HOGYAN LEHET VÉGE A HÁBORÚNAK UKRAJNÁBAN?

QUBIT
Szerző: SZ. BÍRÓ ZOLTÁN
2023.05.15.

Sz. Bíró Zoltán kötete, a Putyin háborúja június elején, az Ünnepi Könyvhétre jelenik meg a Gondolat kiadó Progressz Könyvek sorozatában. A könyv nem a háború eseményeit követi nyomon, nem ezt tekinti elsődleges feladatának, bár azt is tárgyalja; a szerzőt sokkal inkább annak előzményei, okai, előkészítésének módjai, az orosz társadalom háborúra hangolása, az emlékezetpolitika eszközeivel való meggyőzése foglalkoztatja. Külön fejezet szól a háború orosz belpolitikai és gazdasági következményeiről is, vagyis a kötet olyan témákat mutat be, amelyek a napi hírekben egyáltalán nem, vagy csak mellékesen, a megértést segítő szélesebb kontextus nélkül bukkannak fel. Az alábbi cikk a 2023 áprilisában fennálló helyzetet és a háború lehetséges végkimenetelét tárgyalja. A kötet másik két fejezete a Qubiten itt és itt olvasható.

Nincs annál hálátlanabb feladat, mint a háború kilátásairól értekezni, miközben még javában tart. Ráadásul, amikor ezeket a sorokat írom, ha minden igaz, épp egy régóta várt ukrán ellentámadás előtt állunk, aminek eredményétől sok minden függ. Ha az ukránoknak sikerülne nagy területeket visszaszerezniük, azzal nemcsak katonai sikert érnének el, hanem politikai eredményt is. A jelentős területszerzés ugyanis megerősíthetné az ukránok kitartását, harci kedvét, ahogy nyugati szövetségeseiket is abban, hogy érdemes a megtámadott országot támogatni, mert az nemcsak jó ügyet szolgál, de egyben eredményes is.

Mi az, ami ismert a háború tizennegyedik hónapjában?

Tudjuk, hogy az orosz agresszornak sikerült a 2014-ben megszerzett ukrán területekhez, amik Ukrajna összterületének 7 százalékát tették ki, 2022 áprilisára további 15 százaléknyi területet szereznie. Az ukránok tavaly kora ősszel azonban visszavették ennek egy részét, így ma – 2023 áprilisában – az oroszok Ukrajna területének 17 százalékát tartják megszállva. Szakértői becslések szerint a háború korai szakaszában a támadók napi 20-30 ezer tüzérségi lőszert használtak el, miközben az ukránok alig hatezret. 2023 tavaszára az oroszok napi lőszerhasználata 10 ezerre csökkent, míg az ukránoké háromezerre.

Az ukrán költségvetés hiánya 2022 decemberéig folyamatosan nőtt, ami háborús körülmények között aligha meglepő. A büdzsé hiánya ekkorra elérte a 241 milliárd hrivnyát, ami mintegy 7,5 milliárd dollárnak felel meg. Négy hónappal később ez lecsökkent 145 milliárd hrivnyára, vagyis 3,9 milliárd dollárra. Abban, hogy a költségvetés 2022-ben nem omlott össze, fontos szerepet játszott a Nyugat pénzügyi segítsége, ami havi 2,5-3 milliárd eurót tett ki. Az infláció, ami a háború előtti évben 6 százalékos volt, a háború hírére rövid időn belül felszaladt 10-12 százalékra, majd 2023 elején egészen 27 százalékra nőtt, hogy ezt követően elkezdjen lassan csökkenni. Áprilisban már 25 százalék alá szállt a pénzromlás mértéke. Az ukrán külkereskedelem is megérezte a háborút, ami nem is csoda, látva az agresszorok által elkövetett kiterjedt pusztítást. A gazdaság teljesítménye jelentősen visszaesett. A recesszió 2022-ben – a várakozásokkal szemben – „csak” 25,5 százalékos volt. Igaz, az utolsó negyedévben, amikor már megmutatkoztak az ország energiarendszere ellen végrehajtott szisztematikus orosz támadások következményei, annak mértéke már felfutott 34,4 százalékra. Az ország külkereskedelmi mérlege ugyan továbbra is hiányt mutat, ám az 2023 áprilisában már nem volt több 2 milliárd dollárnál.

A háború miatt nagyon sok ember volt kénytelen elhagyni lakhelyét. 2023 tavaszán mintegy 5,4 millió belső menekültet tartanak számon. Ők azok, akik Ukrajnán belül kerestek állandó otthonuknál biztonságosabb lakhelyet. Számuk 2022 júniusában még 8 millió volt, ami azóta részben azért csökkent, mert egy részük külföldre távozott, míg egy másik részük visszatért eredeti otthonába. Mindeközben az ország határain kívül 8,2 millió ukránt tartanak számon. Ebből 5,3 millióan valamelyik európai országban nyertek menedéket, míg közel 3 millióan – önként vagy kényszerből – Oroszországba vagy kisebb részt Beloruszba távoztak. Az OECD becslése szerint egy menekült befogadásának és egyévi támogatásának költsége Európában legkevesebb 10 ezer euró, de inkább több, ami azt jelenti, hogy az európai államok 2022 nyarától 2023 áprilisáig több mint 40 milliárd eurót költöttek erre. Ez nagyságrendekkel több, mint amit erre a célra az Egyesült Államok és Kanada eddig kiadott.

Washington legfőképp fegyverszállításaival nyújt jelentős segítséget a harcoló Ukrajnának. Ez a segítség összemérhető az Egyesült Államok II. világháború idején a „kölcsönbérleti törvény”, a Lend Lease Act keretében a Szovjetuniónak nyújtott támogatás nagyságával. Annak éves értéke mai dollárba átszámítva mintegy 40 milliárd dollár volt. Az ukrajnai háború első évében Washington ennél nagyobb pénzügyi és haditechnikai segítséget nyújtott Kijevnek.

A háború emberek tízezreinek életét oltotta ki. Mindkét oldal hadititokként kezeli veszteségeit, ezért nincsenek megbízható adataink pontos nagyságukról. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy orosz és ukrán oldalon egyaránt több tízezer katona esett el már eddig is, és alighanem a polgári lakosság vesztesége sem ezrekben mérhető.

Hogyan lehet vége a háborúnak?

...

ITT OLVASHATÓ 

SZ. BÍRÓ ZOLTÁN KORÁBBI KÖNYVEI ITT TALÁLHATÓK

"A RENDSZERT NEM, A TÁRSADALMAT LEHET MEGVÁLTOZTATNI" – A SZABADSÁG KÖREI

KLUBRÁDIÓ / A SZABADSÁG KÖREI
Moderátor: KANICSÁR ÁDÁM ANDRÁS
2023.05.14.

A Szabadság körei ötödik beszélgetése azt a kérdést járta körbe, hogyan használja fel a kormány az emberek tájékozatlanságát az LMBTQ-közösséggel kapcsolatban. Perintfalvi Rita beszélgetőtársai Székely Kriszta színházirendező és Pál Márton, #acsaladazcsalad mozgalom társalapítója, a Szivárványcsaládokért Alapítvány kurátora abban egyetértettek, hogy a kisebbségek elleni uszítás inkább a valós problémákról vonja el a figyelmet. Olyan problémákról, amelyeket a kormány nem tud megoldani.

Ötödik alkalommal került megrendezésre a Szabadság körei. Figyelemfelkeltő címet választottak az eseménynek: "Az LMBTQ az új migráns?". Ezúttal Perintfalvi Rita katolikus teológus, közgondolkodó Székely Kriszta színházirendezőt és Pál Mártont, #acsaladazcsalad mozgalom társalapítóját és a Szivárványcsaládokért Alapítvány kurátorát választotta beszélgetőpartnernek. Az est moderátora Kanicsár Ádám András újságíró volt, aki maga is LMBTQ aktivista.

A téma tavasszal vált égetővé, amikor a Parlament elfogadott egy törvényt, ami alapján bárki névtelenül bejelentést tehet, ha tudomást szerez gyermeket nevelő azonos nemű párokról. A folyamat azonban már 2020-ban elkezdődött, amikor törvényileg ellehetetlenítették a transzneműek számára a nem és névváltást...

ITT NÉZHETŐ MEG

NEM VÁLT BE A CSODAFEGYVER / ELŐZETES: SURÁNYI GYÖRGY KÖZGAZDÁSZ, EGYETEMI TANÁR /// F.P. 75

FRIDERIKUSZ PODCAST
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2023.05.15.

A fékevesztett inflációról, az elszabadult árakról, az alacsony fizetésekről, az erősödő forintról, az árstopokról, az uniós támogatások NER-es megcsapolásáról, a jelentősen megnőtt államadósságról, a visszatartott EU-s pénzözönről, Orbán Viktor rendszer- és társadalom-átalakításáról, a jelentős költségvetési hiányról, Matolcsy kormánybírálatairól, a jókora bújtatott megszorításokról, a parancsuralmi módszerekkel igazgatott tanárokról és a módszeresen lezüllesztett oktatásról és egészségügyről, a frissen létrehozott gigabank kockázatáról - na, és persze az erőszakolt akkumulátorgyár-telepítésekről, Mészáros Lőrinc 660 milliárd (660.000 millió) forint értékű becsült vagyonáról, valamint arról is beszélget Surányi György közgazdásszal, egyetemi tanárral Friderikusz Sándor, hogy a Magyar Nemzeti Bank egykori elnökeként miért tette pénzzé majdnem a teljes hazai aranytartalékot, a '90-es évek elején.

