AZ ORBÁN-CSALÁD ÁTVETTE A HATVANPUSZTAI GOLFKLUBJÁT A STRÓMANTÓL

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.06.29.

Érdekes lehet az Orbán-család konyhájában egy megbeszélés, amikor osztanak és szoroznak az üzlettel nem foglalkozó család tagjai, akik úgy kezdték az ilyen megbeszéléseket, hogy ne ők kapják a legtöbbet. Most pedig azt döntik el, mikor, mit, kinek a nevére írjanak. Számíthatnak a magyarorsági ellenzéki sajtó diszkréciójára, amely úgy adja tudtul az ilyen szétosztást, hogy „Tiborcz István cége bevásárolta magát Mészáros Lőrinc hatvanpusztai golfklubjába”. Simicskától megtanulták ezek az analfabéták, hogyan kell mindent lepapírozni, a lopást céges felvásárlásnak feltüntetni.

Úgy kell ezt elképzelni, hogy haramiák és kalózok ülnek a lopott kincsen, vedelnek és zabálnak, miközben osztják szét a rabolt aranyat. Mellettük pedig egy piperkőc fordítja le a történést a felvilág nyelvére, hogy „Félszemű Jack bevásárolta magát Botlábú Fred portfóliójába”, amit harsány röhögés követ. Mire megszólal a Hájas Joe, mutogatva a félig üres ládikáját, hogy az ő portfóliója nem elég nagy. Erre fejbe vágják egy söröskupával, és odalöknek neki egy feslett festett nőt, aki esténként az alvilág híreit olvassa fel nekik, „tedd a portfóliódba” felkiáltással. Ez ugyanaz a színvonal.

Először is, a golfklub soha nem volt Mészáros Lőrincé, hanem mindig is Orbán Viktoré volt, a strómanja nevén. A fatolvaj Tiborcz nem „bevásárolta magát”, hanem a stróman nevéről elkezdték a valódi tulajdonosok nevére átírni a golfozni nem tudó család státuszszimbólumát. Az Orbán-család egy felcsúti parasztcsalád, életükben nem láttak golfütőt, csak látták, hogy az arisztokraták és a gazdag emberek golfoznak, és nem a szotyolát köpködik a meccsen. Ezért az elkészült hatvanpusztai kastély mellé kellett golfpálya is, mintha a monacoi hercegi család lenne a família...

ITT OLVASHATÓ

LENGYEL-MAGYAR BLOKK AZ EU-CSÚCS ELSŐ NAPJÁN – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.06.30.

Könnyen indult, későre nyúlt

A belga miniszterelnök elismerte, hogy a migrációról szóló vita „nehéz” volt, de pénteken újra nekifutnak, és bízik benne, hogy akkor sikerült egyezségre jutniuk. Kérdés, milyen áron… vagy:

Várhatóan megkerülik a lengyel-magyar blokkolást az EU-csúcson

Van egy már megkötött megállapodásunk miniszteri szinten, most erre akar Lengyelország és Magyarország visszatérni az Európai Tanácsban, összegezte a helyzetet Xavier Bettel. „Erről már döntöttünk”, hangsúlyozta Luxemburg miniszterelnöke, és az uniós alapszerződések (az EU kvázialkotmánya) szerint erről minősített többséggel kellett szavazniuk.

Ezt bírta mondani Orbán

“Migrációs háború zajlott a tanácsteremben éjjel és este, vannak, akik még mindig a kötözésen vannak.”

Apropó:

Varga Judit, az EU és a faék

Bizonyos kérdéseket a csalódott európai választóktól kell megkérdezni szerinte, amihez „faék egyszerűségű jelszavakkal kell operálni.”

Tuzson Bencétől elveszik az EU-s ügyeket, és ezt ő maga kérte

Emellett ha igény van rá szükséges, jogalkotási eszközökkel nyúlna bele az igazságszolgáltatás működésébe.

Nahalka István: egy szó nem igaz abból, amit Rétvári írt a státusztörvény kapcsán

Röviden:

“Rétvári hazudik.”

Hónapok óta nem tud munkához látni a torontói magyar főkonzuljelölt

Kanadai magyar szervezetek, alapítványok, magánszemélyek és egyéb intézmények is tiltakoztak Bencsik János kinevezése ellen korábbi, szélsőséges megnyilvánulásai miatt, ezért még nem kapott vízumot Kanadától.

