2023. március 20., hétfő

LEHET-E ÚJ PÉNZÜGYI VÁLSÁG A BANKCSŐDÖKBŐL?

G7.HU
Szerző: BOD PÉTER ÁKOS
2023.03.19.


(Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)


A fejlett gazdaságok pénzügyi szektoráról az utóbbi időkig leginkább érdekes technológiai hírek jöttek: digitális pénz, online működési modell, nem banki szereplők gyors belépése. Bankcsőd régen volt. Még az Egyesült Államokban is, ahol pedig a bankok nagy száma, az európai modelltől némileg eltérő felügyeleti szabályozás, valamint a csődvédelmi eljárás gyakoribb alkalmazása miatt nem ritka az ilyen. Most azonban a Silicon Valley Bank csődje nagyot szólt, joggal.

Pedig csak egy „vidéki” bank, mondhatnánk, de az csak az európai szemlélet korlátait mutatná, hiszen az Egyesült Államok nyugati partvidéke, és azon belül Kalifornia, még közelebbről a Szilícium-völgy a maga startupjaival és tech-cégeivel a világ egyik legdinamikusabb térsége, ahol koncentráltan mutatkoznak meg az új, folyamatban levő fejlemények. A bank az Egyesült Államok első húsz pénzintézete között volt a mérlegfőösszeget tekintve, így önmagában is komoly az ügy.

És nem csak egyetlen balesetről van most szó: az SVB csődállapotának kiderülését követően az amerikai felügyelet bezáratta a szintén a tech-cégek finanszírozására szakosodó New York-i Signature Bankot is. Időközben kipattant Európában a Credit Suisse ügye, amelynek mások a mozgatói, és ide csak annyiban tartozik, hogy az utóbbi esetében is likviditási gondok, majd a remélt tőkeemelés elmaradása vezetett el a bajokhoz. Mivel ez a bank hozzánk közelebb van, a svájci hatóságok megnyugtató szavai és főleg pénzügyi segítségnyújtása ellenére végigfutott az aggodalom az európai bankvilágon is.

Ami az SVB-t illeti, azt most az amerikai tőkepiaci felügyelet (SEC) és az igazságügyi minisztérium vizsgálja, részben a csődhöz vezető döntések miatt, valamint felveti a bennfentes kereskedés súlyos vádját, hogy a kritikus pillanatok előtti hetekben a bankvezetők gyors részvényeladásba kezdtek. A korábbi nagy csődök kapcsán már egyébként is megtapasztalhattuk, hogy a hirtelen felfutó, kezdetben roppant sikeres cégeknél a bukáshoz vezető döntési hibákhoz gyakran társult etikátlan vagy egyenesen bűnös vezetői gyakorlat – majd meglátjuk ennek az esetnek a részleteit.

A világ másik felén, és így nálunk is, most leginkább az a kérdés, hogy mi következik mindebből ránk, a számunkra kritikusan fontos pénzügyi környezetre; konkrétan: kiindulhat-e ebből egy újabb pénzügyi válság? Lesznek-e tovaható következményei?

A kérdést drámaivá tette a magyar forint hirtelen és jelentős árfolyamvesztése rögtön az amerikai hírek nyomán – ez pedig sokakban felidézi a 2008-as élményeket: a Lehman Brothers csődje nyomán kialakult piaci izgalmak az államcsőd tényleges veszélyét idézték elő, csaknem bedöntötték a magyar pénzügyi rendszert...

A ROMAGYILKOSSÁGOK ELKÖVETŐINEK TETTE LOGIKUSAN KÖVETKEZIK A MAGYAR TÁRSADALOM LELKIÁLLAPOTÁBÓL

TELEX
Szerző: MIZSUR ANDRÁS
2023.03.19.


A romagyilkosságokat számtalan újságcikk, színdarab, irodalmi mű és film dolgozta fel, mégis a 2008–2009 folyamán elkövetett támadások emléke kezd egyre jobban elhalványulni. Közel tizenöt évvel az első támadás után újabb dokumentumfilm jelent meg a Magyarország történetében példátlan gyilkosságsorozatról, amelyben hat embert, köztük egy ötéves kisfiút mészároltak le az elkövetők. A Feldolgozatlanul cselekménye nem a tárgyalást követi végig, mint tette azt Hajdu Eszter 2013-as dokumentumfilmje, az Ítélet Magyarországon, és nem is a túlélő áldozatokat mutatja be, hanem archív felvételek, szakértő megszólalók és a gyilkosságokról tudósító újságírók visszaemlékezéseinek segítségével ad átfogó képet az eseményekről.

Fuchs Máté filmje úgy próbál meg új szempontokat behozni a gyilkosságok hátterének megértéséhez, hogy szintetizálja, összefoglalja a már meglévő ismeretanyagot, legyen szó művészfilmes feldolgozásról vagy képriportról. Ez is a Feldolgozatlanul legnagyobb erőssége, hogy kicsivel több mint egy órába sűrítve képes átfogó képet adni a gyilkosságokról. Eközben elsősorban arra fókuszál, hogy bemutassa az azóta elítélt elkövetők indítékainak társadalmi beágyazottságát. Nem válaszol meg minden felmerülő kérdést, de nem is ez a célja.

A Goethe Intézet és a Freeszfe támogatásával készült film abban is speciális, hogy mozikban nem játsszák, február közepe óta a 444 YouTube-csatornáján lehet megnézni ingyen, illetve különböző eseményeken, beszélgetéseken vetítik.

A gyilkosságok logikusan következnek az akkori közhangulatból

Ahogy a cím is sugallja, a Feldolgozatlanul arra is reflektál, hogy a magyar társadalom a mai napig nem nézett szembe a rasszista indítékból elkövetett gyilkosságok traumájával. A magyar állam is adós azzal, hogy méltóképpen emlékezzen meg a tragédiáról és az áldozatokról. Mintha senki nem akarna arról beszélni, hogy másfél évtizede pusztán a származásuk miatt gyilkoltak meg embereket az országban.

„Ennek a gyilkosságsorozatnak az elképesztő embertelensége, tragikussága megközelítőleg sincs annyit a köztudatban, mint amennyit érdemelne. Ha pedig ez így van, márpedig én ezt gondolom, akkor nem késő erről beszélni, sőt mindig kell is a gyilkosságokról beszélni” – mondta Fuchs Máté, a dokumentumfilm rendezője. Szerinte eltelt annyi idő a gyilkosságsorozat óta, ami lehetővé teszi, hogy jobban rálássunk az elkövetők motivációira és az akkori társadalmi viszonyokra. De a közbeszéd állapota, az, ahogyan a magyarországi kisebbségekről, például a romákról beszélünk, szintén azt mutatja, hogy van helye egy ilyen típusú filmnek.

A rendező szerint a filmjének az lehet a legfőbb feladata, hogy megmutassa: miként történhetett meg ez a brutális gyilkosságsorozat, milyen előzményei voltak, hogyan következtek a kétezres évek társadalmi viszonyaiból és politikai folyamataiból. Ahogy a nyomozás, majd pedig a tárgyalás zajlott, az mind-mind egy tünete a magyar társadalom működésének.

„Az elkövetők indítékait nem lehet az akkori magyar társadalom valóságától elkülönítve vizsgálni és megérteni. Amit tettek, az logikusan következett a közhangulatból, a társadalom lelkiállapotából.”

Saját magán is tapasztalta, amikor elkezdett foglalkozni a témával, hogy sok részlet számára is homályos, pedig addig azt gondolta, hogy képben van az eseményekkel. Az anyaggyűjtés során döbbent rá, hogy ez nem így van. „A fehér, bel-pesti értelmiségi ember hübriszével azt gondoltam, hogy tájékozott vagyok, olvasom a híreket. Ráadásul évekig dolgoztam egy tévés roma kulturális műsorban, jártam az országot, találkoztam cigány emberekkel. Szóval azt gondoltam, hogy én erről rengeteget hallottam, beszéltem. Ehhez képest az elkövetők háttere, motivációja, az események összefüggésrendszere teljes mértékben elveszett számomra.” Tehát a feldolgozatlanság, a kollektív emlékezés hiánya valamiképpen rá is hatással volt...


SZEGREGÁLT OKTATÁS

A NYOMOR SZÉLE
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2023.03.17.


A kedd-szerdai Civil Sugárút rendezvényének keretében tartottam egy rövid előadást, a sok sebből vérző oktatási rendszerünk egyik sebéről, a szegregációról. Feltettem a facebookra a szöveget, de többen jelezték, hogy linket szeretnének, mert a tovább-osztásra így jobb lehetőség nyílik. Felteszem hát ide is, a blogba.

