ASZALÓS SÁNDOR: AZ OROSZ GYARMATOSÍTÁS ÉS A TÖRTÉNELEM

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.06.26.

Oroszország a Nyugat gyarmatának érezte magát – de maga is gyarmati hatalom. (Anastasia Tikhomirova)[1]

Az Orosz Birodalom kialakulásában fontos lépés volt Moszkva felemelkedése a 14. század elején. A 15. században megszülető Oroszország magja Moszkva volt.

III. Iván a nagyhercegi cím birtokosa „Minden Rusz uralkodójának” nevezte magát, és uralma kezdetétől az „orosz föld összegyűjtése” politikáját folytatta. Ügyes stratégiájával katonailag is le tudta győzni a formailag nagyhercegként neki alárendelt, de gyakorlatilag önálló és litvánbarát politikát folytató Novgorodi Köztársaságot, és birodalmához csatolta.

Ez az „egyesítés”, melyet a centralizáció szellemiségű orosz/szovjet történetírás egyöntetűen „progresszív történelmi folyamatként” értékelt, alkalmasint kegyetlen, véres hódítás volt.

Az orosz állam területének kiterjesztése a következő évszázadokban folytatódott. Az orosz gyarmatosítás sajátossága, hogy Oroszországnak nem voltak tengerentúli gyarmatai. Ehelyett közvetlenül Oroszországgal határos területeket hóditották meg. A kolonializmus ilyen változatát leggyakrabban „kontinentális stílusú imperializmusnak” vagy belső gyarmatosításnak nevezik. Az orosz imperializmus különbözik a többi európai gyarmatbirodalmától, mivel birodalma szárazföldi, nem pedig tengerentúli, ami azt is jelentette, hogy a lázadásokat könnyebben lehetett elfojtani.

Az Orosz Birodalom[2] története 1721-ben kezdődik az északi háborúban Svédország felett aratott győzelemmel és Európa nagyhatalommá válásával. Az európai hatalmi struktúra új státuszának hangsúlyozására I. (Nagy) Péter, 1682 óta Oroszország cárja és nagyhercege, az orosz cárságot átnevezte „Orosz Birodalomnak”[3]. A Nagy Péter által 1721-ben kikiáltott Orosz Birodalom[4] a Balti-tengerhez, a Fekete-tengerhez és a Földközi-tengerhez keresett hozzáférést, hogy gazdasági és politikai tengeri kapcsolatokat létesítsen.[5] I.(Nagy) Péter uralkodásától kezdve a Nyugat–Kelet kérdés az orosz történelem központi témájává és egyben az orosz tudat egyik meghatározó részévé vált. I. Péter nyugati fordulata eredményeképpen létrejött Orosz Birodalomban természetszerűleg felerősödött a nyugati eszmék hatása. A 18. századtól a szűk értelmiségi elit által ápolt „orosz eszme” különböző alakváltozásai a nyugati szellemi áramlatokkal kölcsönhatásban fejlődtek. A különböző ideológiák szerepe hektikusan alakult, hol a „kormányzati liberalizmus” került előtérbe (I. Sándor és II. Sándor idején), hol a konzervativizmus (I. Miklós, III. Sándor), de az Orosz Birodalom fejlődése mégis – szellemtörténeti értelemben is – egyfajta modernizáció, nyugatosodás medrében haladt.

A 16. század óta Oroszország hat irányba terjeszkedett: Szibériában, Közép -Európában, Skandináviában, Közép-Ázsiában, a Kaukázus térségében és a Balkánon...

ITT OLVASHATÓ

„LÁTTAM AZOKAT, AKIK LEGYŐZTÉK A FENEVADAT” – ELŐSZÖR JÁRT MAGYAR PÜSPÖK UKRÁN HÁBORÚS ZÓNÁBAN

VÁLASZ ONLINE / RIPORT
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2023.06.26.

Magyar egyházi vezető nem járt még a Kárpátokon túli Ukrajnában. Mostanáig. A Válasz Online riportere elkísérte odesszai látogatására Fabiny Tamás evangélikus püspököt, így hallhatott Radnóti-verset és magyarul elmondott áldást a folyamatosan rakétázott fekete-tengeri kikötővárosban. Meg igazságos békéért herszoni evangélikus menekülteknek elmondott imát. A lelkész útja mellett munkatársunk a háborús mindennapokat is dokumentálta. Riport Odesszából hét fejezetben...

