2023. március 23., csütörtök

MEGDÖBBENÉS, ÉRTETLENSÉG, KIÁBRÁNDULÁS – MIT TETT A HÁBORÚ A MAGYAR–LENGYEL KAPCSOLATTAL?

VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2023.03.23.


Március 23. a magyar–lengyel barátság napja, ám a korábban felváltva Magyarországon és Lengyelországban rendezett, államfői csúccsal tarkított eseményt idén sem tartják meg. Nincs kimondva, de az indok alighanem a két országnak az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos, gyökeresen eltérő álláspontja. Mi lesz így a barátsággal? Miért ennyire fontos Lengyelországnak Ukrajna? Hogyan tekintenek a magyar magatartásra Varsóban, és hová tűnt a korábban toposznak számító kölcsönös uniós segítségnyújtás? HetiVálasz podcastunk két vendége Veronika Jóźwiak, a Lengyel Külügyi Intézet (PISM) elemzője és Zeöld Zsombor Lengyelország-szakértő. A műsorvezetők: Ablonczy Bálint és Vörös Szabolcs.

Részletek a műsorból:

A történelmi sérelmek ellenére miért ennyire fontos Lengyelországnak Ukrajna?

Veronika Jóźwiak: „A forrófejűség és a lengyelek romantikus hozzáállása gyakori érvként hangzik el a magyar sajtóban, de falra mászok ettől. Miért nem láthatjuk úgy a lengyeleket, hogy abszolút pragmatikus okokból támogatják Ukrajnát? Teljesen logikus döntés azzal együtt, hogy elég komoly tehertétel az ukrán–lengyel kapcsolatokon a történelem, de ebben a helyzetben teljesen világosnak tűnik, legalábbis lengyel szempontból, hogy Ukrajna függetlenségének a megőrzése elemi érdeke Lengyelországnak. Ez tehát pragmatikus politikai döntés, és ezért tudja a lengyel kormány félretenni azokat a sérelmeket, amelyek valóban nagyon súlyosak – csakhogy most nem ez a fontos.”

Zeöld Zsombor: „Nagyon érdekes egyveleg, amivel a magyar sajtó egy bizonyos része Lengyelországhoz hozzááll; megy az abszolút értelmetlen és érthetetlen, érzelmi alapú hangulatkeltés. Emellett kialakulni látszik egy olyan médiakép, szintén a magyar sajtó egy bizonyos részében, amely szerint Lengyelország a tékozló fiú: a magyar lesz az igaz álláspont, és a lengyelek majd hozzánk fognak visszatérni. Van egy rossz hírem: ez nem fog bekövetkezni. Azok a hangok, hogy »békülnek a lengyelek: Morawiecki bejelentette, hogy a V4 megújulásában reménykedik« – a magyar wishful thinking kivetítése. A lengyelek mindent, a háborút is, az orosz agressziót is – ami nem 2022-ben, hanem 2014-ben kezdődött – biztonságpolitikai szempontból néznek, azt létfenyegetettségként érzékelik. Persze vannak olyan elemei, amelyek érzelemmel fűtöttek, de a háborúra adott válaszuk alapja egy racionális számítás.”

Hogyan fogadják Lengyelországban Magyarország háborúval kapcsolatos magatartását?

VJ: „Társadalmi szinten abszolút megdöbbenéssel fogadták. A háború kitörése után ez volt az általános reakció. Talán ez most, egy év után, már kicsit enyhült és érzelemmentesebbé vált, de azt tapasztalom, hogy sajnos ez az egyetlen dolog, amire a lengyelek a magyarokkal kapcsolatban asszociálnak: »Ja, hát igen, az Orbán Viktor, aki az oroszok pártján áll, és nem támogatja Ukrajnát!« A háború előtt, minden törekvés ellenére, nagyon keveset tudtak a lengyelek a magyarokról, de ez a másik irányban is így volt. Most pedig inkább negatív kép él a fejekben. Ami a kormányzati szintet illeti: nehéz elfogadni a lengyel politikának a magyar álláspontot. A nyilatkozatokból az következik, hogy még mindig van egyfajta várakozás, remény, hogy a magyar kormány képes módosítani az eddigi hozzáállásán. De van kiábrándultság is. Ez tükröződik abban, hogy kormányzati szintű találkozók valójában már több mint egy éve nincsenek, azon a nagyon kevésen pedig, ami van, ugyancsak nem jut dűlőre a két fél a legfontosabb politikai kérdésekben. (…) Nem elfogadható lengyel szempontból, hogy nem történt meg az Oroszországról való leválás, vagy hogy a szankciók szélesítését, kiterjesztését Magyarország nem támogatja, s Ukrajnát a humanitárius segítségnyújtáson kívül nem támogatja. Mindezt nagyon nagy értetlenséggel fogadják, mert ebből az következik, hogy a magyar kormány nem érti teljes mélységében, miről van itt szó, mi a tét, hogy Oroszország milyen partner, s milyen jellegű veszélyt és fenyegetést jelent Közép-Európára nézve is.”

Milyen barátság az, amit ennyire ki tud kezdeni egyetlen véleménykülönbség?

ZZS: „Az alapvetően generációs élményként és emlékként tekintett magyarországi viszonyból egyszerűen elfogyott a demográfiai tartalék. Azok az emberek, akiknek személyes magyarországi kapcsolatuk, tapasztalatuk volt a lengyel társadalomban, idősödtek vagy meghaltak, és ennek a generációnak nem volt utánpótlása. A lengyel reláció azért speciális, mert a társadalmi kapcsolatok nélkül nem lehet magas politikai kapcsolatokat fenntartani – a társadalmi kapcsolatok egyértelműen előszobáját képzik annak, hogy politikai kapcsolatokról beszélhessünk. A másik dolog, hogy a 2010-es években az a relatív befolyásvesztés, amit a magyar diplomácia és a magyar kultúrdiplomácia átélt, azzal járt együtt, hogy más országoknak történt meg a kulturális térnyerése Lengyelországban, és ennek egyes esetekben volt kihatása a magyar relációra.”

Hová tűnt az EU-s szinten évekig meglévő magyar–lengyel dacszövetség?

VJ: „Az utóbbi években nagyon átpolitizálttá váltak a lengyel–magyar kapcsolatok, de pártvonalon: a kétoldalú kapcsolatok a két kormányzó párt közötti kapcsolattá silányultak. Nem volt valódi politikai tartalom, hiányzott az a közös stratégiai cél, ami valódi, mély politikai partnerséget jelenthetett volna. Technikai jellegű partnerséget láttunk, amelynek az az íratlan megállapodás volt az alapja, hogy a két kormány majd kölcsönösen támogatja egymást az uniós intézményekkel szemben, de ennek csak a hetes cikk szerinti eljárás esetében volt jelentősége. S mivel nem reális, hogy ez eljusson a végére – közben pedig a Bizottságnak új eszközei lettek arra, hogy a jogállamiságot sértő tagállamokat szankcionálja –, a kölcsönös támogatásnak az európai politikában már nincs meg az a súlya és jelentősége, ami eddig volt. Az uniós intézmények nagyon cselesen leválasztották egymásról a két országot: tárgyaljon mindkét tagállam önállóan az uniós pénzekről, s a kölcsönös segítségnyújtás már nem fontos. A háború miatt előállt egy új politikai helyzetben pedig az uniós intézmények próbálnak megértést tanúsítani Lengyelországgal szemben, az Ukrajnának nyújtott támogatás terén betöltött politikai szerepe miatt. Lengyelországnak most nem áll az érdekében, hogy Magyarországgal összekapcsolják, hiszen jobb helyzetbe került. Ez a magyarázata annak, hogy most nem támogatja olyan súllyal és olyan vehemensen a magyar kormányt, mint korábban tette – a politikai érdek egyszerűen mást diktál.”

ITT HALLGATHATÓ MEG

A GONOSZ AMERIKÁBAN ÉL, DÓZSA ÜGYNÖK VOLT, TÁMADNAK A BOGARAK (BOGÁR, BENCSIK, TOROCZKAI, ÁBRAHÁM)

DAVE VILÁGA
Szerző: DAVE
2023.03.22.



Toroczkai László szerint a nyugat rovarokkal akar minket etetni.
Bogár László szerint Dózsa György ügynök volt. 
Bencsik András szerint svábbogarak demonstrálnak. 
Ábrahám Róbert szerint pedig a gonosz itt él velünk...


A KAMASZKOR A LEGNEHEZEBB IDŐSZAK, FŐLEG, HA EMO VAGY | BANDI, BÁLNA ÉS MARCI A FÉRFILÉTRŐL

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2023.03.22.



