2023. május 1., hétfő

RÁADÁS: ADY ENDRE: A HAZUGOK ORSZÁGA

BUDAPESTI NAPLÓ / ARCANUM.COM
Szerző: ADY ENDRE
1908.01.24.


Magyarország olyan forradalmat csinált, amilyet tudott szegény, de Marat-kat bizonyisten különbeket érdemelt volna. Dr. Guillotinük nincs a mi terroristáinknak, de nyakazni a mieink jobban tudnak, mint a franciák. Agyonrémített, borzasztó időben élünk, s nem volna csoda, ha az öregek visszakívánnák a Bach-korszakot. A Bach-korszak őszinteségét tudniillik, mert a Bach-korszak legalább őszinte volt. A Bach-korszakban tudtuk, hogy ki az ellenségünk és ki a barátunk. Talán minden országban s minden korszakban több volt a nyíltság, kevesebb a hazugság. Jönnie kellett a magyar koalíciónak, hogy a históriában minden hazugságra rálicitáljon. Jönnie kellett a magyar koalíciónak, hogy bebizonyítsa: nincs csoda. Nincs határa az emberi ostobaságnak, s nincs nagyobb úr az életben a hazugságnál. Valamikor a magyar frazeológiában a koalíció olyan fogalom és szó lesz, mint Hosztalek.
Már az ellenkezőjében sem lehet bízni, ha a koalíció ígér valamit. Eddig még csak eligazított bennünket a két zsidó vigéc anekdotája. „A Stern azt mondja, hogy Lembergbe megy, nehogy azt higgyem, hogy Lembergbe megy, tehát Lembergbe megy.” A mi politikai vigéceink hiába mondják, hogy Lembergbe mennek, még vigéc-ravaszsággal se süthetjük ki, hova mennek. Jaj, ha ők valamit teljesíteni akarnak. Ha ők azt mondják: „ezt nem csináljuk”, holt-bizonyos, hogy megcsinálják. De rosszul és tisztátalanul, mert Perczel Dezső használt zsebkendője a tisztaság szimbóluma a mai renddel szemben. S még rosszabb sors vár arra, amit ők kemény ígéretekkel meg akarnak csinálni. Ez már kész tragikomédia, ez mindennek a megcsúfolása, ez a tételes röhej. De mégse lehet csak őket vádolni, mégse lehet azt mondani, hogy mindennek a koalíció az oka. Úgy tudjuk, hogy a koalíción kívül még ez idő szerint létezik egy ország is. Ez az ország lehet becsapott, elszédített, alvó, de mégis csak ország. Ennek az országnak van népe, olyan-amilyen polgársága, közvéleménye. Ez az ország, mint minden eleven orgánum, él, tendál, vágyik, akar. S ez az ország úgy viselkedik, mintha egyenesen az ő életföltétele volna az a hazugság, mely pedig csak az ő mai urainak életföltétele. Az országnak hazudnak a kormányzói, s az ország azt hazudja vissza, hogy rendben van. „Gúzsba kötlek – üzenik a kormányzók –, megcsinálom, amire Tisza se mert gondolni.” Az ország kéjesen, álmosan nyújtózik egyet, s kinyújtja kezét-lábát: tessék.
Nemcsak ők hazudnak és csalnak: mindnyájan részesek vagyunk a bűnben. Miként nekik, mindünknek van titkos célja, ápolt reménye, fekete álma. Íme a nemzeti idealizmus milyen cinikus gazembereket nevelt belőlünk. Nagytiszteletű Baltazár úr már nem irigyli a váradi püspök vagyonát. Apponyihoz hálaföliratokat írnak a szabadságukról híres kálvinista gyülekezetek. A házszabályrevízió s a svindleres választói jog elé nyugodtan nézünk: semmi baj. Azzal vigasztalja magát a magyar, hogy mégis csak jobb dolog az, ha a kitűnő Kossuth Ferenc, Apponyi és Andrássy árulják a hazát, mint ha idegenek teszik ezt. Tisza István idegen volt, s mindenki idegen, akit nem Ugron Gábor bélyegez le tüzes vassal, mint a marhát. Nemcsak a kormány csal, általános a csalás; mi is csaljuk a kormányt. Csaljuk a kormányt, csaljuk egymást, csaljuk a jelent és csaljuk a jövőt. Pénzekkel talpra állítottuk a politikai desperádókat, hogy meglegyen az anyagi függetlenségük is – az árulásra. Rábíztuk magunkat és sorsunkat azokra, akikre tíz esztendővel ezelőtt tíz garast és tíz embert nem mertünk volna bízni.
Mi csak arra vagyunk kíváncsiak, hogy meddig győzzük még hazugsággal és erővel. Mert a fizika szerint mégis csak az erő minden, s az erő elfogy, ha más hivatása nincs, mint – kitartani. Kitartottuk s kitartjuk azokat, akik megölik a jelenünket, de mi lesz a jövővel? Reméljük, hogy egy-két ember akad még ebben az országban, akinek a jövő is eszébe jut?
Van a hazugságnak egy gyönyörű legendája, melyet talán fogjunk rá Demokritoszra, mint mindent, minek gazdáját adni nem tudjuk. Együtt éltek a hazugok, s gyönyörűeket hazudtak egymásnak és végül – mindenki hitt egymásnak. S mikor az igazság csak egy kicsit közeledett hozzájuk, jajgattak, jajgattak és biztatták egymást, hogy az igazság – nem igaz. Ma is élnének, ha meg nem haltak volna ezek a hazugok, s ha az életnek nem volna princípiuma a valóság. Mi lesz ebből az országból, ha észreveszi, hogy a hazugok országa? Nem vagyunk már optimisták, s jó előre sajnáljuk azt, aki ezt hangosan megmondja. Föltétlenül megkövezik, s az ország tovább hazudik önmagának s úgynevezett vezéreinek. Hogy a vezérek is hazudni fognak, arról talán kár is elmélkedni. Mit tudnak ezek mást, mint hazudni, ámbár azt igazán jól tudták, s jól tudják mindörökké ámen.