ITT OLVASHATÓ

MAGYAR BÁLINT A KÖZOKTATÁSRÓL: SEMMI ÉRTELME A BÉKÉS TÁRGYALGATÁSNAK

SZABAD EURÓPA / PODCAST
Szerző: szabadeuropa.hu
2023.06.26.

A korábbi oktatási miniszter szerint a kormánynak nincs oktatási szakpolitikája. „Ha az eddigi változtatásokat a Fidesz részéről oktatási reformnak nevezzük, az olyan, mintha Drezda szőnyegbombázását új építészeti reformnak hívnánk” – mondja most induló podcast sorozatunk első epizódjában.

ITT NÉZHETŐ MEG

ORBÁN REMÉLI, HOGY TRUMP MAJD LEGITIMÁLJA A POLITIKÁJÁT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2023.06.26.

Olyan, mintha Orbán és Trump lélekben testvérek lennének, ha utóbbi visszakerülne a Fehér Házba, akkor a magyar miniszterelnököt  már nem lehetne egy periférikus uniós ország bajkeverőjeként elítélni – mondja egy német elemző.  Ha ősszel ismét a populista PiS nyerné a lengyel választásokat az felbecsülhetetlen károkat okozna a nyugati demokráciáknak és akár gyengítheti is a lengyelek Oroszország-ellenes pozícióját a háborúval kapcsolatban – véli Kati Marton író, emberi jogi aktivista, aki nemrég járt Lengyelországban és Európa-ellenes hangulatot tapasztalt. Andrej Juszov, az ukrán hírszerzés egyik vezetője szerint a hadifoglyok Magyarországra szállítása egy információs művelet volt, de Oroszország nem érte el a céljait. Nemzetközi lapszemle.

Mindig nagy a tétje a parlamenti választásoknak azokban az országokban, ahol hanyatlásnak indult a demokrácia. Így volt ez a török választásnál, és így lesz ez a lengyeleknél is ősszel – írja a Los Angeles Timesban megjelent véleménycikkében Kati Marton, magyar származású amerikai író, újságíró, emberi jogi aktivista.

A Lengyelországban 2015-ben hatalomra került populista Jog és Igazságosság (PiS) párt átpolitizálta az igazságszolgáltatást, zaklatta a civil szervezeteket és igyekezett felszámolni a független médiát is. A hatalom félelmet keltett az emberekben és apátiát okozott. A populisták követték Erdoğan és Orbán Viktor forgatókönyvét. Marton kijelenti, hogy Orbán Viktor Magyarországát már rég nem tartják demokráciának, noha még mindig az Európai Unió tagja.

A cikk az író, újságírónő nemrég Lengyelországban tett utazásán szerzett benyomásain alapul. Úgy fogalmazott írásában, hogy sokkolta a gyakran megtapasztalt és mérgező Európa-ellenes, ezen belül is a németellenes hangvételű közbeszéd. Attól tart, amennyiben az antidemokratikus és Európa-ellenes erők győznének újra, az felbecsülhetetlen károkat okozna a nyugati demokráciáknak és akár gyengítheti is a lengyelek Oroszország-ellenes pozícióját a háborúval kapcsolatban. Noha Marton szerint nagy dicséret illeti a lengyeleket az ukránok megsegítésében, nem úgy, mint a magyarokat, akik Putyint vették pártfogásukba meglehetősen groteszk módon.

Azonban két biztató momentumot is megemlít írásában a szerző: egyrészt a lengyel civil szervezetek erősek, kitartóak és harcolnak, másrészt Brüsszel megfelezte az uniós alapértékek megsértése miatt rájuk kivetett napi 1 millió eurós büntetést, látva az igazságszolgáltatási reformok megkezdését. Ahogy a Szolidaritás mozgalma segítette a rendszerváltást Lengyelországban, úgy most is szükséges a szolidaritás, mert anélkül elveszíthetik a demokráciát – zárta cikkét Marton.

