Szerző/előadó: BÖDŐCS TIBOR
2018.
2018.
Bödőcs: Nincs idő gólörömre (a teljes önálló est).
A felvétel 2018. június 1-jén készült Zalaegerszegen.
2023. április 2., vasárnap
ÚJRAJÁTSZÁS: BÖDŐCS - NINCS IDŐ GÓLÖRÖMRE
BÖDŐCS TIBOR VIDEÓ
Bödőcs: Nincs idő gólörömre (a teljes önálló est).
Bödőcs: Nincs idő gólörömre (a teljes önálló est).
ÉLNI JÓ - NÁDASDY ÁDÁM ÉS FAHIDI ÉVA (KLUBRÁDIÓ)
KLUBRÁDIÓ / ÉLNI JÓ
Műsorvezető: KADARKAI ENDRE
2023.04.01.
Az Élni jóban megpróbálunk utánajárni annak, hogy miért jó élni. Merthogy minden időszakos nehézsége, problémái ellenére érdemes és jó dolog. A műsor első felében mindig közismert gondolkodókkal, eleven és eredeti észjárású értelmiségiekkel keresem majd a válasz az élet pozitív értelmére. Elsősorban a filozófiájuk, az életszemléletük, az ő saját látószögük érdekel. Ezt követően hétköznapi, boldog embereket kérdezek. Megható, szívderítő és bizakodó történetekben nem lesz hiány.
Műsorvezető: KADARKAI ENDRE
2023.04.01.
Az Élni jóban megpróbálunk utánajárni annak, hogy miért jó élni. Merthogy minden időszakos nehézsége, problémái ellenére érdemes és jó dolog. A műsor első felében mindig közismert gondolkodókkal, eleven és eredeti észjárású értelmiségiekkel keresem majd a válasz az élet pozitív értelmére. Elsősorban a filozófiájuk, az életszemléletük, az ő saját látószögük érdekel. Ezt követően hétköznapi, boldog embereket kérdezek. Megható, szívderítő és bizakodó történetekben nem lesz hiány.
Nem valamiféle hamis életigenlést, vagy folytonos műderűt és optimizmust várok vendégeimtől. Vendégeimet korábban sokszor meg is gyötörte az élet. De pontosan ez adja majd az o hitelüket. Aligha hiszem ugyanis, hogy az élet szépségét meggyőzően tudja példázni egy olyan ember, akit meg nem igazán tett próbára a sors
GÉMESI GYÖRGY: AMI NEM TETSZIK A HATALOMNAK, AZT SZÉTVERI – KOMPORSZÁG
MAGYAR HANG / KOMPORSZÁG
Szerző: MAGYAR HANG
2023.04.01.
Olyan emberek lövöldöznek a bozótból, akik életükben egy szalmaszálat nem tettek keresztbe – mondta a Magyar Hang Kompország című műsorában az őt és az önkormányzatiságot ért támadásokról Gémesi György. A Fidesz a vele szemben álló politikai erőket kivéreztette, a párthoz kötődő polgármesterek pedig, tisztelet a kivételnek, meg sem mernek szólalni – tette hozzá.
Szerző: MAGYAR HANG
2023.04.01.
Olyan emberek lövöldöznek a bozótból, akik életükben egy szalmaszálat nem tettek keresztbe – mondta a Magyar Hang Kompország című műsorában az őt és az önkormányzatiságot ért támadásokról Gémesi György. A Fidesz a vele szemben álló politikai erőket kivéreztette, a párthoz kötődő polgármesterek pedig, tisztelet a kivételnek, meg sem mernek szólalni – tette hozzá.
Miről beszélt még Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke?
• Indul a következő önkormányzati választáson is, de nagypolitikai tervei nincsenek.
• Ellenzéki politika leginkább az önkormányzatiságból tud kibontakozni, ezt 2010 előtt a Fidesz is tapasztalta, többek között emiatt is rombolja most szét a helyi közösségeket.
• A tankerületek ahelyett, hogy védenék, elküldik a legjobb tanárokat.
• Lelkileg, mentálisan és morálisan is újra kell építeni az országot.
A műsorvezető: Szerető Szabolcs, felelős szerkesztő: Farkas Melinda.
SOKAT MEGMAGYARÁZ AZ EURÓPA-REKORDER MAGYAR INFLÁCIÓBÓL AZ IPAR ÁREMELKEDÉSÉNEK SZERKEZETE
G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2023.04.02.
Sokkal gyorsabb ütemben emelkednek a magyar ipar értékesítési árai belföldön, mint külföldön. Miközben a határokon túl eladott termékek alig 16 százalékkal lettek drágábbak az elmúlt egy évben, addig az itthoni értékesítésnél több mint 56 százalékkal nőttek az árak. A hazai és az exporteladások áremelkedése már több mint egy éve elvált egymástól, de ekkora különbség a két inflációs mutató között sem a közel-, sem a régmúltban nem volt még.
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2023.04.02.
Gyorsabban nőtt, lassabban csökken
Februárra teljesen egyértelművé vált, hogy az ipari infláció túl van a csúcson. A KSH adatai szerint ez volt zsinórban a hatodik olyan hónap, amikor csökkent az áremelkedés mértéke. Bár a februárban mért 29 százalék még mindig több évtizedes távlatban is kiugróan magas érték, de már sokkal kedvezőbb, mint az augusztusi 43,4 százalék volt...
Februárra teljesen egyértelművé vált, hogy az ipari infláció túl van a csúcson. A KSH adatai szerint ez volt zsinórban a hatodik olyan hónap, amikor csökkent az áremelkedés mértéke. Bár a februárban mért 29 százalék még mindig több évtizedes távlatban is kiugróan magas érték, de már sokkal kedvezőbb, mint az augusztusi 43,4 százalék volt...
NACSA OLIVÉR: „A HUMOR NEM NŐI MŰFAJ” – KEMÉNY SZAVAK EGY KÍVÜLÁLLÓTÓL
POTTYONDY VIDEÓ
Szerző: POTTYINDY EDINA
2023.04.02.
Nacsa Olivér: „a humor nem női műfaj” – kemény szavak egy kívülállótól...
Szerző: POTTYINDY EDINA
2023.04.02.
Nacsa Olivér: „a humor nem női műfaj” – kemény szavak egy kívülállótól...
KÍNAI VILLANYAUTÓ, AMI LEIGÁZZA A PIACOT? - MÉG NEM TÖKÉLETES, DE AZ IRÁNY JÓ - MG4 (2023) TESZT
TOTALCAR.HU
Szerző: TOTALCAR
2023.04.02.
A hazai közönség az idei AMTS-en láthatta élőben először az MG4-et. Ezzel egy időben mi már javában róttuk a próbaköröket a Teslanyutól kapott, apró kínai villanyautó volánja mögött. Ahogy az írott tesztben is olvashattátok, az MG4 még közel sem tökéletes, de hibái többnyire csak apróságok, melyek egy része szoftveres frissítéssel a jövőben könnyedén kijavítható.
Ez komoly problémát jelent a későn ébredő európai autógyártóknak és nagy kérdés, hogy ha továbbra is ilyen gyors léptékben fejlődik a kínai ipar, vajon mit rejt a jövő az európai mamutok számára öt és tíz éves távlatokban? Hát nem sok jót sejtünk…
Szerző: TOTALCAR
2023.04.02.
A hazai közönség az idei AMTS-en láthatta élőben először az MG4-et. Ezzel egy időben mi már javában róttuk a próbaköröket a Teslanyutól kapott, apró kínai villanyautó volánja mögött. Ahogy az írott tesztben is olvashattátok, az MG4 még közel sem tökéletes, de hibái többnyire csak apróságok, melyek egy része szoftveres frissítéssel a jövőben könnyedén kijavítható.
Ez komoly problémát jelent a későn ébredő európai autógyártóknak és nagy kérdés, hogy ha továbbra is ilyen gyors léptékben fejlődik a kínai ipar, vajon mit rejt a jövő az európai mamutok számára öt és tíz éves távlatokban? Hát nem sok jót sejtünk…
SZAVAKON TÚL - VEREBES ISTVÁN (KLUBRÁDIÓ)
KLUBRÁDIÓ / SZAVAKON TÚL
Műsorvezető: KADARKAI ENDRE
2023.04.02.
A Szavakon túl egy saját fejlesztésű beszélgetős műsorom, amelyben népszerű színészek, zenészek, televíziósok vallanak önmagukról. Nem egy hagyományos portréinterjút kell elképzelni. Mindig 20 fogalmat kínálok fel a vendégnek. Valamennyi talányosan az alany életének egy epizódjára, személyére, egy korábbi idézetére utal, még ha ő nem is tudja, hogy pontosan miképpen.
Ebből a húsz kifejezésből a vendég választja ki azokat a fogalmakat, amelyekről beszélgetni fogunk, de ő maga sem tudja igazán előre, hogy mi is lesz a pontos téma. Ketten együtt, közösen alakítjuk a beszélgetés tematikáját.
Műsorvezető: KADARKAI ENDRE
2023.04.02.
A Szavakon túl egy saját fejlesztésű beszélgetős műsorom, amelyben népszerű színészek, zenészek, televíziósok vallanak önmagukról. Nem egy hagyományos portréinterjút kell elképzelni. Mindig 20 fogalmat kínálok fel a vendégnek. Valamennyi talányosan az alany életének egy epizódjára, személyére, egy korábbi idézetére utal, még ha ő nem is tudja, hogy pontosan miképpen.
Ebből a húsz kifejezésből a vendég választja ki azokat a fogalmakat, amelyekről beszélgetni fogunk, de ő maga sem tudja igazán előre, hogy mi is lesz a pontos téma. Ketten együtt, közösen alakítjuk a beszélgetés tematikáját.
ORBÁN, SZILI – ÉS EGYEBEK
HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2023.04.02.
Teljessé vált a kormánypártok békepárti őrülete. Immár szinte naponta jelennek meg különböző, pontokba foglalt béketervek, van már nekünk öt pontosunk, tíz pontosunk és a parlament által elfogadottunk is.
Mindegyik azt hangsúlyozza, hogy Magyarország a béke pártján áll, illetve dehogy: csakis a Fidesz. No meg a KDNP. Amely potyautasként lóg a Fidesz nyakán, mi csak sejtjük, de ők biztosan tudják, mi okból, és amely többnyire potyautasnak megfelelő módon viselkedik: többnyire hallgat, meg Semjén révén éjszakánként, besurranó tolvajként, különböző törvénytervezeteket csempész be az országgyűlésbe. Most viszont hirtelen aktív lett: Hölvényi György azt a megbízást kapta, hogy legyen a béke szószólója az EU-ban. Pontosabban a Néppártban. Hiszen a KDNP – ezzel az egy képviselőjével – nem hagyta ott a Néppártot, nem is tették ki őket, ezért aztán neki ott kell felmondania a leckét. A leckét, amely úgy szól: a Néppárt térjen vissza az alapító honatyák útjára, ne táplálja a háborút, mint ahogy ezt mostanában teszi, pont úgy, mint az Európai Unió.
Ugye nem fogjuk elhinni, hogy a KDNP hirtelen önálló entitás lett, de azt sem, hogy van bármiféle súlya, jelentősége annak, amit csinál – általában semmit –, vagy annak, amit mond. Mitől lenne súlya egy olyan társaságnak, amely soha meg nem mérettetteti magát, hiszen nincs olyan közvélemény-kutatás, amelyben szerepelne, még a Fidesz házi intézeteiben sem. A KDNP azt teszi, amit a gazda mond – ez nem a Schadl-féle gazda –, akkor aktív, amikor erre speciális utasítást kap, feltehetően magától Orbán Viktortól...
Szerző: NÉMETH PÉTER
2023.04.02.
Mindegyik azt hangsúlyozza, hogy Magyarország a béke pártján áll, illetve dehogy: csakis a Fidesz. No meg a KDNP. Amely potyautasként lóg a Fidesz nyakán, mi csak sejtjük, de ők biztosan tudják, mi okból, és amely többnyire potyautasnak megfelelő módon viselkedik: többnyire hallgat, meg Semjén révén éjszakánként, besurranó tolvajként, különböző törvénytervezeteket csempész be az országgyűlésbe. Most viszont hirtelen aktív lett: Hölvényi György azt a megbízást kapta, hogy legyen a béke szószólója az EU-ban. Pontosabban a Néppártban. Hiszen a KDNP – ezzel az egy képviselőjével – nem hagyta ott a Néppártot, nem is tették ki őket, ezért aztán neki ott kell felmondania a leckét. A leckét, amely úgy szól: a Néppárt térjen vissza az alapító honatyák útjára, ne táplálja a háborút, mint ahogy ezt mostanában teszi, pont úgy, mint az Európai Unió.
Ugye nem fogjuk elhinni, hogy a KDNP hirtelen önálló entitás lett, de azt sem, hogy van bármiféle súlya, jelentősége annak, amit csinál – általában semmit –, vagy annak, amit mond. Mitől lenne súlya egy olyan társaságnak, amely soha meg nem mérettetteti magát, hiszen nincs olyan közvélemény-kutatás, amelyben szerepelne, még a Fidesz házi intézeteiben sem. A KDNP azt teszi, amit a gazda mond – ez nem a Schadl-féle gazda –, akkor aktív, amikor erre speciális utasítást kap, feltehetően magától Orbán Viktortól...
SÚLYOS CSAPÁS ÉRTE OROSZORSZÁGOT, A LEGNAGYOBB ELLENSÉGEI HÚZHATNAK HASZNOT MOSZKVA SZENVEDÉSÉN
PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2023.04.02.
