2023. március 22., szerda

A VIZIT: KÍNA ÚJ SZEREPE - KRAJCZÁR PÉTER A KLUBRÁDIÓBAN (2023.03.21.)

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2023.03.21.



Krajczár Gyula külpolitikai újságíró, a Jelen főszerkesztő-helyettese érkezett Szénási Sándorhoz a 2023. március 21-i Reggeli személybe, hogy Hszi Csin-ping a kínai kommunista párt főtitkára és az ország államfőjének moszkvai útjáról beszélgessenek.

ORVOSI IGAZOLÁSOK: AZ ORVOSNAK TEHER, A SZÜLŐNEK UTÁNAJÁRÁS, AZ ISKOLÁK MÉGIS ELVÁRJÁK

TELEX
Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2023.03.22.


A gyerekorvosok munkaidejének több mint a fele az iskolai hiányzások miatti igazolások kiállítására megy el, miközben ilyenkor sokszor nincs is szükség semmilyen orvosi ellátásra – derül ki az általunk megkérdezett orvosok és szakmai szervezetek véleményéből. A jogszabály nem egyértelmű, de az iskolák házirendjének módosításával lenne arra lehetőség, hogy a szülők több napot igazolhassanak. Van olyan település, ahol az orvosok megállapodtak az iskolákkal, és már betegség esetén is elfogadják a szülői igazolásokat. Egy általunk megkérdezett gyerekorvos szerint a lógásokat nem akadályozza meg az, ha a betegség miatti hiányzást minden esetben orvosnak kell igazolni, hiába várják el ezt az iskolák.

„Az orvosi igazolások megszerzése úgy megy, hogy a beteg gyerek bemegy, megmutatja magát, a recept mellé kap egy papíralapú biankó igazolást, megmondja a doki, hogy milyen feltételekkel és mikor mehet suliba. Itthon meg ráírjuk aznap a dátumot, amikor megy”

– így foglalta össze lapunknak az egyik szülő, hogyan szokták igazolni az iskolában, ha beteg a gyerek.

Ha ez a konkrét szituáció nem is, a következő példa valószínűleg minden gyerekes családban előfordult már: a gyereknek éppen fáj a hasa vagy a feje, esetleg kicsit taknyos, de nem tűnik igazán betegnek, így nem szorul orvosi ellátásra. Viszont a szülők nem is akarják gyerekközösségbe küldeni, mert azért mégsem teljesen egészséges. Ilyenkor több dolog történhet: lehet, hogy az orvos elvárja, a gyerek ekkor is személyesen jelenjen meg a rendelőjében, és egy papíralapú igazolást állít ki a hiányzásról. Vagy az is lehet, hogy a szülő telefonál az orvosnak, aki az elmondottak alapján nem tartja indokoltnak az ellátást, viszont a szülő kérésére az igazolást elektronikusan elküldi. Az is előfordulhat, hogy az orvos nem igazolja a gyerek hiányzását, mert nem látta a gyereket, nem kellett őt kezelnie, így az igazolást a szülőre bízza, amit az iskola vagy elfogad, vagy nem.

Egységes eljárás nincs, ez pedig nemcsak a szülők és az orvosok, hanem az orvosok és az intézmények között is okozhat konfliktusokat. Miközben az orvosszakmai szervezetek már évek óta azért küzdenek, hogy az intézmények fogadják el a szülői igazolásokat betegség esetén is, az iskolák mintha nehezen mozdulnának el ebbe az irányba.

MOK: Az adminisztrációs elvárások miatt kiadott igazolások hátráltatják a betegellátást


Február közepén a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke, Kincses Gyula levelet írt Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak az iskolába vitt orvosi igazolások problémáiról. A gyermekorvosok már évek óta jelzik, hogy hátráltatja a betegellátást az, ha az adminisztrációs elvárások miatt kell kiállítaniuk orvosi igazolásokat. Eközben az intézményvezetők nehezményezik, hogy a mostani jogszabályok mellett nem tudják a gyermek hiányzását elfogadni, ha nincsen orvosi igazolás.

A jogszabály egyébként nem fogalmaz egyértelműen. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI-rendelet szerint a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolását a nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni. Tehát elvileg lenne arra lehetőség, hogy az intézmények saját hatáskörükben rendelkezzenek az igazolások elfogadásáról, és a szülők ne csak három napot igazolhassanak egy évben, mint ahogy az most a legtöbb iskolában előírás. Azonban az EMMI-rendeletben van egy olyan rész is, hogy a betegség miatti távollét pontos időtartamát az orvosi igazolásnak tartalmaznia kell. Aztán ismét azt írják, hogy a mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a gyermek, a tanuló beteg volt, és

azt a házirendben meghatározottak szerint igazolta.

A rendelet tehát többféleképpen értelmezhető, a MOK az államtitkárnak írt levelében összeszedte az aggályos pontokat.

- Az adminisztratív igazolások napi több órát vesznek el a valódi betegellátástól. A megkeresések 60-70 százaléka csak igazolások miatt történik, miközben orvosi segítségre nincs is szükség, ami miatt az érdemi munkára nem jut elég idő.

- Az utólagosan kiállított igazolások csak a szülő bemondásán alapulnak, a telefonon bediktált időtartamok igazolásáért jogi felelősség nem vállalható.

- A hiányzások orvosi igazolásának rendszere az oktatásügy részéről előírás, amelynek orvosszakmai indokai nincsenek.

Ezen a helyzeten nem javított a Köznevelési Államtitkárság MOK-hoz eljuttatott álláspontja, amely szerint az orvos köznevelési és orvosszakmai okokból sem háríthatja át a betegség miatt indokolt orvosi igazolás kiadását a szülőre. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára egy parlamenti írásbeli kérdésre fejtette ki a véleményét az orvosi igazolásokról. Szerinte a gyermek egészsége miatt fontos, hogy betegség esetén lássa őt orvos. Így felismerhető, ha súlyosabb betegség áll fenn és a kezelés is időben megkezdhető.

