2023. május 4., csütörtök

KÖNNYGÁZ A FEJRE, TONFA ÉS ÓRÁKIG TARTÓ ELŐÁLLÍTÁS A SEMMIÉRT - ÍGY CSAPOTT LE A RENDŐRSÉG A TILTAKOZÓ DIÁKOKRA

A TASZ JELENTI
Szerző: Társaság a Szabadságjogokért
2023.05.04.


- Tegnap a Miniszterelnökség épülete előtt a rendőrség másodjára is könnygázt vetett be a diákok ellen, hivatalos közleményükben pedig minden felelősséget a tiltakozókra tolnak.

- Az igazán súlyos erőszakot azonban nem a tüntetők, hanem a rendőrök követték el, akik kiskorúak ellen, aránytalanul és indokolatlanul vetettek be könnygázt és tonfát, egy olyan tüntetésen, ami egy több mint egy éve tartó, békés és a kormány által eddig teljességgel semmibe vett tiltakozássorozat következő állomása volt.

- A tüntetésen végig jelen voltak jogi megfigyelőink, az előállított fiatalok mellett pedig egész éjjel ott volt az ügyvédünk.

Mi történt a tüntetésen?

A szabályosan bejelentett tiltakozó menet délután indult a Szent István Bazilika elől, a Margit hídon jutott át a budai oldalra, és a Clark Ádám téren ért véget, ahol már nemcsak a közoktatás helyzete volt a témája, hanem összekapcsolódótt más, az akkumulátorgyárak és a lakhatási szegénység miatt bejelentett tiltakozásokkal.

A bejelentett vonulás után a dühös tömeg alig várta, hogy újra felmehessen a várba, a Karmelita kolostor elé. Így is tettek, de rögtön szögezzük le:

sem az indulatos skandálás, sem a bejelentés hiánya nem teszi jogellenessé a tüntetést. A rendőrségnek ugyanolyan kötelezettsége van minden békés tüntetéssel kapcsolatban, akár be van jelentve, akár nincs: biztosítania kell.

A bejelentés elmaradása mindössze annak az egyetlen személynek a szabálysértési felelősségét alapozza meg, akinek szervezőként be kellett volna jelentenie a tüntetést. A dühös, olykor trágár rigmusok pedig teljesen természetes velejárói a tiltakozásoknak, különösen, ha a tiltakozásokra cinikus közöny a válasz.

A felvonuló tömeget a Karmelitánál két rendőrsorfal várta:...


VÁRATLANUL ELKÜLDTÉK AZ MVM VEZETÉSÉNEK NAGY RÉSZÉT

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2023.05.04.


A Telex úgy tudja, hogy a kirúgások folytatódnak, kérdés, hogy kik lesznek az új erők, és ennyi csere nem veszélyezteti-e a cég működését.


Egész héten zajlottak a kirúgások az MVM-nél – hallottuk több forrásból is. A társaság friss vezérigazgatója, Mátrai Károly a helyén maradt, illetve a korábbi vezérigazgató-helyettesek közül egy, Fazekas László gazdasági vezérigazgató-helyettes is folytonosságot jelent.

Ugyanakkor az összes többi vezérigazgató-helyettes megkapta kedden az „elbocsátó szép üzenetet”,

majd szerdán erről már a cég dolgozói is értesülhettek (nem hivatalos formában, de elterjedt, mi legalábbis úgy tapasztaltuk, hogy ekkor már mindenki sokat tudott).

Az MVM honlapján elérhető szervezeti ábra és vezetői portrék alapján, ami még a megelőző állapotot tükrözi, olyan neves és régi szakemberek távoznak, mint Alkér Zoltán, Fluck Benedek, Sum János, Spilkó József. Ők a szélesebb közvélemény előtt nem, de a szakmában nagyon ismert nevek voltak. Mint hallottuk, ez valójában csak a teteje és a kezdete a változásoknak, igazgatói, szakterületi vezetői és leányvállalati vezetői szintén is részben voltak, de lesznek is még változások.

De miért történhetett mindez? Mátrai Károlyt nem tudtuk elérni, de azt hallottuk róla, hogy miután megismerte, átvilágította a céget, nem volt maradéktalanul elégedett azzal, amit talált (ami jelen esetben egy nagyon finom megfogalmazása a tapasztalatainak).

A sok különböző leányvállalat, alegység, kft. sokféle irányba húzott, nem voltak nagy, közös irányok. Inkább mindenki a maga pecsenyéjét sütögette, és itt most nem valami nemtelen ügyletre vagy korrupcióra utaltak a forrásaink, hanem arra, hogy a saját egyéni érdekeik és céljaik alapján dolgoztak az egységek.

Ahogy egyik, a változásokat még a legpozitívabban kommentáló forrásunk mondta:

muszáj volt valamit csinálni.

A legizgalmasabb persze mindig az, hogy mi jön ezután. Kik lesznek az újak? Az MVM vezetését általában rendkívül gyorsan, sokszor valódi indokolás nélkül szokták elzavarni, így nem lesz könnyű az energetika legjobb szakembereit megnyerni. Hiszen ők is tarthatnak attól, hogy amennyiben aláírnak, majd eléri őket az „MVM-betegség”, vagyis egy kis idő után őket is 24 órás összepakolási idővel elküldhetik. Bizonyos leányvállalatoknál mindenesetre biztosan további változások várhatók...


PENTAGON-IRATOK: MEGERŐSÍTI AZ ÁTLÁTSZÓ INFORMÁCIÓIT A TITKOSSZOLGÁLAT JELENTÉSE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZUBOR ZALÁN
2023.05.04.


Hitelesnek értékelte a Nemzeti Információs Központ azokat az információkat, amelyek a kiszivárgott Pentagon-iratokban („War Leaks”) szerepelnek Magyarországról. A szerdán az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának honlapján nyilvánosságra hozott jelentés alátámasztja azokat az értesüléseket, amiket korábban az Átlátszó is megírt, például hogy a kiszivárgott iratok nem utalnak Orbán Viktor miniszterelnök amerikai lehallgatására, és hogy Horvátország a magyar légtéren keresztül szállíthat helikoptereket Ukrajnának.


A Nemzeti Információs Központ (NIK), azaz a Rogán Antal minisztériuma által felügyelt szuper-titkosszolgálat április 19-én osztott meg egy gyorsjelentést arról, mi szerepelt Magyarországról a frissen kiszivárgott amerikai hírszerzési iratokban. A jelentést zárt ülésen ismertették, és mostanáig titkosított volt, azonban a napokban a bizottság jobbikos elnökének, Sas Zoltánnak a kezdeményezésére feloldották a titkosítást, így a jelentés (benne a magyar vonatkozású iratok másolatával) elérhető a parlament oldalán...