Mészáros Lőrinc gyerekeitől is kapott pénzt a Fradi

A 21,8 milliárd forintnak több mint a fele, 14,6 milliárd forint támogatásként érkezett a kasszába, ebből 13,9 milliárd forint a központi költségvetésből származott, vagyis közpénznek nevezhető. (Elvesztette közpénz-jellegét…)

Eltörölnék a napilapok áfáját, hogy így segítsenek a kormánypárti sajtóbirodalomnak

A hivatalos meghatározás szerint a hetenként legalább négyszer megjelenő kiadványokra vonatkozna, a többi, színesebb palettájú sajtótermék esetében nem lenne változás (megyei napilapok, Nemzeti Sport, Magyar Nemzet, Bors, Blikk, Népszava.)

Az Integritás Hatósághoz fordult a Sámándob tervezője

Sárkány Sándor az ügy kivizsgálását kéri, mivel szerinte a felelősségre vonás politikai okokból eddig elmaradt. Öt év alatt 46 millió forintot kapott Karcagtól az a kisvállalkozás, aminek az udvarán tárolták a Sámándob maradványait.

Hány fideszes politikus kell egy Nagy Grófo-szobor felavatásához?

Nálunk a kérdés nem itt kezdődik…

A Wagner a jövőben nem vehet részt az ukrajnai hadműveletben

Állítólag Prigozsin nem írta alá a szerződést. (Még van keze…?)

ITT OLVASHATÓ

A BELÜGYMINISZTÉRIUM NYUGODT, DE AZ ORVOSOK AGGÓDNAK, CUKORBETEGEK EZREIT KELL ÁTÁLLÍTANI ÚJ TERÁPIÁRA RÖVID IDŐ ALATT

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2023.06.30.

Pintér Sándor tárcája szerint nincs inzulinhiány, ám az orvosok szerint a megszűnő készítmények miatt szükségessé váló terápiaváltás sokféle nehézséget okoz. Már most is majdnem két hónapot kell várni a szakrendeléseknél, miközben a készletek is végesek.

Nincs inzulinhiány, biztonságos az ellátás – közölte a Belügyminisztérium miután az egyik nagy gyógyszergyártó, a Sanofi bejelentette, világszerte befejezi több olyan humán inzulin gyártását, amit hazai cukorbetegek ezrei is használnak. Az orvosok nem olyan nyugodtak, mint a belügyi tárca: szerintük a megszűnő készítmények miatt szükségessé váló terápiaváltás sokféle nehézséget okoz, és a meglévő hiánycikkek mellett további, a cukorbetegségre ható készítmények elérhetőségét lehetetlenítheti el. A betegek ezreinek terápiaváltása sem lesz egyszerű, mert a diabetológusok túlterheltek.

Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a háziorvosoknak négy napja küldött levelében arról írt, hogy júliustól egyes inzulinkészítmények elérhetősége megváltozik. Egyúttal arra kérte őket: a humán-inzulin készítmények felírása előtt érdeklődjenek a közeli gyógyszertáraknál, mi érhető el náluk.

Az inzulinra szoruló betegeknek úgynevezett humán vagy analóg inzulint írhat az orvosa. Az előbbi olcsóbb, az utóbbi drágább a költségvetésnek. Míg az első használata naponta többszöri vércukorméréssel és gyógyszerbeadással jár, addig az utóbbit elég naponta egyszer szúrni, hogy egyensúlyban tartsa a beteg vércukorszintjét. Az analóg inzulin azonban egy 2012-es jogszabály-módosítással csak annak jár teljes támogatással, aki hozza a megkívánt vércukorértéket. Ezt negyedévente vérteszttel ellenőrzik. A jogszabály szerint fél éven belül két alkalommal mért, 8 százalék alatti HbA1c-értéket kell prezentálni. A rendelet szigorú következményei alól – többszörös módosítás után – mentesülhettek a 18 éven aluliak, és azok a diabéteszesek, akiknek legalább egy – az orvosi dokumentációban feltüntetett – súlyos, az elhárításhoz külső segítséget igénylő hypoglykaemiás eseménye volt.

Aki viszont „elbukta” ezt a „vizsgát” az csak magasabb térítési díj ellenében juthat a modernebb készítményhez, vagy át kell térnie a humán inzulinra.

A szabályozás része az is, hogy valamennyi betegnek első terápiaként kizárólag humán inzulin írható fel. Ha bizonyítja negyedév múlva, hogy képes az életmódbeli ajánlások szerint élni akkor térhet át a modernebb és „betegbarátabb” analóg készítményre...