ITT NÉZHETŐ MEG

ISKOLAI SZEGREGÁCIÓ: A MAGYAR ÁLLAM ISMÉT PERT VESZTETT

JELEN
Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2023.05.11.

Miközben egy strasbourgi eseményen egy Nagy-Britanniába kivándorolt szlovákiai származású roma fiatalember, akit szülőhazájában kisegítő iskolába akartak kényszeríteni, arról mesélt, hogyan lett sikeres új hazájában, addig néhány utcával távolabb egy magyarországi roma fiúnak ítélt meg szerény kártérítést az Emberi Jogok Bírósága azért, mert idehaza cinikus indokokkal vették el tőle azt a lehetőséget, hogy integrált oktatást kapjon. Mivel a kormányzat nem deszegregál, Magyarországon a hátrányos helyzetű roma szülőknek egyetlen lehetőségük maradt arra, hogy integrált iskolába járassák a gyereküket: ha átiratkozási kérelmet írnak. Ezt azonban tömegesen utasítják el az oktatási intézmények.

– A tanáraim nagy része a roma származásom miatt nem kedvelt – mondja most egy strasbourgi konferenciateremben Ondrej Oláh tökéletes angolsággal, finom, brit akcentussal. A történetét meséli az eseményen, amelyre előadóként hívták meg az Európai Unió és az Európa Tanács egyik közös, az „Inkluzív iskolák” (INSCHOOL) elnevezésű projektje kapcsán. Ondrej ennek a programnak a nagykövete. A húszas éveinek elején járó roma fiatalember Szlovákiában, Rimavská Sobota mellett járt általános iskolába. Ebben az iskolában Ondrej bátyja megbukott, évet kellett ismételnie, de az iskolavezetés közölte a szülőkkel, hogy az lenne a legjobb, ha a fiú átmenne egy speciális iskolába, ahová a „papíros” gyerekek járnak. Az igazgató emellett azt is kezdeményezte, hogy a báttyal együtt Ondrej is kerüljön át abba a bizonyos speciális iskolába, holott Ondrej nem volt ugyan a legjobb tanuló, de nem okozott nehézséget számára a tanulás.

A speciális iskolák jellemzően azok az intézmények, ahol a roma gyerekek – függetlenül attól, hogy vannak-e tanulási nehézségeik – ki szoktak kötni. Ondrej édesapja ekkor azt érezte, ez így nem mehet tovább, s a család Angliába költözött. Ennek már 11 éve. Ondrej egy átlagos brit iskolában folytatta tehát az iskolai karrierjét.

Ott aztán gyorsan kiderült, hogy az ég világon semmi baja, nem szükséges neki a gyógypedagógiai iskola, minden gond nélkül integrálódott a brit gyerekek közé, és ahogy az már lenni szokott ebben a korban, hihetetlen sebességgel alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez.

Amikor elkezdte a brit iskolát, nem beszélt jól angolul. Ez a felvételi vizsgák során derült ki – angolból rosszul teljesített, de matekból jól. De ez nem okozott gondot az iskolának: a fiú jó matematikai készségeire alapozva, néhány hónappal később az iskola áthelyezte őt a legjobb matekosok csoportjába, ahol az angolt is gyakorolnia kellett. Néhány év múlva Ondrej a legjobb tanulók közé került: olyan eredményekkel teljesített a középiskola felsőbb éveiben is, hogy az iskolája azt tanácsolta neki, mindenképpen tanuljon tovább az érettségi után. Ondrej szárnyallt tovább: pszichológia szakos egyetemistaként az iskola egyik legjobb hallgatójaként végzett, azóta saját vállalkozást vezet, és vezető beosztást tölt be egy brit vállalatnál. Messze jutott a kisegítő iskolától.

– Még mindig emlékszem, milyen volt Szlovákiában iskolába járni. A brit iskolai élményeim más perspektívába helyezik a szlovák emlékeimet. Voltak tanáraim, akik szerettek, és voltak, akik nem. Ez nem gond, nem kedvelheti minden tanár az összes diákját. De most már látom, hogy Szlovákiában a probléma az volt, hogy a tanáraim nagy része azért nem kedvelt, mert roma vagyok – mondja Ondrej, aki tenni akar azért, hogy emigrálás nélkül is hozzáférjenek a kelet-európai roma gyerekek a diszkrimináció-mentes, inkluzív oktatáshoz.

Egyébként a brit tanárokat is meglepte, milyen sok szlovák diák érkezik hozzájuk speciális iskolákból, Ondrejéhez hasonló történettel. Egy civilszervezet felmérést végzett 61 brit iskolában, az ott tanuló szlovák és cseh roma diákok körében, és megdöbbentő eredményekre jutott.

A gyerekek 85 százaléka hazájában speciális iskolába járt. Ezeknek a gyerekeknek mindössze négy százaléka került speciális iskolába Nagy-Britanniában.

Az Európai Bizottságnak is feltűnt, hogy a cseh és a szlovák rendszerben a speciális iskolákon keresztül is elkülönítik a roma tanulókat a többségiektől, ezért el is indította mindkét tagállam ellen a kötelezettségszegési eljárást. A szlovák eljárás olyan fokon elakadt a szlovák kormány ellenállásán, hogy néhány napja a Bizottság úgy döntött, az Európai Unió Bírósága elé citálja Szlovákiát, mivel nem tesz semmit a roma gyerekek oktatási diszkriminációjának felszámolása ellen.

Magyarország ellen is indult kötelezettségszegési eljárás a roma gyerekek oktatási elkülönítése miatt. Az eljárás 2016-ban kezdődött, és még mindig nem záródott le. Nem kizárható az a forgatókönyv sem, hogy a magyar roma gyerekek oktatási esélyeinek ügye is bírósági szakaszba kerül...

ITT OLVASHATÓ

ELLENTÁMADÁSBA KEZDTEK AZ UKRÁNOK BAKHMUTNÁL, FORDULAT MAGYARORSZÁGON A HÁBORÚ MEGÍTÉLÉSÉBEN – HETI ÖSSZEFOGLALÓNK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZUBOR ZALÁN
2023.05.15.

Az elmúlt héten több ponton is visszaszorították az orosz támadókat az ukránok Bakhmutnál. Egyelőre egy lokális hadművelet indult el a már közel egy éve ostromlott város határainál, az ukránok célja az lehet, hogy orosz csapatokat vonjanak el más területekről, ahol nagyobb ellenoffenzívát készítenek elő.

- Minden korábbinál szerényebb volt az idei győzelem napi katonai felvonulás Moszkvában, ez igazolhatja a Pentagon-iratokban említett súlyos eszközveszteségeket.

- Több ponton is ellentámadásba kezdett az ukrán hadsereg Bakhmutnál, nem hivatalos orosz források áttörésről beszélnek.

- 250 kilométer hatótávú rakétákat adott át Ukrajnának az Egyesült Királyság – korábban az eszkalációs félelmek miatt a nyugati államok elutasították ilyen nagy hatótávú fegyverek küldését.

- Zaporizzsja megyében számítanak ellentámadásra a megszállók, több lakost evakuálnak.

- Egy felmérés szerint a magyarok nagyobb része hibáztatja Oroszországot a háború miatt, mint egy évvel ezelőtt.

Az elmúlt héten több orosz haditudósító is kongatta a vészharangot, mivel a donyecki Bakhmut városától délre és északra ellentámadásba kezdtek az ukrán erők. A tavalyi harkivi és herszoni orosz vereségek óta a békeidőben Bakhmut térsége volt az egyetlen frontszakasz, ahol a megszállók sikerekről számolhattak be. Az év elején elfoglalták a szomszédos Szoledar bányavárosát, és májusra lassú, rendkívül véres harcok árán a békeidőben 70 ezres lakosú Bakhmut nagy részét is ellenőrzésük alá vonták...

ITT OLVASHATÓ

FLECK ZOLTÁN: MAGYARORSZÁG TUDNÁ TELJESÍTENI AZ UNIÓS FELTÉTELEKET, CSAK AZ ORBÁN-KORMÁNY NEM TUDJA

HÍRKLIKK / KLIKKTV
Szerző: HírKlikk
2023.05.14.

Soha nem ér véget kiszámítható módon egy autokrata kormányzás, miközben egy demokratikus vezetésnél mindig lehet tudni, hogy a mandátumok hogyan vannak leosztva, meddig érvényesek és miként strukturálják a jövőt – mondta a Klikk TV Mélyvíz című műsorában Fleck Zoltán jogtudós, egyetemi tanár. Egy autokratikus rendszer egy választáson is elveszítheti a hatalmat, de sokszor inkább egy válság kell hozzá – fogalmazott. Megerősítette, hogy ezt a válságot sem a közgazdászok, sem a társadalomtudósok nem tudják előre jelezni, mint ahogy azt sem, hogy milyen társadalmi, politikai következményei lehetnek.