A MAGYAROK KÉNYSZERÜLNEK LEGINKÁBB A SPÓROLÁSRA A RÉGIÓBAN - MÁR NEM IGAZÁN MŰKÖDIK A HÁBORÚVAL IJESZTGETÉS?

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: B. VARGA JUDIT
2023.05.04.


A lengyelek, a csehek és a szlovákok is bátrabban költekeznek, mint a magyarok – derült ki egy felmérésből. A visszafogottabb vásárlás szükségességét az emberek egyre kevésbé egy elhúzódó háborútól való félelem, mint inkább az infláció miatt érzik.


A nehezedő gazdasági hatásokra – derült ki a Publicis Groupe második éve futó régiós felméréséből – a tavalyi 22 százalékkal szemben a magyarok 41 százaléka számolt be arról, hogy csökkentette költségeit. A cseheknél az idei adat 22 százalék lett az előző évi 15-tel szemben, a lengyeleknél a 20 százalék romlott 28 százalékra, a szlovákoknál pedig mindez a 2022-es 21 százalék 25 emelkedett százalékra. Mint megállapították: a régióban vizsgált országok közül minden fogyasztási kategóriában a magyarok fogták vissza leginkább a költekezést az elmúlt negyedévben. Ma már azok is spórolnak, akik tavaly nem tették.

A kutatók a következő negyedévre nem jósolnak jelentős változást. Javulást egyelőre csak minimálisat remélnek, és azt is csak egy-egy termékkategóriában, valamint úgy vélik, hogy a fogyasztók már azt is jó hírként fogják értékelni, ha stagnálás következik.
A kutatás az egyik leggyakrabban vásárolt fogyasztói kategóriákat – köztük az édesség, az alkoholmentes ital, a gyógyszer, az állateledel és a kávé - vizsgálta, hogyan változnak az emberek fogyasztási szokásai a nehezedő gazdasági környezet hatására. A válaszokból kiderül – és ez Magyarországra és a többi országra is igaznak bizonyult –, hogy a visszafogottabb költekezés szükségességét az emberek egyre kevésbé egy elhúzódó háborútól való félelem, mint inkább az infláció által kifejtett nyomás miatt érzik. A magyarok 58 százaléka nevezte meg közvetlen okként az inflációt és csak 15 százaléka a háborút...

MAGYARORSZÁG A KÖZEPES JÖVEDELEM CSAPDÁJÁBAN RAGADHAT, AZ AKKUGYÁRAK SE HÚZZÁK KI BELŐLE

G7.HU
Szerző: SZABÓ MILÁN
2023.05.04.


„A magyar gazdaság termelékenysége sok éve relatíve alacsony, csakúgy, mint a kivitelben a hazai hozzáadott érték, így felmerül a »közepes jövedelem csapdája«” – állítja Éltető Andrea, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Világgazdasági Intézet kutatója a magyarországi akkumulátorgyártás helyzetéről nemrég megjelent tanulmányában. A kutató részletesen elemzi az akkumulátorgyártás felfutását, a hazai befektetések környezeti terhelését és a hatóságok kommunikációját is.

Ebben a cikkben azt mutatjuk be a tanulmány alapján, hogy regionálisan milyen komoly eltérések vannak az akkumulátorgyártással kapcsolatban. Ugyanis nemcsak Magyarország épülnek egymás után az akkus beruházások, hanem regionálisan is gyorsan növekszik az ágazat. A regionális eltérések arra is rámutatnak, hogy Éltető miért érvel amellet, hogy a magyar gazdaságpolitika elhibázott az akkumulátorgyártás kapcsán.

Hazai tulajdon hazai innovációval

Csehországban a Magna Energy Storage cseh-amerikai vegyesvállalat indított akkumulátorgyárat 1,5 GWh gyártási kapacitással. A vállalat a cseh fejlesztésű HE3DE akkumulátor-technológiával dolgozik, amely példa lehet a külföldi magas hozzáadott értéket termelő vállalat és hazai szereplő partnerségére. A konstrukció lehetőség a technológia- és tudástranszferre, vagyis nagyobb hozzáadott érték előállítására a hazai vállalatok számára. Ilyenre a magyar ágazatban nincs példa Éltető szerint, aki azt is kiemeli, hogy – az akkumulátorgyártásban globálisan élen járó és a magyar kormány számára fontos ágazati partner – Kína nem fogja egy EU-s tagállamba vinni a stratégiai kutatásait.

Szlovákiában a szlovák tulajdonú InoBat kutatás-fejlesztés központot működtet, valamint egy 3 GWh kapacitású üzemet létesített saját fejlesztésű akkumulátorokra, Pozsonyban pedig fogyasztói célú akkumulátorok gyártására épít egy 45 GWh kapacitású üzemet, amely idén indul el.

A debreceni CATL gyár kapacitása 100 GWh lesz, amivel Európa legnagyobb gyára lesz, és jelenleg a teljes magyarországi gyártókapacitás 38 GWh...

EGÉSZ ÓRÁS MŰSOR AZ ORBÁN-KORMÁNYRÓL A CNN-EN - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2023.05.04.


Szijjártó Péter külügyminiszter a CNN Quest Means Business budapesti különkiadásának vendége volt. Richard Quest többek között az orosz-ukrán háborúról, a korrupcióról, Magyarország EU-s viszonyáról, az LMBTQ-jogokról kérdezte.


A magyar nép nagy árat fizetett már eddig is ezért a háborúért – jelentette ki Szijjártó Péter a CNN műsorában szerda este, ugyanis Richard Quest Budapestről jelentkezett be. A külügyminiszter felsorolta, hogy a háborút kell okolnunk az emelkedő árakért, az energiaválságért.

Több mint egy millió menekültet fogadtunk – mondta Szijjártó, amikor Quest közölte, hogy nem működik együtt a kormány a NATO-val, hisz nem engedi át területén és légterén sem a katonai szállítmányokat Ukrajnába. Erre Szijjártó úgy reagált, hogy a NATO nem része ennek a konfliktusnak, ami némiképp ellentmond Orbán véleményének, úgy folytatta a mondatot, hogy mindent el kell követnünk a háború eszkalálódásának elkerüléséért, ezért követeli a kormány a békét.

Richard Quest lényegretörő összeállításban, miniriportban foglalta össze a 2010 óta történt magyarországi változásokat, kiemelve, hogy a magyar kormány radikális lépésként új, azóta is sokszor módosított alaptörvényt léptetett érvénybe, kontroll alá vették a médiát, igazságügyi rendszert, s nem mellékesen kitért a LMBTQ-közösségeket sértő intézkedésekre.

Még Ursula von der Leyen mondatát is bevágták ennek kapcsán a kisfilmbe, amikor azt jelentette ki nemzetközi sajtótájékoztatón az EB elnöke: Szégyen Magyarországra! Richard Quest lazára vette, amikor úgy fogalmazott: "nem fogom azt mondani, hogy Magyarország nem demokrácia, mert úgyis meg fogja cáfolni".

