KLUBRÁDIÓSzerző: KÁRPÁTI JÁNOS2023.04.12.
A budapesti kormány azt hirdeti, hogy meg kívánja védeni a kárpátaljai magyarokat, de vajon ők akarják-e ezt? – teszi fel a kérdést a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
A nemzetközi hírmédia nagy terjedelemben foglalkozik a Szijjártó Péter által Moszkvában megkötött energetikai megállapodásokkal – a további gázszállítások biztosításával, illetve Paks II. megépítésének megújított finanszírozási terveivel. A Bloomberg amerikai gazdasági hírügynökség szerint ezek az ügyletek újra megerősítik, hogy Budapest és az Európai Unió többi része között szakadás következett be az Ukrajna elleni orosz invázió nyomán. Orbán Viktor miniszterelnök azon dolgozik, hogy növelje országa függését az orosz energiaellátástól, miközben más EU-tagok szabadulni igyekeznek – írja a Bloomberg.
A Paks-II-ről szóló megállapodások módosítása jöhet, ha az EB elfogadja
A Reuters ismertetése kitér arra, hogy a magyar külgazdasági és külügyminiszter az Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettessel folytatott megbeszélése után bejelentette: a Mol a Barátság vezetéken továbbított orosz kőolaj tranzitdíját közvetlenül a csővezeték ukrajnai szakaszát fenntartó Ukrtransznafta vállalatnak fogja fizetni. Az ukrán cég a Reuters múlt hónapban szerzett értesülése szerint arról tájékoztatta a Transznyefty orosz vezetéküzemeltetőt, hogy a maga részéről a tranzitdíj emelését tervezi. Ami a Paks-II-ről szóló megállapodások módosítását illeti, azt Szijjártó közlése szerint az Európai Bizottságnak még jóvá kell hagynia.
Mély a repedés Washington és Budapest közt
Szintén Magyarország és a Nyugat közötti szakadás témakörébe tartozik, hogy a Wall Street Journalnek, az amerikai üzleti körök vezető lapjának a cikke szerint a kiszivárgott amerikai titkosszolgálati anyagok egyike, egy CIA-helyzetértékelés kitér arra: Orbán Viktor magyar miniszterelnök az Egyesült Államokat a Fidesz három fő ellenfelének egyikeként említette. Ez – írja a a Wall Street lapja – aláhúzza, mennyire mély az a régi keletű repedés, amely elválasztja Washingtont a NATO-tag, de orosz és kínai kapcsolatait egyre inkább védelmező Magyarországtól.
Bizalom helyett kontroll
Az, hogy Ausztria időben újra meghosszabbítja az ellenőrzést magyar és szlovén határszakaszán, ellentmond a közösségi szellemnek, ezért az osztrák kormánynak kreatívabb megoldást kellene találnia – írja kommentárjában Thomas Mayer, a bécsi Der Standard munkatársa. A szerző szerint az európai politikának aligha van vitatottabb és tökéletlenebb területe, mint az úgynevezett közös migrációs politika, amelybe beleértendő a belső határok nyitottsága és a külső határok ellenőrzése. Csaknem az összes tagállamnak problémái vannak ezzel, és ritkán értenek egyet az uniós intézményekkel. A közösség 24 évvel azután, hogy megteremtette úgymond a szabadság, biztonság és jog térségét, ma is távol van a kitűzött céltól, nevezetesen attól, hogy értelmesen szétválasszák egymástól a szabályozott bevándorlást, a menekülteknek nyújtott menedéket és az illegális migráció, illetve a csempészmaffia elleni küzdelmet – állapítja meg a kommentátor.
Emlékeztet arra, hogy ennek következményeként a 2015-ös migrációs hullám óta egyes tagállamok ellenőrzést vezettek be bizonyos határszakaszaikon. Ezt Németország kezdte, Ausztriában pedig az egymást követő, különböző politikai színezetű kormányok folytatták a gyakorlatot. Most ismeretessé vált, hogy májusban Gerhard Karner belügyminiszter x-edszer is indítványozni fogja a határellenőrzés további folytatását a magyar és a szlovén határon. Ehhez az Európai Bizottságnak hozzá kell járulnia. A brüsszeli testület tavaly decemberi értékelése szerint Ausztriát különösen súlyosan érinti az irreguláris migráció. Az alapvető problémán azonban ez nem változtat – írja a Der Standard szerzője –, hiszen a bizalmat kontrollal helyettesítik, márpedig ez nem a nyitott társadalom megalkotóinak a szellemisége.
A kárpátaljai magyarok akarják-e, hogy orbán védje őket?
Végül röviden arról, hogy Niklas Zimmermann, a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerkesztője Kárpátalján – Beregszászon, Ungváron, Munkácson – járt, és onnan keltezett írásában kiemeli: Orbán Viktor ugyan a támadó Oroszország és a védekező Ukrajna harcát két szláv ország háborújaként jellemzi, amely úgymond nem a mi háborúnk, a valóság azonban mást mutat, így például kárpátaljai magyarokból verbuválódott saját zászlóalj is harcol Ukrajnáért. A budapesti kormány azt hirdeti, hogy meg kívánja védeni a kárpátaljai magyarokat, de vajon ők akarják-e ezt? – teszi fel a kérdést a német lap helyszíni tudósítója.
ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ
