2023. június 13., kedd

10 EZER PÉLDÁNYBAN FIZETI ELŐ A NEMZETI SPORTOT A KORMÁNY – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.06.13.


Az állam hárommilliárd forintért vette meg a Nemzeti Sportot 2022-ben

A print napilap díjmentesen kerül majd az olvasókhoz, köztük sportegyesületekhez, sportklubokhoz, ügyfélforgalommal bíró közintézményekhez és egyéb közintézményekhez.

Újra kordont bontott a Momentum a Karmelitánál

A rendőrök fél nyolc után igazoltatni kezdtek mindenkit szabálysértési eljárásra hivatkozva, nem csak az országgyűlési képviselőket, hanem az aktivistákat és az újságírókat is.

A romániai szakszervezetek bejelentették a tanársztrájk felfüggesztését

A kormány megegyezett a szakszervezetekkel, hétfőn elfogadja a béremelésekről szóló rendeleteket, a tanárok pedig keddtől visszatérhetnek az osztálytermekbe.

Hja, kérem, ott százezrek sztrájkoltak.

Az utóbbi időszak legdurvább jogszabály-módosításait szavaznák meg – sürgősen

Bár ezen a héten csak négynapos ülést tervezett az Országgyűlés, Semjén Zsolt most a kormány nevében kér egy pénteki, rendkívüli ülést.

Nem tárgyalja sürgősséggel a státusztörvényt a parlament

A Fidesz-frakció részéről az atv.hu-nak hétfőn azt tájékoztatást adták, hogy nem sürgősségi, hanem normális parlamenti eljárásban szeretnék tárgyalni és elfogadni a törvényjavaslatot. Várjuk ki a végét.

“Róka szava kicsit ér”:

Tovább trükközik a kormány Budapest pénzével

Karácsony Gergely 2019-ben állapodott meg a kormánnyal: megadják az atlétikai stadionhoz a hozzájárulást, ha 2020-tól kezdve, az Egészséges Budapest Program keretében összesen 50 milliárd forint extra forráshoz jutnak saját egészségügyi fejlesztéseikre. És akkor jött az orosz tempó…

Bérgyilkosokhoz hasonlította a győri polgármester egy helyi hírportál újságíróit

Dézsi Csaba nem először szapulja a lap munkatársait.

Apropó..:

A Fidesz „mumusként” továbbra is használni fogja Soros György nevét

Az ellenségképre ugyanis továbbra is szükségük van, és ez nemzetközileg is jól bejáratott már – véli Síklaki István szociológus.

Havonta 20 személy titkos megfigyelésére adtak bírói engedélyt idén

2010 óta egy kérelmet sem utasítottak vissza. Ehhez jönnek hozzá pluszban a hasonló minisztériumi engedélyek, azokról viszont nincs ilyen pontos statisztika, mert a tárca adatközlése is zavaros.

Nem véletlenül ment Orbán Viktor a türkménekhez

A kormánypárti lapok Orbán Viktor békeüzenetét harsogták, míg a független média megpróbált viccet csinál abból, hogy a magyar miniszterelnök egy hatalmas aranyszínű fotelben ülve tárgyalt a türkmén elnökkel. Pedig szóba kerültek energetikai kérdések, és a kormány által az elmúlt időszakban favorizált Azerbajdzsánnal szemben a türkmének akár valós alternatívát is jelenthetnének.

A briteknél még tudnak bukni a politikusok

Röpke másfél nap alatt két brit politikai óriás már korábban gellert kapott karrierje zuhant a mélybe. A képviselői helyéről péntek este lemondott Boris Johnsont vasárnap reggel 10 óra után Nicola Sturgeon volt skót első miniszter követte a csúszdán.

Svédország kiad egy 35 éves török férfit Törökországnak

Arról egyelőre szintén nem derült ki semmi, hogy az érintett férfi egyike-e azon embereknek, akiknek kiadatását Ankara korábban kérte Stockholmtól, cserébe Svédország NATO-tagságának jóváhagyásáért.

Most július elejéről beszélnek többen a kormány részéről a svéd NATO-csatlakozás ratifikációja kapcsán

Több kormányzati forrás szerint is „teljesen elfogyhat a levegő Magyarország körül a vilniusi csúcson, ha addig nem mondunk igent”.

REZEDA: KURVÁK, PISZTOLY, ERESZ

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.06.13.


A legújabb NER-szenzáció ez: Borkai elvtárs (aki már nem jó elvtárs) elindul megint a polgármesteri székért. Állítása szerint azért, mert Győrnek szüksége van rá, szerintünk más lehet az ok és indok, de éppen ez momentán egyáltalán nem érdekes. Hanem inkább, ami az újraindulás okán kirajzolódik, a fölbugyogó trutyi, hogy ez milyen strammul mutatja nekünk azt a morális nihilt, amiben Borkai, Győr és Magyarország, mint a NER által determinált „keresztény” szarhalom éppen van. Ahová került, illetve jutott Orbán második és végtelennek tűnő országlása nyomán.

„Jobb a puszi, mint a kása, csak a mama meg ne lássa” – ismerjük a kislányos, emlékkönyvekből és emlékeinkből előszálló versikét, amelynek naiv szellemisége úgy telepedett rá a macsó Borkaira, hogy elröhögnénk magunkat, ha nem okozna másfajta testi tüneteket a hősünket megülő nihil. Interjút készítettek a bukott emberrel, aki most készül Főnixként újraéledni poraiból, s ennek a megtestesülésnek sarokköve a jachton való részeg, kokós kurvázás, mint ami egyszer hanyatlását okozta. Viszont mindenki hibás, csak épp ő nem, aki mára mint valami glóriás szent vesz részt a mesében.

Mint akit bűntelenül bántanak és bántottak, mint aki voltaképp ott sem volt. Megtudjuk az interjúból, hogy a családban úgy rendezték el ezt az egészet, a feleség meg sem nézte a mozit, amelyet mi láttunk, s amely nekünk Borkai löttyedt seggét mutatta. Az elfojtás úgy működik ezek szerint, hogy amiről nem tudok (amit nem látok) az nem fáj, így alakulhat ki az a kényszerképzet, hogy lassan meg sem történt az, ami négy éve bizony megtörtént. Ott tartunk, nem az a bűnös, aki fetreng a trutyiban, hanem, aki nyilvánosságra hozza.

Ezt erkölcsi relativizmusnak nevezzük, illetve olyan elkenésnek, amikor úgy lehet kikeveredni a bűnből, hogy az voltaképp el sem nyerte büntetését. S amikor ebben az interjúban Borkai bizonyítékok nélkül Czeglédy Csabára akarja kenni a csodálatos felvételek nyilvánosságra hozatalát, már nem arról van szó, ő mit csinált, hanem, hogy az ártatlan és bűntelen főszereplőt be akarják mocskolni, holott a képek tanúsága szerint ő fetrengett a sártengerben. De itt kúszik be a morális fertő újabb szeletkéje, hogy amit látunk, az rendben van.