Rétvári azt megerősítette, hogy a hatályos jogszabályok nem írják elő pontosan, hány napot igazolhat a szülő, így attól el lehet térni a házirend szerint.

Viszont Rétvári szerint a módosításnál figyelembe kell venni, hogy a szülői igazolások nem adhatnak alapot a tanórai részvétel alóli tartós kimentésre – vagyis a gyerekek lógására.

A MOK szerint az igazolások kiadásának kizárólag orvosi feladata „egyrészt tovább növeli az egészségügyi ellátórendszer indokolatlan terhelését, másrészt a szülőket valótlan állításokra kényszeríti.”

A Házi Gyermekorvosok Egyesülete március 14-én szakmai állásfoglalást adott ki az igazolások elfogadásának problémáiról, amiben nagyon hasonló pontokat fogalmaztak meg. Illetve azt írták:

az Egészségügyi Államtitkárság válaszlevele szerint a házi gyermekorvosnak csak abban az esetben kell igazolást kiállítania, ha kifejezetten ő tiltja meg az iskolalátogatást.

Szerintük az orvosi igazolás visszaélésekre is lehetőséget ad, mert az orvosi vizsgálattal nem bizonyítható panaszok említésével az iskolai indokolatlan hiányzások legalizálhatók. Az óvodákra, iskolákra vonatkozó rendelet alapján az igazolásnak nem kell tartalmaznia azt, hogy a gyermek „egészséges, közösségbe mehet”. Tehát az orvosnak azt kell igazolnia, ha a beteg nem mehet közösségbe...


AZ UNIÓS KORRUPCIÓS LISTA UTOLSÓ HELYÉN – „KLEPTOKRATA ÁLLAM VAN MOST MÁR MAGYARORSZÁGON”

SZABADON / SZABAD EURÓPA
Riporter: BÁTHORY RÓBERT
2023.03.17.



Egy húszmilliós nagy-magyarországos virágágyás kockakövekből kirakva. Uniós pénzből soha fel nem épült inkubátorház. És egy lepukkant utca, amit az eu-s ingyenpénz miatt inkább tanösvénnyé kereszteltek át, de még a helyiek sem tudnak róla. Báthory Róbert a Szabadon legújabb epiódjában egynapos túrára indult Hadházy Ákossal a korrupció-gyanús esetek felderítésének élharcosával.


Az úticél Nógrád-vármegye, egy kis kitérővel. De az uniós pénzek és a magyar adóforintok eltérítése nem Nógrád-specifikus jelenség, hanem országos. Egy friss korrupció érzékelési index szerint tavaly Magyarország lett az Európai Unió legkorruptabb állama, vagyis, amit büntetlenül el lehet lopni, azt el is lopják.

"MA SZINTE CSAK AZOK A VÁLLALKOZÁSOK BOLDOGULNAK, AMELYEK MEGTALÁLJÁK AZ UTAT A NER-HEZ"-BOJÁR GÁBOR

KLUBRÁDIÓ / KLUBDÉLELŐTT
Műsorvezető: KUN ZSUZSA
2023.03.21.



A Klubdélelőtt 2023. március 18-i adásában Kun Zsuzsa vendége Bojár Gábor vállalkozó, a Graphisoft és a budapesti Aquincum Institute of Technology magánegyetem alapítója. Eredeti végzettsége fizikus - véleménye, hogy nem az akkugyárakban, hanem az informatikában a jövő, Orbán tudatos stratégiája az oktatás lezüllesztése, az ingyenpénz ártalmassága… a többi a beszélgetésből kiderül.

MINDEN SZÁZADIK MAGYAR GYEREK MÁR AUSZTRIÁBAN JÁR ISKOLÁBA

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2023.03.21.


Nemcsak dolgozni járnak át egyre többen Ausztriába, hanem az ott tanuló magyar állampolgárságú diákok száma is dinamikusan növekszik. A 2010/2011-es tanévben még csak 2117 magyar diák járt osztrák közoktatásba, a 2021/2022-es tanévre 10646 főre nőtt a számuk. Csak a tavalyi évben 1367 új magyar diákot irattak be osztrák intézményekbe.

Miközben Ausztriában ötszörösére nőtt a 2020/21-es tanév és a 2010/11-es tanév között a magyar diákok száma az alap és középfokú oktatásban, Magyarországon 14 százalékkal csökkent.

Az immár 10 ezernél is több magyar Ausztriában nem tartalmazza azokat, akik szüleik révén időközben osztrák állampolgárságot is szereztek. Ez azonban nem jelentős csoport, a gyors növekedés ellenére még 2022-ben is csupán 307-en voltak.

Az osztrák iskolarendszer jelentősen eltér a hazaitól, az egyes iskolatípusok leírása az Európai Bizottság honlapján olvasható. A magyar diákok száma az iskolarendszer minden szintjén gyorsan növekszik, de arányuk az általános iskola alsó tagozatában és a politechnikumban a legmagasabb...

AZ EGYÜGYÜ KOVÁCS ZOLTÁN TALÁLKOZÁSA A MESTERSÉGES INTELLIGENCIÁVAL - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.03.22.


Daniel Freund a mesterséges intelligenciát felhasználva írt Orbán Viktor sötét birodalmáról, amire Kovács Zoltán riposzttal készült, de csúnyán befürdött. Mi áll a NATO-főtitkár döntésének a hátterében, hogy Magyarországon egyszerűen átlépjen az ukránokkal kapcsolatban? A Trump elleni vádemelés nehéz helyzetbe hozta a floridai kormányzót, akinek most választania kell, ami befolyással bír a karrierjére: Trump mellett vagy ellene megy? 

Nemzetközi lapszemle.

Az AP amerikai hírügynökség szerint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár mostanáig akceptálta a Kijevvel szembeni magyar ellenvetést, amikor kedden bejelentette, hogy a magyar ellenkezés dacára is összehívja a NATO és Ukrajna közös bizottságának miniszteri szintű ülését. Azt a főtitkár nem volt hajlandó elárulni, miért most szánta rá magát erre a lépésre, de közismert: a magyar parlament folyamatosan halogatja a finn és a svéd NATO-csatlakozás elfogadásáról szóló szavazást, és erre kevés magyarázatot ad.

