SZABAD EURÓPA / PODCAST Szerző: FAZEKAS PÁLMA 2023.05.
Nagyon sok Magyarországon az alsóvégtag-amputációk száma. Az ok az érszűkület mellett a mára népbetegségnek számító diabétesz, a cukorbaj. Dr. Daróczy Judit bőrgyógyász, egyetemi tanár évtizedek óta foglalkozik a nehezen gyógyuló sebek, elsősorban a cukorbetegség okozta lábsebek gyógyításával, ő volt a Szelfi vendége.
Az orvos azt mondja, még harmincéves sem volt az egyik betege, akinek olyan súlyos állapotban volt a lába, amikor hozzá került, hogy már nem lehetett megmenteni. Pedig ha többet tudnánk a diabéteszről, ha jobban törődnénk az egészségünkkel, ha nem félnénk időben orvoshoz fordulni, és jobb lenne a szakemberképzés Magyarországon, akkor kevesebb ember veszítené el a lábát.
Erről és még sok másról is beszél podcastunkban az orvosprofesszor:
G7.HUN / PODCAST Szerző: HOLTZER PÉTER 2023.05.13.
Én sok mindent el tudok fogadni: ha az a cél, hogy sokan járjanak egyetemre, akkor ez a cél. De az is lehet a cél, hogy legyen sok szakmunkásunk, akik meg tudnak építeni egy házat. Csak legyen valamilyen koncepció, amilyen ilyen irányban haladunk. Én leginkább azt hiányolom az elmúlt időszakból, hogy nincs egy hosszú távú elképzelés azzal kapcsolatban, hogy milyen oktatást szeretnénk – mondta Csapodi Csaba, a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra új részében.
2022 szeptembere óta az egész országban megújult rendszerben működik a tanárképzés. Ennek az előkészítése során az érintett egyetemek szakemberei olyan egységes követelményrendszert alkottak meg, amely az összes tanári szakra vonatkozik. A matematikaképzés követelményeinek kidolgozásában részt vevő Csapodi Csabával, az ELTE Tanárképző Központ főigazgató-helyettesével többek között erről és általánosabban a tanárképzés, a magyar oktatás helyzetéről is beszélgettünk a 28. óra második évadának utolsó adásában.
Az osztatlan tanárképzési rendszer eddig ötéves volt a felső tagozaton és hatéves a középiskolákban tanítani akaróknak: ez szeptember óta egységesen ötéves képzéssé alakult. Tartalmilag a legfontosabb változás, hogy már az első évtől kezdve sok új típusú gyakorlaton vehetnek részt a hallgatók. Így már az első évtől kezdve találkoznak diákokkal, amíg az előző rendszerben csak a képzés utolsó éveiben találkozhattak. Emellett fontos változás még, hogy lecsökkent a matematikai tananyag tartalma is...
Hadházy Ákos ellenzéki parlamenti képviselő, aki rendszeresen keresi a mutyigyanúsan megvalósult európai uniós támogatású projekteket – emlékezhetünk a közelmúltból az erdő nélküli lombkoronasétányra –, pénteken hét fotó társaságában azt posztolta ki a Facebookjára: „Kevés ennél szemtelenebbül és aljasabbul elcsalt EU-s projektet láttam, pedig erős a mezőny.” Mint írta, „infarktuson átesett betegek rehabilitációjának kutatására(!) kapott három ÉPÍTŐIPARI CÉG(!) 820 millió(!) forintot”, amit úgy költöttek el, hogy
„építettek egy 16 lakásos társasházat, aminek földszintjén levő »kutatóintézetben« elvileg 12 hónapig kutattak”.
Az egyik képen látható egy „köszönőtábla” fotója, és arról, ha nehezen is, de leolvasható, a GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) milyen kódszámú projektjéről van szó. Erről: GINOP-2.1.1-15-2016-01076.
Egy gyors keresés a neten – és innentől válik igazán zavarossá a dolog. Az kiderül ugyan, hogy az ilyen kódszámú projektnek az „akut koronária szindrómán átesett betegek komplex rehabilitációs kezelésének kidolgozása” a fő célja, csakhogy innentől mintha a mi világunkba a multiverzum egy másik szelete is betolakodna. Úgy tűnik ugyanis, hogy ez a program egyszerre két helyszínen is megvalósult...