Jellemző, hogy ha egy jelentősebb hadiiparral rendelkező szereplő szorult helyzetbe kerül (például háborúba sodródik), az exportra szánt termékeit inkább saját haderejének adja, mintsem teljesíti a külföldi megrendeléseket. Így tett Ukrajna is, már a háború első hetei során, de Oroszország esetében is egyre többször bukkannak fel az exportváltozatok az orosz-ukrán frontvonalon. Az orosz-ukrán háború, a fegyverek ottani szereplése, az európai szankciók hatása együttesen jelentkezik abban, hogy az orosz fegyverek és alkatrészek exportja egyre inkább alábbhagy, helyükre pedig új szereplő(k) érkeznek a globális piacon. Az orosz export visszaszorulásának kétségkívül legnagyobb nyertese az Egyesült Államok, de Ukrajna is komoly előnyökhöz jut vele...
Szerző: PORTFOLIO
2023.04.02.
VALAKI MEGVETTE A TASZÁRI REPTERET; KORLÁTOZNÁ A FIDESZ-KDNP KECSKEMÉTEN A KÉPVISELŐI KÉRDÉSEKET, INTERPELLÁCIÓKAT
ÁTLÁTSZÓ / VIDÉKI LAPSZEMLE
Szerző: KATUS ESZTER
2023.04.02.
KaposT.hu: Rendkívüli: a kikiáltási árnál egymilliárddal többért, 3,6 milliárdért elkelt a taszári reptér – a vevő egyelőre ismeretlen
Március 31-én éjfélkor lezárult az elektronikus licitálás a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő árverési honlapján. A Kapos-T szerint 3 milliárd 633 millió forintért kelt el a terület. A vevő neve egyelőre ismeretlen, ahogy az is, hogy mik a szándékai az ötszáz hektáros területtel, amit már kármenetesített formában kap meg, miután a honvédség potom 4.1 milliárdnyi pályázati pénzért elvégzi a kerozinnal elszennyezett talaj tisztítását, cseréjét. A véglegességhez még az kell, hogy a vevő ténylegesen, szerződés alapján ki is fizesse az vételárat, valószínűleg addig nem is hozzák nyilvánosságra a nevét.
SzabadPécs.hu: Nem akármilyen fellebbezést vont vissza a szekszárdi önkormányzati cég
Sávoly Dániel első fokon, nem jogerősen tavaly ősszel megnyerte a Szekszárdi Sportközpont ellen indított munkaügyi pert. A munkaügyi bíróság akkor kimondta, hogy jogellenesen küldték el a sportközponttól a volt karbantartási vezetőt. A döntés értelmében a Szekszárdi Sportközpontnak az elmaradt béreket és juttatásokat, illetve az ügyvédi díjat és költségeket is ki kellett fizetnie. Ez a közelmúltig nem történt meg, a sportközpont ugyanis fellebbezett a tavaly novemberi döntés ellen. Most azonban a Szabad Pécs értesülései szerint a Szekszárdi Sportközpont visszavonta a fellebbezését.
KecsUP.hu: Korlátozná a Fidesz-KDNP Kecskeméten a képviselői kérdéseket, interpellációkat
Módosítaná a Fidesz-KDNP frakció a kecskeméti közgyűlés szervezeti és működési szabályzatát – írja a KecsUP.hu. Méghozzá úgy, hogy annak eredményeképpen ne legyenek automatikusan napirenden a közgyűlési üléseken azok a képviselői kérdések és interpellációk, amelyeket szabályosan nyújtottak be. Ha a Fidesz-KDNP többség elfogadja saját javaslatát, akkor a jövőben a közgyűlési többség (most még tehát az indítványozó Fidesz-KDNP frakció) dönthetné el, hogy milyen kérdések és interpellációk lehetnek napirenden. De további korlátozást is beépítenének a kormánypárti képviselők. A jövőben jóval kevesebb ideje maradna a képviselőknek arra, hogy indítványaikat megírják.
Nyugat.hu: „Annyi autó lesz, ahány jogosítvány” – Vas megyében a legmagasabb az ezer főre jutó személygépkocsik száma
A KSH adatait megnézve a Nyugat.hu arra jutott, hogy Vas megyében a legtöbb az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma.Ez a szám már 2021 végén 460 volt, ami azt jelenti, hogy – beleértve a gyerekeket is – minden második embernek a nevén van autó. Kiugró Vas megyei számok mögött több tényező állhat, így például az, hogy a megyeszékhelyen több ezer főt foglalkoztató nagy autópari cégek működnek, amelyek magukhoz szívják a munkaerőt a távolabbi településekről is, a dolgozók pedig a bejárást sok esetben autóval oldják meg. De a megye lakóinak jobb anyagi helyzete is az autóvásárlás mellett szól.
Debreciner.hu: Íme a teljes szakvélemény, amely sokak szerint hozzájárult a Tivizig igazgatójának eltávolításához
Az elmúlt napokban bejárta az országot a hír, hogy Pintér Sándor belügyminiszter felmentette pozíciójából Kincses Dánielt, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Tivizig) igazgatóját. Az eltávolításához sokak szerint köze lehetett annak a szakvéleménynek, amelyet a hatóság a CATL Debrecen déli gazdasági övezetébe tervezett akkumulátorgyárának környezethasználati engedélyezési eljárása során adott ki.A szakvélemény főbb megállapításait korábban a Debreciner is bemutatta, most azonban a lap nyilvánosságra hozta a teljes anyagot is.
Szerző: KATUS ESZTER
2023.04.02.
Március 31-én éjfélkor lezárult az elektronikus licitálás a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő árverési honlapján. A Kapos-T szerint 3 milliárd 633 millió forintért kelt el a terület. A vevő neve egyelőre ismeretlen, ahogy az is, hogy mik a szándékai az ötszáz hektáros területtel, amit már kármenetesített formában kap meg, miután a honvédség potom 4.1 milliárdnyi pályázati pénzért elvégzi a kerozinnal elszennyezett talaj tisztítását, cseréjét. A véglegességhez még az kell, hogy a vevő ténylegesen, szerződés alapján ki is fizesse az vételárat, valószínűleg addig nem is hozzák nyilvánosságra a nevét.
SzabadPécs.hu: Nem akármilyen fellebbezést vont vissza a szekszárdi önkormányzati cég
Sávoly Dániel első fokon, nem jogerősen tavaly ősszel megnyerte a Szekszárdi Sportközpont ellen indított munkaügyi pert. A munkaügyi bíróság akkor kimondta, hogy jogellenesen küldték el a sportközponttól a volt karbantartási vezetőt. A döntés értelmében a Szekszárdi Sportközpontnak az elmaradt béreket és juttatásokat, illetve az ügyvédi díjat és költségeket is ki kellett fizetnie. Ez a közelmúltig nem történt meg, a sportközpont ugyanis fellebbezett a tavaly novemberi döntés ellen. Most azonban a Szabad Pécs értesülései szerint a Szekszárdi Sportközpont visszavonta a fellebbezését.
KecsUP.hu: Korlátozná a Fidesz-KDNP Kecskeméten a képviselői kérdéseket, interpellációkat
Módosítaná a Fidesz-KDNP frakció a kecskeméti közgyűlés szervezeti és működési szabályzatát – írja a KecsUP.hu. Méghozzá úgy, hogy annak eredményeképpen ne legyenek automatikusan napirenden a közgyűlési üléseken azok a képviselői kérdések és interpellációk, amelyeket szabályosan nyújtottak be. Ha a Fidesz-KDNP többség elfogadja saját javaslatát, akkor a jövőben a közgyűlési többség (most még tehát az indítványozó Fidesz-KDNP frakció) dönthetné el, hogy milyen kérdések és interpellációk lehetnek napirenden. De további korlátozást is beépítenének a kormánypárti képviselők. A jövőben jóval kevesebb ideje maradna a képviselőknek arra, hogy indítványaikat megírják.
Nyugat.hu: „Annyi autó lesz, ahány jogosítvány” – Vas megyében a legmagasabb az ezer főre jutó személygépkocsik száma
A KSH adatait megnézve a Nyugat.hu arra jutott, hogy Vas megyében a legtöbb az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma.Ez a szám már 2021 végén 460 volt, ami azt jelenti, hogy – beleértve a gyerekeket is – minden második embernek a nevén van autó. Kiugró Vas megyei számok mögött több tényező állhat, így például az, hogy a megyeszékhelyen több ezer főt foglalkoztató nagy autópari cégek működnek, amelyek magukhoz szívják a munkaerőt a távolabbi településekről is, a dolgozók pedig a bejárást sok esetben autóval oldják meg. De a megye lakóinak jobb anyagi helyzete is az autóvásárlás mellett szól.
Debreciner.hu: Íme a teljes szakvélemény, amely sokak szerint hozzájárult a Tivizig igazgatójának eltávolításához
Az elmúlt napokban bejárta az országot a hír, hogy Pintér Sándor belügyminiszter felmentette pozíciójából Kincses Dánielt, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Tivizig) igazgatóját. Az eltávolításához sokak szerint köze lehetett annak a szakvéleménynek, amelyet a hatóság a CATL Debrecen déli gazdasági övezetébe tervezett akkumulátorgyárának környezethasználati engedélyezési eljárása során adott ki.A szakvélemény főbb megállapításait korábban a Debreciner is bemutatta, most azonban a lap nyilvánosságra hozta a teljes anyagot is.
KONRÁD GYÖRGY: KORÁN MEGTANULTUK, HOGY TILOSAK VAGYUNK
KÖNYVES MAGAZIN
Szerző: KÖNYVES MAGAZIN
2023.04.02.
Az Elutazás és hazatérés egy esztendő személyes krónikája, a felnőtté válás története, a hazavesztés és a hazatalálás regénye, egy polgárgyermek vallomása, és emlékezés az eltüntetett-elpusztított egykoron élőkre. Így lesz Konrád György érettkori remekműve egyszerre gyászmű és az élet könyve. A Magvető e kötet újrakiadásával emlékezik meg Konrád György születésének 90. évfordulójáról. Olvass bele!
„Az életben maradás gyerekkori kalandjáról szól ez a könyv” – ezzel a mondattal foglalta össze önéletrajzi regényét a szerző. A kaland 1944-ben indul Berettyóújfalun. Itt él az ekkor tizenegy éves Konrád György a családjával. A gyerekkor kivételes szigetét fokozatosan árasztja el a történelmi valóság, aztán május közepén a nyilas cukrász feljelentése után szüleit letartóztatja a Gestapo, a magukra maradt gyerekeknek pedig dönteniük kell: maradnak otthon, vagy útra kelnek Budapestre...
Szerző: KÖNYVES MAGAZIN
2023.04.02.
„Az életben maradás gyerekkori kalandjáról szól ez a könyv” – ezzel a mondattal foglalta össze önéletrajzi regényét a szerző. A kaland 1944-ben indul Berettyóújfalun. Itt él az ekkor tizenegy éves Konrád György a családjával. A gyerekkor kivételes szigetét fokozatosan árasztja el a történelmi valóság, aztán május közepén a nyilas cukrász feljelentése után szüleit letartóztatja a Gestapo, a magukra maradt gyerekeknek pedig dönteniük kell: maradnak otthon, vagy útra kelnek Budapestre...
ELBUKIK A KÖZÖSSÉGI MÉDIA, VAGY JOBBÁ TESZI AZ ÉLETÜNKET?
G7.HU
Szerző: PINTÉR RÓBERT
2023.04.01.
(A szerző a kis-és középvállalkozások digitális versenyképességét rendszeresen mérő Digiméter projekt szakmai vezetője, a Corvinus Egyetem adjunktusa. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)
A Datareportal 2023. januári globális jelentése alapján 4,76 milliárd felhasználója van a közösségi médiának. A Föld teljes lakosságának 59,4 százaléka használ legalább egy ilyen szolgáltatást, a 18 évnél idősebbek 78, az internethasználók 92 százaléka. Bár azt gondolnánk, hogy ezek a szolgáltatások már elértek mindenkit az elmúlt 15 évben, akit érdekelhetnek, de éves szinten továbbra is 137 millió új felhasználóra tettek szert 2022 óta. Egy felhasználó átlagosan hét ilyen rendszert nyit meg legalább egyszer havonta, és 2 óra 31 percet tölt el velük naponta – amivel a közösségi média a televíziózás mögött az egyik legfontosabb médiummá (és egyben hirdetési felületté) vált a világon. A magyarok Európában a leginkább közösségi médiát lájkoló felhasználók közé tartoznak Észak-Európa és Nagy-Britannia mellett, más kelet-európai országokkal – például Koszovóval, Montenegróval és Észak-Macedóniával – együtt.
A világ tíz legtöbb felhasználóval rendelkező közösségi média szolgáltatása közül persze nem mindegyik világszerte elterjedt, így nálunk leginkább a Facebook, YouTube, Instagram, TikTok, Messenger és Snapchat neve csenghet ismerősen, míg a WhatsApp, WeChat, Douyin vagy Telegram kevesebbek számára ismert, vagy egyenesen ismeretlen is lehet. A legnépszerűbb oldalak sorrendje persze akár hónapról-hónapra is változhat. Az alábbiakban öt olyan kérdést járok körbe, amelyek véleményem szerint meghatározhatják ezen oldalaknak és magának a közösségi média használatnak a jövőjét is, így hatással lehetnek több milliárd ember életére.
Elbukik-e legnagyobb közösségi média rendszer?
Ki emlékszik még ezekre az oldalakra: Friendster, SixDegrees, MySpace, iWiW, MyVIP? A maguk idejében izgalmas, érdekes, milliók által kedvelt közösségi média oldalak, amiket mára legfeljebb a nosztalgikus visszaemlékezések kapcsán emlegetünk. Ha megnézzük az elmúlt több mint két évtizedet, nyugodtan kijelenthető, hogy több közösségi média szolgáltatás bukott el, mint amennyi tartósan a csúcson tudott maradni. De kényszerű-e minden közösségi média rendszer aláhullása? Elbukhat-e például a Facebook, ami 2008 óta a legnagyobb közösségi média oldal a világon és havi aktív felhasználóinak száma megközelíti a 3 milliárdot? Természetesen a kérdésre nem tudjuk teljes bizonyossággal a választ, ugyanakkor könnyen lehet, hogy utólag visszatekintve az elmúlt bő esztendőt (2021 októberétől 2023 elejéig) fogjuk majd a fordulópontnak tekinteni, amikor az oldal végérvényesen kezdte elveszíteni a népszerűségét.
Szerző: PINTÉR RÓBERT
2023.04.01.
A Datareportal 2023. januári globális jelentése alapján 4,76 milliárd felhasználója van a közösségi médiának. A Föld teljes lakosságának 59,4 százaléka használ legalább egy ilyen szolgáltatást, a 18 évnél idősebbek 78, az internethasználók 92 százaléka. Bár azt gondolnánk, hogy ezek a szolgáltatások már elértek mindenkit az elmúlt 15 évben, akit érdekelhetnek, de éves szinten továbbra is 137 millió új felhasználóra tettek szert 2022 óta. Egy felhasználó átlagosan hét ilyen rendszert nyit meg legalább egyszer havonta, és 2 óra 31 percet tölt el velük naponta – amivel a közösségi média a televíziózás mögött az egyik legfontosabb médiummá (és egyben hirdetési felületté) vált a világon. A magyarok Európában a leginkább közösségi médiát lájkoló felhasználók közé tartoznak Észak-Európa és Nagy-Britannia mellett, más kelet-európai országokkal – például Koszovóval, Montenegróval és Észak-Macedóniával – együtt.
A világ tíz legtöbb felhasználóval rendelkező közösségi média szolgáltatása közül persze nem mindegyik világszerte elterjedt, így nálunk leginkább a Facebook, YouTube, Instagram, TikTok, Messenger és Snapchat neve csenghet ismerősen, míg a WhatsApp, WeChat, Douyin vagy Telegram kevesebbek számára ismert, vagy egyenesen ismeretlen is lehet. A legnépszerűbb oldalak sorrendje persze akár hónapról-hónapra is változhat. Az alábbiakban öt olyan kérdést járok körbe, amelyek véleményem szerint meghatározhatják ezen oldalaknak és magának a közösségi média használatnak a jövőjét is, így hatással lehetnek több milliárd ember életére.
Elbukik-e legnagyobb közösségi média rendszer?
Ki emlékszik még ezekre az oldalakra: Friendster, SixDegrees, MySpace, iWiW, MyVIP? A maguk idejében izgalmas, érdekes, milliók által kedvelt közösségi média oldalak, amiket mára legfeljebb a nosztalgikus visszaemlékezések kapcsán emlegetünk. Ha megnézzük az elmúlt több mint két évtizedet, nyugodtan kijelenthető, hogy több közösségi média szolgáltatás bukott el, mint amennyi tartósan a csúcson tudott maradni. De kényszerű-e minden közösségi média rendszer aláhullása? Elbukhat-e például a Facebook, ami 2008 óta a legnagyobb közösségi média oldal a világon és havi aktív felhasználóinak száma megközelíti a 3 milliárdot? Természetesen a kérdésre nem tudjuk teljes bizonyossággal a választ, ugyanakkor könnyen lehet, hogy utólag visszatekintve az elmúlt bő esztendőt (2021 októberétől 2023 elejéig) fogjuk majd a fordulópontnak tekinteni, amikor az oldal végérvényesen kezdte elveszíteni a népszerűségét.
Persze önkényes a dátumválasztás, hiszen a Facebook különböző politikai testületek előtti meghallgatásai, adatvédelmi botrányai és a működésével kapcsolatos vaskos büntetések végigkísérték az oldal eddigi történetét, ami egy ekkora szolgáltatásnál valamilyen mértékben érthető is. Mégis, Frances Haugen 2021. októberi szivárogtatása és szenátusi meghallgatása fordulópontot jelenthet. Haugen szerint, aki a FB alkalmazottja volt, a cég pontosan tisztában van azzal, hogy a reklámalapú algoritmikus működésének nem szándékolt következménye a társadalmi polarizáció felerősítése, a demokratikus intézményrendszerek aláásása, az összeesküvés-elméletek terjesztése, a gyűlöletbeszéd és az ezekhez kapcsolódó atrocitásokban való közreműködés és a tinédzserek mentális egészségének rombolása. Haugen azt állítja, hogy a Facebook a hatalmas profitot választja a helyes működés és a társadalmi károk enyhítése helyett, emiatt ugyanúgy szabályozni kellene, ahogy egykoron a dohánygyárakat vagy a gyatra kocsikat készítő autógyártókat.
A Facebook azonban látszólag nem igazán tanult a leckéből. Nagyjából a szivárogtatással egyidőben jelentették be a Facebookról a Metára való névváltást és a „metaverzum programot”, amivel Zuckerberg előre menekült volna, még több felhasználói aktivitást a rendszeren belülre húzva, olyan dolgokat is, amiket eladdig offline, hagyományos módon csináltak az emberek és nem az online térben, például irodai munka, edzés, vásárlás, bulik tartása, részvétel egy koncerten vagy más eseményeken. A reményeket azonban egyelőre nem igazolta vissza a valóság, a részvényárfolyam megsínylette az elmúlt időszakot, a felhasználók száma először kezdett el stagnálni a cég történetében, végül eddig két hullámban több mint 20 ezer alkalmazottat kellett elbocsátania a Metának. 2023 pedig a Meta újrastrukturálásának éve lett, amikor újra kitalálja magát a cég.
Közben Európában elfogadták a 2024-től életbe lépő Digital Services Act és Digital Markets Act szabályozásokat, amik gyökeresen változtathatják meg a Facebookhoz hasonló, 45 millió havi aktív felhasználónál többel rendelkező nagyobb cégek működési környezetét. Mindezek arra mutatnak, hogy a Facebook komoly bajban van. Persze innen még nem kényszerűen lefelé vezet az út, illetve más szolgáltatások ugrásra készen állnak, hogy betöltsék a felhasználók életében esetleg keletkező űrt. És ezzel eljutottunk a második kérdésünkhöz...
MI A HELYZET AZ ÜGYKÉPVISELETTEL?
A NYOMOR SZÉLE
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2023.03.31.
Miközben hiszek abban, hogy jó úton járunk, hogy van megoldás, és abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy le tudtam tenni a megfelelési kényszer terhét, így gondolhatnám, hogy ez megvéd valamennyire a kiégéstől is.
Ezen a vonalon, mármint kifelé ez így is van, nekem nem kell azt hazudnom, hogy minden szuper, vagy megtaláltam a bölcsek kövét, és úgy haladunk mindenben, ahogy ma azt a világ elvárja. Sikerrel, töretlenül, kudarcok nélkül. Persze a magamnak, a céljaimnak állított megfelelés kényszere közben belül működik tovább, hogy tudok-e eleget tenni, jól látom-e, stb. Ebben már nem állok ilyen jól, mert a befektetett energia és az elért eredmény aránya nem hozza azt az ívet, amit elterveztem, amit elvárok, amit remélek. Az ok pedig a folyamatosan előkerülő új kihívásokban van, amelyek nem támogatják a céljainkat, sőt ellene dolgoznak.
Így aztán, minden erőfeszítésem ellenére egyre többet kell dolgozni, ahelyett, hogy a munkánk hatására csökkennének a terhek, számszerűleg is, és lelkileg is. Már képtelen vagyok beleállni mindenbe, még, ha az igazságérzetem ezt diktálná is.
Folyamatosan szem előtt kell tartanom a priorizálás nehéz feladatát, hogy ne húzzon el olyan terület, ami nagyon fontos, de az Igazgyöngy ügye szempontjából csak közvetetten jelenik meg. Ez azért nehéz, mert a munkánk lényege épp a komplexitás, a minden-mindennel összefügg elve, az élet minden területét érintjük, így aztán, mivel mindenhol egyre több gond van, tényleg nagyon nehéz prioritásokat felállítani.
De muszáj, mert az ember terhelhetősége véges. Nem engedhetem el a napi megtapasztalásokat, mert ezek nagyon fontosak a pontos képalkotásban, és a hitelességben is. Hogyan tudnék úgy hitelesen kommunikálni a társadalmi leszakadásról, ha közben nem dolgozom benne? Ha közben nem tanítok szegregált tanulócsoportban, nem tapasztalom meg a pedagógusok helyzetét és a gyerekek működését, nem látom a családi hátteret, a lakhatási szegénységet, a családon belüli erőszakot, vagy azt is, hogy az intézményrendszer mire és hogyan képes hatni?
Szóval, ennek muszáj teret adni a mindennapi munkában, és elég kétségbeesetten egyensúlyozok az ügy-képviselet és a napi terepi munka között. Korábban sokkal több időt tudtam a terepen tölteni, és kevesebb volt a másik terület. Nehezen is tudtam elengedni, delegálni a feladatokat, mert minden területen a terepen is jelen voltam, a kríziskezeléstől a közösségfejlesztésig, a családok mentorálásától a társadalmi vállalkozásban folyó munkáig.
Ahogy megnövekedett az Igazgyöngy híre, hozta magával az ügy-képviseleti lehetőségek számának a megnövekedését is. Egyre több felkérés érkezett, és egy idő után ebben is határokat kellett tartani, mert a munkám ennél sokkal több, hogy folyamatosan utazással töltsem az időt. Szerencsére a csapat jó, egyre jobban működik a napi feladatok delegálása, minden területen, ami hallatlanul fontos a munka fenntarthatósága szempontjából. Jó látnom, ahogy felelősen visznek a kollégák egy-egy területet, dolgozunk is folyamatosan azon, hogy hatékonyabbak legyünk.
Szóval, az ügy-képviselet is felzárkózott a területek közé, itt is fontos a delegálást kiépíteni. Talán egyébként ez a legnehezebben átadható. Mert ebben ma több kockázat rejlik, mint a terepi munkában. Ott a csapat számára is világosabbak az ok-okozati összefüggések, ott érthető a hiány, és valahogy az újratervezések is jobban mennek már.
De az ügy-képviselet sokat nehezedett az utóbbi években.
Egy része szakmai alapokon megy, egyetemi együttműködésekben realizálódik, ez rendben van, bővül is, hiszen a területek felelősei egyre magabiztosabban tudják szakmailag képviselni az Igazgyöngy ügyét.
A céges világban is elég jól állunk ezzel, sokat tanultunk már ezen a területen is, képesek vagyunk érzékelni a cégek elvárásait, és megtalálni a társadalmi felelősségvállalásuk jól illeszkedő pontjait az ügyünkhöz. Ebben persze lehetnénk pro-aktívabbak, még mindig a befogadás és nem az aktív kapcsolatkeresés útján vagyunk, és furcsa, de így még mindig jól működik.
Az un. érzékenyítésben már több kockázat rejlik. Persze jól megy pl. középiskolai órákon beszélni erről, és sok olyan beszélgetésben is, mikor az embert olyan helyre hívják, ahova azért megy el a hallgatóság, mert érdekli az ügy, szociálisan érzékeny, és kíváncsi a hiteles képre. De ezeken a beszélgetéseken már nagyon kell figyelni a reakciókra. Mert vannak, akik a hibák jelzését támadásnak veszik, és innen már nem mindig hatnak jól az érvek, adatok sem. Nehéz helyzeteket éltem már meg pl. az egyházak szerepe kapcsán, főleg az oktatásra gyakorolt szegregáló hatással kapcsolatban. Emblematikus hozzászólásokat kaptam már egyházi iskolákból, mikor arról beszéltem, hogy vajon miért nem vesznek fel halmozottan hátrányos helyzetű, roma gyerekeket: “Engedtessék már meg nekünk, hogy azt taníthassunk, akiket akarunk, és mi döntsünk ebben a kérdésben”. És persze indulatosabbakat is, hogy hazudok, vagy, hogy ateistaként a “személyes fusztrációimat élem ki” ezzel kapcsolatban. Nos, ilyenkor nehéz ám állni a sarat.
És így van ez akkor is, mikor szakpolitikai kérdésekben kerül be az életünkbe az ügy-képviselet. Ez egyébként érdekesen alakult, mert a regnáló kormányzati eseményekre már rég nem kapunk úgy meghívást, hogy beszélhetünk is, bár nem tudom, ha kapnánk, élnénk-e vele…. Mert azon is túl vagyunk már, hogy asszisztáljunk bizonyos képekhez, legalizáljunk olyan ál-törekvéseket, amelyek jellemzően nem az ügy megoldásáról szólnak, hanem a kirakatról. Na, de ez a veszély nem fenyeget, megéltünk már egy-két kínos konferenciát, mikor nem illeszkedtünk a képhez, így aztán marad a “másik oldal” az ügy képviseletben. De itt is észnél kell lenni, mert az ember pillanatok alatt kisajátítódik, mindenestül. Az ügyet pedig mi csak szakpolitikai megközelítésben szeretnénk vinni, nem pedig pártpolitikaiban.
