Szerző: FAZEKAS LÁZÁR BENJÁMIN
2023.06.12.
a státusztörvény „mielőbbi elfogadása, illetve az ezt biztosító egyes eljárási szakaszok lezárások miatt szükséges”.
A miniszterelnök-helyettes indoklásában úgy fogalmaz, az indítványok őszi ülésszakra halasztása „fontos jogalkotói célkitűzések késedelmes megvalósítását eredményezné, illetve a döntések végrehajtásának előkészítésének kitolódása számos problémát okozhat a jogalkalmazásban.”
Arról, hogy a törvényjavaslatok megtárgyalását követően mikor kerülhet sor az azokról való szavazásra, még nincs információ. Tóth Endre, a Momentum országgyűlési képviselője Facebook-posztjában úgy fogalmazott:
„Azt még nem tudjuk, hogy a szavazást mikorra tervezik. De egy dolog biztos: nem érdekli őket az érintett pedagógusok, diákok és szülők hangja: erővel akarják átverni a kormányzati bosszút a tiltakozásokért!”
(Cikkünk a diákok és a tanárok reakcióival, valamint a szavazás időpontjának esetleges közzétételével frissül!)
Amint arról beszámoltunk, a Tanítanék Mozgalom és az Egységes Diákfront egész hétre tüntetést jelentett be a budapesti Kossuth térre, a Parlament elé a bosszútörvény néven is ismert közoktatási státusztörvény elfogadása ellen.
A szervezők azt is említik, hogy a kormány „álegyeztetéseken játssza a demokráciát”, utalva arra, hogy noha a bosszútörvény belengetése óta számos alkalommal találkozott Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a pedagógus szakszervezetek képviselőivel, utóbbiak szerint valódi egyeztetés nem történt, mielőtt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden hirtelen benyújtotta a Törvényalkotási Bizottságnak a Belügy által kidolgozott tervezetet. De az is jellemző, hogy a Pintér Sándor belügyminiszter által összehívott úgynevezett egyeztetésen a pedagógusok képviselői szóhoz sem jutottak.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével és a Pedagógusok Szakszervezetével úgy tárgyalt a kormány, hogy a bosszútörvény legfrissebb változatát kézhez sem kapták, így valóban nehéz azt állítani, hogy valamennyi információnak az ismeretében lennének.
A bosszútörvény
A rengeteg vitát és széleskörű közfelháborodást kiváltó, március másodikán belengetett státusz- avagy bosszútörvény keretében a kormány megszüntetné a pedagógusok közalkalmazotti jogállását. A kormány szerint ezzel rendeznék a pedagógusok jogviszonyát és bérezését, a pedagógusok szerint viszont tovább korlátoznák a jogaikat, és mind a munkakörülmények, mind a bérezés tekintetében bizonytalan helyzetet teremtenének.
A részletek a cikkben lejjebb görgetve olvashatók.
Hovatovább arról sem egyeztetett a pedagógus szakszervezetekkel a minisztérium– de még csak nem is értesítették őket – hogy kedden benyújtják a javaslatot. Ezután a szakszervezetek szerint továbbra is nehéz komolyan venni a kormánnyal folytatott „egyeztetéseket”, melyeknek az elmúlt bő másfél évben vajmi kevés értelmük volt, hisz a sztrájkjogot korlátozó intézkedéseket, valamint a bosszútörvény tervezetét sem különösebben befolyásolták.
A fentiekre rímel az is, hogy legalább 20 olyan pont van a benyújtott tervezetben, amikről az egyeztetésen szó sem esett.
„A benyújtott szövegben több mint húsz olyan pontot számolt össze, amelyekről a korábbi találkozók alkalmával egyetlen szó sem esett”
– nyilatkozta csütörtökön Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ügyvivője...
• Szabadon 