ITT OLVASHATÓ 


A 90-ES ÉVEKBEN A MOSTANINÁL IS VOLT GYORSABB SZEGEDI VONAT, HAMAROSAN PEDIG MÉG TOVÁBB NŐHET A MENETIDŐ

TELEX
Szerző: SZŰCS DÁNIEL
2023.04.30.


Akár tizenhárom perccel is növekedhet a menetidő a jelenleg is az egyik leglassabb fővonalként számontartott Budapest–Szeged vasúti viszonylaton. A főváros és az ország harmadik legnagyobb városa között légvonalban hiába van mindössze százhatvan kilométer, az utazás vonattal így 2 óra és 35 perc lehet decembertől. Vitézy Dávid a teljes kelet-magyarországi vasúti hálózat összeomlásától tart, a MÁV szerint viszont megfeszítetten dolgoznak a karbantartáson, és nincs ok aggodalomra.

„A vasúttársaság nyilvános segélykiáltást fogalmaz meg, a laikus közönség számára is szépen kimunkált, könnyen érthető infografikákon elmagyarázva, hogy évtizedes távlatban nem látott pályaállapot-romlással terveznek a vasúti fővonalakon a következő menetrendi évre” – írta Vitézy Dávid korábbi közlekedésért felelős államtitkár múlt héten pénteken, reagálva azokra a hírekre, amelyek szerint a szegedi mellett több vasúti fővonalon nőhet a menetidő az egyre romló pályaállapotok miatt.Szeged felé +13;

Miskolcig +7;

Nyíregyházáig +5;

Szolnokig +3 percről van szó.

Azt Vitézy is leírja posztjában, hogy ez „még nem történt meg, de már tudják előre, és ezzel tervezik a jövő évi menetrendet”...


„TÉGED FOGADTALAK ÖRÖKBE, SZERETNI FOGLAK ÖRÖKRE”

24.HU
Szerzők: KOVÁCS MÁRTA, ADRIÁN ZOLTÁN
2023.05.01.


„Mi csak egy egyszerű szülőpár vagyunk, akik gyereket szerettek volna. Nem vagyunk mások, nem vagyunk szuperhősök, csak így alakult az életünk” – mondja magáról Patrícia és Ferenc, akik két gyereket fogadtak örökbe, a kisebbik egy roma származású kislány. Megtudhattuk tőlük, milyen kihívásokkal és örömökkel jár két örökbefogadott gyermek nevelése. Annak apropóján találkoztunk velük, hogy nemrég egy hiánypótló könyv jelent meg Magyarországon, amely a roma gyerekek örökbefogadásával foglalkozik. Beszélgettünk a kötet szerzőivel is.

"Amikor Gergő megérkezett, harminckilenc voltam. Nagyon sok »szabad gyököm« volt, valakire ráönthető, felesleges szeretetem. Ha Gergőnek három füle lett volna, akkor is elhoztuk volna. Az első pillanattól fogva imádtuk. Őt is, Csengét is. Egy percig sem tipródtunk".

Patrícia és Ferenc két gyereket nevelnek, a nyolcéves Gergőt és az ötéves Csengét. A kislány roma származású, így vált az életük részévé a Romadopt Klub, ami olyan örökbefogadó vagy örökbe fogadni szándékozó szülők klubja, akik vállalnak cigány származású gyereket. A közösséget akkor fedezték fel, amikor még csak várakoztak.

A klub alapítójának, Gubcsi Juditnak és Mártonffy Zsuzsának, az Örökbe.hu oldal működtetőjének – mindketten roma származású gyerekeket örökbefogadó szülők – áprilisban jelent meg a roma gyerekek örökbefogadásáról szóló könyvük A Nap és a Hold gyermekei címmel. Ennek apropóján beszélgettünk velük, illetve tekintettünk be egy örökbefogadó család mindennapjaiba.

Először vissza Patríciáékhoz. A gyerekek az ajtóban várják izgatottan az új látogatók érkezését, és nem igazán lelkesednek azért az ötletért, hogy most inkább játszani vagy rajzolni kéne elmenniük. Kell némi idő, amíg kicsit lenyugszanak a kedélyek, de azért háttérzeneként végig megmarad a gyerekzsivaj.

A pár még az „iWiW fénykorában” találkozott, akkor mindketten harmincasok voltak. Rengeteg közös barátjuk volt, de valahogy sokáig mégsem találkoztak. Mire egyikük odaért egy házibuliba, a másik már elment. Aztán csak megtalálták egymást. Ahogy telt-múlt az idő, és erősödött a kapcsolatuk, szerettek volna gyereket, eleinte vérszerintit, majd, amikor az nem jött össze, orvosi úton is próbálkoztak, ám a lombik sem sikerült. Ezután döntötték el, hogy örökbe fogadnak.

