AZ "ORBÁN-JELENSÉG" 6 ELLENTMONDÁSA

KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK...
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2023.05.24.

Nem telik el úgy nap, hogy a világsajtó ne foglalkozna Orbán megnyilvánulásaival. A magyar miniszterelnök szinte halmozza azokat az ügyeket, amibe egy normálisan működő nyugati demokráciában már egyenként belebukott volna egy politikus, Orbán mégis jól jött ki belőlük – véli Bozóki András politológus, szociológus. Bozóki a Megbeszéljük című műsorban sorolt fel az "Orbán-jelenség" leglátványosabb ellentmondásai közül 6-ot.

1. Nem szívesen osztja meg a hatalmat, de az ellenfeleit és szövetségeseit igen

Amióta Orbán politizálni kezdett, általában nem azt követte, amit a többség mondott, hanem megpróbálta mindig megosztani a szavazókat vagy a pártját – mondta Bozóki. "Ha kisebbségben volt, akkor addig küzdött, amíg többségbe nem került, és le nem nyomta az ellenfeleit" – tette hozzá. Példaként a még demokratikus körülmények között zajló '98 és 2002 között kormányzását hozta, amikor Orbán először Torgyán Józsefnek odaígérte a köztársasági elnöki pozíciót, aztán pedig mindenféle korrupciós ügybe vonta bele, aminek a végén megsemmisítette őt politikailag. Az együttműködés helyett többnyire akár szövetséges, akár ellenfél megsemmisítése az, ami visszatér a pályáján – összegezte.

2. "Minden hatalom megront, az abszolút hatalom pedig abszolút mértékben ront meg" – Lord Acton

Bozóki a fenti mondással arra igyekezett rámutatni, hogy milyen hatással lehet valaki jellemére, ha az illető úgy kel föl minden nap egy évtizede, hogy bármit is mond neki igaza van. Másrészt pedig az is jellemtorzító hatással bírhat, ha valaki 24 órán belül képes alkotmányt módosítani, tette hozzá.

3. A svéd-paradoxon

Orbán szerint Magyarország azért nem hagyja jóvá Svédország NATO-csatlakozási kérelmét, mert a magyar-svéd kapcsolatok borzasztóan rosszak. "Ki munkálkodott azon, hogy ilyen rossz legyen a magyar-svéd viszony az elmúlt egy évben?" – tette fel a szónoki kérdést Bozóki, majd jött is a felelet: "Először elrontja a viszonyt, majd arra hivatkozva, hogy rossz a svéd viszony, nem támogatja Svédország NATO-csatlakozását".

4. Migráció és terrorizmus

Míg a kormánykommunikáció a migrációt nevezi meg legnagyobb ellenfeleként, addig a magyar hatóságok 606 külföldi embercsempészt engedtek szabadon – mondta Bozóki. A szociológus azt is felvetette, hogy mégis milyen alapon kap kegyelmet egy terrorista, és egy tolvaj pedig nem.

5. Egyszer fent, egyszer lent

Bozóki "libikóka-politizálásnak" nevezte azt a taktikát, amely révén Orbán keleti országoknál kamatoztatja az uniós tagságunkat. Oroszországnak, Kínának vagy más közép-ázsiai országnak olyan lehetőségeket tud nyújtani, amiket nem kapnák meg más demokratikus európai országban. Hogyha más országokban betiltják a Huawei-t, akkor Orbán idehívja a kínai gyárat, hogy gyártsanak itt olyan mobiltelefonokat – hozott fel egy példát a politológus. Ugyanakkor azért tud kereskedni ezekkel a nem demokratikus országokkal, mert úgy gondolja, az Európai Unióból nem fognak minket kitenni, a magyar társadalom sem szavazna meg egy esetleges kilépést, tette hozzá Bozóki.

6. Árnyékbox

Orbánnak olyan ellenségekre van szüksége, akik társadalmi szinten nem is léteznek – például a magukat átoperáltatni kívánó személyek – mondta Bozóki. Hozzátette, mikor megjelenik egy valódi veszély, mint a Covid vagy az orosz agresszió Ukrajnában, – amikor valóban tét van, és amikor valamifajta morális éle is van a döntésének – akkor hirtelen az utcai harcosból egy nagy békeharcos lesz. A politológus valamifajta mértékvesztés vél felfedezni abban, hogy a miniszterelnök már Amerikai Egyesült Államoknak is "beszólogat". Például megmondja, hogy "nem Biden elnököt akarjuk, hanem jöjjön vissza Trump, neki drukkolunk". "Tehát hogy fogja ezt folytatni, majd hadat üzen Amerikának, mint Bárdossy?" – utalt egy II. világháborús anekdotára Bozóki.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

GÁBOR GYÖRGY: A MI KIS KERESZTÉNY-NEMZETI DARÁLÓNK

SZABADSÁG KLUB
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.05.25.