Akik érintett pedagógusok, és szegregált iskolában tanítanak, nekik biztosan megerősítő lesz olvasni. De akik nem, azoknak is elgondolkodtató lehet. De legjobban azt szeretném, ha mindenki úgy olvasná, hogy közben a jövőre gondol. És ne arra, hogy éppen most neki mi a jó. A rossz dolgok gyakran azért történnek meg, mert későn gondoljuk azt, hogy ebből rossz sülhet ki. Utólag mindig világosabban látszik minden. De akkor már késő. Visszarendezni mindent sokkal nehezebb.

Szóval, íme az elhangzottak:

Évek óta jelzem, hol türelmesen, hol türelmetlenebbül, hogy a közoktatásban az esélyegyenlőséget jelentő lámpa kialudt. Harcolok az oktatási szegregáció ellen… Kelet-Magyarországon élek, egy leszakadó térségben, ott dolgozom pedagógusként, 40 éve.

Egyszer, már jóval a rendszerváltás után voltunk, mikor azt mondta nekem valaki: Miért nem tudod befogni a szádat, és csendben rajzolgatni a cigánygyerekekkel? Máskor meg ezt: Te egy olyan tehetséges pedagógus vagy… miért „ezekre” pazarolod az energiád, miért nem a rendes magyar gyerekekre?

Nos, a válaszaim azóta sem változtak: egy gyerek nem tehet arról, hova születik. A cigányok is magyarok, egy országban élünk. És nem tudok hallgatni, mert közelről látom, ahogy újabb generációk maradnak ott, a nyomorúságban.

Művészeti iskolánkkal az általános iskolákhoz kapcsolódunk, több ezek közül szegregált, vagy erősen szegregálódó iskola, ahová többségben hátrányos helyzetű, roma gyerekek járnak. Minden héten van órám ilyen iskolában. A bőrömön érzem, mit jelent az, mikor minden tudásom és erőfeszítésem ellenére eszköztelen maradok. Ezért nem tudok hallgatni. Muszáj, hogy kiabáljak azok helyett a kollégák helyett is, akik nem mernek szólni. Mert a rendszeren belül ma nem lehet problémákról, kudarcokról beszélni.

A döntéshozók számára ma sem ezek a gyerekek, sem a családjaik nem fontosak. Magukra vessenek, ha nem boldogulnak. És nem fontosak a velük foglalkozó pedagógusok sem. Hiszen még csak nem is tehetséggondozók… csupán felzárkóztatók. Az érdemtelenekkel foglalkoznak, ennyit is érdemelnek.

Az utóbbi években az oktatási szegregáció soha nem látott méreteket öltött. Az egyházi iskolarendszer visszaállítása és kiépítése állami segítséggel erősítette tovább azt, amit korábban mi, szakemberek, csökkenteni próbáltunk. 2021-ben a roma gyerekek több mint 2/3-a gettó-vagy gettósodó iskolában tanult. 67,9%-uk!

Sokat harcoltam ez ellen… évekig …. de alulmaradtam. Arra viszont jó volt, hogy a konfliktusok között megértsem, miféle érdekek tartják fenn azt az iskolarendszert, ami növeli a társadalmi szakadékot. Hogy lássam, ahogy a pillanatnyi érdek felülírja a hosszú távú gondolkodást.

Nézzük sorban ezeket az érdekeket! A döntéshozóknak azért érdeke ez, mert a választások idején szükségük van egy jól manipulálható rétegre. Akiknek nincs rálátásuk a világra, függőségben tarthatók, és könnyen irányíthatók. Számukra ez a társadalmi csoport csak ezért fontos. Mélyebben foglalkozni a problémáikkal sosem volt szavazatszerző tétel, ma sem az. Forró krumpli…amit sokáig senki sem szeret kézben tartani.

Az egyházak érdekeit nehezebb értelmezni, hiszen ott a cigánypasztoráció, ami kifejezetten a szegényeken kíván segíteni, vagy a szerzetesrendek iskolái, akik pont velük foglalkoznak. De akkor miért van, hogy a legtöbb egyházi iskola szegregáló hatással van az állami iskolákra? Miért nem vállalják az integrált oktatást?

Egyszer egy egyházi vezetőtől hallottam, hogy nem az iskola a lényeg, hanem a gyülekezetépítés. Vagyis, az egyházi iskolákat vonzóvá kell tenni, és ha a vallási nevelés nem elég üzenet, kell más, pl. hogy ők nem tanítanak együtt halmozottan hátrányos helyzetű, roma, vagy sajátos nevelési igényű gyereket a jobb társadalmi státuszúakkal. Így kap egy sajátos vonzerőt az egyházi iskola, amihez bőségesebb állami támogatás is jár. Igaz, hogy a Biblia üzenete kicsit döccen, hiszen a szegényekkel mindenhol törődnie kell az egyháznak, de úgy tűnik ma ez az ellentmondás is jól megfér a rendszerben.

A polgármesterek helyzete sem egyszerű, hiszen szeretnék megtartani a jobb társadalmi státuszúakat a településen, rájuk szeretnének építeni. Tehát az ő igényeiknek kell megfelelni, és ha ők nem szeretnének egy iskolát a leszakadókkal, hát akkor ezt el kell fogadni, legyen hát két iskola a településen, egy szegregált és egy a „rendes magyaroknak”.

A szülők pedig élnek a szabad iskolaválasztás jogával. Senkit sem lehet arra kérni, hogy a jövő érdekében írassa be a gyerekét egy szegregált iskolába, ahol kiégett, eszköztelen pedagógusok próbálják tartani a látszatot, hogy ott tanítás folyik. A szülő a saját gyermekét nézi, mást nem lehet rájuk terhelni. Az oktatási szegregáció felelőssége ugyanis nem az övéké, hanem a rendszeré, ami ezt megteremtette és támogatja.

Hogy miért nem harcolnak a szegregált iskolába járó gyerekek szülei? Nos azért nem, mert ők nem is értik, mit jelent egy másfajta iskola, ők azt gondolják, jó ez nekik, hiszen ők sem tanultak jól, ők is kimaradtak az iskolából, velük is mindig csak a probléma volt, ebben szocializálódtak, erről van csak tapasztalatuk, nem akarnak mást, csak a megszokottat.

Ki állhat akkor ki a szegregált iskola ellen? Az ott tanító pedagógusok? Kevés pénz, nagy munka, nincs elismerés, sok a kudarc. A fiatalok közül senki sem akar szegregált iskolába menni dolgozni. Az idősek meg nem tudnak már váltani, nincs hova menni, és a rendszer már rég magukra hagyta őket. Már csak azt várják, hogy elérjék a 40. évet, és nyugdíjba menjenek. Menekülnek, azonnal, tanév közben is, ha tehetik.

Pedig ők pontosan tudják, hogy a szegregált iskola nem jó a gyerekeknek. Ők értik, mi az, ha ugyanazokkal a gondokkal, és ugyanazokkal a szocializációs mintákkal bíró gyerekek vannak együtt. Ahol bejön velük az összes probléma, amiben élnek, a nem megfelelő táplálkozástól a kudarctűrő képesség hiányáig, a menstruációs szegénységtől a családon belüli erőszak lecsapódásáig. Ahol szinte csak traumatizált gyerekek vannak, ott másról szól az iskolai élet.

És vajon a társadalom látja-e a következményeket? Érti-e, hogy meg kellene tanulnunk együtt élni, egymást elviselni, elfogadni és segíteni is? Hogy együtt kellene építeni ezt az országot, amit most érdemesekre és érdemtelenekre osztottak? Az érdemtelenek ma az eleve elrendeltek sorsát viszik. Vajon meddig élünk még abban a hitben, hogy jó út ez így? Hogy az iskolarendőr meg tudja oldani ezt az iszonyú nagy problémahalmazt, amit ma a halmozottan hátrányos helyzetű kifejezés takar?

Hogy nincs megoldás? Dehogy nincs! Ha az állam végre felvállalná a struktúraváltást. Ha végiggondolnák a lehetséges folyamatokat, generációs léptékben. Ha erőforrásként tekintenének a leszakadókra, és nem azt erősítenék, hogy ők a hibásak. Ha a hatásokat egy irányba vinnék, és nem ügyeket kezelnének végre, hanem okokat. Ha lenne ehhez elég szakember. Más szemlélettel, és nem büntető, hanem támogató attitűddel.

Nem jobb lenne egy olyan világban élni, ahol együtt építjük a jövőt? Hibáztatás és gyűlölködés nélkül? Közösségben, egymásra figyelve, egymást támogatva?

Ha a gyerekekben ellenségképet építünk a másik iránt, gyűlölködő felnőtté válnak. Olyanokká, akik falakat építenek. Csakhogy a falak soha, sehol nem maradnak meg örökké. A falakat mindig le akarják bontani azok, akik elől elzárják a világot. És ez mindig rombolás…ami áldozatokkal jár.

Az oktatási szegregáció a falak építését erősíti. A problémát hatalmassá növeltük. Igen, mi, mindannyian, akik ebben az országban élünk. Változtatni is csak mi tudunk. És lehet úgy, hogy ne fájjon. Türelemmel, lépésről lépésre, megfelelő felkészítéssel és támogatással. Csak szándék kérdése.