Az örökbefogadás során nem voltak túl válogatósak, a betegségek és az életkor tekintetében is szinte bármit elfogadtak volna. Miért voltak ennyire megengedőek?
...

SEGÍTETTE-E FERENC PÁPA ORBÁN VIKTORT A LÁTOGATÁSÁVAL VAGY MEGNEHEZÍTETTE A DOLGÁT?

SZEGEDI KATTINTÓS
Szerző: SZEKA
2023.05.01.


Sok politikus szerint a morális kérdéseknek nincs helyük az államot irányító emberek gondolkodásában. Nyíltan persze nem hangoztatják ezt, hiszen, azok, akik folyamatosan erkölcsi intelmekkel próbálják saját népszerűségüket növelni, egyben népüket nevelni, nem üzenhetik azt, hogy a morális kapaszkodók nélkül is lehet egy államot vezetni. Orbán Viktor utóbbi 30 éves pályafutása kiváló példa arra, hogy a morális felvetéseket egy vezető általában valamilyen politikai cél elérésére használt fel. Különösen szembetűnő ez most, amikor Ferenc pápa mellett parádézott, noha a katolikus egyház vezetőjével szinte semmilyen lényegi erkölcsi kérdésben nem ért egyet.

Hogyan viszonyuljunk a menekültekhez, a kisebbségekhez, az elesettekhez? Ferenc pápa sokszor foglalt állást ezekben a fontos kérdésekben, és a legritkább esetben egyezett a véleménye a magyar kormányéval. Mégis újra ellátogatott Magyarországra, tárgyalt a kormány legmagasabb rangú tisztségviselőivel, és noha a kormányfő egy közösségi felületen tett megjegyzése kifejezetten otromba viccet csinált egy, a pápa által képviselt álláspontból, a szerepéből nem esett ki, és az előzetes menetrendjének megfelelően bonyolította le magyarországi programjait.

Sokan teszik fel a kérdést, hogy egy kifejezetten liberális nézeteket valló pápa miért tesz gesztusokat egy olyan autokrata, sőt kifejezetten homofób ideológiát valló politikai vezető felé, mint Orbán Viktor? A helyes választ valószínűleg csak magától Ferenc pápától kaphatnánk meg, de azért van néhány opció, melyek közül bármelyik elfogadható, sőt logikus a mostani világpolitikai helyzetben. Ezek közül talán az a legvalószínűbb, hogy a katolikus egyház vezetője magyarok milliói előtt személyesen akarta elmondani, mennyire fontos most olyan emberek támogatása, akiket elűztek az otthonaikból, városaikat lerombolták, gyerekeiket deportálták, és katonáik a szabadságért halnak meg.

Ugyanakkor magas rangú magyar kormánytagok parádéznak Moszkvában, és jelentenek be újabb és újabb stratégiai megállapodásokat Oroszország és Magyarország között...

MIHÁLYI PÉTER: A FIDESZ GAZDASÁGÁTALAKÍTÁSA MÖGÖTT AZ ELITCSERÉRE TETT KÍSÉRLET ÁLL, DE A KÍSÉRLET ELBUKOTT

QUBIT
Szerző: SZABÓ ATTILA
2023.05.01.


Az elmúlt bő száz évben számos kísérlet történt a nemzeti vagyon újraelosztására Magyarországon. Mihályi Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára tavaly októberi akadémiai székfoglaló előadásában ezek közül a legutóbbi kísérletre, a 2010 óta kormányzó Fidesz által létrehozott nemzeti együttműködés rendszerére koncentrált. Az előadás írott változatát április elején tette közzé a Közgazdasági Szemle.

Mihályi szerint az elmúlt bő évtizedben nem mást láthatunk, mint azt, amiről Orbán Viktor miniszterelnök 1998-ban, a Fidesz első hatalomra kerülésekor azt mondta, hogy „több, mint kormányváltás, kevesebb, mint rendszerváltás”. A gazdaságban és a társadalomban nagyon komoly és tudatos átrendezés zajlik már az első Orbán-kormány hatalomra kerülése óta; az elmúlt évtizedben csak a közjogi berendezkedésben alapvető változások mentek végbe.

A kormány

- 2010-ben átszabta a jogalkotási törvényt,

- 2011- ben leváltotta a Legfelsőbb Bíróság elnökét,

- 2013-ban a választási törvények és részletszabályok módosításával csökkentette az országgyűlési képviselők számát,

- 12 év alatt 300 alkalommal módosította a választások lebonyolítására és a pártok finanszírozására vonatkozó szabályokat,

- az Országgyűlés jelentőségét több jogszabály módosításával lenullázta,

- érvénytelenítette a 2012 előtti alkotmánybírósági döntéseket,

- ellehetetlenítette a népszavazás jogintézményét,

- 2022 végéig 1,2 millió külföldön élő magyarnak adott állampolgárságot és ezzel választójogot,

- korlátozta a sztrájkjogot és a civil szervezetek működését,

- a bírák, ügyészek és közjegyzők nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre történő leszállításával, 231 bíró és 107 ügyész azonnali felmentésével, a maga képére formálta az igazságszolgáltatást és a bűnüldözést,

