PUPU BLOGJASzerző: PuPu2023.04.08.
Kedves Ellenzék - mínusz DK!
Nyúl Győző vagyok, foglalkozásomat tekintve húsvéti nyúl, jelenleg svarcban dolgozó tojásfestő.
Elnézést kérek mértéktelen és eléggé el nem ítélhető bátorságomért, hogy tehetséges ellenzékünket országrondító munkájában feltartom, de hát a nyúl sem tud kibújni a bőréből, legfeljebb kifordítják belőle, amitől mentsen meg engem Minden Nyulak Ura!
Grafomán nyúl vagyok, hajdan - bár egyoldalú, de mégis hasznos levelezésben álltam magával szeretett M iniszterelnök Urunkkal.
Alázatos kérésekkel fordultam hozzá, de legnagyobb bánatomra az azóta eltelt tuizenegy évben nem következett be pozitív fordulat nemzetségem életében, hacsak azt nem tekinthetem annak, hogy a rókák egy része vörös bundáját narancssárgára cserélte.
Nem mondom, esztétikailag ezt lehetne akár eredménynek is értékelni,
de sajnos egyetlen ravaszdi sem tért át a vegán étrendre, új bundájában is ránk feni a fogát, nemzetségem legnagyobb bánatára.
Már csak abban reménykedhetünk, hogy egyszer feltűnik a politikai palettán egy zöld bundában pompázó róka, de attól tartok attól sem a karalábénkat kellene féltenünk, inkább saját kis életünket.
És semmi biztosítékunk nincs arra, hogy a zöld bundát nem Miniszterelnök Urunk családi ellenőrzése alatt álló divatügynökség tervezte, és nem a poliészter (vagy hogy is hívják, aki mindenhez is ért) miniszter családi szabósága vitelezte ki, mint a Rendőrség oly ízléses egyenruháit.
Nem is méltatlankodnék, hiszen a karma az karma, nekünk nyulaknak ezt dobta a gép, és már akkor is boldogok vagyunk ha hozzájutunk egy-egy fonnyadt sárgarépához, salátához, de sajnos meg vagyunk tömegmanipulálva.
Elhittük nektek azt a sok süketelést, melyet fáradságos munkával halomba hordtatok nekünk, elhittük, hogy értünk dolgoztok.
Sajnos ma már a legbátrabb nyúl sem reménykedik bennetek, hiszen másfél évtizede azzal traktáltok bennünket, hogy majd ti megváltjátok ezt a csodálatos nyuszirétet, melyen hajdan oly vidáman ugráltunk, de eredmény semmi.
Vannak ugyan néhányan, akik azt mondják, hogy a szándékot kell értékelni, és ti jót akartok, de egyre inkább az a benyomásom, hogy leginkább csak magatoknak akartok jót.
Belátom, ez is egy szép cél, politikusnak lenni jobb, mint karosszéria-lakatosnak, annak ugyanis püfölni kell a fémet, a politikusnak meg elég pofázni, azt pedig - Moldova szerint - fekve is lehet.
Mégis, talán itt lenne az ideje annak, hogy visszatérjetek hajdani hivatásotokhoz és két kezetek munkájával keressétek meg a kenyereteket, ha már az agyatokkal erre képtelenek vagytok.
Tudjátok, bennünket naponta fenyeget az éhenhalás veszélye, a hidegben lefagynak a füleink, a karalábé egyre drágább, a bogyók, melyekkel fizetni szoktunk egyre kevesebbet érnek, a világ megbolondult körülöttünk.
Már ezerszer elmondtuk, hogy nem mi akarjuk vinni a puskát, de ha ez így megy tovább, lehet, hogy mégiscsak kell cipelnünk egyet-egyet, vagy más rétek elfoglalása, vagy a sajátunk védelme céljából, de az is lehet, hogy ledobják a fejünkre a Nagy Céklabombát, oszt akkor annyi nekünk, de még a rókáknak is.
És akkor ti meg torzsálkodtok, ahelyett, hogy kitépnétek a róka farkát tövestől...
HÍRKLIKKSzerző: HÍRKLIKK2023.04.10.