Újra a csatornán TheRavenCroaks Bandi és Bennszülött Bálna. A nagy csapat újra összeáll és amellett, hogy kicsit krindzselnek a Házasság Hetén és a Férfiak klubjás Bedő Imrén, komoly témák is a terítéken lesznek: nehéz volt-e a srácoknak a kamaszkor és a férfivá válás? Mit tapasztalt és tanult Bandi a férfilétről apaként? Micsoda elképesztő dolgokat látott Bálna Svédországban? 😮 Az Igazi Férfiak Klubjában szóba kerül, hogy mit lehetne tanulni a jobboldaltól, mit jelentenek Marciék számára az olyan férfiasnak elkönyvelt értékek, mint a becsület, hősiesség, lovagiasság? Lehet-e valakinek a takarítás a szeretetnyelve?

B24 BESZÉLGETÉSEK: HOLODA ATTILA ENERGETIKAI SZAKÉRTŐ

BORSOD24 / VIDEÓ
Szerző: BORSOD24
2023.03.17.



B24 Beszélgetések: Holoda Attila energetikai szakértő.

GESZTI +7. EPIZÓD: HOGYAN NE ADJUK FEL? - VENDÉGEK: OLÁH IBOLYA ÉNEKES, ALMÁSI KITTI PSZICHOLÓGUS

FRIDERIKUSZ PODCAST / GESZTI+7
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2023.03.16.



A Geszti + 7. adásában lényegében egy fő kérdést járunk körül: hogyan ne adjuk fel nehéz helyzetekben? Churchill szerint „A siker az a képesség, hogy az egyik kudarcról a másikra jutunk a lelkesedés elvesztése nélkül.” De mi van akkor, ha ezt a lelkesedést elveszítjük és összezuhanunk? Hogyan dolgozhatók fel a nagy elakadások szülte traumák, kinek milyen megküzdési stratégiái vannak? 

Első vendégünk Oláh Ibolya énekes és dalszerző, akitől sokat elvett a sors. De vajon mit adott neki? Feladásnak számít-e, ha tovább áll az ember akkor, ha valamivel nem boldogul? 

Második vendégünk Almási Kitti klinikai szakpszichológus, akivel arról beszélget Geszti Péter, hogy mennyire nőtt meg a szorongás és feszültség a társadalomban, illetve benne, a pszichológusban személyesen? Mennyire érdemes figyelembe venni mások véleményét? Miért tartotta fontosnak, hogy bizonyos élethelyzetben ne a törékeny nőt lássák benne, hanem megkeményítse magát? A végén az is kiderül, hogy maga a pszichológus is jár terapeutához...

BÁNÓ ÉS BOLGÁR - SZENTPÉTERI NAGY RICHARD (2023 03 22)

TV13 / BÁNÓ ÉS BOLGÁR
Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS, BOLGÁR GYÖRGY
2023.03.22.



A vendég: Szentpéteri Nagy Richárd.

TÁJKÉP CSATA HELYETT – MAGYARORSZÁG ÁLLAPOTA ÉS AZ EGYETLEN KIÚT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BACSIK LÜSZIEN
2023.03.22.


Nincs más kiút, csak az utópia. Megváltók ugyanis nem jönnek: sem Brüsszelből, sem a Múzeum körútról, sem a diáktüntetésekről. Nem lesznek éhséglázadások, nem „telik be a pohár”, nem „nyílnak a bicskák” a milliós karóráktól. Nem lesznek az állampártot belülről szétfeszítő belső harcok. Nem lesz nyílt diktatúra, ami „fölnyitná a szemeket” és megrendezhetővé tenné újra 1956-ot vagy az 1989 végi Romániát. Bacsik Lüszien történelem és szociológia szakos bölcsész, gyógypedagógus Lányi András lapunkban megjelent esszéjére reagálva végigpásztáz közállapotainkon. Szórakoztató, egyben lesújtó látlelet...

MINDEN TIZEDFOK SZÁMÍT, DE HATSZOR ENNYI BEFEKTETÉS KELLENE A KLÍMAVÁLSÁG MEGÁLLÍTÁSÁRA

G7.HU
Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2023.03.23.


A legrosszabb forgatókönyv még elkerülhető, de az eddigi lépéseknél sokkal többre van szükség, további késlekedésre egyszerűen nincs idő, az éghajlati és ökológiai rendszer visszafordíthatatlan kárai szempontjából döntőnek tartott másfél fokos melegedés tartására is csak extrém optimista forgatókönyv esetén látszik még némi esély – az IPCC hétfőn nyilvánosságra hozott jelentésének fő üzenetei ismerősen unalmasnak tűnhetnek a közvéleményben, miközben egy, a korábbiaknál is erősebb vészjelzésről van szó. A klímakommunikáció szokásos paradoxona: az apokaliptikusnak érzett figyelmeztetések kifáradnak, a visszafogott szakmai tónus viszont sem a döntéshozók, sem a közvélemény ingerküszöbét nem üti át.

Az IPCC elnöke talán ezért is inkább “a remény üzenetét” próbálta átadni: “Rendelkezünk a szükséges technológiával és tudással a klímakérdés megoldásához. Az energiahatékonyság növelésében nagyon sok lehetőség van, az energiafogyasztással járó kibocsátás 40-70 százalékkal csökkenthető , és óriási potenciál van erre a városi környezetben is” – hangsúlyozta a friss IPCC-jelentés hétfői bemutatásán Hoesung Lee, az ENSZ alá tartozó kormányközi testület dél-koreai elnöke.

A klímaválság kezelésére javasolt konkrét receptek azonban hiába egyre bővebbek, csak nagyon szelektíven főznek belőlük, és az adagok is sokkal kisebbek, mint amire globálisan minimálisan szükséges lenne.

Pedig, mint a friss jelentés is kiemeli: a lehetőségtér egyre szűkül. Az elmúlt 125 000 évben az utolsó volt a legmelegebb évtized, a mostanihoz hasonlóan gyors felmelegedésre pedig az elmúlt két évezredben nem volt példa. Ahhoz, hogy a globális felmelegedést az ipari forradalom előtti időszakhoz képest másfél fokon belül lehessen tartani (már most 1,1 foknál tartunk) az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását 2030-ig közel a felére kellene csökkenteni, különben elkerülhetetlenül elérjük azt a pontot, ahonnan már a szén-dioxid-szint esetleges későbbi csökkentésével sem lehetne visszatérni a mostani, már most is súlyos veszteséggekel teli állapothoz...

„NEVETSÉGES ÖSSZEGET KAPUNK” – PETÍCIÓT INDÍTOTTAK A ROKONAIKAT OTTHON ÁPOLÓK

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERTÉSZ ÁDÁM
2023.03.23.


Azok, akik akár napi 24 órában súlyosan beteg vagy fogyatékos hozzátartozójukról gondoskodnak, 40–74 ezer forint havi ápolási díjat kapnak rokonuk állapotától függően. Ez szerintük nagyon kevés, miközben minden drágul, például csak a pelenka egy hónapra harmincezer forint, amióta csökkent a támogatása. Akik meghalt testvérük gyermekét ápolják, egy fillért sem kapnak, csak egyenes ágon jár az ápolási díj. Petíciót indítottak, hogy legalább a minimálbérrel ismerjék el fizikai és lelki kihívásokkal teli munkájukat.


Orbán Viktor miniszterelnök, Pintér Sándor belügyminiszter és Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár a címzettje annak a petíciónak, amelyet annak érdekében indítottak a rokonaikat otthon ápolók, hogy az ápolási díj legalább a mindenkori minimálbér szintjére emelkedjen, nyugdíj mellett is lehessen ápolási díjban részesülni, és az ezzel töltött éveket pedig ne szolgálati időnek, hanem munkaviszonynak számolják el...

A KÁRPÁTALJAI MAGYAROK ŐRLŐDNEK KIJEV ÉS A PUTYINISTA ORBÁN KÖZÖTT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2023.03.23.


Szijjártó Boszniában kijelentette, nem állítja le az orosz gáz vásárlását. A svéd külügyminiszter magyarázatot vár a magyar kormánytól miután már a svéd parlament is elfogadta a NATO-tagsághoz szükséges törvénymódosításokat, és a terrorista szervezetekre vonatkozó jogszabályt is szigorította. Mi a magyarok indoka a NATO-bővítés akadályozására?

Meglehetősen pesszimistán áll Svédország NATO tagságának magyar és török parlamenti ratifikálásához a Tagesspiegel. Elvben mindkét ország egyetért a katonai szövetség bővítésével, de Erdogan csak akkor hajlandó beadni a derekát, ha a svéd kormány terror szervezeteknek kijáró szigorral állna hozzá a helyi kurd szervezetekhez. A cikk aggasztónak találja azt is, hogy a magyar kormány az erről szóló parlamenti szavazást halogatja (a legutóbb ígért március 27-i dátum helyett több külföldi lap is 30-ára várja a magyar voksolást).