- az Alkotmánybíróság működési rendjének átalakításával ellehetetlenítette a kormányzat alkotmányos kontrollját,

- a legfontosabb közszolgáltatások (közoktatás, egészségügy, közmű-kommunális ellátás) ágazati szabályainak módosításával elérte, hogy az önkormányzatok feladatai és forrásai 30 százalékkal csökkentek, a kiadások GDP-hez viszonyított részaránya 12-13 százalékról 2014-re 7,6 százalékra csökkent, és ezzel Magyarország bekerült a leginkább centralizált országok csoportjába,

Mihályi szerint ez a fajta centralizáció jelentősen átrajzolta Magyarország közjogi térképét, és azt mutatja, hogy a kormányon lévők nem értik vagy legalábbis nem akarják elfogadni, hogy az állam mindenképpen rossz tulajdonos. A közgazdász az állam rossz gazda mivoltát Kornai János fél évszázaddal ezelőtt érvelésével magyarázza, ami szerint a puha költségvetési korlát miatt az erőforrások mindig elfolynak. Ha az állam a gazdája valaminek, akkor az államon belüli érdekeltek törvényszerűen kiharcolják az értelmetlen, pazarló, nem gazdaságos finanszírozást...

FERENC PÁPA: BÁTORÍTSUK MAGUNKAT, HOGY EGYRE INKÁBB NYITOTT KAPUK LEGYÜNK

NÉPSZAVA
Szerző: CZENE GÁBOR
2023.04.30.


Az általunk megkérdezett hívek az együttlét, a spirituális élmény és persze a katolikus egyházfő jelenléte miatt érkeztek a Kossuth téri szentmisére. Kifejezetten pozitív véleményeket hallottunk Ferencről, de azért olyanok is akadtak, akik II. János Pált tekintik kedvenc pápájuknak.


Ember legyen a talpán, aki képes hozzávetőlegesen pontos becslést mondani arról, hányan gyűltek össze vasárnap Ferenc pápa szentmiséjén. Rengetegen. A parkolóvá átminősített Bajcsy-Zsilinszky úton végeláthatatlanul sorjáztak a zarándokokat szállító buszok. A Kossuth tér – amelynek befogadóképessége a hatalmas színpad és az építési terület miatt eleve szűkösebb volt a szokásosnál – jóval a hivatalos program kezdete előtt megtelt. Reggel nyolc óra után már senkit nem engedtek be a fémkordonokkal lezárt területre.

A hívek nagy része a környező utcákban, kivetítőkön követte az eseményeket. Fiatalokat, nyugdíjasokból álló csoportokat és gyermekes családokat egyaránt lehetett látni a tömegben. A rutinosabbak összecsukható székeket hoztak magukkal. A Szabadság téren egy árus a vatikáni zászlót kétezer, a pápa arcképével kombinált, ám lényegesen kisebb magyar lobogót ezer forintért kínálta. Hirtelen ötlettől vezérelve pár perc múlva a tér túlsó oldalán megszólítottunk egy másik árust: a magyar zászlót ő is ezer forintért adta, de ugyanazt a vatikánit már háromezerért.

A Vécsey utca sarkán gyóntatás folyt. A várakozók sorából látszott, hogy szép számmal akadtak olyanok, akik még a szentmise előtt szerették volna megvallani bűneiket.

Miközben a kivetítőkről felvezető zene szólt, megkérdeztük egy nőkből álló társaság tagjait, milyen várakozással érkeztek a szentmisére. Szombathelyről jöttek, az előző estét már Budapesten töltötték. Nem mutattak csalódottságot, amiért nem sikerült közelebb kerülniük a pápához. „Ennek a rendezvénynek a szeretetről kell szólnia, arról, hogy együtt vagyunk” – mondta egy szőke hajú nő.

A társaság „szimpatikus, laza” egyházfőként jellemezte Ferencet, kérdésünkre azonban, hogy melyik a kedvenc pápájuk, többen is azonnal II. János Pált nevezték meg. „Nekem Ferenc” – szólt közbe egy asszony, aki a férjével hallgatta beszélgetésünket. Akadt, aki egyetértően nyugtázta, hogy Ferenc „nyitottabb a világ felé, ő már a mai kor embere”. Abban pedig végképp nem volt semmilyen vita: nagy megtiszteltetés, hogy rövid időn belül másodszor is ellátogatott Magyarországra...

PERINTFALVI: SPIRITUÁLIS MÉREGTELENÍTÉSRE VAN SZÜKSÉGE MAGYARORSZÁGNAK

KLUBDÉLELŐTT / KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: KUN ZSUZSA
2023.04.29.


Az egyre növekvő ellenzéki politikai apátiáról és a politikai erőszak kormányzati legitimálásáról is beszélt Perintfalvi Rita katolikus teológus a Klubdélelőttben.


"Magyarországnak spirituális méregtelenítésre van szüksége. Az emberek jó része ugyanis képtelen már megkülönböztetni a feketét a fehértől, az áldozatot az agresszortól. Legyen szó akár az orosz-ukrán háborúról, akár az egyházi keretek között szexuálisan bántalmazott áldozatokról" – mondta a Klubdélelőtt adásában Perintfalvi Rita. A katolikus teológus, közíró szerint a kormány teljes erkölcsi romlásba taszította az országot. Ahol általános az áldozathibáztatás: sokan a Ukrajnától – vagyis az áldozattól – követelik meg, hogy hagyja abba végre a védekezést, mert akkor béke lesz.