Soha nem látott mélységű válság előtt állunk, ha életbe lép a pedagógusokat érintő státusztörvény. Fel fogja forgatni az oktatási rendszert, amely már eddig is rengeteg sebből vérzett, és akik bennmaradnak, azok nagyon rossz helyzetbe kerülnek, pedig eddig sem volt könnyű nekik – mondta a Klikk TV Mélyvíz című műsorában Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom aktivistája, akit egyébként elbocsátottak a Kölcsey Gimnáziumból, és akinek munkaügyi pere április közepén kezdődik.
Ilyen nehéz helyzettel még nem nézett szembe a pedagógustársadalom, a státusztörvény és a teljesítményértékelési rendszer gyakorlatilag rabszolgasorba taszítja azokat, akik bent maradnak a rendszerben és várható, hogy felmondási hullámot fog gerjeszteni – mondta a pedagógus. „Most a fő cél megakadályozni azt, hogy a törvénytervezet a parlament elé kerüljön, mert ha odakerül, hipp-hopp megszavazzák, a köztársasági elnök aláírja és bevezetik, annak ellenére, hogy szakmai szervezetek nem értenek vele egyet.”
2022 megmutatta, hogy vannak, akik mernek lépni és tiltakozni, megszületett a diákokkal és a szülőkkel egy minőségi egység, ehhez kellene a mennyiségi egység, hogy szintet lehessen lépni – tette hozzá. „Hogy ezt miképpen befolyásolja az elfogadásra váró státusztörvény, ami aljas és sunyi módon köti még inkább gúzsba azokat, akik bent maradnak a rendszerben, nem tudni.”
Törley Katalin felhívta a figyelmet arra, hogy még a jogászok szerint is hiányos a státusztörvény, ki lehet ragadni példákat arra, amelyek igazolják, hogy ez bosszú mindazért, ami tavaly történt. „A pedagógusokat munkajogilag sokkal nehezebb helyzetbe teszik, mint bármelyik más munkacsoportot Magyarországon. Diszkriminatív tehernövelés, hogy a heti 40 óra munkavégzést akár 48 órára is felemelhetik, holott a negyven órás munkarend mellett a tanárok többsége 50 óránál is többet dolgozott, hogy elvégezhesse mindazt a munkát, ami számára elő volt írva. A helyettesítések számát is megemeli, és egy csomó olyan jogot elvon a tanári közösségektől, amelyeket már eddig is súlyosan megnyirbáltak. Az éves munkatervről, a pedagógiai tervről eddig a tanári közösség döntött, most már az intézményvezető és a tankerület. Ezek súlyosan csorbítják az eddig is elégtelen autonómiát. A törvény szerint a tanárok öncenzúrára kényszerülnek, a munkaidejükön kívül sem nyilatkozhatnak kritikusan az oktatási rendszerről, a telefonjukat, laptopjukat megfigyelheti a munkáltatójuk.”...
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINESzerző: Amerikai Népszava2023.04.09.
Erdő Péter bíboros és esztergomi érsek, a húsvét alkalmából Ferenc pápa április végi magyarországi látogatásáról ezt mondta az MTI-nek: “a program – amelyben szegényekkel, menekültekkel, hajléktalanokkal és beteg gyerekekkel való találkozás is szerepel – kifejezi, hogy a Szentatya közösséget vállal a szenvedő emberrel, a halmozottan beteg gyerekek pedig különösen közel állnak a szívéhez. A pápa látogatása emellett a figyelem és az elismerés jele is a magyar nép iránt.”
A pápalátogatás nem elismerés a magyar népnek, legfeljebb erős kritika a magyar népet elnyomó diktatúrával szemben, amely így is propagandacélokra akarja felhasználni a pápa látogatását. Ezt erősíti Erdő Péter nyilatkozata is. Ferenc pápa ugyanis csupa olyan emberrel találkozik Magyarországon, akik az Orbán-rezsim számkivetettjei, üldözöttei, elhanyagoltjai, bántalmazottjai. Ha van valami, ami tökéletes ellentéte Orbán Viktor rendszerének, az a szegények, a menekültek, a hajléktalanok és a beteg gyermekek támogatása és oltalmazása.