Fleck Zoltán arról fejtette ki a véleményét, hogy az Orbán-kormány az elmúlt egy évben hogyan stabilizálta a hatalmát és milyen csatákat vív az uniós pénzekért, amelyekről folyamatosan azt kommunikálja, hogy jár nekünk. „Ezek a pénzek nem járnak egyik tagállamnak sem, a közösség meghatározhatja a feltételeit annak, hogy milyen módon juthat hozzá egy tagállam a pénzekhez.”

Hozzátette, a közös pénzek nem úgy működnek, hogy a belépéskor megállapodtunk egy összegben, mennyi pénzt fog elvinni egy tagállam, hanem ezek mindig tárgyalásokhoz, feltételekhez kötöttek.

27 szupermérföldkő

Fleck Zoltán szerint Magyarország tudná teljesíteni a feltételeket, viszont az Orbán-kormány nem tudja, mert a teljesítés azt jelentené, hogy a NER összeomlik.

Tartalmilag sem képes teljesíteni ez a kabinet, mert nem tud jogállami módon kormányozni – tette hozzá. Orbán már nagyon korán megtapasztalta, hogy egyetlen módon tud kormányozni, ha nincs érdemi ellenzék, ha nincs parlamentarizmus, nem ellenőrzi senki a kormány tevékenységét, ha nincs igazi kritikus sajtó és ennek megfelelően alakította át a közjogi berendezkedést – foglalta össze a szakember. „A 27 mérföldkő arról szólna, hogy ezt kell vissza kell alakítani, de hova?”

A nem teljesítés egyik következménye az lenne, hogy az Európai Unió nem finanszírozza tovább az egyik autokratikus berendezkedésű tagállamát, Magyarországot. „Ez középtávon súlyos válságokat hozna létre az országban, finanszírozhatatlanná válnak bizonyos állami tevékenységek és óriási áron máshonnan szerez hiteleket a kormány.”

A másik következmény pedig az lehet, hogy az unió azt mondja, nem akar ilyen politikai következményt előállítani, tehát valamilyen kompromisszumot kötne – mutatott rá Fleck Zoltán. „Lemond az unió a magyar jogállamiságról, belátja, hogy az országban ebben a korszakban nem lesz demokrácia – egyébként is az a magyar választókon múlik, hogy eldöntsék milyen rendszert akarnak –, de az uniót megvédi ezektől a belső ellenségektől és megpróbálja átalakítani a döntési rendszerét olyanná, hogy ne tudjon senki vétózni.”

A jogász szerint az unióban még maguk sem tudják, helyes-e erőltetni a 27 mérföldkövet és a legvégsőkig elmenni, rákényszerítve az országot arra, hogy észrevegye, az autokratikus rendszer nem éri meg neki. „Ha igazán komolyan venné a feladatát az Európai Unió, hogy Magyarországon demokrácia legyen, akkor nemcsak az intézményekre koncentrálna, hanem arra, hogy egy működőképes társadalom jöjjön létre.”

Szerinte, ha például a civil társadalmat, az autonóm szervezeteket közvetlenül finanszírozná az unió, akkor a társadalmat demokratizálná és nem azt próbálná kikényszeríteni, hogy a kormányzat demokratikusan működjön. „Soha nem fogjuk leváltani ezt a kormányt, ha nem lesz integrált társadalom.”

Fleck Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy az unió nem tudja működőképessé tenni az ellenzéket, alapvetően mégiscsak a belső erőkön és a választókon múlik, hogy mi történik.

A rendeleti kormányzás, amelyet három éve tűrnek a magyarok

A rendeleti kormányzás az Orbán-kormány igazi valója, nem tűri a kritikát, a következő fokozat pedig már csak a nyílt diktatúra – foglalta össze. Példának hozta az igazságügyi reformcsomaggal kapcsolatban, „ha egy bírósági rendszerben nincs olyan kontextus, hogy a bírák az alkotmánybírósághoz fordulhatnak vagy az Európai Unióhoz vagy az ombudsmanhoz vagy a sajtóhoz, akkor milyen alapon gondoljuk, hogy a bírói autonómia működőképessé válik pusztán attól, hogy az OBT hatásköreit megemelik.”

Ez a lépés jelentős lenne egy olyan államban, ahol csak az igazságszolgáltatással van baj – mutatott rá.

Összevont választások

Most a kormánynak is fontos ez az önkormányzati választás, hogy legyalulják az ellenzéki nagyvárosokat, óriási lépést tenne előre az autokratikus rendszer a nem fideszes nagyvárosok megnyerésével, mert így tovább stabilizálhatná a hatalmát és ez üzenet lenne az Európai Uniónak – fogalmazott a jövőre egy napon tartandó helyhatósági- és uniós parlamenti választásokról Fleck Zoltán. Hozzátette, a fővárosban nem mehetnek biztosra, mert itt koncentrálódik az ellenzéki potenciál, de egyelőre folytatják a kivéreztetést.

A Klikk TV műsorát itt nézhetik meg.

ITT OLVASHATÓ

A KÖZBESZERZÉSEK CSÚCSRAGADOZÓI - MARTIN JÓZSEF PÉTER ÉS ZEISLER JUDIT A KLUBRÁDIÓBAN (2023.05.11.)

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2023.05.13.

Szénási Sándor vendége a Transparency International Magyarország munkatársai voltak a 2023. május 11-i Reggeli személyben: Martin József Péter ügyvezető igazgató és Zeisler Judit, projektmenedzser. A Tenderbajnok című - nyilvános adatokra épülő, a közpénzt elnyerő cégeket, közbeszerzési tevékenységüket, eredményüket, tulajdonosi hátterüket és közhatalmi kapcsolataikat bemutató - nemrég elkészített TI-weboldalról és adatbázisról beszélgettek, illetve annak gyakorlati hasznosíthatóságáról. 

Bővebben: https://tenderbajnok.transparency.hu/

ITT NÉZHETŐ MEG

EGYRE TÖBB AZ ÁZSIAI VENDÉGMUNKÁS MAGYARORSZÁGON, A KORMÁNY SZÁNDÉKÁVAL EGYEZŐEN

G7.HU
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2023.05.15.

Már mintegy 81 ezer külföldi dolgozik az országban, ez 14 százalékos növekedés – derült ki a KSH héten közreadott statisztikáiból, de a trendet kirajzolja a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat egyelőre 2021-ig tartó adatsora is. Egy év alatt a Fülöp-szigetekről, valamint a Mongóliából és az Indiából érkező vendégmunkások száma nőtt a legnagyobb mértékben, az ukrán alkalmazottak számának növekedése viszont lassult.

Több és több, de nem elég

2022-ben az átlagos állományi számot nézve még mindig bőven az ukrán vendégmunkások voltak a legtöbben, mintegy 26 ezren. Közel 8-8 ezren voltak román és szlovák állampolgárok is, kínaiak pedig bő ötezren. Az összetétel-változást az is mutatja, hogy az előző évhez képest a román állampolgárok száma például csökkent, és a szlovákoké is csak 2 százalékkal nőtt...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN VIKTOR ÉS A SZITTYA GONDOLKODÁSMÓD

NÉPSZAVA / SZÉP SZÓ
Szerző: BÁNDY SÁNDOR
2023.05.14.

A miniszterelnökben van egy infantilis vonás. Szereti froclizni ellenfeleit, csak dühöngjenek, húzzák fel magukat.

Egy nő mondta a kolbászosnál: - El nem tudom képzelni, hogy Novák Katalinnak eszébe jutna kegyelmet adni Budaházynak, tuti hogy Orbán tukmálta rá.

- Egyen inkább egy tál babot, miért kell a világ előtt lejáratni minket?

Nem szóltam bele e magánbeszélgetésbe, elfoglalt a jegyzetelés és arra gondoltam, hogy milyen nagyvonalú – sőt, korrektnek mondható – gesztus volt Antall Józseftől, hogy egy ellenzéki párt közismert képviselőjét, Göncz Árpádot tette az ország elnökévé. Fogalmam sincs, ki vagy mi vette erre rá az elnök asszonyt, de engem is meglepett ez az igen rossz döntés. Korábbi köztársasági elnökeink is adtak kegyelmet elítélt személyeknek, de nem terroristáknak. Netán ha Budaházyék fideszes politikusokat vagy otthonaikat támadták volna, akkor is ezt lépi?

Már búcsúztak is a beszélgetők, mert a kis unoka elkószált. Én meg tovább nézegettem a piaci kínálatot, amikor meghallottam amint egy férfi védi a miniszterelnököt:

- Ne hülyéskedj, emlékszem te mennyire Kádár-párti voltál.

- És? Megtanultam, az a fő, hogy ne keveredjen az ember bajba. Nagybátyám a fenébe kívánta Rákosit, és még aznap elvitték. Én nyugodtan akarok aludni, ne csengessen be senki éjjel.

- Hol van már az ÁVO!

- Lehet máshogy is bosszút állni. Na, de hagyjuk, a lényeg, hogy ne izguljak. Két barátom is utálja Orbánt és mi van velük? Rossz az étvágyuk, naponta felhúzzák magukat valamin. Klárinak panaszkodnak a nejeik, hogy már elegük van a politikából. Kell ez?

Ez számomra is elgondoltató volt. Jól felhúztam magam, amikor olvastam, hogy Nyírmártonfalván van egy 4 méter magas, 80 méter hosszú, 60 millió forintos híd a semmiből a semmibe – egy lombkoronasétány egy tisztáson. A fideszes polgármester szerint nem szerepelt a pályázati feltételek között, hogy erdő is legyen.

Tekintsünk vissza Orbán 2003-as évértékelőjére; az ellenzék vezéreként az őszinteségről és az egyenes beszédről szónokolt. Szerinte a magyar ember „magáénak érzi a család és gyermeknevelés kiemelt támogatását, magáénak érzi a gáz, a villany, a gyógyszer, a közlekedés szigorú árszabályozását, a nemzeti vagyon védelmét, a magyar vállalkozók előnyhöz juttatását, magáénak érzi a magyar föld védelmét, a családi gazdaságokat”, és hosszan kritizálta az akkori kormányt, illetve mindazt, ami most is válságban van. Beszéde idején egy euró 240 forintot ért. – A magyar emberek hisznek az erős forintban. Jó okuk van erre, mert tudják, ha a forint gyenge, akkor emelkednek az árak, és ez lerontja az ő munkájuk értékét, leértékeli a keresetüket. A kormány azonban gyengíteni akarja a forintot", mondta akkor Orbán. Mostani kormányzása 14. évében, közel 400 forint egy euró. 2003-ban így folytatta: "Ne legyünk szégyenlősek, mondjuk ki: a kormány a saját fizetését megduplázta, az embereket pedig azért hibáztatják, mert 50 ezer forintot akarnak hazavinni a családjuknak.

2022-ben Orbán saját és társai fizetését csaknem megduplázta, ő maga 4,8 milliót visz haza havonta, míg a pedagógusok, az egészségügyi dolgozók és sokan mások, főleg a nyugdíjasok a havi rezsivel küszködnek.

Az igazi valóságshow az osztrák–magyar határon látható, ugyanis a magyarok ma ismét Ausztriába járnak vásárolni. Most nem a hiány miatt, hanem azért, mert Ausztriában olcsóbb az üzemanyag, a ruhanemű és a cipő. Ezt is Orbán mondta – húsz évvel ezelőtt. Most mindenféle bűnbakokra hárítja a felelősséget: Soros és a spekulánsok, Brüsszel, a háborúpárti Nyugat, Covid, dollárbaloldal.

Érdekes azt is olvasni, hogy "a munkának nem volt becsülete, és nem volt tisztességes bére sem. A nyugdíjak zsugorodtak. A rezsi folyvást nőtt, a szolgáltatók gátlástalanul visszaéltek erőfölényükkel. Százezrek rekedtek devizacsapdában, mert a bankok lépre csalták őket. A vállalkozók vergődtek, az adók a szuszt is kiszorították belőlük, a bankok pedig inkább pénzügyi spekulációkkal akartak pénzt keresni, semmint tisztességes hitelezéssel. A legtöbb ember, ha volt is munkája, úgy érezte, a lelkét kidolgozza: a szolgáltatók és a bankok szívják a vérét, az árakat egy láthatatlan kéz havonta feljebb és feljebb tornázza, a kormány szánalmasan bukdácsol, a politika saját magával foglalkozik, csak a hátát mutatja, s közben naponta lenézik és kioktatják az embereket". E szavak napjainkra is érvényesek, és nem érdektelen, hogy ezt is Orbán mondta 2014. február 17-én a Gyurcsány-kormány időszakáról...

ITT OLVASHATÓ

TOXIKOLÓGUS: „SZ*R A PALACSINTÁBAN” – ÍGY TAROLTA LE A DIZÁJNERDROG A MAGYAR VIDÉKET

SZABAD EURÓPA
Szerző: BÁTHORY RÓBERT
2023.05.15.

A borsodi Szendrőn már egy kocsma is bezárt, mert az emberek inkább drogoznak, mint isznak. Az ugyanis sokkal olcsóbb és nagyobbat is üt, mint a sör vagy a kevert. Arrafelé hitelbe is kapni kábítószert. Aki függő, mindent megtesz, hogy meglegyen az adagja. A város polgármestere azt mondta a Szabadonnak: az elmúlt években megszaporodott a megmagyarázhatatlan bűncselekmények száma. Budapesten két párhuzamos drogpiac is működik egymástól teljesen függetlenül. Az egyik a bérből és fizetésből élőké, a másik a nyomorban tengődőké. A fővárosban csaknem ezer aktív szerhasználó van, akik hajléktalanok is. Zárt világ az övék, saját szlenggel és szokásrendszerrel. A szakemberek legmerészebb becslései szerint Magyarországon közel kétmillió ember drogozik. Báthory Róbert annak járt utána, hogyan és miért tudta a varázsdohány és a fehér letarolni a magyar vidéket, és mit tesz a kormány azért, hogy megállítsa...

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

MOST AKKOR MI VAN AZ UNIÓS PÉNZEKKEL?

TELEX
Szerző: MÁRTON BALÁZS
2023.05.15.

Az utóbbi hetekben felpörögtek az események az uniós támogatások körül, amelyek jelentős részét blokkolják különféle eljárások. Miniszterek mennek Brüsszelbe, biztosok jönnek Budapestre, röpködnek a hol derűlátó, hol szigorú nyilatkozatok, de közben gyakorlatilag még mindig ugyanott állunk, mint március végén, amikor elvileg végezni kellett volna a tárgyalásokkal.

Mi történik, egyáltalán mi a befagyasztások jelentősége, ha közben írnak ki uniós pályázatokat, milyen pénzek jöhetnek hamarosan és mi az, aminél kilátástalannak látszik a helyzet? Elmagyarázzuk.

Hogyan kapunk egyáltalán pénzt az EU-tól?

Az EU-tól most még a szokásosnál is több pénz jöhetne, mert a koronavírus-járvány után egy egyszeri helyreállítási alapot is létrehozott. Mellette továbbra is ott a „rendes”, 2021-ben indult hétéves költségvetés. Innen egyrészt közvetlen uniós programokból jön a pénz, de a nagyobbik rész közvetve, a tagállami kormányokon keresztül érkezik.

Nagyon leegyszerűsítve

1. először el kell kezdeni kiírni a pályázatokat,

2. amelyeket nagyrészt a kormányok előfinanszíroznak (ezt a kormány tavaly december óta megteheti),

3. a megvalósítás után

4. küldik a számlákat Brüsszelbe, végül pedig

5. jönnek az eurók az államkasszába.

A pénz lehívására ráadásul még a költségvetési időszak vége után három évig van lehetőség.

Mi az, amit megkapunk?

Ennek köszönhető a most bejövő pénzek legnagyobb része – azaz még az előző, 2020-ig tartó időszakból jönnek, mert a plusz három év idén jár le. A kormány tavaly ősszel is azzal számolt, hogy idén legalább felerészben ezen az úton érkeznek az (akkor még durván hétmilliárd euróra saccolt) uniós források.

A felfüggesztések nem érintik a Közös Agrárpolitikából érkező mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokat sem. A külön agrárpolitikai tervet még tavaly novemberben hagyták jóvá, de Ujhelyi István EP-képviselő felrótta a kormánynak, hogy még azóta sem írtak ki belőle új pályázatokat. (A pénz nagyobb része nem pályázatokra, hanem területalapú támogatásokra megy.)...

ITT OLVASHATÓ

AHOL ÚGY BESZÉLNEK A NŐKRŐL, MINT BÖJTE CSABA, OTT ERŐSZAKOLNAK GYEREKEK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.05.15.

Ha valaki meghallgatja Böjte Csabát, a dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetőjét, hogyan beszél a nőkről, semmi csodálkozni való nincs azon, hogy az általa vezetett gyerekotthonokban erőszakolják a gyerekket, fiúkat és lányokat egyaránt. Eredetileg az Uh.ro portál számolt be arról, ami a magyar sajtóban is megjelent, hogy Böjte az RMDSZ és nőszervezete meghívására, a botrányai ellenére a székelyudvarhelyi Junior étterem teltházas közönség előtt, anyák napja alkalmából beszélt, ahol kifejtette a véleményét és a bölcsességeit a nőkről. Mindezt Isten nevében.

Jó érzékre vall olyan papot hívni a nőkről és az anyákról előadni, akinek felügyelete alatt zavartalanul ütnek-vernek, szexuálisan erőszakolnak gyerekeket, anyák gyermekeit, akiktől elkunyerálták a gyerekeiket, majd egy poklot teremtettek számukra. A közönséget azonban mindez nem zavarta, amin semmi csodálkozni való nincs, miután Böjte nőkről kifejtett véleményét is nagy nevetéssel és őszinte csodálattal fogadta a többnyire nőkből álló erdélyi közönség.