ITT OLVASHATÓ

MEGTUDTUK: NAGY MÁRTON BALATONI ÜDÜLŐK ÉS A STEFÁNIA-PALOTA ELADÁSÁT TERVEZGETI!

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2023.06.29.

Különleges dokumentum került a Válasz Online birtokába: a nyilvánosság kizárásával készült munkaanyag tanúsága szerint a Nagy Márton vezette Gazdaságfejlesztési Minisztérium 74 darab értékes állami ingatlan, döntően tóparti üdülők eladására készül. A nem nyilvános anyagból kiderül: a tárca tavaly egyszer már felmérte az eladható ingatlanvagyont, de akkor a vagyonkezelők ezeket az ingatlanokat szerették volna megőrizni, mivel a többségük használatban van. A listában gyermeküdülőket, egyetemi és rendőrségi üdülőket, sporttelepeket is találtunk, de még a honvédség Stefánia úti kulturális központja is áldozatul eshet a nagy kiárusításnak.

A 74 tételből álló listában döntően kétféle ingatlan található: a kiemelkedő értékű, vízparti vagy partközeli állami üdülők a Balaton és a Velencei-tó mellett, amelyek mindeddig megúszták a privatizációt, mert olyan „rendíthetetlen” állami szervekhez tartoznak, mint a rendőrség, a NAV, a BVOP, az Országos Mentőszolgálat, a Katasztrófavédelem vagy a honvédség. A hasonló jellegű vállalati üdülők mára nagyrészt eltűntek, de ezekben az ingatlanokban az állam saját alkalmazottainak továbbra is kedvezményes üdülési lehetőséget biztosít, szép helyen, viszonylag olcsón. A pénzügyőri, rendőri, bv-s munka vonzerejéhez nyilván hozzátartozik, hogy a fizetésen túl ilyen lehetőségek is vannak (vagy legalábbis voltak eddig).

Ezek az ingatlanok várhatóan kapósak lesznek, hiszen a Balatonnál ingatlanfejlesztési konjunktúra van,

lakópark építésére alkalmas, ma még alacsony beépítettségű, nagy kiterjedésű, jó fekvésű telkekből pedig egyre kevesebb van.

A legértékesebbek közül példaként említhetjük a volt közutas üdülőt Balatonföldváron vagy mentősök üdülőjét Balatonszemesen, közvetlenül a szabadstrand mellett. A legnagyobb falat viszont a legendás balatonkenesei Honvéd Üdülő lehet: bár nehéz elhinni, hogy ezt a hadsereg elengedné, ha mégis bent maradna az eladásra szánt ingatlanok körében, akkor a közeli Aligához hasonló óriásberuházásra nyílik a területen lehetőség.

A másik csoportba a kisebb üdülőtelepeken lévő, kisebb jelentőségű üdülőházak tartoznak. Akad köztük olyan, amely oktatási intézmény vagy tankerület kezelésében áll, mások megint csak az említett állami szervezeteknél vannak. Ezek a kisebb értékű ingatlanok például Mátrafüreden, Sástón, a Szelidi-tónál, Hajdúszoboszlón, Bükkszentkereszten találhatók; vélhetően elhanyagolhatóan csekély összeg fog befolyni az eladásukból, de kicsit rosszabb lesz azok élete, akik eddig dolgozóként itt üdülhettek.

Külön említést érdemel, hogy a minisztérium eladná az ELTE balatonfüredi és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem balatonkenesei és balatonlellei üdülőjét is. A két nagy állami egyetemnek az lehet a balszerencséje, hogy kimaradtak a nagy alapítványi kiszervezésből – ellenkező esetben legalább a saját kuratóriumuk dönthetne arról, hogy megtartják-e a vagyonukat. Ugyancsak eladná a tárca a Magyar Állami Operaház balatonalmádi és a székesfehérvári Szent György Kórház siófoki üdülőtelepét. Egészen megdöbbentő módon a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság üdülői közül is többet értékesíteni kellene: a balatonlellei SzGyF-tábor, a bogácsi, sarudi, zamárdi, balatonkenesei üdülők, a zamárdi SzGyF-strand mindeddig döntően gyerekcsapatok turnusos üdültetését szolgálta, és ezek az ingatlanok a szervezet alapfeladatának ellátását szolgálják. Természetesen lehet amellett érvelni, hogy a magyar államnak nem alapfeladata, hogy segítse szegény gyerekek eljutását a Balatonra mondjuk a Nyírségből, miközben azt például alapfeladatának tekinti, hogy előmozdítsa – jelentős anyagi támogatással is – a NER-közeli vállalkozó balatonaligai óriásprojektjét...