Magyarországon a gazdag, a befolyásos, az egészséges és az erős emberek kultusza virágzik, ezt sugallja az uralkodó elit, mely a közvagyon elsajátításával királyi színvonalon él és dőzsöl. Azt hiszik, ők az erősek és gazdagok, pedig ők a legszegényebbek. Az ilyenekről mondja a Biblia: “Mivel ezt mondod: Gazdag vagyok, és meggazdagodtam és semmire nincs szükségem; és nem tudod, hogy te vagy a nyomorult és a nyavalyás és szegény és vak és mezítelen.” A pápa nem hozzájuk jön, a sanyargatókhoz, hanem az ő áldozataikhoz. Bennük lát értéket.
A pápa ezzel példát mutat a magyar népnek, hogyan kellene viszonyulniuk a szegényekhez, a menekültekhez, a hajléktalanokhoz, a betegekhez, akik nem jutnak megfelelő kórházi ellátáshoz, a beteg gyerekekhez, akikről nem gondoskodnak kellőképpen, hanem ezek helyett az elnyomóikat imádják, őket utánozzák, az ő hazugságaikra viszket a fülük. A világtörténelem első keresztény pápája (aki liberális társadalmi értékeket vall, bizonyítva, hogy keresztény ember társadalmi-politikai értelemben csak liberális lehet) egy diktatúrába érkezik, de nem a diktátort dicsőíti és emeli fel.
Mégcsak nem is a magyar népet, amely mindezt szó nélkül tűri. A magyar nép nem tett semmi olyat, ami elismerést érdemelne, ezt legfeljebb a zsarnokaik, s azok vazallusai mondják nekik, hogy még tovább uralkodhassanak rajtuk. Közéjük tartozik az esztergomi bíboros, Erdő Péter is, aki a legfelvilágosultabb főpapnak számított a megválasztásakor a magyar katolikus egyházban, a sok középkorból itt maradt magyar püspök között. De a keresztény pápához nem méltó.
Nem véletlenül gyalázza a Nemzeti Együttműködés Rendszerének minden rendű és rangú potentátja a római pápát, mert a pápai trónon jelenleg nem egy “katolikus”, hanem egy keresztény ember ül. Vagy csak egyszerűen normális, ami a katolikus klérusban olyan ritka, mint a fehér holló, s ha közöttük valaki normális, az már kereszténynek látszik. De erős a gyanú, hogy Róma a legutóbbi pápaválasztáson mellényúlt, mert tévedésből keresztény embert választott a Vatikán élére, amely az egyház és az állam tökéletes összefonódásának példája: állam és egyház egyszerre.
Ferenc pápától távol áll az a fajta személyi kultusz, hamis tömjénezés, ájtatoskodás és pátosz, ami Erdő Péter szavaiból árad. Ferenc pápa nem isteníti magát, nem beszél úgy magáról, ahogy Lenin elvtársról beszéltek Kövér László és elvtársai, hogy Lenin elvtárs szívéhez különösen közel álltak a gyerekek, hát még a beteg gyerekek. Ferenc pápa normális, a beteg gyerekek számára nem vallást és képmutatást jelentenek, hanem létező bajt és problémát, nem a vallásos kenetesség és képmutatás hamis eszközei, hanem segítségre szoruló emberek...
TRANSTELEXSzerző: GÁL LÁSZLÓ2023.04.09.
Erdély már évszázadok óta soknemzetiségű, sokvallású terület. Ennek megfelelően a húsvéti ünnepek is sokfélék. A korábbi években, még a transindexes időkben, az Azopan Fotóarchívum segítségével több erdélyi település húsvéti szokásait is felidéztük. Láthattuk a parajdi húsvéti hajnalozást, felidéztük az apácai kakaslövés történetét, illetve a rigmányi határkerülésről is volt már szó. Most nem egy település szokásait mutatjuk be, hanem húsvéti pillanatokat idézünk meg szerte Erdélyből és olyan tavaszi napokat, amikor az időjárás is együtt tartott az ünneplőkkel.
