MAGYAR NARANCSSzerző: BAJNAI MARCELL2023.05.06.
A státusztörvény és a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere nemcsak a tanárokat, de a diákokat és a szülőket is érinti. Miklós Györggyel, a Szülői Hang Közösség képviselőjével beszélgettünk a törvénymódosítás hatásairól.
magyarnarancs.hu: A Belügyminisztérium által március elején közétett, státusztörvényként vagy bosszútörvényként elhíresült jogszabálytervezettel kapcsolatban elsősorban a pedagógusok jogait csorbító intézkedéseket szokták kiemelni. Szülői szemmel mik a legaggasztóbb pontjai a törvényjavaslatnak?
Miklós György: A státusztörvény a közoktatás minden szereplőjét érinti, így a szülőket is, van olyan javaslat, amivel közvetlenül szülői jogot vesznek el. Fegyelmi ügyekben például a jövőben nem a tantestület döntene, hanem egy háromtagú – az igazgatóból, valamint a tankerület és a tantestület delegáltjából álló – bizottság, amin belül könnyen le lehet szavazni a nevelőtestületet, a szülők fellebbezési jogát pedig elvennék. Problémás esetben tehát egyszerűbb lesz kirúgni a gyerekeket. Ez egy nagyon konkrét szülői jogsérelem, de a javaslatban foglaltak közvetett módon mindenkit érintenek.
Az egész törvénytervezet azt a szemléletet tükrözi, hogy nem a valódi problémákat – elsősorban a tanárhiányt – akarja kezelni a kormány, hanem egy alárendelt szerepbe próbálja kényszeríteni a pedagógusokat.
Áthelyezhetik a tanárokat, átképzésre kényszeríthetik őket, pluszmunkát is könnyebben végeztethetnek velük, és akár egyetemistákat is alkalmazhatnak az iskolákban, akiknek még nincs meg a diplomájuk. Ez mind csak tűzoltás a kormány részéről, amivel hosszútávon elrettentik azokat, akik a pedagóguspályát választanák. Arról nem is beszélve, hogy több ezer pedagógus hagyhatja el a pályát pusztán emiatt a törvény miatt.
magyarnarancs.hu: A Belügyminisztérium márciusban „véleményezésre” adta közre a tervezet jogi dokumentumait. Akkor a Szülői Hang azt javasolta a szülőknek, hogy egy egységes levél elküldésével fejezzék ki a tiltakozásukat. Milyen visszhangra talált ez a kezdeményezés?
MGY: Szervezetileg és egyénileg is többen elküldték a levelet a minisztériumnak, de nem érkezett válasz, nem látunk érdemi szakmai egyeztetést. Minden lehetőséget magragadunk, hogy kifejezzük az aggodalmainkat, ezért a Belügyminisztérium felhívására is részt vettünk a véleményezésben, de ez valójában egy bohózat volt. Mindent megtettek annak érdekében, hogy ne legyen mód valódi egyeztetésre. A státusztörvény is száz oldal fölött van, a köznevelési törvény módosítása is jó hosszú iromány, ehhez képest nyolc napot adtak a véleményezésre. Mi eltöltöttünk néhány éjszakai órát vele és elolvastuk a módosításokat, de egy átlag szülő nem tudja ilyen módon értelmezni a közzétett javaslatot.
A mai napig nincs olyan kormányzati dokumentum, amiben közérthetően leírnák, mi változik a státusztörvénnyel...
ÁTLÁTSZÓSzerző: ERDÉLYI KATALIN2023.05.05.
Hvg.hu: Igent mondott a parlament, hat állami kórház kerül vagyonkezelő alapítványokhoz
A Fidesz–KDNP voksaival elfogadta az Országgyűlés az egészségügyi törvénycsomagot, amely féltucat állami kórházat és azok ingatlanait bízza egyetemi vagyonkezelő alapítványokra, szigorítja az orvosi esztétikai beavatkozásokat, és szűkíti az egészségügyben egyéni vállalkozóként dolgozók körét. Az érintett intézmények Berettyóújfalun, Deszken, Komlón, Mohácson, Szigetváron és Siklóson találhatók. Az ingó vagyonelemeket és ingatlanokat is ingyenesen kapják meg az új fenntartók, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány és az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány.