Ez arra utalhat, hogy a sok tekintetben elmaradt, befelé forduló erdélyi közösségben hasonló lehet a nőkről a felfogás, mint amit Böjte előadott. A „Nem a bugyijában kell kezdeni az ismerkedést, hanem a lelkében!” címmel írt beszámoló szerint Böjte azt mondta: „Hát mondom, ilyenek a nők. Ha virágot kapnak turbékolnak. Ha a fejsze fokával kopogtatják a vállukat, akkor sikoltoznak. Nem olyan komplikált a női lélek. (…).” Böjte megfejtette a nők nem komplikált lelkének titkát. Fejsze helyett virág. Ennyit kell tudni a nőkről és a női lélekről.

Aztán mondott különbeket is: „Mindig, amikor egy ilyen asszony jön, akkor a kollégáknak elmondom, el kell vinni a fodrászhoz, aludja ki magát, szép ruhákat kell venni a turkálóban, és nagyon hamar megnyugszik, biztonságban érzi magát a nő. Kicsit sírdogál, de tényleg talpra áll.” Mintha egy disznót vagy kecskét talált volna valahol, és arra mondaná el, mit kell csinálni az állattal, hogy megnyugodjon és rendesen egyen. Böjte szövegeiből süt a nők lenézése, lebecsülése, hogy tárgynak, legjobb esetben állatnak nézi őket, akiket a férfi szelidít virággal. Ennyit kell tudni róluk.

Ez az ember tanítja a párkapcsolati szabályokat is, mint elmondta: a párkapcsolatban be kell tartani a szabályokat, ennek érdekében találták ki a Székelyhídon induló Szerelem tanösvényt, melynek 9 állomása Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szerelmének stációit követve leképezi azt, hogy egy párnak milyen ismerkedési fázisokon kell átmennie, hogy a gyermekei ne az ő gyermekotthonaiban nőjenek fel a végén. Tegyük hozzá: mert annál nincs rosszabb. Ennek lényege pedig a címben van: „nem a bugyijában kell kezdeni az ismerkedést, hanem a lelkében”. A nőnek is van lelke.

Ahol így gondolkodnak, és így beszélnek a nőkről, ahol tárgynak, állatnak nézik őket, ott nem számít, ha megerőszakolnak gyerekeket, mert a gyerek a családi hierarchiában még a nőknél is alsóbb szinten áll. Ha megerőszakolták, akkor úgy járt, volt rá ideje. Böjte a nála megerőszakolt gyerekeknek azt mondja: „ne hátra nézzél, nem a múltat kell újraélni, hanem a jövőt. Micimackó mondta Malackának, hogy mit nézel hátra? Nem arra megyünk. Tehát, hogy ami megtörtént, azon nem lehet változtatni, de Isten irgalma, kegyelme, segít ezeknek a gyerekeknek talpra állni, újrakezdeni”.

Korábban azt mondta az ilyen gyerekekről, akik nem tudnak szabadulni az elszenvedett lelki sérülésektől, hogy „akkor a társadalom előbb-utóbb keresztül lép rajtuk és leírják őket. Fonnyadt alma. Abból pálinkát főznek. De a te életed a te kezedben van, és te kell küzdj. Az a jó, ha az ember megtanul a saját lábán járni”. Az áldozat a hibás, ha nem tud túllépni azon, hogy a kiszolgáltatott helyzetét kihasználva, megfélemlítve, a nevelő, akinek gonbdoskodnia kellett volna róla, megerőszakolja, szexuálisan kihasználja, akkor ő egy fonnyadt alma, akiből pálinkát főznek...

ITT OLVASHATÓ

A DEMOKRÁCIA FOKMÉRŐI: AZ ORBÁN-KORMÁNY KEMÉNYKEDIK, AZ LMBTQ-KÖZÖSSÉGEK SZORONGANAK

NÉPSZAVA
Szerző: FORGÁCS IVÁN
2023.05.14.

A kabinet a gyermekvédelmi törvény további szigorításán dolgozik, keménységével élen kíván járni Európában, miközben a 2021-es jogszabály diszkriminatív, a pedofíliát a homoszexualitással összemosó rendelkezései miatt az Európai Bizottság – az Európai Parlament és 14 uniós tagország csatlakozásával – pert indít Magyarország ellen. Nem csoda, hogy az LMBTQ-közösségek, a szivárványcsaládok szorongással figyelik a folyamatot, különösen a magyar életmód védelméről szóló törvény fényében. Ez feljelentési csatornákat szentesít az alaptörvény szava, így a házasság és a család heteroszexualitása érdekében. A köztársasági elnök homályos megfogalmazásai miatt visszaküldte a jogszabályt az Országgyűlésnek, ezért jelenleg zavaros a helyzet. A gyermekvédelmi szigorítások az európai nyomás miatti meghátrálást is leplezhetik.

A kérdés az, mennyire játszik fontos szerepet a kormány politikai stratégiájában, propagandájában a melegek jogainak korlátozása, mennyire előnyös számára, ha ragaszkodik ennek a társadalmi csoportnak a megbélyegzéséhez. Megalkotható-e belőle tartósan egy olyan ellenségkép, mint amilyen például a migránsokból a 2015-ös menekültválság idején? Megvan-e hozzá a kellő társadalmi támogatottság?

Perintfalvi Rita teológus, közgondolkodó úgy látja, a magyar kormány elzárkózó minden állásponttal szemben, amely elfogadóan közelít a kisebbségekhez, Ferenc pápa nyitottsága sem tetszett neki. Ennek a szemléletnek természetesen széles társadalmi bázisa van. Több hazai és nemzetközi kutatás is kimutatta, hogy nálunk rendkívül alacsony a szolidaritás a kisebbségi csoportokkal. Ha bármilyen támadás vagy sérelem éri őket, a többség kevéssé mobilizálható. Egyébként is erősek még benne az idegengyűlöletet, homofóbiát, antiszemitizmust, rasszizmust vagy akár a nőgyűlöletet tápláló érzések. – Nagy kérdés, hogyan lehetne új kereteket adni egy elfogadóbb szemléletmódnak, elérni, hogy a többség is a saját ügyének érezze, ha egy kisebbségi csoporttól elveszik a jogait – mondja a közgondolkodó.

– Meg kéne értetni, hogy a kisebbségi jog érvényesülése a demokrácia lakmuszpapírja. Hogy ha például a homofóbiát alaptörvényi szintre emeli a kormány, nemcsak ettől a csoporttól vesszük az emberi és szabadságjogait, hanem az egész társadalomtól...

ITT OLVASHATÓ

A MAZSIHISZ ELESETT, AZ ÚJ ELNÖK LENINGRÁDBAN VÉGZETT KATONA, AKI A NER-T SZOLGÁLTA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.05.15.

Grósz Andor kecskeméti orvosprofesszort választotta meg új elnökének a Mazsihisz, miután Heisler András kitöltötte a két ciklusát és a mandátuma lejárt. Grósz Andor Leningrádban végzett katonaorvos, aki oroszul kiválóan beszél, s aki kiválóan megfelelt a szocializmusban is, a rendszerváltás utáni demokráciában is, és bizalmat élvezett 2010 után az Orbán-rendszerben is. 2013-ig a Magyar Honvédség egészségügyi főnöke volt, 2014-ben Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter főtanácsadója a Mazsihisz vezetőségi tagjaként és a kecskeméti hitközség elnökeként.

Grósz Andor nem érezte, hogy ez a két szerep összeférhetetlen. 2014-ben a Magyar Érdemrend Középkeresztjét kapta. Na, ugye.

Mindennek azért van jelentősége, mert a választásra akkor került sor, amikor a hatalom által pénzelt Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija a Kazinczy utcai zsinagógát einstandolta és a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközséget (MAOIH) megpuccsolta. A Mazsihisznek pedig hadat üzent, amelynek lényege, hogy a zsidóság előtt álló három lehetséges út közül egyedül az EMIH útja járható. Magyarra fordítva ez azt jelenti, hogy az Orbán-rendszer által felpumpált és helyzetbe hozott rendszerhű EMIH végső támadásba lendült.

Köves a három lehetséges út közül a MAOIH elfoglalásával az egyiket már megszüntette, a másikat (a Mazsihiszt) járhatatlannak minősítette és halálra ítélte. Az Orbán-rendszer Kövest felépítette, hogy a zsidóságot egy rendszerhű szervezet alatt egyesítse, és a keresztény-nemzeti magyar állam által elkövetett deportálás miatt hagyományosan baloldali Mazsihiszt megszüntesse. A projekt jól halad. Köves már türelmetlenül várja, hogy mint a magyar pusztító utálatosság bevonuljon a Dohány utcai zsinagógába, mint a teljes magyar zsidóság feje.

Ennek fényében Grósz Andor megválasztása a független Mazsihisz és az EMIH közötti békés átmenetet jelenti, amelyben az Orbán-rendszernek megfelelő, s azt minden fenntartás nélkül kiszolgáló Grósz Andor a Mazsihiszt a hatalomhoz „érzékenyíti”. Erre utal a programbeszéde is, ami egy hitközség leendő elnökéhez méltatlan módon és stílusban támadta az elődjét, kiemelve a rosszallását, hogy „nem lehet helyettes államtitkárokkal kedélyesen beszélni reggel, majd délután jól odamondani a kormánynak, végül este egy antiszemitával vacsorázni”.