A mostani válogatásba nem csak az Azopan Fotóarchívumból választottunk képeket, a magyarországi Fortepannak is van néhány szép erdélyi húsvéti fotója, illetve a Renascendis Egyesült is működtet egy fotóarchívumot – igaz, jelenleg csak a Facebookon elérhetők a fényképeik – ahol leginkább az egykori Királyföld egykori vizuális emlékeit mutatják be. Kezdésnek itt van néhány klasszikus húsvéti fotó az 1944-es kőrösfői locsolásról...
NÉPSZAVASzerző: VONYÓ JÓZSEF2023.04.09.
Ennél is nagyobb baj, hogy nem látja, milyen károkat okoz a Fidesz hatalma az ország gazdaságának, oktatás- és egészségügyének, nemzetközi helyzetének. Elemzés.
A Publicus Intézet felmérése szerint tavaly október óta 79-ről 65 százalékra csökkent azok aránya, akik szerint a kormány gazdaságpolitikája felelős inkább az élelmiszerárak emelkedéséért, azaz egyre többen hibáztatják az EU szankciós politikáját. Úgy, ahogy a Fidesz hirdeti. Ez újabb bizonyíték arra, hogy a magyar társadalom jelentős része nem ismeri fel azokat a fortélyokat, melyekkel az orbáni propaganda megtéveszti. Ennél is nagyobb baj, hogy nem látja, milyen károkat okoz a Fidesz hatalma az ország gazdaságának, oktatás- és egészségügyének, nemzetközi helyzetének – mondhatni: élete (majd) minden területének.
Sokan ezt a kormányzati – monopolizált helyzetben lévő és kétségtelenül profi – propaganda sikerének tulajdonítják. Ez azonban önmagában nem szolgál kielégítő magyarázattal. Ahhoz, hogy egy hatalom politikai gyakorlata (így kommunikációja) hatékony lehessen, fogadókész közegre is szükség van. Az elmúlt több mint tíz év azt bizonyítja, hogy a NER tartósan élvezi a társadalom akkora részének bizalmát és támogatását, mely elegendő hatalma megtartásához...
HÍRKLIKKSzerző: NÉMETH-KÁLLAI SZILVIA2023.04.10.
A kormány béna, nem tud megbirkózni sem az európai uniós követelményekkel, sem a magyar gazdaság rendbehozatalával és irányításával – véli Ágh Attila professzor. A politológus úgy látja, ha továbbra is a „rendetlenkedő” tagállam leszünk, az EU ugyan nem tud kizárni soraiból, de sokáig a partvonalon tarthat. Így teljesen lecsúszunk és azért fog az ország küzdeni, hogy megőrizhesse utolsó előtti helyét a tagállamok között. A professzorral a Fidesz legutóbbi választási győzelme óta eltelt egy évet értékeltük.
Hogyan látja az elmúlt egy év történéseit a FIDESZ – KDNP új kormányzati ciklusában?
A Fidesz 2022-es áprilisi látványos győzelmével politikai patthelyzet alakult ki. Mégpedig azért, mert a győztes ugyan már a választás előtt belecsúszott a válságkezelés válságába, mégis nyert. Ez a válság tovább mélyült egy év alatt, három alapvető okból is. December közepén az Európai Unió határozatot hozott a források befagyasztásáról, miután Magyarország kormánya súlyosan megsérti az európai jogállamiságot. Közben kiderült, hogy az uniós tagországok közül a nemzetközi felmérések Magyarországot tartják a legkorruptabb államnak. Eközben pedig a gazdaság állapota odáig romlott, hogy Magyarországon van a legmagasabb infláció, és megkezdődött a nagymértékű eladósodás. Beáll az ikerdeficit állapota, ami azt jelenti, hogy a belső költségvetés és a külső elszámolás területén is egyformán komoly deficites folyamatok indulnak be.
Hogy juthattunk el ideáig?