Minden gyerek „érdemesnek” születik. Ha elfogadjuk a szegregáló iskolarendszert, rájuk sütjük az „érdemtelen” bélyeget.

Gondolj a jövőre! Ne gyűlölj! Ne rekessz ki! Akarj te is egy olyan oktatási rendszert, ami esélyt ad. Mindenkinek.

MUNKÁBÓL A TEMETŐBE: ÚJABB DRASZTIKUS NYUGDÍJKORHATÁR EMELÉS JÖHET MAGYARORSZÁGON

PÉNZCENTRUM
Szerző: PÉNZCENTRUM
2023.03.20.


Tízezrek tiltakoznak Franciaországban Macron elnök nyugdíjreformja ellen, amely többek között 62 évről 64-re emeli a korhatárt. Ennek kapcsán ismét terítékre került a kérdés egész Európában: egyébként a franciák még a 64 évnek is igencsak örülhetnek, hiszen azzal is a mezőny második felében vannak. Ugyanis egyre több ország közeledik a 67 éves korhatárhoz. Magyarországon egyébként nem változott 2023-ban az öregségi nyugdíjkorhatár, ugyanúgy 65 év, mint tavaly volt, de előtte komoly emelési ciklus ment le. Ugyanakkor a szakértő szerint a '70-es és '80-as években született magyarok már úgy készüljenek, hogy 65 éves korukban nagy valószínűséggel még dolgozniuk kell majd - 2050-re pedig a 70 éves korhatár is eljöhet.


Egész Európában terítékre került a nyugdíjkorhatár kérdése, miutan Franciaországban sztrájkok és zavargások törtek ki, amiért Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön úgy döntött, hogy parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki a vitatott nyugdíjreformot. Ennek legfontosabb pontja a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése 62-ről 64 évre.

Ugyanakkor, mint a Statista gyűjtése is emlékeztet, a folyamatosan öregedő társadalom okán nem újdonság, hogy a legtöbb fejlett országban fokozatosan emelik a nyugdíjkorhatárt. Sőt, az összeállítás szerint a francia nyugdíjkorhatár még kedvezőnek is számított Európában, és egyébként a 64 évre emeléssel sem emelkedik a csúcstartók közé.

Hollandia, Spanyolország és Németország már közeledik a 67 éves nyugdíjkorhatárhoz. Az Egyesült Királyság eközben 2026 és 2028 között vezényli le a 67 éves korhatár elérését, míg Belgium 2025-ben 66 évre, 2030-ban pedig 67 évre emeli a nyugdíjkorhatárt...

ORBÁN OTTÓ: NEMZETI DAL

KLUBRÁDIÓ / BELSŐ KÖZLÉS
Szerző: PÁLYI MÁRK
2023.03.19.


A Klubrádió honlapján minden hétvégén közzéteszünk egy verses vagy prózai felolvasást Belső közlés című irodalmi műsorunk felvételei közül. Ma Orbán Ottó Nemzeti dal című versét hallgathatják meg Kornis Mihály előadásában.


Orbán Ottó a huszadik század utolsó harmadának egyik legjelentősebb magyar költője volt, Petri György, Szőcs Géza vagy épp Sziveri János mellett; 2002-es korai halála az egész irodalmi közeget személyes veszteségként érte. Őrá is emlékeztünk Belső közlés című zenés irodalmi műsorunkban másfél évvel ezelőtt Mindenszentek napja alkalmából, és az ott elhangzott versét – amelyet az adásban életművének rajongó kutatója, Nyerges Gábor Ádám költő és irodalomtörténész olvasott föl kiválóan – korábban már itt, a honlapunkon is közzétettük.

Mától azt a költeményét is meghallgathatják, amelyet pályatársa, Kornis Mihály író olvasott föl ugyanebben a műsorunkban tavaly, a költészet napja alkalmából. A magyar irodalom számos más remek szerzőjének alkotásai mellett elhangzott Nemzeti dal prózaszerű szövegképével együtt hamisítatlan Orbán-vers: Petőfi földindulásszerű változást serkentő költeményének címét használva hozza összefüggésbe az akkor manifesztálódó függetlenségi szabadságtörekvést az atombomba utáni korszak elnyomásainak cinikus nyelvezetével és – éppen gátlástalanul hamis humanizmusának is köszönhetően – emberi léptékű erő útján történő megváltoztatásának lehetetlenségével.

MIKÖZBEN AZ ORBÁN-KORMÁNY BRÜSSZELBEN MÉLTATJA, ITTHON VEGZÁLJA A CIVILEKET

NÉPSZAVA
Szerző: HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL)
2023.03.20.


A kabinet odakint teljes mellszélességgel kiállt a független társadalmi szervezetek és jogvédők támogatására felszólító határozat mellett, miközben idehaza ezzel ellentétesen cselekszik.


A civil szervezetek működésének indokolatlan korlátozása veszélyt jelenthet a jogállamiságra. A tagállamoknak tartózkodniuk kell attól, hogy a civil szféra számára kedvezőtlen regisztrációs követelményeket és adórendszert vezessenek be, és meg kell óvniuk ezeket az intézményeket a fenyegetésekkel és rágalomhadjáratokkal szemben...







OROSZORSZÁG ÉS A NYUGAT

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: BEREND T. IVÁN
2023.03.17.


Oroszország Ukrajna elleni katonai offenzívájának egyéves évfordulóján Putyin beszédet mondott, kijelentve, hogy a háborúért „a felelősség a Nyugatot terheli, amely Ukrajnát katonai támaszpontnak tekinti az Oroszország elleni harcra”. Ebben a helyzetben Oroszország „természetesen válaszra kényszerült (...) Mindent megtettünk e probléma békés megoldására, de hátunk mögött más terveket szőttek... A Nyugat állandóan támadja kultúránkat és az Orosz Ortodox Egyházat.” „Milliók tudják Nyugaton, hogy valódi szellemi katasztrófába vezetik őket. Mit tesznek saját népükkel: lerombolják a családot, a kulturális és nemzeti identitást, perverz módon normaként hirdetik a pedofíliát, és kényszerítik a papokat az azonos neműek házasságának megáldására.” Második embere, Dmitrij Medvegyev még hozzátette: „Az Egyesült Államok meg akarja semmisíteni Oroszországot. Ha győzelem nélkül feladnánk speciális operációnkat Ukrajnában, országunkat darabokra szaggatnák, és Oroszország eltűnne.” Külügyminisztere, Lavrov ugyancsak hihetetlenül, de azt állította: „A háborút, melyet az ukrán nép felhasználásával ellenünk indítottak, mi megpróbáljuk megállítani.”

Megdöbbentő, a tényekkel ellentétes nézetek. De még megdöbbentőbb, hogy mindebben semmi új nincs. Mintha újraolvasnám Nyikolaj Danyilevszkij 1869-ben, több mint másfél évszázada írott, Oroszország és Európa című könyvét, melyben kifejti: „Oroszország szerencsére nem tartozik a dekadens, materialista és individualista Európához, amely atavisztikus gyűlöletet táplál Oroszország ellen.” E téma két évszázada uralja az orosz gondolkodást. Oroszország része is Európának, és kívül is marad belőle. Az oroszok Nagy Péter óta szeretnének európaiak lenni, ugyanakkor félnek is Európától, és gyűlölik. A XIX. századi Oroszország intellektuális életét a zapadnyik (nyugatos) és szlavofil ellentét kísérte végig. A nyugatosok európaivá kívánták tenni Oroszországot, míg a szlavofilek – mint Danyilevszkij – gyűlölték Európát, és erkölcsi fölényben érezték magukat. Ez a kettősség a bekövetkezett 1917. és 1991. évi rendszerváltások ellenére azóta is kísért. A cári, sztálini vagy a putyini Oroszországról legyen is szó, Oroszország mindig bizonytalan, fél Európától, ellenséges vele, miközben legfőbb vágya, hogy utolérje...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉS 2023/11. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

NEMRÉG MÉG ÁGYÚTŰZBEN ÉLT, MOST NOBEL-DÍJRA JELÖLTÉK – AZ UKRÁN KÖLTŐ VERSEI ÉRTHETŐBBÉ TESZIK AZ ELMONDHATATLANT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2023.03.16.


Ukrajnában szinte rocksztárnak számít Szerhij Zsadan költő, akinek Hotel Harkiv című kötete most jelent meg magyarul a Jelenkor Kiadónál. A sokáig orosznyelvű Kelet-Ukrajnából származó, ám egyetemista kora óta tüntetően ukránul író költő szürreális-melankolikus költeményei röntgenfelvételnél élesebben mutatják be egy nemzet születését, s a háború szorongató elmondhatatlanságáról pedig már azelőtt tanúskodtak, hogy tavaly februárban megindultak volna az orosz páncéloshadosztályok. Recenzió.