A Tagesspiegelen idézi a svéd külügyminisztert, aki szerint Magyarország magyarázattal tartozik nekik, hiszen korábban Magyarország pozitívan nyilatkozott a csatlakozásukról, és nem emelt konkrét kifogásokat, mint például Törökország. A külügyi nyilatkozatra a csatlakozásról döntő svéd parlamenti szavazás után került sor, szerdán ugyanis a nyolc parlamenti svéd párt közül csak kettő nem szavazta meg a csatlakozást, azaz 269 igen szavazattal, 37 ellenében és 43 képviselő távollétében a svéd parlament elfogadta a NATO-tagsághoz szükséges két módosító törvényt, és szigorította a terrorista szervezetekre vonatkozó jogszabályt is.

külföldi sajtó egyik kiemelt híre szerint a NATO főtitkár figyelmen kívül hagyja a magyar ellenkezést, és összehívja a NATO-Ukrajna miniszteri szintű bizottságot. Ezt 2017 óta nem tudta megtenni Jens Stoltenberg a magyar vétók miatt.

A magyar kormány ellenkezésének az oka, hogy a kisebbségi nyelvhasználatot korlátozó ukrán oktatási törvény módosítását követeli, ezzel kapcsolatban a főtitkár hangsúlyozta, tiszteletben tartja a magyar kormány szempontjait, de ebben az új, háborús helyzetben élni fog előjogával, amely konszenzus híján lehetőséget ad neki a bizottság összehívására. A bizottsági ülést áprilisra tervezik Brüsszelbe a tagországok külügyminisztereinek a részvételével. Persze ha a magyar tárcavezető nem vesz részt a bizottság munkájában, az újabb akadályokat gördíthet a döntések elfogadása elé, mert ahhoz egyhangú szavazásra van szükség.

France 24 hosszú riportban számol be arról, miként őrlődnek a kárpátaljai magyarok Kijev és a Putyin-barát Orbán között. A cikk említést tesz arról, hogy a helyi polgármester Munkács váráról eltávolította a magyarok misztikus turulmadarát, és helyette az ukrán címert rakatta ki, a háromágú szigonyt. Andrij Baloha szerint ugyanis a turul olyan, a birodalmi érából megmaradt soviniszta jelkép, aminek múzeumban lenne a helye. Ez Budapest hangos tiltakozását váltotta ki.

De mostanra már a magyar zászló kitűzését is megtiltották Munkácson. A viszony pedig tovább mérgesedik, miután Szijjártó Péter magyar külügyminiszter kedden Brüsszelben közölte, addig nem hajlandóak támogatni Ukrajna EU-s és NATO partnerségét, amíg a kisebbségek nyelvhasználatát korlátozó oktatási törvényt át nem írja Kijev.

Idézik Orbán Viktort is, aki azt állította, hogy a kárpátaljaikat katonai szolgálatra kényszerítik a háborúban, ezért menekülnek el olyan sokan onnan. Noha Magyarország valóban segíti a menekültek befogadását és segélyszállítmányokat is küld Ukrajnába, de Munkács polgármesterének az az érzése, hogy Orbán annektálni akarja Kárpátalját. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szóvivője szerint miután Magyarország nem küld fegyvereket és lőszereket, ezért az ukránok egyre nagyobb ellenszenvvel viseltetnek a kárpátaljaiakkal szemben. Vannak olyan hangok, amelyek legszívesebben deportálnák őket Budapestre, noha a helyi magyarok harcolni akarnak és fegyvert is fognak Putyin ellen, és szeretnék, ha nem nőne tovább a feszültség a magyar kisebbségek és az ukránok közt, miután utóbbiak neheztelnek rájuk a katonai segítség elmaradása miatt.

A Szabad Európa Szijjártó Péter boszniai útjáról részletesen beszámolva kiemeli, hogy a magyar kormány a balkáni országok felvételét sürgeti az Európai Unióba. A migrációs problémákat ugyanis szerinte gyorsabban és hatékonyabban lehetett volna kezelni, ha az EU már rég a tagjai között tudhatná Albániát, Boszniát, Koszovót, Montenegrót, Észak-Macedóniát és Szerbiát. A Trebinjében tartott energetikai fórumon a magyar külügyminiszter bejelentette, nem áll szándékukban az orosz gázvásárlást leállítani, noha igyekeznek diverzifikálni az energiaforrásokat, de az orosz gázbeszerzés nemzeti érdek.

Magyarország a tökéletes példa arra a médiapropagandára, ahol a politikával foglalkozó, kormányellenes női hangokat próbálják elnémítani, ahol a nők ellen támadást indítanakkiforgatják magánéletüket és hamis híreket terjesztenek róluk – olvasható az Open Democracy most bemutatott felmérésében, amelyben magyar nőket interjúvoltak meg. A She persisted (A nő kitartó) mozgalom egyik olasz vezetője ismertette, milyen támadások érik a politikai karriert építő nőket, akik mindezek ellenére sem adják fel harcukat. Kunhalmi Ágnest hozza fel példának, aki folyamatos támadás alatt ál a közösségi médiában és lehazugozták akkor is, amikor Covid-fertőzéssel kórházba került.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

HAZUDOTT AZ MLSZ, AZ UEFA NEM ENGEDI IRREDENTA ÉS NYILAS ZÁSZLÓVAL A “SZURKOLÁST”, ORBÁN MÉGIS EZT SZERVEZI

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.03.23.


Orbán Viktor futballszövetsége, a Magyar Labdarúgó Szövetség, a NER szokásához híven nem veszi tudomásul az UEFA tiltását, hanem saját értelmezése szerint továbbra is arra biztatja a magyar válogatott szurkolóit, hogy az irredenta, revizoionista és nacionalista, “Nagy-Magyarországot” ábrázoló molinókat és az árpádsávos nyilas zászlókat használhatják a nemzetközi mérkőzéseken, mert az MLSZ engedélyezni fogja “a történelmi Magyarország tiszteletét és a határon túli szurkolókkal való összetartozást szimbolizáló drapéria stadionba történő bevitelét”.

A “Nagy-Magyarország” zászlók, sálak és drapériák eddig sem a “történelmi Magyarország tiszteletét” és a “a határon túli szurkolókkal való összetartozást”, hanem a futballstadionok szélsőjobboldali, rasszista és antiszemita “szurkolóinak” ideológiája szerint az irredentizmust, a revizionizmust, a Trianon előtti Magyarország határainak visszaállítását jelentették. Azt, hogy nem fogadják el a jelenlegi határokat, a Trianon előtti határokat tekintik Magyarország határának, ezért a szomszéd országokhoz tartozó területek egy részét Magyarország részének tekintik.

Ezzel az ideológiával tökéletesen egyező módon viseli Orbán is a “Nagy-Magyarország” sálat, a NER korifeusai a “Nagy-Magyarország” matricákat. Orbán a futballstadionokon, a magyar válogatott meccseken kereszül csempészi vissza a magyar nyilvánosságba és a köztudatba a trianoni határok elutasítását és a “Nagy-Magyarország” visszaállításának követelését. Ezzel összhangban lengetik az árpádsávos nyilas zászlót is, amelynek üzenete az, hogy Trianon a zsidók bosszúja volt a “zsidóbolsevik” Tanácsköztársaságot leverő fehérterror miatt.

Az árpádsávos nyilas zászló a “Nagy-Magyarország” térképekkel együtt azt jelenti, hogy a nyilasok jogosan és helyesen lőtték a Dunába a zsidókat Trianon miatt, mert az a zsidók bosszúja volt. A “Nagy-Magyarország” térképek és az árpádsávos nyilas zászló együtt a magyar neonáci szélsőjobboldal jelképei, amelyek antiszemita uszítást, irredentizmust, területi követelést, rasszizmust és idegengyűlöletet fejeznek ki. Orbán antiszemita és náci ideológiára épülő, illiberális fasiszta trendszere a futball szeretetén keresztül éleszti fel a nyilas eszméket és tradíciókat Magyarországon.

Ehhez tegyük hozzá, hogy a “Nagy-Magyarország” ideológiája és álma, a “Nem, nem soha” jelszava állt a náci Németországgal való szövetség, az antiszemita Horthy-rendszer, a numerus clausus és a holokauszt mögött. Ma ezen kívül kifejezi a magyar szupremácia, a magyar felsőbbség, felsőbbrendűség eszméjét, ami jól illeszkedik a magyar válogatott mezén látható koronához, a szélsőjobbos értelmezésnek megfelelően, amely szerint a magyar “Szent Korona” uralma és fennhatósága alá tartoznak az egykori kisebbségek, a környező népek. Miközben Magyarország nem is királyság.