Az AP felhánytorgatja, hogy azt is, hogy Magyarországot széles körben bírálják az emberi jogokat illető magatartása miatt, beleértve a két évvel ezelőtt elfogadott, jogvédő csoportok által homofóbnak ítélt törvényt is, és hogy az Európai Emberi Jogi Bíróság a menedékkérőkkel való magyar bánásmódot is elítélte.

A Politico arról ír, hogy Daniel Freund, a magyar miniszterelnököt rendszeresen élesen bíráló német zöldpárti európai parlamenti képviselő megkérte a ChatGPT néven ismert, mesterséges intelligenciát használó chatbotot, hogy írjon rapdalszöveget Orbán korrupciójáról. A Politico szerint az előállított termék aligha pályázhat majd Grammy-díjra, de azért úgymond „ideget érintett” Budapesten:

Telerakta híveivel a bíróságot, a sajtót,
elhallgattatta a kritikust, az őt bírálót,
saját zsebét közpénzzel töltötte degeszre,
futballklubokat és luxuskastélyokat szerezve.

Kész átverés a talapzata,
ez a rámenős Orbán birodalma.

A Politico beszámolójából kiderül az is, hogy reagálásában Kovács Zoltán kormányzati kommunikátor bullshit-generátornak minősítette a ChatGPT-t. 

E sajátos slam poetry villantásról a Frankfurter Rundschau is beszámol. Abból kiderül, hogy mi is okozta Kovács haragját. Ő ugyanis válaszul Daniel Freundról kért rapszöveget a ChatGPT-től, de az – mivelhogy az interneten elérhető információkból rakja össze a terméket – azt találta írni, hogy a képviselő a demokrácia harcosa.

A frankfurti lap az eset kapcsán megragadja a lehetőséget arra, hogy jelezze: Magyarország a Transparency korrupcióérzékelési indexe szerint a legrosszabb helyen áll az Unión belül, és az Unió eurómilliárdokat tart vissza az országtól.

Ron deSantis válaszúthoz érkezik – írja a Bloomberg hírügynökség. A cikk írásának idején ugyanis Donald Trump elleni vádemelésre lehetett számítani, mert Trump még elnökjelöltként megvesztegetett egy egykori pornósztárt, Stormy, vagyis Viharos Danielst. Tekintettel arra, hogy Trump igyekszik megnyerni a Republikánus Párt jelöltségét a 2024 novemberi elnökválasztásra, és ebben a párt híveinek igen jelentős hányada támogatja őt, a másik nagy republikánus celebnek, Ron DeSantis floridai kormányzónak döntenie kell: a Bloomberg megfogalmazása szerint vagy megalázkodik a volt elnök előtt, és akkor gyengeséget mutat, vagy felhasználja ezt az ízléstelen botrányt arra, hogy csökkentse Trump pártbeli befolyását. Hogy melyik útra lép, azzal eldöntheti saját politikai jövőjét.

A hírügynökség emlékeztet arra, hogy DeSantis eddig óvatosan lavírozott: hűségét hangoztatta a „tegyük újra naggyá Amerikát” jelmondat jegyében gondolkodó tömegekhez, de közben azért gondosan építette Trumpétól eltérő saját imázsát. Látta ugyanis, hogy azok a pártbeli politikusok – így Mike Pence, Mike Pompeo -, akik éveken át simogatták Trump egóját, úgymond „béta hímmé” váltak, megnehezítették a saját helyzetüket, hogy jövőre a volt elnök kihívói legyenek. DeSantis nem húzhatja a végtelenségig a Trumppal való konfrontációt – állapítja meg a Bloomberg.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

„VIGYÉTEK MÁR INNEN EZT A GYEREKET, MERT ÍGY NEM TUDOK DOLGOZNI”

QUBIT
Szerző: KENDE ÁGNES
2023.03.22.


Vannak szakértők, akik szerint a mostaninál hatszor többet kellene költeni a tanárokat segítő asszisztensekre és iskolapszichológusra, hogy minden rászoruló gyereknek jusson segítség. Mások arra figyelmeztetnek, hogy veszélyes lenne, ha a pedagógushiányt az olcsóbb asszisztensek alkalmazásával oldaná meg a kormány.


„Ha van valaki, aki le tud nyugtatni egy hiperaktív gyereket, már az óriási segítség a tanárnak, aki így nem fog dühöngeni, és nem azt mondja, hogy vigyétek már innen ezt a gyereket, mert így nem tudok dolgozni” – mondja Váradi Balázs közgazdász, a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézetének vezető kutatója, aki Erőss Hanna junior elemzővel együtt a Civil Kollégium Alapítvány (CKA) megbízásából azt vizsgálta, hogy mennyit kellene költeni a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítőkre (közkeletű rövidítéssel: NOKS) ahhoz, hogy a rászoruló gyerekeknek jusson elég segítség. – Először is nagy szolgálatot tenne az ügynek, ha az elátkozott »NOKS« kifejezés helyett lenne egy magyar szó, ami jelent is valamit, mert ez technikaivá degradálja és elidegenít attól, hogy valójában arról beszélünk, hogy vannak pedagógiai asszisztensek, iskolapszichológusok és könyvtárosok is egy iskolában.”

„Az elmúlt két évben egy csomó oktatási intézményt körbekérdeztünk az országban arról, hogy szerintük mi a magyar oktatás legégetőbb problémája, amire a legtöbb érintett szakember azt mondta, hogy a tanárokat segítő munkatársak nagyon hiányoznak a rendszerből” – mondja Sándor Kata, a civil szerveződésekből létrejövő kampányokra szakosodott CKA kommunikációs munkatársa arra a kérdésre, hogy honnan jött az ötlet, hogy a Budapest Intézettől megrendeljék a tanárok munkáját segítőkről szóló kutatást. „Ez az a dolog, amiben szerintünk még a leginkább el lehetne érni változást. Egyrészt a mostani tanárelégedetlenségi hullám egyik oka az, hogy a pedagógusok nagyon leterheltek, az asszisztensek pedig az ő munkájukat könnyítenék, másrészt azt érezzük, hogy ez az a terület, ami nagyon sokakat érint, így széleskörű társadalmi nyomást lehet helyezni a döntéshozókra” – magyarázza Sándor, hogy miért épp ezt a problémát ragadták ki a magyar oktatás tengernyi baja közül.