Ukrajna második legnagyobb városa, Harkiv központjában, a húszas években épített „Szlovo” (szó) szövetkezeti házban lakott a Szovjetunió kezdeti időszakában az ukrán kulturális elit színe-java. Írók, költők, színházi emberek, akik egyszerre hittek az új világban és abban, hogy saját nyelvükön építhetik azt. Ám ami kezdetben a kommunizmus értelmiséget megbecsülő gesztusának tűnt, idővel halálos csapdává változott: a harmincas években a sztálini titkosrendőrség egymás után hurcolta el a házból a nemrég még ajnározott művészeket. Miután ukrán falusiak milliói haltak éhen a sztálini parasztellenes politika miatt, a moszkvai birodalmi központ az ukrán kultúrát is el akarta törölni. Az 1936-1938-as nagy tisztogatások idején 223 írót tartóztattak le, jelentős részüket a Szlovo-házból hurcolták el. Míg 1930-ban 259 ukrán írónak jelent meg könyve, 1938-ra csak 36-an maradtak – a többieket kivégezték, száműzték, elmenekültek vagy öngyilkosok lettek.

Harkiv, az ukrán nyelv és kultúra, illetve az előbbieket eltörölni igyekvő moszkvai birodalmi stratégia: ezek a fő témái a legismertebb ukrán költő, Szerhij Zsadan művészetének. A Jelenkor kiadónál Vonnák Diana válogatásában és fordításában megjelent Harkiv Hotel című verseskötete néhol zavarbaejtő, máskor letaglózó, de mindig izgalmas költészetet mutat be a magyar olvasóknak. Zsadan túlzás nélkül az ukrán kulturális élet egyik fenegyereke, aki verset, novellát, esszéket ír, fordít, zenél rockbandájával, aktivistáskodik (2014-ben városa Majdan-tüntetéseinek egyik szervezője volt, amiért oroszbarát szélsőségesek az utcán alaposan összeverték) és krónikása Ukrajna átalakulásának. Jelképes, hogy a költő Ukrajna 1991-es függetlensége idején lett nagykorú.

Eszmélésétől fogva írta korrupt, kaotikus, szegény, de sokszínű és izgalmas hazájáról szóló parafrázisait, szürreális, melankolikus, máskor az életörömtől kicsattanó költeményeit.

Sorait olvasva szinte látjuk magunk előtt Harkiv omló vakolatú tömbházait vagy a környező falvak sárba süppedt viskóit, érezzük a mezítlábas cigaretta füstjét meg a legolcsóbb vodka torokkaparó erejét. Inkább érezzük, mint értjük Zsadan költészetének alaplüktetését, a világok határán egyensúlyozó ország vágyát, hogy bebizonyítsa magának és a külföldnek is létezését, különállását...

HAT AZ AGYMOSÁS, A MAGYAROK EGYRE KEVÉSBÉ AZ ORBÁN-KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁT, INKÁBB BRÜSSZELT OKOLJÁK A DRÁGULÁSÉRT

NÉPSZAVA
Szerző: VARGA DÓRA
2023.03.20.


Bár az élelmiszerinfláció toronymagasan kiemelkedik az uniós mezőnyből, a magyarok egyre kevésbé az itthoni folyamatokat, sokkal inkább Brüsszelt okolják a drágulásért – derül ki a Publicus felméréséből.


Hatékonynak bizonyult a kormánypropaganda, amely hónapok óta azt sulykolja lépten nyomon: az elszálló élelmiszerárakért csakis Brüsszel a felelős.


No meg a kereskedők, akik szándékosan magasan szabják meg az árakat. Hónapok óta egész Európában Magyarországon drágulnak ugyan a leggyorsabban az élelmiszerek, így februárban az Eurostat 47 százalékos éves áremelkedést mért hazánkban. Ettől messze lemaradva következik 29,7 százalékkal Litvánia, majd 28,7 százalékkal Szlovákia. Régiónk többi országában, Csehországban, Lengyelországban, Romániában viszont 25 százalék vagy az alatti az élelmiszerinfláció mértéke. Mégis, a magyar emberek egyre növekvő hányada gondolja úgy, hogy a magas élelmiszerárak oka a brüsszeli szankciókban keresendő, nem pedig a hazai jellegzetességekben, így például a gyenge forintban vagy az Orbán-kormány gazdaságpolitikájában...

AZ ADÓBEVÉTELEK NŐTTEK, AZ ORVOSOK A PÉNZÜKNÉL MARADTAK, DE A SZÜLÉS NEM LETT SEM OLCSÓBB, SEM TERMÉSZETESEBB MAGYARORSZÁGON

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2023.03.20.


Kevés annyira tabusított téma létezik Magyarországon, mint a szülészeti ellátás működése, és ez nem sokat változott a 2021. március 1-jén hatályba lépett, az egészségügyi szolgálati jogviszonyt rendező hálapénztörvény óta. A paraszolvencia megszűnésétől a természetes szülés hívei a szülészeti beavatkozások, vagyis a szülésindítások, a császármetszéses szülések számának csökkenését is várták, mert annak hátterében a hálapénzes rendszert sejtették.

Hogy kiderítsük, mennyire voltak megalapozottak ezek az elvárások, felkerestünk olyan édesanyákat, akik az utóbbi egy évben, tehát jóval a törvény bevezetése után adtak életet gyermekeiknek, megkérdeztük a szülészeti ellátás reformjáért küzdő civil szervezetek képviselőit, valamint legalább tucatnyi, budapesti és vidéki kórházak szülészeti osztályát vezető főorvossal, intézményvezetővel és más, a szülészeti ellátásban is dolgozó egészségügyi dolgozóval beszéltünk. A magyar szülészeti gyakorlat körüli feszültséget és elhallgatást jól jelzi, hogy az általunk kérdezett orvosokból még az ellátási lánc csúcsán lévők (kivétel nélkül mind férfiak) közül is mindössze egy akadt, aki – a párbeszéd fontosságát hangsúlyozva – névvel vállalta, hogy szakmai tapasztalatait megosztja a Qubittel. Azaz vállalta volna, mert ő végül cikkünk megjelenéséig a kórházigazgatótól nem kapott engedélyt arra, hogy azonosítható módon szerepeljen. A jelek tehát arra utalnak, hogy a téma továbbra is tabunak számít Magyarországon.

A 2021-es törvény, mint azt bevezetése után másfél évvel a Telex megírta, ha nem is szüntette meg egy csapásra, azért jelentősen csökkentette a szüléskor gazdát cserélő borítékok számát. De vajon ezzel egyidejűleg csökkent-e az igény a fogadott orvos iránt? Még ha nem is volt a törvény kifejezett célja, csökkent-e a szülészeti beavatkozások száma a hazai szülészeti ellátásban? Szükséges lenne-e egyáltalán, hogy csökkenjen a mesterséges szülésindítások és a császármetszések száma? Ki és mikor lenne jogosult eldönteni, hogy pontosan mi és hogyan történjen a szülőszobán?

A rendszer fehérebb lett, a számok maradtak


Íme egy jellemző történet:...

INOTAI ANDRÁS: TOTÁLIS NEMZETKÖZI BIZALOMVESZTÉS JELLEMZI AZ ORBÁN-KORSZAKOT

HÍRKLIKK
Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA
2023.03.19.


„Minél kisebb egy ország, annál könnyebb lehet a vezetői számára a reálpolitika felismerése. Mi, magyarok nagyon nagy ország fiai vagyunk?” – Kopátsy Sándornak ezt az aforizmáját választotta Inotai András a Hírklikknek adott interjú második részében, amelyben Orbán Viktor 2010 óta tartó kormányzásának a mérlegét ezúttal a nemzetközi porondon bemutatott teljesítménye és annak hatásai alapján vonta meg. (Az előző részben a 13 év gazdasági eredményeivel, illetve „eredményeivel” foglalkozott.) A közgazdászprofesszor kitért arra, hogy a kormányzat viselkedésének eredményeként – tagságunk óta első ízben – reális a veszély, hogy nem kapunk meg uniós támogatásokat. Ami sokakban – kormányzati és hű támogatói körökben is – a Huxit iránti vágyat is erősíti. „Orbán átlépett egy történelmi Rubicont. Nem tudom, hogy van-e megállás vagy visszatérés a túlpartra, de az ellenzéknek végre érthető formában kell elmondania nemcsak azt, hogy mit jelent nem csak az uniós és a NATO- tagság, hanem azt is, hogy mit jelentene, ha nem lennénk tagok” – figyelmeztet Inotai.


Az interjú első részében (amit itt olvashatnak) feketén-fehéren, számokkal, tényekkel rajzolta meg a 2010 óta kormányon lévő Orbán Viktor gazdasági, társadalmi téren végzett munkájának bizonyítványát. Megtudhattuk, honnan hova jutott az ország az uralma alatt. Akkor megállapodtunk abban, hogy egy újabb beszélgetést szánunk az elmúlt 13 év nemzetközi tevékenységének, eredményeinek. Ha egyetlen szóban kellene meghatározni, hogy hova jutott Orbán, akkor mi lenne az?