Úgy néz ki, hogy sikerült legyőzni a magyarok ellenállását, és elfogadják Brüsszelben az Európai Békekeret (European Peace Facility) jelentős részben Ukrajnának szánt 3,5 milliárd eurós összegét – írja az ipari elemzésekkel foglalkozó Foreign Brief. A fegyverszállítások elősegítését is magába foglaló békekeret első megállapodását még 2021-ben írták alá, és ebben a Balkán, a Közel-Kelet és Afrika megsegítése is szerepelt, s az akkori 6 milliárd eurós keret mára teljesen kimerült. A mostani alapvetően az Ukrajnának szánt szükséges forrásokat fedezi. A cikk külön kitér a magyar kormányra, amelyik hatásköre túllépése miatt bírálja egyfolytában Brüsszelt.

A Gordon elnevezésű, egyre népszerűbb ukrán portál szerint az oroszok saját céljaik elérése érdekében adtak át 11 ukrán foglyot a magyar kormánynak. Egyrészt tovább akarták mérgesíteni a magyar-ukrán viszonyt, másrészt jelezni kívánták, nem tekintik magukra nézve kötelezőnek a nemzetközi jogrendet, miközben figyelmen kívül hagyják Ukrajna jogát a szuverenitáshoz, továbbá az ortodox egyház hírnevének "kifehérítését" is célozták – fogalmazott az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési igazgatóságának egyik vezetője, Andrej Juszov vasárnap egy televíziós híradásában. A hírszerzési vezető szerint az oroszok az akcióval nem érték el egyetlen céljukat sem.

A Bertelsmann csoporthoz tartozó NTV szerint Magyarország továbbra is kilóg az uniós országok sorából, amikor Oroszországot kellene büntetni az Ukrajnában zajló háború miatt. Változatlanul kiváló viszonyt ápol a Kremllel és Donald Trump visszatérésében bizakodik – foglalható össze tömören az egyébként igencsak terjedelmes írás illetve televíziós híradás. A kifogások sorát súlyosbítja, hogy a bajkeverő magyar kormány nemhogy egyre kevésbé, hanem egyre inkább inkább függ az orosz energiaforrásoktól, s tetejébe akadályozza Ukrajna uniós- és NATO-tagságának megvalósítását. Eközben az NTV megrajzolja Szijjártó Péter külügyminiszter portréját, aki Orbán leghűségesebb embereként ennek az oroszbarát külpolitikának a sikeres kivitelezője. S aki azon is ügyködik, hogy Trump reményei szerint visszakerül a Fehér Házba, hogy legitimálja Orbán illiberális politikáját, hisz Orbán és Trump lelkitestvérek. Ha utóbbi visszakerülne a Fehér Házba, akkor a magyar miniszterelnököt  már nem lehetne egy periférikus uniós ország bajkeverőjeként elítélni – idézi az írás Andreas Bock elemzőt.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ 

MARUZSA ZOLTÁN BOCSÁNATOT KÉRT – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.06.26.

De természetesen nem mond le

Csak a jegyzőkönyv kedvéért még egyszer az elhíresült részlet a levélből:

„nagy nehézségben lennétek, ha mindig csak a színtiszta igazat kellene mondani.”

Gulyás Gergely a Maruzsa-ügyről: Sajnálom, a kormány nevében elnézést kérek

Hát igen,

“ebből is látszik, hogy milyen veszélyes a Telexszel levelezni.”

Már nincs a diákhitelen kamatsapka

A diákhitel szabad felhasználású formájára a jelenlegi 4,99 százalék helyett 7,99 százalék kamatot kell fizetni az év végéig.

Nem lesz csok a városokban

Nagy segítség ez a magyar családoknak.

A horvátok megköszönték Mészáros Lőrincnek, hogy stadiont épített nekik

Nagy segítség ez a magyar családoknak.

Így néznek majd ki az élelmiszerárak az árstop eltörlése után

Míg a csirkemell kilónkénti ára 1499-ről 1647 forintra emelkedik, a sertéscomb ára várhatóan 1500-ról 1407 forintra csökken.

Megvan az első áldozata a védőnői hálózat államosításának

Bezár a gyöngyösi anyatejgyűjtő. Ugyanabban az épületben van, mint a védőnői szolgáltatás, amelyet júliusban államosítanak. Az önkormányzatnak azonban túl nagy anyagi teher lenne egyedül fenntartani.