Egy a baj csupán, hogy kiderült, így mindenki bűnös, csak az nem, aki kurvázik. Négy éve sem, és a jelek szerint ma sem képes felfogni Borkai, a kurvázás, kokózás nem önmagában és nem önmagáért baj. Hanem azért, mert egy olyan párt tagjaként és hátszelével tette ezt, amelyik hirdetett és fennen óbégatott keresztény erkölcsiségével az ilyesmit pokolra kerüléssel fenyegeti. S ha ezt relativizálni lehet, és kimondottan azt hangoztatni, ezzel csak az a baj, hogy kiderült, akkor Borkai mindent szembe köp, amit a társadalom számára előírnának.

Sőt, ezen túl azt üzeni, hogy a NER morálja csak a felszínen létezik, sutyiban minden szabályt meg lehet szegni, a NER lényege tehát az erkölcstelenség. Csak a mama meg ne lássa. S amikor azt hinnénk, ennél mélyebbre már nem lehet süllyedni, akkor Borkai belesétál egy csapdába, amit voltaképp fel sem állítottak neki. Egy egyszerű kérdést kapott, miszerint melyik a nagyobb botrány, Szájer ereszen menekülése vagy az ő orgiája, akkor határozottan kijelenti, amit ő tett, az inkább belefér, mert elnézhető, Szájeré meg nem.

Borkai nem látja, hogy ezzel a Fidesz macsó tuskóságára mutat rá, a karikás ustoros hazugságára, hogy részegen orgiázni, fizetett kurvákkal a család szentségét óbégatva még komilfó, melegen tenni ugyanezt viszont már nem tolerálható. Holott mindkettő ugyanannak a hazugságnak a másik oldala azzal a tanulsággal, a macsó kurvázás belefér, a melegség nem. Így ebből fakadóan Szájer eltűnhet a süllyesztőben, ő viszont megtisztulva térhet vissza, és látjuk, a bűn, valamint az ebből fakadó büntetés már csak a szivárogtatót fenyegeti.

Hogy Borkai mindezt nem érti vagy nem akarja érteni, az az ő nyomora. Hogy lehetősége van visszatérni, és csak a választók erkölcsi mércéjén múlik, sikerül-e neki, az a NER morális nihiljének ékes bizonyítéka. Bűnről, lebukásról és büntetésről tudok más példát is mutatni, azt mi történik akkor, ha egy közösség komolyan veszi, hogy kirakatembereinek makulátlannak kell lenni, mert tudja, ők azok, akik mintaként szolgálnak a plebs számára, így, ha valamit nekik lehet, az üzenet. Ha tehát vétkeznek, akkor nyilvánosan bűnhődnek.

Nehogy azt higgyék a hülyék, azt nekik is szabad. Van ez az NBA, ez az amerikai profi kosárlabda liga, amelynek az egyik szupersztárja Ja Morant (Memphis Grizzlies) egy videóban, amit a haverja vett föl és tett közzé, egy pisztollyal hadonászik. Azonnal fölfüggesztették a játékjogát, most várja az ítéletet, mennyi időre meszelik el. Azért – így az NBA erkölcsi mércéje -, mert ezt ő a pozíciójában (mint mintakép) ezt nem teheti meg. És nem a haver a bűnös, hanem ő. NBA, NER, ugyanúgy három betű. De mecsoda különbség.

SINKÓ OTTÓ: MAGYARORSZÁGNAK VÉGE LENNE, HA KILÉPNÉNK AZ EURÓPAI UNIÓBÓL

PORTFOLIO
Szerző: HORNYÁK JÓZSEF
2023.06.13.


A magyar gazdaság gyengébben teljesít, mint a régió legtöbb országa – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója. A magánépítkezések leálltak a magas kamatok és a visszaeső reálbérek miatt, az ipari export az erős forinttól szenved, a szolgáltatásokat pedig sokan a megtakarítások feléléséből fedezik. A problémák legfőbb okát a piacidegen, unortodox politikában és az EU-források hiányában látja Sinkó Ottó. Úgy véli, Magyarország kezd elszigetelődni a nyugati szövetségi rendszereken belül, ami történelmi hibának bizonyulhat. Szerinte most kutya kötelességünk mindent megtenni, hogy Magyarország az EU-ban maradjon. "Magyarország számára nincs más út, csak az Európán belüli út."...

BOJÁR GÁBOR: ORBÁN HATALMI ÉRDEKEIT SZOLGÁLNÁ A HUXIT

KLUBRÁDIÓ / ESTI GYORS
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2023.06.12.


Orbán Viktor számára a hatalmi érdekek felülírják a gazdaságiakat – véli Bojár Gábor. A Graphisoft alapítója az Esti gyors című műsorban arról beszélt, hogy a miniszterelnök azon dolgozik, hogy tömegtámogatást szerezzen az Európai Unióból való kilépéshez.


"Azzal, hogy felhívjuk a figyelmet a vélhető kormányzati szándékra, akadályozni próbáljuk és nem segíteni a folyamatot" – mondta Bojár Gábor üzletember, a Graphisoft és az Aquincum Institute of Technology magánegyetem alapítója azzal a cikkével kapcsolatban, amelyben a Huxit feltételezett előkészítéséről írt.

Bár az igaz, hogy létezik az Unión kívül is élet, de az sokkal rosszabb, mint az Unión belül – véli Bojár. Hozzátette, nem csak az EU-s pénzek miatt, hanem mert gazdaságilag sokkal előnyösebb egy nagyobb, egységes gazdasági rendszer részének lenni, mint egy elszigetelt ország saját gazdaságát fejleszteni. Példaként Nagy-Britanniát hozta, akik bár nettó befizetők voltak, nem haszonélvezők, mégis sokkal rosszabbul jártak a kilépéssel.

Orbán Viktor mégis a kilépéshez szükséges tömegtámogatás megszerzésén dolgozik – véli Bojár. Ugyanakkor szerinte a miniszterelnök pontosan tudja, hogy ez meggyengítené a magyar gazdaságot. Orbán számára ennél fontosabb a saját hatalmának korlátlansága – tette hozzá.

Jelenleg Magyarországon még érvényesülnek demokratikus normák, annak köszönhetően, hogy az EU tagjai vagyunk – mondta az üzletember. Ugyanakkor szerinte az uniós kontroll megszűnésével a miniszterelnök hatalma korlátlanabb lenne, számára pedig a szuverenitás, ami valójában az ő személyes hatalmát jelenti, az mindennél fontosabb. Orbánnál a hatalmi érdek übereli a gazdasági előnyöket – tette hozzá.

