2023. március 12., vasárnap

ELTORZULT MAGYAR ALKAT, ZSÁKUTCÁS MAGYAR RENDSZERVÁLTÁS

MÉRCE
Szerző: SZALAI ERZSÉBET
2023.03.11.


Az 1988-89-es rendszerváltás sem nemzeti szuverenitást, sem demokráciát, sem szociális piacgazdaságot nem hozott a magyar nép számára – és ennek máig ható következményei vannak. Az okok alapvetően strukturálisak, de ezekről már többször is szót ejtettem.[1] Ebben az írásban döntően a főszereplők motivációiról, cselekedeteiről és mindezek társadalmi, elsősorban társadalomlélektani következményeiről lesz szó. Spiró György helyesen szögezte le nemrég: a körülmények, a strukturális szorítás soha sem lehet annyira erős, hogy tökéletesen determinálni tudná a társadalmi szereplők – Bourdieu kifejezésével: az ágensek – indítékait és cselekedeteit, a felelősség kérdése tehát mindig felvethető.

Természetesen Bibó Istvánt kell e kérdéskör kibontásához segítségül hívnunk.

Bibó 1948-ban született nagyszabású esszéjében a következőképpen írt az azt megelőző évszázad magyarországi történetéről: „A politikai és társadalmi zsákutcáknak (…) a sorozatán bukdácsolt végig a magyar nemzet attól a pillanattól kezdve, hogy forradalmi szabadságharca elbukott, egészen odáig, amikor a második világháború végén a maga fikciókból, feltevésekből, követelésekből és vágyképekből épült államépítményének a romjai között újból szembekerült a valósággal.

Ez alatt a csaknem száz esztendő alatt a magyar nemzet olyan politikai és társadalmi konstrukciókban élt, amelyekben a dolgokat a maguk nevén nevezni nemcsak hogy nem lehetett, hanem nem is volt szabad, ahol a tényeket nem az okok és okozatok egyszerű láncolatában, hanem azon kívül álló feltevések és várakozások jegyében kellett értelmezni és magyarázni, ahol álbajokra kellett pazarolni jó erőket, s ráolvasással gyógyítani valóságos bajokat,

ahol a valóságos tennivalók körén kívül, s azokra való tekintet nélkül lehetett és kellett cselekedni, s ahol hiányzott a cselekedetek helyességének az objektív mértéke, és helyette a félelmek és sérelmek egy bizonyos rendszere szerepelt erkölcsi értékmérőként. Minden eltorzulás, ami ez alatt az időszak alatt a magyar közösségi élet különböző területein megmutatkozott, valamilyen módon visszavezethető az alapvető politikai és társadalmi konstrukció hamisságára.”[2]

Nos, melyek voltak azok az álbajok, melyeket a rendszerváltó elit tévesen látni vélt, és melyek azok a valóságos bajok, amelyeket ráolvasással akart gyógyítani? (Az elit fogalmát itt nem normatív, tehát a kiválóságot, kiválasztottságot jelző, hanem millsi értelemben használom, vagyis a hatalmon lévő, a társadalmi folyamatokat irányító csoportokat értem alatta.)

A legfontosabb álbaj, melyet a rendszerváltó elit orvosolni akart, azon a nézeten, pontosabban érdekérvényesítő ideológián alapult, hogy a magyar gazdaság legnagyobb problémája, eladósodásának legfontosabb forrása az, hogy az emberek túl sokat fogyasztanak.

Kornai János korabeli terminológiája szerint a rendszer legfontosabb rákfenéje a koraszülött jóléti állam.[3] A gazdaság fejlettségéhez képest a lakossági fogyasztás, ezen belül a jóléti újraelosztás valóban magas volt, ez azonban inkább a rendszer erényei mutatta, és nem ez volt az eladósodás forrása...

A JÖVŐ MAGYARORSZÁGÁBA NEM ÖSSZESZERELŐ ÜZEMEKEN ÁT VEZET AZ ÚT, DE LEGALÁBB PAPÍRON JÓL NÉZNEK KI

G7.HU
Szerző: TÖRÖK ZOLTÁN
2023.03.10.