Ebből a helyettes államtitkárokkal való kedélyes beszélgetés rendben van, a délutáni „odamondás a kormánynak”, nincs. Márpedig ez volt a független Mazsihisz helyes alapállása, amely korrektül viszonyult helyettes államtitkárokhoz is, de nem mondott le a kormány bírálatának jogáról, különösen a zsidóságot érintő fontos kérdésekben. A Leningrádban végzett, ki tudja hány szolgálatban megfelelt, s azok között edződött Grósz Andor esetében, aki még az oroszbarát NER-koncepciónak is megfelel, ez utóbbi várhatóan megszűnik. Leplezett, de teljes behódolás várható.

Grósz nagy fölénnyel nyert a nyugatias, Londonban élt Nógrádi Péter budapesti ügyvéd, nemzetközi jogász előtt, ami azt jelzi, hogy a Mazsihisz közgyűlésének többsége a szabadság helyett a pénzt választotta. Azt reméli, hogy az anyagilag leamortizálódott intézményrendszerre és a hitközség működésére – simulékony és konfliktuskerülő stílusával – Grósz Andor majd több pénzt tud szerezni. A példa előttük áll: ha valaki olyan szinten a rendszer csicskájává válik, mint Köves Slomó, s vállalja a rendszer szolgálatát, legitimálását, a díszzsidó szerepét, annak ömlenek az állami milliárdok...

ITT OLVASHATÓ

A 10 LEGÉRDEKESEBB RÉSZLET A LENGYEL-MAGYAR VISZONYT FELTÁRÓ DIREKT36-NYOMOZÁSBÓL

DIREKT36 / TELEX
Szerző: DIREKT36
2023.05.15.

A Direkt36 számos új részletet feltárt arról, hogy mi történt az Orbán-kormány számára stratégiai fontosságú lengyel-magyar viszonyban az Ukrajna elleni háború kezdete óta. A tényfeltáró központ újságírói egy varsói szerkesztőséggel, a VSquare-rel összefogva több mint harminc olyan emberrel folytattak beszélgetéseket, akik bennfentes tudással rendelkeztek a témáról.

Érdemes elolvasni a korábban nem ismert információkban gazdag teljes cikket, de akinek nincs rá ideje, annak itt egy összefoglaló a legfontosabb részletekkel...

ITT OLVASHATÓ

„SZÉGYELLEM, HOGY A PEDAGÓGUSTÁRSADALOM TAGJA VAGYOK”

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2023.05.15.

Bár a sztrájk törvényes tiltakozási forma, sok tanár akkor sem vállalja, ha egyébként elégedetlen a közoktatás helyzetével. Vannak azonban, akik még egyedül is hajlandóak beszüntetni a munkát.

A legutóbbi, április 24-ei egységes sztrájkban, amit a pedagógus szakszervezetek hirdetett meg, tiltakozva a pedagógusok jogait korlátozó új státusztörvény tervezete ellen, az érdekképviseletek szerint megközelítőleg tízezer pedagógus vehetett részt. A sztrájkolók száma ugyan elmaradt az egy évvel korábbi sztrájknapok részvételi arányaitól, ám most több olyan iskola volt, ahol a tantestület nagy többsége – egyes intézményekben 95-98 százaléka – beszüntette a munkát. Akadtak azonban olyan iskolák is, ahol kevés vagy mindössze egyetlen pedagógus, iskolai dolgozó sztrájkolt.

Közéjük tartozik Belányi Csaba is, aki informatikus végzettséggel jelenleg rendszergazdaként dolgozik egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei iskolában, de óraadóként is alkalmazták más, környékbeli intézményekben. Nevelés-oktatást segítő munkatársként április 24-én egyedül lépett sztrájkba, a pedagógusok közül senki sem csatlakozott hozzá.

– A tantestület húsz százaléka szakszervezeti tag, de közülük sem sztrájkolt senki, pedig leginkább nekik kellene példát mutatniuk. Most még van lehetőségünk, hogy fellépjünk a státusztörvény ellen, ha bevezetik, akkor már szinte mindegy lesz.

Ha tétlenül nézzük, ami történik, a pedagógusok a legkizsákmányoltabb munkavállalókká válnak. A lelkiismeretével pedig mindenkinek magának kell majd elszámolnia

– nyilatkozta a Népszavának.

Elmondta azt is, korábban „iskolán kívül és belül” is voltak megmozdulások, ezekben többen részt vettek, de mostanra egyedül maradt. Úgy tudja, többen személyes okokból maradtak távol a sztrájktól:

van, aki fél, hogy problémája lehet belőle; van, akinek ez az utolsó tanéve és hamarosan úgyis nyugdíjba megy; egy pedagógust pedig a vállalkozóként dolgozó férje beszélt le a sztrájkról, mert attól tart, nem vetne jó fényt a vállalkozására, ha kiderülne, hogy a felesége is a sztrájkolók között van...

ITT OLVASHATÓ

MÁJ. 14: BÁMULATOS! AZ UKRÁNOK LÉGI RAJTAÜTÉST HAJTANAK VÉGRE

JELENTÉSEK UKRAJNÁBÓL
Szerző: Jelentések...
2023.05.14.

A legfrissebb információk a háborúról minden nap este 8 órakor. Ez a csatorna az eredeti "Reporting from Ukraine" hivatalos magyar nyelvű változata. 

A főcsatorna 0 órakor sugározza az angol nyelvű változatot. Itt -20 órával később- a magyar nyelvű változatot kapod. 

A videók egy ukrántól származnak, aki elég közel él a fronthoz. A tudósítás tehát biztosan nem 100%-ban semleges, de a lehető legobjektívebb. 

A kutatás a következőkön alapul: hivatalos ukrán és orosz források, Institute for the Study of War, a közösségi médiában közzétett bejegyzések, katonai elemzők és bloggerek, helyi hírek, Telegram-csatornák és geolokációs felvételek.

444. nap 

Ma sok frissítés érkezik északkeletről. A nap több hatalmas robbanással kezdődött Luhanszkban. A város mintegy 100 km-re a frontvonal mögött található. Ez volt a második egymást követő nap, amikor precíziós csapásokat mértek a városon belüli célpontokra. Ez felnagyította a pánikot és a Storm Shadow rakéták használatával kapcsolatos találgatásokat, mivel korábban az ukránok nem tudtak ilyen mélyen a hátországban csapást végrehajtani. 

Az ukrán támadás első és második célpontja gépgyárak voltak. Ezek a gyárak az orosz harckocsik, páncélozott harcjárművek és egyéb eszközök egyik legfontosabb javítóüzemeként működtek. Orosz források arról számoltak be, hogy az ukránok legalább két rakétát használtak, és sikeresen eltalálták a Poli-pak és a Milan gyárat. 

A harmadik célpont a belügyminisztérium egykori épülete lett. Az ilyen épületeket általában magas szintű katonai főhadiszállásként használják a dandárok és hadosztályok parancsnokai. 

A negyedik és ötödik célpont élelmiszer- és vegyipari üzemekhez tartozó létesítmények voltak. Ezek a gyárak általában hatalmas raktárakkal és tárolóhelyiségekkel rendelkeznek, amelyeket valószínűleg lőszerek és felszerelések tárolására használtak. Először orosz források arról számoltak be, hogy az ukránok Hrim-2-es ballisztikus rakétákat használtak, azonban tegnapra, ahogy egyre több információ vált elérhetővé, ez az elmélet megdőlt. 

Tegnap az oroszok egy brit Storm Shadow és egy amerikai ADM-160B rakéta maradványait találták meg. Ráadásul az oroszok azt is megjegyezték, hogy az ukránok egy Szu-24-est és egy MiG-29-est vetettek be, ami betekintést enged az ukrán taktikába. Annak érdekében, hogy egy Storm Shadow rakéta biztosan célba érjen, az ukránok először ADM-160-as rakétákat indítottak, amelyek az orosz légvédelem számára csaliként szolgáltak. Amíg az orosz légvédelem a csalira összpontosított, addig a Storm Shadow rakétáknak tiszta volt az ég. És mindez a MiG-29-esek fedezete alatt történt. 

Az orosz légierő ma szintén rakétacsapást hajtott végre. Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy összesen 21 különböző drón elindítását regisztrálták. Amíg az ukrán légvédelem 17-et ezekből kiiktatott, addig 4-nek sikerült eltalálni a célpontokat. 

A legnagyobb robbanás Hmelnyickijben történt. A robbanásból ítélve egyértelmű, hogy az oroszoknak sikerült felrobbantaniuk egy lőszerraktárt egy ukrán katonai bázison, amely a várostól mintegy 1 km-re található. Orosz források arról számoltak be, hogy ezen a bázison hatalmas mennyiségű repülőgéplőszert tárolnak. 

A másik találat Ternopilban történt. A célpont egy vasúti gép- és javítóüzem volt, amelyet az ukránok feltehetően a eszközeik javítására használtak. De a messze legfontosabb hírek az északi frontról érkeztek. 