Bojár szerint akik azt mondják, hogy a kilépés elképzelhetetlen, arra alapozzák ezt, hogy gyakorlatilag a magyar gazdaság nem tudna az Európai Unió nélkül működni. Ugyanakkor mivel az EU nélkül komoly visszaesés lenne az életszínvonalban, ezáltal pedig a Fidesznek még könnyebb lenne tömegtámogatást szerezni a kilépéshez – véli.

A magyar lakosság többsége EU-párti, éppen ezért reméli, hogy nem válnak valóra a Huxittal kapcsolatos aggodalmai – mondta Bojár Gábor.

AKITŐL ORBÁN MEGTANULT GYŐZNI

444.HU
Szerző: RÉNYI PÁL DÁNIEL
2023.06.13.


- 86 éves korában elhunyt Silvio Berlusconi, többszörös volt olasz miniszterelnök, aki a '90-es években felforgatta egész Európa politikai kultúrát.

- Berlusconi politikai karrierje hosszú időn keresztül fontos iránytű volt Orbán Viktor számára. Valójában máig az.

- Látványos nagygyűlések, fanatikus mozgalmi politika, túlfűtött, győzelmi nyelvezet - mind Berlusconi asztaláról kerültek Orbán eszköztárába.

- Két futballőrült kapcsolatának kezdetei - szerkesztett részletek a Győzelmi kényszerből.

1993. október 26-án, a délutáni órákban Silvio Berlusconi magánhelikoptere landolt az AC Milan edzőközpontjának egyik pályáján. A Milanello néven ismert tréningcentrumban a médiamágnást már várta fiatal magyar vendége, aki aznap reggel Angliából érkezett az észak-olasz városba háromnapos látogatásra.

Orbán Viktor telefonon jelentkezett be a milánói csapat edzőtáborából a Nemzeti Sportnál. Eksztázisközeli állapotban volt. Jobb oldalán az aranylabdás francia csatár Jean-Pierre Papin szürcsölt egy kólát, a másikon a csapat olasz válogatott sztárja, Gianluigi Lentini kávézgatott.

A Fidesz elnöke azért repült Milánóba, hogy olasz üzletemberekkel tárgyaljon. Alig fél évvel járunk az 1994-es parlamenti választások előtt. Az aktuális felmérések azt mutatták, hogy pártjára akár kormányzati szerep is várhat a következő év tavaszától, Orbán ezért arról győzködte a külföldi befektetőket: hozzanak bátran beruházásokat Magyarországra. Így került kapcsolatba a milliárdos olasz üzletember és klubtulajdonos Silvio Berlusconival.

Amikor „Il Cavaliere”, azaz a Lovag – ahogy Olaszországban gúnyolták olykor – megtudta, hogy a fiatal magyar politikus sokáig focistának készült, és a „futball eszelős őrültjének” tartja magát, embereket küldött elé a reptérre. Orbán Viktor első olaszországi útja így azonnal Milanellóba vezetett. Orbán arról beszélt: mindig tudta, hogy a futball a földkerekség nagy közös nyelve, „de hogy ehhez az emberhez is a labda nyisson utat, azt azért nem gondoltam volna”.

1993 őszén az AC Milan a világ egyik legerősebb, legsikeresebb klubja volt éppen. Kétszer egymás után olasz bajnoki címet nyert, 1993-ban és 1994-ben is bejutott a Bajnokok Ligája döntőjébe. Münchenben az Olympique Marseille ellen 1–0-ra kikapott ugyan, a következő évben, az athéni fináléban történelmi győzelmet aratva 4–0-ra kiütötte a Barcelonát.

Berlusconi, aki 1986-ban lett elnöke és tulajdonosa a klubnak, azért érkezett az edzőközpontba, hogy körbevezesse Orbánt, és bemutassa Fabio Capello vezetőedzőnek...

ÍGY MENNEK KI SZÁZMILLIÁRDOK AZ ORSZÁGBÓL – ÉRTHETŐEN A SZOCHÓ ÉS AZ ÁLLAMPAPÍRBA TERELÉS ÁRNYOLDALÁRÓL

VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Szerző: BORBÁS BARNA
2023.06.08.


Jogos igény, hogy az állam képes legyen önmagát olcsóbban finanszírozni, de közben egy részérdekért feláldozzák a teljes hazai megtakarítási piac nagyobb részét – így foglalható össze a múlt héten bejelentett „szochó” mérlege. A friss rendelet szerint a kormány 13 százalékos adóterhet vet ki a bankbetétekben lévő lakossági megtakarítások hozamára, kivéve az állampapírokét. Mit jelent ez? Palkó Istvánnal, a Portfolio pénzügyi szektorért felelős vezető elemzőjével beszéljük át a legfontosabb kérdéseket. Műsorvezető: Borbás Barna, Vörös Szabolcs.

Részletek a műsorból:

Miért tereli a kormány az állampapírok felé a megtakarításokat?

A lépés teljesen logikusnak tűnik, a 2008-as válságnak az egyik nagy tanulsága volt, hogy nem szabad sem külföldi, sem pedig „forró” pénzekre hagyni a magyar államadósságnak a finanszírozását. Utóbbi alatt azt értem, amikor rövid lejáratú papírokat vásárolnak. Vagy hosszúakat, de gyorsan kimenekülnek belőlük. […] Most nagyjából az értékpapír-állomány egyharmada van külföldiek, a kétharmada belföldiek kezében. Ez már majdnem fordítottja annak az aránynak, amit korábban láthattunk, és a kétharmados arányon belül majdnem a fele van már lakossági kézben, és valamivel kevesebb van a bankoknál, és még kevesebb az egyéb intézményi befektetők – biztosítók, alapkezelők stb. – kezében. Elmondható, hogy több mint 10 ezer milliárd forint a magyar lakosságé, a nagyjából talán 60 ezer milliárdos magyar államadósságból. Majdnem tízezer milliárdja van a bankoknak, és több mint tízezer milliárd van külföldieknek a kezében. És hát ennek a szerkezetét akarja tovább javítani a saját szemszögéből a kormány. A másik motiváció az, hogy a magyar államadósság finanszírozási költségeit is lejjebb szorítsa. Magyarán: hogy olcsóbban tudja magát finanszírozni.

Az is cél, hogy a lakossági megtakarításokat megvédjék az inflációtól?

Való igaz, hogy az inflációnál kisebb kamattal, hozammal rendelkező megtakarítások rombolják a háztartások vagyonának az értékét, és az állampapírok jobban megvédik, pont azért, mert a kormány, vagy az állam magasabb kamatot fizet ezekre, mint jellemzően a bankok, vagy amekkora hozamot a befektetési alapoknak a nagy része elér.

Mik a hátrányai az intézkedésnek?