Telex: Szürkevízzel oldaná meg az ipari övezetek vízigényét Debrecen, 108 milliárdos állami támogatásból fejlesztik a víziközművet
Közel 175 milliárd forintos víziközmű- és vasútfejlesztés kezdődik Debrecenben, a beruházásokhoz a forrásokat a kormány biztosítja – írja az MTI. Papp László, Debrecen fideszes polgármestere pénteki sajtótájékoztatóján részletezte a támogatásból megvalósuló fejlesztéseket. Több mint 108 milliárd forint megy a víziközmű-infrastruktúra fejlesztésére. A cél a lakossági vízellátás biztonságának növelése és az ipari övezetek vízigényének kielégítése. 65,6 milliárd forintból pedig villamosítják a Debrecen és Balmazújváros közötti vasútvonalat és megerősítik a vasúti pályát.
Magyar Hang: Tizenegy focipályányi területet építhetnek be Újbudán
Budapesten a Fehérvári – Barázda – Szerémi – Galvani út közötti nyolc hektáros területet rozsdaövezeti akcióterületté minősítené át a kormány egy nemrég született kormányrendelet-módosítás értelmében, annak ellenére, hogy változtatási tilalmat rendelt el az Újbudai Önkormányzat erre a telekre decemberben. Ha a módosítást elfogadják, a beruházó 800 lakást és 70 ezer négyzetméter irodát fog építeni a telekre, ami nagyon túlterhelné a környéket, veszélyeztetné élhetőségét – nyilatkozta a lapnak Szécsi Ilka, a Körtér – Környezettudatosak tere Újbudán (KörTér) civil mozgalom alapítója. Jelezte, a rendelet ellen tiltakozva már levelet küldtek Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek.
Média1: Botrány a CPAC Hungary-n: egy amerikai politikussal készülő interjúja kellős közepén eltávolították a szervezők a The Guardian tudósítóját
Felsőbb utasításra, egy republikánus politikussal, Rick Santorum volt szenátorral készült interjúja kellős közepén váratlanul el kellett hagynia a Budapesten zajló CPAC Hungary nevű jobboldali konferencia helyszínét Garamvölgyi Flóra újságírónak, a The Guardian című brit lap tudósítójának, aki 14 órát utazott érvényes sajtóregisztrációjával Los Angelesből, hogy ott lehessen a konferencián, ám most nem tudja tovább folytatni a tudósítói munkáját és az interjúját sem fejezhette be, a szervezők ugyanis a karjánál fogva és a mondat kellős közepén váratlanul elhúzták tőle a neki épp kedvesen válaszoló volt szenátort. A szervezők szerint rendszerhiba volt beengedni az újságírót. Másokat is eltávolítottak.
Magyar Narancs: Századvéges lelkész vezeti tovább a katonai titkosszolgálatot
Új államtitkára lesz a Honvédelmi Minisztériumnak, Barthel-Rúzsa Zsolt – adta hírül pénteken este a HVG. A lap úgy számolt, hogy mivel a HM-ben mind a három eddigi államtitkár a helyén maradt, Barthel-Rúzsa Zsolt új feladatkört kaphat, de az, hogy mit, pénteken este még nem derült ki. A Honvédelmi Minisztérium szombaton reggel közölte az MTI-vel, hogy az új államtitkár a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot fogja irányítani. Az 59. államtitkár 46 éves, az Evangélikus Hittudományi Egyetemen szerzett teológus-lelkész diplomát, volt püspöki titkár és lelkész, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke. Később a Századvég Alapítvány elnöke, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. Igazgatóságának tagja lett, és tulajdonosa a Századvég Internationalnek.
NÉPSZAVASzerző: NEPSZAVA.HU2023.05.05.
Csaknem harminc szervezet üzent a hatalomnak, hogy nem maradnak csendben, sőt egyre hangosabbak lesznek mindaddig, amíg a kormány nem hajlandó érdemi párbeszédre.
Az oktatási tiltakozások legújabb hullámát elsősorban a bosszútörvényként értelmezhető státusztörvény miatti felháborodás hívta életre, de már jóval a törvénytervezet közzététele előtt is tarthatatlan volt a helyzet a közoktatásban – emlékeztet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) lapunkhoz eljutatott közleményében, amelyet velük együtt 28 szervezet írt alá, és amelyben összegzik, hogy mit akarnak elérni, mit tartanak elfogadhatatlannak, és mire számíthat részükről a hatalom.
– A státusztörvény visszavonása csak a kezdet – továbbra is átfogó reformot követelnek a pedagógusok, diákok és a szülők – szögezi le a közlemény, hozzátéve, hogy a kormány látszólagos engedményeit, a státusztörvény egyes elemeinek elengedését nem tarják érdemi válasznak, és azt követelik, hogy a kormány az érintettekkel való érdemi konzultáció után kezdjen átfogó oktatási reformba.