ITT OLVASHATÓ

FLECK ZOLTÁN: BECSTELEN EMBER, AKI MA BÁRMILYEN POZÍCIÓRA ELVÁLLALJA A FIDESZ JELÖLÉSÉT

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.06.30.

Az alkotmánybírók paprikajancsik abban az értelemben, hogy teljesen mindegy, mit mondanak, szolgálják a NER-t, ahogy minden ilyen intézmény szolgálja. Ez egy olyan társaság, amely minden rendszert bármilyen célból bármikor kiszolgál – mondta Fleck Zoltán jogszociológus. A jogászt, egyetemi tanárt arról kérdeztük, mit szól a Fidesz-KDNP által jelölt négy új alkotmánybíróhoz. Úgy vélte, itt már semmiféle látszatról nincs szó, és már a szakmában sem érdekel senkit, hogy ki az alkotmánybíró. 2011 óta teljesen mindegy, ki ül ott.

A Fidesz-KDNP Haszonicsné dr. Ádám Máriát, dr. Varga Rékát, dr. Lomnici Zoltánt, és prof. dr. Patyi Andrást jelöli a szeptembertől megüresedő négy alkotmánybírói helyre – tudtuk meg a hvg.hu jóvoltából Meglepőek ezek a nevek?

Erre nem is tudom, mit mondjak. Igazából teljesen lényegtelen, hogy kik ülnek ezekben a székekben. E nevek közül kettő ismertebb, a másik kettőnek a karrierje is ismert a hírekből. Inkább egy általános összefüggést mondanék erről. Aki ma – ennyi idő után – bármilyen pozícióra elvállalja a Fidesz jelölését, az becstelen ember. Tehát az a helyzet, hogy itt nincs nagyon miről beszélni. Annak a kettőnek, akiknek a neve ismertebb, a pályafutása teljesen beleilleszkedik a Fidesz hatalomgyakorlásába. Ezek morálisan nagyon gyenge figurák. Ez egy olyan társaság, amely minden rendszert bármilyen célból bármikor kiszolgál. Úgyhogy, őszintén szólva, egyáltalán nem vagyok meglepve. Semmi meglepő sincs a jelölésben, nem is kell ezen megdöbbenni. Egyébként, ahogy mondtam, teljesen mindegy, hogy ki ül ezekben a székekben. Ha most teljesen véletlenszerűen beültetnének akár egy jogi végzettség nélküli embert, vagy egy harmadéves jogászt – mellesleg ehhez a kettőhöz Alaptörvény-módosítás kellene, de az sem lenne probléma –, akkor jobban járnánk, mint ezekkel a jelöltekkel. Ez már nem Alkotmánybíróság, úgyhogy teljesen mindegy, ki ül ott.

Az alkotmánybírók paprikajancsik abban az értelemben, hogy teljesen mindegy, mit mondanak, szolgálják a NER-t, ahogy minden ilyen intézmény szolgálja. Ez egy olyan társaság, amely minden rendszert bármilyen célból bármikor kiszolgál – mondta Fleck Zoltán jogszociológus. A jogászt, egyetemi tanárt arról kérdeztük, mit szól a Fidesz-KDNP által jelölt négy új alkotmánybíróhoz. Úgy vélte, itt már semmiféle látszatról nincs szó, és már a szakmában sem érdekel senkit, hogy ki az alkotmánybíró. 2011 óta teljesen mindegy, ki ül ott.

Az új jelölteket e hét pénteki ülésén hallgatja meg a parlament igazságügyi bizottsága. A négy helyre a Fidesz-KDNP tett javaslatot. Már a látszatra sem adnak az új alkotmánybírók jelölésekor?

Hát ezt megtehetik, mert az egyik első intézkedésük volt 2010 után, hogy a korábbi konszenzuális rendszert átalakították többségi elvűvé. Korábban a parlamenti bizottság paritásos alapon működött, tehát ott konszenzust kellett létrehozni a jelöltek vonatkozásában. Aztán a parlamenti többség azt szavazta meg, akit akart, csak éppen azok közül a jelöltek közül, akikben konszenzus volt. Az volt az első, hogy ezt a többségi elvre átírták, azért sikerült olyan könnyedén feltölteni az Alkotmánybíróságot a saját káderekkel, míg aztán egy sem maradt, aki számottevő jogásznak mondható a szónak abban az értelmében, hogy a minimális autonómiáját megőrizte volna. Egyébként a most mandátumát vesztő négy alkotmánybíróra (Dienes-Oehm Egonra, Pokol Bélára, Szalay Péterre és Szívós Máriára – a szerk.) ez ugyanúgy igaz, mint a most éppen majd megválasztandó négyre. Itt már semmiféle látszatról nincsen szó. Egyébként hadd mondjam azt, hogy már a szakmában sem érdekel senkit, hogy ki az alkotmánybíró. Napjainkban teljesen mindegy, hogy ki ül ott. Ebben az értelemben nyugodtan játszhatják a színjátékot, teljesen világos, hogy a saját embereik kerülnek pozícióba...