Európában a legmagasabbak közé tartozik a magyar fogyasztók által fizetett energiaár

“Tehát júliusra már mindenképp csökkenteni kellene a rezsicsökkentett árat. De aligha teszik meg, inkább kiáll Szijjártó Péter, meg Gulyás Gergely meg Lantos Csaba, és elmondják, hogy a kormány megvédi a rezsicsökkentés vívmányait, és ugyanolyan áron fogjuk kapni, mint például most. Csakhogy ez az ugyanolyan ár magasabb a piacinál.”

Továbbra is rejtély, miért sarcolja az Orbán-kormány az autósokat

A csütörtöki Kormányinfón a lap szerette volna megtudni, milyen számítások alapján emelik a jövedéki adó mértékét literenként 32 forint 55 fillérrel. A költségvetést ugyanis a kancelláriaminiszter és a pénzügyminiszter egybehangzó tájékoztatása szerint 385 forintos euróárfolyammal tervezték. Konkrét választ nem kaptak, a benzinkúton viszont emelt áron kell fizetni január 1-jétől.

Ez volt a nemvétó ára?

Kiszedette a kormány a 3-as metrót az EU-szankciók hatálya alól. Ez talán megmagyarázhatja, hogy a magyar kormány miért szavazta meg a csomagot, annak ellenére is, hogy az OTP-t az ukrán korrupcióellenes hatóság nem vette le az oroszokat támogató cégek szégyenlistájáról. Márpedig Szijjártó Péter korábban azt ígérte, hogy amíg le nem veszik a listáról a bankot, addig vétózza Budapest a 11. szankciós csomagot…

Minél rosszabb Budapestnek, annál jobb a CÖF-nek

Akár jogosak is lehetnének a CÖF aggályai, de ez a mostani sajnálkozás akkor volna hiteles, ha a korábbi, mintegy tucatnyi nemzeti konzultáció kapcsán is jelzik a számszaki kételyeiket.

Kétmilliárd forintnyi közvetlen uniós támogatáshoz jut Budapest

A program keretei között a Fővárosi Önkormányzat konzorciumi partnerekkel együttműködésben egy legalább 20 lakásból álló, közel nulla energiaigényű lakóépületet alakít ki a IV. kerületi Szabadkai utcában egy hosszú ideje üresen álló volt iskolaépületből, ami rászoruló budapestiek számára biztosít majd megfizethető, fenntartható otthonokat

Az I. kerületi polgármester szerint törvénytelen közpénzszivattyút működtet a Fidesz

Mondjon valami újat… 

Milliárdos támogatást kapott az állami tulajdonba került borsodi barnaszénbánya

A vállalatban korábban a kormánymédia által „a baloldal legbefolyásosabb vörösbárójának” nevezett Leisztinger Tamás volt a meghatározó tulajdonos, tavaly azonban állami kézbe került. Nem sokkal ezután a cég milliárdos támogatást kapott a kormánytól.

Schadl György kérésére bizalmasa külön vezette, mennyit fizetett ki Völner Pálnak

A koronatanú megzenésítette az EgyenlegMoncsi elnevezésű Excel táblázatot (énekelt). Varga Judit lemondott már?

Megint törvényt sértett a Transzparens Újságírásért Alapítvány

Többéves szokását ezúttal sem megtörve az idei évben sem tette közzé a pénzügyi beszámolóját a törvényben előírt május 31-i határidőig a kormánytól független médiumok hiteltelenítésével és a propagandisták megemelésével foglalkozó, a médiában megvalósuló rágalmazás és becsületsértés büntethetetlenségét a Fidesznél kilobbizó szervezet.

Elképesztő kínzásokról beszéltek azok az ukrán foglyok, akiket kicseréltek elfogott orosz katonákra

Nem világos, hogy hány ukrán katona van hadifogságban. Oroszország csak részleges listákat adott át azokról, akiket fogva tart, Ukrajna pedig nem közöl számokat. Emberi jogi szervezetek szerint azonban legalább 8-10 ezren vannak, az ukrán tisztviselők nem vitatják ezeket a számokat.