Az állampapírpiac részpiaca csupán a teljes magyar megtakarítási piacnak: nagyjából 46 ezer milliárd forint volt március végén az az állomány, amit lakossági megtakarításnak tekinthetünk, és abból van több mint 10 ezer milliárd forint állampapírban. Tehát kicsivel több, mint az egyötöde, és a megtakarítási piac egésze szempontjából viszont kifejezetten káros hatásai vannak a szocho bevezetésének. Például a bankok esetében: ott az látható, hogy egyelőre alig fizetnek valamit a pénzünkre, ezt azért tehetik meg, mert nagyon magas a likviditásuk, de a különböző öngondoskodási termékek szempontjából a megtakarításokba való belenyúlás egyértelműen bizalomrontó tényező. Rombolja a megtakarítási kedvet, meg a befektetési alapok értékesítési lehetőségeit ez az intézkedés.

Okozhatja-e a megtakarítások külföldi bankokba áramlását ez a fajta kapkodás, egyik pillanatról a másikra intézkedés?

Már okoz is. Tavaly az év egészében majdnem 4 milliárd euró hazai megtakarítást váltottak ki, ami forintban számolva több mint 1400 milliárd forint. Ennyit váltottak át magyar megtakarítók valamilyen külföldi- vagy devizaeszközre. Nagyjából felét külföldire, tehát szó szerint átmentek például Ausztriába, vagy a Litvániában bejegyzett Revolut-számlára tetették a pénzt. […] A privát banki ügyfelek kevesen vannak, de jelentős megtakarításaik vannak. Ők lehetnek elsősorban azok, akik a határon kívülre viszik a pénzüket. […] Nekik elegük van abból, hogy a kormány néhány havonta belenyúl a megtakarításaik szabályaiba. Csak a befektetési alapok szabályaiba például az elmúlt fél évben háromszor piszkáltak bele. Úgy, hogy korábban ez szinte elképzelhetetlen volt...

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

KARDOS ANDRÁS: KISEBBRENDŰSÉGI KOMPLEXUS

SZABADSÁG KLUB
Szerző: KARDOS ANDRÁS
2023.06.12.


Engem Rákay, Bencsik, Bayer, Gajdics and so on, lelke mérsékelten érdekel, de az igen, hogy a hazámat a komplexusukból építkező gyűlölet rágja, és ezzel szétverik még a saját híveik lelkét is, mert szegények azt hiszik, hogy a gyűlölet az egy létforma, amit a hatalom elvár tőlük. És gyűlöletben élni szar.


Nagyon rosszkedvűen írok erről, mert sosem szerettem, ha pszichológiai magyarázatokkal próbálja meg az ember érthetővé tenni mások viselkedését, no pláne, ha közszereplőkről van szó. De van az úgy néha, hogy ha a lélektani magyarázat lófeje már annyira látszik a paplan alatt, hogy már kénytelenek vagyunk tudomásul venni az egész pszicholovat, nos akkor vállalni kell ezt is, mert különben nem értjük, ami a szemünk elé mered a paplan alól.

Arról van szó, hogy most éppen Rákay menedzser doktor producer, máskor Bencsik megmondó, és így tovább, olyan gyűlöletfröcsögést tartanak, szinte kizárólag a liberálisnak tartott művészek, gondolkodók, egyáltalán liberálisnak vélt néptársaink ellen, hogy annak magyarázatára sajnos nem elég a szolgalelkűség, a hatalom pöffeszkedése, a diktatúra ájtatos kihangosított megvetése az "ellenségről", az önkényúr vallásos imádata, a klientúrához tartozás anyagilag (is) sokat jelentő meghálálása. Nem, mindez kevés nekem magyarázatnak. A "libernyákozás" fröccsöntött nyelvi gyűlöletparádéja mögött felsejlik a kisebbrendűségi komplexus ördögfiókája, mely, ha befészkeli magát a lélekbe, képes szörnyűséges indulatokra, pláne, ha mindehhez még gigamikrofon is jár.

Minden ellenérzésem dacára idézem Rákay gigafont, merthogy iskolapéldája ennek a jelenségnek:

"Bármekkora formátumú személyiségnek, megkerülhetetlen művésznek is gondolod magad, nem, nem vettelek észre a Haris közben. Mea maxima culpa."

Ezt ugyebár Nagy Ervinnek címezte. Most hagyjuk is, hogy Nagy Ervin nagy színész, Schilling Árpád nagy rendező, hogy a Krétakörhöz fogható színházat az egész NER kulturális brigádja, Vidnyánszky ide vagy oda, még csak elgondolni sem tudott húsz év alatt. Hanem ez a gúnyos hangnembe bújtatott állekezelő parvenű tónus. Ordít ebből az egyetlen hitvány mondatból is, hogy szerzője sápadozik az irigységtől, hogy hiába van kitömve milliárdokkal a Petőfi-film, a helyzet az, hogy Rákay nem bírja elviselni, hogy van, akinek az Isten nem csupán vagy tehetséget, vagy tisztességet adott, hanem, mint jelen esetben is, Nagy Ervinnek, meg Dés Lászlónak és így tovább, mind a kettőt. Egyenként még csak elviselné, bár lehet, hogy ebben is túlzok. De mivel ő egyik tulajdonsággal sem rendelkezik, mármint se nem tehetséges, se nem tisztességes, no akkor jön a hatalom védte bensőség oltalmában a gyűlölet gúnykacaja, mely sajnálatos módon nem elfedi, hanem előhozza a kisebbrendűségi érzést. És mint tudjuk, hatalomban, harminc éves kor után, a kisebbrendűségi komplexus nagyon mérgez. Ugyanis gonosszá tesz.

"Tudom én, mi a ti legnagyobb nyomorúságotok, nagyokos! Hogy ez itt nem Afganisztán, és nem is a Majdan, ahol Pressman haverod titkosszolgálata szokott decens kis polgárháborúkat kirobbantani... Nem, Ervin! Ez itt Magyarország, gondolkodó emberekkel, akik egyáltalán nem vevők a ti szánalomra méltó »szent ügyeitekre«, amelyek se nem szentek, de még valódi – össztársadalmi értelemben vett – ügyeknek sem tekinthetők. Pusztán politikai blöffakciók, amelyeket külföldi zsoldban álló, hivatásos felforgatók és egyéb féleszű, balos aktivisták nyomnak, mintha nem volna holnap. Amikor pedig a párizsi városfelgyújtásról ábrándozol, csak halkan jegyzem meg, hogy az ottani rohamrendőrök nem gázspray fröccsöt fújkálnak ám a levegőbe, hanem rommá verik az illegálisan tüntikézőket. Na, például ez is egy óriási különbség Párizs és Budapest között... Ha mégis mindenképpen oda vágysz, nem tartóztatunk! Schilling és Sárosdi nevű kollégáid is gigantikus karriert futottak be arrafelé: árufeltöltők egy helyi kisboltban. Sok szerencsét! (444)

Meg még ezt is ő írta. Az a probléma, hogy ez a roncsolt beszéd, mely a beszélőt teszi tönkre és nem a címzettet, ez általában akkor hangzik el, ha valaki a hatalomban van, ráadásul egy önkényuralom klientúráját erősíti, és az istennek se múlnak el a komplexusai. Engem Rákay, Bencsik, Bayer, Gajdics and so on, lelke mérsékelten érdekel, de az igen, hogy a hazámat a komplexusukból építkező gyűlölet rágja, és ezzel szétverik még a saját híveik lelkét is, mert szegények azt hiszik, hogy a gyűlölet az egy létforma, amit a hatalom elvár tőlük. És gyűlöletben élni szar.