Pártunk és Maffiánk helyesen teszi, ha ledarálja a lélegeztetőgép dokumentumait, s velük minket, a mi munkánkat, adónkat és összespórolt pénzünket, mert autópálya-matrica ügyben 63 év múltán is hősiesen, bátran, elszántan és öntudatosan reklamálunk, ám ha ledarálják többszáz milliárd forintunkat, az senkit sem zavar, azért nem emeljük föl a hangunkat, nem reklamálunk, nem küldjük el őket oda, ahová leginkább tartozónak gondoljuk mindüket, hanem szépen és fegyelmezetten négyévenként újraválasztjuk őket.

Különös érzés, amikor az ember műalkotásokkal találkozva arra kényszerül rádöbbenni, hogy az olvasott vagy látott dadaista, szürreális, abszurd, álom- vagy fantáziaszerű művek, utópiák és disztópiák egyszeriben valóságossá, reálissá, „nagyrealistává” válnak.

Itt van például Örkény „félpercese”

Fasírt.

A megdarált húst összedolgozzuk tojással, tejbe áztatott zsömlével, sóval, borssal, és forró zsírban vagy olajban húspogácsákat sütünk belőle.

Figyelem! Nekünk, emlősöknek nem mellékes kérdés, hogy mi daráljuk-e a húst, vagy bennünket darálnak-e meg.

Miről beszél ez az Örkény nevű abszurdológus? Mikor szoktak bennünket ledarálni? Magánál van az ilyen, amikor efféle marhaságot vet papírra?

Csakhogy a 2023. év Magyarországán már pontosan tudható, hogy Örkény nem képtelenségeket hordott össze, hanem váteszként úgyszólván előre látta napjaink Magyarországának viselt dolgait, megannyi „környülállását”.

Mert itt van például Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom kiemelten nemzeti, kiemelten keresztény kiemelt nagyasszonya, aki két évvel ezelőtt elsőként ragadott meg egy darálót, s semmisített meg egy neki, s övéinek (no meg persze a kormányon lévőknek) cseppet sem tetsző mesekönyvet. Hasznosabb lehetett volna, ha inkább húsdarálásra fordítja drága szabadidejét, ám miután az irodalom, a mese bizonyos értelemben mi magunk vagyunk, létünk, gondolataink és érzelmeink, vágyaink és álmaink, csalódásaink és reményeink apró szeletei, így aztán a fasírt helyett nagy odaadással sokunkat darálta le a nemzeti érzemény testet öltött nagyasszonya, még ha neki nem is tetszettek azok a mesék. De nem tetszettek bizonyos könyvek az inkvizíció jeles képviselőinek, magának Szent Domonkosnak is voltak kritikai fenntartásai némely alkotással szemben, nem tetszettek a maja könyvek az arra tévedő jezsuitáknak, nem felelt meg a nácik kényes ízlésének Freud, Thomas és Heinrich Mann, Stefan Zweig, Erich Kästner és Brecht, a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg sem kedvelte a tibeti könyveket, a kulturális forradalom pedig önmagán kívül szinte semmit sem viselt el, Rushdie A sátáni versek c. munkáját is sokan – mondjuk így – fenntartásokkal fogadták, a Harry Potter könyveket az USA bizonyos köreiben hasonlóképp, így aztán a könyvkritika hagyományos gyakorlatát mellőzve a szóban forgó munkákat az épp rendelkezésre álló eszközökkel ugyancsak ledarálták, elégették vagy bezúzták. Heine XIX. századi neves mondása ma ott olvasható Berlinnek azon a terén, az egykori Opernplatzon, ahol Joseph Goebbels irodalomkritikusi utasítására gyulladtak fel a könyvekből összehordott máglyák: "Wo man Bücher verbrennt, verbrennt man am Ende auch Menschen.” (Ahol könyveket égetnek, ott végül embereket fognak égetni.)

Mára a nemzeti-keresztény magyar kormány szintet lépett. Ők még könyvet ugyan nem égetnek (legfeljebb a nekik nem tetsző kiadókat lehetetlenítik el), ám a nagy darálót ők is munkába helyezték. Az i.e. évtizedekben élt rómaiak még nem voltak keresztények, de jól tudták, hogy a birodalmi vezetésnek meg kell őriznie minden hivatalos okiratot és dokumentumot, mert csak így válik átláthatóvá, ellenőrizhetővé és megítélhetővé a birodalmi kormányzás, az állami pénzügyek, szerződések, megállapodások, kereskedelmi ügyletek, beszerzések és cserefolyamatok, építkezések és hadügyi kiadások, stb. egész rendszere. Ezért hozták létre a Forum Romanumon ma is látható állami levéltár sötétszürke épületét, a Tabulariumot, amelynek építését még L. Cornelius Sulla diktátor rendelte el, s amely végső formáját i.e. 78-ban nyerte el.

Apropos, diktátor!