Az sem véletlen, hogy az MLSZ a közelgő válogatott meccsek előtt jelentette be, hogy engedélyezi a “Nagy-Magyarország” térképes molinókat és az árpádsávos nyilas zászlókat. Kifejezetten azzal a céllal, hogy feluszítsa a Fidesz szélsőjobboldali futballhuligánjait, hogy ezekkel a jelképekkel jelenjenek meg a meccseken, hogy minden válogatott meccs egy náci, nyilas, nacionalista és irredenta tüntetés legyen. Amikor a szomszédban Orbán orosz elvtársai éppen a történelmi Oroszország határainak helyreállítása miatt háborúznak és gyilkolnak, Orbán provokációja veszélyes üzenet.

Nemcsak a Felvidék, a Vajdaság és Erdély tartozik a “Nagy-Magyarország” térképeken Magyarország területéhez, hanem az Ukrajnához tartozó Kárpátalja is, ami a magyar “haderőfejlesztéssel” párhuzamosan előre vetíti a Kárpátaljára való bevonulás lehetőségét, Horthy erdélyi bevonulásának mintájára. Ennek volt köszönhető az erélyi magyar zsidók deportálása és elgázosítása, s azt se felejtsük el, hogy mindennek egymillió magyar esett áldozatul, az ugyancsak békepárti Horthynak köszönhetően, akit háborús bűnösként fel kellett volna akasztani...

ELLIOT ARONSON SZOCIÁLPSZICHOLÓGUS: KÖTELEZŐVÉ TENNÉM A KRITIKUS GONDOLKODÁS OKTATÁSÁT – A HVG EXKLUZÍV INTERJÚJA

HVG360
Szerző: ILLÉNYI BALÁZS
2023.03.23.


Egy vezetőnek a politikai ellenfelei közül kellene válogatnia a munkatársait, hogy elkerülje az önbecsapás csapdáját – állítja Elliot Aronson, A társas lény című szociálpszichológiai alapmű szerzője. Az eredeti kötet legújabb, a fiával közösen átdolgozott, a HVG Könyvek gondozásában megjelent magyar kiadása kapcsán beszélgettünk a világhírű tudóssal. Egyebek között arról, mit gondol szakterülete legvitatottabb kísérleteiről, arról a tesztről, amely önmagában képes bemutatni a szociálpszichológia lényegét, arról, hogyan csúszott át A társas lény a Kádár-kori cenzúra szűrőjén. Aronson a magyar olvasóknak külön is üzent.


HVG: Nagyjából négyévente átdolgozta a könyvét, hogy „lépést tartson a szakterületen folytatott kutatásokkal és a világ drámai változásaival”. Mi az a legfőbb állítás A társas lényben, ami fél évszázada változatlan?

Elliot Aronson: A könyvem alapvető üzenetét Aronson első törvényének nevezem, és így szól:

"azok, akik őrült dolgokat tesznek, nem feltétlenül őrültek".


És ez természetesen igaz úgy is, hogy akik kegyetlen dolgokat tesznek, nem feltétlenül kegyetlenek, akik ostobaságokat csinálnak, nem feltétlenül ostobák, akik becstelenségeket művelnek, nem feltétlenül becstelenek és így tovább. Ez magában foglalja a mi szakterületünk alapvető kérdését: milyen kényszerítő ereje lehet egy adott élethelyzetnek, azaz miként fordulhat elő, hogy

"bizonyos szituációk hatására az emberek többsége a személyiségével ellentétesen cselekszik"...

RENDKÍVÜLI: INGYEN PASSZOLNÁ ÁT A FELÚJÍTOTT ÁLLAMI KASTÉLYOKAT LÁZÁR JÁNOS

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2023.03.23.


Megdöbbentő törvénytervezet jutott birtokunkba: az elmúlt években közpénzből mintaszerűen felújított és idegenforgalmi látványosságnak berendezett kastélyokat mind átadná Lázár János tárcája közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak vagy más magánjogi szereplőknek. Nemcsak vagyonkezelést, hanem ingyenes tulajdonjogot is lehetne szerezni a tervezet szerint, sőt még a múzeumokból kölcsönzött vagy műtárgypiacon megvett berendezés is az elprivatizált házakban maradna. A példátlan szabadrablást előkészítendő a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. két kastélyt, Edelényt és Pécelt már idén tavasszal bezár, 168 munkavállalót pedig elbocsátottak.

Nagy baj van a kastélyok körül. Az elmúlt években a Válasz Online-on rendre beszámoltunk azokról a példaértékű felújításokról, amelyeket az állami kastélyprogram keretében végrehajtott az összesen ötven kiemelten értékes műemléket kezelő Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF). A magyar történelemben kiemelt szerepet játszó házak születtek újra, teltek meg ismét élettel, váltak látogathatóvá: Tatán az Esterházy-kastély, Bajnán Sándor Móric, az Ördöglovas egykori otthona, Nádasdladányban a Nádasdy-kastély, Sümegen az egykori Püspöki Palota. Terveztünk írni a többiről is: a nemrég megnyílt Dégről, a füzérradványi Károlyi- és a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyról, a majki kamalduli remeteségről. A felújításokat a magyar múzeumok értékes műtárgyak letétbe helyezésével segítették, az épületek kiállításain kitűnő kurátorok dolgoztak szakmai tudásuk javát adva, a NÖF pedig a műtárgypiacon is vásárolt tárgyakat azért, hogy a látogatókat az egykori pompás otthonokat megidéző enteriőrök fogadják.

A fenti felsorolásban szereplő épületek mindegyike szerepel annak a törvénytervezetnek a mellékletében, amely a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumból jutott el lapunk birtokába. A „kulturális örökség egyes elemeinek fejlesztéséről” címet viselő tervezet egészen hajmeresztő olvasmány, mivel azt vetíti előre, hogy ezeket a közpénzből és uniós forrásokból megmentett épületeket most egyszerűen kiszerveznék magánjogi szereplőknek. Hasonló modellben veszítenék el közvagyon jellegüket, ahogy már korábban átadtak közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak többezer milliárd forint értékű állami vagyont: a magyar felsőoktatás nagy részét, rengeteg kulturális és agrártevékenység ellátását, és az ezekhez kapcsolódó ingatlanokat – egyetemi campusokat, a Hajógyári-szigetet, a piliscsabai Makovecz-komplexumot, a gödöllői Királyi Kastélyt és a szentendrei Anna-völgyet...

KISZIVÁROGTAK A BUDAPESTI OROSZ BANK TITKAI - DIREKT36 PODCAST

DIREKT36 PODCAST
Műsorvezető: PETHŐ ANDRÁS
2023.03.22.


A Direkt36 bizalmas iratok feldolgozásával mutatta be azt, hogy miként érintette az ukrajnai háború a budapesti központtal működő orosz dominanciájú pénzintézetet, a Nemzetközi Beruházási Bankot. Kiderült többek között az, hogy a bank legnagyobb támasza a magyar kormány lett. Erről és az iratokból kiderült más érdekességekről beszélgetett Pethő András a cikk több szerzőjével, Szabó Andrással, Wirth Zsuzsannával és Marton Kamillával. 

RÁHÚZ MÉG KÉT HETET A KÚRIA, HAT ÉVE HÚZÓDIK A HALMOZOTTAN FOGYATÉKOS EMBEREK LAKHATÁSI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI ÜGYE

NÉPSZAVA
Szerző: MUHARI JUDIT
2023.03.23.


Nem született újabb ítélet. Egy csalódott édesanya szerint politikai ügy lett a történetükből.


Két héttel, április 5-ére halasztotta a Kúria azt a döntést, amelyben hat, halmozottan fogyatékos ember elhelyezése és kártérítése ügyében mondta volna ki a végső szót.

A hatodik éve tartó tartó bírósági ügyben a felperesek képviseletét a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) látta el, Boros Ilona, a civil szervezet jogásza az egyik szakember. Ő úgy fogalmazott: „érdemi indok nem volt, egyszerűen közölték velünk, hogy nincs ítélethirdetés. Hiába ültek az ügyön hónapokat a Kúrián, ezt megcsinálhatják, nincs mit tenni.” – A családok érzelmileg készültek arra, hogy végre véget ér az egész tortúra – fogalmazott. „Érzelmileg is iszonyatosan meggyötört emberekről beszélünk, akiket próbáltunk felkészíteni arra, hogy akár el is veszíthetjük a pert, de erre azért nem számítottunk.” Mint mondta, most mindenki végtelenül csalódott.