ÍRÓK BOLTJA Szerzők: Civil Közjogi Műhely 2023.05.04.
Autokráciából demokráciába sokféle út vezethet. Felelős demokraták ápolják a demokrácia és jogállam értékeit a sötétebb időszakokban is. Az új típusú autokráciák egyik sajátossága a jogi formák intenzív használata, a jogszabály, jogi nyelv is alkalmas a hazugságra, erről történelmi ismereteink is lehetnek. Magyarország demokrácia lesz újra és akkor le kell dolgozni a hazugságok által okozott hátrányokat, szembe kell nézni következményeivel. Addig is világosabban szükséges látni, hogy milyen csapdákat állított az Orbán-rezsim jogalkotása egy bármikor érkező demokratikus újjáépítés elé. A jogi csapdák és aknák súlyosak, de nem az egyetlen tényezőt jelentik a magyar demokrácia és jogállam útjában.
A szerzők arra vállalkoztak, hogy a 2022-es választás előtt egy reménybeli demokratikus győzelem esetére tisztázzák a közjogi nehézségek legfontosabb elemeit és megoldási javaslatokat tesznek. A reményteli pillanat ugyan elmúlt, de a felkészülés feladata megmaradt. Munkánkat a magyar demokratáknak ajánljuk. (Bookline)
Gulyás Gergely állításai önmagukban is hazugok és abszurdak, de a Miniszterelnökséget vezető miniszter a jelek szerint nem is érti, mit jelent a politika szó. Így kommentálta a csütörtöki kormányinfón a pedagógusokkal kapcsolatban elhangzott kijelentéseket Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője. Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője ehhez még azt tette hozzá, hogy szerinte a kormány „hangja” részint fordítva ül a lovon, részint ferdít. Tételesen górcső alá vettük a tájékoztató mondatait, amelyeket két szakértőnkkel elemeztünk. A lényeg az, hogy a fideszesek nem szolgálni akarnak, azt gondolják, nekik minden jár, és bármit, bárhol, bármikor megtehetnek.
Gulyás Gergely a május 11-i Kormányinfón a pedagógusok béremelésével kapcsolatban a következőket közölte: A kormány több mint tíz alkalommal egyeztetett a pedagógus-szakszervezetekkel, és az egyeztetéseken van, amiben egyetértettek, van, amiben nem. A kormány a pedagógus-életpályával kapcsolatban rendkívül sok területen engedett, jónéhány területen pedig konszenzus van. Maradtak fent vitás kérdések is, ezekben a kormánynak kell dönteni, a jogszabályt ennek megfelelően kell elfogadni.
Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője
A szakszervezetek szerint a kormány mindenáron úgy akarja beállítani ezeket az egyeztetéseket, mintha érdemi kérdések megvitatására nyílna lehetőség. Mintha csak néhány kérdésben térnének el az álláspontok egymástól, és a kormány azon van, hogy ezeket az álláspontokat közelítse. A legutóbbi, május 2-i tárgyaláson kiderült, a kormány finomított egy keveset a státusztörvényen. A Belügyminisztérium elvetette a röghöz kötés tervét, kisebb távolságban gondolkozik az áthelyezést illetően, és már arra sem kényszeríthetnék az év közben felmondó tanárokat, hogy a tanév végéig oktassanak, a lemondási határidő fix három hónapra módosulna. A pedagógus szakszervezetek szerint azonban, hiába finomított a kabinet a tervezeten, az még így sem teszi vonzóvá a tanári pályát. Például olyan jelentős kérdésekben nem léptek vissza, mint a tanítással lekötött munkaidő. Az áthelyezhetőség továbbra sem közös megegyezéssel történne. Még mindig benne van a tervezetben, hogy nincs biztos előmenetel, benne van a jelentős túlmunka elrendelésének lehetősége, a munkaidő beosztásának visszásságai, a tanév rendjének meghosszabbítása, az alapvető jogok elvétele a nevelőtestületektől. Vagyis ál-egyeztetések voltak. Ráadásul olyan napokat is beleszámolt az egyeztetésekbe Gulyás Gergely, amikor csak a találkozók időpontját beszélték meg. Az érdemi egyeztetésből végre az érdemi szóra kellene helyezni a hangsúlyt. Az nem érdemi egyeztetés, hogy panaszfelvétel történik, utána pedig „több felvonásban” válaszolnak a szakszervezetek feltételeire...
