NYUGDÍJGURU.HUSzerző: FARKAS ANDRÁS2023.03.29.
Mire elég az idei nyugdíjemelés és a 13. havi nyugdíj? Képes-e ellensúlyozni a változatlanul Európa-bajnok élelmiszer-árrobbanás vásárlóerő-roncsoló hatásait? Lesz-e korrekciós nyugdíjemelés évközben? Lehet-e a nyugdíjemelési eljárást érdemben javítani?
Hogyan lehet méltányosabb, igazságosabb és a nyugdíjasok számára kedvezőbb a nyugdíjemelés?
Idén a nyugdíjasok eddig két jogcímen kaptak plusz ellátást: 2023. január 1-jétől 15%-kal emelték a nyugdíjak összegét, valamint 2023. februárban kifizették a 13. havi nyugdíjat. A nyugdíjasok elkölthető jövedelme éves szinten a januári emelés és a 13. havi nyugdíj kifizetése következtében összesen 23,3%-kal nőtt (a 15%-hoz hozzá kell adni a 13. havi nyugdíj éves szinten 8,3%-os jövedelemnövelő hatását). Az éves szinten 15%-19,5% közé becsült infláció tényleges alakulása függvényében rendkívüli évközi nyugdíjemelésekre is sor kerülhet júniusban és novemberben, amelyek eredményeként a nyugdíjas összjövedelem növekedése idén akár 25-30%-os is lehet.
E megfontolás alapján a nyugdíjasok helyzete látszólag teljesen rendben van, az infláció ellen a nyugdíjasok jövedelme teljes mértékben védett. A nettó nemzetgazdasági átlagkereset idei várható alakulásának tükrében a nyugdíjasok jövedelmi helyzete még kedvezőbbnek látszik, hiszen a keresetek nominális növekedése biztosan nem éri el 2023-ban a 23,3%-ot (tavaly 17,5% volt), nem is beszélve a reálkeresetek durván csökkenő trendjéről (a KSH 2023. március 28-án kiadott kereseti gyorstájékoztatója szerint 2023. januárban a 2022. januárihoz képest 7,6%-kal csökkent a reálkereset.)
A nyugdíjasok idén legalább 1290 milliárd forinttal több pénzből élhetnek (egy százalékpontnyi nyugdíjemelés idén a költségvetési törvény számai alapján 55,4 milliárd forintba kerül, és eddig a nyugdíjas összjövedelem a 13. havi nyugdíjat is beszámítva 23,3%-kal nőtt).
A nyugdíjasok persze nem osztják egyöntetűen ezt a véleményt, hiszen a bevásárlásaik során a kimutatott éves inflációnál sokkal durvább pénzromlással kell szembesülniük.
A KSH legutóbbi, 2023. március 8-án közzétett inflációs gyorstájékoztatója szerint a nyugdíjas fogyasztóiár-index 2023. februárjában a 2022. februári állapothoz képest 26,9% volt, vagyis meghaladta azt a 23,3%-ot, amellyel a nyugdíjemelés és a 13. havi nyugdíj alapján az éves szinten elkölthető nyugdíjas jövedelem eddig nőtt. A nyugdíjasok a mindennapi bevásárlásaik során az egy évvel korábbi árakhoz képest 43,3%-kal magasabb élelmiszer-árakkal szembesülnek (néhány kirívó áremelkedési példa a napi nyugdíjas bevásárlószatyorból: tojás: 79,2%, tejtermékek: 76,2%, vaj: 75,1%, sajt: 72,1%, kenyér: 71,1%, száraztészta: 57,3%, tej: 53,7%). Nem képes teljes mértékben fedezni a nyugdíjjövedelem növekedése a háztartási energia 49%-os drágulását, különösen a vezetékes gáz árának 78,4%-os és a tűzifa árának 59,5%-os emelkedését sem.
A makroadatok tükrében mindenesetre úgy tűnik, hogy az idén eddig közel ezerháromszáz milliárdos nyugdíjkiadási többlet eredményeként a nyugdíjasok helyzete - legalábbis átlagosan - nem romlott a rendkívüli veszélyhelyzetben sem, vagyis nincs égetően szükség a nyugdíjemelési rendszer megváltoztatására.
A látszat azonban csal.
Ennek bizonyítékai a jelenlegi nyugdíjemelési eljárás elveiben és az azokból eredő kockázatokban rejlenek:
- az emelés csak az inflációtól függ, más tényező (például a nettó nemzetgazdasági keresetnövekedés) nem számít,
- a minden év januárjában esedékes rendszeres emelést az inflációnak a költségvetési törvényben előre tervezett mértéke szerint kell végrehajtani, s ha ennél nagyobb lenne az augusztusig mért tényadatok alapján becsülhető infláció, akkor utólag korrigálni kell az emelést novemberben (vagyis akkor, amikor az infláció éves mértéke változatlanul csak becsült adat), de ha a kormányzat szükségesnek tartja, akkor a nyár elején is lehet egy közbeiktatott rendkívüli korrekció (szintén egy becsült inflációs mérték szerint),
- az éves mérték becslése a szeptember-december hónapok tényleges inflációját nem biztos, hogy kielégítően tükrözi, s ha a tényleges infláció végül meghaladná a novemberi korrekciós emelés meghatározásánál figyelembe vett, a január-augusztus hónapok közötti tényadatok alapján megbecsült éves inflációt, akkor ezt a veszteséget már nem kárpótolják a nyugdíjasok részére, vagyis minden évben egyharmad évnyi (szeptember-december) infláció ellen nagy valószínűséggel csak korlátozott védelemben részesül minden nyugdíjas (ez történt tavaly is: a nyugdíjas infláció a tényadat szerint 15,2% volt 2022-ben, de a tavalyi nyugdíjemelés összesen csak 14%-os volt, vagyis 1,2%-kal csökkent a nyugdíjak vásárlóértéke, amelyet az állam nem fizet ki a nyugdíjasoknak),
- az emelés egységes százalékos mértéke szerint kell az ellátásokat emelni, függetlenül azok nagyságától, így a szegény nyugdíjas relatíve még szegényebb lesz - miközben a fejlődő gazdaságban emelkedő bérek (és az azoktól függő, a nyugdíjszámítás során kulcsszerepet játszó valorizációs szorzók) miatt mindannyian különböző meredekségű, relatív jövedelemcsökkenési csúszdákra kerültek, amint megállapították a nyugdíjukat, éppen a nyugdíjemelés kizárólag inflácóhoz kötött jellege következtében,
- a nyugdíjemelés során sem a korábban megállapított nyugdíjak méltánytalanul leszakadó értékét, sem a legalsó jövedelmi decilisbe csúszott nyugdíjasok nyugdíját nem kompenzálják (nincs sem valorizációs, sem szolidaritási emelési korrekció),
- az emelést a tárgyévet két évvel megelőzően mért összetételű nyugdíjas fogyasztói kosár alapján kell végrehajtani, ha a nyugdíjas infláció magasabb lenne, mint az általános fogyasztói áremelkedés, csakhogy rendkívüli helyzetekben a két évvel korábbi fogyasztói kosár lényegesen eltérhet a tárgyévi fogyasztói kosártól, amint a jelen helyzet is bizonyítja,
- a tárgyévben megállapított nyugdíjakat először csak a megállapítás évét követő évtől lehet emelni, így a friss nyugdíjakat a megállapítás évében védelem nélkül égeti az infláció.
A fentiek miatt feltétlenül szükséges a "békeidőkre" kitalált nyugdíjemelési paradigma módosítása...