(A szerző a Raiffeisen vezető elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)


A meglévő és a tervezett hazai akkumulátorgyárak nem csak a “szürke kardigános” közgazdászok, de általában a szélesebb publikum érdeklődésének is a középpontjába kerültek az elmúlt hónapokban. Ez nem csoda, hiszen tetemes nagyságú beruházásokról van szó, amelyek megváltoztatják a hazai feldolgozóipar szerkezetének az arányait, miközben nagyméretű ökológiai lábnyommal rendelkeznek, de vitatható, hogy milyen mértékben járulnak hozzá a jólétünkhöz. Mindazonáltal, a gazdasági növekedés szempontjából nézve sem érdemes túlértékelni az autóakkumulátor-gyártás jelentőségét. Ugyanis nem a gyártás, hanem a kapcsolódó szolgáltatások adják a hozzáadott érték javát. Bár az üzleti és egyéb szolgáltatásokra, valamint azok fejlődésére kevesebb figyelem jut, ezeknek a fontosságát nem lehet alábecsülni, különösen, amikor a jövő Magyarországáról gondolkodunk.

Hatalmas versenyfutás zajlik a működőtőke beruházásokért globálisan és regionálisan egyaránt. A telephelyválasztás során rengeteg szempontot mérlegelnek a befektetők, ezek között vannak olyanok, amelyekre van direkt ráhatása a kormányzati szereplőknek (például mekkora közvetlen állami támogatást nyújt, milyen adókedvezményeket ígér és milyen addicionális infrastruktúra-fejlesztéseket vállal be a pozitív beruházási döntés érdekében), olyanok is, amelyeket az évekkel, de inkább évtizedekkel korábban hozott közpolitikai döntések határoznak meg (pl. egy adott régió általános infrastrukturális fejlettsége, a rendelkezésre álló munkaerő minősége stb.) és ezektől független tényezők is (pl. földrajzi adottságok). Ettől függetlenül a politikusok előszeretettel használják ki egy-egy működtőke beruházás bejelentése, vagy gyáravatás kapcsán a rivaldafényt. A politikai kommunikációban szeretik az egyszerű üzeneteket, ezért különösen kedvelt az a műfaj, amikor a beruházások mennyiségi mutatóival lehet önmagukat fényesíteni: minél nagyobb a beruházás összege, minél több új munkahely létesül, annál nagyobb a politikai siker. Ezért nem érdemes hibáztatni a politikusokat.

Néha azonban a kevesebb több...

GÁBOR GYÖRGY: A KÜLDÖTTSÉGVEZETŐ SÚLYOS BATYUJA

SZABADSÁG KLUB / KLUBRÁDIÓ
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.03.11.


És most gondoljunk a minap Svédországba és Finnországba tartó operettküldöttségünkre, akik menni megleckéztetni gonosz svédeket és finneket, s megmondani nekik, hogy előbb engedélyt kérni a Várhegy csúcsától, mit mondani a magyar kormányról, s csak aztán pofázni!


Tekintettel arra, hogy a szavak tulajdonképpen mind tárgyakat jelképeznek, sokkal kényelmesebb volna minden ember számára, ha mindjárt magukat a tárgyakat cipelnék a hátukon, hogy megmutathassák, miről is akarnak értekezni… ha valakinek a témája igen bő és nagyon sokfelé ágazó, ennek megfelelően kénytelen a tárgyakból sokkal nagyobb batyut cipelni a hátán… Ily módon a diplomatáink a legnagyobb könnyedséggel tárgyalhatnának idegen uralkodókkal és államtitkárokkal, akiknek nyelve egyébként teljesen érthetetlen volna számukra.”

Jonathan Swift 1726-ban keletkezet művében, a Gulliver utazásaiban olvassuk a fenti sorokat. Három év híján háromszáz év telt el, de a helyzet nem lett sokkal jobb. Úgy értem idehaza, Magyarországon. Máshol viszont igen.