Holott: az nem baj, ha valaki frusztrált, csak éppen harminc éves kora után kezelni kell tudni. Mert ha valakik nem tudják megoldani saját személyes lelki problémáikat, akkor nagyon tudnak ártani, ha ezt univerzalizálják. Márpedig az önkényuralom birtokában Mega- meg Giga- fonalig ezt könnyen megteszik. Szétvert intézmények, hazájukat elhagyni kényszerülő művészek, fiatal egyetemisták sokasága menekül egy frusztrált gyűlölet mérgezte országból. És a legszebb az, ami szintén természetes, hogy még ők vannak megsértve. Soha nem felejthető jelenete Vidnyánszkynak, amikor az ATV-ben duzzogva kijelentette, sajnos Karsai György klasszikafilológus egyetemi tanárnak nem tudja elmagyarázni a nemzet fogalmát, mert szegény professzor, az akkori SZFE Doktor iskolájának vezetője, ezt úgysem képes megérteni. Nem is. Ettől Vidnyánszky annyira ideges lett, hogy Karsait ki is rúgtak. Meg szétverték az SZFE-t. Is.

És van még ilyen történet ezer. A kisebbrendűségi érzés eredendően persze létező jelenség, sokféle oka lehet. De dolgozni kell azon, hogy az ember túllépjen rajta, mert ha nem, és véletlenül hatalomba kerül az illető, akkor ott nagy lesz az ár, amit a társadalom ezért megfizet: gyűlölet és pöffeszkedés, parvenü nyegleség, bosszú és ellenségképzés.

JANISCH ATTILA A KRITIKUS FELLÖKÉSÉRŐL: EBBEN NAGY SZEREPE VAN A KORMÁNY GYŰLÖLETKELTŐ POLITIKÁJÁNAK

MEGBESZÉLJÜK... / KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2023.06.12.


Janisch Attila filmrendező arról beszélt, hogyan jöhetett létre az a helyzet, hogy Tősér Ádám rendező fellökte és szidalmazta a filmjéről rossz kritikát író Csákvári Gézát. Szerinte ebben nagy szerepe van a kormánynak, amely az uralmát nem a direkt, hanem a verbális erőszakra és a megosztásra építi. Állandó a feszültségkeltés, mindig megvannak az ellenségképek, nagyon súlyos mintázat rajzolódik ki. A filmeseknek pedig függetlennek kell maradniuk a hatalomtól, tette hozzá.


A Magyar Mozgókép Fesztiválon szombaton a későbbi győztes Blokád című film rendezője szembetalálkozott Csákvári Gézával, az ország egyik legismertebb filmkritikusával, aki korábban nem írt hízelgő cikket a szóban forgó alkotásról, ezért fellökte és elkezdte szidalmazni.

Janisch Attila filmrendezőt kérdeztük az atrocitásról a Megbeszéljük adásában; ő messzebbről indított, mikor megjegyezte: ha normálisabb társadalomban élnénk, akkor meg se történhetne egy ilyen eset. Majd arról beszélt, nálunk hogyan jöhetett létre ez a szituáció. Ebben szerinte nagyon nagy szerepe van a hatalomnak, a kormánynak, amely az uralmát nem a direkt, hanem a verbális erőszakra és a megosztásra építi. Az Orbán-féle kormányzás, a NER a társadalom szélsőséges megosztására épül, különösen 2010 óta. Az volt a vezényszó a kultúrában, hogy „mi jövünk”, ezt váltják valóra, a térfoglalást, a lenyúlást. A társadalomban állandó a feszültségkeltés, mindig megmondják, ki az ellenség: Soros György, a bevándorlók, a melegek, a transzok. Őket állítják a gyűlölet céltáblájaként a híveik elé, és mindkét oldalon olyan nagyok lesznek az indulatok, hogy már csak egy lépés választja el az embereket a fizikai erőszaktól. Szerinte nagyon súlyos mintázat rajzolódik ki, ami előbb-utóbb a legszörnyűbb dolgokhoz vezet el. Most még „csak” egy pofon csattan, vagy valakit a földre löknek, mert nem tetszik a véleménye. Szerinte Bayer Zsolt nem bunkó, hanem a fideszes publicista megnyilvánulásait és a Sajtóklub című műsort (amit úgy jellemzett, hogy „négy újságírónak nevezett ember”) a kormánypárti Hír Tv-n Orbánék lakmuszpapírnak használják, hogy megmérjék, meddig mehetnek el. Az ő stílusuk pedig leszűrődik a társadalom egyéb rétegeibe és még agresszívebbre fordul, mert az emberek befolyásolhatók, erre érzett rá Orbán Viktor.

Egy érdekes párhuzam

Közölte: az lett volna a minimum, hogy a szervezők eltávolítják azt az embert – a rendezőt – onnan azonnal. Nem kérdés, hogy ilyen nem történhet meg. Példaként említette, hogy a tavalyi Oscar-díjátadón Will Smith amerikai színész sérelmezte, hogy a műsorvezető a felesége betegségével viccelődött, ezért felment a színpadra és pofonvágta az illetőt. Janisch szerint bár a színésznek igaza volt abban, hogy ilyennel nem illik viccelődni bunkó módra, nyilvános rendezvényen, a tettlegesség teljesen vállalhatatlan, tehát helyes volt az a döntés, hogy kitiltották a rendezvényről. Műsorvezetőnk hozzáfűzte: az Oscar-gálán nem állt Will Smith mögött a hatalom, nem kurzusfilm miatt volt ott.

A magyar esetben pedig nem történt meg a korrekció, nem küldték el Tősér Ádámot. Aki először, az Index nevű portálnak nyilatkozva nem kért bocsánatot, úgy fogalmazott, „sajnálom, hogy hozzáértem”; ezt Janisch Attila erősen áthallásosnak és dehumanizálónak nevezte. Ezek után a rendező telefonon kért bocsánatot az újságírótól. „Nyilvánosan megalázunk, megtaposunk (valakit), aztán négyszemközt, telefonon bocsánatot kérünk?! Ez nem így működik” – fogalmazott.