Bizalomvesztés. Kicsit bővebben: totális nemzetközi bizalomvesztés. Eddig nagyrészt a magyar gazdaság, társadalom elmúlt évtizedes alakulásáról, térvesztéséről és azokról a hazai folyamatokról beszéltünk, amelyek a közepes fejlettségű kategória alsó harmadába való lecsúszást eredményezték. De ennek vannak nemzetközi összetevői is. Az egyik része konkrétan az Európai Unióhoz és annak gazdasági vetületéhez, továbbá a magyar külgazdasági elképzelésekhez kötődik, a másik a bizalomvesztés, ami bár nem konkrétan és közvetlenül gazdasági hatású, de nagyon jelentős negatív gazdasági-pénzügyi következményekkel jár a nemzetközi porondon. Pedig éppen ez az a kormány, amely évek óta a nagy magyar szuverenitás, függetlenség hangoztatója...

NÉGYSZER TÖBBET KERES A FÉRJEM, ÉN MEG RETTEGVE ÁLLOK A KÖZÖS BEVÁSÁRLÁSNÁL

TELEX
Szerző: BARNÓCZKI BRIGITTA
2023.03.20.


Akár szeretjük, akár nem, a pénz már az első kávénál bekúszik a párkapcsolatba, és előbb-utóbb felmerül, hogy ki, mikor és mit fizessen. Ebben a cikkben házas és nem házas, friss és hosszú ideje kapcsolatban élő nőket és férfiakat kérdeztünk arról, hogyan kezelik a pénzt, közös vagy külön kasszát vezetnek-e. A kérdést pénzügyi szakértőkkel is körbejártuk, és kaptunk pár jó takarékossági tippet is.


Amióta beütött a két számjegyű infláció, ami a jelek szerint idén is velünk marad, egyre több kutatás jelenik meg arról, hogyan kezelik a pénzt a házas és nem házas párok egymás között. A Magyar Bankholding legutóbbi, reprezentatív kutatásából például az derül ki, hogy a párkapcsolatban élők 57 százaléka közösen kezeli a pénzügyeit, mindkét fél egyformán hozzáfér a bevételekhez, és a párok alaposan átbeszélik a költségeiket.

Gerzson és Rebeka (a cikkben néhány szereplő nevét és foglalkozását saját kérésükre megváltoztattuk) az üdítő kivételek közé tartoznak: a férfi keres kevesebbet, szövegíróként dolgozik egy reklámcégnél, havi fix bevétellel, felesége művészeti szabadfoglalkozású, állandó félállással, de szabadúszó munkáiból jobban keres, mint a férje. Alapból is mindig a nő felé billen a mérleg nyelve, de ha bejön egy extra munka, akkor többszörösen is. Ez a felállás viszonylag új náluk, amikor megismerkedtek, csak Gerzsonnak volt fix munkája, de nagyjából a kapcsolatuk elejétől egyenlően fedezték a költségeiket, mostanra ez úgy alakult át, hogy Gerzson fizeti a rezsit, a lakáshitelt és a bevásárlást, minden mást – nagyobb beruházások, ruhák, utazás – Rebeka fizetéséből finanszíroznak.

„Ez is inkább gumiszabály, mert nagyjából negyedévre látunk előre. Előfordul, hogy váratlanul jön egy nagyobb kiadás, ami megbolondítja a szervezést, de az sem ritka, hogy a kiszámlázott nagyobb összeg kifizetését hónapokig elhúzzák. Az alapbevételünk arra jó, hogy pont kényelmesen éldegéljünk, a megtakarított, nagyobb projektekre – például felújításra, bútorokra, utazásra – félretett pénz az ilyen extra munkákból jön” – avat be a részletekbe Gerzson.

„Én nagyon büszke vagyok a feleségemre, nem zavar, hogy többet keres nálam, szerintem meg is érdemli, és meg is dolgozik érte”

– mondja. Gerzsonék sokat beszélnek a pénzről a feleségével, de nem azért, mert feszültséget okozna köztük, hogy az egyikük többet keres, inkább csak azért, mert szeretik tisztázni, milyen pénzeket kell behajtani, vagy mikre lehet számítani...


A DIKTATÚRA NYELVI ORGIÁJA

SZABADSÁG KLUB
Szerző: KARDOS ANDRÁS
2023.03.19.


"Zelikének meg elmondom majd, hogy semmiképpen se vágja magát az ártatlanok pózába, mert nem ártatlan. S hogy CIA ügynökként hazafit játszani legalább annyira ripacskodás, mint fasszal zongorázni." (Mandiner)


Először is: Zelike, az Zelenszkij, Ukrajna elnöke. Másodszor: ezek a förtelmes mondatok Bayer Zsolt tollából lettek gépre hányva, méghozzá egy olyan blogban, melyben a szerző Hágát „kopírozva” nemzetközi elfogatóparancsot „ad ki” Biden és Zelenszkij ellen. Van Victor Klemperernek, a nagyszerű történésznek A Harmadik Birodalom nyelve című alapkönyvében egy mondat. Voltaképpen erről a mondatról szeretnék írni, mert Bayer Zsolt iránti undorom nem engedi meg, hogy ezredik alkalommal bizonygassam róla újra és újra, hogy mekkora aljadék. Mert az. Aki egy megtámadott nép vezetőjéről háború közben, életek elhullása közben, az ország területének védelme közben ilyen nyelven beszél az elnökről: az bizony morál nélküli gazember. Erről nincs mit többet szólni, pedig csak két mondatát idéztem ennek az emberileg elrohadt illetőnek.

Nézzük inkább Klemperert: „A nyelv mindent leleplez.” Ez az igen egyszerű mondat abból a zseniális könyvből való, melyben Klemperer napló formában rögzítette az LTI-nek, a Lingua Tertii Imperii-nek, a Harmadik Birodalom nyelvének kifejlését, sajátságait, azt a borzalmas univerzumot, amelyet a náci birodalom nyelvében is artikulált. Bár nem tartozom azok közé, akik Orbán rendszerét fasisztának tartják, sőt kifejezetten félrevezetőnek gondolom a fasisztázást, mert ez az ideológia primátusára utal, márpedig Orbán diktatúrájának semmiféle ideológiája nincsen. Azt csak alkalmazza, propaganda és manipulációs célból, a hatalom megtartása, a maffiaállam működtetése, és a rajongók lehetséges identitásképzése végett.

Nézzük azonban most az OBINY-t, azaz Orbán BIrodalmának NYelvét. Legyen az egyik véglet Bayer fent idézett förmedvénye. A másik Orbán ünnepi szónoklatának egy mondata, melyben azt állította Petőfiről, hogy ha ma élne a 12 pont elé azt írná, hogy „béke”.

Bár tartalmilag Orbán mondata úgy hülyeség, ahogy van, de azt állítom, hogy Bayer ocsmány és aljas szövege ugyanannak a nyelvhamisítási birodalmi nyelvnek a tartópillére, mint Orbáné. Látszólag az egyik durva, megsemmisítő mondat az ukrán elnökről, aki Bayernál már CIA-ügynökké vedlett, és úgy játssza a hazafit. (Mostan a zongoráról és a nemi szervről nem beszélek, de nem szeméremből, vagy a Bayer által gyűlölt pc okából. Egyszerűen nincs rá szükségem a bizonyításhoz. Álljon meg az a fallosz Bayernél önmagában, pont ölég az.) Orbán víziója, egy közvetlenül nem politikai, hanem Petőfi emlékét dicsőítő beszédben lőn nyelvi képzetté. Azt állítom, hogy a beszéd éppen ezzel az eszelős 12 pont elé Petőfivel odaíratott „béke” szóval egyszerre kapta meg a legaktuálisabb politikai jelentést, vagyis a Fidesz hazug békepropagandájának a Petőfi általi legitimitását, és egyszerre evokálta pontosan ugyanazt a nyelvhatalmi univerzumot, amelyet Bayer is szolgál...

HOL VAN A CSALÁDVÉDELEM ÉS A GYERMEKVÉDELEM, HA NEM ZAVARJA ORBÁNT AZ UKRÁN GYEREKEK ELRABLÁSA?

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.03.19.


Mióta a hágai Nemzetközi Bíróság háborús bűnök miatt elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen, azóta hivatalosan is megerősített tény, hogy Oroszország háborús bűnöket követ el, Putyin pedig háborús bűnös. Az elfogatóparancs azt jelenti, hogy a Nemzetközi Bíróság elegendő bizonyítékkal rendelkezik ennek kimondásához. Orbán most már azzal dicsekedhet, hogy egy háborús bűnös országgal tart szoros gazdasági és politikai kapcsolatot, annak érdekeit védi az Európai Unióban és a NATO-ban. Putyin személyében pedig egy háborús bűnössel barátkozik.