A hálózatokban is folyik ügy-képviselet, mikor összedolgozunk azokkal a civilekkel, akik szintén egyes területekért dolgoznak. Ez is elég ingoványos… itt is gyakran egymásnak feszülnek indulatok, pozicionálások, érdekek. Leképez ez is sok mindent a társadalmunkból, a tehetetlenséget, türelmetlenséget, babérokra törekvést, pozícionálást, vitakultúrát, stb. A saját ügy-képviseleteket itt különösen nehéz egységgé kovácsolni. Ezért is annyira nehéz az összefogás. Ráadásul itt még bejönnek finanszírozási kérdések is, ami tovább aprózza az energiákat.
És ne hagyjuk ki az egész ügyképviseletet befolyásoló, a kormányzati érdekeket szolgáló hatásrendszert sem. Ami kihat mindenre: intézményi kapcsolatokra, együttműködésekre, általános hibáztatásra, gyűlölködésre. Talán ez a legrémesebb. Úgy érzem, hogy ezen a szinten nincs valóságos, hiteles ügyképviselet. Itt érdekek vannak. Pillanatnyi érdekek.
A társadalmi leszakadás, a gyerekszegénység pedig hosszútávú gondolkodást kíván. Nem lehet része a hatalmi játszmáknak. Mégis azzá vált. Ha valami, akkor ez kiégeti az embert.
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2023.03.31.
Ezen a vonalon, mármint kifelé ez így is van, nekem nem kell azt hazudnom, hogy minden szuper, vagy megtaláltam a bölcsek kövét, és úgy haladunk mindenben, ahogy ma azt a világ elvárja. Sikerrel, töretlenül, kudarcok nélkül. Persze a magamnak, a céljaimnak állított megfelelés kényszere közben belül működik tovább, hogy tudok-e eleget tenni, jól látom-e, stb. Ebben már nem állok ilyen jól, mert a befektetett energia és az elért eredmény aránya nem hozza azt az ívet, amit elterveztem, amit elvárok, amit remélek. Az ok pedig a folyamatosan előkerülő új kihívásokban van, amelyek nem támogatják a céljainkat, sőt ellene dolgoznak.
Így aztán, minden erőfeszítésem ellenére egyre többet kell dolgozni, ahelyett, hogy a munkánk hatására csökkennének a terhek, számszerűleg is, és lelkileg is. Már képtelen vagyok beleállni mindenbe, még, ha az igazságérzetem ezt diktálná is.
Folyamatosan szem előtt kell tartanom a priorizálás nehéz feladatát, hogy ne húzzon el olyan terület, ami nagyon fontos, de az Igazgyöngy ügye szempontjából csak közvetetten jelenik meg. Ez azért nehéz, mert a munkánk lényege épp a komplexitás, a minden-mindennel összefügg elve, az élet minden területét érintjük, így aztán, mivel mindenhol egyre több gond van, tényleg nagyon nehéz prioritásokat felállítani.
De muszáj, mert az ember terhelhetősége véges. Nem engedhetem el a napi megtapasztalásokat, mert ezek nagyon fontosak a pontos képalkotásban, és a hitelességben is. Hogyan tudnék úgy hitelesen kommunikálni a társadalmi leszakadásról, ha közben nem dolgozom benne? Ha közben nem tanítok szegregált tanulócsoportban, nem tapasztalom meg a pedagógusok helyzetét és a gyerekek működését, nem látom a családi hátteret, a lakhatási szegénységet, a családon belüli erőszakot, vagy azt is, hogy az intézményrendszer mire és hogyan képes hatni?
Szóval, ennek muszáj teret adni a mindennapi munkában, és elég kétségbeesetten egyensúlyozok az ügy-képviselet és a napi terepi munka között. Korábban sokkal több időt tudtam a terepen tölteni, és kevesebb volt a másik terület. Nehezen is tudtam elengedni, delegálni a feladatokat, mert minden területen a terepen is jelen voltam, a kríziskezeléstől a közösségfejlesztésig, a családok mentorálásától a társadalmi vállalkozásban folyó munkáig.
Ahogy megnövekedett az Igazgyöngy híre, hozta magával az ügy-képviseleti lehetőségek számának a megnövekedését is. Egyre több felkérés érkezett, és egy idő után ebben is határokat kellett tartani, mert a munkám ennél sokkal több, hogy folyamatosan utazással töltsem az időt. Szerencsére a csapat jó, egyre jobban működik a napi feladatok delegálása, minden területen, ami hallatlanul fontos a munka fenntarthatósága szempontjából. Jó látnom, ahogy felelősen visznek a kollégák egy-egy területet, dolgozunk is folyamatosan azon, hogy hatékonyabbak legyünk.
Szóval, az ügy-képviselet is felzárkózott a területek közé, itt is fontos a delegálást kiépíteni. Talán egyébként ez a legnehezebben átadható. Mert ebben ma több kockázat rejlik, mint a terepi munkában. Ott a csapat számára is világosabbak az ok-okozati összefüggések, ott érthető a hiány, és valahogy az újratervezések is jobban mennek már.
De az ügy-képviselet sokat nehezedett az utóbbi években.
Egy része szakmai alapokon megy, egyetemi együttműködésekben realizálódik, ez rendben van, bővül is, hiszen a területek felelősei egyre magabiztosabban tudják szakmailag képviselni az Igazgyöngy ügyét.
A céges világban is elég jól állunk ezzel, sokat tanultunk már ezen a területen is, képesek vagyunk érzékelni a cégek elvárásait, és megtalálni a társadalmi felelősségvállalásuk jól illeszkedő pontjait az ügyünkhöz. Ebben persze lehetnénk pro-aktívabbak, még mindig a befogadás és nem az aktív kapcsolatkeresés útján vagyunk, és furcsa, de így még mindig jól működik.
Az un. érzékenyítésben már több kockázat rejlik. Persze jól megy pl. középiskolai órákon beszélni erről, és sok olyan beszélgetésben is, mikor az embert olyan helyre hívják, ahova azért megy el a hallgatóság, mert érdekli az ügy, szociálisan érzékeny, és kíváncsi a hiteles képre. De ezeken a beszélgetéseken már nagyon kell figyelni a reakciókra. Mert vannak, akik a hibák jelzését támadásnak veszik, és innen már nem mindig hatnak jól az érvek, adatok sem. Nehéz helyzeteket éltem már meg pl. az egyházak szerepe kapcsán, főleg az oktatásra gyakorolt szegregáló hatással kapcsolatban. Emblematikus hozzászólásokat kaptam már egyházi iskolákból, mikor arról beszéltem, hogy vajon miért nem vesznek fel halmozottan hátrányos helyzetű, roma gyerekeket: “Engedtessék már meg nekünk, hogy azt taníthassunk, akiket akarunk, és mi döntsünk ebben a kérdésben”. És persze indulatosabbakat is, hogy hazudok, vagy, hogy ateistaként a “személyes fusztrációimat élem ki” ezzel kapcsolatban. Nos, ilyenkor nehéz ám állni a sarat.
És így van ez akkor is, mikor szakpolitikai kérdésekben kerül be az életünkbe az ügy-képviselet. Ez egyébként érdekesen alakult, mert a regnáló kormányzati eseményekre már rég nem kapunk úgy meghívást, hogy beszélhetünk is, bár nem tudom, ha kapnánk, élnénk-e vele…. Mert azon is túl vagyunk már, hogy asszisztáljunk bizonyos képekhez, legalizáljunk olyan ál-törekvéseket, amelyek jellemzően nem az ügy megoldásáról szólnak, hanem a kirakatról. Na, de ez a veszély nem fenyeget, megéltünk már egy-két kínos konferenciát, mikor nem illeszkedtünk a képhez, így aztán marad a “másik oldal” az ügy képviseletben. De itt is észnél kell lenni, mert az ember pillanatok alatt kisajátítódik, mindenestül. Az ügyet pedig mi csak szakpolitikai megközelítésben szeretnénk vinni, nem pedig pártpolitikaiban.
A hálózatokban is folyik ügy-képviselet, mikor összedolgozunk azokkal a civilekkel, akik szintén egyes területekért dolgoznak. Ez is elég ingoványos… itt is gyakran egymásnak feszülnek indulatok, pozicionálások, érdekek. Leképez ez is sok mindent a társadalmunkból, a tehetetlenséget, türelmetlenséget, babérokra törekvést, pozícionálást, vitakultúrát, stb. A saját ügy-képviseleteket itt különösen nehéz egységgé kovácsolni. Ezért is annyira nehéz az összefogás. Ráadásul itt még bejönnek finanszírozási kérdések is, ami tovább aprózza az energiákat.
És ne hagyjuk ki az egész ügyképviseletet befolyásoló, a kormányzati érdekeket szolgáló hatásrendszert sem. Ami kihat mindenre: intézményi kapcsolatokra, együttműködésekre, általános hibáztatásra, gyűlölködésre. Talán ez a legrémesebb. Úgy érzem, hogy ezen a szinten nincs valóságos, hiteles ügyképviselet. Itt érdekek vannak. Pillanatnyi érdekek.
A társadalmi leszakadás, a gyerekszegénység pedig hosszútávú gondolkodást kíván. Nem lehet része a hatalmi játszmáknak. Mégis azzá vált. Ha valami, akkor ez kiégeti az embert.
"HA VALÓBAN VESZÉLYHELYZET VAN, HOGY TŰNHET EL EGY MINISZTERELNÖK 5 TELJES HÉTRE?" - HETES STÚDIÓ
KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Szerző: KLUBRÁDIÓ
2023.04.01.
A Hetes Stúdió 2023. április 1-i adásában Hardy Mihály Bolgár Györggyel, György Zsomborral, a Magyar Hang című hetilap főszerkesztőjével, valamint Seres Attilával, a Neokohn nevű internetes hírportál főszerkesztő-helyettesével beszélte meg a hét legfontosabb hazai és nemzetközi eseményeit.
Szerző: KLUBRÁDIÓ
2023.04.01.
A Hetes Stúdió 2023. április 1-i adásában Hardy Mihály Bolgár Györggyel, György Zsomborral, a Magyar Hang című hetilap főszerkesztőjével, valamint Seres Attilával, a Neokohn nevű internetes hírportál főszerkesztő-helyettesével beszélte meg a hét legfontosabb hazai és nemzetközi eseményeit.
A KÖRNYEZETVÉDELEM SZEREPÉNEK GYENGÜLÉSÉRE MUTAT RÁ AZ AKKUMULÁTORGYÁR-BERUHÁZÁS
24.HU
Szerzők: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA, VITÉZ F. IBOLYA
2023.03.31.
A Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia 2030 program nem végeztek el az uniós előírás szerint szükséges stratégiai környezeti vizsgálatot, emiatt kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen. Pedig a stratégiai vizsgálat iránymutatást adna az egyes gyártóbázisok hatásvizsgálatait készítő szakértőknek és a hatóságoknak is, nem mellesleg pedig az EU-elvárások figyelmen kívül hagyása újabb érvet szolgáltathat akár a kifizetési stop feloldása ellen is.
Kötelezettségszegési eljárásba is fordulhat a magyarországi akkumulátorgyár-telepítési kampány, legalábbis az uniós jogszabálysértés már megtörtént: a szükséges stratégiai környezeti vizsgálat elmaradt. A konkrét projekteknél, például a gödi Samsung bővítése vagy a CATL zöldmezős beruházása kapcsán a környezetvédelmi hatóság – ha nem is a civilek és a helyi lakosok teljes megelégedésére, de – végez környezeti vizsgálatokat, ám a Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia 2030 programot, amely célul tűzte ki, hogy Magyarország akkugyártó nagyhatalom lesz, nem vették vizsgálat alá. Márpedig uniós előírás, hogy stratégiai környezeti vizsgálatot kell végezni akkor, ha nagy hatású változással járó beavatkozás történik. A világ egyik legnagyobb akkumulátorgyártó kapacitásának kiépítése pedig ilyen, teljes iparágat, sőt, az egész országot érintő ügy.
A magyar jogszabályokban nem lelhető fel a stratégiai környezeti vizsgálat kifejezés, az említett uniós szabályozást azonban beépítette a magyar jogrendbe, és a 2/2005-ös kormányrendeletben fellelhető a tételes felsorolás is, mikor kötelező a vizsgálat. E szerint a tervek és a programok is ide tartoznak, ilyen alapon állítják a környezetvédők, hogy a 2030-ig szóló akkuprogramot is alá kellett volna vetni előzetes vizsgálatnak. Annyira általános gyakorlatról van szó, hogy még az uniós támogatások operatív programjaihoz is kapcsolódik stratégiai környezeti vizsgálat, és az erről szóló jelentéseket közzé is teszik a kormányzati honlapon.
A környezetvédők tiltakozása mellett egy szakmai szervezet, a Magyar Mérnöki Kamara környezetvédelmi tagozata sem hagyta szó nélkül a mulasztást. Honlapjukon jelzik, hogy a mulasztásnak komoly következményei lehetnek, a stratégiai vizsgálat ugyanis iránymutatást adhatott volna az egyes gyártóbázisok hatásvizsgálatait készítő szakértőknek és a hatóságoknak is, ennek hiányában nem alakult ki egységes és jó gyakorlat sem az engedélyezési dokumentációk készítésére, sem az engedélyezési eljárások lefolytatására.