A külügyminiszter erre úgy reagált, hogy az EU-nak, amelyik teljes mértékben liberális elveket vall, az a fő problémája, hogy a főárammal szembemegy Magyarország. S azt is nehezen viseli Brüsszel, hogy sikeres a magyar gazdaság. S szinte ugyanezekkel cáfolta az EBESZ-nek a magyar parlamenti választásokról szóló, igencsak kritikus összefoglalóját, amelyeket szó szerint idézett Quest, Szijjártó kijelentette, hogy bizony politikailag elfogult az EBESZ-jelentés. S azzal is hiába érvelt Quest, hogy a gazdasági élet átláthatóságát tekintve a magyar a legrosszabb az EU-s országok között. Mire a válasz Szijjártótól: a magyar gazdaság töretlenül növekszik. Növekedne, ha korrupció lenne? Na, ugye? – érvelt a külügyminiszter. Uganda melegtörvényét példaként hozta fel Quest, mire Szijjártó határozottan állította: senkinek nem kell félnie nálunk, bármilyen kisebbséghez is tartozik. Az alaptörvény is biztosítja jogait.

Bod Péter Ákos, az MNB exelnöke volt a második vendég a CNN Budapestről közvetített adásának, aki elmondta, rekord infláció uralja az országot, miközben az államháztartási- és a költségvetési hiány is magas. Biztosabb lenne az ország gazdasága, ha már az Eurozónában lennénk, mivelhogy nem kis részben a magyar forint ingadozása is okozza a problémát.

Orbán Viktorról is készített portrét a CNN, amelyben a Brüsszellel való konfliktusára helyezték a hangsúlyt, bejátszva azt a felvételt is, amikor Jean-Claude Juncker, volt bizottsági elnök Hello, diktátor-ral köszönti a nagy nyilvánosság előtt a magyar kormányfőt és taslit is ad neki. Végül a Financial Times budapesti tudósítóját kérdezték: Dunai Márton elmondta, az Unióval feltehetően kiegyezés lesz, amint teljesít egy-egy követelést a kormány, apránként jönnek majd a pénzek.

A Karmelitánál tartott újabb tüntetésről és oszlatásról is beszámolt a nemzetközi sajtó

A Karmelitánál történt újabb könnygázos tömegoszlatásról is beszámolt a nemzetközi sajtó. A Reuters alapján a US News and World Report is beszámol arról, hogy legfőképp a tinédzserek szenvedték el a rendőrségi akciót, öt embert le is tartóztattak, miközben ők az oktatás reformjáért mentek az utcára t
iltakozni. A rendőrség eközben felvételt készített és ez alapján állították elő a tüntetőket.

Csak az első lépés az igazságügyi reformcsomag

Szintén kiemelt helyre került a rólunk szóló hírek között, hogy hiába fogadta el a parlament az ún. igazságügyi reformcsomagot, amely ugyan igyekszik depolitizálni az érintett intézeteket, ettől automatikusan még nem jönnek a jogállami normasértés miatt visszatartott uniós pénzek – írja a Bloomberg tudósítása alapján például a Yahoo News. Vera Jourova, bizottsági alelnök figyelmeztetett, amennyiben életbe léptetik ezeket az elképzeléseket, akkor megtette a kormány az első lépést a források megszerzéséhez.

BRUTÁLIS REZSISZÁMLÁT KÉSZÍTETTEK ELŐ BUDAPESTNEK, ÍGY SIKERÜLT MEGÚSZNI

24.HU
Szerző: K. KISS GERGELY
2023.05.04.


Lényegében spekulációra kényszerült a fővárosi önkormányzat, miután a tavalyi energia-közbeszerzéseknél beérkeztek az első ajánlatok. Az idő, úgy fest, a fővárost igazolta.


„Tavaly ősszel az energiapiacokon pánik alakult ki, amit meglovagoltak olyan szereplők, akik az energiahordozót nem azért szerezték be, hogy végső felhasználóként igénybe vegyék, hanem azért, mert – mint egy tőzsdei termékkel – nyerészkedni próbáltak vele. Valószínűleg ez a húzás be is jött nekik. Mi áttekintettük az adatokat, és arra jutottunk, hogy ezt a piaci blöfföt nem akarjuk táplálni, nem fogunk ilyen magas árakon leszerződni” – jelentette ki lapunknak Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes.

Amikor 2022 szeptemberében megérkeztek az első piaci ajánlatok, bruttó 460 forint/kilowattóra (kWh) egységáron kínálták volna az áramot a BDK Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. számára, éves, fixáras szerződés keretében. Nem ennyire irgalmatlanul drága, de szintén kedvezőtlen ajánlatot kapott a BKV Zrt. is. A városházán úgy találták, hogy ilyen díjak mellett képtelenek lesznek kifizetni az energiaköltségeket. Ezért a megkereséseket visszautasították, és úgy döntöttek, hogy kivárnak.

Ezzel 19-re húztunk lapot

– fogalmazott a politikus, hiszen a főváros kockázatot vállalt, amikor a napról napra emelkedő energiaárak mellett abban bízott, hogy később alacsonyabb lesz a díjszint.

Korábban elképzelhetetlen árak jelentek meg a piacon, ám az önkormányzatok többsége a hagyományos modell alapján gondolkodott, mely szerint az energiát időben kell beszerezni, a szokott módon egy, vagy opcionálisan egy plusz egy évre leszerződve. Amikor olcsó volt az energia, akkor sok helyen ez elhanyagolható tétel volt, a helyzet azonban nagyon megváltozott...

A RÁKOS MEGBETEGEDÉSHEZ HASONLÍTJÁK BRÜSSZELBEN A KORRUPCIÓT – DE ELKÉSZÍTETTÉK AZ ELLENSZERT

SZABAD EURÓPA
Szerző: ARATÓ ANDRÁS
2023.05.03.


Az EU-n belül és azon kívül is fellépne a korrupcióval szemben az unió, erre vonatkozó javaslatot terjesztett elő az Európai Bizottság. A cél, hogy harmonizálják a büntetési tételeket és újabb elkövetési formákat vonjanak a korrupciós bűncselekmények körébe. Óvatos becslések szerint az EU-nak évente 120 milliárd eurós kárt okoz a korrupció.


„A korrupció olyan, mint a rák, megelőzésre van szükség, ha nem segít, akkor gyógyításra” – foglalta össze Věra Jourová az Európai Bizottság üzenetét azzal kapcsolatban, hogy a testület a tagállamok elé terjesztette az EU korrupcióellenes jogszabálycsomagjára vonatkozó javaslatát. Jourová azt is hozzátette, hogy nincs mágikus gyógyszer, sok apró lépést kell megtenni. Azonban mindez elkerülhetetlen nemcsak a demokrácia védelme, hanem az állampolgárok bizalma és nem utolsósorban a korrupció gazdasági károkozásának kivédése érdekében.

