NEM AKÁC- ÉS FENYŐERDŐ KELL AZ ALFÖLDRE, HANEM SZTYEPP

QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2023.07.04.


Az 1923-ban törvényileg elrendelt Alföld-fásítás ötlete a mai kormányzati klímastratégiában is tetten érhető, holott az ökológia jelen állása szerint a rohamosan sivatagosodó Duna-Tisza közén nem az összefüggő rengetegek, hanem az ártéri ligeterdőkkel, mezővédő fasorokkal tarkított mozaikos ökoszisztémák jelenthetnének valódi megoldást.

Az utóbbi években az erdősítés lett a klímavédelem egyik biológiai csodafegyvere. A 2021-ben a kacifántos Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia című hivatalos magyar klímavédelmi dokumentum 2050-ig évente átlagosan 6 ezer hektárnyi új erdő telepítését írja elő. Hogy milyen fajokat ültetnének milyen talajba, az ugyan nem egészen tiszta, de az állami előirányzat szerint minden újszülöttre 10 elplántált csemetét számolva 2030-ra az ország negyede lesz befásítva, a vállalt szén-dioxid-kvóta pedig ezzel teljesítve.

Üröm az örömben, hogy mint azt a Qubiten többször is megírtuk (például ebben vagy ebben a cikkünkben), az átgondolatlan és csak a karbonsemlegesség jegyében kivitelezett fásítás több kárt okoz, mint amennyit használ. A látványos eredményt produkáló gyors növekedésű fafajokból telepített ültetvények például villámgyorsan képesek lecsapolni a talajok vízkészleteit, márpedig Magyarországon épp a talajvíz szintjének csökkenése, a szárazodás és az elsivatagosodás az egyre égetőbb probléma, elsősorban a tavalyihoz mérhető aszállyal egyre sűrűbben sújtott Duna-Tisza közén...

MIHAIL KOMIN: ORBÁN MINDEN HÁBORÚS MEGSZÓLALÁSÁT IDÉZI AZ OROSZ SAJTÓ

VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2023.07.05.


Mihail Komin emigráns orosz újságíró felkészült rá, hogy soha többé nem mehet haza. A Novaja Gazeta munkatársa lapunknak elmondta, hogyan ír az orosz sajtó a magyar kormányról; hogy miben bízhatott Prigozsin; hogy mennyire fájnak a szankciók a hétköznapi embereknek; és hogy a háborút csak egy sikeres ukrán ellentámadás zárhatja le. Interjú.


Mihail Komin orosz politológus-újságíró a háború kitöréséig a Carnegie Moscow kutatóintézet elemzője és a Novaja Gazeta szerkesztő-újságírója volt. 2022 márciusában sok kollégájával együtt elmenekült Oroszországból, és most Európában szétszórva, immár csak online változatban, Novaya Gazeta Europe címmel készítik tovább a legpatinásabb orosz ellenzéki lapot.

A lap főszerkesztője 2021-ben Nobel-békedíjat kapott, és itt dolgozott többek között Anna Politkovszkaja, a csecsenföldi terrort éveken át feldolgozó újságíró is, akit a saját lépcsőházában lőttek agyon. A Novaja Gazeta újságírói közül rajta kívül még hatan lettek feltehetően politikai gyilkosság áldozatai 2000 óta. Nem félős emberek dolgoztak ott, az ukrajnai invázió nyomán azonban annyira megszigorodott az orosz cenzúra, hogy nem láttak lehetőséget a maradásra.

Mihail Kominnal Brüsszelben találkoztunk, ahol néhány hónapig az EUobserver című kiadványnak is dolgozik...

VICCNEK DURVA LENNE - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2023.07.07.


Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele. Július van és péntek, az előrejelzések szerint klasszikus strandidő jön, ehhez ajánljuk cikkeinket, például ezt a négyet:


„IMMÁR ÖNMAGUNKNAK ÁRTUNK” – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG
Szerző: MAGYAR HANG
2023.07.06.


A TARTALOMBÓL

– Immár önmagunknak ártunk – Udvaros Dorottya a Nemzet Színésze címről, bírósági ügyéről és a független színházi szakma helyzetéről

– „Akinek nincs véleménye a közéletről, annak nincs véleménye az életről" – Jakupcsek Gabriella a talkshow műfajáról, a médiaháborúról és arról, pontosan tudjuk-e, mi az a metoo

– Elzárkózhatunk, de attól még át fog gázolni rajtunk a politika – Tóth Imre Bruti debreceni humorista az akkumulátorgyárakról, az emberek fásultságáról, megosztottságról és politikai ambícióiról

– Széllel szemben küzd Fót az akkuüzem ellen – Minden eszközt bevetnek, a város a kormányzati nyomás ellenére is kitart

– Luxushotel adóforintokból a semmi közepén – A megnyitó után vajon hány nappal fog elhangzani a híres mondat: „Nézzed meg, Andi, medve!”?

