TELEX / DIREKT36Szerző: DIREKT36 / PANYI SZABOLCS, MARTON KAMILLA2023.06.27.
Kína vasúton Magyarországra szállítaná Európába szánt vegyianyag-termelésének jelentős részét, hogy itt létrehozott elosztóközpontokból lássák el a kontinens akkumulátorgyárait és más ipari üzemeit – derül ki a Direkt36 által megismert belső kormányzati anyagokból, amelyek szerint a magyar kormány támogatja az egyelőre nem nyilvános, de előrehaladott állapotban lévő terveket.
Az iratok szerint idén márciusban dőlt el, hogy Magyarországra fog települni a kínai vegyianyag-elosztóközpont, az erről szóló hivatalos megállapodást pedig 2023 szeptemberében tervezik megkötni Kínában. Az üggyel a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda foglalkozik a kormányon belül, miközben a Direkt36 kutatásai szerint egy, az ő környezetéhez kötődő cég üzletileg is érdekelt a projektben.
A kiszivárgott iratok szerint az „Európa – Kína Vegyianyag Kereskedelem és Duális HUB Rendszer” néven futó projekt lényege az, hogy Kínában és Európában is kialakítanak egy központot a vegyianyag-kereskedelemre, és ezeket vasúton kötnék össze. Az európai központ Magyarországon lenne, majd innen osztanák el a vegyi anyagokat a kontinens más célállomásai felé. A tervek szerint itthon két helyszín jöhet szóba központként, az ország keleti határán fekvő Záhony vasúti átrakodóhely és egy Budapesten már régóta működő, BILK terminál néven ismert logisztikai létesítmény.
A Direkt36 bejárta a tervezett budapesti vegyianyag-elosztó helyszínét, amelynek vasúti vágányai néhol mindössze pár tíz méterre futnak Soroksár kertvárosának lakóépületeitől. Az iratokban szereplő hivatkozás szerint Kína a vegyianyag-termeléséből akár évi kétmillió úgynevezett egységkonténernyi szállítmányt tudna 24 ezer vasúti szerelvénnyel Európába küldeni – ez sokszorosa lenne a BILK jelenlegi kapacitásának és forgalmának.
Az nem derül ki a kabinetiroda vezetői számára készült úgynevezett felkészítő anyagokból, hogy pontosan milyen anyagokat hoznának Magyarországra, és hogy azokat itt miként tárolnák. Az egyik dokumentum szerint „az egyik legfontosabb kiszolgálási iparág az akkumulátor gyártók és az elektromos autó gyárak, ezáltal az első megvalósuló útvonalat a lítium akkumulátor gyártók (mint a CATL) kiszolgálására indítaná a kínai fél”. Ezek az akkumulátorgyárak a Greenpeace környezetvédő szervezet szerint például olyan lítiumvegyületeket és különféle szerves oldószereket használnak fel, melyek az emberi egészségre és a környezetre is károsak.
A minisztériumi iratok szerint a magyar vegyianyag-elosztóközpont létrehozását a Rail Cargo Hungaria nevű osztrák tulajdonú vasúti vállalat, illetve egy Acemil Zrt. nevű frissen létrehozott cég végezné.
Mivel utóbbi cég egy magántőkealapé, amelynek tulajdonosi szerkezete nem megismerhető, ezért azt nem lehet tudni, hogy pontosan kik is birtokolják a társaságot. A Direkt36 ugyanakkor talált arra utaló jeleket, hogy az Acemil Rogán Antal környezetéhez kötődik. A cég székhelyéül szolgáló Aulich utcai irodának a tulajdonosa a miniszter bizalmasának, Kertész Balázs ügyvédnek a tanácsadó cége. Egy kínai híroldal beszámolója szerint Kertész ráadásul személyesen is részt vett a projekt egyik hivatalos egyeztetésén. A kiszivárgott iratok szerint a kínai fél a két magyarországi céggel már tavaly megegyezett az együttműködésről, a magyar kormány pedig ezt követően állt be a projekt mögé.
A kínai projektet, illetve annak előzményeit a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetői számára összefoglaló, képekkel és térképekkel illusztrált dokumentumok sok helyesírási hibával, helyenként ékezetek nélkül íródtak (a cikkben használt idézetekben a nyelvtani hibákat javítottuk). Ennek oka vélhetően az, hogy magyar iratokba bizonyos szövegrészek úgy kerültek be, hogy azok kínai dokumentumok rossz minőségű fordításai. Az iratokban említett több részletet sikerült megerősíteni más forrásokból, többek között kínai online beszámolókból is.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda nem válaszolt a több mint egy héttel ezelőtt elküldött részletes kérdéseinkre. A kínai nagykövetség, a projektet koordináló kínai fél, valamint Kertész Balázs és az Acemil Zrt. sem reagált a megkereséseinkre.
A Rail Cargo Hungaria a válaszában azt hangsúlyozta, hogy nekik csak a fuvarozásban lesz szerepük, ha ez a projekt beindul.
„Társaságunk [...] kizárólag a vasúti árufuvarozást szervezi Kína és Közép-Kelet-Európa között a jelenleg lehetséges útvonalakon, amennyiben a magyar és a kínai kormány megállapodást köt erre a projektre vonatkozóan. A beruházásnak nem vagyunk részesei”
– közölte a cég. Hozzátették, hogy a BILK-re valóban kiemelten támaszkodnak, „hiszen annak meghatározó szerepe van a két ország közötti konténerforgalomban”...