Schilling Magdolna, az egyik sérült édesanyja a tárgyalás után lapunknak úgy fogalmazott: bebizonyosodott, hogy itt nem a gyerekeik számítanak, hanem politikai ügy lett a történetükből. Mint mondta, a tárgyalóteremben a halasztás érveként elhangzott például, hogy nem történt meg a gyerekeik szükségleteinek a felmérése. – Ez teljesen értelmezhetetlen, hiszen ilyen akkor történik, ha van egy adott intézet, ahonnan a beköltözés előtt kijönnek szakemberek, és megnézik, hogy a majdani gondozottnak milyen ellátásra van szüksége. Csakhogy a mi esetünkben éppen arról van szó, hogy nincs intézet, tehát nincs is honnan kijönni. Az édesanya szerint az egész időhúzás arról szól, hogy meghaljanak az alperesek, és akkor az állam pontot tehet az ügy végére. – Mind a hat szülő 60-80 éves, a gyerekeink pedig súlyos betegek. Szerdán négy szülő várta a Kúrián a döntést.

Két hét múlva a gyerekeink is ott lesznek, a bírák nézzenek csak a szemükbe.

Lapunkban korábban megírtuk: a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság felülvizsgálati kérelmet nyújtott be tavaly augusztusban a Kúriához, miután a hat, halmozottan fogyatékos gyereküket otthon ápoló család áprilisban másodfokon is nyert az állam ellen, egy 2017-ben indított eljárás végén. A pert a TASZ indította az édesanyák és már felnőttkorú, 30-50 éves gyermekeik képviseletében, miután hiába vártak segítséget az államtól. Boros Ilona azt mondta, a szülők szerették volna, hogy az évtizedek óta tartó otthonápolás után segítséget kapjanak, és az éjjel-nappal gondozást, ápolást igénylő, súlyosan és halmozottan fogyatékos felnőtt gyerekeik beköltözhessenek egy kis létszámú, úgynevezett támogatott otthonba. Az állam felajánlott ugyan elhelyezést, de csak a határ menti, fővárostól 200-300 kilométerre lévő, régi kastélyokból átalakított, több száz fős tömegintézetek egyikében. Ezeket meg is nézték a szülők, de amit ott tapasztaltak, az traumatizálta őket – fogalmazott Boros Ilona hozzátéve: „Szedált emberek vegetáltak a nagyipari léptékű intézményi keretek között. A szülők kijelentették, amíg ők élnek, a gyerekük biztosan nem kerül ilyen helyre.”...

VENEZUELÁBAN EGYSZERRE IDŐUTAZTAM A MAGYAR MÚLTBAN ÉS A KÖZELJÖVŐBEN.” - ZENTAI PÉTER A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / A VILÁG URAI
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2023.03.22.



Zentai Péter, a Klubrádió külpolitikai újságírója nemrég Venezuelában járt, ahol elmondása szerint egyszerre utazott vissza a magyar múltba és a közeljövőbe. A Világ Urai 2023. március 3-i adásában Szénási Sándorral beszélgetett élményeiről.

TALÁN ÍGY MENNE…

FACEBOOK
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2023.03.22.


Tenni valamit a közoktatásért

Túl vagyunk a március 15-én, a Civil Sugárút és a Szabadságmenet rendezvényén, folytatódnak a sztrájkok, és sokan vélelmezik, lassan kifullad ez is.

Sokan foglalnak állást a nyomásgyakorlás kérdésében, mondják, ez semmi, kevesen voltak, ezt így nem lehet, másképp kellene, stb.. De azt, hogy hogyan lehetne több embert érdekelté tenni, akár pedagógust, akár szülőt, akár azokat, akik most nem kapcsolódnak az oktatáshoz, de kellene, hogy értsék a jelentőségét, nos, erre senki sem tud igazi megoldást. A kritika megfogalmazása erős, de a konkrét tettek terén gyengék vagyunk.

Mikor beszélek elkötelezett, szenvedélyesen harcoló emberekkel, mindig nagyon figyelek….hátha találok valami újat, ami becsatornázható a mozgósításba. Hogyan tudnánk erősíteni egymást? Megszólítani a közömböseket, magukba zárkózottakat, kiégetteket? Megakadályozni a széthúzást és támogatni a hálózatosodást, összefogást? Azt mondtam a múltkor, apolitikus apátiába süllyedtek nagyon sokan. És ez nem jól van így. A változások igénye világosan érzékelhető, de ellene dolgozik a megosztottság, a függőség, az érdekek, és még sok más, amit pontosan lát és amire pontosan épít a politika. Folyamatosan, szisztematikusan, rendszerszinten.

Ezen persze én is gyakran elkeseredek, de aztán mindig jön valami olyan találkozás, ami megérint, felráz újra.

Ilyen találkozás volt Veressné Péter Judittal is, akinek most a posztjából idézek:

„A tanárok kiállása egy olyan ügy most a számomra, amiben önmagamat látom. A saját reménytelen küzdelmemet egy jobb világ megteremtésére. Fáj néznem azt, ahogyan semmibe veszik újra és megint az alulról jövőket. Ez az én ügyem is, de más a szerepem, mert nem tanítok, bár én is tanár vagyok, legalábbis van róla papírom…

A gyerekeim diákok. A nagyobbik tanár akar lenni, a kisebbik ötödikben offolta a sulit, mert ő „tanulni szeretne, amit a suliban nem lehet”, azóta magántanuló. A mi életünkben csupa nagyszerű tanár van jelen, mert rájuk figyelek, és erre tanítom a gyerekeimet is. Nálunk otthon van egy szabály: nem szidjuk a tanárt, nem szidjuk a sulit. Tisztelettel beszélünk azokról, akiktől kapunk…. és minden tanártól kapunk, még ha sokaktól a maguk gyarló csetlő-botló emberi módján is. Így aztán a sulival kapcsolatos gondjaikról nagyon sokat beszélgetünk, igyekszünk róla lehántani az érzelmeket és elhelyezni magunkat ebben a történetben megértő és együttérző módon.

Most pedig a nagyobbik lányommal közösen kezdtük szervezni a szülői összefogást Szolnokon. Most az én iskolámba jár, tőlem és általam tanulja az önmegvalósításnak ezt az útját. 11-en kezdtük február végén, és most 2 hét elteltével 23-an vagyunk. Bátorítalak, hogy Te is találd meg azt a módot, amivel küzdhetsz a reménytelenség ellen. Akár velünk együtt is.”

Talán így menne…ha egyre több bátor kiállás lenne, akik nem hallgatnak. Akik nem törődnek bele a helyzetbe. Ha figyelnénk rájuk, melléjük állnánk. Ha nem várnánk, hogy mindig más tegye. Ha hinnénk, hogy együtt tudunk változtatni.

KÉTSZER FIZETÜNK EGY RÉSZVÉNYCSOMAGÉRT? MIT KERES AZ ÁLLAM A VODAFONE UTÁN A YETTELBEN?

24.HU
Szerző: VITÉZ F. IBOLYA
2023.03.23.


A Vodafone-Yettel részvénycsere csak a végjáték abban az üzletsorozatban, amelyben a kormány forrással látott el és jogszabályokkal segített egy magáncéget ahhoz, hogy letarolja az infokommunikációs piacot. A mostani ügylet értelme az összeférhetetlen helyzet megszüntetése lehetett, hogy ne egy magáncég ernyője alatt legyen a telekomszektor fele, arra ugyanis nem kínálkozik magyarázat, hogy mi szüksége az államnak a Yettel kisebbségi, érdemi beleszólást nem biztosító részesedésére.


Mintha a magyar állam lett volna a 4iG Nyrt. strómanja a Vodafone megvásárlásakor, csak átfuttatta a nevén az üzletet, ahogy ez topmilliárdos körökben gyakori, Jellinek Dániel érdekeltségei például rendre Tiborcz István portfóliójában vagy annak közelében landolnak. Így is lehet értékelni, hogy az állam a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül elcserélte Vodafone-részvényeinek egy részét az Antenna Hungária Zrt.-vel, a 4iG leánycégével a Yettel és a mobiltornyokat üzemeltető Cetin 25 százalékos részvénypakettjére.

Vagyis az összesen 660 milliárd forintos Vodafone-üzlet keretében a magyar állam megszerzett 49 százalékot a telekommunikációs piac második legnagyobb szereplőjéből, majd mindössze két hónap elteltével 19,5 százalékot átadott üzlettársának, a Jászai Gellért elnökölte 4iG Nyrt-nek, amelynek így 70,5 százalékra nőtt a Vodafone-részesedése.

Miután a Vodafone magyar kézbe került, mi értelme a három magyar mobilos cég közül a legkisebben állami részesedést szerezni? – kérdezősködtünk elemzőknél, de sokra nem jutottunk. Beleszólást nem biztosító kisebbségről, 25 százalékról van szó, ami két amszterdami cégrészesedést jelent, ezen keresztül lett érdekelt az állam a mobilszolgáltatóban. Az ilyen kisebbségi részesedéseket szokták kiszórni a vállalkozások, mert hatásuk nincs az üzletmenetre, és a nyereségből is csak csordogál hozzájuk...