Bár a korrupciót természeténél fogva nehéz számszerűsíteni, de még óvatos becslések szerint is évente legalább 120 milliárd euróba kerül az EU gazdaságának. A globális korrupciós indexek sok EU-tagállamot a világ legkevésbé korruptnak tekintett országai közé soroltak. A korrupció azonban továbbra is aggodalomra ad okot az EU-ban, és a legutóbbi Eurobarométer-felmérés szerint 2022-ben tízből csaknem hét európai (68 százalék) gondolta úgy, hogy a korrupció széles körben elterjedt országában, és csak 31 százalék volt azon a véleményen, hogy kormánya erőfeszítései a korrupció elleni küzdelemben hatékonyak.

Ami a magyar adatokat illeti, a megkérdezettek 91 százaléka gondolta azt, hogy jelen van a korrupció a mindennapokban, ennél nagyobb értéket csak Cipruson, Horvátországban és Görögországban mértek. Az is árulkodó, hogy a magyarok 57 százaléka szerint tolerálható a korrupció, az uniós átlag itt 32 százalék. A magyarnál magasabb adatokat csak Csehországban és Litvániában mértek...

PAVOL SZALAI: ORBÁN RAGADOZÓKÉNT EJTETTE ZSÁKMÁNYÁUL A SAJTÓSZABADSÁGOT

KLUBRÁDIÓ / LÉNYEG
Riporter: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2023.05.03.


59,8 pontról 62,96 pontra javult Magyarország teljesítménye a Riporterek Határok Nélkül nevű nemzetközi újságíró-szervezet sajtószabadságról szóló 2023-as jelentésében. Ezt minden évben május 3-án, A sajtószabadság világnapján adják ki, Magyarország most 180 országból a 85.-ről a 72. helyre lépett előre, ugyanakkor még mindig a "problémás" kategóriába tartozik – értékelte a jelentést Pavol Szalai, a Riporterek Határok Nélkül nemzetközi szervezet regionális igazgatója rádiónknak.


Magyarország a lista alján van, alulról a harmadik helyen az Európai Unió-s országok között – mondta el a Klubrádiónak Pavol Szalai, a Riporterek Határok Nélkül nemzetközi szervezet regionális igazgatója Párizsból A sajtószabadság nemzetközi napja (május 3.) és most elkészült elemzésük alkalmából.

"Amit pozitívumként tudok elmondani, hogy a sajtószabadságot zsákmányául ejtett ragadozó, Orbán Viktor tavalyi megválasztása óta nem hozott újabb szigorító intézkedést. A helyzet ettől függetlenül nem jó. A 180 országot elemző jelentés szerint a 72. helyen áll" – nyilatkozta Szalai. Hozzátette, "a független Klubrádió másokkal együtt továbbra is a kormány intézkedéseivel szemben küzd a fennmaradásért".

Csernyánszky Judit kérdésére, miszerint a külföldi szerverekről érkező magyarországi média-támadásoknak két hete a Klubrádió is áldozatul esett, ami azt jelentette, hogy még online is elnémítottak minket hosszú órákra – az igazgató a következőket mondta:

Igen, értesültek erről és jelentésükben a biztonsági intézkedések az öt mutató közül az egyik legrosszabb minősítést kapták – Magyarország tekintetében. Nyomon követjük a történéseket, miközben a Pegazusra továbbra sem kaptunk kielégítő választ a kormánytól.

"A magyar médiahatóság kormánypárti összetételét és a döntéshozatalának átláthatóságát kifogásoltam, amikor tavaly nyáron Budapesten Kovács Zoltán kormányszóvivővel tárgyaltam, aki felvetésem ellenére mindent rendben lévőnek, az intézményt pedig függetlennek minősítette. Elmondtam, az uniós törvényeknek nem felel meg a magyar szabályozás, így a Klubrádiót külön is kiemelve jeleztem, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárása folyamatban van, s záros határidőn belül az Európai Bíróság döntést hoz az ügyben. Remélem, ez már nem évek kérdése" – mondta el rádiónknak Pavol Szalai, a Riporterek Határok Nélkül nemzetközi szervezet regionális igazgatója.

KARDOS ANDRÁS: APOKALIPSZIS, MOST

SZABADSÁG KLUB
Szerző: Kardos András
2023.05.01.


Vegyük észre, hogy az "Apokalipszis, most" gigantikus projektjében élünk. Ez nem azt jelenti, hogy van valahol egy titkos tárasaság, amelyik ezt így eltervezte, még csak azt sem jelenti, hogy egy szakállas bácsi valahol messze fönt ily módon bünteti az emberiséget. Ennek kétségkívül egyik eszköze, hogy kitermeltük a modern világ sámánjait, a mindentudó polihisztorokat.


Van a mostani kornak egy nagy paradoxona. Míg egyfelől mindenki szorong, elvesztek a kapaszkodók, amelyekben az emberek hittek, bíztak, tudtak, reméltek, ugyanezen folyamat ugyanakkor kitermelte a semmit tudás szorongása mellé a mindent tudás megmondóembereit, mozgalmait, intézményeit. És ez érvényes a tudományra, a politikára egyaránt. Ugyanis az apokalipszis korunk strukturáló elve lett, na persze nem egyik napról a másikra, hanem hosszas elkészület után.

Ha megnézzük, a fent említett területek bármelyike strukturálisan a következő szerkezetet mutatja: a klímakatasztrófától a kihaláson át az atomháború egyfelől, az informatikai forradalom másfelől, a tömegek mediatizált megbombázása sokadfelől. A nyelv valóságeltüntető szerepe, a demokrácia minden további nélküli felszámolása, és még sok minden jellemzi a spektákulum társadalmát, amely nem tesz mást, mint kihasználja annak a szakadéknak a tűrhetetlen nagyságát és mélységét, melynek egyik oldalán egy technológiai világátalakító forradalom fejlődött ki, a másikon pedig egy, az előző színvonalától fényévekre lévő, semmilyen folyamatot kontroll alatt tartani nem tudó, szorongásban élő tömegek állandó „hülyeségszinten tartása”. Ennek az a lényege, hogy a technológiai forradalom és a fent jelzett összes többi, ezzel együttjáró, vagy ezzel párhuzamos folyamat fölötti kontroll lehetőségét teljesen kivegyék az emberek, a társadalmak kezéből. A nép bambán álljon, ne akarjon érteni semmit, ne legyen akarata, majd a tudomány, a politika, a média nyelvi terrorja megoldja helyetted, és minden megy tovább...

ÉRZIK, HOGY AZ ISKOLÁBAN FOGLALKOZNI KELLENE AZ ÁLHÍREKKEL, DE NINCSENEK ESZKÖZEIK HOZZÁ

LAKMUSZ
Szerző: NEUBERGER ESZTER
2023.05.03.