Mint írják, a jelenlegi tüntetések fő témája a bosszútörvény, a sztrájkok, a polgári engedetlenségek, a demonstrációk a státusztörvény előtti helyzet miatt indultak 2022 elején, és az ősszel kilenc pontban foglalták össze, hogy milyen lépéseket tartanak fontosnak a helyzet rendezéséhez. – Ezekre érdemben azóta sem reagált a hatalom, ezért ismét csokorba szedték, hogy szerintük mire lenne szükség:
- A pedagóguspálya megbecsülésének növelése és ezáltal a növekvő tanárhiány megállítása a magyar állam alapvető érdeke.
- Az EU-s forrásokat nem az alapszolgáltatás nyújtására, hanem az oktatás modernizációjára és az esélyegyenlőség megteremtésére kellene költeni, ezzel szemben a kormány továbbra is ezekhez a plusz forrásokhoz köti a pedagógusok béremelését.
Az aláírók továbbra sem látják az átfogó koncepciót, amivel vonzóbbá tennék a pedagógusi pályát és megoldanák a pedagógushiányt, kifogásolják, hogy továbbra sem erősödik az oktatás legfontosabb szereplőinek – a nevelőtestületnek, a tanulóknak és a szülőknek – a beleszólása az iskola életébe. – Továbbra is túlterheltek maradnak a pedagógusok és a diákok is, akik egyre elkeseredettebbek és próbálnak az eredményt nem hozó eszközök helyett újabbakat találni. Ilyen a szerdán bejelentett népszavazási kezdeményezés, illetve az egyre hangosabb utcai demonstrációk is – fogalmaztak...
HÍRKLIKKSzerző: INOTAI ANDRÁS2023.05.06.
A rendeleti kormányzás alapvetően ellentétes az Unió demokratikus alapértékeivel, sőt azok nyilvánvaló és mindennapos aláásását jelenti. Vagyis messze nemcsak pénzről van szó, hanem értékrendről. Brüsszelnek meg kell(ene) követelnie a rendeleti kormányzás azonnali visszavonását, mielőtt bármiféle nyilvános vagy háttérben zajló tárgyalásokat folytatna a jelenlegi magyar kormánnyal – szögezi le Inotai András közgazdászprofesszor legfrissebb írásában, amelynek publikálására felhatalmazást adott a Hírklikknek.
Hosszú hónapok óta folynak a hivatalos tárgyalások az uniós pénzcsapok megnyitásáról Magyarország és Brüsszel között. Egyelőre zárolva a COVID kezelésének és következményeinek fedezésére vagy legalább enyhítésére létrehozott újjáépítési alap 5,8 milliárd eurója, valamint a 2021-2027 közötti hétéves pénzügyi csomag 23 milliárdja, kivéve az automatikusan folyósított földalapú támogatásokat. Az előbbi eredetileg 7,2 milliárdjából 1,4 milliárd már elveszett, mert a magyar kormány alapvető jogállamisági kritériumokat nem teljesített időben. Emellett a 9 milliárdos igen kedvező kamatozású hitelkerethez sem lehet hozzáférni, amiről a magyar kormányfő éppen két éve, brüsszeli látogatásakor közölte, hogy nem is kér belőle, mert „adósrabszolgaságba” nem viszi bele az országot. Helyette jóval drágább hitelekkel adósította el az adófizető magyar társadalmat, mindenekelőtt pedig a fiatalabb generációt, amelynek majd törlesztenie kell az adósságot. Ma persze már szívesen fogadná ezeket a pénzeket (is), de ehhez szigorú feltételeket kell(ene) teljesíteni.
A jogállamiság európai kritériumoknak megfelelő helyreállítása, ami négy feladatot tartalmaz, a felszínen folyamatban van. Sőt, technikai megállapodás is született, amelynek értelmében június 1-ig ez a probléma megoldódhat. Emellett azonban további 23 (összesen 27) „szupermérföld” teljesítésétől függ a pénzhez való hozzáférés, amely területeken egyelőre ismeretlen az előrelépés mértéke, nem is beszélve a brüsszeli jóváhagyásról. Az Európai Bizottság hosszú évek után, meglehetősen későn, de – nem utolsósorban az Európai Parlament nyomására - mégiscsak levonta a jogállamiság és általában az európai értékrend egy évtizede tartó tudatos, cinikus és több esetben külső (orosz) érdekeket képviselő aláásásából nyilvánvalóan adódó következtetéseket. Nem kevésbé, legalábbis ma úgy látszik, megtanulta, hogyan kell kezelni a magyar ígéreteket...