CSABA LÁSZLÓ: MOST NEM KELL TARTANI A 2008-2009-ES VÁLSÁG MEGISMÉTLŐDÉSÉTŐL

HÍRKLIKK
Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA
2023.03.22.


Ha nem következik be három hónapon belül egy nagy összeomlás a világban, ami minket maga alá temet, akkor a mostani helyzet nem fenyeget azzal, hogy az egyes bajba jutott bankok által generált helyzet gazdasági válságba csap át, bár a dolog természeténél fogva teljesen kizárni ezt sem lehet – mondja Csaba László. A közgazdász professzor azon is meglepődne, ha párhuzamot lehetne vonni a 2008-as pénzügyi válság és a most kialakult krízis között. A magyar gazdaság semmiképpen nem sérülékenyebb most, mint 2008-2009-ben volt. A forint most gyenge, s ugyan most is „eszméletlenül” laza a költségvetési politika, de „a kormányzat – nem elégségesen és rosszul kommunikálva, s rossz struktúrában, de mégiscsak – elkezdett beletaposni a fékbe”. Az uniós források felszabadításáért több olyan lépést is kellene tenni, amely szembemenne Orbán eddigi álláspontjával, „de hát Orbán többször a tanújelét adta annak, hogy gondolkodás nélkül fordul egyet”. Orbánnál a „nem, nem, soha” nem feltétlenül jelenti azt, hogy tényleg „nem, nem, soha”


Van-e hasonlóság a 2008-as pénzügyi válság és a mostani amerikai bankcsőd, valamint a svájci bankrendszert megrendítő krízis között?

Egyelőre azt olvasom és látom, a kettő abban az értelemben azonosnak tűnik, hogy akárcsak akkor, most is egy-egy fejlett ország bankrendszerében történik a megrázkódtatás, s abban is, hogy van benne potenciál tovaterjedni. Ilyen értelemben beleillik a modellbe, ugyanakkor sok minden nagyon is eltérő. Nem látom, hogy nagyon túl lennének árazva a részvények, ellenkezőleg, a kamatemelési trend miatt a részvényárak elkezdtek lefelé menni. Azt sem látom, hogy ezúttal a bankrendszer – Amerikában legalábbis biztosan – túlterjeszkedett volna. A 2008-9-es válság idején két terület – a strukturált termékek és a lakáshitelezés – egyértelműen túlterjedt volt, amit erőteljesen támogatott az akkori kormány is. A kettő létrehozott egy olyan gyakorlatot, amikor a bankok, a befektetési alapok nem tartották be a saját szabályaikat sem. Európában hasonlóképpen, akkor a bankoknak egyik része kimondottan a lakásépítés finanszírozásában volt nyakig benne, a másik része, a bankok által alapított befektetési alapok pedig – a nem elég keresetet biztosító európai piacról inkább elvíve a pénzt – az amerikai tőzsdén voltak jelen, s így egy-két kockázatos befektetés beeshetett nekik is. Nem olvastam most arról, hogy ehhez mérhető történések lettek volna, nincs az, hogy az építőiparban befektetnek, ahol elkerülhetetlen a kockázat, és a másik oldalon magas kockázatú tőzsdei instrumentumokat vesznek, hogy nulla fölé kerüljenek. S bár nem nézem reggeltől estig a híreket, de az eddig olvasottakból számomra úgy tűnik, hogy elszigetelt jelenségről van ezúttal szó. Egy sajátos vevőkörrel rendelkező meghatározott bank, aminek már régóta a hírét költötték, bajba jutott. Összességében tehát: meg lennék lepődve, ha párhuzamot lehetne vonni 2008-9 és 2023 között. Most más a helyzet...

ZSIDAY VIKTOR: FORRÓ PÉNZEK JÖNNEK A MAGYAR PIACRA

DELLA PODCAST / 24.HU
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2023.03.22.



Két nap alatt elillant az éledező optimizmus, hogy idén talán mégsem zuhan recesszióba a gazdaság, az Egyesült Államokat és Svájcot sújtó bankpánik újra borúlátóvá tette az egyik legismertebb magyarországi alapkezelőt. Zsiday Viktor a Dellában kifejti, hogy a jegybankok és hatóságok fellépése nyomán - további kamatemelések nélkül is - szigorodni fog a pénzügyi közvetítő rendszer, ami fékezni fogja a növekedést. A történtek miatt a Magyar Nemzeti Bank az eddig gondoltnál is tovább halaszthatja a hazai, rendkívül magas kamatai csökkentését, hogy valamelyest meg tudja védeni a forintot. Ez ugyan szembemegy a kormány akaratával, de nem lehet érdemi nyomást gyakorolni Matolcsy György lecserélésével vagy az intézmény működését alapvetően befolyásoló intézkedésekkel, mert az duplán ütne vissza, a befektetői bizalom megreccsenésével. Az, hogy a forint ilyen gyorsan ilyen mértékben gyengült, azt mutatja, hogy a forró pénzek keresnek nálunk befektetési lehetőséget - mondja a műsorban Zsiday Viktor, aki az elmúlt időben, mint befektető, a görög bankokban látott fantáziát. A közgazdász arról is kifejti a véleményét, miért nem szükségszerű az EU hivatalos elhagyása ahhoz, hogy a befektetői világ unión kívüliként kezelje Magyarországot.

MAGYARORSZÁG KÜLPOLITIKÁJÁT A TEHETETLENSÉGI ERŐ VISZI ELŐRE

G7.HU
Szerző: KREKÓ PÉTER
2023.03.22.


Az ukrajnai háborút megelőzően mind Európa jelentős része, mind Oroszország téves prekoncepciók alapján hozott döntéseket. Nagy-Britannia, illetve az Egyesült Államok folyamatos figyelmeztetéseit a közelgő háborúról a balti országok, illetve Lengyelország kivételével szinte senki nem vette komolyan az Európai Unión belül. Az általános várakozás az volt, hogy Oroszország végül nem fog támadni, hiszen abban „nincs racionalitás“.

Oroszország is teljesen téves következtetést vont le az inváziót megelőző időszakból: miután 2021 végén-2022 elején a nyugati állami vezetők és diplomaták „egymásnak adogatták a Kremlben a kilincset”, Putyin úgy látta, hogy az EU és a NATO megosztott Oroszország, illetve Ukrajna kérdésében, és nem lesz képes az egységes fellépésre. Emellett mind Oroszország, mind a nyugati elemzők többsége úgy vélte, hogy a háború – az erőforrások egyértelmű aszimmetriája okán – Oroszország gyors győzelmével zárul majd. És azzal kapcsolatban is általános volt a meggyőződés, hogy Európa nem tud rövid távon függetlenedni az orosz energiaforrásoktól.

Ezek az előfeltevések mind tévesek bizonyultak: Oroszország megtámadta Ukrajnát, a Nyugat (EU és NATO) összezárt, és hatékony ellenlépéseket tett (szankciók sorozata, Ukrajna támogatása), Oroszország pedig nem hogy nem nyerte meg a háborút, de jelenleg masszívan vesztésre áll, és lehetetlennek tűnik a Donbasz elfoglalása is.

Európa nem fagyott meg, hanem erre az évre nagyon is gyorsan függetlenedni tudott az orosz gáztól.

Az inváziót megelőzően Európa gázellázátásának még több mint a felét Oroszország biztosította. Mára Oroszországból alig több, mint a teljes európai gázfelhasználás 10 százaléka érkezik...

IDŐS FÉRFIAK POPZENÉJE ÉS AZ ÖSSZEVISSZA HABLATYOLÓ MLSZ - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2023.03.23.


Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele! Csütörtök van, tavasz van, jönnek az elmúlt 24 óra legfontosabb-érdekesebb hírei. Például ez a négy:


RAKLAPOKON ÜCSÖRGŐ ŐR VIGYÁZ EGY SÁTORBAN A CSODASZARVAS-SZOBORRA – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.03.23.


Pedig kerítés veszi körbe…


Mitől félünk…? Hogy kitör az emberekből a popkultúra? Amúgy a posztos számára egy rendes székre már nem futotta, egy raklap-tákolmányon ül a 200 milliós szobor és a 32 milliárdos palota mellett. De mivel a HVG megírta, szerintünk a délelőtt folyamán becsempésznek neki egy hokedlit. Azt amúgy nem árulják el, mennyiért őriztetik a förmedvényt szobrot.

Visszacsempészheti a kormányzat az elvileg már lefújt Fudan-beruházás tervét

Úgy tűnik, a Fudan-beruházást a kormány nem fújta le, inkább csak kivár vele.