Ukrajnában Putyin és az orosz hadsereg tömeggyilkosságokat hajtott végre, ezért a Nemzetközi Bíróság által körözött személyek száma és a vádiratok vastagsága is nőni fog. Putyint, és az egyik fő munkatársát, a “gyermekjogokért” felelős Maria Lvova-Belovát, több mint 16 ezer ukrán kisgyerek elrablása, Oroszországba hurcolása és átnevelő táborokban való átprogramozása miatt vádolja a Nemzetközi Bíróság háborús bűnök ekövetésével, s ez a vádirat minden bizonnyal még bővülni fog.

Ez azonban felveti az Orbán-rezsim morális felelősségét más szempontból is. A magyarok emlékezhetnének a törökökre, akik magyar gyerekeket raboltak el, és nevelték át őket janicsárokká. Ez a sors vár az elrabolt ukrán gyerekekre is, akikből fanatikus orosz “hazafiakat”, kémeket, katonákat, bevethető harcosokat nevelnek, akiket leginkább majd saját hazájuk, Ukrajna ellen vetnek be. Az elrabolt gyerekek családjainak, szüleinek fájdalma elmondhatatlan. Ez a civil lakossággal szemben elkövethető legnagyobb háborús bűnök egyike (nem, mintha a többit is nem követnék el).

Az orbáni-goebbelsi propaganda a “családvédelem” és “gyermekvédelem” hamis jelszavával próbálja igazolni a hazugságra épülő fasiszta és kleptokrata rendszer “keresztény” jellegét. De az ukrán családok és gyerekek ellen elkövetett háborús bűnök nem érik el az Orbán-rezsim “családvédelmi” és “gyermekvédelmi” ingereit és reflexeit. Nem halljuk Novák-Balog Katalin szózatait a családok és a gyerekek védelméről, még a részvétnyilvánítás szintjén sem. Miért is hallanánk, ha Novák az orosz titkosszolgálat által szervezett és pénzelt Családok Világkongresszusa (WCF) prominense?

Ez újabb bizonyítéka annak, hogy a “családvédelem” és a “gyermekvédelem” a kirekesztő homofób gyűlöletpropaganda fedőneve. A “családvédelem” azt jelenti, hogy csak férfiak és nők alkothatnak családot, a “gyermekvédelem” pedig azt jelenti, hogy a homoszexualitást a pedofíliával azonosítják, és elzárnak minden segítséget, támogatást, megértést és befogadást azoktól a gyerekektől, akik a biológiai testüktől eltérő nemi identitással rendelkeznek vagy azonos neműekhez vonzódnak, a melegek elleni gyűlöletkampányt pedig politikai célokra használják fel.

A “családvédelem” és a “gyermekvédelem” annyit jelent, hogy nem meleg. Ahogy a keresztény és a magyar azt jelenti, hogy nem zsidó. A keresztény magyar családvédelem és gyermekvédelem azt jelenti, hogy nem meleg és nem zsidó. Ebben merül ki a családvédelem és a gyermekvédelem. A magyar gyermekvédelem hasonlít az oroszhoz, amely az elrabolt gyerekekről azt állítja, hogy csupán “megmentette” őket. A magyar “gyermekvédelem” saját identitásától akarja “megmenteni” a gyerekeket, akik nemi identitása nem azonos a biológiai nemükkel vagy saját nemükhöz vonzódnak.

Ez ugyanis nem felnőttkorban alakul ki, nem nevelés és külső hatások következménye. De a magyar fasiszta államnak ennyit jelent a gyermekvédelem és a családvédelem. Ha nem meleg a gyerek, akkor bármit meg lehet vele tenni, csak saját “melegségétől” kell megóvni. El lehet rabolni, át lehet nevelni, orosz “janicsárt” lehet csinálni belőlük. Egy könyv, amely nem tagadja le a valóságot a gyerekek előtt, hogy vannak azonos nemű párok is, az nagyobb veszélyt jelent a magyar fasiszta állam szerint, mint amikor elrabolnak gyerekeket a családjaiktól és elhurcolják őket...

A HAZAI KISVÁLLALKOZÁSOK ÜZLETÉT ADTA ODA AZ ÁLLAM A MOLNAK A HULLADÉKOS KONCESSZIÓVAL

SZABAD EURÓPA
Szerző: WIEDEMANN TAMÁS
2023.03.20.


Lázadoznak a hulladékgazdálkodó szervezetek, mert nem tetszik nekik, hogy a Mol egyeduralkodó lesz a piacon. A lakossági hulladékszállítás veszteséges, az ipari azonban nem, itt komoly bevétel realizálódik. A hazai cégeket képviselő szakmai szervezetek azt állítják, hogy a Molnak nem sikerült határidőre beszereznie a szükséges engedélyeket, emiatt – állításuk szerint – a 35 évre megnyert hulladékgazdálkodási koncesszió érvénytelen. Eközben a Gazdasági Versenyhivatalnál is bejelentést tettek a Mol ellen.


Hatalmas változást hoz a hazai szemétszállításban és hulladékgazdálkodásban a Mol megjelenése. A magyar állam tavaly júliusban kötött szerződést egy közbeszerzési eljárást követően a MOL Nyrt.-vel. A kontraktus szerint a Mol szállíthatja el a következő 35 évben a lakossági közszolgáltatásból származó hulladékot és a termelő gazdálkodó szervezeteknél keletkező intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékot, neki kell gondoskodnia a hulladék felhasználásáról, vagyis újrahasznosításáról, illetve megsemmisítéséről.

A lakossági szemétszállítás viszonylag sima ügy, hiszen ugyanazok a cégek fogják nagy valószínűség szerint szállítani a szemet, amelyek eddig. Ebben a szegmensben haszon sem realizálódik, hiszen 2013. július 1-jétől „rezsicsökkentett áron” kerül a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj meghatározásra. Egy törvénymódosítás miatt ekkortól tíz százalékkal kellett csökkenteni a díjat, a díjszámítás alapja 2012. április 14. napján a települési önkormányzati rendeletben meghatározott teljes díj törvény által meghatározott módja. A lakossági szegmens évek óta vaskos mínuszt termel az államnak...

VÁLTOZÁSOK A VÁROSMAJORI SZÍVKLINIKA ÉLETÉBEN

INDEX
Szerző: -EN-
2023.03.20.


...
A változások listája

A budapesti VIII. kerületi, a Korányi Sándor utca 2. szám alatt található Külső Klinikai Tömbben végzik március 20-tól a Városmajori Szívklinika nyitott szívsebészeti és érsebészeti műtétjeit, a Központi Betegellátó 4. emeletére költözik az aneszteziológiai és intenzív terápiás osztály, az Ortopédiai Klinikán a 2. emeletre irányítják át a fekvőbeteg-ellátást – derült ki a főigazgató közléséből.

A már folyamatban lévő betegellátás, a katéteres szív- és érműtétek az átmeneti időszakban is a Városmajori Klinikán zajlanak – tette hozzá. Az ügyeleti ellátás, a transzplantációs operációk változatlan kapacitással valósulhatnak meg a költözés alatt is.

A tervek szerint már húsvéthétfő után, április 11-től visszaáll a régi rend, ezzel a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika épületében látják el az összes korábban megszokott tevékenységet.

Rendszeresek az átmeneti költöztetések

A Semmelweis Egyetem csaknem negyven, az ellátás jóformán teljes spektrumát lefedő szervezeti egységgel rendelkezik, a betegellátás négy fő klinikai tömbben (Belső Klinikai Tömb, Külső Klinikai Tömb, Városmajori Klinikai Tömb, Szent Rókus Klinikai Tömb) valósul meg, az épületek felújításai során pedig más-más intézmény veszi át az adott rész ellátási kapacitását. A 2022. december 1–31. között meghirdetett részlegátcsoportosítást elsősorban az épületek korszerűsítési, karbantartási és energiahatékonysági célú felújítása, másrészt a megnövekedett üzemeltetési költség tette szükségessé. Az alábbi részlegek előreláthatólag 2023. március 31-ig a felsorolt helyszíneken látják el a betegeket:

- November 30-tól a Szent Rókus Klinikai Tömb Stáhly utcai szakrendelőjének betegeit a tömb Gyulai Pál utca sarki épületébe irányították, a pszichiátriai járó- és fekvőbeteg-ellátást az egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikára helyezték át.

- A Belső Klinikai Tömbben a korábbi transzplantációs klinika épületében lévő intenzív részleg a Belgyógyászati és Hematológiai Klinikán folytatta működését november 30-tól, míg a Pankreász Betegségek Részlege a Tömő utcai épület V. emeletére került. A Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Baross utcai részlegének Asszisztált Reprodukciós Osztálya a Külső Klinikai Tömb Központi Betegellátó Egységében működő Asszisztált Reprodukciós Centrumban (ARC) folytatta november 30-tól a munkát.