Tegnap az oroszok itt 2 repülőgépet és 2 helikoptert vesztettek el perceken belül. Orosz tisztviselők arról számoltak be, hogy az incidensek hajtóműhiba miatt történtek. Nem hivatalos források megkérdőjelezték a hivatalos narratívát, és azt állították, hogy bár a tűz valóban a hajtómű közelében ütött ki, mégis úgy nézett ki, mintha egy rakéta robbanása történt volna. A maradványokról készült fotók minden kétséget eloszlattak, mivel a sérülések egy rakéta robbanására jellemzőek. 

Négy fő verzió létezik a történtek magyarázatára: 

Először is, mivel az incidens több mint 50 km-re történt a fő ukrán állásoktól, egyes ukrán és orosz források azt feltételezték, hogy az orosz légvédelem meghibásodott és megsemmisítette az egész egységet, ami elég valószínűtlen. 

Másodszor, egyesek azt feltételezték, hogy az ukrán hírszerzés tudomást szerzett az északi határ közelében tervezett orosz bevetésről, és úgy döntöttek, hogy rajtaütnek a légi egységen. A brjanszki térségben már megszokottá váltak a szabotázsakciók, így úgy tűnik, nem nehéz átlépni a határt és elfoglalni a szükséges pozíciókat. Bár a maradványokon látható sérülések arra utalnak, hogy rakétáról van szó, annak röppályája vízszintes volt, ami nem jellemző az ember által hordozható rendszerek használata esetén. 

A harmadik verzió szerint az ukránok úgy döntöttek, hogy úgy ütnek rajta az orosz légi egységen, hogy az egyik Patriot-rendszerüket a térségbe viszik. Még ha ez a verzió meg is magyarázza a rakéta vízszintes röppályáját, még mindig nagyon valószínűtlen, hogy az ukránok ilyen kockázatos vállalkozásra használnának ilyen felszerelést. 

Végül a leghitelesebb verzió szerint az ukránok saját légierejükkel csaptak le az orosz légi egységre. Az ukránok állítólag olyan vadászgépeket használtak a poltavai repülőterükről, amelyek AIM-120-as fejlett, közepes hatótávolságú levegő-levegő rakétákkal voltak felszerelve, amelyek hatótávolsága akár 70 km is lehet, így az ukrán gépeknek még csak a határ közelébe sem kellett kerülniük. Ebben az esetben minden puzzle összeáll.

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

GÁBOR GYÖRGY: A HISTÓRIA, A POLITIKA GUMINŐJE

SZABADSÁG KLUB
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.05.13.

Kérdezném Novák elnökasszonytól: Orbán Viktort miért tartjuk? Neki szabad történelemről zagyválnia? Csak azért, mert a fenti mondatok legalább akkora képtelenségeket és vulgárhazugságokat tartalmaznak, mint a frissen kinevezett vezérkari főnök szűnni képtelen szódiaréja.

Novák Katalin levelét megírta. Így hangzik: "Magyarország fegyveres erőinek főparancsnokaként és köztársasági elnökeként jól tudom, hogy az új vezérkari főnöknek sok tennivalója van: szembe kell néznie az ukrajnai háború veszélyeivel és a hadsereg modernizálásával. A történelmi vitákat és értelmezéseket jobb, ha a történészekre hagyjuk."

Mindezt azért írta, mert az általa kinevezett új vezérkari főnök, akinek – normális esetben és csak igen kevéske túlzással – biztonságpolitikai és egyéb jól felfogott okokból – talán még a nevét és az arcát sem kellene ismernünk, amióta elnök asszony kinevezte őt, azóta egy valóságshow frissen felfedezett celebjének aktivitásával bukkan föl a legkülönbözőbb fórumokon, és ugyancsak egy valóságshow frissen felfedezett celebjének IQ-jával azonos (vagy inkább az alatti) szinten horgonyt vetve zúdítja rá intellektualitásának, felkészültségének, bölcsességének és tévképzeteinek kifogyhatatlan áradatát a nyilvánosság valamennyi fórumára, arcát és nevét adva mindazokhoz, amiktől már egy közepes képességűnek mondható általános iskolás is szégyenlősen elhatárolódna, és inkább távozna focizni, semmint hogy végighallgassa kamaszodó osztálytársainak fuldoklásba torkolló röhögését.

Én már akkor csettintettem egy nagyot, amikor ez az elnökileg a Honvédség élére kinevezett mókamester a követendő szittya gondolkodásmódot hozta szóba. Szerettem volna megkérdezni, hogy milyen források alapján volt képes rekonstruálni a szittya gondolkodásmódot, hiszen – ezt a történészek tudják a legjobban, a mentalitástörténészek pedig ezt művelik – sok minden rekonstruálható egy-egy nép hagyományait, szokásait, életmódját illetően, de speciel a gondolkodásmód bemutatása – ennek kognitív okait most hagyjuk – szinte kizárólagosan saját, "önreflexív" írott forrásai alapján lehetséges (csak szólok, Hérodotosz nem számít "saját" forrásnak).

Aztán kitörő örömmel értesültem arról, hogy ez az ember a "szabadság hangját" nem a Don Giovanni Viva la libertà! első felvonásának fináléjából, nem Beethoven Örömódájából, nem a Nabucco Rabszolgák Kórusából vagy Chopin Forradalmi etűdjéből hallja ki, hanem a falu fölött elrepülő Gripen hangjából és a Szomódon tüzet nyitó Leopard dörrenéséből, ugyanis öröm számomra, hogy még a filhallásunk sem azonos.

Következett aztán a II. világháborúról alkotott meglepő történelmi koncepciója, ami tényleg általános iskolai tananyag, de oda se neki, a történelemből felkészületlen ősdilettáns a lengyel, magyar két jó barát jelige alatt és az orosz szempontokat messzemenően szem előtt tartva rúgott bele abba a népbe, amely a zsidóság mellett a II. világháború legtöbbet szenvedett áldozatai közé tartozott.

Hát most Novák elnökasszony kioktatta a lengyel nagykövetet, hogy miként is kell érteni a nem éppen a hazai és egyetemes történelmi stúdiumok megtartására felkért vezérkari főnök szavait, jóllehet hivatalba lépése óta csak pszeudotörténészként mutatkozik meg.

De ha már Novák elnökasszony útmutatását tartjuk szem előtt, rákérdeznék arra, hogy vajon Orbán Viktort minek tartjuk, ugyanis a minap megint a történettudomány legmélyebb bugyraiba szállt alá, arról delirálva, hogy a Római Birodalom bukása után eldőlt, hogy Európában saját nyelvvel, saját kultúrával, saját ösztönvilággal rendelkező nemzetek lesznek, s "Bizánc, Nagy Károly, Ottó, Napóleon, Hitler más-más alapokon, de mindegyik európai egységről álmodozott. És ez ma is így megy: egyszerre van jelen az önálló nemzeti lét és a birodalmi gondolat. A nemzeti kultúra és az európai értékek. Szuverenitás és – ahogy ők mondják Brüsszelben – az Ever Closer Union."

Kérdezném Novák elnökasszonytól: Orbán Viktort miért tartjuk? Neki szabad történelemről zagyválnia? Csak azért, mert a fenti mondatok legalább akkora képtelenségeket és vulgárhazugságokat tartalmaznak, mint a frissen kinevezett vezérkari főnök szűnni képtelen szódiaréja. Nem részletezném, csak jelzem, hogy a történész számára elgondolkodtató, hogy az ezer-ezerötszáz évvel ezelőtti európai történelem ma elsősorban nem a tudósok, hanem a legkülönfélébb obskúrus, nacionalista, populista politikusok vadászmezeje. A Római Birodalom felbomlása és a barbár népvándorlás a politikai közbeszéd tárgya, s a múltat pedig a jelen playbackjének tekintik, saját jelenük önigazolásának. A múltért való versengés során "derül fény" például arra, hogy a legtöbb nép már az ősi, történelem előtti időkben kialakult, de legkésőbb a kora középkorban, s azóta kész, szilárd és megbonthatatlan entitásként állnak előttünk: hogy az európai népek, a politikai autonómiához való jog és az etnikai nacionalizmus ősi képződmények, amelyek egyes hatalmak számára saját politikájukat igazolják.

Valamelyest ismerni vélem a történelmet, de szimpla csököttagyúként nem vagyok képes felfogni, hogy mit is kíván a magyar miniszterelnök Bizánc és Hitler egy példázaton belüli, ám kétségtelenül roppant széles perspektívájú említésével alátámasztani.

A saját történelmi ismereteit biztosan nem.

ITT OLVASHATÓ

A BUDAPESTEN TÁRGYALÓ UNIÓS DELEGÁCIÓ ATTÓL TART, 13 MILLIÁRD EURÓT KAPHAT A MAGYAR KORMÁNY - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2023.05.15.

Jön az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának delegációja, megnézik valóban megérett-e a helyzet a kohéziós alap pénzeinek megindítására. Szijjártó Péter a múlt héten Stockholmban azt mondta, amíg az OTP nem kerül le az ukránok szégyenlistájáról, addig nehezen tárgyal Magyarország a 11. szankciós csomagról. A külügyminiszter Pekingben Kína béketervéről és az akkumulátorgyárakról tárgyalt. Az írek is ráéreztek a magyarországi fogászati turizmusra. Nemzetközi lapszemle.