Szerzők: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA, VITÉZ F. IBOLYA
2023.03.31.
Kötelezettségszegési eljárásba is fordulhat a magyarországi akkumulátorgyár-telepítési kampány, legalábbis az uniós jogszabálysértés már megtörtént: a szükséges stratégiai környezeti vizsgálat elmaradt. A konkrét projekteknél, például a gödi Samsung bővítése vagy a CATL zöldmezős beruházása kapcsán a környezetvédelmi hatóság – ha nem is a civilek és a helyi lakosok teljes megelégedésére, de – végez környezeti vizsgálatokat, ám a Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia 2030 programot, amely célul tűzte ki, hogy Magyarország akkugyártó nagyhatalom lesz, nem vették vizsgálat alá. Márpedig uniós előírás, hogy stratégiai környezeti vizsgálatot kell végezni akkor, ha nagy hatású változással járó beavatkozás történik. A világ egyik legnagyobb akkumulátorgyártó kapacitásának kiépítése pedig ilyen, teljes iparágat, sőt, az egész országot érintő ügy.
A magyar jogszabályokban nem lelhető fel a stratégiai környezeti vizsgálat kifejezés, az említett uniós szabályozást azonban beépítette a magyar jogrendbe, és a 2/2005-ös kormányrendeletben fellelhető a tételes felsorolás is, mikor kötelező a vizsgálat. E szerint a tervek és a programok is ide tartoznak, ilyen alapon állítják a környezetvédők, hogy a 2030-ig szóló akkuprogramot is alá kellett volna vetni előzetes vizsgálatnak. Annyira általános gyakorlatról van szó, hogy még az uniós támogatások operatív programjaihoz is kapcsolódik stratégiai környezeti vizsgálat, és az erről szóló jelentéseket közzé is teszik a kormányzati honlapon.
A környezetvédők tiltakozása mellett egy szakmai szervezet, a Magyar Mérnöki Kamara környezetvédelmi tagozata sem hagyta szó nélkül a mulasztást. Honlapjukon jelzik, hogy a mulasztásnak komoly következményei lehetnek, a stratégiai vizsgálat ugyanis iránymutatást adhatott volna az egyes gyártóbázisok hatásvizsgálatait készítő szakértőknek és a hatóságoknak is, ennek hiányában nem alakult ki egységes és jó gyakorlat sem az engedélyezési dokumentációk készítésére, sem az engedélyezési eljárások lefolytatására.
A szakmai szervezet szerint az eddig elkészült dokumentációk sok esetben nem voltak kellően pontosak, átfogóak, az egyes műveletekre kellően részletezettek, így a tevékenységek környezeti hatásainak megítélése sem lehetett kellően megalapozott.
A kamara hiánypótlásként sorvezetőt tett közzé, szakmai segédletben részletezik, hogy a környezetvédelmi szakértőknek konkrét projektek kapcsán a meglévő jogszabályok alapján hogyan és mit kell vizsgálniuk az engedélyezési dokumentáció elkészítéséhez.
Kerestük Kaderják Pétert, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetőjét – aki még államtitkárként bábáskodott az akkuprogram körül, egy napra akkumulátoripari miniszteri biztossá is kinevezték –, megkérdeztük, miért nem készült annak idején hatásvizsgálat, de nem reagált megkeresésünkre.
Miközben Magyarország hosszú ideje kardozik Brüsszellel, hogy hozzáférjen az uniós támogatásokhoz, egyre-másra hozza az új intézkedéseket, hogy megfeleljen az Európai Bizottság elvárásainak, akkuügyben a meglévő jogszabályokra fittyet hány, pedig a vizsgálat elmulasztása újabb ellenérv lehet a kifizetési stop feloldása ellen. Ebbe a sorba illik az is, hogy nem sikerült összehozni február 14-én, hogy a döntéshozók meghallgassák az országos és civil szervezetek akkumulátor-iparági fejlesztésekhez kapcsolódó kérdéseit a parlament fenntartható fejlődési bizottságának ülésén. A WWF Magyarország is jelen volt az ülésen, ami után kiadtak egy tízpontos javaslatot arról, szerintük mi kellene a fenntartható akkumulátorgyártáshoz. A természetvédelmi szervezet szakértőjét többek között arról kérdeztük, látnak-e esélyt pozitív változásokra...
Kerestük Kaderják Pétert, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetőjét – aki még államtitkárként bábáskodott az akkuprogram körül, egy napra akkumulátoripari miniszteri biztossá is kinevezték –, megkérdeztük, miért nem készült annak idején hatásvizsgálat, de nem reagált megkeresésünkre.
Miközben Magyarország hosszú ideje kardozik Brüsszellel, hogy hozzáférjen az uniós támogatásokhoz, egyre-másra hozza az új intézkedéseket, hogy megfeleljen az Európai Bizottság elvárásainak, akkuügyben a meglévő jogszabályokra fittyet hány, pedig a vizsgálat elmulasztása újabb ellenérv lehet a kifizetési stop feloldása ellen. Ebbe a sorba illik az is, hogy nem sikerült összehozni február 14-én, hogy a döntéshozók meghallgassák az országos és civil szervezetek akkumulátor-iparági fejlesztésekhez kapcsolódó kérdéseit a parlament fenntartható fejlődési bizottságának ülésén. A WWF Magyarország is jelen volt az ülésen, ami után kiadtak egy tízpontos javaslatot arról, szerintük mi kellene a fenntartható akkumulátorgyártáshoz. A természetvédelmi szervezet szakértőjét többek között arról kérdeztük, látnak-e esélyt pozitív változásokra...
ÁLLAMI FUTBALLBAJNOKSÁG
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2023.03.31.
Nyaranta többször járok a székesfehérvári Auchan áruházban, ilyenkor általában elmegyek a Puskás Akadémia nevű futballklub relikviákat árusító standja előtt. Van itt minden, mint a búcsúban, sálak, sapkák, fotó Puskás Öcsiről, de leginkább az a teljes érdektelenség ragad magával, ami ezt a standot körbeöleli. Az asztal mögött fiatal lány bökdösi a telefonját, de olyan is van, hogy senki sem őrzi, ott lógnak a pólók, a dedikált labdák, a prospektusok, és persze az üres szék. Egy kicsiny csapat az NB I.-ben. Olyan falu csapata, amelynek összlakossága 2018-as adatok szerint 1851. Felcsút az aktuális miniszterelnök faluja, ezért aztán minden az ő észjárását és világfelfogását követi: így lett minden torz és aránytalan. Kisvasút megy a Váli-medencén keresztül, mégpedig a Mozdony utca 1. szám elől. Van kis tó: 250 milliós uniós támogatásból építették meg, amelybe aztán mesterséges szigetet is álmodtak, akik álmodták, és ha már sziget, híd is kellett, amin be lehet jutni. A turisták hattyút formázó hídon sétálhatnak át a víz felett. A madarat formázó hídszerkezetben egy kicsiny, néhány méter magas kilátóból a kisvasút állomására lehet látni.
A tó partján épül még egy üvegfalú étterem is, amely szintén kapott kilátóteraszt. A beruházásra az állam adott pénzt, összesen másfél milliárd forintot. Nyilván kihasználatlan az egész, különösen a kisvasút: jó szívvel tudom javasolni mindenkinek, egyszer nézzen rá Hadházy Ákos parlamenti képviselő Facebook-oldalára, mert nem több mint fél óra alatt képet kaphat arról, ahogy szokták mondani, mi folyik itt, ebben az országban. Viszonylag normálisan karbantartott kis pályaudvar, de a főépület előtt egy meglehetősen elhanyagolt vasúti kocsi, lepattogzott festékkel. Már rohad is szét a felcsúti szuperexpressz. „Tényleg nagy lehet a baj, ha az ország főfőfalujában a kisvonat vagonja lepukkantabb a MÁV járműveinél is” – írta Facebook-bejegyzésében a független országgyűlési képviselő, aki a Híradóban elmondta, hogy a főszezonban járt a váli-völgyi kisvasútnál, amely, mint az közismert, a miniszterelnök szülőfaluját, Felcsútot köti össze az alcsúti arborétummal. Hadházy posztja szerint a felcsúti vasútállomáson tavaly már bezárt a kávézó és a mosdó is, a WC-vel együtt. Különösebb igény nem lett volna egyikre sem, mert az utasok száma fogyóban van. Miként a képviselő írja, ez a helyszín eddig is a „tök fölöslegesen elcseszett EU-s pénzek jelképe volt, és most már kezd a fenntarthatatlan fejlesztések lepusztulásának is a jelképe lenni”.
Most azonban ennél is sötétebb fellegek közelítenek a felcsúti horizonton...
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2023.03.31.
A tó partján épül még egy üvegfalú étterem is, amely szintén kapott kilátóteraszt. A beruházásra az állam adott pénzt, összesen másfél milliárd forintot. Nyilván kihasználatlan az egész, különösen a kisvasút: jó szívvel tudom javasolni mindenkinek, egyszer nézzen rá Hadházy Ákos parlamenti képviselő Facebook-oldalára, mert nem több mint fél óra alatt képet kaphat arról, ahogy szokták mondani, mi folyik itt, ebben az országban. Viszonylag normálisan karbantartott kis pályaudvar, de a főépület előtt egy meglehetősen elhanyagolt vasúti kocsi, lepattogzott festékkel. Már rohad is szét a felcsúti szuperexpressz. „Tényleg nagy lehet a baj, ha az ország főfőfalujában a kisvonat vagonja lepukkantabb a MÁV járműveinél is” – írta Facebook-bejegyzésében a független országgyűlési képviselő, aki a Híradóban elmondta, hogy a főszezonban járt a váli-völgyi kisvasútnál, amely, mint az közismert, a miniszterelnök szülőfaluját, Felcsútot köti össze az alcsúti arborétummal. Hadházy posztja szerint a felcsúti vasútállomáson tavaly már bezárt a kávézó és a mosdó is, a WC-vel együtt. Különösebb igény nem lett volna egyikre sem, mert az utasok száma fogyóban van. Miként a képviselő írja, ez a helyszín eddig is a „tök fölöslegesen elcseszett EU-s pénzek jelképe volt, és most már kezd a fenntarthatatlan fejlesztések lepusztulásának is a jelképe lenni”.
Most azonban ennél is sötétebb fellegek közelítenek a felcsúti horizonton...
5000 KATONA TART FEL 20-30 000 TÁMADÓT, 100 000 DOLLÁROS RAKÉTA OLCSÓ DRÓNOK ELLEN – A HÁBORÚ MATEMATIKÁJA
TELEX
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2023.04.02.
A háborúban a katonák felszerelése, az új és drága fegyverek mellett legalább olyan fontos, mennyire képesek megszervezni a hadseregek a védelmet, a támadást, az utánpótlást, hogyan tudnak gazdálkodni az idővel, a gépekkel és az emberekkel. Hogyan képes 5 ezer ember feltartóztatni 20-30 ezer támadót Bahmutnál? Mennyivel tudnak többet az ukránok által várt nyugati harckocsik az oroszoknál? Milyen fordulatot hozhat az ukránoknak egy új fegyver, amivel mélyen az ellenséges vonalak mögött támadhatók az utánpótlási raktárak? A háború kegyetlen matematikájáról Resperger István ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára beszélt a Telexnek. 2. rész.
A cikk első részében szó volt arról, mekkorára becsülhetők az emberveszteségek eddig az ukrán és a orosz oldalon. A veszteségeket nézve mennyire halálos a most zajló háború más 20–21. századi háborúkhoz képest?
A második világháborúban a szovjet Vörös Hadseregnél a napi halálozás elérte a 6 ezret, a németek részéről a 2 ezret. A szovjet–finn háború volt a második legpusztítóbb a világon, ahol naponta 1400 embert vesztett az akkori Szovjetunió. Az első világháborúban a legnagyobb veszteségeik a németeknek voltak, akkor naponta átlagosan 1300 ember halt meg. Az utolsó hónap adatai szerint körülbelül napi 700 halottal az orosz–ukrán háború a negyedik ezen a szomorú világranglistán. Összehasonlításul: a Szovjetunió Afganisztán elleni háborújában átlagosan 4 ember halt meg egy nap, az USA iraki inváziójában pedig napi két halott volt az átlag.
Milyen gyakran és mennyit kell pihentetni a katonákat, hogy újra harcolni tudjanak?
Az orosz műveleteknél most azt látni, hogy ha van négy alegység, akkor egy kötelék támad négy zászlóaljjal, ezek mindegyikében ezer ember van. Ebben az esetben 8–12 óránként lehet forgatni azt, hogy ki van elöl, ki van hátul, ki az, aki egy kicsit felszabadulhat a műveletekből. Ukrán részről volt látható az, hogy sokszor egy-két hétre is visszavontak alakulatokat. Ilyenkor pihentetik őket, feltöltik, kicsit motiválják a katonákat, majd újra visszaküldik őket az arcvonalba.
Mennyire lehet egy kisebb katonai erővel annak sokszorosát lekötni a fronton?
A déli Mariupol ostroma 60 napig tartott. Amikor körülzárták az oroszok a várost, az ukrán Azov-ezred és az ukrán reguláris hadsereg 4-5 ezer katonája tartóztatott fel egy kb. négyszer-hatszor nagyobb, tehát 20-30 ezer fős orosz támadó erőt. A keleti fronton lévő Bahmutnál jelenleg 1 az 5-höz lehet az arány a védők és a támadók között. Legutóbb négy ukrán dandárnak a részei voltak a város területén, ez nem több tízezer embernél, miközben a másik oldalon csak a Wagner-zsoldosokat számítva legalább 40 ezer katona van, de ott vannak más reguláris orosz erők is a város körül a mögöttük lévő tüzérséggel együtt. Ez az ostrom nyolc hónapja tart. Az utóbbi időben a komoly veszteségeket szenvedő Wagner-csoport harcmódot váltott, és nagyobb sikereket ért el a város bekerítésében, de közben az ukránok is folyamatosan újabb erőket küldenek be a településre...