Milyen szerencse, hogy nekünk is akad belőle, aki a fent említett Örkény váteszi előrelátásának köszönhetően a fasírozott helyett most a Külügyminisztérium irattára egyes dokumentumainak ledarálására adott engedélyt. Nevezetesen a már beszerzése pillanatában roppant gyanús csencselést sejtető, totálisan feleslegesen megvásárolt, s soha nem használt, mert ab ovo használhatatlannak bizonyult lélegeztetőgépek beszerzésének dokumentumait. A megsemmisítés során, amelynek keretében ismét minket, azaz a mi pénzünket sikerült parancsra teljesítő szorgos kis kacsóknak ledarálni, így mindezt örökre láthatatlanná tenni szeretett Pártunknak és Maffiánknak, hogy ezzel véglegesen eltüntessék a 176 milliárd (!!!) forintért megvásárolt 7000 (!!!) használhatatlan lélegeztetőgép behozatalának körülményét, amely – ismereteink szerint – a lehető legtisztább és legtörvényesebb keretek között járta be a maga útját, elindulva a baráti Kína valamelyik kedves cégétől, aztán igénybe véve egy rendkívül szíves maláj közvetítést, hogy végül egy titokzatos magánszemély számláján landoljon az én, a te, a mi és a ti pénzünk-pénzetek, valakinek, mi több, valakiknek a nagy örömére, kastélyára, földbirtokaira, bel- és külföldi pénzmosodáiba, továbbá a megszokott egyszerű kétkezi strómanok zsebeibe.

Semmi baj, nem lesz üres a magyar Tabularium sem, hiszen nekem viszont meg kell őriznem sok évre visszamenőleg a már évek óta nem üzemelő, s csúcsidőszakában is cigarettára való összeget tejelő Bt-m számláit, vagy meg kell őriznem több éven át az autópálya-díj kifizetését igazoló szelvényt, mert ha értesítést kapok, hogy 63 évvel ezelőtt nem fizettem autópálya-díjat Földvár felé, félúton, akkor legyen mit lobogtatnom, ha reklamálni megyek.

És Pártunk és Maffiánk helyesen teszi, ha ledarálja a lélegeztetőgép dokumentumait, s velük minket, a mi munkánkat, adónkat és összespórolt pénzünket, mert autópálya-matrica ügyben 63 év múltán is hősiesen, bátran, elszántan és öntudatosan reklamálunk, ám ha ledarálják többszáz milliárd forintunkat, az senkit sem zavar, azért nem emeljük föl a hangunkat, nem reklamálunk, nem küldjük el őket oda, ahová leginkább tartozónak gondoljuk mindüket, hanem szépen és fegyelmezetten négyévenként újraválasztjuk őket, mert ha legközelebb nem használhatatlan lélegeztetőgépekkel vernek át valamennyiünket, akkor majd malájok közvetítette, szorosan egymás mellé helyezve épp 173 fényévnyi távolságot kitöltő kínai pajszerral, esetleg azerbajdzsáni-orosz vegyesvállalattól származó, kazah közvetítéssel hazánkba eljutó tizenkilencmilliárd az ezrediken darabnyi dűznivel, egy titokzatos ismeretlen magánszámláján landoló összeg ellenében, akiről semmit sem tudunk, legfeljebb annyit, hogy szeret „technikailag landolni” a nagyvilágban, erre is, meg arra is.

KÖNNYGÁZ HELYETT RENDŐRROHAMOT KAPTAK A DIÁKTÜNTETŐK A FIDESZ-SZÉKHÁZNÁL

444.HU / VIDEÓ
Szerző: 444.HU
2023.05.20.

A tüntető diákok pénteken ugyan könnygázt nem kaptak az arcukba, de akik a Fidesz-székház utcájában nekifeszültek a rendőrsorfalnak, megtapasztalhatták, milyen az, amikor lerohanják őket a készenlétisek. A Kossuth tértől vonultak az Oktogonig, hogy egyszerre tiltakozzanak a tanáraikat fenyegető státusztörvény és a rendőri túlkapások ellen. Ahogy a hivatalos tüntetésnek vége lett, a tömeg megindult a Fidesz székházához, a Lendvay utcába, azonban a rendőrség jó előre lezárta az oda vezető utat. Az órákon át tartó lökdösődésnek egy rendőrségi roham vetett véget, ami három részre szelte a tömeget.

ITT NÉZHETŐ MEG

NEM HASZNÁLNÁK FORMA 1-RE A 75 MILLIÁRDÉRT ÉPÍTETT BALATONI FORMA 1-ES PÁLYÁT, ÉS NEM EZ AZ EGYETLEN FURCSASÁG

G7.HU
Szerző: FABÓK BÁLINT
2023.05.25.

Ha az elmúlt években bárki a Balaton keleti oldala felé közeledett az M7-esen, egy jelentős építkezés körvonalait vehette észre az északi partra tartó elágazásnál. Bár csak elvétve jelentek meg róla hírek, Magyarország történetének egyik legnagyobb léptékű sportberuházását húzták fel az autópálya mellett.