Tudvalevő, hogy hazánk roppant népszerű célpontja a fogászati turizmusnak, amire már az írek is rájöttek. Az ír Independentben bemutatott friss felmérésben, amit egyébként egy magyar egészségügyi közvéleménykutató végzett, 2550 pácienst kérdeztek. Kiderült, hogy egy kezelés átlagosan 7240 euróval, azaz 2,7 millió forinttal kevesebbe kerül nálunk, mint Írországban, még az utazási és szállásköltségek levonása után is. Egy Írországból Budapestre költözött fogász a saját tapasztalát is megosztotta, miközben hazájában legkevesebb 1000 euró egy fogimplantátum, addig nálunk 290-550 euró között mozog az ára. A legkifizetődőbb persze a kezelést egy nyári vakációzással egybekötni, hiszen a magyar fürdők világhírűek!

Svédországból üzent Szijjártó Péter: botrányos, hogy Kijev szégyenlistára tette az OTP-t a háború finanszírozójaként, miközben a cég semmilyen törvénysértést nem követett el. Amíg a bank ezen a listán szerepel, Magyarország nehezen ül le tárgyalni a következő, 11. európai uniós szankciós csomagról – számolt be többek között a Prensa Latina latin-amerikai hírszolgálat a stockholmi uniós külügyminiszteri tanács ülése előtt elhangzottakról.

Az orosz Krasznaja Zvezda Szijjártó Péter szavait visszhangozza, miszerint Magyarország változatlanul hirdeti a maga béketervét, amelybe továbbra sem fér bele az, hogy fegyvereket vagy egyéb közvetlen segítséget nyújtsanak Ukrajnának az oroszokkal szembeni küzdelmükben, hiába szorgalmazza ennek az ellenkezőjét az Európai Unió. A külügyminiszter ismét bírálta a szövetségeseket, akik szítják a "háborús hangulatot". Kijevet pedig újból elitélte, mivel az ukrán oktatási törvény változatlan formában gyakorlatilag ellehetetleníti a magyar iskolák működését.

A magyar kormány igazságügyi reformcsomagja, amelyet a befagyasztott uniós pénzek feloldása érdekében fogadtak el a fideszes többségű parlamentben, ugyan sok előremutató elemet tartalmaz, azonban mégsem felel meg az uniós elvárásoknak – írja az Euractiv a Magyar Helsinki Bizottságra illetve az Amnesty International értékelésére hivatkozva. Az írás emlékeztet, hogy a kohéziós alap 22 milliárd eurója forog kockán, viszont egyáltalán nem kizárt, hogy ennek egy részét, 13 milliárdot mégiscsak felszabadíthatnak a magyar kormány számára.

A Klubrádiónak nyilatkozó, ma Budapestre érkező brüsszeli delegáció két tagja is elmondta, hogy épp azért fontos számukra ez a három napos vizit, mert feltehetően bizonyítást nyer, az uniós támogatások kiosztására még nem érett meg a helyzet, ugyanis sejthető, hamarosan pénz üti a magyar kormány markát. Ám ezt egyelőre a maga az Európai Parlament (EP) Költségvetési Ellenőrző Bizottsága és az EP többsége is ellenzi.

A szakbizottság elnökével Monika Hohlmeierrel és a delegáció egy további tagjával, Lara Wolters-szel készült interjúnkat a lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Az orosz sajtó azonnal lecsapott a magyar külügyminiszter Facebook-bejegyzésére arról, hogy Pekingbe utazott, s útjának célja, hogy megvitassák a kínai elnök által korábban felterjesztett béketervet. A Kommerszant beszámol arról, hogy Szijjártó szerint bármilyen is az a béketerv, még mindig jobb, mint a háború folytatása. Emellett a tárgyalások másik fontos kérdése lesz az akkumulátorgyári befektetések menedzselése. Magyarország nem szeretné, ha Európa és Kína kapcsolata elmérgesedne. Ezért nem kockázatként tekint Kínára, hanem egy olyan országként, amellyel az együttműködés óriási lehetőségeket jelent hazánk számára.

Meg kell jegyeznünk, hogy az újság rendkívül merészen ír arról, hogy „időnként a magyar kormány botrányos kijelentéseket tesz Ukrajnáról, ráadásul szoros kapcsolatot tart fenn a Kremllel". Orbán Viktor pedig negatívan értékelte a NATO főtitkárának, Jens Stoltenbergnek a szavait Ukrajna jövőbeni kapcsolatáról a katonai szövetségi rendszerrel. Sőt még azt is beidézik, amikor nem létező országnak titulálta Ukrajnát a magyar miniszterelnök.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

UKRAJNÁBAN VALÓBAN ÜLDÖZIK A KISEBBSÉGEKET: AZ OROSZOK – KÁRPÁTALJA KORMÁNYZÓJA HALOTTAKRÓL, BÉKÉRŐL, TURUL-ÜGYRŐL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2023.05.15.

Orosz narratíva szerint beszél az a politikus, aki kárpátaljai kisebbségüldözést és százával haló magyarokat emleget – mondja a Válasz Online-nak adott interjújában Kárpátalja megye kormányzója. Bár a 2021. decemberi kinevezése előtt az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SzBU) ezredeseként tevékenykedő Viktor Mikita külpolitikai kérdésekben nem alkothat véleményt, a legfőbb kárpátaljai magyar érdekképviselet, a KMKSZ Budapesten élő elnökének tevékenységéről még virágnyelven fogalmazva is határozott álláspontja van. Miért? Ki ássa alá a többség–kisebbség-kommunikációt? Mi volt valójában a munkácsi turul-ügy? Hogyan lehet béke Ukrajnában? Interjú Ungvárról, a kárpátaljai megyeházáról...

ITT OLVASHATÓ

ERDOGAN DALOLT – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.05.15.

 Az ellenzék és Erdogan narratívája viaskodik egymással

Arra azonban, hogy bármelyik jelölt is megszerezze a többséget, kicsi az esély.

Története egyik leghosszabb két hetére készül Törökország

Az idei elnökválasztás tétje nemcsak az, hogy ki vezeti majd Törökországot, hanem az is, hogy az ország visszatér-e a szekulárisabb, demokratikusabb útra, illetve hogy miként kezeli majd a súlyos megélhetési válságot, és hogyan az Oroszországgal, a Közel-Kelettel és a Nyugattal fenntartott kapcsolatait.

Lukasenka kórházban

A fehérorosz elnök 29 év óta először maradt távol a vasárnapi zászlóavatási ünnepségtől.

Átkozni fogják az oroszok a háború 444. napját

Ukrajna visszaszorította az oroszokat Bahmutnál, mélyen a frontvonalak mögött is sikerrel támadt, újabb nagyértékű fegyverszállítmányokra kapott ígéretet, határozottan kiálltak mellettük az olaszok, és még a pápa is fogadta az elnöküket.

Így haragította magára Orbán Viktor a legközelebbi barátait

A Direkt36 a VSquare nevű varsói szerkesztőséggel együttműködve az elmúlt hónapokban több mint harminc olyan forrással – köztük magyar és lengyel kormányzati tisztviselőkkel – beszélt, akik közelről követik a két ország viszonyának alakulását.

Orbán találkozása Hitlerrel

“Célja van ugyanis Orbánnak ezekkel a gyalázatos mondatokkal. És nem egyszerűen az, hogy akik nem értenek egyet Orbánnal és a Fidesszel, még a mostaninál is rosszabbul érezzék magukat. Ez is benne van a pakliban persze, de mindez csupán bónusz a részéről – a fő csapásirány, hogy ezekkel a szégyenteljes szövegekkel kedvezni kíván valakiknek.”

Kammerer Zoltán nyert a gödi időközi választáson

Sportot űznek a politizálásból.

A fideszes jelölt nyert Kiskőrösön

Az ellenzék el sem indult.

Leállítanak több száz állami beruházást

Kivételt egyedül Lázár János tehet.
A magyar kormány támogatásával megújult az erdélyi Gidófalva református temploma

30 milliós uniós támogatásból vett röntgengépeket egy őrző-védő cég

…és takarító cég. Mosást is vállalnak?

Ingyen használja a Honvédelmi Minisztérium az egyik legértékesebb V. kerületi területet

Az rtl.hu kikérte a jelenleg is érvényes szerződést, de ilyet a Honvédelmi Minisztérium és az V. kerületi önkormányzat sem mutatott be.

Poszt ott: Pécs helyett a Vidnyánszkynak kedves Debrecenben rendezik meg az országos színházi találkozót

Előtte azért szétverték a POSzT-ot.

Kibertámadás bénította meg az Indexet és további 6 portált

Az eddigi legkomolyabb túlterheléses (DDoS) támadás érte az Indamédia Csoportot szombat délután kettőkor. A támadás következtében 100 percre elérhetetlenné vált az Index, a Velvet, a Totalcar, a Port.hu, a Femina.hu, a divany.hu és az Indavideó oldala is.

ITT OLVASHATÓ