A keresztény egyházakon belül elkövetett szexuális bűncselekményekről is beszélt. Példaként emelte ki, hogy Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek "koholt vádnak" nevezte a papja, azaz Sz. atya ellen felhozott vádakat, amelyek már három kislány is tanúsít. Tette ezt úgy, hogy nem találkozott sem az áldozattal, sem a szüleivel. Ma viszont az érsek találkozik Ferenc pápával, és Perintfalvi nem biztos benne, hogy neki önként beszámol az ügyről.

Perintfalvi és pszichológus barátja, Heves Andrea lassan két éve működtetnek egy áldozatvédő csoportot, akikkel együtt levelet írtak Ferenc pápának, hogy nagyon szeretnének találkozni vele. De erre úgy tűnik, a magyar látogatás idején nem lesz mód, hiszen még a tervezett áldozatokkal való pannonhalmi találkozást is törölték a programból.

Perintfalvi az egyre növekvő ellenzéki politikai apátiáról és a politikai erőszak kormányzati legitimálásáról is beszélt (köztársasági elnöki kegyelem Budaházynak). Ő maga is jogerősen elveszített egy pert, amiben az őt „teológus bőrbe bújt sátánnak” tituláló Magyar Nemzet ellen indított, csupán azért, mert ő teológusként áll ki az emberi jogokért. Amit éppen nemrég Esélyegyenlőségi díjjal jutalmazott a Magyar Tolerancia Egyesület.

Ezért Perintfalvi szerint Ferenc pápára nagy feladat vár: amiről Ezékiel próféta beszélt, ez megint egy olyan kor, ahol „ki kell venni a kőszívet az emberekből és hús szívet kell tenni a helyére”. Kemény kihívás ez 2023-ban Magyarországon.


IDŐBŐL KIFUTÓ ERASMUS-PÁLYÁZAT, MÉRLEGEN A MODERN VÁROSOK PROGRAM, ÚJABB KÍNAI BANK BUDAPESTEN

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA
2023.04.30.


Johannes Hahn szerint a magyar kormány kezében van a diákok sorsa. Mérlegen a Modern Városok Program: hatalmas különbségek a megvalósításban. A budapesti telephelyet nyitó kínai bank adott hitelt a letelepedési kötvényeseknek. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.

Johannes Hahn szerint a magyar kormány kezében van a diákok sorsa

Johannes Hahn, az Európai Unió költségvetésért felelős biztosa a Szabad Európának adott interjújában felszólította a magyar kormányt, hogy mielőbb rendezze a közalapítványi kuratóriumok kérdéskörét, ugyanis fennáll a kockázata, hogy így magyar diákok majd maradnak ki az Erasmus-program következő, téli szemeszteréből. „Mély aggodalommal tölt el a dolgok állása. Kifutunk az időből. A közalapítványi kuratóriumok ügyében nincs semmilyen kétértelműség, és nem is túl bonyolult megtalálni a megoldást” – fogalmazott.

Mérlegen a Modern Városok Program: hatalmas különbségek a megvalósításban

Most, hogy Lázár János egy interjújában mintegy mellesleg bejelentette a Modern Városok Program leállítását, megnéztük, hogy mi valósult meg a huszonhárom megyei jogú városnak tett kormányzati fejlesztési ígéretekből. E szerint összességében elmondható, hogy a program pozitív kezdeményezés volt, amelynek megvalósítása azonban erősen felemásra sikerült.

A budapesti telephelyet nyitó kínai bank adott hitelt a letelepedési kötvényeseknek

A Kínai Építési Bank hitelezett azoknak a kínaiaknak, akiknek nem volt pénzük arra, hogy részt vegyenek a magyar letelepedésikötvény-programban, sőt még arra is lehetőségük volt, hogy féláron jussanak hozzá a magyar letelepedési engedélyhez. Orbán Viktor személyesen köszöntötte a bank elnökét. Surányi György szerint nem használ sokat, de nem is árt a kínai bank jelenléte a magyar gazdaságnak.

Még nem zárult le a vita az Európai Bizottságon belül a magyar igazságszolgáltatási reformcsomagról


Noha Varga Judit igazságügyi miniszter technikai szintű megállapodásról számolt be a helyreállítási és a kohéziós forrásokhoz hozzáférés miatt lényeges igazságszolgáltatási reformcsomagról, az európai bizottsági eljárás még nem ért véget – erősítette meg a brüsszeli testület szóvivője. Információink szerint még eldöntésre vár, hogy – miként a magyar kormány, úgy tűnik, kész ténynek veszi – a biztosi testület politikailag is jóváhagyja-e a négy fő kérdés köré épülő magyar csomagot, amely az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítésére irányul.

Mindenkinek kínál valamit a brüsszeli fiskális reform

Az eddiginél rugalmasabb és egyszerűbb gazdasági kormányzási keretre terjesztett elő jogszabályi javaslatot az Európai Bizottság, jobban figyelembe véve az egyes tagállamok speciális helyzetét a célok meghatározásánál, azonban a szabályok szigorúbb betartása és kvázi automatikus szankciók árán. Az új szabályrendszer középpontjába az államadósság fenntartható csökkentését állítanák Brüsszelben.