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2023.04.02.
A cikk első részében szó volt arról, mekkorára becsülhetők az emberveszteségek eddig az ukrán és a orosz oldalon. A veszteségeket nézve mennyire halálos a most zajló háború más 20–21. századi háborúkhoz képest?
A második világháborúban a szovjet Vörös Hadseregnél a napi halálozás elérte a 6 ezret, a németek részéről a 2 ezret. A szovjet–finn háború volt a második legpusztítóbb a világon, ahol naponta 1400 embert vesztett az akkori Szovjetunió. Az első világháborúban a legnagyobb veszteségeik a németeknek voltak, akkor naponta átlagosan 1300 ember halt meg. Az utolsó hónap adatai szerint körülbelül napi 700 halottal az orosz–ukrán háború a negyedik ezen a szomorú világranglistán. Összehasonlításul: a Szovjetunió Afganisztán elleni háborújában átlagosan 4 ember halt meg egy nap, az USA iraki inváziójában pedig napi két halott volt az átlag.
Milyen gyakran és mennyit kell pihentetni a katonákat, hogy újra harcolni tudjanak?
Az orosz műveleteknél most azt látni, hogy ha van négy alegység, akkor egy kötelék támad négy zászlóaljjal, ezek mindegyikében ezer ember van. Ebben az esetben 8–12 óránként lehet forgatni azt, hogy ki van elöl, ki van hátul, ki az, aki egy kicsit felszabadulhat a műveletekből. Ukrán részről volt látható az, hogy sokszor egy-két hétre is visszavontak alakulatokat. Ilyenkor pihentetik őket, feltöltik, kicsit motiválják a katonákat, majd újra visszaküldik őket az arcvonalba.
Mennyire lehet egy kisebb katonai erővel annak sokszorosát lekötni a fronton?
A déli Mariupol ostroma 60 napig tartott. Amikor körülzárták az oroszok a várost, az ukrán Azov-ezred és az ukrán reguláris hadsereg 4-5 ezer katonája tartóztatott fel egy kb. négyszer-hatszor nagyobb, tehát 20-30 ezer fős orosz támadó erőt. A keleti fronton lévő Bahmutnál jelenleg 1 az 5-höz lehet az arány a védők és a támadók között. Legutóbb négy ukrán dandárnak a részei voltak a város területén, ez nem több tízezer embernél, miközben a másik oldalon csak a Wagner-zsoldosokat számítva legalább 40 ezer katona van, de ott vannak más reguláris orosz erők is a város körül a mögöttük lévő tüzérséggel együtt. Ez az ostrom nyolc hónapja tart. Az utóbbi időben a komoly veszteségeket szenvedő Wagner-csoport harcmódot váltott, és nagyobb sikereket ért el a város bekerítésében, de közben az ukránok is folyamatosan újabb erőket küldenek be a településre...
FIDESZ, A PÁRT, AMELY SOHA NEM VICCEL
SZEGEDI KATTINTÓS
Szerző: SZEKA
2023.04.01.
Kevés humoros elemet lehet találni a magyar politikában, és ha olykor van is min mosolyogni, azt leginkább kínunkban tesszük. Ma már az ellenzékből is hiányzik a humor, a kormánypárt viszont már évek óta kínosan ügyel rá, hogy egy pillanatra se lazítson komor stílusán. Pedig lehetne más is a politika, ha nem is úgy, ahogy az LMP érti. Ha például legalább április első napján megengednének a Fidesz politikusai maguknak egy-egy könnyedebb megjegyzést, talán lehetne enyhíteni azon a görcsösségen,
Szerző: SZEKA
2023.04.01.
ami a kormánypárti politikusokat jellemzi.
Lassan kezdjük elfelejteni, hogy a politikusok is emberek, pedig számukra is adott a lehetőség, hogy megmutassanak valami valódi énjükből. A magyar politika ugyanis már évek óta olyan, mintha beszélő robotok küzdenének egymással egy arénában, amit országgyűlésnek hívnak. Pedig ez a tér alkalmas lenne arra, hogy megvillantsák egyéni képességeiket, többek között a humorérzéküket. Most viszont az az ember érzése, hogy ha van is affinitásuk a képviselőknek a vicces beszólásokhoz, azt azonnal kivetik magukból, amikor a parlament épületébe lépnek.
Nem volt ez mindig így, hiszen korábban olykor röpködtek a poénok a tisztelt házban, és már csak ezért is érdemes volt nézni a parlamenti közvetítéseket. A korábbi Fidesz frakciók tagjai is kivették a részüket a viccelődésből, ám időközben a régi képviselők is elfelejtették, milyen jó hatással van az emberekre a humor, másrészt olyanok kerültek be a felduzzasztott képviselőcsoportba, akik hírből sem ismerik a tréfát. Manapság a kormánypárti politikusok humora abban merül ki, hogy egymás fülébe suttogva nevetgélnek, amikor egy ellenzéki felszólalást hallgatnak.
Legutóbb például annak a négy fős küldöttségnek a tagjai csináltak magából komplett idiótát, akik meghívó és felhatalmazás nélkül zarándokoltak el Finnországba és Svédországba, hogy a két ország NATO csatlakozásáról tárgyaljanak...
Nem volt ez mindig így, hiszen korábban olykor röpködtek a poénok a tisztelt házban, és már csak ezért is érdemes volt nézni a parlamenti közvetítéseket. A korábbi Fidesz frakciók tagjai is kivették a részüket a viccelődésből, ám időközben a régi képviselők is elfelejtették, milyen jó hatással van az emberekre a humor, másrészt olyanok kerültek be a felduzzasztott képviselőcsoportba, akik hírből sem ismerik a tréfát. Manapság a kormánypárti politikusok humora abban merül ki, hogy egymás fülébe suttogva nevetgélnek, amikor egy ellenzéki felszólalást hallgatnak.
Legutóbb például annak a négy fős küldöttségnek a tagjai csináltak magából komplett idiótát, akik meghívó és felhatalmazás nélkül zarándokoltak el Finnországba és Svédországba, hogy a két ország NATO csatlakozásáról tárgyaljanak...
PÁLINKÁS JÓZSEF: A HATALOM MINDEN KÉRDÉSBE BELE AKAR SZÓLNI – 1. RÉSZ
HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.04.02.
Magyarországon strukturálisan sérül az akadémiai szabadság. Ebben egyetért Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke az Oslói Egyetem kutatóival, akik az Európai Parlament felkérésére készítették el nemrég bemutatott tanulmányukat. Szerinte ugyanis mind az átszervezetten működő egyetemeknél, mind az akadémiáról leválasztott kutatóhálózatnál módjuk van a politikai kinevezetteknek arról dönteni, hogy az adott intézményben milyen kutatások folyhatnak. Ha pedig megtehetik, akkor lesznek olyan helyek, ahol meg is teszik.
Magyarország az egyedüli EU-tagállam, ahol – egy friss, norvég tanulmány szerint – strukturálisan sérül az akadémiai szabadság. Ön, mint az Akadémia volt elnöke miként látja ezt?
Egyetértek a megállapítással. Azt nem tudom megítélni, hogy ez-e az egyetlen európai ország, mert nem csináltam nemzetközi felmérést. De az tény, hogy a politikai kinevezetteknek mind az átszervezetten működő egyetemeknél, mind az akadémiáról leválasztott kutatóhálózatnál módjuk van arról dönteni, milyen kutatások folyhatnak az adott intézményben. Azt nyilván nem fogják meghatározni, hogy az Atommagkutató Intézetben mely atommagok kutathatók, és melyek nem, de a társadalomtudományok területén már jelentős beleszólásuk van. Magyarországon az átalakított felsőoktatás intézményeinek kuratóriumi tagjai beleszólhatnak abba, hogy kit nevezzenek ki egyetemi tanárnak, milyen tanszéket hozzanak létre, vagy zárjanak be. Ez mindenki számára nyilvánvaló, aki belenéz abba, hogyan alakították át ezt a rendszert. Aki nem nézte meg, azzal továbbra is el lehet hitetni, hogy az egyetemi szenátusok döntenek tudományos és oktatási kérdésekben. Aki látja, hogy Magyarországon mi történik, annak világos, hogy kritikus pontokon beleszólhatnak, és ismét hangsúlyozom, ha beleszólhatnak, akkor természetesen bele is fognak szólni...
Szerző: MILLEI ILONA
2023.04.02.
Magyarország az egyedüli EU-tagállam, ahol – egy friss, norvég tanulmány szerint – strukturálisan sérül az akadémiai szabadság. Ön, mint az Akadémia volt elnöke miként látja ezt?
Egyetértek a megállapítással. Azt nem tudom megítélni, hogy ez-e az egyetlen európai ország, mert nem csináltam nemzetközi felmérést. De az tény, hogy a politikai kinevezetteknek mind az átszervezetten működő egyetemeknél, mind az akadémiáról leválasztott kutatóhálózatnál módjuk van arról dönteni, milyen kutatások folyhatnak az adott intézményben. Azt nyilván nem fogják meghatározni, hogy az Atommagkutató Intézetben mely atommagok kutathatók, és melyek nem, de a társadalomtudományok területén már jelentős beleszólásuk van. Magyarországon az átalakított felsőoktatás intézményeinek kuratóriumi tagjai beleszólhatnak abba, hogy kit nevezzenek ki egyetemi tanárnak, milyen tanszéket hozzanak létre, vagy zárjanak be. Ez mindenki számára nyilvánvaló, aki belenéz abba, hogyan alakították át ezt a rendszert. Aki nem nézte meg, azzal továbbra is el lehet hitetni, hogy az egyetemi szenátusok döntenek tudományos és oktatási kérdésekben. Aki látja, hogy Magyarországon mi történik, annak világos, hogy kritikus pontokon beleszólhatnak, és ismét hangsúlyozom, ha beleszólhatnak, akkor természetesen bele is fognak szólni...
KARDOS ANDRÁS: A HATALOM ÁRA A NYELV FELSZÁMOLÁSA
SZABADSÁG KLUB
A demokrácia és a liberalizmus fideszes átkeresztelése totalitárius diktatúrává, fideszmagyarul vagy orwellfideszül azt jelenti, hogy a nyelv nem más, mint a hatalom szolgálatában önmaga és a normalitás felszámolása, illetve a szavak jelentésének önnön ellentétébe fordítása a hatalom öröklétig akart megtartásának az eszköze.
Pár nappal Bencsik András, újabban Szily Katalin hitben sorstársa, két akkorát ment a Sajtóklubban, a svábbogártól a melegeket alkalmasint kivégző ugandai parlamenti döntés vigyorogva ünnepléséig, előtte a "minden normális ember oroszpárti" dumáig bezárólag, hogy, higgyék el, már vártam Bencsik szellemi atyja és mestere Bayer 5. számú tagkönyves licitjét. Jelentem megjött.
A Magyar Nemzetben cikksorozatot szentelt, közvetlenül persze nem Szily Katalin (MSZMP-MSZP-KDMP szocalbérlő polköltözéseinek, aki végre otthonra találta Semjén Zsolt vadászati keresztény kebelén), és főleg nem Bencsik (Népszabi pártéletrovat vezető, majd ugandai bubus szakértő és kivégzéspárti LMBTQ gyűlölő) szintjére ereszkedve, vagy lemászva, hanem tágított egyet a világperspektíva felé. Szigorúan a Fidesz által újabban megszentelt "normalitás" jegyében. Ez a "normalitás" valójában pont ugyanazt jelenti fideszül, mint a "háborúpártiság" vádja a baloldal ellen. Ugyanis semmit. És a szavak semmit nem jelentése (vö. még 97% magyar értett egyet a kormánnyal "nemzeti inzultusban" a plakátok szerint, vagy ahogy nem jelent semmit, hogy a magyar infláció főoka, a szankció.) És a semmit jelentés üres bödönét aztán meg lehet tölteni olyan antinormalista "jelentésekkel", hogy még a szavak is rohannának vissza Orwell könyveibe.
Hát akkor lássuk Bayer Zsolt örökbecsű szavait:
"A Nyugat most úgy döntött, hogy felszámolja önnön történelmi és kulturális örökségét, lerombol minden hagyományt, eltünteti a múltat (a múltat végképp eltörölni, woke-szolgahad, indulj velünk…), úgy döntött a Nyugat, hogy a vallási, a nemzeti identitás eltörlése után eltünteti végre a legutolsó, maradék, kicsike identitásunkat is, így aztán hadat üzentek a nemi identitásnak, LMBTQ-szörnyetegek és bűnözők diktálják a modern idők vallását, miszerint nincs többé férfi és nincsen többé nő, hát hogy is lenne, ha egyszer nincsen Isten se, a tudomány nagy örömmel számol be újabb és újabb szenzációkról, legutóbb például arról, hogy két férfi szőrös hátsójából vett sejtek segítségével "alkottak" egy magzatot, hát micsoda öröm, micsoda boldogság, nők, ne szüljetek gyereket, mert csak szennyezitek vele a környezetet, de ha két férfi (férfi?) bőrkeményedéséből csinálunk homonculust, azt viszont nagy csinnadrattával megünnepeljük, éljenek a szivárványcsaládok, éljenek a migránsok, olyan ügyesen rondítják össze az egykor volt, rendezett, tiszta bajor kisvárosok főtereit, arról nem is beszélve, milyen szépen erőszakolják meg a nőket és a gyerekeket, nem csoda hát, ha a német városok önkormányzatai úgy döntenek, kilakoltatják a lakásszövetkezetekből az öreg, beteg német nyugdíjasokat és a helyükre betelepítik Aliékat, hát teljesen világos, hogy nincsen semmi szükség már az öreg, beteg Hansra, két éve karácsonykor a német (német?) közszolgálati tévében el is énekeltették német (német?) kisgyerekekkel, miszerint "az én nagyim egy környezetszennyező disznó!", hát van-e ennél kedvesebb karácsonyi meglepetés, lássuk be, nincsen, s örvendjünk, ezeknél az Isten nem önmaga, hanem a tótawéárpád meg a sambrinton képmására teremtette meg a hívek táborát.