„Lényegesen több erőforrást lehetne erre költeni, és az mind jól hasznosuló pénz lenn” – mondja Váradi. – Nem 10 százalékkal többet, hanem ötször ennyi pénzt lehetne arra áldozni, hogy legyen elegendő pedasszisztens meg iskolapszichológus az iskolákban. De nemcsak több pénz kéne, hanem egy nagyon komoly váltást is véghez kell vinni ahhoz, hogy az iskola ne csak arról szóljon, hogy a tanítónéni frontálisan tanítja az osztályteremben üldögélő gyerekeket”.

Ha több lenne a tanárokat segítő szakember, kevesebb gyerek szorulna ki a normál iskolákból

De vajon érdemes-e épp a pedagógusok segítőire helyezni a legnagyobb hangsúlyt, amikor az oktatási rendszer átalakításáról gondolkodunk? „A magyar oktatás súlyos problémáit egyáltalán nem biztos, hogy megoldaná, ha jóval több ilyen szakembert kezdenek el alkalmazni – mondja Váradi –, az viszont már értelmes kérdés, hogy mi az, amin forradalom és teljes rendszerváltás nélkül is lehetne javítani. Ha több ilyen szakember lenne, az elsősorban azokon a gyerekeken segítene, akik eltérnek az átlagostól, mert ott válik kritikussá, hogy van-e pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztens és iskolapszichológus, ha egy gyerek bármilyen szempontból eltér az átlagos fejlődésű gyerekektől. Lehet azt mondani, hogy ne toldozgassunk-foldozgassunk, de annak a gyereknek, akinek most nem jut gyógypedagógiai asszisztens és ezért nem tud tanulni a többiekkel, végtelenül lemarad, és esetleg egy szegregált intézményben köt ki, az nem válasz, hogy csak a forradalom a megoldás. Ráadásul a mostani keretek között ez jelentős előrelépés lenne, és nem is mond ellent annak, hogy ha egyszer jó oktatási rendszert csinálnánk, akkor ennek ugyanúgy helye lenne benne”.

Lannert Judit oktatáskutató, a T-Tudok oktatáskutató központ kutatója szerint viszont van annak veszélye, ha a pedagógiai asszisztensekre kezdünk el költeni. „Ha a pedagógus végzettség nélküli pedagógiai asszisztenseket kezdjük finanszírozni, akkor a mindenen spórolni próbáló állam miatt a képzett pedagógusok fognak kiszorulni rendszerből, ha az olcsóbb asszisztensekkel is megoldható a tanítás. Már most is látszik, hogy a pedagógushiány miatt az iskolákban az asszisztensek tanítanak, az óvodákban pedig az óvónők helyett ők vannak a gyerekekkel fél napot. Amire viszont érdemes lenne áldozni, az a képzett gyógypedagógiai asszisztensek számának növelése, mert ők, szemben a legtöbb tanárral, tényleg értenek a rászoruló gyerekekhez. A roma segítők számát lenne érdemes még növelni, mert nekik valóban nagy hatásuk lehet a roma gyerekek iskolai életére. Ezek tényleg hoznak valami többletet a rendszerbe, mert ahol igazán látszik, hogy mennyire hiányoznak ezek a szakemberek, azok a hátrányos helyzetű gyerekeket tanító iskolák."

A tanárokat segítő szakemberek hiányának problémája nem ismeretlen a világban: az országok 15 százalékában egyáltalán nincs ilyen, 29-44 százalékukban valamennyire megtalálható, és csak az országok 5-22 százalékában áll folyamatosan rendelkezésre asszisztens munkatárs attól függően, hogy melyik kategóriát nézzük – olvasható egy 2020-as UNESCO jelentésben. (A NOKS rövidítés is rengeteg pozíciót takar: ide tartozik a titkár, a dajka, a gondozónő, a takarító, a laboráns, a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztens, a könyvtáros, a szakorvos, a gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, a szabadidő-szervező, a pszichopedagógus, a műszaki vezető, a jelmeztáros, az ápoló, a hangszerkarbantartó, az úszómester, a rendszergazda, a pedagógiai felügyelő, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a szociális munkás és a gyógytornász is.) Ugyanakkor az elmúlt 30 évben a tanulást támogató szakemberek számos országban az oktatás részévé váltak; az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban például megduplázódott az átlagos arányuk, ami azt jelenti, hogy ezekben az országokban 1000 diákra 15,5 asszisztens jut – derül ki egy 2015-ös, az ebben a témában készült eddigi egyik legátfogóbb OECD-tanulmányból...

SZÁMOLATLANUL KÖLTI A KORMÁNY A KÖZPÉNZT, NEHOGY ANTISZEMITÁNAK NÉZZÉK – REPTÉR LATTMANN TAMÁSSAL (PODCAST)

MAGYAR HANG / REPTÉR
Műsorvezető: BALOGH ROLAND
2023.03.21.


A Fidesz-KDNP-nek rendkívül jók a kapcsolatai a Benjamin Netanjahu vezette izraeli kormánnyal. Pálfordulás-e a Fidesz elmúlt években tapasztalt nagy Izrael-barátsága? Egyáltalán honnan ered? Vajon mi történne, ha Jeruzsálembe költözne a magyar nagykövetség? Van-e közös uniós álláspont a kérdésben, és az mennyire kötelező érvényű? Egyáltalán, mi a státusa Jeruzsálemnek? A palesztinok elérhetnék-e, hogy az amerikaiakat kötelezzék diplomáciai képviseletük elköltöztetésére a szent városból? 