Levél az EP-ből a tagállamoknak a hetes cikk szerinti eljárás felgyorsítása érdekében


Az Európai Unió huszonhat tagállamának írt közös levélben sürgeti a Magyarországgal szemben folyó, hetes cikkely szerinti eljárás felgyorsítását a magyar jogállamisági helyzetről készült európai parlamenti jelentés szerzője és négy árnyék-jelentéstevője. Ebben egyebek mellett hathatós intézkedések meghozatalára szólítottak fel, mielőtt Magyarország 2024 második felében átvenné az EU féléves soros elnökségét.

Három éve nem sikerül kideríteni, hogy hová tűnt 2,2 milliárd forint közpénz

Három éve nyomoznak a hatóságok egy 2,2 milliárdos költségvetési csalás ügyében. A történet egyik főszereplője a Miniszterelnökség háttérintézménye, a nemzeti sírkertek gondozására alakult Nemzeti Örökség Intézet, amelynek több munkatársát is letartóztatták. Mára mind szabadlábon vannak, és a nyomozást meghosszabbították. A történet hátteréről Horn Gabriella beszélt podcastsorozatunkban.

Ligeti Miklós: „Azért, mert van egy Integritás Hatóságunk, a Népszabadság nem fog újra megjelenni”

A Transparency International korrupcióérzékelési indexe alapján Magyarország 2022-ben az Európai Unió legkorruptabb állama volt, innen már nincs lejjebb – jelentette ki a Szabad Európának adott nagyinterjújában Ligeti Miklós, a szervezet jogi igazgatója, aki szerint a korrupció globális szintjén Magyarország Kelet-Timorral és Vietnámmal van holtversenyben.

„Fizetjük minden hónapban a tb-t, fizetünk eleget” – a Fidesz és a jóléti állam

Mennyire építette le az állam jóléti funkcióit a Fidesz az elmúlt évtizedben? Hogy állunk ezzel a régióban? Neoliberalizmusa azt is jelenti-e, hogy cserében kicsi és olcsó államot működtet? Összegzés sok grafikonnal.

Mol-hulladékkoncesszió: háromszorosára emelkedhet az eddig fizetett díj összege


Kínából rendelt pólókat árul a neten, importált függönyt az üzletében? Akkor egy hete maradt arra, hogy regisztráljon a Mol hulladékos cégénél, júliustól pedig új díjat is fizethet a textiltermékek után, és egy csomó adatot kell rögzítenie, kezelnie és átadnia a hulladékkezelő cégnek. Ekkor indul ugyanis az új hulladékgazdálkodási rendszer, miután a kormány harmincöt éves koncessziós szerződést kötött a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-vel.

Magyarország az orosz dezinformációs tevékenység kiemelt célpontja

Fokozott beavatkozás és információmanipuláció várható a 2024-es európai parlamenti választások előtt, aminek leküzdéséhez megfelelő finanszírozás kell az EU és a tagállamok részéről, de arra is szükség van, hogy a kormányok kizárják a magas kockázatú országok gyártóitól származó berendezések és szoftverek használatát – többek között ez áll abban az európai parlamenti jelentésben, amely Magyarországot is kockázati tényezőként, az orosz befolyás felvonulási terepeként azonosítja.

Először sérült az EU "Ukrajna mindenek felett" elve a gabonaügyben

Bár jogsértő lépés, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország is úgy döntött, hogy átmenetileg kitilt a piacáról egyes ukrajnai mezőgazdasági termékeket. Podcastunkban körbejárjuk, miért hátrányos az ukrán gabonadömping, miért reagált lomhán az Európai Bizottság, és mi volt a lengyelek váratlan húzása.

Aknamezőkön termelnek az ukrán gazdák – gyakran az életükbe kerül


Az elmúlt hetekben nagyon sok szó esett az ukrán gabonáról, leginkább azért, mert az EU-s országok raktáraiban felhalmozott áru értékesítése veszteséget okozott a helyi gazdáknak. Az Európai Parlament vendége volt az ukrán tárcavezető-helyettes, akinek beszámolója rávilágított arra, milyen körülmények között működik jelenleg az ukrán mezőgazdaság, de az is kiderült, hogy a termékek értékesítése piaci körülmények között nincs tekintettel a gazdák nemzetiségére.

Szankcionálnák a kormányokat, amelyek nem hajtják végre a Putyin elleni elfogatóparancsot


Néhány éve még a Karmelita kolostorban látta vendégül Orbán Viktor azt az észt politikust, aki most azt követeli, hogy vonják meg az uniós támogatásokat mindegyik kormánytól, amely nem hajlandó letartóztatni Vlagyimir Putyint, ha a területére lép. Az Európai Parlamentben a kényszerdeportált ukrán gyerekek ügye megidézte a múltat: olyan képviselők is felszólaltak, akiknek a családját évtizedekkel ezelőtt a Gulagra hurcolták.
Joe Biden bejelentette indulását a 2024-es amerikai elnökválasztáson

A hivatalban lévő, most nyolcvanéves amerikai elnök arra kérte a szavazókat, hogy magas életkora ellenére adjanak neki még négy évet a beiktatása óta elkezdett munkája befejezéséhez. Elemzők szerint a Demokrata Párt jelöltségének megszerzéséig sima az út, ugyanis egyelőre nincsenek komoly riválisok, az elnökválasztás azonban várhatóan rendkívül éles lesz a megosztott országban.