ITT OLVASHATÓ

ELFAJULT A VITA A SZTÁRHAZÁSPÁR ÁLMÁNÁL: NYOMOZÁS INDULT A LAKÓK FÖLÉ TERVEZETT KONCERTTEREM ÜGYÉBEN

24.HU
Szerző: NAGY GERGELY MIKLÓS
2023.06.30.

350 millió forint közpénzt is kapott a Kokas-Kelemen művészpár szalonterve, amit a helyszínül szolgáló józsefvárosi társasházban többen hevesen elleneznek. Az ügyben vesztegetés gyanújával már nyomozás zajlik, sőt még egy per is van ebben az extrém társasházi történetben.

Per, minisztériumi vizsgálat, rendőrségi nyomozás, fel nem oldható konfliktus: valóságos háborúvá fajult a józsefvárosi Krúdy Gyula utca 12. szám alatti társasházon belüli vita, amelyről először másfél évvel ezelőtt számoltunk be. Mielőtt felsoroljuk, hogy mi minden zajlik párhuzamosan ebben az állami százmilliókkal megtolt, országosan alighanem egyedülálló projektben, először dióhéjban idézzük fel röviden, hogy miről is van szó.

Mi a probléma? Mi a koncepció?

A történet még a 2010-es végén kezdődött, amikor a címlapokról is ismert, számos állami és szakmai díjjal elismert zenész házaspár, Kokas Katalin és Kelemen Barnabás terjeszkedni kezdtek a Krúdy Gyula 12. szám alatti társasházban.

A házaspár már korábban tulajdonosa volt a házban egy 90 négyzetméteres lakásnak, ehhez vásárolták meg 2018-ban az ingatlan mögötti padlásteret. A két ingatlant ezek után összevonták, így ezek ma már egy helyrajzi számon szerepelnek, összesen mintegy 540 négyzetméternyi tulajdont jelentve Kokaséknak. A még mindig lakásként számon tartott ingatlan tulajdonosa 2021 óta a házaspár által közösen birtokolt Fesztiválakadémia Nonprofit Kft. – ez a cég kapott az államtól egy kormányhatározattal 2019-ben 350 millió forintot, hogy hozza létre a K-12 nevű zenei szalont. Az Orbán Viktor szignójával ellátott rendelet a 350 millió forintos összeget a padlástér felújítására és a működéshez szükséges eszközbeszerzésre címezte.

A Krúdy Gyula utca Józsefváros legpatinásabb részén, a Palotanegyedben található, maga a ház pedig egy klasszikus belvárosi, lengőfolyosós bérház, mintegy 40 lakással. Ennek a háznak a negyedik emeletére álmodta a különböző magazinokban gyakran megforduló házaspár a zenei szalonjukat...

ITT OLVASHATÓ

HOL A PÉNZ, ORBÁN?

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.06.30.

Doktorminiszter urunk európai hadjáratra indult újólag. Brüsszelbe ment uniós csúcsra felelősöket keresni, akik szerinte csődbe juttatták a közösséget, amelynek a pénzére oly nagyon fáj a foga. Tán ezért hasonlott meg, hiszen a nagy utazás előtt mintegy a híveket hergelendő az egyik közösségi oldalon a következőkben határozta meg úti feladatul magának, amit tisztázni szeretne, mint valami egyszemélyes bíróság, vagy nyomozó hatóság inkább: „Mindössze két évvel a hétéves költségvetés után Brüsszel kifogy a pénzből, Hogyan történt ez? Mi történt a költségvetéssel? Hol van a pénz?”