A mintegy 200 millió euróból (75 milliárd forintból) felépített Balaton Park Circuit nevű autó- és motorversenypályát a múlt héten adták át. A beruházók szerint a magánpénzből épült versenypálya a legmagasabb színvonalú a világon, Forma-1-es versenyeket is rendezhetnének rajta, és Közép-Európában 15 éve nem épült ilyen szintű létesítmény.

Azért is kirívó, hogy egy ilyen léptékű versenypálya híre lényegében csak az átadásán fut végig a médián, mert korábban két sikertelen kísérlet jóval nagyobb feltűnést keltett. A szintén a Balaton közelében fekvő Sávolyon 2009-re betervezték a legrangosabb nemzetközi motorverseny-sorozat, a MotoGP egyik futamát, a 2008-as gazdasági válság és egy korrupciós botrány azonban ellehetetlenítette a projektet.

2020-ban pedig szintén kormányzati projektként jelentették be, hogy Hajdúnánáson MotoGP-pályát építenek. Az első futamot idén rendezték volna, de a 65 milliárd forintosra tervezett projektet felfüggesztették a tavaly őszi kormányzati megszorítások részeként.

A balatonfőkajári versenypályával mindenesetre nemcsak az a szokatlan, hogy magánpénzből épült és a múlt heti megnyitóig alig jelentek meg róla hírek, hanem az alábbiak is:

- eredetileg 2015-re készült volna el, és akkor még tizedekkora befektetéssel terveztek;

- úgy építettek akár Forma-1-es és MotoGP-futamoknak megfelelő pályát, hogy alapvetően nem terveznek ilyen versenyeket rendezni, miközben ezek generálnak jelentősebb bevételeket;

- a projekt arca a Forma-1 történetének legrosszabb pilótájaként jellemzett, Budapestre települt izraeli üzletember, akinek több érdekeltsége is százmilliós adótartozást halmozott fel korábban;

- a versenypálya és az üzemeltető végső tulajdonosát is belize-i cégek mögé rejtették el, arról pedig lényegében semmit nem lehet tudni, hogy milyen pénzből finanszírozták a beruházást;

- egy másik központi szereplő pedig egy magyar ügyvéd, aki részt vett egy tízmilliárdos állami lélegeztetőgép-üzletben, egy korrupciós ügyben pedig vádlott volt...

ITT OLVASHATÓ

„MÉG EGYSZER NE FÚJJÁK LE A GYEREKEKET ELŐBB, MINT ENGEM” - KÉT MAGYAR PEDAGÓGUS ÚTJA A KÖNNYGÁZIG

444.HU
Szerző: plankog
2023.05.25.

- Az elmúlt hetekben a státusztörvény, az oktatás állapota és a rendőri erőszak elleni tüntetéseken a diákok mellett több pedagógus is feltűnt az első sorokban.

- Egyikük a diáktüntetők lefújása után azt gondolta: oda fog állni a rendőrök és a gyerekek közé.

- Másikuk azt mondja, a mostani tüntetések csak kezdetnek jók.

- Simkó Edit és Pfeiffer Norbert mesélnek arról, hogyan jutottak el a tanteremtől a rendőrsorfalig.

Simkó Edit: Magányos tiltakozástól a rendőrsorfal előtti első sorig

A Lendvay utcában május 19-én este a Fidesz-székházat védő rendőrök előtt az első sorban tűnt fel Simkó Edit volt magyartanár. „Látszott, hogy a rendőrök sem örültek, hogy egy öregasszonyt kell taszigálni. Megkérdezték, jól vagyok-e, mondtam nekik, hogy lelkileg jobban, mint maguk” - idézi fel az estét. Amikor ezen a héten beszéltünk vele, azt mondta, a torka még most is kapar időnként a május 3-ai tüntetésen benyelt könnygáztól. Simkó Edit minden tüntetésen ott van.

Tavaly februárban még azzal került be a hírekbe, hogy ő volt az a pedagógus, aki saját iskolájában egyedüliként vállalta a polgári engedetlenséget. Videónkban akkor úgy fogalmazott:

„Az emberek sok pénzt adnak a kormánynak olyan feladatok ellátására, mint az oktatás és az egészségügy. Azt kell észrevenni, hogy a kormány ezeket a feladatokat nem látja el.” Arról beszélt, hogy a szülőknek nem az iskolákon, hanem a kormányon kellene számon kérni, hogy miért ilyen körülmények között tanítják a gyerekeket. Akkor azt mondta, felszabadító volt felvállalni a tiltakozást, ami egyébként szerinte minimális kötelessége egy magyar állampolgárnak.

Persze nem 2022-ben kezdett tiltakozni az oktatás állapota miatt. Azt mondja, már a Gyurcsány-kormány idejében is részt vett oktatási tüntetéseken, aztán a Tanítanék mozgalom indulásával, 2016-tól vált ez rendszeressé.