Ezekről beszélgetett Balogh Roland külpolitikai újságírónk Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal a Reptér című háttérműsorunkban. 

Az e heti brüsszeli percekben pedig az uniós közvetítéssel zajló szerb-koszovói tárgyalássorozat legújabb fejleményeiről beszélgettünk brüsszeli tudósítónkkal, Arató Lászlóval.


PUTYINT AKÁR NÉPIRTÁSÉRT IS KÖRÖZHETIK, A WAGNER-FŐNÖK UKRÁN ELLENTÁMADÁSTÓL TART BAKHMUTNÁL – HETI ÖSSZEFOGLALÓNK AZ UKRAJNAI HÁBORÚRÓL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZUBOR ZALÁN
2023.03.21.


Több szervezet, köztük az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága is dokumentálta, hogy a megszállt területekről gyerekeket deportálnak Oroszországba, ami önmagában háborús bűn – ezért is adott ki körözést Putyin ellen a hágai nemzetközi büntetőbíróság. Valójában az orosz program, amely során több ezer gyereket a szüleiktől is elszakítottak oroszosítás céljából, egy súlyosabb bűncselekményt is megvalósíthat.

- Háborús bűn, mintegy 16 ezer ukrán gyerek illegális deportálása miatt adott ki nemzetközi körözést Putyin ellen a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság.

- Lengyelország és Szlovákia is harci repülőket küld Ukrajnába, nem sokkal azután, hogy az ukránok elkezdték használni az amerikaiaktól kapott JDAMS okosbombákat.

- Bakhmutnál kifulladt az orosz offenzíva, az oroszok most az évek óta ostromlott Avdijivka bekerítésével próbálkoznak.

- Lezajlott az Ukrajnát támogató ramsteini csoport 10. ülése, Ukrajna 9 országtól összesen 150 Leopard 2 tankot kap.

Az ENSZ ellenőrei már korábban háborús bűnnek minősítették azt a cselekményt, ami miatt március 17-én elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint az orosz gyermekjogi ombudsman, Marija Lvova-Belova ellen a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC). Becslések szerint az orosz hatóságok mintegy 16 000 gyereket deportáltak a megszállt ukrán területekről Oroszországba. Ez egyike annak a számos háborús bűnnek, amit az Emberi Jogi Főbiztosság ellenőrei tavaly októberben dokumentáltak. Bár az ICC független az ENSZ-től, a két nemzetközi szervezet szorosan együttműködik, ezért várható, hogy lesznek még más idézések is Putyin és egyéb orosz vezetők ellen...

PRESSER GÁBOR: NINCS ÉPELMÉJŰ EMBER, AKIT NEM BEFOLYÁSOL A VILÁGUNK GYORSAN TERJEDŐ ELMEBAJA, KÖZÖNYE, CINIZMUSA

24.HU
Szerző: JANKOVICS MÁRTON
2023.03.22.


Eljátszani két órában ötven év színházi munkáinak egyfajta kivonatát, az feladat. A többi protokoll – mondja Presser Gábor, akit nem hoznak lázba a kerek évfordulók, annál inkább a művészi kihívások. Például azok, amit a Vígszínházban március 25-ére meghirdetett összegző koncert, vagy az őszre vállalt Arénás fellépések jelentenek. Stílszerűen a hangszerekkel zsúfolt színházi szobájában beszélgettünk arról, hogyan határozta meg pályáját az ötven éve bemutatott Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, mit gondol az előadást övező vitákról, szereti-e elhagyni a komfortzónáját, nyomasztja-e a világ jelenlegi állapota, és nevezhetjük-e őt zongoraidomárnak?


55 év színpadi lét, több tucatnyi lemez és több mint 1500 koncert után mondhatjuk, hogy talán szerzett némi zenészi rutint az ember. Az utóbbi években viszont elsőkönyves memoárszerzőként debütált. Milyen érzés újra kezdővé válni valamiben?

Nagyon élveztem, mert végre nem volt rajtam igazi felelősség – fél évszázad után először. Csak annyit ígértem a Helikon Kiadónak, hogy nekilátok, s ha olyannak találom a szövegkezdeményt, akkor megmutatom nekik, és ha ők is olyannak találják, akkor folytatom. Így könnyebben tudtam írni, és visszaolvasni, ami addig elkészült, időm is volt, mert a Covid közepén ültünk. Ha nincs ez a kényszerszünet, talán nem is tudott volna megszületni a könyv. Aztán ez a lazaság komolyra fordult, határidő is lett, kezdtek elfogni az ismerős érzések.

A komfortzóna elhagyása mindig rejt magában kockázatokat, de sokszor épp ebből születnek aztán a legizgalmasabb élmények és művek. Keresi az ilyen megújulási lehetőségeket?

Ha koncertezésről van szó, legtöbbször jó nagy terhet építek magamnak, és azt utána még föl is kell emelni. Baromira nem szeretem a reproduktív koncerteket. Nem akarom eljátszani egyik dalomat sem úgy, ahogy húsz, harminc, negyven éve játszottam. Arra ott a felvétel. A jó dalok eleven organizmusok, bennük újabb és újabb megfejtenivalókkal. Már az LGT-vel is ez volt a gyakorlatunk: fölvettünk valamit egy lemezre, ám ha elindultunk egy turnéra, néhány koncert után már egészen másképp játszottuk az amúgy vadonatúj anyagot, így rengeteg variáció született egy-egy dalból. Az újrakezdés rizikója tehát megvan minden egyes fellépésen, ami persze édes teher. Van olyan barátom, aki szerint ez nagyon klassz, egyben szép küzdelem a demencia ellen. Köszi. Más meg kertelés nélkül közli velem, hogy hülye vagyok, és fölöslegesen nehezítem a dolgom az efféle újragondolásokkal. Valószínűleg mindegyikben van igazság, akár segítő szándékkal, akár zrikálásból mondják. De akik a koncertjeimre eljönnek, azok már tudják, hogyan működök...