Egy viszonylag friss felmérés szerint Magyarország lakosságának 57,6%-a az anyanyelvén kívül nem beszél semmilyen idegen nyelvet. Ezzel az eredménnyel Magyarország a harmadik legrosszabb helyen áll, mögöttünk már csak a románok vannak (64,2%) és a britek (65,4%), de hát – ilyen az élet – ez utóbbiak ugyebár a saját anyanyelvükkel jóval szerencsésebbek. A lista legelején Svédország található, ahol 96,6% beszél legalább egy idegen nyelvet, aztán Dánia következik 95%-kal, majd Lettország ugyanennyivel. Finnország 92%-kal a lista hatodik helyén található, a középmezőnyben Belgium (78,5%), Németország (78,7%), Csehország (79%), Szlovénia (84,1%), Ausztria (86,2%), Hollandia (86,3%) és Szlovákia (88,2%).

És most gondoljunk a minap Svédországba és Finnországba tartó operettküldöttségünkre, akik menni megleckéztetni gonosz svédeket és finneket, s megmondani nekik, hogy előbb engedélyt kérni a Várhegy csúcsától, mit mondani a magyar kormányról, s csak aztán pofázni!

Értettem?

De nem értették, mert a magyar küldöttség vezetője otthon felejtette a tárgyakkal teli batyuját, s így nem tudta elmutogatni, mit is akar voltaképpen. (Ha ott lett volna a világ összes tárgyát tartalmazó batyuja, akkor sem sikerült volna, mert hogy voltaképpen miért is utaztak ki, azonkívül, hogy Buda oromzatáról küldve lettek, azóta sem világos előttük, s földi életük során ezt már nem is fogják megtudni...

AMERIKA SZÍNVALLÁST KÖVETEL ORBÁNTÓL, Ő VISZONT TRUMP GYŐZELMÉRE VÁR

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.03.12.


Néhány hónapos magyarországi tartózkodása után David Pressman budapesti amerikai nagykövet megismerte a magyarországi állapotokat és megértette az Orbán-rezsim magatartását, pozícióját. A helyzetet olyan súlyosnak ítélte meg, hogy Washingtonba utazott, ahol tájékoztatta Anthony Blinken amerikai külügyminisztert, hogy a helyzet súlyos beavatkozást igényel. A találkozó után már azt közölte, hogy „Magyarország fontos pillanathoz érkezett a jövőjét illetően”, Magyarországnak szorosabb kapcsolatba kell kerülnie a transzatlanti szövetséggel. Vagyis: ez nem mehet így tovább.

Magyarra fordítva ez azt jelenti, hogy tisztázni kell Magyarország helyzetét a NATO és Oroszország között. Nem lehet tovább halogatni, hogy Orbánt színt valljon, kinek az oldalán áll. A NATO felé a pávatáncos retorika megmaradt, miközben a magyarországi kormánypropaganda a legdurvább amerikaellenes, NATO-ellenes és nyugatellenes uszítást folytatja, mintha Magyarország nem is a NATO tagja, az Egyesült Államok és a Nyugat szövetségese, hanem ádáz ellensége lenne. A magyar közvéleményt Putyin és a Kreml propagandája irányítja.

David Pressman helyzetértékelése helytálló és minden tekintetben megfelel a tényeknek. Tarthatatlan helyzet, hogy a magyarországi amerikaellenesség, NATO-ellenesség és EU-ellenesség soha nem látott méreteket öltött, Amerika legdurvább ellenségeinek szintjére emelkedett. Orbán nyíltan hirdeti, hogy nem áll a nyugati blokk mellé, hanem a transzatlanti szövetség és az orosz-kínai tengely közé pozícionálja magát. Egy háborús helyzetben azonban ilyen pozíció nincs.

A két “blokk” (Orbán kifejezése) közötti pozíció ráadásul azt jelenti, hogy Orbán ideológiailag, politikailag és érzelmileg a keresztényfasiszta orosz és a szintén népirtó kínai kommunista diktatúra oldalán áll, mert elveti a nyugati demokráciák értékrendjét. A keleti diktatúrák antiliberális és nyugatellenes ideológiáját vallja. Orbán kakukktojás a NATO-ban és az Európai Unióban is. Az EU-ra jellemző “fejetlenség” következménye az, hogy erre a nyilvánvaló ellentmondásra az Európai Unióban senkinek nincs kompetenciája, hogy választ keresen, válaszút elé állítsa Orbánt.