A másik platformon ugyanezt látjuk és halljuk, csak pepitában: „A csőd szélére sodorták az Európai Uniót. Tudni akarjuk, kik felelnek ezért”. – Itt megállunk egy szóra, sóhajtunk, és elmormolunk egy kósza káromkodást. Egészpályás letámadás már ez, hiszen az alaphangot megütötte nemrég ugyanebben a stílusban először Deutsch, majd Szijjártó elvtárs is. Ők azt sugalmazták, a magyarok pénzét Ukrajna kapta meg, doktorminiszter urunk ennél is tovább menve odáig jutott, hogy az Unió ellopta az általa befizetett pénzt, így most indul Brüsszelbe, mint valami nyomozó hatóság felelősöket keresni.

Lassan mondjuk egyébként, hogy Orbán is megértse, az Európai Unió nincs csődben, Magyarországnak pedig nem azért nem utal, mert Zelenszkijnek adta vagy ellopta volna. Azért inkább, mint az ismeretes, mert Orbán doktorminiszter urunk országlása nem felel meg a kívánalmainak sem a társadalmi berendezkedés, sem a pénzügyi biztonság szempontjából. Magyarul, hogy a kocsmában dülleszkedők és a sparheltnél állók is megérthessék, az Unió nem akar finanszírozni egy fasiszta államot, amelyben a lakosság boldogulására utalt pénzt ellopják, és Mészáros Lőrincnek adják. Illetve hasonszőrű társainak.

A tudósítás egyébként, amely Orbán újabb hőbörgéséről szól, azzal a talányos kérdéssel fejeződik be, kíváncsi arra a lap, hogy ezeket a kérdéseket, amelyekkel a híveket hergeli, vajon felteszi-e doktorminiszter urunk ott Brüsszelben is. De megnyugodhatunk: nem fogja. A történet, ami most vette kezdetét, és látjuk majd ennél is jobban kiteljesedni az elkövetkezendőkben, az, hogy rátolják Magyarország csődjét Ukrajnára és az Unióra, hogy nekik adják, illetve ellopják azt a pénzt, ami nekünk jár. Itt ebben az újabb ordas hazugságban már azt a pénzt, amit mi fizettünk be, hogy eltartsuk őket.

Ha nem tudnánk, hogy ez az uszítás milyen célt szolgál (a felelősség elkenése és gyűlöletkeltés), akkor a fentiek miatt azt tételezhetnénk, hogy Orbán doktorminiszter urunk megtébolyodott. Bár az is lehet, sosem volt normális, ha meg igen, akkor az aljasság legmélyebb bugyraiból szól a hívekhez, akik viszont ennek is minden bizonnyal eltelten örvendeznek, illetve csattogtatják a protkóikat. Nem ismételjük, mert tudjuk, miért nem kap pénzt Orbán és fasiszta-maffiaállama, amely állam, a mi szerencsétlen országunk azonban az Unióval ellentétben valóban csődben van, a létezés peremén táncol.

Így hát magunk is a pénz nyomába eredünk azt vizsgálva, miért lóg ki a valagunk a gatyából. Orbán tizenharmadik éve uralkodik. Ez idő alatt a magyar államadósság húszezer milliárdról ötvenháromezer milliárdra növekedett, ugyanekkor a csőd szélén álló Uniótól uszkve húszezer milliárd forint érkezett, s ha beleszámoljuk a MANYUP háromezer milliárdját, akkor máris eltűnt nekünk ötvenhatezer milliárd forintunk, és a bő évtized alatt befolyt mérhetetlen mennyiségű adót nem is számoljuk. Viszont szertenézünk a lerohadt országban, és mi tesszük fel a kérdést, de mi már jogosan: hol a pénz, Orbán?

De nevezhetjük ezt bízvást költőinek is, hiszen tudjuk. A kis családnál, strómanoknál, seggnyalóknál, Matolcsynál, Rogánnál és Sarkakatánál, Hatvanpusztán, Felcsúton, stadionokban és az egyházaknál, i tak dalse, hogy Orbánnak stílszerűek legyünk. És csak azért nem folytatjuk, mert nincs annyi papír (képernyő), amire az összes tolvaj kiférne. Még egyszer, hogy jól megjegyezzük: választ várunk arra a kérdésre, kik a felelősek azért, hogy a csőd szélére jutott Magyarország – erre remél feleletet Orbántól az EU, mielőtt további pénzeket bíznának rá és kormányára. Viszont a tolvaj kérdezi a meglopottat, hol a pénz.