A közösségi médiát már 7-8. osztályos gyerekek is használják, mégsem kapnak segítséget az iskolában, mit kezdjenek a rájuk zúduló tartalommal. Az Idea Alapítvány olyan tanároknak tart képzéseket, akik bevinnék az álhírek, a tényellenőrzés témáját az osztályterembe. Nagy Kriszta médiapedagógussal, a szervezet egyik alapítójával beszélgettünk.


A sofiai székhelyű Open Society Institute évente elkészíti a Media Literacy Indexet, amely megmutatja, mennyire veszélyeztetik egy ország lakosságát az álhírek és a dezinformáció káros hatásai. A vizsgált 41 európai országból Magyarország a 27. de ha csak uniós összehasonlításban nézzük, a többi tagállam közül csak Görögország, Románia, Ciprus és Bulgária teljesít nálunk rosszabbul ebben a kérdésben. Mi a magyarázat erre az eredményre?

Ez az index kifejezetten azt próbálja vizsgálni, hogy egy társadalomnak milyen erős az ellenállóképessége az online dezinformációval szemben. Három nagy elemből áll össze az értékelés. Nézik a sajtószabadság helyzetét az adott országban, oktatási eredményeket a PISA-felmérés alapján, és a társadalmi bizalom szintjét az adott országban.

A magyar helyzet ebben a szempontrendszerben elsősorban a sajtószabadság helyzete miatt rossz. A PISA felmérések eredményeiből pedig a szövegértést nézik a legnagyobb súllyal, és ebben is egyre rosszabb eredményeket érnek el a magyar diákok.

Konkrétan az oktatási területre kitérve, az, hogy a szövegértési kompetenciák milyenek a fiataloknál, jó indikátora, hogy mennyire lesznek ellenállóak a dezinformációval szemben?

A médiaműveltség azoknak az ismereteknek, készségeknek a készlete, ami a tudatos, kiegyensúlyozott, értő médiahasználathoz szükséges. Ez egy nagyon komplex műveltség, több eleme van, ezért nagyon nehéz mérni, különböző korosztályoknál különböző sztenderdeket meghatározni. Korábban európai szinten is voltak próbálkozások a médiaműveltség szintjének mérésére, egy megfelelő módszertan kidolgozására, de eddig még nem született jól használható megoldás.

Ha objektív mérőszámok mentén nehéz is képet kapni arról, hogy áll a magyar iskolákban tanuló gyerekek médiaműveltsége, milyenek azoknak a tanároknak a tapasztalatai, akik jelentkeznek az Idea Alapítvány továbbképzéseire?

A tanárok azért jönnek a tanárképzésre, mert azt érzékelik, hogy a gyerekek nagyon sok mindent fogyasztanak az interneten, de nincsenek eszközeik az információ megbízhatóságának vizsgálatához az online térben. Érzik, hogy az iskolának kéne ezzel foglalkozni, viszont nincsen hozzá megfelelő elérhető tananyag.

Mi az, ami a dezinformáció, az álhírek témaköréből része annak a médiaismeret tananyagnak, ami a Nemzeti Alaptanterv alapján az iskolában át kell adni a gyerekeknek?

Ez azért nehéz kérdés, mert a a médiatudatosság fejlesztési célként megjelenik ugyan a NAT-ban, de a kerettanterv már nagyon mostohán bánik a médiaműveltség-fejlesztéssel. Úgy szerepel benne integrált formában ez a témakör, hogy a megvalósításhoz valójában nem biztosított a megfelelő tanártovábbképzés és a megfelelő tananyag sem. Az iskolai médiaoktatás alacsony szintjét egy 2016-os ombudsmani vizsgálat is aggályosnak találta.

Alsó tagozatban a témakör a művészeti oktatás részeként jelenik meg, de az információs környezet vizsgálata itt még nem, inkább felső tagozatban kap szerepet. Akkor viszont integráltan, a digitális kultúra (informatika), a történelem, a magyar és a vizuális kultúra (rajz) tantárgyak keretében tanítják. Nagyon töredezetten, megfelelő tananyag, megfelelő felkészítés nélkül.

Gimnáziumban a digitális kultúra alapvetően az informatikát jelenti - a digitális kompetenciák és az algoritmikus gondolkodás fejlesztését, programozás, digitális eszközök használatának tanulását. Nagyon kevéssé van benne a médiatudatosság témakör, amit mi fejlesztünk. Megjelenhet ugyan még a mozgókép és médiaismeret tantárgy a gimnázium 11-12 évfolyamán, de ugyancsak a művészeti oktatás részeként.és a diákok töredéke találkozik ebben az önálló tantárgyi keretben a médiaismerettel...

A KÖNNYGÁZ NEM TANÍT - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2023.05.04.


Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, benne az elmúlt 24 óra legfontosabb-érdekesebb híreivel. Hasonló és kevéssé hasonló hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.

Könnygázoktatás


Kemény jelenetek játszódtak le szerda este a Várban, ahol a tüntető diákok dulakodtak több alkalommal is az Orbán hivatalát körbevevő rendőrökkel, majd a rendőrök ismét könnygáz bevetésével szorították vissza a fiatalokat. Helyszíni riportunk itt olvasható a történtekről. Csütörtök reggeli hír, hogy fogva tartja a rendőrség a momentumos Tompos Mártont és több diáktüntetőt is.

Szerdán a tüntetés eredetileg a belvárosban zajlott, itt a szervezők oktatással kapcsolatos népszavazási kérdések benyújtását jelentették be, majd innen vonultak át sokan a Várba. Közben a Belügyminisztérium ismét lazított valamennyit a teljesen abszurd törvénytervezeten, már például nem akarják röghöz kötni a tanárokat.

Szerdára virradóra derült ki, hogy melyek voltak Tucker Carlsonnak azok a rasszista mondatai, melyek már a Fox vezetését is megrémítették, és a sztártévés menesztéséhez vezethettek. Az ilyesmi információk persze ritkán hozzák zavarba a magyar kormányt, így továbbra is Carlson a csütörtökön kezdődő budapesti CPAC egyik fő felszólalója, a jelenleg munkanélküli összeesküvés-terjesztőt videón kapcsolják majd Orbán beszédét követően. Szijjártó közben ezúttal a CNN-ben járt, ahol arra panaszkodott, hogy a magyar kormányt mindenki csak sértegeti :(.

Hír volt még emellett, hogy

nem árulja el a kormány, hogy visszakapja-e a Lánchíd Palotát és a 74 milliárd forintot a Nemzetközi Beruházási Banktól

beperelte az Átlátszót a lombkoronasétányos polgármester,

a köztévés szerkesztőből bikatenyésztővé lett Bende Balázs szerint a „kérdésekkel provokáló" újságíró megsértette a magyar demokráciát,

iránymutatást kér a Magyar Orvosi Kamara az egészségügyi államtitkártól,

- és nem küldte el Moszkvának a kormány az Országgyűlés békepárti határozatát...