„HÁROMMILLIÁRD DOLLÁRT KÉRTÜNK A NÉMETEKTŐL” – ANTALL JÓZSEF GAZDASÁGI SZÜRKE EMINENCIÁSA A VÁLSÁGKORMÁNYZÁSRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2023.03.22.


Harminchárom évvel ezelőtt, 1990. március 25-én került sor az első szabad választás első fordulójára, amelyet az MDF nyert meg. A Svájcban élő magyar közgazdász, Hieronymi Ottó szinte a kezdetektől részt vett a válságkormányzás lehetetlen küldetésében. „Nem emlékszem olyan tárgyalásra, ahol ne mondtuk volna el a nyugati politikusoknak, hivatalnokoknak, hogy Magyarország forráshiánytól szenved, de ezeknek a jelzéseknek alig volt foganatjuk” – emlékszik vissza a Válasz Online-nak adott interjújában Antall József egyik gazdaságpolitikai szürke eminenciása. Szerinte a nyugati közösség az elmúlt hetven évben soha nem állt olyan kihívások előtt, mint most az ukrajnai háború és a belső ellentétek miatt, de a demokratikus rendszerek meglepően rugalmasak. Hieronymi Ottó szerint, ha „Brüsszel” tényleg az az elnyomó birodalom lenne, amilyennek az Orbán-kormány lefesti, már rég leszámolt volna a magyar populizmussal...

Hieronymi Ottó Budapest született 1938-ban, az 1956-os forradalom után került Svájcba, doktori fokozatát nemzetközi kapcsolatokból és gazdaságtanból szerezte a Genfi Egyetemen. 1966 és 1970 között a New York-i Morgan Guaranty Trust nemzetközi gazdasági szakértőjeként, 1970-től 1994-ig a Genfi Battelle Kutatóközpont vezető közgazdászaként dolgozott, végül 1995 és 2006 között a Webster Egyetem (Genf) Nemzetközi Kapcsolatok – Migrációs és Menekültügyi Tanulmányok programjának vezetője. 1990 és 1993 között gazdasági tanácsadóként működött Antall József miniszterelnök mellett, és részt vett a bankreformot és a növekedési stratégiákat kidolgozó bizottságok munkájában. Legutóbbi kötete, a Quo Vadis Europe idén januárban jelent meg...

DEMETER SZILÁRD ÖSSZEHÍVTA A TANÁCSOT, AMELY SEGÍTENE UTAT MUTATNI A POPKULTÚRÁNAK – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.03.22.


Hogy ez pontosan mit jelent? Fogalmunk sincs…


Kovács Ákos, Bognár Attila, Frenreisz Károly, Müller Péter Sziámi, Both Miklós, Ferenczi György, Gőz László, Nagy Feró, Németh Alajos, Tátrai Tibor – ők lesznek a segítségei mindebben. Ahogy a 444.hu találóan megjegyezte:

“A »popkultúra jobbá tételén« fáradozó 10 férfi legfiatalabbja is 41 éves.”

Leáll az ország egyetlen állami források nélkül működő erdei kisvasútja

A 3. hír tükrében az első is érthető – ha megérthető nem is lesz.

Több mint 2 milliárd forintot lapátolhatott ki az állami cégből a volt helyettes államtitkár

Nagy János egy korábbi korrupciós ügyben már a bíróság elé állt, miután 2020 decemberében letartóztatták, házi őrizetbe helyezték és menesztették az Agrárminisztériumból.

Most kellene kigördülnie a választás előtt beígért nagykanizsai vagongyárból a modern vasúti kocsiknak

Nyoma sincs a beruházásnak, ahogy az ígért munkahelyeknek sem. (Vakcinagyár…?)

A bírói függetlenségről tart konferenciát a Kúria (LOL)

Nem kapott meghívót a sajtó, a bírói függetlenség jogi garanciáinak talán legfontosabb intézményi őre, az Országos Bírói Tanács és a Magyar Bírói Egyesület sem. A konferenciát Varga Judit igazságügyi miniszter és Varga Zs. András nyitják meg.

Tagadja az Orbán-kormány, hogy levélben lobbizott volna Brüsszelnél az orosz kémbank érdekében

Év elején készült egy levéltervezet, amelynek feladója a kiszivárgott iratok szerint Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter volt, a címzett pedig Vincent Van Peteghem belga pénzügyminiszter. A levélben elvileg azt akarták elérni Brüsszelnél, hogy Belgium oldja fel az IIB zárolt számláját az Euroclearnél. Kérdés, hogy elküldték-e…

Győrben nemcsak 60 millió forintnyi aranyérme, hanem a belső vizsgálatról szóló jelentés is felszívódott

A győri múzeumi érmelopás során 60 millió forintnyi műkincs tűnt el, az ügyben 2019 februárjában tettek feljelentést, de az elkövetőket azóta sem találja a rendőrség. Most kiderült, hogy az ügyben lefolytatott belső vizsgálatot összegző jelentés sorsa majdnem annyira rejtélyes, mint az eltűnt aranyérméké.

Minimum 10 fő távozott az Indextől rövid idő alatt

A Media1 úgy tudja, hamarosan további távozás is várható.

Nagyon berágott a Magyar Nemzet Svédországra

“A Fideszhez-közeli napilap kendőzetlenül megírta Svédországról, hogy az ország élhetetlen, sőt, az sem volna meglepő, ha kiderülne, hogy – amint Schmidt Mária Németországgal kapcsolatban fogalmazott – már nem is létezik. Nem szeretnénk a svédek helyében lenni, most, hogy így le lettek leplezve, bizonyára szégyellik magukat és térden állva könyörögnek Orbán Viktornak kegyelemért, valamint ügyük – a NATO-csatlakozás – méltányos elbírálásáért.”

Mégis engedélyezi az UEFA a nagy-magyarországos jelképek használatát a válogatott meccsein

A Nemzeti Sport információi szerint Aleksander Ceferin, az UEFA elnöke Magyarországra látogat. A sportvezető az Európai Klubszövetség, az európai labdarúgóklubokat tömörítő érdekvédelmi szervezet budapesti közgyűlésén vesz részt.