ITT OLVASHATÓ

TÓTA W. ÁRPÁD: EGY GYEREKRE NEM LEHET RÁZÚDÍTANI A MÉDIAZAJT, DE JOGA VAN TUDNI, MI TÖRTÉNIK KÖRÜLÖTTE

HÍRKLIKK / KLIKKTV
Szerző: HÍRKLIKK
2023.06.26.

Cél, hogy a gyerekek ne legyenek olyanok, mint a felnőttek többsége. Vagyis megtanuljanak vitázni, érvelni, aztán elfogadni, ha nincs igazuk és utána folytatni a közös munkát, ahogy egy normális társadalom működik vagy működött – mondta a Klikk TV Tíz című műsorában Tóta W. Árpád. A HVG újságírója, publicista lényegében ezzel jelentette be, hogy gyerekeknek indít újságot, Kispolgár címmel. A gyereknek is joga van tudni, hogy miért zárták be az iskoláját a járványban, vagy miért kell maszkot viselni. Ez a szabad sajtó része – tette hozzá.

A publicista emlékeztetett, hogy Antoine de Saint-Exupéry A kis hercegen kívül nem írt gyerekeknek, ahogy Karinthy Frigyes – azon kívül, hogy lefordította a Micimackót – nem gyermekirodalommal foglalkozott. E példákon világította meg, hogy úgy érzi, újságíróként nem csak arra hivatott, hogy felnőtteknek írjon. „22 év gombócból is sok, ha 22 évig írsz politikai publicisztikát, akkor kell csinálni mást is.” A gyerekeknek szóló újságírásban magabiztosan kell bánni a nyelvvel, sőt, ki kell találni újra ezt a nyelvet, mert nem folytatható, az, ami 30 éve megszokott – mondta arról, hogy nem az elavult stílust folytatják.

Már 32 éve, hogy nincs gyerekeknek szóló újság, de a korábbi Pajtás magazin, ami – még, ha a kommunista időszak lapja volt is – elég belemenősen tárgyalt és jóval szabadabban, mint a mai kormánypárti sajtó. Nem volt tabu, hogy a tananyaggal gondok vannak, hogy az iskolában bajok is lehetnek, hogy vannak alkoholista szülők vagy akár gyerekbántalmazás – mondta Tóta W. Árpád. „30 éve nem jutott ez eszébe senkinek. Rengeteg gyerekkönyv van a boltban, unikornisos és szuperhősös, Képes Biblia is van dögivel, de olyan kiadvány, ami arról szólna, amit hall a gyerek a vacsoraasztalnál, hogy miért drágább a csoki, miért van háború a szomszédban, vagy, hogy mi egyáltalán az Európai Unió, az nincs.”

Ez telefonos alkalmazás lesz, ami ellen lehet berzenkedni, hogy sokat telefonozik a gyerek, de inkább az a kérdés, hogy mit csinál vele – hívta fel a figyelmet arra, hogy egy szülőnek tudnia kell, mit olvas, lát vagy tud meg a telefonon keresztül a gyereke.

Sztoriban gondolkodunk, mert úgy könnyebb megérteni például a mostani státusztörvénnyel kapcsolatosan a tanárok felmondását – idézett egy témát. Ha Robi bácsi elbúcsúzik az osztálytól és elmegy cipésznek, könnyebb elmagyarázni a történetet, de lesz minden cikknél egy enciklopédia, ami egy linkben magyaráz, tehát egy komplett Wikipédia lesz mögötte és nem a cikkekben, hosszasan kifejtve – mondta a módszerről. Nem csak politikai hírekkel fogjuk bombázni a gyerekeket, hanem ismeretterjesztéssel és programokkal, de még szépségápolással is – mondta.

„Én húsz éve, amikor kezdtem az újságírást, olyan környezetből jöttem és úgy képzeltem el, hogy van egy vita, ahol bizonyítanom kell az álláspontomat, azt alátámasztom és meg lehet győzni az embereket, hogy van egy helyesebb út. Ugyanakkor belátom, hogy nem jó, amire gondoltam. Napjainkban ugyanis úgy néz ki a diskurzus, hogy én alátámasztom a mondandómat, érvelek, példákat hozok, mire a válasz az, hogy te zsidó, mocskos, hazaáruló.”

