"Azt látni kell, hogy nagyon erősen megosztott társadalmi csoportról van szó, nagyon különböző élethelyzetben lévő csoportról". Nem véletlen, mondta, hogy ha a tanároknál 20 százalék beáll valami mögé, akkor az már egy borzasztóan egységes kiállásnak tűnik.
Arról is beszélt, hogy a tanárok 2016 óta tiltakoznak az oktatáspolitika, illetve annak hiánya ellen. "Ennek voltak hullámhegyei és hullámvölgyei", mondta Király Viktor, aki elmondta, éppen 2020-ban az új NAT bevezetésekor bontakozott ki egy "elég nagy tiltakozási hullám", amit a covid megtorpantott. "Ez volt az első nagy megmozdulás, amit a covid miatt lemondtak a szervezők".
A veszprémi tanár példa nélkülinek nevezte, hogy egy éve folyamatos a tiltakozás, de hozzátette, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy érzékelhető hatást elérnek. Ugyanakkor a tanárok érzik a szolidaritást, és "nagyon pozitív visszajelzéseket kaptak", "mozgalmak bontakoztak ki", de ennél is nagyobb társadalmi összefogásra van szükség a változásokhoz.
"Világosan látszik, hogy a kormány oktatási ambíciói nem arról szólnak, hogy az oktatás minél jobb minőségű legyen" - mondta Király Viktor tanár, aki szerint nemcsak a 13 kirúgott tanár, hanem rengetegen álltak fel eddig is, és rengetegen tervezik, hogy a tanév végén elhagyják a pályát. "Ebben a helyzetben, ami már eddig is tragikus volt, hogy a rendszer működéséhez képest mennyi tanár hiányzik, ez szörnyű lesz" - mondta.
A tanárhiány azonban nem lesz érzékelhető, hiszen az iskolák továbbra is ki fognak nyitni, de az "egyének szintjén" meg fog jelenni, hogy ki, milyen minőségű oktatásban részesülhet. "De ez nem szempont az oktatási kormányzatnak. Ez mindegy" - mondta Király Viktor.
ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ
Személyes és megdöbbentő tapasztalatom, hogyan kerekedett el az általunk felkeresett, pozícióban lévő ember szeme, amikor meglátta a tanári fizetéseket. Amikor elmondtuk, mennyi tanár hiányzik a rendszerből, akkor is nagyot nézett.
A kancellár szerint nem probléma, ha nem mindenkinek azonos a véleménye. Ehelyett meg kell keresni annak a lehetőségét, miként lehet így is döntésre jutni. A kancellár úgy gondolja, hogy egyes területeken, így a külpolitikában, illetve meghatározott pénzügyi és adózási kérdésekben át lehetne térni a minősített többséggel történő döntéshozatalra.
Az osztrák APA hírügynökség ennek kapcsán emlékeztet arra, hogy Scholz már tavaly augusztus végén, az Európa-politikáról szóló, Prágában elmondott beszédében is a többségi elv fokozatos bevezetése mellett érvelt, mégpedig Magyarország blokádpolitikájára tekintettel. Az erről szóló döntés azonban csak egyhangúlag hozható meg – jegyzi meg a hírügynökség.
Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz diktátor találkozójáról Lendvai Pál a Der Standardban azt írja, hogy a Kijev irányába tett, kozmetikai beavatkozásnak tekinthető lépések – így a kínai-ukrán külügyminiszteri telefonmegbeszélés - ellenére tény az, hogy a kínai média eddig egyetlen szóval sem marasztalta el Oroszországot az ukrajnai háború miatt, és Pekingben az Egyesült Államokat vádolják azzal, hogy kiprovokálta a válságot. Kína részéről nem valódi békéltető közvetítési szándékról, hanem az Egyesült Államokkal való szembenállás demonstratív támogatásáról van szó, és Hszi éles szóhasználata növeli azt az aggodalmat, hogy előbb-utóbb Tajvan lehet „a következő Ukrajna” – véli a kommentátor.
Az, hogy Hszi kiáll Putyin mellett, a kínai vezető szerep jegyében történik, és a kínai diplomácia megnövekedett befolyásának friss bizonyítéka a sikeres közvetítés Irán és Szaúd-Arábia között. A rendelkezésre álló értesülések szerint azonban belátható időn belül nincs politikai realitása annak, hogy hasonló sikerre vezessen a Moszkva és Kijev közötti béketárgyalásokra irányuló kínai kezdeményezés – hangsúlyozza Lendvai.
A Politico ugyanakkor azt elemzi, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek Kínával hosszabb távú játszmája van, pedig Hszi Moszkva első számú szövetségesének tekinthető. A Politico szerint az ukrán államfőnek jó oka van arra, hogy ne bőszítse fel Pekinget: számít rá befektetőként, kereskedelmi partnerként, és az elkövetkező években Kína erőforrásai segíthetik majd Ukrajnát a háború utáni újjáépítésben.
Kína potenciális béketeremtő szerepét illetően azonban erősen megoszlanak a vélemények. A kétkedők szerint Pekingnek az Oroszországgal való stratégiai szövetség, a demokratikus Nyugattal szembeni ellensúly megtartása messze fontosabb szempont, mint a kereskedelmi megfontolás és a közvetítői imázs – olvasható a cikkben.
Miért nem vagyunk képesek megállítani a nácizmust dicsőítő masírozókat az európai uniós városok utcáin? – teszi fel a kérdést az EUObserverben Alina Bricman, a B'nai B'rith nemzetközi zsidó civilszervezet EU-ügyekben illetékes igazgatója, aki megállapítja, hogy az évente menetrendszerűen megtartott, náci háborús bűnösökre és a velük együttműködőkre emlékező ilyen vonulásoknak egyértelműen az a politikai célja, hogy az összeurópai fehér felsőbbrendűségi identitást erősítsék, összeesküvési mítoszokat gyártsanak, aláássák a demokráciát, és ellenségként, fenyegetésként állítsák be a zsidókat, a muszlimokat, a romákat, a menekülteket, az LMBT-közösséget.
Bricman aggasztónak nevezi az ultranacionalisták nemzeteken átnyúló hálózatépítését. A németországi náci menetek szervezői ott szónokolnak magyarországi és bulgáriai náci meneteken is – írja, és megállapítja: ezzel szemben az EU-ban nem használják ki eléggé a rendelkezésre álló jogi lehetőséget, így azt, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróság több ízben jogszerűnek ítélte, ha a hatóságok korlátozzák a náci propagandát kifejtők szabadságjogait. A náci masírozások betiltásához politikai akaratra van szükség – írja a B'nai B'rith igazgatója. Üdvözli, hogy Finnországban, Németországban, Magyarországon és Bulgáriában hoztak ilyen tiltó döntéseket, bár ezek nem mindig bizonyultak hatékonynak.