„Abszolút műrendezvénynek tartom” – mondta a Nemzeti Filmintézet gálájáról, és szerinte annak az eredete az Andy Vajna producer által irányított időszakra vezethető vissza. A rendező úgy véli, a kormány 2010 után minden lényeges intézményt megpróbált besározni, a filmesekről is azt mondták, hogy lopnak, és bár ebből semmi nem igazolódott be, mégis sikerült az emberek jó részét ellenük fordítani. A másik, amit Orbánék csinálnak: a saját maguk által elkövetett gazemberségeket úgy leplezik, hogy visszavetítik az ellenfélre. Szerinte a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) ügyében is ez történt: amikor az úgynevezett alapítványi formára álltak át, akkor érkezett oda milliárdos nagyságrendű pénz, mégis előtte próbálták „liberális kifizetőhelyként” bemutatni.

Mit tegyenek a filmesek?

Vajna idejében mindent megszüntettek, csak egy ablakot hagytak nyitva. Egyszer minden jó rendező megteheti, hogy baráti alapon összeálljon a stáb és remek filmek készüljenek így, mások mellett Hajdu Szabolcsot, Hartung Attilát említette példaként. Az alkotónak mindenképpen függetlennek és kritikusnak kell lennie, és ha bevezetik azt a szempontot, hogy elvárt a lojalitás, vagy legalábbis sejtetik ezt, akkor eljutunk az öncenzúráig, amit a legsötétebb kommunista gyakorlattal hasonlított össze. Megjegyezte, Aczél György nagyon kulturált, de nagyon ravasz ember volt; voltak ugyan radikális tiltások, de jelentős művek készültek, köztük rendszerkritikusak is.

Hozzáfűzte, Vajnánál is készíthettek még filmek azok a tehetséges emberek, akik korábban is bizonyítottak, most azonban „legyilkolják” a filmkészítőket – fogalmazott. Ő ezt a rendezvényt bojkottálja, szerinte semmi értelme részt venni benne. Utálja, amikor azt mondják, hogy aki nem érzi jól magát itt, az húzzon el, de Európa nyitott, a Freeszfe példája is ezt mutatja. Azt mondta, a legnagyobb bajban a fiatalok vannak, de a tehetséget csak időlegesen lehet fékezni, azonban a hatalommal, a politikával nem szabad megalkudni, aki mégis megteszi, az kis lépésenként feladja önmagát – fogalmazott Janisch Attila.

SZÜLŐI HANG: FIDESZ-MAGYAR SZÓTÁR A STÁTUSZTÖRVÉNYHEZ

SZÜLŐI HANG
Szerző: SZÜLŐI HANG
2023.06.12.


A pedagógusok jogállását megváltoztató státusztörvénnyel kapcsolatban a kormányzat folyamatosan sikerekről számol be, de a törvény és az egyeztetések hátterét nem részletezik. Szeretnénk megkönnyíteni a témában kevésbé jártas szülők és valamennyi érdeklődő számára a kormányzati kommunikáció értelmezését, ezért összeállítottunk egy rövid Fidesz-Magyar szótárt, melyben megadjuk a Fidesz kommunikációs paneljeinek jelentését.