„Rengeteg értelmes szakember próbálta elmagyarázni a kormányzatnak, hogy amit csinálnak, az nem jó, de nem hitték el. A szakértelmet a káderpolitika váltotta fel”- mondja.

Simkó Edit olyan iskolában dolgozott, ahol sajátos nevelési igényű gyerekeket tanítanak. Megtiltották számukra a sztrájkolást, más iskolákban pedig láthatatlanná tették a törvények. Ezt olyan alapjogfosztásnak tartotta, ami után nem maradt más, mint a polgári engedetlenség. „Mentem be a munkahelyemre, gondolkoztam, hogy meddig lehet ezt csinálni? Elmondtam a főnökömnek, hogy holnaptól polgári engedetlenségbe kezdek” - emlékszik vissza. Innentől kezdve minden lépésre megtorlás volt a válasz, mondja. A választások után a belügyminisztérium alá rendelték az oktatást, aztán jöttek a fenyegetések.

„Pintér parancsuralmi rendszert kezdett megvalósítani, de az oktatás nem így működik. Az oktatás nem uniformisba öltöztetett emberek hadrendbe állítása, hanem különleges, egyéni, szabad lelkek nevelése és felemelése, akiket hagyni kell megtalálni a saját útjukat.”

Arra számított, hogy az idei tanév komoly sztrájkokkal fog indulni, de nem voltak ehhez elég határozott irányítók. A diákok által szervezett szeptember eleji, szerinte lenyűgözően profi tüntetés viszont lendületet adott a tiltakozó tanároknak is. És Simkó Edit szerint a szülők közül is sokan ekkor értették meg, milyen komoly a baj - de ezzel együtt sem álltak elegen az ügy mellé.

Ősszel a polgári engedetlenséget kezdő tanárok, így ő is, figyelmeztető leveleket kezdtek kapni. Ő maga épp a Hunyadi téri kamaszfesztiválon volt a gyerekekkel, amikor megjelent a tankerület szakmai vezetője, az ő helyettese és az iskolája vezetője, hogy átadják ezt a levelet. A levél fenyegető volt, a helyzetet közben mégis komikusnak érezte.

Amikor elkezdődött a tanárok kirúgása, Simkó Edit csodálkozott, hogy ez nem váltott ki sokkal nagyobb tiltakozást. „Olyanokat rúgtak ki, akiknek a hiányát pótolni sem tudják. A kormány megmagyarázza, hogy a diákokért teszik ezt, de valójában éppen őket károsítják.”

Őt magát nem rúgták ki - számára viszont az utolsó csepp a pohárban a pedagógusokat minősítő pontrendszer terve volt. Amit ráadásul azután dobtak be, hogy az oktatásért felelős belügyminiszter, Pintér Sándor maga vallotta be, hogy nem ért az oktatáshoz.

„Egy tudatlan ember teljes dilettantizmusa és gonoszsága tükröződik legújabb ötletéből. Milyen ostoba pontok. Milyen aljas pontok. A besúgást, a nemtelen versengést fogja generálni egy rakás éhbérért dolgoztatott rabszolga között, akik majd összevesznek a koncon” - írta a felmondásakor közölt Facebook-posztban idén januárban. „Ha ezt a rendszert tovább szolgálom, magamat árulom el, és mindazokat, akikkel kapcsolatba kerülök. Egy újabb áttét lennék egy rákbeteg szervezetben” - írta januárban.

Ezt ma sem gondolja máshogy. „Akkor jutottam el oda, hogy ha ebben benne maradok, már nem az vagyok, aki tanár akart lenni, aki szabad embereket akart nevelni. Tanárként az a dolgom, hogy megtanítsam a diákokat repülni, de hogy merre mennek, az már az ő dolgok. Levágott szárnyakkal viszont nem lehet megmutatni, hogyan kell repülni. Ha én nem teszek meg mindent a szabadságomért, akkor miért mondjam másnak, hogy te viszont tedd meg? Egy tanárnak példát kell mutatni.” - mondta...

ITT OLVASHATÓ 

TÖBB TISZTELETET A JÖVŐNEK!

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.05.25.

Miniszterelnök úr! Az ön ukránoknak szánt, a katari gazdasági fórumon elhangzott üzenete inspirált arra, hogy én is üzenjek önnek. Ön azt mondta: „ha szükségetek van a pénzünkre, tanúsítsatok tiszteletet, és ne szankcionáljátok a vállalatainkat!” Én azt mondom: „ha szükségetek van a pénzünkre, tanúsítsatok tiszteletet, ne szelektáljátok a gyerekeinket!”

Bár nem értem, hogy ez az orosz maffiafilmekben sokszor elhangzó több tiszteletet követelés hogyan, mikor és miért épült be a Fidesz politikai szókincsébe, de, ha már kölcsönvettem, én legalább indokát is adom, amikor több tiszteletet követelek a gyerekeinknek!