Hozzátette, nyilván nem mindenki vitatkozik például kommentekben, de az intenzíven politizáló réteg viszont igen és ez nem csak a jobboldalon van, „mind a kettő reménytelen”.

Egy gyerekre nem lehet rázúdítani a médiazajt, napi négy-öt új anyag készül majd, ebből egy nagyobb, igen jó minőségben és minden szót végiggondolunk sokszor és többen, hogy a tankönyveknél sokkal jobb minőségben készüljenek – fogalmazott Tóta W. Árpád, aki az érdeklődőket a gyerekujsag.hu-ra irányította.

A Klikk TV műsorát itt nézhetik meg.

ITT OLVASHATÓ

ELVESZI AZ ORBÁN-KORMÁNY A VÉDŐNŐI SZOLGÁLATOKAT AZ ÖNKORMÁNYZATOKTÓL, DE A REZSIT ÉS A BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOKAT MINDENÜTT VELÜK FIZETTETNÉ MEG

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2023.06.26.

Bár a védőnői szolgálatok államosításáról szóló törvénymódosítást már tavaly elfogadták, az átállás részletei csak most, a július elsejei bevezetés előtt kezdenek felsejleni.

A Népszava úgy értesült: noha szombattól már nem önkormányzati, hanem állami feladat a védőnői szolgálatok működtetése, az utolsó pillanatokban készülnek a vonatkozó szerződések, és egyelőre megoldatlan például az, ki fizesse a rendelők rezsijét. Lapunk birtokába került egy dokumentum amely szerint egy kórház „fedezethiányra tekintettel” még egy ideig indokoltnak tartja az önkormányzat anyagi kötelezettségvállalását az átvett ingatlanok üzemeltetésében.

A kapkodó központosításra utal az is, hogy a fővárosi és az agglomerációs önkormányzatokat csak június közepén hívták először egyeztetésre a feladat átvételére kijelölt centrum kórházak. (Vidéken a vármegyei kórházak az átvevők.) A megbeszélésen hallottaktól még inkább elbizonytalanodott településvezetők azután két nap múlva kaptak egy megállapodás-tervezetet az átvevő intézménytől, amelynek leglényegesebb pontja a védőnők által használt, de önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok további üzemeltetésére vonatkozik. A pénzügyi és vagyonjogi szempontból korántsem egyszerű kérdésben csak a képviselők dönthetnek, így most lóhalálban hívják össze a testületi üléseket...

ITT OLVASHATÓ 

PETSCHNIG MÁRIA ZITA: AZ ÁRSAPKÁK KIVEZETÉSÉVEL MÉG NEM ÁLL HELYRE A GAZDASÁG

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH-KÁLLAI SZILVIA
2023.06.26.

Az árstop hozzájárult a kiskereskedelmi cégek tönkremeneteléhez, az infláció erősítéséhez, a piaci befektetők bizalmának csökkentéséhez. Miközben a kormánynak semmibe sem kerül, azt a látszatot kelti, hogy az Orbán-kormány gondoskodik az infláció sújtotta lakosságról. De igazából ez egy globális szabályozó, mert mindenkire egyformán érvényes, így a gazdagokat még jobb helyzetbe hozta, viszont a szegényeket nem tudta kellően támogatni – mondta a Hírklikknek Petschnig Mária Zita. A közgazdász szerint az árstop augusztusi kivezetésével sem fog helyreállni a magyar gazdaság, és hiányzik az a bizalmi tőke, ami nagyon erőteljesen elfogyott a magyar kormány politikájával szemben.

Orbán Viktor a tavalyi parlamenti választások előtt hirdette meg az élelmiszer árstopot és elvileg rövidebb időre tervezték, ám csak most vezetik ki. De vajon eredményesnek lehet értékelni?