A VILÁG SZEMETJÉT SÖPÖRTE ÖSSZE A SZÉL A BUDAPESTI „CPAC”-RA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.05.04.


Semmi nem minősíti jobban a Budapesten megrendezésre kerülő amerikai szélsőjobboldali dzsembori (CPAC) erkölcsi és intellektuális színvonalát, hogy a CPAC-t szervező Amerikai Konzervatív Unió trumpista elnöke, a jól ismert homofób gyűlöletpropaganda egyik vezéralakja, aki Budapesten az egyik megnyitó beszédet mondja, 9,4 millió dolláros per vádlottja, mert tavaly október 20-án Atlantában egy republikánus kampányaktivistát szexuálisan zaklatott, a nemi szervét fogdosta, megpróbálta leitatni, szexuálisan abuzálta és a szobájába akarta csalni.

Ez az ember a „keresztény-konzervatív” főnök.

Magát a rendezvényt Tucker Carlsonnal hirdetik, akit a magyar propagandagépezet „igazmondó konzervatív gondolkodónak, hősnek és ikonnak” nevez, akit a választási csalásról szóló hazugságai és a fertelmes rasszista üzenetei miatt rúgtak ki kétlábbal az egyébként szélsőjobboldali Fox Newstól, amely inkább kifizetett 787,5 millió dollárt peren kívül, minthogy kiderüljön, milyen tudatos, szándékos és aljas módon hazudott Tucker Carlson a választás elcsalásáról, s egyébként milyen rasszista, náci nézeteket vall, oszt meg az emailjeiben.

De nem hiányozhat egy ilyen találkozóról, amelynek kapcsán Amerika, Magyarország és Európa szemetjét fújta össze a szél, az Orbán-rezsim egyik kongresszusi támogatója, aki holokauszttagadó, nyíltan förtelmes antiszemita és Putyin-hívő, Trump egyik legnagyobb támogatója, aki ténylegesen részt vett a Capitolium elleni szélsőjobboldali terrortámadás szervezésében, akinek mind a nyolc testvére közleményt adott ki a kongresszusi választás alkalmával, hogy senki ne szavazzon a testvérükre, mert egy életveszélyes szörnyeteg ember. Paul Gosar Orbán-rajongó, nem véletlenül.

Ebben a körben igazán otthon érezheti magát a holokausztrelativizáló gyűlöletideológus áltörténész Schmidt Mária, s a gyerekvédőnek hazudott homofób törvények nagyasszonya, a válófélben levő és azzal gyerekeit veszélyeztető Varga Judit, akinek beosztottja az 1990 utáni magyar politikai élet legarcátlanabb korrupciós ügyének vádlottja. Vagy az ugyancsak tolvaj ágon befutó volt cseh miniszterelnök, Andrej Babis, aki ellen az európai uniós pénzek elcsalása miatt indult eljárás. Vagy Steve Bannon, Trump volt főtanácsadója, aki a mexikói fal építésére adott adományokat lopta el.

Magyar részről a rendezvényt a közpénzekből működő Alapjogokért Alapítvány szervezi, amelynek ténykedése arra irányul, hogy tudományosnak álcázott kamu tevékenységével az alapjogokat kétségbe vonja, s azt a legordenárébb hazugságokkal negligálja. Ennek részeként az „alapjogokért központ” főigazgatója, az ugyancsak nyitó beszédet tartó Szánthó Miklós ukránellenes, oroszpárti nyilatkozatokat tett a „béke” hazug jelszavával, s hogy mindezt az „alapjogok” nevében, az egyszerűen undorító és hányingert keltő. Méltó helye van a világ legmocskosabb emberei között.

Nem folytatjuk, a világ mocska jelenik meg személyesen vagy videón, aminek morális csúcspontja a csalásért vád alá helyezett, saját törvényhozása és alkotmányos rendje ellen puccsot szervező, az evangéliumi (evangelical) keresztény mozgalom támogatását élvezve pornószínésznőket futtató volt amerikai elnök, a világ szörnyetege, a populista hazudozás Paganinije, Donald Trump. Ennél már nincs lejjebb, a magyar közélet egy pöcegödör. Magyarország a világ szemetjének kukája, amit a kereszténynek álcázott köztörvényes tolvaj, puccsista és hazugsággyáros, Orbán Viktor vezet...

A NER EGYIK LEGERŐSZAKOSABB DÉLUTÁNJA – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.05.04.


 
 „Viktor fasza nagyon kicsi, gumibottal megnöveli”


A résztvevők azt ígérik, folytatják.

Egy dühös, cserbenhagyott generáció alapélménye lett a könnygázszag

Hadházy Ákos szerint

„ha sokan rájönnek, hogy ott kellett volna nekik is lenniük szerdán a Karmelitánál tiltakozó diákokkal, akkor az lesz, amit a hatalom nagyon nem akar…”.

Kiengedték Tompos Mártont

Csak reményét tudta kifejezni annak érdekében, hogy a többi lefogott tüntető esetében is ez történt. A párt közleménye szerint a kiskorú diákok szüleit sem engedik be a gyerekeikhez.

Külön törvénnyel csábítaná a kormány a külföldi vendégmunkásokat

Nem leszünk bevándorló ország! Kivéve, ha akkora a munkanélküliség, hogy a Holdról is látszik.

Az MTVA volt szerkesztője elismerte, hogy a kormánytól is kapott információt a lejárató anyagokhoz

A lap újságírói ugyanis meglátogatták Bende Balázst, a vidéken, visszavonultan élő egykori szerkesztőt, akivel először sötétzöld mellényben, bő nadrágban és gumicsizmában, kerítésjavítás közben találkoztak.

Ferenc pápának oltári nagy mázlija volt a közmédiával

“A keresztény értékrend fontos, de tisztesség is kell ahhoz, hogy ne forduljanak elő olyan esetek, mint például 2011-ben, amikor egy műsorból kitakarták Lomnici Zoltánt, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét. És még ugyanabban az évben Papp Dániel, aki ma az MTVA vezérigazgatója, hamisított meg egy felvételt…”

Orbán Viktor személyes jóváhagyása nélkül senki sem dolgozhatott otthonról az államigazgatásban

Az államigazgatásban dolgozók helyzetét nemcsak a távmunka ellehetetlenítése nehezíti, hanem az alacsony bérezés, valamint a szabadságra vonatkozó szabályok szigorítása is.

Az Európai Bizottság kötelezné az Orbán-kormányt, hogy kampányoljon a korrupció ellen

Az EB kiterjesztené az uniós korrupciós bűncselekmények listáját a vesztegetésen túl a hűtlen kezelésre, a befolyással való üzérkedésre, a hivatali visszaélésre, valamint az igazságszolgáltatás akadályozására és a korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos jogtalan meggazdagodásra.