Kezdjük az elején! Ön azzal kezdte áldatlan tevékenységét, hogy a legkiszolgáltatottabbakat, a leginkább védekezni képteleneket vette célba, a gyerekeket. A magyar társadalom még föl sem ocsúdott, ön máris leszállította a tankötelezettség korhatárát 18-ról 16 évre. Ezzel azonnal megteremtette a lehetőségét annak, hogy évente több ezer gyerek kerüljön ki az iskolapadból szó szerint a semmibe, ráadásul pont azok, akiknek a legnagyobb szükségük lenne a segítségre. Tegyük hozzá, a munkaerőpiacon eladhatatlan tudásukkal szerencsére vállalhatnak munkát – még, ha szó szerint szarért-fosért is –, ha kapnak. Többnyire persze nem kapnak, így marad nekik a csellengés, a semmibe révedés, az elveszettség, aztán valamivel később, ha mégis ki akarnak lábalni reménytelen helyzetükből, esetleg a drog és a bűnözés.

Aztán gyorsan kitalálta, miniszterelnök úr, hogy a közoktatást közneveléssé „nemesíti”, amivel egy modern, a XXI. századba vezető, épp futó oktatási reformot elvágott, ehelyett bevezetett egy, a XX. századba, leginkább a két világháború között regnáló, poroszosan visszaforduló köznevelési törvényt. Azóta azonban a magyar közoktatás csak egyre romlik. Ezt mutatják a legutóbbi PISA-felmérések is: a 15 évesek teljesítményét mérő nemzetközi teszten a magyar diákok átlag alatt végeztek a természettudomány, a matematika és a szövegértés terén is. Azt az oktatáskutatók már rég mondják, hogy rendszer szintű beavatkozásra lenne szükség, teljesen új oktatáspolitikára, ami haladéktalanul elkezdi kiegyenlíteni az alapképességek szintjét, csökkenteni a diákok közötti különbséget, mert még inkább el fognak szakadni egymástól az egyre jobban és az egyre rosszabbul teljesítők. Legutóbb az öt évente megrendezett nemzetközi PIRLS mérés látott napvilágot, ami a negyedikes diákok szövegértési képességeit méri. Ebből az derült ki, hogy a tíz évesek jelentős része nem tud értelmezni egy egyszerű szöveget.

A leszakadás ijesztő ténye, hogy Nógrád megyében majdnem minden ötödik felső tagozatos tanuló a lemorzsolódás határán billeg, míg a budapestiek csupán 3,7 százaléka érintett ebben. Az elit meg alig, hiszen legtöbbjük gyereke már középiskolába is külföldön jár. Az itthon tanulók pedig milliós tandíjért elit magán- vagy egyházi iskolába. Ez pedig egy olyan társadalmat hozhat létre, amit gondolkodó ember nem kíván az ellenségének sem, nemhogy a jövőnek.

A reformhoz persze tanárok is kellenének, csakhogy, nálunk egyre kevesebben vannak. Nem csoda, hisz' sem anyagilag, sem erkölcsileg nincsenek megbecsülve, sőt, a bosszútörvénynek is nevezett státusztörvénnyel épp most próbálják elüldözni azokat is, akik igazi pedagógusként még kiálltak a gyerekek munkaterhelésének csökkentéséért, egy jobb, XXI századi Nemzeti alaptantervért, a jövőért, és persze önmagukért, a megbecsülésükért és a bérükért is.

De nem csak ők fognak hiányozni egy jobb oktatáshoz, a közoktatás tarthatatlan állapota miatt Magyarországon elképesztően alacsony a tanári pályára jelentkezők száma is. Önöknek tényleg sikerült elvenni a fiatalok kedvét attól, hogy akár csak a tanári pálya közelébe menjenek. Erre csupán azt mondhatom, több tiszteletet a pedagógusoknak!

De nézzük, mennyit is költünk mi oktatásra?

Az OECD, vagyis a 37 fejlett piacgazdasággal rendelkező és a demokrácia mellett elkötelezett tagból álló Gazdasági és Együttműködési Szervezet 2022-es kiadványa, az Education at a Glance szerint az alap- és felsőfokú oktatásra fordított állami kiadások a teljes kormányzati kiadás 7,1 százalékát tették ki, ami alacsonyabb volt az OECD-átlagnál (10,6 százalék). Magyarországon mindössze egy százalékkal nőttek a pedagógusfizetések, és hazánkban az OECD átlagnál lassabban nőtt a felsőoktatásban résztvevők aránya is.

Az alap- és felsőfokú oktatásban az OECD-országok diákonként átlagosan 11 990 USD-t költenek évente oktatási intézményekre. Összehasonlításképpen, Magyarország 2019-ben 8 738 USD-t költött diákonként. A 6 és 15 év közötti tanulók oktatására fordított összesített kiadás 78 969 USD volt, ami jelentősen elmarad az OECD 105 502 USD-s átlagától.