Szijjártó felháborodott

“Hogy jönnek ők ehhez? Én nem tudok arról, hogy Bosznia-Hercegovina külügyminisztériuma, és pláne az enyém jelentést írna más országok emberi jogi meg egyéb helyzetéről. Miért? Azért mert egyrészt nem dolgunk, másrészt semmi közünk hozzá…”

Az amerikai nagykövet visszavág

David Pressman a Twitteren reagált Szijjártó felháborodására, és ismerősnek nevezte a magyar külügyminiszter által elmondottakat. A posztban egy idézet szerepel arról, hogy a Kreml is folyamatosan szidta Amerikát a kritikáik kapcsán, mondván, visszautasítanak minden olyan kísérletet, amely a “belügyeikbe való beavatkozás”.

Kövér László Reykjavíkban


„A finn csatlakozás magyar parlamenti ratifikálására március 27-én sor kerül, Svédországé pedig a közeljövőben megvalósul, de nem Magyarország lesz az utolsó a sorban” – mondta Kövér Izlandon.

Még itt: Aki az egészből most már egy szót sem ért, az vessen egy pillantást Törökországra…”

Felettébb furcsa volt Nick Vujicic budapesti szereplése


És nem csak azért, mert a kormány 40 millióval tolta meg a fellépését.

“Egy ponton például arról beszélt, hogy Kanadában bebörtönöztek száz lelkipásztort, amiért a Bibliára hivatkozva bűnnek nevezték a homoszexualistást. Egy gyors Google-kereséssel kideríthető, hogy semmi ilyesmi nem történt Kanadában.”

Közel 16 milliárd forintot fizet a közmédia a Forma-1 közvetítéséért

2014-ben a közvetítések átköltöztek az M1-ről a Duna TV-re, majd az M4 Sportra.

„A csatornaváltást a nézettség brutális, három éven át tartó zuhanása követte, sőt a nézők elfordulása 2017-2019 között sem állt meg, csak az üteme mérséklődött.”

Az MLSZ szerint nincs ellentmondás a történelmi jelkép ügyében


Úgy “ítélik meg”, hogy a szövetség álláspontját a szervezetek érdemben nem vitatták és nem cáfolták, ezért a szövetség az általa előírt feltételeknek megfelelő drapériát beengedi a stadionba a következő két mérkőzésre.

Idézzük az UEFA sajtóközleményét:

“Az UEFA tudomást szerzett azokról a sajtóértesülésekről, amelyek szerint engedélyezték a „Nagy-Magyarország” feliratú zászlók és transzparensek használatát az UEFA mérkőzéseken. A félreértések elkerülése végett közöljük, hogy az UEFA soha nem hagyta jóvá az ilyen zászlók és transzparensek használatát.“

Lehet próbálkozni, Pinokkió…

Lázár János miniszterként döntött a ménesbirtok ügyében, miközben ő vezeti a tulajdonos alapítvány kuratóriumát

A ménesbirtok példája jól mutatja, hogy az összeférhetetlenség nem csak a felsőoktatásban merül fel. (Nincs itt semmi látnivaló, tessenek továbbmenni, és kellemes húsvéti ünnepeket…)

Ingyen passzolná át a felújított állami kastélyokat Lázár János

A tervezet szerint nemcsak a vagyonkezelést, hanem az ingyenes tulajdonjogot is megszerezhetnék a “közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagy más magánjogi szereplők“, sőt még a múzeumokból kölcsönzött vagy műtárgypiacon megvett berendezés is az elprivatizált házakban maradna. A példátlan szabadrablást előkészítendő a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. két kastélyt, Edelényt és Pécelt már idén tavasszal bezár, 168 munkavállalót pedig elbocsátottak.

Hiába írt levelet az ukrán ombudsman, a magyar kolléga nem ér rá foglalkozni a kárpátaljai kisebbség ügyével

Közben az összes fideszes megmondóember a kárpátaljai magyarokért aggódik a hírfolyamában.

A MOK után már közvetlenül a tiltakozó háziorvosokat támadja az államapparátus


Praxis engedélyük elvesztésével fenyegetette meg a járási tiszti főorvos az orvosokat, ha nem vesznek részt a mentőszolgálat ügyeleti rendszerében. Azok a háziorvosok kaptak ilyen levelet a hét elején, akik Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében eddig még nem kötöttek önként szerződést az Országos Mentőszolgálattal (OMSZ).

A Médiahatósághoz fordul a MÚOSZ, miután Bencsik András svábbogárnak nevezte a március 15-i Szabadságmenet tüntetőit

“A rosszabbik hír az Bencsik moszkovita számára, hogy a csótány (svábbogár) nagy túlélő, már az ember előtt ezen a földön volt, és utána is itt lesz, és a svábbogár az, aki még Putyin haverjuk belengetett atomcsapását is túlélné, míg a fideszcsürhe meg egyáltalán nem, mert elpárologna az összes, mint egy fazék víz, amit a tűzön felejtettek rossz vagy hanyag háziasszonyok.” Rezeda: Svábbogarak 

HEGYESINÉ ORSÓS ÉVA: MAGYARORSZÁG NEM BÁNIK JÓL AZ IDŐSEKKEL

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.03.22.


Ha Dante ma élne, a Pokol bugyrai közül biztos, hogy nem hagyná ki az idősotthonokat. Ez jutott eszembe akkor, amikor Hegyesiné Orsós Évával az idősotthonokról, azok működésének problémáiról beszélgettünk. Az Életet az Éveknek Klubszövetség elnöke szerint az idős emberek gondozásához egész biztos, hogy nagyobb állami szerepvállalásra lenne szükség. Csakhogy az politikai döntés kérdése, hogy mire mennyi jut. Amikor ilyen mértékben megemelkedtek a rezsiárak, már régen kellene, hogy legyen egy olyan program, amely megoldást kínál erre a helyzetre.


Magyarországon mintegy 30 ezer idős ember él idősotthonban, és legalább ugyanennyien várnak rá, hogy bekerülhessenek. Az idősotthonok között sok egyházi kezelésben van, vannak állami fenttartású, és nonprofit idősotthonok is. Azok, akik ezekbe az idősotthonokba bekerülnek, jellemzően rossz egészségi állapotban vannak, és a család nem tud gondoskodni róluk.

Hegyesiné, Orsós Éva, az Életet az Éveknek Klubszövetség elnöke elmondta, nagyon gyakran a családtagok fordulnak hozzájuk segítségért, mert megoldatlannak látják idős hozzátartozójuk helyzetét. A családtagok dolgoznak, az idős embernek pedig egész napos ellátásra lenne szüksége, amit nem tudnak megoldani.

Az idősotthonok működésével kapcsolatban nagyon sokféle probléma van. Az egyik a mennyiségi, amiről már szót ejtettünk, vagyis sokkal több férőhelyre lenne szükség. A másik súlyos gond, hogy az idősotthonok nagyon komoly munkaerő-problémával küzdenek, ahogy a szociális terület általában is. Rendkívül alacsonyak a bérek, a munka pedig, amit ezekben az intézményekben dolgozók végeznek, nagyon nagy felelősséget kíván. Igen gyakran előfordul, hogy a munkatársak inkább elmennek élelmiszerüzletekbe, bevásárlóközpontokba rakodni. Ha ott leejtenek valamit, azért sem dicsérik meg őket, de ha egy beteg, idős embert ejtenek le, annak rendkívül súlyos következményei vannak. Ráadásul az idősotthonban végzett munka nem csak fizikailag, hanem mentálisan is rendkívül megterhelő. Sok esetben azok, akik ott dolgoznak, kénytelenek más munkát is vállalni, hogy meg tudjanak élni. Ez azt jelenti, hogy ezekben az otthonokban nagyon nehéz biztosítani a megfelelő szakmai összetételű, és megfelelő létszámú személyzetet. Az elnök egyetlen példával szemléltette a problémákat. Sok olyan idős embert gondoznak, aki nem tud magától enni, meg kell etetni. Márpedig, ha egy gondozónőre sokan jutnak, akkor az ebédidő alatt nem tudja valamennyi rábízott embert ellátni. Így lesznek olyanok, akik nem jutnak élelemhez.

Nem kisebb gond, hogy ezeknek az otthonoknak megemelkedett az energiaszámlájuk, és nem tudják, hogy miből fizessék ki. A növekedés mértékében nem lehet a gondozottakra hárítani ezeket a költségeket. Ugyanakkor sújtja őket, hogy az élelmiszerárak is elszabadultak. Ehhez tegyük hozzá még azt is, hogy ezeknek a sokszor beteg, idős embereknek az sem mindegy, hogy mit esznek. Nagyon jó lenne, ha a betegségüknek megfelelően tudnának naponta ötször táplálkozni. Ez külön óriási gondot jelent...