Kínát felháborítja a technológiai ambícióit fenyegető amerikai csipkorlátozás

Feldühítették a kínai vezetőket a fejlett informatikai csipek gyártásához szükséges technológiához való hozzáférést korlátozó amerikai erőfeszítések. Úgy tűnik, most azzal küzdenek, hogy hogyan tudnának visszavágni anélkül, hogy saját távközlési, mesterségesintelligencia- és más iparágakra vonatkozó ambícióik sérülnének.

VÁSÁRHELYI MÁRIA: 2010 ÓTA TÖRVÉNYEK ÁLTAL „ABUZÁLT”, BÁNTALMAZOTT ORSZÁGBAN ÉLÜNK

HÍRKLIKK / INTERJÚ
Szerző: MILLEI ILONA
2023.05.01.


A Fidesz kormányzása ideológiailag a Horthy-korszakra, módszereiben a Rákosi-korszakra emlékeztet – véli Vásárhelyi Mária. A szociológus szerint minden nappal védtelenebbek vagyunk, és minden törvény a demokratikus jogaink korlátozásáról szól. Úgy véli, a társadalomban meglévő kis elégedetlenségek összeadódnak majd, és egyszer olyan ellenállássá szerveződnek, ami megdönti ezt a rendszert. Minderről annak kapcsán beszélgettünk, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter kijelentette, Magyarországon lesz a legszigorúbb gyermekvédelmi szabályozás Európában, mert „számunkra nincs kompromisszum a gyermekvédelemben”. Eközben a tervezett státusztörvény még több jogtól fosztja meg majd a pedagógusokat, és bár Novák Katalin ugyan visszaküldte a parlamentnek azt a törvényt, amely egyebek között „kötelezővé teszi a gyermekeket nevelő, azonos nemű párok feljelentését”, de azért ne legyen kétségünk némi huzavona után azt is elfogadják.


Törvények által „abuzált”, bántalmazott ország leszünk, miközben a fékek és ellensúlyok a távolba vesztek?

Nem leszünk, tulajdonképpen már rég, éppen 2010, a médiatörvény elfogadása óta azok vagyunk. Azóta minden egy abúzus a demokraták számára. De én még idesorolnám azt az elfogadásra javasolt Fidesz törvénymódosítást is, amely szerint a rágalmazás vagy a becsületsértés csak a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadása esetén lehetne büntethető. Vagyis teljesen megszüntetné a mocskolódás és a hazudozás jogi korlátait, amiben a Fidesz-média él. Még mindig túl sok pert nyertek azok, akik sérelmezték, hogy hazugságokat terjesztenek róluk, vagy mocskolják őket, megsértik az emberi méltóságukat. Tehát a Fidesz ezt a jogi korlátot is lebontja, és ettől kezdve teljesen szabadon lehet hazudozni és mocskolódni, hiszen az új törvény arról fog szólni, hogy csak kiemelkedően súlyos esetekben lehet ilyesmiért büntetni és büntetést kiszabni.

Így majd nem kell beolvasni egy nyertes per után a helyreigazításokat sem…


Így sem olvassák be. Mint látjuk, Juhász Péter esetében például 16-szor kellett volna beolvasni, ebből egy sem történt meg. A médiahatóság pedig, amelyik, ha a független médiáról van szó, akkor azért is képes büntetni, hogyha a pályázat üres hátsó oldalai nincsenek beszámozva, arra a füle botját sem mozgatja, hogy a TV2 folyamatosan törvénysértően jár el. Már minden nappal védtelenebbek vagyunk, és minden törvény a demokratikus jogaink korlátozásáról szól. Mind az abúzus jogát terjeszti ki, most nem beszélve a családon belüli erőszakkal szembeni állami közönyről, és az összes tényleges abúzussal szembeni tehetetlenségről...

FERI BÁTYÁM NYOMORÚSÁGA

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.05.01.


Kovács Ferenc üveges szemekkel ült a kocsmában, nézte a légyszaros ablakot, és melenkolikusan gondolt vissza arra az időre, amikor még Feri bátyám volt. Nem volt olyan rég, bő másfél esztendeje, amikor ugyanitt ücsörgött egy októberi napon Vele, s amikor Ő mondta egyenesen neki azokat a szavakat, amitől akkor sztárrá lett, s ami után azonban lassan a falu práiája is. Úgy emlékezett a bársonyos kappanhangra, mintha ma hallotta volna, a fülében csengett még, s éppen azért, mert milliószor nézte, hallgatta újra az egészet.

Azt mondta neki akkor Ő, hogy „Van egy nyugdíjprémium, amit fognak kapni, Feri bátyám. Novemberben egy nyolcvanast, és a következő évben pedig február közepén szerintem meg fog kapni egyhavit. Még azért küzdenem kell kicsit, mert ne kétheti legyen, hanem egyhavi, de rajta vagyunk a szeren. Ott loholok a pénzügyminiszter nyakán.” Kovács Ferenc pedig megkapta a nyolcvanat, és olyan szép volt a világ, mintha az Isten csak rá tekintett volna minduntalan, és a nap is csak az ő egén szórta volna áldásait.