S hogy el ne felejtsük: ez a mai Nyugat betűhíven átvette és alkalmazza a régi szovjet időkből ránk maradt viccet: Aki nem hiszi, annak utánajárunk.
És ne legyen semmi kétségetek: ezek tényleg utánajárnak.
Ezek lettek Sztálin és Hitler legjobb tanítványai, csak most a demokrácia és a liberalizmus legfelső fokának kell hívni őket." (Megjelent: Magyar Nemzet online, 2023, szombat hajnali 3-kor már biztosan ott volt, akkor olvastam.)
Most szép nyugodtan, ahogy az alapítványba kiszervezett egyetemi kuratóriumok is dolgoznak, vegyük sorra az idézet főbb pontjait...
Szerző: KARDOS ANDRÁS
2023.04.01.
2023.04.01.
Pár nappal Bencsik András, újabban Szily Katalin hitben sorstársa, két akkorát ment a Sajtóklubban, a svábbogártól a melegeket alkalmasint kivégző ugandai parlamenti döntés vigyorogva ünnepléséig, előtte a "minden normális ember oroszpárti" dumáig bezárólag, hogy, higgyék el, már vártam Bencsik szellemi atyja és mestere Bayer 5. számú tagkönyves licitjét. Jelentem megjött.
A Magyar Nemzetben cikksorozatot szentelt, közvetlenül persze nem Szily Katalin (MSZMP-MSZP-KDMP szocalbérlő polköltözéseinek, aki végre otthonra találta Semjén Zsolt vadászati keresztény kebelén), és főleg nem Bencsik (Népszabi pártéletrovat vezető, majd ugandai bubus szakértő és kivégzéspárti LMBTQ gyűlölő) szintjére ereszkedve, vagy lemászva, hanem tágított egyet a világperspektíva felé. Szigorúan a Fidesz által újabban megszentelt "normalitás" jegyében. Ez a "normalitás" valójában pont ugyanazt jelenti fideszül, mint a "háborúpártiság" vádja a baloldal ellen. Ugyanis semmit. És a szavak semmit nem jelentése (vö. még 97% magyar értett egyet a kormánnyal "nemzeti inzultusban" a plakátok szerint, vagy ahogy nem jelent semmit, hogy a magyar infláció főoka, a szankció.) És a semmit jelentés üres bödönét aztán meg lehet tölteni olyan antinormalista "jelentésekkel", hogy még a szavak is rohannának vissza Orwell könyveibe.
Hát akkor lássuk Bayer Zsolt örökbecsű szavait:
"A Nyugat most úgy döntött, hogy felszámolja önnön történelmi és kulturális örökségét, lerombol minden hagyományt, eltünteti a múltat (a múltat végképp eltörölni, woke-szolgahad, indulj velünk…), úgy döntött a Nyugat, hogy a vallási, a nemzeti identitás eltörlése után eltünteti végre a legutolsó, maradék, kicsike identitásunkat is, így aztán hadat üzentek a nemi identitásnak, LMBTQ-szörnyetegek és bűnözők diktálják a modern idők vallását, miszerint nincs többé férfi és nincsen többé nő, hát hogy is lenne, ha egyszer nincsen Isten se, a tudomány nagy örömmel számol be újabb és újabb szenzációkról, legutóbb például arról, hogy két férfi szőrös hátsójából vett sejtek segítségével "alkottak" egy magzatot, hát micsoda öröm, micsoda boldogság, nők, ne szüljetek gyereket, mert csak szennyezitek vele a környezetet, de ha két férfi (férfi?) bőrkeményedéséből csinálunk homonculust, azt viszont nagy csinnadrattával megünnepeljük, éljenek a szivárványcsaládok, éljenek a migránsok, olyan ügyesen rondítják össze az egykor volt, rendezett, tiszta bajor kisvárosok főtereit, arról nem is beszélve, milyen szépen erőszakolják meg a nőket és a gyerekeket, nem csoda hát, ha a német városok önkormányzatai úgy döntenek, kilakoltatják a lakásszövetkezetekből az öreg, beteg német nyugdíjasokat és a helyükre betelepítik Aliékat, hát teljesen világos, hogy nincsen semmi szükség már az öreg, beteg Hansra, két éve karácsonykor a német (német?) közszolgálati tévében el is énekeltették német (német?) kisgyerekekkel, miszerint "az én nagyim egy környezetszennyező disznó!", hát van-e ennél kedvesebb karácsonyi meglepetés, lássuk be, nincsen, s örvendjünk, ezeknél az Isten nem önmaga, hanem a tótawéárpád meg a sambrinton képmására teremtette meg a hívek táborát.
S hogy el ne felejtsük: ez a mai Nyugat betűhíven átvette és alkalmazza a régi szovjet időkből ránk maradt viccet: Aki nem hiszi, annak utánajárunk.
És ne legyen semmi kétségetek: ezek tényleg utánajárnak.
Ezek lettek Sztálin és Hitler legjobb tanítványai, csak most a demokrácia és a liberalizmus legfelső fokának kell hívni őket." (Megjelent: Magyar Nemzet online, 2023, szombat hajnali 3-kor már biztosan ott volt, akkor olvastam.)
Most szép nyugodtan, ahogy az alapítványba kiszervezett egyetemi kuratóriumok is dolgoznak, vegyük sorra az idézet főbb pontjait...
ROMSICS IGNÁC: 1945 MINT KORSZAKHATÁR
NÉPSZAVA
Szerző: ROMSICS IGNÁC
2023.04.02.
1945, vagyis a II. világháború vége az elmúlt évszázad három legfontosabb korfordulójának egyike. Legalább olyan jelentős, mint az I. világháború befejeződését kísérő változások, és bizonyosan jelentősebb – átfogóbb és globálisabb –, mint a Szovjetunió és a kelet-európai szocialista rendszerek 1989-90-es összeomlása.
Jelentőségét alapvetően két tényező adja: a háború jellemzői és a háború következményei.
A pusztítás mérete és oka
A II. világháború az emberiség történetének minden szempontból legnagyobb katonai konfliktusa volt. Az I. világháborúban mintegy tucatnyi ország vett részt, nagy csatáit Európában vívták, s halálos áldozatainak száma 8,5-9 millióra rúgott. A II. világháborúban 61 állam katonái harcoltak, s az európai hadszínterek mellett fontos, sőt döntő ütközetek zajlottak Távol-Keleten, a Csendes-óceán térségében és Észak-Afrikában is. A harcok mintegy 55, sőt az újabb kutatások szerint több mint 70 millió ember életét követelték. A legnagyobb áldozatot e téren a Szovjetunió hozta: lakosságának mintegy 14 százalékát, összesen 23 millió embert vesztett. Utána Kína következik 20 millió halottal, amely azonban akkori összlakosságának csak kevesebb, mint 4 százalékát tette ki. A Német Birodalom katonai és polgári áldozatainak a száma meghaladta a 7 milliót, azaz az 1939-es népesség 10 százalékát. A lengyelországi emberveszteségek száma 5,6 millióra, vagyis a lakosság 16 százalékra rúgott. Egymillión fölüli halottat gyászoltak még Indonéziában, Japánban és Jugoszláviában, míg Nagy-Britannia és az Egyesült Államok polgári és civil áldozatainak a száma a fél-fél milliót, vagyis az 1 százalékot sem érte el. Az akkori Magyarország 14,5 milliós lakosságából 6,2 százalék, azaz körülbelül 900 ezer fő nem érte meg a háború végét. Hasonló mértékben pusztult el az egyes országok infrastruktúrája: vasútvonalai és pályaudvarai, közútjai és hídjai, lakóházai és ipari létesítményei. Németország és Kelet-Európa egyes területei és városai, ahol a legsúlyosabb harcok folytak, teljes pusztasággá, illetve romhalmazzá változtak.
Az irtózatos méretű emberi és fizikai pusztítás elsődleges oka a háború totális, azaz a hátországra és a civil lakosságra is kiterjedő jellege, valamint a haditechnika fejlődése volt. Az utóbbin belül legnagyobb jelentőséggel az uránhasadás fegyverként való felhasználása, vagyis az atombomba feltalálása bírt. Az első szabályozott nukleáris láncreakciót az olasz Enrico Fermi vezette chicagói kutatócsoport indította be 1942-ben, az első kísérleti atombombát pedig a Robert Oppenheimer vezette nemzetközi kutatócsoport (Manhattan-terv) állította elő 1945 nyarára. Amikor a július 16-ai sikeres új-mexikói robbantásról értesült, Churchill elégedetten nyugtázta: a lőpor vagy akár az elektromosság feltalálása semmiség, „csupán tréfa” volt ehhez képest. A brit miniszterelnök, aki végsőkig tartó harcot fogadott Hitler és szövetségesei ellen, jól látta az új fegyver jelentőségét. Az 1945. augusztus 6-án Hirosimára, 9-én pedig Nagaszakira ledobott atombombák 200-250 ezer ember életét oltották ki, és legalább ugyanennyit sugár-fertőztek meg. A lakóházak és egyéb épületek 80 százaléka romhalmazzá vált. A sokkhatás akkora volt, hogy rövid gondolkodás után Japán is beszüntette az ellenállást, és szeptember 2-án kapitulált. A világháború tulajdonképpen ezzel, s nem az 1945. május 8-i német fegyverletétellel ért véget.
Nagyon sok áldozatot követeltek az angolszász gépek Hamburg, Drezda és más német városok elleni szőnyegbombázásai is. A háború éveiben kifejlesztett nagy hatótávolságú négymotoros gépek valóságos légi erődök voltak: 8-10 ezer méter magasságban 3-6 ezer kilométer megtételére és 6-8 tonna bomba szállítására voltak képesek üzemanyag felvétel nélkül. A német városok mellett súlyos repülőtámadásokat szenvedett el Tokió, Oszaka, Jokohama és más japán település is. Az 1944. november 24-ei szőnyegbombázás következtében Tokió jelentős része szinte a földdel vált egyenlővé, és lakói közül mintegy 100 ezren vesztették életüket. A német propaganda által csodafegyverként emlegetett V-1 és V-2 típusú rakéták (Vergeltungswaffen, vagyis megtorló fegyverek), melyeket 1944 nyarától vetettek be angliai városok és Antwerpen ellen, viszont kevésbé bizonyultak hatékonynak. Áldozataik számát összesen mintegy 50 ezerre becsülik. Ez alig több, mint amennyi német az 1945. február 13-i drezdai szőnyegbombázás során elpusztult. A fegyverben rejlő lehetőségekről sokat mondó viszont, hogy konstruktőre ugyanaz a Wernher von Braun volt, aki az 1945 utáni amerikai rakétaprogram kidolgozásában és végrehajtásában oly meghatározó szerepet játszott.
A tömegpusztító fegyverek megjelenése és a háború totális jellege mellett az emberéletben elszenvedett hatalmas veszteségnek ideológiai okai is voltak. A fajelmélet, amely a népek közötti antropológiai és kulturális különbségekből kiindulva felsőbb- és alsóbbrendű fajokat tételezett fel, a XIX. században elsősorban a gyarmati hódítás igazolására szolgált. A britek és a franciák éppen úgy ezzel indokolták afrikai és ázsiai terjeszkedésüket, mint az amerikaiak csendes-óceáni aktivitásukat, illetve a japánok Kína és Korea „nehézkes és tehetetlen” népeinek gyámság alá helyezését. Emellett megjelent azonban a rasszizmus az országokon belüli vallási és/vagy etnikai kisebbségekkel szembeni állami fellépést és kirekesztést alátámasztó ideológiaként is. Az ennek egyik változataként kialakult politikai antiszemitizmus számos országban táptalajra talált, de a zsidók szisztematikus kiirtásának szörnyű programjává csak a náci Németországban és az általa ellenőrzött területeken vált. A zsidók és más alsóbbrendűnek, illetve nemkívánatosnak minősített elemek (romák, homoszexuálisok, gyengeelméjűek, baloldaliak) elleni irtóhadjárat már a háború elején elkezdődött, és egészen 1945-ig tartott. Ennek a példátlan méretű és szervezettségű népirtásnak mintegy 6 millió zsidó (az összes háborús emberveszteség közel 10 százaléka) esett áldozatul...
Szerző: ROMSICS IGNÁC
2023.04.02.
Jelentőségét alapvetően két tényező adja: a háború jellemzői és a háború következményei.