Sőt, erkölcsi magaslatokat hazudva indul úgymond számonkérni, és mindeközben és mindezzel olyan mélyre süllyed a ganyéba, amilyen mélyen eddig még nem volt, de a hatalomért semmi aljasság sem drága. Erről szól doktorminiszer urunk ez újabb pörformansza, amivel eljutott egy szarházi tróger nívójára, akitől mi – akik szintén kárvallottak vagyunk, mert a mi pénzünk van az ő zsebében – okkal kérdezzük ugyanazt, mint ő az Uniótól, csak mi joggal: hol a pénz, Orbán? Mi is tudjuk, ő is tudja, de soha nem fog rá felelni. Neki épp elég, ha az egysejtű hívek ingó tudatát így manipulálja. Hogy azt sem veszik majd észre, ha megdöglöttek.

ITT OLVASHATÓ

MCC-FŐIGAZGATÓ: TELJES FÉLREÉRTÉS, HOGY LEHET ÚGY OKTATNI, HOGY TESSÉK, ITT VAN TÍZ KÖNYV ORBÁN VIKTORRÓL

TELEX
Szerző: WEILER VILMOS
2023.06.30.

- Szalai Zoltán 14 éve vezeti a Mathias Corvinus Collegiumot, ami 2020 óta gyors terjeszkedésbe kezdett, két év múlva már tízezer diákjuk lesz. A cél szerinte a tehetséggondozás, a társadalmi mobilitás elősegítése és a nemzetközi szintű oktatás.

- Azt mondja, a magánvéleményt nem lehet elválasztani a szakmai munkától, de visszautasítja, hogy bármit is a diákokra akarnának erőltetni. Attól, hogy az oktatók között van egy-egy Orbán-rajongó, még nem lesznek janicsárképző, a kormánytól pedig még nem támasztottak semmilyen politikai elvárást.

- Szerinte a Librinek jól jön egy stabil pénzügyi hátterű tulajdonos, az MCC-nek pedig a Libri hozama. Azt nem árulja el, hogy ha Orbán Balázs megint könyvet ír, akkor azt az MCC vagy a Libri adja majd ki.

- A bécsi magánegyetemmel az egyik céljuk az, hogy megspórolják a diákoknak azokat a nehézségeket, amikkel akkor szembesülnek, ha egyedül kell megszervezniük a külföldi továbbtanulást.

Nagy interjú Szalai Zoltánnal, az MCC főigazgatójával...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

HIÁNYZÓ SZERZŐDÉSEK, ÖSSZEOMLÓ ADATBÁZIS, TISZTÁZATLAN BÉRÜGYEK – ÍGY ÁLLAMOSÍTJÁK A VÉDŐNŐI SZOLGÁLATOKAT HOLNAPTÓL - TOVÁBBRA IS KÉTSÉGES, KINEK KELLENE FIZETNIE A RENDELŐK REZSIJÉT

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2023.06.30.

Noha július egytől az önkormányzatok helyett az állam – pontosabban a centrum- és a megyei kórházak – feladata lesz a védőnői szolgálatatok működtetése, a határidő előtti napra nemhogy tisztult volna a kép, csak még kaotikusabbá vált a váltás: sokaknak nincs új szerződésük, továbbra is kétséges, kinek kellene fizetnie a rendelők rezsijét, és az „egységes” védőnői informatikai rendszer sem működik.

– A védőnőknek az állami Védőnői Országos Informatikai Rendszerbe (VOIR) kellett volna feltölteniük a gondozott gyerekek és várandós anyukák összes adatát, ám a rendszer végül nem tudta kiszolgálni ezt az igény – mondta a Népszavának Bősz Anett Budapest DK-s főpolgármester-helyettese.

A VOIR „alkalmatlansága” azért is figyelemre méltó, mert a védőnői hálózatok gyorsított tempójú államosításának egyik indoka épp az volt, hogy be akarnak vezetni egy egységes informatikai rendszert. Eddig ugyanis

16 informatikai rendszerben rögzítettek adatokat, 1452 védőnő pedig még mindig papíralapon adminisztrált.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság azonban már áprilisban elismerte, hogy a közös rendszerre való átállás nem július elsején fog bekövetkezni.

Az államapparátus adatgyűjtését, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) védőnőknek küldött kérdőíveit nem csak a rendszerhibák miatt érték kritikák.

– Leírni sem lehet azt a káoszt, ami az államosítás körüli adatbekéréseket jellemzi. Érkezett például olyan kérdőív is, ahol egyszerűen nem lehetett főiskolánál magasabb végzettséget beírni, a múlt héten azután kiderült, hogy a védőnőket átvevő kórház ennek alapján mindenkit lejjebb sorolt egy kategóriával, tiltakozó levelünkre azután küldtek négy újabb táblázatot. Az informatikai rendszerek egységesítéséből nem lesz semmi, mindenki használja az eddigit tovább – vázolta a helyzetet Szalainé P. Boglárka, a Független Egészségügyi Szakszervezet védőnői alapszervezetének vezetője. Szerint mindez ráadásul semmi ahhoz képest,

hogy az átállás előtt két nappal is javában zajlanak a tájékoztatók, sőt olyan körzet is akad, ahol azt mondták a védőnőknek, hogy júliusban ne is számítsanak új munkaszerződésre.