Egyfelől van egy béna kormányunk, amely nem tud megbirkózni sem az európai uniós követelmények teljesítésével, sem a gazdaság irányításával és rendbehozatalával. Ugyanakkor a politikai patthelyzet másik oldalán vannak a vesztes ellenzéki pártok. Ők nem a választási vereség miatt bénultak meg, hanem azért, mert a választási vereség után még tovább romlott az együttműködés, olyannyira, hogy a törpék között a legnagyobb törpe, a DK nagyon határozott, mondhatni néha agresszív magatartással nem együttműködést próbál kialakítani a többi ellenzéki párttal, hanem megpróbálja elszipkázni a vezetőiket és egyáltalán, magának alárendelni vagy netán felszámolni őket...
24.HUSzerző: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA2023.04.09.
A nyugdíjak induló összegét az életünk során szerzett járulékköteles jövedelmünk és a szolgálati idő alapján számítják ki. Az úgynevezett életpálya átlagkereset megállapításához a korábbi évek nettó jövedelmeit a valorizáció segítségével „felhozzák” a mostani szintre. A szolgálati időnk alapján pedig lesz egy nyugdíjszorzónk – ez például 40 év szolgálati idő mellett 80 százalék. A kezdő nyugdíj egyenlő a nettó életpálya átlagkereset szorozva a nyugdíjszorzóval.
Ez alapján azt is gondolhatnánk, hogy amit életünk során nyugdíjjárulékként befizettünk, azt kapjuk vissza, miután nyugdíjba vonulunk. De nem így van, hiszen a nyugdíjkiadásokat az aktuális befizetésekből fedezik. De hogy áll a nyugdíjmérleg, azaz a bevételek és a kiadások? A Nyugdíjas Parlament elnöke, Karácsony Mihály szerint sántít, hogy a nyugdíjkassza nem bírja a kiadásokat. Számításai szerint ugyanis átlagban több a befizetés, mint amennyit nyugdíjra költenek.
Havi átlagos nyugdíjbevétel és -kiadás most
Nézzük először, mennyi bevétel folyik be most a nyugdíjkasszába, és mennyit fizetnek ki havonta a nyugdíjakra. Jelenleg a KSH adatai szerint 4,691 millió embert foglalkoztatnak Magyarországon és a bruttó átlagfizetés 528 ezer forint. A keresetek után a munkáltatók 13 százalék szociális hozzájárulási adót (szocho) fizetnek, aminek 71,63 százaléka megy (a 2023-as költségvetés alapján) a nyugdíjalapba. (A nyugdíjalap Karácsony Mihály szerint nem létező fogalom, de hivatalosan ezt használják.) Így a szocho az átlagkeresetre számítva havi átlagban kerekítve 49 ezer forint. A munkavállalótól levonnak 18,5 százalék tb-járulékot, amelyből 10 százalék a nyugdíjjárulék – ez tehát kerekítve havi 53 ezer forint. Az átlagkereset alapján tehát összesen fejenként 102 ezer forint megy most nyugdíjcélra. Ez alapján a csaknem 4,7 millió foglalkoztatottra vetítvehavonta kerekítve 478 milliárd forint a költségvetés nyugdíjcélra megcímkézett bevétele.
Ha ebből csak az öregségi nyugdíjakat fizetnék, akkor az havonta mintegy 415 milliárd forint kiadást jelentene (kerekítve 1,99 millió nyugdíjassal és 208 500 forint átlagnyugdíjjal számolva). Vagyis havi 63 milliárd forinttal több a nyugdíjcélú bevétel, mint a kiadás. Ha viszont azzal számolunk, hogy nem csak az öregségi nyugdíjakat, hanem az összes nyugdíjszerű ellátást is ebből a bevételből fizetik, akkor (kerekítve 2,43 millió ellátottal és 190 900 forintos havi ellátási átlaggal) az jön ki, hogy 463 milliárd forint a havi kiadás. Azaz havonta így is 15 milliárd forinttal több a bevétel.
Persze mondhatják erre, hogy van még 13. havi nyugdíj is, csakhogy arról külön rendelkezik a költségvetés, hiszen az nem klasszikus nyugellátás, ahogy a nyugdíjprémium sem...
444,HUSzerző: HORVÁTH BENCE2023.04.09.
Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, benne az elmúlt hét legérdekesebb-fontosabb nagyobb anyagaival. Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.