Az árstopoknak rövid távon lehet kedvező hatásuk, de a másfél év nem nevezhető rövid távnak. Az élelmiszer-árstop lényegében azt jelentette, hogy bizonyos termékeket, a sertéscombot, csirkemellet, farhátat, a 2.8-as tejet, a napraforgó olajat, cukrot, lisztet, aztán a krumplit és a tojást meghatározott árnál nem lehetett drágábban adni. Olyan intézkedés volt a kormány részéről, ami neki az égvilágon semmibe sem került, az árát a kiskereskedelmi cégek fizették meg. Leginkább a kisebb boltok, amelyek nem tudták áthárítani az elszenvedett veszteségeiket más termékekre. Mondhatjuk, az árstop hozzájárult a kiskereskedelmi cégek tönkremeneteléhez, de hozzájárult az infláció erősítéséhez is, mert a nagy cégek a veszteségeiket más termékek árának erőteljesebb emelésével kompenzálták, amit a kormány által gerjesztett laza fiskális- és jövedelempolitika által kialakult közegben képesek voltak végrehajtani. Az árstop ezen kívül hozzájárult az import emelkedéséhez, a külkereskedelmi mérleg romlásához, a hazai élelmiszeripar háttérbe szorulásához. Mindemellett az érintett termékekből hiányok alakultak, amit a kereskedők – többek közt – a vásárolható mennyiség korlátozásával „oldottak meg”.

ITT OLVASHATÓ

EGY MÁSIK ÁLLAMI BOMBAÜZLETRE IS KILÁTÁS NYÍLIK SCHADL GYÖRGY FŐHADISZÁLLÁSÁRÓL

24.HU
Szerző: HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ
2023.06.26.

Miközben a végrehajtók volt elnöke a „felszámolók királyaként” emlegetett állami megbízottal mozgott együtt, az érdekeltségében álló irodaházban egy különös körülmények közt megalakult felszámoló cég is működik. A kormány 2021-ben osztotta újra a felszámolói piacot, számos, kormányközeli kapcsolatokkal rendelkező személyt hozva helyzetbe. A Schadl Györgyék irodaházába bejelentett felszámoló cég éppen az állami pályázat leadási határidejének napján jött létre.

Mint azt a múlt héten bemutattuk, a Völner Pál fideszes exállamtitkár és Schadl György egykori végrehajtói elnök főszereplésével zajló büntetőper szálai egy másik, milliárdos üzlet felé is elágaznak. A nyomozati megfigyelések alapján ugyanis Schadl a „felszámolók királyaként” is emlegetett állami felszámolóbiztossal is bizniszelt. A 24.hu azonban azt is kiderítette, hogy a korrupcióval vádolt volt fővégrehajtónak nem ez az egyetlen kapcsolódási pontja a felszámolói iparhoz. A nyomok arra utalnak, hogy az eddig megismertnél is aggályosabb módon oszthatta újra 2021-ben a kormány a felszámolói piacot, amelyet – a végrehajtáshoz hasonlóan – elsősorban magáncégeknek szerveztek ki.

Schadl Györgytől a letartóztatása után számos ingatlant és vagyontárgyat foglaltak le a nyomozók, ezek között volt a – szintén vádlott – feleségével közös cégének üzletrésze is. A Red Carpet Kft. tulajdonában áll egy irodaház a XII. kerületi Városmajor utcában. Ez az ingatlan több önálló bírósági végrehajtó székhelye, köztük olyanoké, akik a bíróságon beismerték bűnösségüket, vagyis azt, hogy a kinevezésükért cserébe fizettek Schadlnak. Rajtuk kívül korábban több felszámoló cég képviselője is ide volt bejelentve. És ez az irodaház a székhelye jelenleg is egy olyan felszámoló cégnek, amelyet fölöttébb különös körülmények közt alapítottak éppen akkor, amikor az említett piaci újraosztás történt, és amikor mindenki a koronavírus-járvány kezelésére figyelt...

ITT OLVASHATÓ

PUTYIN MÉLYEBBRE SÜLLYED, MINT A TITAN RONCSAI - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2023.06.26.

Drága olvasók, hát micsoda hétvége volt! De mielőtt rátérünk ARRA, amiről a fél hírlevél szólni fog, kiemelek négy egészen más cikket. Igen, ezekhez előfizetés kell, de ha nincs, azon most extra könnyen lehet segíteni.

- Olyan, mint az Utódlás, csak majmokat széttépő csimpánzokkal

- Egy amerikai nacionalista mozgalom vezetője volt, aztán MDMA-zott, és hirtelen megváltoztak a nézetei

- Mi történik, ha egy falkányi kortárs művészt ráeresztünk az állatokra?

- Görög választás: Olyan vagy, mint Orbán Viktor

ITT OLVASHATÓ