Szijjártó a CNN riporterének: Egyértelműen vádaskodás, hogy Magyarországon rendszerszintű a korrupció

“Ők sértegetnek minket. Folyamatosan sértegetnek minket, Richard, meg kell mondanom…”

Városligeti NER-beszerzések: minden forintot a megfelelő zsebbe ültetnek

A Ligetvédők szerint a társadalmi egyeztetés megint elmaradt.

Varga Judit szerint végeztek az igazságügyi vállalásokkal, az EB-alelnök további lépéseket akar

Věra Jourová szerint az igazságügyi csomag országgyűlési elfogadása egy nagyon jó lépés előre, de „nem a folyamat vége, további lépéseknek kell következniük”, „túl korai” még erről beszélni. A szabályoknak hatályba kell lépniük, és a megvalósításhoz szükséges kísérő lépéseket is meg kell tenni.
Beperelte az Átlátszót az erdő nélküli lombkorona sétányról elhíresült polgármester

Mivel az általa kifogásolt adatokat állami nyilvántartásokból idézték, a polgármester pedig cikk megjelenése előtt nem reagált az ezekkel kapcsolatos megkeresésekre, a helyreigazítási kérelmének nem tettek eleget. Filemon nem nyugodott bele a döntésbe.

Filemon cicák kalandjai

“Ábrándozhatunk itt mindenféle polgári akármiről, képzelődhetünk ilyen-olyan összefogásról, szolidaritásról, önmagukért kiálló társadalmi csoportokról, a valóságban a Filemon Mihályok territóriuma vagyunk, voltunk és leszünk, ahol már megmosolyogni sem szabad az unortodox, illiberális elmebetegségeket.”

“A parancsnoki-szakmai tekintélyt teljesen lenullázza a politika”

“…idén az év elején létrejött az új honvéd vezérkar, kinevezték a csoportfőnököket, majd később a Bálnában a miniszter bejelentette egy tucat tábornok és több mint félszáz ezredes kirúgását.”

Demeter Szilárd meg az ő erdélyi küldetése

Az új vezető állítólag kettős feladattal érkezett: az első a „szilárdtalanítás”, vagyis a Demeter Szilárdhoz köthető emberek eltávolítása a vezetésből, a második pedig az integráció, vagyis a hazai sajtóban az erdélyi Kesmának is nevezett cég integrálása az igazi Kesmába.

Lejárt a határidő, de továbbra sincs döntés a független színházak támogatásáról

2023-ban eddig egyetlen támogatás érkezett meg az Átriumhoz: a nézőké.

CPAC Budapest: egy elemző szerint show-nak erős, politikailag gyenge

A meghívottak alapján ez inkább egy woke- és genderpropaganda-ellenes show-műsor lesz, nem pedig a politikai szövetségépítés fóruma.

Még itt: A bukott Tucker Carlson Orbán Viktor után szólal fel a budapesti CPAC-konferencián

NERencváros-molinó: fegyelmit indított az MLSZ

Mindkét klubbal szemben fegyelmi eljárás lefolytatását rendelték el.

Orosz szál merült fel a felrobbantott Északi Áramlat ügyében

Bár korábban amerikai és ukrán beavatkozásról is volt szó a sajtóban, most egy esetleges orosz érintettségre utalnak nyomok egy észak-európai közös oknyomozás szerint.

Még itt: Szele Tamás: Merénylet a Kreml ellen?

A NER EGYIK LEGERŐSZAKOSABB DÉLUTÁNJA

TELEX
Szerzők: FÁBIÁN TAMÁS, HALÁSZ JÚLIA
2023.05.04.



A státusztörvény ellen tüntettek diákok, akik bejelentettek egy oktatásról szóló népszavazást, majd több százan Orbán Viktor hivatala elé vonultak. Miután farkasszemet néztek a rendőrsorfallal, lebontották a Karmelita melletti építési terület elemeit. Dulakodás alakult ki a rendőrökkel, akik nagy mennyiségben fújtak könnygázt a fiatalokra. A résztvevők azt ígérik, folytatják, és született egy új rigmus is: „Viktor fasza nagyon kicsi, gumibottal megnöveli”.

ITT OLVASHATÓ, ITT NÉZHETŐ MEG 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

NEM AZ UNIÓS PÉNZEK JÁRNAK, HANEM CSAK A SZÁJAK

HÍRKLIKK / INTERJÚ
Szerző: NVZS
2023.05.04.


„A szájuk jár, nem a pénz” – reagált Inotai András arra a kormányzati potentátok által gyakran hangoztatott, legfrissebben a pénzügyminisztertől hallott állításra, miszerint Magyarországnak járó pénzeket tart vissza az Európai Bizottság. Az igazság azonban az, hogy az uniós támogatások közül egyedül a mezőgazdasági jár automatikusan, a többinek kemény feltételei vannak – szögezte le a közgazdászprofesszor a Hírklikk megkeresésére. Varga Mihály azzal is megvádolta az EB-t, hogy rontja a magyar gazdaság versenyképességét. Inotai szerint ez sem igaz, hiszen adva volt a lehetőség a versenyképesség növelésére, csak az uniós pénzeket nem erre fordította a kormány.


„Az Európai Bizottság jelentős összegek kifizetésével adós Magyarországnak, ezzel a magyar gazdaság teljesítményét is hátráltatja” – jelentette ki Varga Mihály, miután tárgyalást folytatott Johannes Hahnnal, az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosával. Az erről szóló pénzügyminisztériumi közlemény szerint a Magyarországnak járó támogatások felhasználásával öt százalék feletti mértékben bővült volna tavaly a gazdaság, csakhogy „a források visszatartásával az Európai Bizottság rontotta gazdasági teljesítményünket és versenyképességünket”.

Hogyan is van ez? Tényleg járnak az uniós pénzek Magyarországnak? Mi, mikor és miért jár? Illetve, mi, mikor és miért nem jár egy tagállamnak, esetünkben Magyarországnak? Inotai Andrást kérdeztük...

„Semmi sem jár, csak a szájuk” – szögezte le a közgazdászprofesszor, aki ott bábáskodott Magyarország uniós csatlakozásánál. Mint rámutatott: az országnak akkor van lehetősége hozzájutni egy nagyon jelentős összeghez, ha teljesíti a jogállami, valamint a pénz elköltésével kapcsolatos európai feltételeket, azaz nem lop, nem csal, nem hazudik, nem garázdálkodik, stb. Ez sajnos Magyarországon már régóta komoly probléma – szögezte le, megjegyezve: „nagyon örülök, hogy végre az Európai Bizottság is észrevette – teszem hozzá, eléggé későn”.