Mert mindenki megkapta akkor a nyolcvanat, az összes cimbora az ivóban, és Kovács Ferencre úgy néztek akkor, mint a jó hír hozójára, aki kapcsolatban van Vele, aki gondoskodik mindahányukról szerető és jóságos apaként, hogy teljen levesre meg kenyérre, és fröccsre, hogy csinálhassanak ricsajt. Mert jött a nyolcvan meg aztán az egyhavi, mert ezek szerint Ő jól loholt a pénzügyminiszter nyakán, úgy éltek ők akkor itt a kocsmában, mint akik sose halnak meg, gyöngyözött a pára a förccsöspohár oldalán, szép volt a világ.

Nem is volt kérdés aztán ezután, kire szavaznak, amikor szavazni kellett, mint jó katonák, igaz a kultúr’ máskor nyitva nem volt, de azon a vasárnapon igen, és plébános uruk is olyan szépen mondta mind a többieknek is, hogy kire kell a voks, ugye tudják, különben visszajön a patás, akinek a nevét se mondjuk ki inkább, aki nem adott nyolcvanat, viszont a migráncsok barátja, és kilöveti az emberek szemét, sőt, a nemzetére tör. Rend szerint le is zajlott minden, volt egy kis krumpli is ajándokul előtte, s bár a falut fölverte a gaz, de kicsire nem adunk.

Amikor aztán eljött az április, és győzött megint Ő, de nagyon, elfogyott a nyolcvan is, meg a plusz nem fél, hanem egyhavi, a falu fölött megjelent a borulat. Először bezárt a bolt, aztán a posta, a busz ritkábban járt, minden elkezdett drágulni, de nagyon, s bár tudták, hogy mindezt az okozza, akinek a nevét se lehet kimondani, az elhibázott szankciók meg az ukránok, de egyre kevésbé volt ez vigasz, igaz, a remény még megmaradt. Jenő volt a jani az ivóban, akinek a londoni fia befizetett ilyen telefonra, aminek képe is van, és azon nézték a világot.

Minden napra üzent nekik valamit Ő, szépet okosat és bíztatót, látták Őt harcba indulni majd győztesen térni meg, de június táján, amikor a pénzecske emléke is kezdett halványulni, és úgy kellett kicentizni a fröccsre valót, hogy csináljanak ricsajt, egyre többször emlékeztek meg úgy az elveszett Paradicsomról, hogy újra meg újra megnézték a jelenetet, ahol Ő a Kovács Ferencnek Feri bátyámként beígéri a nyolcvanat meg az egyhavit, ha sikerül neki azzal a pénzügyminiszterrel kiegyezni a népéért. És egyre többször néztek furán Kovács Ferencre.

Az ezt követő télen már fáztak is egy kicsit, és unták a farhátat is, amit az asszonyok eléjük adtak, a fröccs se volt olyan finom, meg egyre kevesebb lett, és ekkor kezdték a legyek is összeszarni az ablakokat, mint akik ugyanúgy kiábrándultak a világból, mint az emberek. Ők pedig nézték a Jenő csodatelefonját a napi üzenetekkel, aztán újra a Feri bátyámos jelenetet kifulladásig, de, míg régebben megéljenezték Kovács Ferencet, mint akinek köze lett volna a nyolcvanhoz meg az egyhavihoz, ma már egyre furábban pislogtak rá.

S míg a Feri bátyám névnek, amit Tőle kapott akárha keresztség, volt valami jó zamata a kocsmában, így másfél év múltán keserűség vegyült bele. Mintha Kovács Ferenc tettestárs lett volna abban, hogy megállt az idő a faluban, sőt, visszafelé haladt, mintha ő is tehetett volna arról, hogy a diadalmi jelentéseket senki nem érezte a bőrén, sőt, egészen mást érzett, mert tudjuk, milyen az, amikor elfogy a fröccs, mert az asszony nem ad rá vagy keveset, ettől olyan nyúlósan szomorú lesz a világ, hogy alig is lehet elviselni a nyomását.

Tudni lehetett, hogy egyszer baj lesz, de, hogy mekkora és milyen, azt nem igazán. Csak benne volt a levegőben a történés szaga és vibrálása. Vasárnap aztán, amikor a pápa miséje után Ő újra üzent a Jenő telefonján, és azt üzente, hogy „Imádkozzunk magyar hazánkért, hogy a feltámadott Megváltó öröme adjon nekünk megújulást és jövőbe vetett reménységet!”, s ahogyan a Jenő ezt felolvasta a most már minden mindegy lemondó indulatával nézett mindenki Kovács Ferencre vészjóslóan Feri bátyámnak nevezve őt.

A kocsma minden keserűsége benne volt abban, ahogyan Kovács Ferencet térdre kényszerítették, mondták neki, hogy Ő üzeni, bazd meg, a cimborád, Feri bátyám, azaz, térdre imához. Így Kovács Ferenc letérdelt az ivó mocskos kövére, és ordították neki, hogy imádkozzon, de nem tudott, ilyesmit ő nem ismert, soha nem is érdekelte, s ahogyan könnyező szemein át nézte a többieket, akik vicsorogtak, a zsíros fülével hallgatta az indulatokat, azon gondolkozott, mi történik, miért történik és ki az oka. De még ekkor sem jött rá.