Az oktatás tanterveire, szervezeti irányítására az OECD-országok összességében átlagosan körülbelül 9 923 USD-t költenek diákonként az alapfokú oktatásban és 11 400 USD-t a középfokú oktatásban. Magyarországon ez az érték 8 262 USD alapfokú és 7 827 USD középiskolai szinten, ami a legalacsonyabbak közé tartozik az OECD országok között.

A tanárok és az intézményvezetők fizetése fontos meghatározója a tanári pálya vonzerejének. A legtöbb OECD-országban a közoktatási intézményekben a tanárok (és az intézményvezetők) törvényben előírt fizetése az általuk tanított tárgy végzettségi és a tapasztalati növekedésével nő. Az OECD-országok átlagában a tényleges fizetések 41 941 USD-től 53 682 USD-ig terjednek, Magyarországon a tényleges fizetések átlagosan 25 445 USD-tól 29 158 USD-ig terjednek. 2015 és 2021 között az OECD-országok átlagában a 15 éves gyakorlattal és a legelterjedtebb képesítéssel rendelkező, általános képzésű tanárok törvényben előírt fizetése reálértéken hat százalékkal emelkedett. Magyarországon az OECD-átlagnál kisebb mértékben, mindössze egy százalékkal nőttek a fizetések.

Magyarországon a pedagógusok 40,4 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a többi felsőfokú végzettségű munkavállaló.

Miniszterelnök úr! Abból, hogy önök kevesebbet fordítanak közoktatásra, mint a tao nélkül a sportba ölt pénz, lehet látni, hogy a magyar kormány miként tekint az oktatás helyzetére, az abban dolgozókra, a jövő generációjára, a jövő Magyarországára.

Úgyhogy csak azt mondhatom: ha szükségetek van a pénzünkre, tanúsítsatok tiszteletet, ne szankcionáljátok az oktatást!

Több tiszteletet a jövőnek!

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN VIKTOR SEMMIT SEM CSINÁL “CSAK ÚGY” – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.05.25.

Fel akarja korbácsolni a menekültvitát – ennek lehet eszköze az embercsempészek elengedése

Az Orbán-kormány magyarázatai sántítanak, és ellentmondanak az épp általa régóta jósolt végromlásnak. Az osztrákok a magyar határon vehetnek elégtételt. (Korlátozott hozzáférésű tartalom.)

Varga Judit a soros elnökségről

“Ebben a kérdésben az Európai Parlamentnek nem osztottak lapot.”

Akárha Orbán mondta volna.

Az EU-biztos rossz híreket közölt az uniós pénzekről

Az Orbán-kormány egyelőre nem felel meg Brüsszel elvárásainak. Eddig nem teljesítették a feltételeket azon a szinten, amit elvárnak.

Elutasították Pelczné Gáll Ildikó jelölését az Európai Számvevőszékbe

Baloldal!!!

Magyarország nagy árat fizet az Orbán-kormány vétóiért

Budapest korábbi legszorosabb partnere, Varsó nem tartja már szükségesnek az egykori jó baráttal való egyeztetést.

Magyarország gazdasági aggasztó helyzete a Holdról is látszik

Az Európai Bizottság négy pontban összegezte a hiányosságokat és a szükséges lépéseket.

Novák Katalin is részt vesz az idei csíksomlyói búcsún

Nagy segítség ez a magyar családoknak.

Milliárdos osztalék után vaskos veszteség a kínai vakcinát beszerző cégnél

A mór megtette a kötelességét.

Népszerű kifejezés a „friss hírek”, vizsgálják, mi legyen az oldalon a továbbiakban

Gattyán György milliárdos vállalkozó, a Megoldás Mozgalom, továbbá a LiveJasmin internetes szexkamera-szolgáltatás és a Docler csoport alapítója A Legnagyobb Vállalkozás Kft. nevű cégén keresztül megszerezte a tavaly elindított a frisshirek.hu hírportált.

Elengedte a fojtogatót a rendőrség, mert indult a repülője

Mindeközben összenyomott sörös dobozokkal bizonygatják, hogy mennyire durvák a demonstráló diákok.

Felháborodtak a szerbek a magyar MVM ajánlatán

Az ellenzék szerint a titkos üzlettel megkezdődött a Szerbiai Villanygazdaság privatizációja, ami egyenes következménye Aleksandar Vucic szerb elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök barátságának.

Fotót közöltek az oroszok két Belgorodnál kilőtt amerikai terepjáróról

De azonnal lebuktak, hogy daruval tehették oda őket

Putyin egy négyszáz éves térképpel próbálta bizonyítani, hogy Ukrajna nem is egy ország

Nem vette észre, hogy „Ukrajna” van ráírva…

ITT OLVASHATÓ

A HELY, AHOL ÉLÜNK (ÉS MEGDÖGLÜNK)

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.05.25.