FideszMagyar
A törvényjavaslat benyújtását minden idők legátfogóbb és leghosszabb egyeztetése előzte meg. [F1]A kormány csak az általa támogatott, a kormánytól anyagilag függő szervezetekkel egyeztetett érdemben, a független szervezetekkel csak látszat egyeztetések voltak. [2,5,6]
A törvénytervezetet a Belügyminisztérium 2023. március 2-án társadalmi egyeztetésre bocsátotta. [F1]8 napot adtak a több mint száz oldalas érdemi magyarázat nélküli jogi szöveg véleményezésére, a beérkezett véleményekre pedig több mint három hónap elteltével sem reagáltak a beküldőknek sem egyénileg, sem összegezve. [3,5]
A benyújtása előtt szakmai és társadalmi megmérettetésre bocsátott törvénytervezet elkészítését (…) a szülőkkel folytatott online konzultáció előzte meg. [F2]A szülői online konzultáció kérdései más témájúak voltak, mint a benyújtott státusztörvény módosításai. Érdemi konzultáció a szülői szervezetekkel nem volt, csak olyanokkal egyeztettek, akik eleve sem kritizálták a törvénytervezetet. [9,10]
A baloldali pártok szakértői számára kért újabb egyeztetésen a hét meghívottból mindössze hárman jelentek meg. [F3]A kormány a pártokkal folyó egyeztetésen nem adott szót a civil szakértőknek, ehelyett másnap reggelre összehívott egy újabb egyeztetést nem átruházható meghívóval tudva azt, hogy ezen várhatóan a civil szakértők nem tudnak megjelenni. Ezen az újabb egyeztetésen a kormányzat részéről sem a miniszter, sem az államtitkár nem jelent meg. [6]
Az érdemi egyeztetés eredményeként az 58 témakört felölelő törvénytervezet szabályozási tartalma 34 területen változott. [F1]A benyújtott 164 oldalas törvénytervezetben az eredetihez képest számos szövegezési változtatás van, de ezek a lényeget nem érintik, illetve olyan szövegrészeket vettek ki, amikről eleve tudható volt, hogy a gyakorlatban irreálisak. [5]
A pedagógusok körében végzett kérdőíves felmérés során a válaszadók 74%-a értett egyet azzal, hogy a munkavállalók fizetése teljesítmény alapján differenciált legyen. [F1]Amikor a pedagógusokat megkérdezték a teljesítmény alapú bérezésről, még nem voltak ismertek ennek részletei, és a felmérés résztvevői nem tudhatták, hogy a törvénnyel egyúttal a munkaterheik és a kiszolgáltatottáságuk is nő. [6]
Az értékelés objektivitását a teljesítmény-értékelési rendszer biztosítja. [F1]A pedagógiai munka minőségét a rendszer nem tudja objektíven mérni; az objektivitás elsősorban a tanórán kívüli tevékenységekre és a pedagógus munkájával közvetlenül nem összefüggő mérőszámokra vonatkozik. Az értékelés szubjektív elemeket is tartalmaz, melyeket az igazgató állapíthat meg. [4,5,15]
Az új bérstruktúrában vagy az éves teljesítményértékelés során a munkáltató az esetleges többletterhet anyagilag is elismerheti. [F1]A bérezés kimenetele sok tényezőtől függ és bizonytalan. A többletterhet lehet, hogy anyagilag is elismerik, lehet, hogy csak részben, és az is lehet, hogy egyáltalán nem. [4,5,6,15]
Aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a lemaradó gyerekek felzárkózásával, a tehetségesek versenyre felkészítésével, aki innovatívabb, aki tanórán kívüli programot szervez, magasabb jövedelmet fog elérni. [F4]A tervezett teljesítményértékelési rendszer összehasonlítja a pedagógusokat az intézményen belül, és a pedagógusok negyedét mindenképpen alulteljesítőnek minősíti, ők nem kaphatnak többletbért; béremelést a pedagógusok egynegyede kapna. Hiába végez egy pedagógus kiváló munkát, ha nem kerül be a legmagasabb pontszámot szerzők közé az intézményben, munkájáért nem jár többletbér. A pedagógusok között bérfeszültség alakulhat ki, és az igazgató kegyeitől függ a bérük. [4,5,15]
A 2023/2024. tanévben és nevelési évben a teljesítményértékelésre a rendszer megismerése és elsajátítása érdekében következmények nélkül kerül sor. [F1]A pedagógusoknak részt kell venniük és el kell végezniük a szükséges adminisztrációt, de az ezzel járó fizetésemelést erre az évre kispórolták.
A kormány elkötelezett a pedagógusok béremelése iránt. [F1]A pedagógusok már évek óta megszégyenítően alacsony bért kapnak. Csak az elmúlt két évben több mint 8 ezren hagyták el a pályát, a kormányzat mégsem adott számottevő béremelést; még az inflációnak megfelelő béremelés is elmaradt, pedig mindez csupán a kormányzati szándékon múlt volna. [11]
A törvény elfogadásával további bérintézkedésekre kerülhet sor. [F1]Nincs szükség a státusztörvényre ahhoz, hogy a pedagógusoknak béremelést adjanak, miközben a törvény nagyrészt a pedagógusok számára kedvezőtlen változásokat tartalmaz. [7,17]
Magyarország az Európai Uniónak tett minden eredeti vállalását teljesítette, így már nincs akadálya az uniós forrásokhoz való hozzáférésnek és annak, hogy a magyar pedagógus-béremelés megvalósuljon. [F10]A pedagógusbérek emelésének nem feltétele az uniós támogatás. Elvárás viszont Magyarország felé, hogy olyan jogszabályt kell alkotni, amely a pedagóguspályát vonzóvá teszi; mely szerzett jogokat nem von el és az autonómia csökkentésével nem jár. [7,17]
Amint Magyarország hozzáfér a jogosan járó uniós forrásokhoz, a költségvetési mozgástér megnő, a rendszerváltás óta a legnagyobb mértékű pedagógus béremelés következhet. [F1]Magyarország azért nem fér hozzá az uniós forrásokhoz, mert nem tudta teljesíteni vállalásait az igazságszolgáltatás területén, és nem nyújtott be megfelelő oktatási stratégiát. A költségvetés elsősorban értékrend kérdése. A magyar gyerekek oktatása tőlünk magyaroktól függ, nem pedig más országok segítségétől. [7]
2025 januárjára – a mostani számítások alapján – a pedagógusok átlagbére elérheti a 800.000 Ft-ot. [F1]A törvénytervezetben nincs konkrétum a fizetésemelésekkel kapcsolatban. A bérsávokra csak tág intervallumokat adtak meg, ami alapján nincs garancia a számottevő béremelésre. [6]
A pedagógusok munkaterhe nem nő, heti munkaidejük, a lehetséges eseti helyettesítések mennyisége az eddigi marad. [F1]Az elrendelhető eseti helyettesítések számát évi 30-ról 60-ra emeli a törvény, a heti munkaidő pedig esetenként jelentősen nőhet, mivel a munkateher átcsoportosítható egyik hétről a másikra. [5]
32 óra marad a kötött munkaidejük, amit az iskolában kell eltölteni, 8 óra felhasználásáról az igazgató engedélyével szabadon rendelkeznek. [F1]Az igazgató elrendelheti, hogy az eddigi 32 helyett 40 órát kelljen az iskolában eltölteni. [5]
A pedagógus igazolványra jogosultak körét kiterjesztjük valamennyi nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dolgozóra. [F1]Szép, hogy a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dolgozók is kapnak pedagógus igazolványt, de az sovány vigasz arra, hogy az ő fizetésemelésükről szó sem esik, pedig fizetésük botrányosan alacsony, miközben ők is fontos munkát végeznek. [5,18]
A pedagógusok mobilitásának megkönnyítése céljából létrejöhet az ún. vendégtanári kategória, ami lehetővé teszi, hogy azok a tanárok, akik például a tantárgyuk alacsony óraszáma miatt csak félállásban vannak egy iskolában, az adott fenntartó intézményeiben egyidejűleg óraadók is lehessenek. [F1]Eddig is volt lehetőség arra, hogy a pedagógus más intézményben óraadó is lehessen. Viszont a munkáltató ezentúl kötelezheti a pedagógust arra, hogy más intézményben is végezzen munkát. [5,18]
Szintén az egyre növekvő mobilitáshoz igazodik az a javaslat, hogy egy adott nevelőtestületben akár 50% lehessen az óraadók aránya. [F1]A törvénytervezet szerint az állami intézményekben az óraadók arányára nincsen felső korlát, így akár 50% felett is lehet, ami a pedagógusoknak és a gyerekeknek is egyaránt rossz. [5]
A nevelőtestületek feladatait tekintve a 2011 előtti helyzetet szeretné a javaslat visszaállítani, eszerint az intézmény egyes alapvető dokumentumait (a Pedagógiai Programot, az SZMSZ-t és az éves munkatervet) az igazgató a nevelőtestület aktív bevonásával készíti el, és a fenntartó hagyja jóvá. [F1]2011 előtt önkormányzati fenntartásban működtek az iskolák, ők általában lehetőségeikhez mérten támogatták az intézmények törekvéseit, míg a mostani tankerületi fenntartók erőteljesen spórolnak, és a törvénytervezet szerint könnyebben tudják majd érvényesíteni a költségcsökkentési szempontokat a nevelőtestületekkel és egyben a gyerekekkel és szülőkkel szemben is. [2]
A pedagógusok átirányításával kapcsolatban ki kell emelni, hogy most is lehetséges egy pedagógus tankerületen belül másik iskolába való kirendelése. Eddig erre legfeljebb két hónapra volt lehetőség. [F1]Eddig a pedagógusok számára a köznevelési törvény más iskolába való kirendelést nem tartalmazott. [6]
Vezetők esetében az állami intézményi körben kötelező marad a pályáztatás.[F1]Bár pályáztatni továbbra is kell az igazgatói pozíciókra, a döntésbe a nevelőtestületnek semmilyen beleszólásuk nincs: a 2019-es törvénymódosítás óta még a véleményezési joguk is megszűnt, így a fenntartó könnyen ki tud nevezni szakmailag gyenge igazgatókat is, akik a státusztörvény révén felelősek a pedagógusok fizetésének megállapításáért. [18]
A szakszervezetek módosításai benne vannak a javaslatban, például a munkaviszony megszüntetése kapcsán a 6 hónapos határidő 3 hónapra csökkentése. [F5]A határidő (lemondási idő) jelenleg 2 hónap, a kormányzat törvénymódosításával ez a pedagógusok számára kedvezőtlenül 3 hónapra nő, amit a szakszervezetek elleneznek. [5]
A továbbképzések már nem 60, hanem 55 éves korig kötelezőek. [F5]A továbbképzések jelenleg 55 éves korig kötelezőek. Ezt a törvénymódosítás első változatában 60 évre növelték, ami irreális. Ezután visszacsökkentették az eredeti 55 évre, ezáltal az államtitkár úgy tudott a szakszervezeteknek tett engedményről beszámolni, hogy valójában a kormányzat nem tett semmit. [5]
Az új pedagógus életpálya törvénnyel megszűnik a portfólió készítés kötelezettsége. [F6]A portfóliókészítést a Fidesz vezette be 2011-ben, és megtartotta annak ellenére, hogy a bevezetésekor és a későbbi tapasztalatok alapján is látszott, hogy a rendszer nem működik jól. Most a pedagógusok számára kedvezőtlen újabb törvénymódosítást népszerűsítik azzal, hogy az általuk bevezetett portfóliókészítési rendszer már nem lesz kötelező. Valójában a gyakornokoknak továbbra is kötelező marad a portfóliókészítés, és a többieknek is szükséges marad, amennyiben magasabb fizetési kategóriába szeretnének kerülni. [13]
Új pedagógus életpálya törvény: A 22 tanóra feletti órákért többlet bér jár!! [F6]Továbbra is megmarad a heti 22-26 tanóra kötelezettsége és bizonytalansága, és továbbra sem jár automatikusan többletbér a 22 tanóra feletti munkáért, mindezekben nincs változás. A teljesítmény alapú bérezés keretében figyelembe vehetik a többletórákat, de hogy ezért jár-e többletbér és mennyi, az sok más szemponttól is függ. A teljesítmény alapú bérezés összehasonlítja a pedagógusokat az intézményen belül; ha mindenki ugyanolyan sokat dolgozik, akkor ezzel nem jut pontelőnyhöz a többiekhez képest, és így emiatt több bért sem kap. Ha például egy intézményben minden pedagógus 26 tanórát tanít hetente, akkor a rendszer közülük is kijelöli más számpontok szerint az alulteljesítőket – minden negyedik pedagógus mindenképpen alulteljesítőnek minősül -, ők semmiképpen sem kaphatnak többletbért; a többletbér csak a legtöbb pontot elérőknek jár. [4,5,15]
Abban bízunk, ha ezek az intézkedések megvalósulnak, akkor jelentős vonzereje lesz a pályának, és akkor az óraterhelés is csökkenhet. [F8]Az törvénymódosítás miatt több ezer pedagógus felmondása várható, hozzáadódva ahhoz, hogy a megelőző két évben több mint 8 ezren mondtak fel, mindez pedig jelentősen növelheti a pályán maradók óraterhelését. A benyújtott törvénytervezet egyértelművé teszi, hogy a kormányzat is a pedagógusok terheinek növekedésére számít. [8,11,14]
Akkor emeljük a pedagógusok fizetését, amint megállapodunk az Únióval. [F9]A kormányzat értékrendje szerint a pedagógusok béremelése nem fontos: a miniszterelnök úgy döntött, hogy arra a nemzeti költségvetésből nem áldoznak jelentős forrást. Ugyanúgy, mint ahogy a miniszterelnök azt sem tartotta fontosnak, hogy az oktatásért hozzáértő miniszter feleljen, pedig ez nem pénzkérdés.