- A Külső Klinikai Tömbben a Belgyógyászati és Onkológiai Klinika – a Tömő utcában lévő – onkológiai fekvőbetegrészlege és az ún. kúraszerű ellátás november 30-tól a klinika Korányi utcai épületében kapott helyet. A Belgyógyászati és Onkológiai Klinika Tömő utcai tömb V. emeletéről a 10 ágyas hospice-ellátás a Szent Rókus Klinikai Tömb Geriátriai Klinika és Ápolástudományi Központba került március végéig.

Tavaly tavasszal is volt

Felújítás miatt 2022 májusában átmenetileg új helyszínen működtették a Semmelweis Egyetem transzplantációs részlegét változatlan számú műtővel, orvosgárdával és egészségügyi személyzettel. A transzplantációs sebészeti osztály a Semmelweis Egyetem Központi Betegellátó Épületének (1083 Budapest, Üllői út 78/A) 3. emeletén kapott helyet, ugyanúgy fekvőbeteg-ellátási és belgyógyászati háttérrel, valamint vesedialízis lehetőségével, mint a Baross utcában.

Mint megtudtuk, a koronavírus alatt is történtek ideiglenes osztály- vagy részlegáthelyezések, de ez nem okozott fennakadást az ellátásban, ugyanis általában a költözéseket hónapokig tartó tervezések előzik meg...

NYUGDÍJRA GYŰJT? NÉZZE MEG, HOGY JÁRT! - ÖSSZEÁLLÍTOTTUK AZ ÖNKÉNTES PÉNZTÁRI HOZAMOK TOPLISTÁJÁT

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: B.VARGA JUDIT
2023.03.16.


Az Azénpénzem.hu kigyűjtötte, melyik önkéntes nyugdíjpénztárban gyarapodott a leginkább a pénz, és hol a legkevésbé. Nem csak tavaly, hanem az elmúlt 10, illetve 15 évben is jókorák a különbségek. Ezek pedig zsebre mennek. Nem is kicsit.


Az önkéntes nyugdíjpénztárak 2022-ben átlagosan -6,80 százalékos nettó hozamot értek el – tudatta a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Mint jelezték, a tavalyi utolsó negyedév teljesítményének köszönhetően a 73 pénztári portfólióból 12 zárt pozitív hozammal az elmúlt év végén. Az éves nettó hozamok széles skálán, 8,5 és -14,5 százalék között szóródtak. Tavaly az előző évtől eltérően elsősorban az alacsonyabb kockázatvállalású portfóliók teljesítettek jobban.

Akik esetleg pánikolnak, érdemes elolvasniuk a lehetséges teendőkről írt korábbi anyagunkat. Az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai a 2022-es évről saját egyenlegértesítőjüket már kézhez kapták, így a hozamot is megtudták. Mostani összeállításunkból arra eszmélhetnek rá, hogy másokhoz képest hogy jártak. Az eltérések pedig jókorák. Segítségül táblázatba szedtük a legjobb és a legrosszabb teljesítményeket. (Az összes önkéntes pénztári adatot itt találja.)...

SZÜKSÉGÁLLAPOT ÉS RENDELETI KORMÁNYZÁS

NÉPSZAVA
Szerző: BÁRÁNDY PÉTER
2023.03.19.


2022-nek az volt a sajátossága, hogy a jogállam leépítésének a folyamata rezdületlenül és rendületlenül folyt. Ezzel párhuzamosan építenek egy jog nélküli, különleges jogrend alapján működő államot.


A Népszava Kentaurbeszéd-sorozatában jelent meg 2023. február 4-én Szentpéteri Nagy Richard kiváló írása: A magyar politeia. A cím úgy fordítható le: jó kormányzás. A cikk leírja, hogy a rendszerváltáskor a rendszerváltók egy rejtett aknát helyeztek el az alkotmányos rendben. Ha valaki egyszer kétharmadot ér el, akkor mindent elér, mert amíg nincs kétharmada, addig meg van kötve keze-lába – ezt mi túléltük, akik valaha a kormányzás centrumában voltunk. Viszont kétharmaddal kimozdíthatatlan pozícióba kerül a kormányzó, és ha cinikus gazember, akkor azt csinál, amit akar. Most tanúi vagyunk ezen írás igazságának.

Tizenegy Alaptörvény-módosítás történt eddig az Alaptörvény megalkotása óta, szinte évente egy, amire azt lehet mondani, hogy ezek tulajdonképpen fölöslegesek, nem szükségesek a mindenható kormányzáshoz, mert ezek nélkül is korlátlan a hatalmuk. Azt lehet mondani, hogy a Fideszben van egy szépészeti igény, hogy mindent szabályozzanak. Mi a fenének? Hiszen nemcsak a parlamenti kétharmad, így a törvényhozás az övék, hanem minden alkotmányos intézményt is birtokolnak, vagyis a hatalom azt tesz, amit akar. Úgy látszik, hogy azért is teszi, hogy a konstrukciója örök és elmozdíthatatlan legyen.

2022-nek az volt a sajátossága, hogy a jogállam leépítésének a folyamata rezdületlenül és rendületlenül folyt. Ezzel párhuzamosan építenek egy jog nélküli, különleges jogrend alapján működő államot. A különleges jogrend a jog művelésében és oktatásában a leginkább homályban hagyott terület, ki a fene foglalkozik ezzel, még a vizsgán se szokták kérdezni, hiszen úgyse szokták bevezetni. Erre most aktuális lett, megfordult a dolog, bevezették, így csak ezzel érdemes foglalkozni...

FELMERÜLT, HOGY A NATO-TITKOKAT NE OSSZÁK MEG A MAGYAROKKAL - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2023.03.20.


Komédia, amit a magyarok és a törökök a NATO-bővítés címszó alatt művelnek. A magyarok zsarolásra használják a parlamenti ratifikációt, de a török jóváhagyással a magyar kormány nyomás alá került. Ha így viselkednek, a jövőben nem kellene megosztani velük a szövetség biztonsága szempontjából szenzitív információkat. Hogy fogadták Ukrajnában, hogy Magyarországon is elfoghatják Putyint? A Mercedes a magyar gyárának fejlesztésébe kezd. Nemzetközi lapszemle.

Mercedes több milliárd dollárt tervez beruházni a magyar, kínai és németországi gyárainak modernizálásába. Ez pedig nem mást jelent, mint elektromos autók gyártására való átállást. Az EU 2030-ra a forgalomban lévő autók CO2 kibocsátását a felére csökkentené, 2035-re pedig megszüntetnék a hagyományos meghajtású autók forgalmazását. A gyártást irányító menedzser a kecskeméti gyár modernizációs összegére nem tér ki, viszont megemlíti, hogy amerikai gyáruk fejlesztéséhez a Biden-féle klímacsomagnak köszönhetően jelentős állami támogatáshoz juthatnak.

A német rastatti gyárban hónapokon belül hozzálátnak a fejlesztéshez, hogy 2024-ben kigördülhessen az első modell.

Tíz hónapja kérték felvételüket svédek és a finnek a NATO-ba, de utóbbiak csatlakozása körül még sok a bizonytalanság Törökország és Magyarország miatt. A finn miniszterelnök arról biztosította a svéd kollégáját, hogy országa akkor is biztonságban érezheti magát, ha Finnország hamarabb csatlakozik a szervezethez. Ezt a kijelentését Sauli Niinistö arra alapozta, hogy mindkét ország megkezdte egyeztetését a katonai megállapodásokról az Egyesült Államokkal.

A svéd tv-nek a finn kormányfő arról beszélt, hogy nem Finnország beelőzheti a svédeket, de szerinte elég nagy őrültség lenne, ha visszautasítanák a törökök ratifikációját. „Rettenetesen nehéz helyzetbe kerülnénk, ha nemet mondanánk most Ankarának”.

Recep Tayyip Erdoğan és a finn vezető pénteken ráztak kezet, mondván, török részről nincs akadálya a finn NATO-tagságnak. Számos biztonságpolitikai szakértő szerint viszont a svédek felvételének elodázása a Balti-tenger térségében sérülékennyé teszi őket. Niinistö szerint most a svédek, a dánok és ők ugyanolyan kétoldalú katonai együttműködési megállapodást kötnek, mint korábban tette ezt Norvégia. Megjegyezte, szerinte ezt talán fontosabb is, mint a NATO-tagság, mert hiába igyekeznek megfelelni a NATO-hoz történő csatlakozás feltételeinek, ha tagságuk a törökök és a magyar parlament kezében van, hisz mind a 30 tagállamnak bele kell egyezni a felvételükbe.

Barabás Rihárd, a Párbeszéd képviselője a Moszkvába akkreditált magyar nagykövet visszahívására szólította fel a kormányt, amivel kapcsolatban az ukrán 24 Kanal a címben foglalt állást: Végre felébredtek: visszahívnák a nagykövetet, miután elfogató parancsot adtak ki Putyinra. Idézik a lapok tőle azt is, hogy a svéd és finn NATO-tagság ratifikálására szólította fel a kormánypártokat.

