Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.05.09.
A szociáldemokraták mindig képesek voltak az együttműködésre az Európa-párti frakciókkal az uniós parlamentben, de a jobbközép Európai Néppárt közeledése a szélsőjobbhoz túllép a vörös vonalon, és a kényes egyensúly felborulásával fenyeget – mondta Iratxe García Pérez, a szocdem képviselőcsoport vezetője az EurActiv hírportálnak adott nyilatkozatában. A spanyol politikusnő valószínűtlennek mondta, hogy a jövő évi európai parlamenti választások után is fennmaradhat a kereszténydemokraták, szociáldemokraták és liberálisok hagyományos, eddig jól működő együttmunkálkodása és ezt a Néppárt hibájának tulajdonítja. Az EurActiv riportere felidézte, hogy Iratxe García több ízben bírálta a bajor Manfred Weber néppárti elnököt, mire ő most kifejtette: ez a szövetség a Néppárttal azért van veszélyben, mert némelyek az európai integrációt ellenző szélsőjobbhoz közelednek.
A portál emlékeztet arra, hogy Weber megpróbált hidat építeni Giorgia Meloni Olasz testvérek elnevezésű pártja felé, amely a Konzervatívok és Reformerek EP-frakciójához tartozik. Weber videóüzenetet intézett a Silvio Berlusconi vezette Hajrá Itália pártnak a hét végén Milánóban tartott konvenciója résztvevőihez, amiben azt mondta: az Európai Néppárt számára érdekes modell az, ami Olaszországban létrejött, nevezetesen a néppárti Hajrá Itáliának, a konzervatív Olasz testvéreknek, valamint Matteo Salvini szélsőjobboldali Ligájának a koalíciója.
Az EurActiv cikkéből ugyanakkor kitűnik: az Európai Néppárt legerősebb tényezője, a német CDU/CSU határozottan elveti Weber koncepcióját, és nem akar szorosabban együttműködni a konzervatívok és reformerek frakciójával. Mint az Jürgen Hardtnak, a CDU/CSU Bundestag-beli frakciója külpolitikai szóvivőjének a nyilatkozatából kiderül, azért nem, mert a Liga olyan Európa-ellenes párttal is egy gyékényen árul, mint a német AfD.
Az EurActiv úgy ítéli meg: abból a szempontból, hogy kikkel fog a jövőben együttműködni az Európai Néppárt, kulcsfontosságú lesz a közelgő görögországi és spanyolországi parlamenti választás kimenetele. Görögországban május 21-én, Spanyolországban később, decemberben vonulnak urnához a választópolgárok. Kiriakosz Micotakisz jelenlegi görög kormányfőt Manfred Weber legszorosabb néppárti szövetségesének tartják, és a görög baloldal él a gyanúperrel, hogy adott esetben hajlandó lenne összefogni a szélsőjobbal. Spanyolországban is lehetségesnek tartják az elemzők, hogy a választások nyomán a Néppártnak szüksége lesz majd a többséghez a szélsőjobbodali Vox párt támogatására.
Ha már szélsőjobb, húzzunk le még egy bőrt – visszatekintve a múlt hétre - a budapesti CPAC-tanácskozásról, amelynek egyik vendége André Ventura, a portugál szélsőjobb Chega elnevezésű pártjának vezetője volt. Szintén az EurActiv jelentette, hogy a Chega, amely május 13-14-én Lisszabonban szerette volna megrendezni az úgynevezett Jobboldali Világtalálkozót, kénytelen volt lemondani az eseményt. Ezt Ventura történetesen éppen a budapesti CPAC-konferenciára érkeztében jelentette be. Ventura a határozatlan időre történt halasztást azzal indokolta, hogy a tervezett vendégek egy része zaklatásnak lett kitéve, így például Jair Bolsonaro volt brazil elnököt megakadályozták abban, hogy Portugáliába utazzék. Az EurActiv tudomása szerint Bolsonaro mellett ott lett volna a Jobboldali Világtalálkozón Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes, valamint a magyar Fidesz, a spanyol Vox, az észt EKRE és a román AUR párt több tagja.
Nem csitulnak az indulatok és az érdekütközések ebben a témakörben. Varsó jelezte: uniós szankciókat kíván javasolni az orosz mezőgazdasági termékekre – számolt be a Politico brüsszeli kiadása.
Az AP amerikai hírügynökség pedig – a Newsmax hírtévé ismertetésében – arról ír, hogy bizonyos térségekben az ukrán gazdák életük kockáztatásával igyekeznek megtermelni megélhetésük alapját, hiszen a föld, amelyet meg akarnak művelni, harcok színtere volt, vagy azok közelségébe esik, és sosem lehet tudni, mikor robban egy akna. Az ENSZ égisze alatt működő Élelmezési Világszervezet szerint Ukrajnában a termőföld 12 százalékát elaknásították.
Így élnek ma Habsburgok Bécsben
Végül valami egészen másról. A New York Times terjedelmes riportban mutatta be olvasóinak a 25 esztendős Habsburg-Lotharingiai Ferdinándot, aki – a cikk felvezetője szerint – ha még létezne az Osztrák-Magyar Birodalom, esetleg annak az uralkodója is lehetne, de ehelyett most versenyautókat vezet. Ferdinánd elmondja: a schönbrunni palota 1441 szobája közül az egyik az ő hálószobája lenne, ha ő lenne a trónörökös. Tudja is, melyik az, először 14 éves korában, osztálykiránduláson járt ott, és akkor arra jutott, hogy ha tehetné, egészen másképp rendezné be.
A Habsburgok 1918-as trónfosztása után a dinasztia tagjai csak azután léphettek be Ausztriába, hogy lemondtak a trón iránti igényükről. Ferdinánd nagyapja, Habsburg Ottó ezt 1961-ben tette meg, és először 1966-ban időzött néhány órát az országban. Ferdinánd Bécsben lakik 22 éves húgával, Gloriával együtt. Néha ellátogat a kapucinusok kriptájába, ahol nagyszülei nyugszanak, és ahol neki is van kijelölt nyughelye – de egyelőre ő is csak megvásárolt belépőjeggyel látogathatja a helyet.