– Egyik zsebből a másikba – így költi pénzét a DK és az MSZP

– Az erő velük volt – Megszavazta a parlament a pedagógus-státusztörvényt

– Penészeskenyér-ügy – A vizsgálat szerint nem hibázott a kórház

– Miért leszünk gyógyszerfüggők? – Sötétben tapogatóznak a kutatók

– „Csótányos, persze, de nekünk nincs más” – Korszerűsítik a csepeli gyártelep hírhedt Zászlós szállóját, ezért a szegény családoknak menniük kell

– Hullámok nyelhetik el Csongrád kincsét – A Körös-torok Csongrád legnagyobb turisztikai nevezetessége, de egy tollvonással a hullámok alá temetheti a nagypolitika

– Szabadok az embercsempészek, ropognak a fegyverek – Riport a szerb-magyar határról

– Rakéták kontra aknák – Stratégiát váltottak az ukránok, hónapokig elhúzódhat az ellentámadás

– A feszültség nem párolog el – Belebukhat-e a franciaországi zavargásokba Macron?

– Spanyol fél év az unió élén – Nagy ívű tervek a háború árnyékában


– És te miért nem pályázol? – Közel másfél évtizede várjuk már az animációs aranykort, de az még mindig nem látszik eljönni

– „Csodálja meg Ön is saját szemével!” – Karcagon építik fel újra „a magyarországi korrupció és pénzmosás szimbólumát”, a hírhedt Sámándobot

– Eltérő kottából játszanának – Mi történik a Zeneakadémián?

– Soványság receptre – Az utóbbi hónapokban több gyógyszer is híressé vált, amelyik az elhízást gyógyítja

– Három test – Sok szempontból sokkal egyszerűbbek voltak a hidegháború évtizedei, hiszen csupán kétpólusú volt a világ

– Hajrá, Liverpool! Hajrá, Szoboszlai Dominik! – A tehetség isteni áldás, de hihetetlen akarat és alázat nélkül mit sem ér

Publicisztika

– Puzsér Róbert: A halállal eljegyzett nemzet
– Dévényi István: Tovább, tovább
– Szerető Szabolcs: A hatalom leckéje – Álláspont
– Lakner Dávid: Tiltás helyett
– Reichert János: Utolsó remény
– Nagy Attila Tibor: Hitler és az Európai Unió – A NER uralma alatt
– Verebes István: Nem lehet igaz
– Szabó Antal: Állatfarm
– Kukorelly Endre: Azt, hogy Kossuth-díj, többször nem fogom leírni
– Nagygéci Kovács József: Petőfi halála – Petőfi, Piros, Alma
– Wekerle Szabolcs: Sém – Újbeszél
– Benedek Szabolcs: A csámpás – Az én hangom mélyebb
– N. Fejérváry Gergely: Aiolosz, jó zsákod száját nyisd! – Ásó, kapa, uzsonnabor
– Polák István: Falvaink sorsa
– Ficsor Benedek: Kocsis Máté legnagyobb győzelme – Szotyola
– Marabu: A nagy kupac

Kritika

– A tűbe fűzött varázslat – Pálmai Nóra: Margó és a titkos varróműhely
– A múlt köde – László Ferenc: Honi bestiárium
– Kártyában az igazság? – Katy Hays: A kolostor
– Szülőföldünk – Krusovszky Dénes: Levelek nélkül
– Lassú, ügyetlen és elevenebb, mint valaha – Jo Nesbø: Vérhold

Időgép történelmi mellékletünk:

– „Kedves Duce, Olaszország szétesik… – Ezelőtt 80 évvel, 1943. július 24–25-én távolították el a hatalomból Benito Mussolinit

– „Kedves Kaltenbrunner!" – A náci Németország az antiszemitizmus feltüzelését szolgáló vádként alkalmazta a rituális gyilkosságot a zsidókkal szemben Magyarországon és máshol Európában

– Rövidzárlat – Ötven éve 17,5 millió amerikai katona nyilvántartása lett a lángok martaléka

– A Széchenyi-hegyi Gyermekvasút teljes vonalának átadása, 1950 – Egy kép anatómiája

– Véletlen öröm – Talált tárgy

ITT OLVASHATÓ