SZILI K., A SUNYI FŐTANÁCSADÓ

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.03.22.


Szili Katalin, miután meghasonlott önmagával, Orbán szolgájának állt 2015-ben, és nekilátott urát miniszterelnöki megbízottként szolgálni. Abban az időben még feltették neki a kérdést, hogy miért lett áruló, amit úgy igyekezett tagadni, hogy nem is, nem is, ezután azonban Szili Katalin, mint tényező és mint ember is elfelejtődött. Dolga sem nagyon akadt, a kisebbségekért kell aggódnia a határokon túl az ő lelkében és szavaiban, s valljuk meg, ehhez túl nagy képzelőerő nem kell. Aggódni mindenki tud, csak pénzt nem kap érte, s ami fontosabb, nem szerepel Orbán kormányának névsorában.

S ha szerepel ott, ha nem, ezután Szili K. még annyira sem lett tényező, mint előtte volt, csak azon ment a morfondír, minek lehet az ellentétele, a fizetsége mintegy a beosztás, mi volt az a szolgálat, amit Orbánnak tett, hogy élete végéig gondoskodni akar róla nagy vezérünk. Mert egyre inkább így néz ki. Szili K. ugyanis jól fizető egyetemi kuratóriumi tagságot is kapott, a Fidesz olvasatában ez halálig szól, csak közbe szólt Brüsszel, mint általános alany mostanában, amely minden fideszes ganyéságot kezd rossz szemmel nézni egyre inkább, és megtalálta azt az eszközt is, amellyel hatni lehet a maffiára. Ez pedig a pénz.

Az erasmusos dolog, mikor is, aminek kapcsán azt közölte a díszes társasággal, hogy addig nem küld pénzt az egyetemeknek, amíg miniszterek, államtitkárok és hasonló pártfunkcionáriusok, vö.: kormánytagok (úgy is mint miniszterelnöki megbízott a’la Szili) ücsörögnek a kuratóriumokban. Nekiláttak hát a fiúk (lányok) fájó szívvel lemondogatni, elbúcsúzni mintegy a havi másfél millákról, s itt érkezett válaszút elé hősünk, Szili K., aki úgy döntött, a pénz fontosabb, mint az eszme (bár ez Júdássá válva már úgyis kiderült róla), és maradt kuratóriumi tag, a miniszterelnöki megbízotti funkciót pedig odahagyta.

Viszont semmi sincs egészen úgy, mint azt Füst Milán bácsitól tudjuk. Ezért következett a vezércsel, amivel a Fidesz az imperialisták eszén túl akart járni, mint Virág elvtárs a magyar naranccsal. Azaz, Szili K. a kuratóriumi tagság megőrzése mellett most már nem Orbán megbízottja, hanem csupán főtanácsadója, ami jogilag lehet különbség (nem szerepel a kormánynévsorban) gyakorlatilag viszont semmi sem. A kérdés annyi csupán ezen a ponton, hogy kinek volt fontos ez a sunyulás, Orbánnak vagy Szilinek, de végül tán mindegy is, mindkettőről sokat, majdnem mindent elmond ez a kis trükk.

Szili ugyanazt csinálja, mit eddig, sóhajtozik a kisebbségekért és a békéért óbégatva Orbán valagát nyalja így biztosítva azt, hogy reményeik szerint a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon. Orbán szolgálat is legyen meg pénzecske is, csak épp az a baj, ha most azt hiszik ezek, hogy Virág elvtárs módján túljártak az imperialisták eszén, akkor tévedésben leledzenek. Mert nagy valószínűséggel ezt is látják, majd emiatt nem jön a pénzecske, és lehet ordítani megint, hogy Brüsszel bántja a magyar egyetemistákat, holott csupán Szili pénzéhségét bünteti, aki képtelen kiszakadni Orbán bűvköréből.


S ők ketten így együtt, valamint az egész Fidesz, s ami vele egy, a NER mutatkoznak meg ekképp teljes valójukban. Ez ugyanaz a történet más formátumban, amikor Brüsszelben és a NATO-ban megunják a mimagyarok kétszínűségét, és egészen egyszerűen átlépnek rajtuk. Magyar aláírás nélkül fogadják el az ukránoknak szállítandó EU-s lőszerek dolgát, és Szijjártó okoskodása ellenére hívják meg az ukrán minisztert a NATO tanácskozásra. Ez az a szint, amikor gesztus szintjén azt közlik velük, hogy le vannak szarva. Így lesz ez az Erasmus pénzeivel is. Látják a bújtatott mutyit, és legyintenek majd.

Ez pedig a végleges lemondást jelenti, mint olyan galeri elfelejtését, aki eddig akadékoskodhatott, de most már a partvonalra kerül. Így nézünk ki a világ szemében, s bár Szili ügye bolhafing csupán a nagy egészhez képest, mégis ékes példája annak, hogy ezeknek (és most már a volt MSZP-s is a mancsaft része) minden szólamuk ellenére nem Magyarország és a magyarok az első, hanem kizárólag saját maguk. Szili ügye a sunyi mutyi tankönyvi példája, a morál nélküli sunnyogásé, ami arra bizonyíték, mivé válik az, aki Orbánt kezdi szolgálni. Fölfalják a fideszes disznók, és mindent elveszít, ha volt valaha is valamije egyáltalán.

AZ EU-BAN ÉS A NATO-BAN MÁR ÚGY BÁNNAK MAGYARORSZÁGGAL, MINTHA NEM LENNE TAG

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.03.21.


Mindenkinek ismerős a jelenet, amikor valaki nemkívánatos személy egy fogadáson vagy társaságban, udvariasságból nem dobják ki, hanem észrevétlenül mindenki elsétál mellőle, nem áll vele szóba, és egyedül marad. Az illető egy ideig nézelődik, de mindenki hátat fordít, esetleg csúnya pillantásokat vet rá, mire ő észreveszi magát, és csendesen távozik. A társaság fellélegzik. Ez most Magyarország szerepe és helyzete az Európai Unióban és a NATO-ban.