A cél minden téren, így a szolgálati jogviszony és a juttatások esetében is az egységesítés volt. Ehhez képest kórházanként, de olykor még az intézményen belül, átvevő osztályonként is eltérőek a munkáltatói feltételek. Van ahol a munkavégzés helyszíne a kórház valamennyi telephelye, másutt az adott tanácsadó. Előbbinél van lehetőség a kirendelésre, utóbbinál nincs – magyarázta Szalainé P. Boglárka. Az érdekvédő szerint a bérkérdést sem rendezték megfelelően. Van,

ahol az alapbéren felüli juttatásokat is beleépítik a fizetésbe, másutt erről hallani se akarnak, vagy csak szeptember végéig garantálják a bérkiegészítést...

ITT OLVASHATÓ

„LEGFELJEBB A KISBOLT ELŐTT ISZNAK AZ EMBEREK” – ÉLET A MAGYAR VIDÉKEN, AHOL A LEGGYORSABBAN CSÖKKEN A SZÜLETÉSSZÁM

G7.HU
Szerző: FABÓK BÁLINT
2023.06.30.

A baranyai kisvárosban, Pécsváradon élő Kárpátiné Kovács Zita hat évvel ezelőtt döntött úgy, hogy szülei egykori lakhelyét emlékházzá alakítja át. Az egykori sváb parasztház nemcsak azt adja vissza, hogy milyen körülmények között éltek néhány évtizede, hanem a magyar történelem egyik különösen tragikus epizódját is szemléletesebbé teszi.

A II. világháború után Felvidékről mintegy 80 ezer magyart telepítettek Magyarországra, a szerelvények egyikén utaztak Kárpátiné nagyszülei is. Egy sváb házaspár pécsváradi házába kerültek, akiknek szintén származásuk miatt kellett elhagyni lakhelyüket: a háború után több mint 200 ezer svábot telepítettek ki Magyarországról.

A helyzet drámaiságát fokozta, hogy a két kitelepített család fél évig együtt élt az emlékházzá alakított épületben. „A nagyszüleim a ház első szobájában sírtak, a sváb házaspár pedig a hátsóban. A magyar azért bűnhődött, mert magyar volt, a sváb pedig azért, mert sváb volt” – mondta Kárpátiné, aki puszta lelkesedésből, saját költségén, bármiféle bevétel vagy támogatás nélkül működteti az emlékházat.

A kitelepített családok átmeneti összeköltöztetése általános volt Pécsváradon. A sérelmek miatt nem mindig volt konfliktusmentes az együttélés, a hasonló sorsú családok azonban sokszor támogatásra leltek egymásban. „A nagyszüleim és a sváb házaspár jó viszonyba került egymással, közösen szüreteltek, közösen mentek misére. Mindnyájan sírdogáltak, de kénytelenek voltak elfogadni egymást” – mondta Kárpátiné.

Nemcsak a háború utáni be- és kitelepítések formálták át a térség népességét a múlt században. Az egykor négynemzetiségű Pécsváradot a szerbek az első világháború után hagyták el, a zsidókat a második világháborúban deportálták, a sváb lakosság egy részét pedig a környékbeli falvakba telepítették át.

A XX. század legsötétebb időszakaihoz hasonlóan az elvándorlás, a családok kettészakadása most is meghatározóak Pécsváradon és környékén, bár a jelenség természete és okai értelemszerűen teljesen mások.

„Amikor öt évvel ezelőtt elmentem az érettségi találkozóra, szinte én voltam az egyetlen, akinek egy gyereke sem dolgozott külföldön” – érzékeltette az elvándorlás mértékét Kárpátiné a saját példáján keresztül, ami nyilván nem általános, mégsem teljesen kirívó a környéken.

Az elvándorlás lenyomata leginkább a gyerekszületések számában mutatkozik meg. Az elmúlt évtizedben ugyanis a pécsváradi járásban csökkent legnagyobb ütemben az újszülöttek száma: tíz év alatt közel 20 százalékkal született kevesebb gyerek...

ITT OLVASHATÓ