EGY ILYEN ESETRŐL, MINT A CSEPELI GYEREKEK ELLENI ERŐSZAKKÍSÉRLET, MINDENKÉPP ÉRDEMES BESZÉLGETNI A GYEREKEKKEL

TELEX
Szerzők: LIPTAI LÍVIA, PATAKFALVI DÓRA
2023.03.23.


Egy órán belül két kislányt is megpróbált megerőszakolni egy 33 éves férfi Csepelen hétfőn délután. Bár a gyerekek nem sérültek meg és a rendőrök a feltételezett elkövetőt elfogták, az egyik kislányt valószínűleg csak a saját és a bátyja lélekjelenléte mentette meg. Hogyan beszéljünk a gyerekekkel a rájuk leselkedő veszélyről vagy akár erről a konkrét esetről? Felkészíthetjük-e őket egy ilyen vagy hasonló helyzetre és egyáltalán, mikor engedhetjük el önállóan a gyerekeket? Gyermekpszichológussal és gyermekönvédelmi szakemberrel beszélgettünk.

„Mondtam neki, hogy ne féljen, mert itt vagyok. Mondtam neki, hogy nyomja a csengőt... De ő akkor már nem fért oda a gombokhoz” – nyilatkozta az egyik megtámadott kislány 13 éves bátyja később. A két gyerek együtt tartott hazafelé, amikor a fiú kicsit lemaradt, és látta, ahogy a kislányt egy idegen férfi követi az épületbe. Mire a fiú odaért, a férfi már a liftben volt a kislánnyal együtt, és az összes gombot megnyomta annak érdekében, hogy a lift beragadjon. Az ajtó bezáródott, a fiú csak azt hallotta, ahogy a testvére hangosan felsikolt és segítségért kiabál. Amikor a lift ajtaját végre sikerült kinyitni, a férfi elmenekült. A rendőrséget a szomszédok riasztották.

Természetes, hogy egy ilyen eset után a szülők megijednek és a gyerek minden lépését ellenőrizni akarják. De akkor jobb, ha a gyerek is tud az aggodalom okairól, vagy így csak folyamatos rettegést nevelünk belé?

A gyerek is érzékeli a pánikot

„Amikor a környezetünkben ilyen eset történik, akkor arról fontos beszélni a gyerekünkkel, nyilván az ő szintjén, az ő értelmi képességeinek megfelelően” – mondja Peer Krisztina gyermekpszichológus, a Telex szakértője. „Meg kell vele beszélni, hogy mi történt, megint csak olyan részletességig, amennyire az életkora és az érettsége engedi, és azt mindenképp érdemes hangsúlyoznunk, hogy rengeteg dolog nem ismert az esettel kapcsolatban, néhány körülményt, részletet csak feltételezhetünk.”

A szakértő szerint mindez azért is fontos, mert ha a gyerek tőlünk nem is értesül egy ilyen eseményről, akkor is érzékelheti a pánikot, de azt is megtudhatja az osztálytársaitól vagy a barátaitól, hogy mi történt. Ráadásul ahogy minket, a gyerekeket is minden irányból körbeveszi a média, a gyerek is hallja a háttérben a híradót – lelőtték, felrobbant, kigyulladt –, ők is ebben élnek. Ami nemcsak a konkrét eset miatt érdekes, hanem azért is, mert folyamatos a zaj, bizonyos szempontból immunitást – és akár óvatlanságot is – okoz. „Persze, ha a szülő csak az ilyen hírekről beszélget a gyerekkel, akkor az nagyon megterhelő a kicsiknek érzelmileg. Érdemes a gyerekkel általában véve is beszélgetni arról, hogy mi történik a világban, mi és hogyan jelenik meg a hírekben, nagyon fontos őket médiatudatosságra nevelni, mert gyakran félünk beszélni dolgokról, miközben rájuk zúdítunk olyan információkat, amik iszonyatosan megterhelik őket” – teszi hozzá a szakértő.

Peer Krisztina szerint az sem mindegy, hogy a szülő hogyan beszéli meg mindezt a gyerekével, hiszen a szülő is tudja a gyerek szorongását fokozni. „De ha a szülő nagyon beszorong, akkor azt is mondhatja, hogy

»figyelj, én most pár napig szeretnélek még téged kísérni, mert most egy kicsit aggódom emiatt, ezen a héten még velem közlekedsz, és jövő héten majd már megint egyedül«.

Nem kell leplezni sem teljesen azt, ha mi aggódunk, és lehet, hogy ez egyébként teljesen reális is. A lényeg, hogy mindenképpen kell az esetről beszélni, és átbeszélni azt, hogy mik a szabályok, mikor hova mehet egyedül a gyerek, mi a teendő, ha leszólítja egy idegen.”...


KARDOS ANDRÁS: KERTÉSZ IMRE SZÖRNYŰSÉGES JEGYZETE

SZABADSÁG KLUB / KLUBRÁDIÓ
Szerző: KARDOS ANDRÁS
2023.03.23.


Ordas hazugság, hogy a Demokratikus Ellenzék a szocialista rendszer része volt. A világhelyzeten és a kádári konszolidáción múlt, hogy nem csináltak lecsukott vagy akasztott embereket a résztvevőkből, de üldözni azért üldözték őket.


Kertész Imre feljegyzése A néző című kötetében:

„Az úgynevezett demokratikus ellenzéket (a ’70-es, ’80-as években) mindig az establishment részének tekintettem, akárcsak a „feketegazdaságot”, amelyről szintén tudtak, nagyrészt kézben is tartották, de szemet hunytak fölötte. Tagjai viszont zsarolhatóak voltak, s hogy mennyire kívánták megzsarolni őket, az az elhatározásuktól függött. Tény, hogy ’56 után Magyarországon nem volt Gulag, de még Recsk sem, és a Batthyány téri vagy a múzeumkerti március 15-ei tüntetéseknél folytatott gumibotozások mégiscsak különböztek a Tienanmen téri (pekingi) akciótól. Épp ez volt számomra a visszataszító: egyfelől a dolog kvázi engedélyezett mivolta, amely az államnak (amely ellen látszólag „harcoltak”) hasznot hozott, hiszen az „ellenzék” puszta eltűrése kölcsönalap volt a nyugati politikusok és bankárok szemében; másrészt az, hogy bármikor áttérhetnek velük szemben a kemény módszerekre, hogy a kínzások folyamán lealjasodhatnak és ocsmány eszközeivé válhatnak a hatóságoknak – engem mindig undorított a tét (a szovjet megszállás alatti „demokrácia”, az „emberarcú szocializmus”, a „reformok” stb.), tehát a tét abszurditásához mérten. Emellett az is undorított, hogy ezek az emberek állítólag nem vették észre, hogy miféle világmanipuláció kiszolgálói és kiszolgáltatottjai. És végül, a köztük lévő sok tudatos, aljas fráter, akik nevet és pénzt szereztek maguknak e kockázatmentes játék ügyes játszásával, a mindig cinkelt lapokat – sose feledhettem – végül is a bank, a nagy kaszinótulajdonosok osztották ki nekik, a nyeremény néhány százalékát odalökve az asztal melletti helyükre, amivel ezek azután be is érték. Micsoda hazugság volt.”

Ez tehát Kertész Imre feljegyzése. Azt állítom, hogy erre nincs mentség. Mit is mondott Kertész? Először azt, hogy a demokratikus ellenzék (továbbiakban: DE) a létezett szocializmus része volt. Ez már egy ordas hazugság. Dehogy volt a része. Az, hogy Kádárék nem csináltak a DE tagjaiból akasztott, vagy lecsukott embert, az nem a DE tagjain múlott, hanem a világhelyzeten egyfelől és a kádári konszolidáción másfelől. Továbbá nem voltunk jobban zsarolhatók, mint bárki egy diktatúrában. Vagyis: a DE tagjai rendszerellenesek voltak, demokraták és szabadságpártiak. A rendszer üldözte őket, sokakat állástalanságra ítélt, vegzáltak a rendőrök is nem egy, nem két embert, nem adtak útlevelet, úgyhogy Kertész ahelyett, hogy tisztelettel kezelné a Beszélő bátor szerkesztőit és szerzőit, még továbbá ellenzéki írótársait, Eörsit, Petrit, Konrádot, és mindenkit a nyomdászoktól a terjesztőkig akik részt vettek az ellenzék munkájában, annyira gyűlölte a szocializmust, hogy felindultságában egy füst alatt az ellenzéket is megvetette. Lelke rajta.

Az idézett szöveg A néző 2016-os kiadásában a 228-229. oldalon található (Magvető). Címlapi kép: Képkocka a Belügyminisztérium Filmstúdiójának A Titkos megfigyelés című oktatófilmjéből. Fortepan/ BM Filmstúdió