Die Welt véleménycikkében Clemens Wergin arról ír, hogy a NATO-szövetségeseknek meg kellene fontolniuk, megbíznak-e még Magyarországban és Törökországban. Erdogan továbbra is blokkolja a svédek felvételét, Magyarország pedig még több pénzt követel a ratifikálásért cserébe.

Komédiába illik, amit eljátszik ez a két ország, hisz nincs elfogadható magyarázatuk az időhúzásra. Erdogan többek között azért is akadályozza a svédek tagságát, mert egy iszlámellenes szélsőséges Koránt égetett a stockholmi török követség épülete előtt, viszont ezt a provokátort állítólag Moszkvából fizetik.

Magyarország az EU-t akarja zsarolni, hogy könnyebben hozzájuthasson a befagyasztott pénzeihez. De legalább most Magyarország is nyomás alá került azzal, hogy Erdogan nagy kegyesen belement a finn-tagságba. A svédek esetében erre minden bizonnyal csak a török elnök- és parlamenti választások után kerülhet sor.

A szerző kitér arra is, hogy Erdogan és Orbán is autokráciát épített ki, amelyek szintén nem összeegyeztethetőek az uniós értékrenddel. Abszurdnak nevezi, hogy egyikük sem ismerte fel a szabadság eszméjének szükségességét, illetve semmibe veszik ennek a lépésnek Európa történelme szempontjából fontos stratégiai jelentőségét. Mindebből egyenesen következik, hogy a jövőben nem feltétlenül kellene megosztani a szövetség biztonsága szempontjából szenzitív információkat, kellő távolságot kellene tartani tőlük a NATO-tagországoknak.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

64 MILLIÓ FORINTBA KERÜL EGY AKKUMULÁTORGYÁRI MUNKAHELY A MAGYAR ÁLLAM SZÁMÁRA

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2023.03.20.


A magyar kormányok 2004 januárja és 2023. február eleje között összesen 1054 milliárd forint állami támogatást hagytak jóvá 446 projektre egyedi kormánydöntésekkel. Ezek összesen nyolcezer milliárd forintnyi beruházást segítettek.

Akkumulátorgyárakra, elektromos járműgyártási projektekre is szinte ugyanennyit fizet ki a kormányzat, csak nem két évtized, hanem néhány év alatt. A legnagyobb tétel ebből a CATL debreceni gyárépítése.

A már jóváhagyott több mint 600 milliárd forintos állami támogatás már csak azért is gigászi, mert az összes magyarországi vállalattól a 2023-as költségvetési tervezet szerint 792 milliárd forintnyi társasági adót terveznek beszedni. Az állami támogatások mellett a gyáraknak helyet adó ipari parkok fejlesztését, az infrastruktúra kiépítését is az állam fizeti. Mindezt figyelembe véve

1050 milliárd forint állami támogatást lehet összeszámolni az akkumulátorgyártó és elektromos járműgyártó cégek számára.

Gyűjtésünkben már a CATL projektje is szerepel, mégsem biztos, hogy teljes körű, mivel könnyen lehet, hogy nem minden forrást leltünk fel, így az 1050 milliárd forintra alsó határként érdemes tekinteni. Ráadásul a valószínűsíthető további fejlesztés nyomán további százmilliárdos tételek várhatók.

Alapvetően négy nagy projektről esik akkumulátoros cégek kapcsán szó:

- A dél-koreai Samsung gödi telephelyén 2700 új munkahely létrehozását ígérték, és már 2017-ben átadták az első ütemet, de a gyár azóta is bővül.

- A szintén dél-koreai SK akkumulátorgyárát 2020-ban adták át Komáromban, az iváncsai üzem idén indítja a termelést. Ezek ezer, illetve 2,5 ezer új munkahelyet ígérnek.

- A CATL kínai vállalat debreceni üzeme ugyan még csak terv, de itt 9 ezer új munkahelyet ígérnek.

Összességében mindez 15 ezer új munkahely, ami a 4,7 millió hazai foglalkoztatotthoz képest nem túl jelentős. Ráadásul jelentős részben nem is magyarok dolgoznak, fognak dolgozni ezekben a gyárakban, hanem vendégmunkások – ahogy arról Czirfusz Márton kutató beszélt a G7 Podcastban.

A magyar kormány ezekhez a nagy projektekhez jelentős forrásokkal járult hozzá. Ennek kapcsán a legtöbbet az egyedi kormánydöntésekről (ekd) lehet hallani. A Samsung 35 milliárdnyi támogatást kapott, az SK ON és SK Battery 113 milliárdot, a kínai sajtóból származó információk alapján a CATL pedig már 320 milliárd forintot. Mindez azonban csak a jéghegy csúcsa...

DURST JUDIT: KANADA UTÁN NYUGAT-EURÓPÁBA TARTANAK A MAGYAR ROMÁK – KÜLÖN IPARÁG LÉTESÜLT A TOBORZÁSUKRA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2023.03.20.


Akár egyes magyarországi roma közösségek felét is érintheti a láthatatlan migráció – állítja Durst Judit szociológus. A kutató több mint húsz éve úgy szerez információt a legszegényebb cigány családok életéről, hogy beköltözik hozzájuk, így testközelből látja, milyen elképesztő fordulat történt a cigányok körében. A néhány éve a szegregált falujukból legfeljebb Miskolcig eljutó romák a kanadai nagy migrációs hullám után ma Spanyolországtól Hollandián keresztül Németországig tízezerszámra dolgoznak a legkeményebb fizikai munkát végezve. Hogyan jelent meg az uzsorás mellett a toborzó? Miért Németországba mennek, ha a megyében pont ugyanaz a gyár kínál munkát nekik? Kudarc vagy siker volt a kanadai kaland, amely egy-egy romatelep nyolcvan százalékát is érinthette? Ha munkát kapnak kint, miért térnek újra és újra vissza Magyarországra? Durst Judittal, a Társadalomtudományi Kutatóintézet és a University College London vendégkutatójával új kutatása kapcsán beszélgettünk...

"FELFOGHATATLAN, HOGYAN KÉPES A KORMÁNY ÁLDOZATKÉNT KIHOZNI AZ OROSZOKAT." - ROMSICS IGNÁC

KLUBRÁDIÓ / KLUBDÉLELŐTT
Műsorvezető: KUN ZSUZSA
2023.03.11.



A Klubdélelőtt 2023. március 11-i adásában Kun Zsuzsa vendége Romsics Ignác történész, egy felmérés szerint a magyar tudományos élet második legtekintélyesebb személyisége, nemsokára betölti a hetvenkettedik évét. Születésnapja alkalmából visszatekintünk a múltra, például arra, miként lesz egy vidéki parasztgyerekből egyetemi tanár, az MTA tagja, sőt 2020-tól annak egyik vezetője
.

BOD PÉTER ÁKOS: PÁVATÁNC HELYETT MÁR JÖHETNÉNEK A JÓ DÖNTÉSEK

HÍRKLIKK / KLIKKTV
Szerző: HírKlikk
2023.03.20.


Korábban is volt hasonló, mint a most megjelent kormányrendelet, amely a „nemzetgazdaság védelmi és biztonsági felkészítésének, mozgósításának, valamint a tartalékolás végrehajtásának szabályozásáról” szól, és foglalkozik a háborús helyzetekben történő társadalmi feladatmegosztással, a védelmi ipar felkészülési kötelezettségeivel, továbbá a civil lakosság ellátásával is – mondta a Klikk TV Mélyvíz című műsorában Bod Péter Ákos. A közgazdász professzor, a jegybank egykori elnöke hozzátette, ez olyan jogi rendelkezés, amely akkor lép érvénybe, ha valamilyen speciális helyzet áll fenn. Emlékeztetett rá, az Antall József vezette kormányban – ipari és kereskedelmi miniszterségének idején – a taxisblokádkor volt egy olyan pillanat, amikor ellátási gondok akadtak, de az három nap alatt megoldódott és nem ért el olyan mértéket, hogy rendkívüli intézkedéseket kellett volna tenni.


A törvényt átnézve – civil szemmel – furcsa dolgok vannak benne, de ha hadiállapot lenne, akkor az sok mindenre felhatalmazná a kormányt, demokratikus viszonyok között is – tette hozzá az egyetemi tanár. „Demokratikus viszonyokban később a kormány beszámolna az országgyűlésnek és utólagos jóváhagyást kérne a ténykedéséhez, ez így szokott lenni.”

Mint mondta, az egész mögött érez egy kis militarizálást. „Abban, hogy hozzányúlnak egy húsz éves törvényhez egy mellettünk zajló háború 13. hónapjában, nem látok kivetnivalót. Maga az ügy intézése felháborító, az egy mozgósításra való felkészítés.”...