A valóságban ez úgy néz ki, hogy formálisan Magyarország tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak, de úgy tekintenek rá, és úgy bánnak vele, mintha nem lenne az. Vétójogát is csak formálisan gyakorolhatja, de nem vesznek tudomást róla. Amit megvétóz, azt a vétója ellenére megteszik, kijátszva azt, hogy a vétója számítson. Amit egyedül nem ír alá, azt is kiadják uniós nyilatkozatként más formában. Ha nem járul hozzá, hogy a NATO tárgyaljon közvetlenül Ukrajnával, a NATO mostantól akkor is tárgyal Ukrajnával, s nem tehet ellene semmit. A szava semmit nem számít.

Orbán egyetlen napig értett Amerika, a NATO és az Európai Unió ultimátumából, jóindulatú utolsó figyelmeztetéséből, amit az Egyesült Államok budapesti nagykövete és Macron elnök adott át: addig, amíg Kiskőrösön egy hozzá képest visszafogott (így is gyalázatos) beszédet mondott el, amelyben kivételesen nem mocskolta Kim Dzsongun stílusában Amerikát, az EU-t és a NATO-t, nem hazudozott a “békéről” az oroszok érdekeit védve. Egy napig tartott, ahogy meg is jósoltuk, majd berágott, és meghosszabbította a szemétkedéseit Lovasberényig. Csakazértis. Ahogy szokta.

Ezzel viszont elszakította a cérnát. Orbánnak az EU-ban és a NATO-ban, Európában és a demokratikus világban vége. Letettek róla. Befejezték a vele való foglalkozást, átnéznek rajta, mintha nem is létezne. Ameddig akar, formálisan tag marad, de senki nem foglalkozik vele, és semmiféle befolyása nincs. Pénzt nem kap az EU-tól, a jogait hiába gyakorolja, nem veszik figyelmbe, a NATO-ban elzárják minden fontos belső információtól. Orbán kiközösítette magát, és végleg elszigetelte Magyarországot. Egyetlen barátja, szövetségese és támogatója nincs Európában. Csak az oroszok.

Még a V4 is megszűnt gyakorlatilag, pedig az volt az ő nagyravágyó elképzeléseinek trójai falova. A szerveződés jelenleg V3, amiben ő egy kakukktojás. A másik három “visegrádi ország” nélküle folytatja az együttműködést, nem kizárt, hogy egy új szerveződést hoznak létre, nélküle. Még nem fogta fel Magyarország, hogy ez az ember megbukott, kinyírta magát, Magyarországot kicsinálta, és kivezette a nyugati demokráciák közösségéből. Egy közutálatnak örvendő senki, ahogy az emberei, és általuk az országa is az.
*
Ez egy köztes helyzet a tényleges tagság és az önkéntes távozás között, mivel a kirúgásnak részben nincsenek kidolgozott szabályai, részben az összes tagállam támogatása szükséges hozzá, s nem mindenki szeret ilyen kellemetlen helyzetekben részt venni. Inkább kiutálják az oda nem illő tagot, hogy vegye észre magát, és önként távozzék. Az elszigetelődése úgyis annak köszönhető, hogy nem oda való, illetve ő maga is azt érzékeltette, hogy semmivel nem ért egyet, ami a többieket összetartja. Aki sokat ugrál, sokat packázik, mindenkit fenyeget, a végén kívül találja magát...

YETTEL-ÜZLET: „HÁROM LEGYET EGY CSAPÁSRA” MÓDSZERREL CSERÉLT TÁVKÖZLÉSI ÉRDEKELTSÉGEKET AZ ÁLLAM ÉS A 4IG

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2023.03.21.


Alapvetően a piaci helyzetet tisztázta az a lépés, amellyel a magyar állam újra részesedést szerzett a Yettel Magyarországban, a 4iG-csoport pedig kiszállt onnan, és eddigi részesedését Vodafone-részvényekre cserélte. Ezzel letisztult, hogy a magyar Vodafone-ban már az egymástól eltérő jogi értelmezések szerint sincsen többségben az állam. A 4iG itthon eddig sem preferálta a kisebbségi részesedéseket, versenyjogilag is furcsa volt, hogy egy magáncég a három mobiltávközlési szereplő közül egyben többségi, egyben pedig kisebbségi tulajdonos volt.


Vodafone-részvényekre cserélte Yettel–CETIN-részesedését a 4iG-csoport – jelentette be a cég, amelynek munkatársai a többszereplős megállapodás részleteit – a közleményen túl – már nem kívánták a Telexnek kommentálni. A közlemény szerint az ügylettel a 4iG-csoport (közvetlenül az Antenna Hungária) 70,5 százalékra növelte tulajdonát a Vodafone Magyarországban.

Az Antenna Hungária a PPF Telecom Group magyarországi leányvállalataiban (itt fontos, hogy nemcsak a Yettel-cégekről, hanem a hálózati infrastruktúrát kezelő CETIN toronycégről is szó van) meglévő 25 százalékos tulajdonát cserélte el az állami Corvinus Zrt. által birtokolt Vodafone-részvények 19,5 százalékára, vagyis az Antenna Hungária kiszállt a magyarországi Yettel–CETIN-leányvállalatokból, az állam pedig beszállt.

„Minden szempontból logikus, tisztázó lépés volt, amely végre teljesen tiszta helyzetet teremt”

– mondta a Telexnek egy érintett. A dealről korábban itt, itt és itt is írtunk.

Az ügylet lényege, hogy egyetlen csapással (deallel) három legyet ütöttek le a felek:

- egy versenyjogi helyzetet tisztáztak;

- egy tulajdonhányad-számítást

- és egy pénzügyi befektetés sorsát rendezték.

Lássuk ezeket sorjában...


MAGYARORSZÁG, AZ UNALMAS TROLL - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2023.03.22.


Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, benne szokás szerint az elmúlt 24 óra legfontosabb, érdekesebb cikkeivel. Mint mindig, feliratkozni a hírlevelekre itt lehet