Néha leomlanak a díszletek. Recsegve és ropogva dőlnek össze, és az ember azt nézi, mit talál a papírmasé, az összegányolt kirakat mögött, majd botjával megkotorássza a romokat, keresi, kiket temetett maga alá a hazugság ciklopi, füstölgő romja. Nem Orbán Viktor lesz az. Te leszel, én nyájasom, és a haláltusa közben szól a Fidesz által térden állva felköszöntött Kis Grófó mulatósa. Csütörtök van. Egyrészről alig is telt el valami a kilátástalan hétből, másfelől alkalom arra, hogy máris összefoglaljuk, mit kaptunk e pár nap alatt a Fidesztől, amely az elmúlt évszázad legsikeresebb kormányzását hajtja végre épp, ami az, hogy ássa az ország sírját, amiben félig már benne is vagyunk.

Kis összegzés lesz ez most. Ezúttal nem azt a metódust követjük, hogy kiveszünk a szarhalomból egy elemet, és fölmutatjuk elrettentő tanulságul, hanem egymás mellé rakjuk mindazon történéseket, amelyek a közelítő végre utalnak, s amiből a propaganda által elhülyített, csápoló és bávatag tömeg semmit nem tud. Nem engedik neki, vagy nem is akar, nem érdekli, esetleg képtelen lenne fölfogni, mert az ő világa az új isten imádata, akit Orbánnak hívnak. Azt kapja, amit megérdemel, és azzal a tudattal éli a nyomorult életét, hogy legyen az bármennyire is rossz, ha Gyurcsány lenne, sokkal szarabb lenne, de annyira, hogy mindent megér, hogy ne legyen. Pedig már rég nem is akar lenni.

Az Unió, az EB közzé tette gazdasági jelentését és ajánlásait a tagországokról, illetve azok számára, s megállapították, hogy Magyarország gazdasága aggasztó állapotban van. Rendszerszintű bajokat fedeztek fel benne, és szakpolitikai intézkedéseket javasolnak, hogy a katasztrófát el lehessen kerülni. Naiv lelkek, és jóindulatúak, amikor szakpolitikáról beszélnek, mintha nem tudnák, ilyesmiről Magyarországon nem beszélhetünk. Itt rendeletek vannak, amelyek hasra ütve rakosgatják a pénzeket, foldozgatják a lukakat, s ha valami baj történik, mert fingjuk sincsen arról, amit csinálnak, akkor annyit mondanak, Brüsszel, Soros, szankciók, háború vagy járvány – gusztus szerint. Mindig más a hibás.

A nagymúltú Zalakerámiában tömeges elbocsátások vannak épp, kormányunk szerint Brüsszel miatt. A pedagógusoknak nem adnak béremelést, ez is Brüsszel miatt történik, akit a magyar baloldal cukkol, hogy dolgozzon a magyar pedagógusok ellen. Mindeközben egy felmérés szerint a magyar tanárok fele nem tud megélni a fizetéséből, s azért csak ők, mert épp őket kérdezték, de ha másoknál érdeklődtek volna (ápolók, irodisták, traktoristák és valahány foglalkozás a jegyzékben), ugyanerre jutottak volna. Magyarország szegény és szegényedik, a fizetések reálértéke folyamatosan csökken, ennek megfelelően a fogyasztás is. Az infláció csak nálunk nem lanyhul, nem hat Orbán injekciója.

Igaz, ilyen nem is volt. A Freedom House beszámolója szerint egyre fogy a demokrácia Magyarországon, már csak negyvenhárom százalékon áll, ami gyalázatos, de a bávatagoknak megteszi. Mindemellett ezt a hírt még nem kommentálta a propaganda, de baloldali ármány lesz és politikai hangulatkeltés, mint ahogyan kormányunk szerint az is az, hogy alkalmatlanná nyilváníthatják a Fidesz sleppet az EU-elnökségre, mert ahogyan a gazdaságban rendszerszintűek a bajok, az ideológiával úgyszintén. A kormány megsérti az EU alapvető értékeit, és nem tartja magát a lojális együttműködés elvéhez. Már megint finoman fogalmaztak ezek az európaiak, amikor teli pofával szidják a kurva anyjukat leginkább.

Varga Judit reakciója arra, hogy alkalmatlanok volnának a klub vezetésére, annyi volt, hogy ezeknek nem osztottak lapot. Varga Szijjártó 2.0-ként működik, s hogy a lehangoló képet kiegészítsük róla, kiderült, hogy hazudott a Schadl-ügyben. Neki is a vádlottak padján lenne a helye, ehelyett azonban itt veri a nyálát. Emellett, ha a Freedom House jelentését hasra ütősnek tartanánk, idézzük ide, hogy a tanárok nem kaphattak szót a Pintérnél megrendezett, róluk szóló egyeztetésen. Könnygáz az jár nekik, pénz és szó nem, így az sem csoda, ha már alig is jelentkeznek tanárnak, nem lesz, aki oktassa a kölkeket, de minek is. Hittan, testnevelés, hazafias nevelés épp elég, ehhez elég a pap meg a káplár...

ITT OLVASHATÓ