A pusztítás mérete és oka
A II. világháború az emberiség történetének minden szempontból legnagyobb katonai konfliktusa volt. Az I. világháborúban mintegy tucatnyi ország vett részt, nagy csatáit Európában vívták, s halálos áldozatainak száma 8,5-9 millióra rúgott. A II. világháborúban 61 állam katonái harcoltak, s az európai hadszínterek mellett fontos, sőt döntő ütközetek zajlottak Távol-Keleten, a Csendes-óceán térségében és Észak-Afrikában is. A harcok mintegy 55, sőt az újabb kutatások szerint több mint 70 millió ember életét követelték. A legnagyobb áldozatot e téren a Szovjetunió hozta: lakosságának mintegy 14 százalékát, összesen 23 millió embert vesztett. Utána Kína következik 20 millió halottal, amely azonban akkori összlakosságának csak kevesebb, mint 4 százalékát tette ki. A Német Birodalom katonai és polgári áldozatainak a száma meghaladta a 7 milliót, azaz az 1939-es népesség 10 százalékát. A lengyelországi emberveszteségek száma 5,6 millióra, vagyis a lakosság 16 százalékra rúgott. Egymillión fölüli halottat gyászoltak még Indonéziában, Japánban és Jugoszláviában, míg Nagy-Britannia és az Egyesült Államok polgári és civil áldozatainak a száma a fél-fél milliót, vagyis az 1 százalékot sem érte el. Az akkori Magyarország 14,5 milliós lakosságából 6,2 százalék, azaz körülbelül 900 ezer fő nem érte meg a háború végét. Hasonló mértékben pusztult el az egyes országok infrastruktúrája: vasútvonalai és pályaudvarai, közútjai és hídjai, lakóházai és ipari létesítményei. Németország és Kelet-Európa egyes területei és városai, ahol a legsúlyosabb harcok folytak, teljes pusztasággá, illetve romhalmazzá változtak.
Az irtózatos méretű emberi és fizikai pusztítás elsődleges oka a háború totális, azaz a hátországra és a civil lakosságra is kiterjedő jellege, valamint a haditechnika fejlődése volt. Az utóbbin belül legnagyobb jelentőséggel az uránhasadás fegyverként való felhasználása, vagyis az atombomba feltalálása bírt. Az első szabályozott nukleáris láncreakciót az olasz Enrico Fermi vezette chicagói kutatócsoport indította be 1942-ben, az első kísérleti atombombát pedig a Robert Oppenheimer vezette nemzetközi kutatócsoport (Manhattan-terv) állította elő 1945 nyarára. Amikor a július 16-ai sikeres új-mexikói robbantásról értesült, Churchill elégedetten nyugtázta: a lőpor vagy akár az elektromosság feltalálása semmiség, „csupán tréfa” volt ehhez képest. A brit miniszterelnök, aki végsőkig tartó harcot fogadott Hitler és szövetségesei ellen, jól látta az új fegyver jelentőségét. Az 1945. augusztus 6-án Hirosimára, 9-én pedig Nagaszakira ledobott atombombák 200-250 ezer ember életét oltották ki, és legalább ugyanennyit sugár-fertőztek meg. A lakóházak és egyéb épületek 80 százaléka romhalmazzá vált. A sokkhatás akkora volt, hogy rövid gondolkodás után Japán is beszüntette az ellenállást, és szeptember 2-án kapitulált. A világháború tulajdonképpen ezzel, s nem az 1945. május 8-i német fegyverletétellel ért véget.
A tömegpusztító fegyverek megjelenése és a háború totális jellege mellett az emberéletben elszenvedett hatalmas veszteségnek ideológiai okai is voltak. A fajelmélet, amely a népek közötti antropológiai és kulturális különbségekből kiindulva felsőbb- és alsóbbrendű fajokat tételezett fel, a XIX. században elsősorban a gyarmati hódítás igazolására szolgált. A britek és a franciák éppen úgy ezzel indokolták afrikai és ázsiai terjeszkedésüket, mint az amerikaiak csendes-óceáni aktivitásukat, illetve a japánok Kína és Korea „nehézkes és tehetetlen” népeinek gyámság alá helyezését. Emellett megjelent azonban a rasszizmus az országokon belüli vallási és/vagy etnikai kisebbségekkel szembeni állami fellépést és kirekesztést alátámasztó ideológiaként is. Az ennek egyik változataként kialakult politikai antiszemitizmus számos országban táptalajra talált, de a zsidók szisztematikus kiirtásának szörnyű programjává csak a náci Németországban és az általa ellenőrzött területeken vált. A zsidók és más alsóbbrendűnek, illetve nemkívánatosnak minősített elemek (romák, homoszexuálisok, gyengeelméjűek, baloldaliak) elleni irtóhadjárat már a háború elején elkezdődött, és egészen 1945-ig tartott. Ennek a példátlan méretű és szervezettségű népirtásnak mintegy 6 millió zsidó (az összes háborús emberveszteség közel 10 százaléka) esett áldozatul...
OLYAN HORGÁSZ MÉG NEM SZÜLETETT, AKI AKKORÁT HAZUDNA, MINT ORBÁN AZ EU-RÓL ÉS A HÁBORÚRÓL
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.03.31.
Orbánnak a legteljesebb mértékben elment az esze, belebolondult az oroszokba vetett reménységébe, hogy azok majd megroppantják a liberális demokráciákat, a szabad és demokratikus Nyugatot, viszont vereségre állnak Ukrajnában, ahol népirtást folytatnak és háborús bűnöket követnek el. Az ukránokhoz érkeznek a nyugati tankok, fegyverek, és hamarosan megindul az ellentámadás, hogy kisöpörjék Putyin mocskos hordáit Ukrajna területéről. Emellett Orbán nem tud mit kezdeni az általa elszabadított inflációval, ami háromszorosa az uniós átlagnak, ezért mindent a háborúra ken.
Ez áll a Kossuth Rádióban elmondott vészjósló interjúja mögött, amelyben nemcsak a világháború veszélyével fenyeget, ha az ukránok nem adják meg magukat az oroszoknak és nem teszik le a fegyvert, hanem azt a bődületes hazugságot kezdte el mondani, hogy “megkérdőjeleződött az Európai Unió léte és értelme”, aminek éppen az ellenkezője igaz. Az EU megvédte Európát az oroszok terjeszkedésétől és fenyegetésétől és megállította a barbár tömeggyilkosokat (Orbán csókos barátait) Ukrajnában. Orbánnak pedig éppen ez fáj, mert ez keresztülhúzta az illiberális számításait.
Emellett ez az uszítás azt jelenti, hogy Orbán fasiszta önkényuralmi rendszere egyre távolabb kerül az uniós pénzektől, s ezért Orbán szerint végképp elveszíti az uniós tagság az értelmét. Ez lesz a szöveg, amikor Orbán kivezeti Magyarországot az Európai Unióból a “senki földjére”, hogy nincs értelme az Európai Uniónak, elveszítette az értelmét, s az oroszok martaléka és a kínaiak gyarmata lesz. Közeledik a nyílt fasiszta diktatúra, mert Orbánnak ezek a lépései valódi ellenállást váltanakmajd ki a magyarokból, ha megértik, hogy kivezeti őket az EU-ból és leereszti rájuk a vasfüggönyt.
Orbán oroszpárti és háborúpárti retorikája csúcsra jár, amikor arra használja a magyar parlamentet, hogy utasítására megszavazzák az ő elmebeteg hazugságait az oroszok oldalán. Sikerült a svéd NATO-csatlakozást megakadályoznia, amivel nagy szolgálatot tett Putyinnak és az oroszoknak, most pedig nyugatellenes, EU-ellenes, Amerika-ellenes és NATO-ellenes “határozatot” fogadtat el a 135 bátor emberrel, akiknek lassan tényleg bátornak kell lenniük, mert ha a magyarok megértik, hogy mi készül, az első fára húzzák fel őket a “félázsiaiak”. Orbán a szakadékba vezeti az országot.
Nevetséges, ahogy a parlamentet ilyen hazug nyilatkozatok elfogadására használja fel. Ezzel csak megmutatja, hogy mi a magyar “parlament”.
Orbán hazugsága a “békéről” az oroszok háborús céljait szolgálja, hogy az orosz front ne omoljon össze, és Putyin erőt gyűjtsön. Ha az oroszok elfoglalhatják Ukrajna bármely részét, akkor soha nem lesz béke, és idő kérdése, hogy az oroszok mikor terjeszkednek tovább, egész Európát fenyegetve. A Kremlben egy elmebeteg tömeggyilkos, háborús bűnös ül, akit megroppantottak a nyugati szankciók, ezért nem tudja finanszírozni a háborút, de az elszámított kalandor háborújából nem tud visszavonulni sem, mert akkor neki vége. Béke viszont csak akkor lesz, ha távoznak az oroszok.
A világháborús veszélyt egyedül az oroszok okozták és ők jelentik. Orbán viszont a Nyugatot okolja azért, mert ellenáll az orosz terjeszkedésnek. Egyetlen szava nincs az oroszokhoz, pedig ők fenyegetnek atombombával és világháborúval, ami Oroszország végleges pusztulásával járna. Orbán a nevetséges fenyegetésével hiszterizálja a magyarokat, és azt a hamis látszatot kelti, hogy a “béke” egyetlen feltétele az oroszok előtti kapituláció. Orbán egy rossz orosz ügynök, aki ezzel kivezeti Magyarországot Európából, és elmebeteg tömeggyilkosokhoz csatolja az ország szekerét...
Szerző: Amerikai Népszava
2023.03.31.
Ez áll a Kossuth Rádióban elmondott vészjósló interjúja mögött, amelyben nemcsak a világháború veszélyével fenyeget, ha az ukránok nem adják meg magukat az oroszoknak és nem teszik le a fegyvert, hanem azt a bődületes hazugságot kezdte el mondani, hogy “megkérdőjeleződött az Európai Unió léte és értelme”, aminek éppen az ellenkezője igaz. Az EU megvédte Európát az oroszok terjeszkedésétől és fenyegetésétől és megállította a barbár tömeggyilkosokat (Orbán csókos barátait) Ukrajnában. Orbánnak pedig éppen ez fáj, mert ez keresztülhúzta az illiberális számításait.
Emellett ez az uszítás azt jelenti, hogy Orbán fasiszta önkényuralmi rendszere egyre távolabb kerül az uniós pénzektől, s ezért Orbán szerint végképp elveszíti az uniós tagság az értelmét. Ez lesz a szöveg, amikor Orbán kivezeti Magyarországot az Európai Unióból a “senki földjére”, hogy nincs értelme az Európai Uniónak, elveszítette az értelmét, s az oroszok martaléka és a kínaiak gyarmata lesz. Közeledik a nyílt fasiszta diktatúra, mert Orbánnak ezek a lépései valódi ellenállást váltanakmajd ki a magyarokból, ha megértik, hogy kivezeti őket az EU-ból és leereszti rájuk a vasfüggönyt.
Orbán oroszpárti és háborúpárti retorikája csúcsra jár, amikor arra használja a magyar parlamentet, hogy utasítására megszavazzák az ő elmebeteg hazugságait az oroszok oldalán. Sikerült a svéd NATO-csatlakozást megakadályoznia, amivel nagy szolgálatot tett Putyinnak és az oroszoknak, most pedig nyugatellenes, EU-ellenes, Amerika-ellenes és NATO-ellenes “határozatot” fogadtat el a 135 bátor emberrel, akiknek lassan tényleg bátornak kell lenniük, mert ha a magyarok megértik, hogy mi készül, az első fára húzzák fel őket a “félázsiaiak”. Orbán a szakadékba vezeti az országot.
Nevetséges, ahogy a parlamentet ilyen hazug nyilatkozatok elfogadására használja fel. Ezzel csak megmutatja, hogy mi a magyar “parlament”.
Orbán hazugsága a “békéről” az oroszok háborús céljait szolgálja, hogy az orosz front ne omoljon össze, és Putyin erőt gyűjtsön. Ha az oroszok elfoglalhatják Ukrajna bármely részét, akkor soha nem lesz béke, és idő kérdése, hogy az oroszok mikor terjeszkednek tovább, egész Európát fenyegetve. A Kremlben egy elmebeteg tömeggyilkos, háborús bűnös ül, akit megroppantottak a nyugati szankciók, ezért nem tudja finanszírozni a háborút, de az elszámított kalandor háborújából nem tud visszavonulni sem, mert akkor neki vége. Béke viszont csak akkor lesz, ha távoznak az oroszok.
A világháborús veszélyt egyedül az oroszok okozták és ők jelentik. Orbán viszont a Nyugatot okolja azért, mert ellenáll az orosz terjeszkedésnek. Egyetlen szava nincs az oroszokhoz, pedig ők fenyegetnek atombombával és világháborúval, ami Oroszország végleges pusztulásával járna. Orbán a nevetséges fenyegetésével hiszterizálja a magyarokat, és azt a hamis látszatot kelti, hogy a “béke” egyetlen feltétele az oroszok előtti kapituláció. Orbán egy rossz orosz ügynök, aki ezzel kivezeti Magyarországot Európából, és elmebeteg tömeggyilkosokhoz csatolja az ország szekerét...
LENYAKAZNÁK A BUBUKAT - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE
444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2023.04.01.
Jó reggelt! Ez a Reggel 4, a 444 reggeli hírlevele. Ilyenkor (szombaton) az elmúlt hét nagyobb, olvasgatósabb /nézegetősebb / hallgatgatósabb anyagait gyűjtjük össze.
Szerző: HERCZEG MÁRK
2023.04.01.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)