...

ERCSE: AZ ISKOLÁK ÉVEK ÓTA VÉSZFORGATÓKÖNYVEK SZERINT MŰKÖDNEK

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Riporter: SZÉNÁSI SÁNDOR
2023.06.12.


A 2022 óta tudta a kormány, hogy milyen súlyú problémák vannak a kötelező óraszámokkal, mégsem tett semmit – állítja Ercse Krisztina.  A Civil Közoktatási Platform tagja hozzátette, a probléma akkora lett, hogy a tanórán kívüli iskolai tevékenységeket sem tudják majd az intézmények biztosítani.

Egyre több iskolában vészforgatókönyveket dolgoznak ki a státusztörvény miatt várhatóan erősen növekvő tanárhiány miatt. Egy budapesti iskolában egy matematika szakos tanár tanítja majd a fizikát, bár végzettsége nincs hozzá, a napközis nevelők pedig tanítói feladatokat is ellátnak majd alsóban, felsőben pedig nem lesz napközi. Besegít majd a könyvtárostanár is. A Belügyminisztérium vezényszóval is felérő tervezete mellett azonban más problémák is súlyosbítják a helyzetet. Etyeken a polgármester, és a helyi általános igazgatója miatt került veszélybe az új tanév. Az intézmény 26 tanára közül 10 nem tervezi folytatni a munkát az intézményben.

"A sajtóértesülések csak kevéssé írják le a helyzetet" – mondta a Reggeli gyors hétfői adásában Ercse Krisztina. A Civil Közoktatási Platform tagja hozzátette, hogy 2021-ben az Európai Bizottság magyar képviselete megbízta a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központot, hogy készítsen kutatást, amely témája: Az emberierőforrás szűkösségekről a magyar közoktatásban.

Hangsúlyozta, a tanulmányban feltárt problémákról – köztük a 22-26 keretben meghatározott kötelező óraszámok tarthatatlanságáról – már 2022 elején értesült a kormány, ehhez képest "letagadta, dugdosni kellett". Hozzátette, szaktanári téren egyre nagyobb a probléma, amely mellett a helyettesítés tovább növelte az óraszámokta. Akár 32 órát meghaladhatta egy tanár heti óraszáma, amely felett – tette hozzá Ercse – az adminisztrációt nem engedte meg a KRÉTA. Elszámolhatatlanná vált a túlmunka.

"Semmi új nincs a jelenlegi helyzetben, az iskolák évek óta vészforgatókönyvek szerint működnek" – foglalta össze, hozzátéve, hogy már nem csak a gyerekek felügyelete vált kérdésessé tanóra alatt (nem beszélve arról, hogy nem szakos tanárokkal kell megoldani ezeket). A probléma olyan súlyú, hogy a tanórán kívüli iskolai tevékenységek, szakkörök, kézműves tevékenységek is veszélybe kerültek. Márpedig a gyerekekért folyó versenyben ezek voltak a legfontosabb tevékenységek, amelyek a kötelező tantárgyakon kívül vonzóvá tehették az egyes intézményeket.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