Mint emlékeztetett rá: minden tagállam, továbbá Norvégia, Izland és Svájc ad pénzt az EU költségvetésébe, amit Svájc kétoldalú alapon kezel, az általa folyósított összeg ugyan bent van a kasszában, de azt nem az unió osztja szét, szemben a norvég és az izlandi támogatásokkal, amiket az uniós kasszából osztanak. Minden tagország – így Magyarország is – befizet az EU költségvetésébe egy meghatározott összeget, nagyjából a GDP-jének megfelelő egy százaléknyit, s ezért papíron kap három-négy százaléknyit. Megjegyezte, hogy ebből a három százalék a kohéziós alap, az egy százalék pedig a mezőgazdasági alap. Ez utóbbi az, ami valóban automatikusan jár, akkor is, ha jogállami gond merül fel a kedvezményezett országgal szemben, így a „kedves NER-lovagok most is megkapták” ezeket a pénzeket. Ez tetemes összeg, évente körülbelül egy milliárd euró érkezik így Magyarországra. Egyébként az, hogy automatikusan jár, annyit jelent, hogy nem kell még projektet sem beadni, a tulajdonos automatikusan megkapja a neki járó támogatást. Minden más támogatás esetében projektet kell benyújtani, amit a Bizottságnak kell elfogadnia, s ha ez megtörténik, akkor jöhet az előleg a nemzeti költségvetés által megfinanszírozva, majd a projekt lezárultával, és/vagy közben további pénzeket folyósít az EU, végül pedig készül egy végelszámolás (ekkor nézik meg, hogy pontosan mennyit és mire költöttek), amelynek eredményeként a különbözetet az unió kifizeti. Ezért van az, hogy a megelőző hét éves pénzügyi keret terhére megvalósult projektek után még most is jönnek a támogatások Magyarországra – jegyezte meg Inotai András...

ADHATOL ÁM KÉT FORINTOT

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.05.04.


Varga Judit üzent Brüsszelnek, miszerint várja a pénzt. Ilyen egyszerűen, kertelés nélkül, hogy teljesítette, amit ígért, ide a pénzt, ám a szövegben nem szerepelt a „mert akkor” kitekerem a nyakad, lelőlek vagy szétverem a fejedet, mert Varga Judit nincsen abban a helyzetben, hogy pattogjon. Ezt csak a birkáknak mutatja, közben azonban szűköl, és legfőképpen hülyeségeket beszél. A parlament elfogadta ugyan azt az „igazságügyi törvénycsomagot”, amit az EU (Brüsszel) követelt tőle, de az a sajátos helyzet állott elő, hogy ez édeskevés. Ez a teljesíteni kért huszonhét követelményből csupán négy.

Vera Jourova, az EB alelnöke el is magyarázta a pénzváró pózba belemerevedett Vargának, hogy nincsen részletfizetés, nincsen gyere cipó, hamm, bekaplak. Az nem úgy megy, üzente ez a Jourova, hogy csak egy kicsit vagyok jó, és tartom a markomat, mert ez a négy vállalás az igazságszolgáltatásról szólt, a többi huszonhárom meg a jogállamról, amiből nem teljesült semmi, azaz Varga felszólítása, hogy ide a lóvét, kicsit korai. Olyan a magatartása ennek a Vargának, mint amikor úrfikoromban a nagyobb fiúk elibém álltak a felszólítással, hogy adhatol ám két forintot, különben. De ott sem volt különben.

Csak a követelőzés. De lezárva ezt a jourovás fejezetet, az alelnök arról is tudósította a mi Vargánkat, hogyha teljesülnének a jogállami feltételek, arra az EB-nek pozitív értékelést kell adni, sőt, továbbá a tagállamoknak is el kell fogadni, ami hónapokba kerül, ha lesz ilyen egyáltalán. Mert kiindulva onnan, hogy Varga nem érti a jogállam fogalmát, tehát a küzdelem kilátástalan, azt is hozzá tehetjük, hogy azok teljesítése úgy nagyjából a NER fundamentumának lebontását jelentené, tehát ezek soha nem fognak teljesülni, következésképp a büdös életben nem jön az a pénz, hiába minden cirkusz.

Tudja azonban ezt maga Varga is, ezért húzta elő egyszerre az aduászt, ami valamely nemzetközi összeesküvésről szól szenvedő hazánk ellen. „A kormány megdöntésére törő nemzetközi érdekek”-ről beszélt jó miniszterasszony, idekeverve az oroszbarátság vádját, ami azt mutatja, immár nem elég a boszorkányüldözési, a jogállam nem értési, itt már halmozódnak a bűnök, viszont ezeket szokás szerint megint az ellenzékre keni. És ez a mozdulat az, amellyel azt a bűnt is eltolja magától, hogy miatta – és a Fidesz miatt – nem jönnek azok a nyüves pénzek, holott erről szó sincs.

Tegnap megint meghosszabbították a háborús veszélyhelyzetet, ami azért érdekes, mert voltaképp ilyen nincsen, viszont úgy sikerül megint kitolni a rendeleti kormányzás határidejét, hogy eddig is immár 2547 napja teszik ezt mindenféle jogcímeken. Ez a szemszögünkből azért érdekes most csupán, mert azt mutatja, lehet itt az ellenzékre kenni az összes szart, a NER-ben történtekért kizárólag a Fidesz, sőt, egyszemélyben Orbán Viktor a felelős Varga Judittal az oldalán. Így azért is, hogy nem jönnek – és nem is fognak érkezni – azok a nyüves és olyannyira áhított pénzek. A taktika tehát nem működik. Stratégia meg nincs.

„Várjuk, hogy Brüsszel kifizesse a Magyarországnak járó uniós forrásokat” – írta a Facebook-oldalára ez a Varga, mellékelve hozzá egy, a Karmelita erkélyén készült decens fotót, de a fentiekből kitetszik, azt aztán várhatja. Ott dülleszkedhet az erkélyen míg a világ, s még két nap. Itt tartunk a kavarásban, és az is látszott már tegnap, mi lesz az elkövetkező napokban a Fidesz kommunikációjának vezérfonala, mégpedig az, hogy ők mindent teljesítettek (nem), s ha nem jön a pénz, az valami libsi ármány miatt történik. Ők ennél többet tenni már nem tudnak, mert eltakarodni vagy a NER-t lebontani viszont nem akarnak, vagy akarják.

Ilyen elnyújtott üvöltések vannak, és szokás szerint Deutsch Tamás ült fel elsőként a vonatra, és bár a saját érdekében ne tette volna. Üzent a drága, mégpedig ezt: „Te Gyurcsány, a guruló kampánydollárok a baloldalnak, az OK, az EU-s pénzek a magyaroknak meg megakadályozandó?” – No most, sejtjük, mit akart mondani a költő, csak nem sikerült, illetve jobb helyeken ilyenekre szokták mondani, én is kérek abból, amit ő szívott. Deutsch azonban csak kiteljesítette a Varga által felütött nívót, így áll előttünk az egész szerencsétlen, ámde aljas bagázs. Adhatol ám két forintot – erre futja nekik.