David Pressman nagykövet arra utaló szavai, hogy „Magyarország fontos pillanathoz érkezett a jövőjét illetően”, azt jelenti, hogy Orbánnak el kell döntenie, melyik oldalon áll. A NATO tagja nem lehet “semleges” pozícióban, ami ráadásul nem is “semleges”, hanem az oroszok melletti pozíció, megterhelve a NATO-tagsággal és az EU-tagsággal, amit Orbán ideiglenesnek és kényszerű helyzetnek tart, elsősorban pénzügyi, másrészt stratégiai okok miatt. Így nem marad ki a nyugati előnyökből, a tárgyalásokon való részvételből, és felhasználhatja a tagságot arra is, hogy a nyugati demokráciák elleni harcát vívja és bomlassza azokat.
*
Az Egyesült Államok azonban ehhez nem partner, és az amerikai nagykövet washingtoni útja szerint Orbánt válaszút elé akarja állítani. David Pressman washingtoni útjának jelentőségét nem fogta fel sem a magyar közélet, sem a magyar sajtó (ellenzékről nem is beszélhetünk). A budapesti amerikai nagykövet azért utazott haza, hogy elmondja a helyzet tarthatatlan voltát, s megbeszélje az amerikai kormányzat stratégiáját, hogy ennek az áruló, aljas, elfogadhatatlan, kétszínű pávatáncos magatartásnak, amely leplezetlenül az orosz érdekeket és nézeteket szolgálja, hogyan vet véget...

HA BAHMUT ELESIK: MIT JELENT A HÁBORÚ SZEMPONTJÁBÓL EGY KATONAILAG JELENTÉKTELEN VÁROSÉRT FOLYÓ CSATA?

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA
2023.03.12.


A hónapok óta tartó, egyre fokozódó támadások után a donbászi Bahmut városa az egész ukrajnai háború legvéresebb harcainak színhelye. Nyitott kérdés, hogy Ukrajna meddig tudja még feltartóztatni az orosz támadást, és mit jelent, ha a város elesik.


Egy vízforraló. Egy üst. Egy csipesz. Egy húsdaráló. Egy halom hulla. Halálcsapda.


Egy döntő csata?

Körülbelül augusztus óta az orosz reguláris erők és a hírhedt Wagner magánzsoldoscég katonáinak vegyes erői az első világháborúhoz hasonló gyalogsági hullámokkal rohamozzák Bahmutot, hogy megpróbálják kiszorítani az ukrán védelmet a Donyecki területen fekvő kisvárosból.

Ezeket a harcokat az előző hónapokban háttérbe szorították az ukrán ellentámadások északon, a Harkivi területen és délnyugaton, a Dnyeper nyugati partján fekvő Herszon környékén.

Az offenzíva azonban decemberben felerősödött, mostanra az orosz erők három oldalról körülzárták Bahmutot. Csupán egy főút áll még az ostromlott ukrán erők rendelkezésére. A város az elkövetkező napokban teljesen orosz kézre kerülhet.

Na és akkor mi van?

Katonai szakértők és az ukrajnai csataterek megfigyelői számára Bahmut szimbolikus jelentősége messze felülmúlja stratégiai fontosságát. A Bahmutka folyó mentén, a Luhanszki terület közigazgatási határától mindössze húsz kilométerre nyugatra fekvő, a háború előtt mintegy hetvenezer lakosú város korábban főként pezsgőiről és sóbányáiról volt ismert.

Bahmut viszonylag nyílt síkságon fekszik, kissé magasabb fekvésű területek veszik körül, több főútvonal kereszteződésében helyezkedik el.

A magasságkülönbség miatt sebezhetővé válik az aknavetőtűzzel szemben; a kereszteződések miatt pedig fontos a csapatok és felszerelés közeli állásokba való eljuttatása szempontjából...

PÉNZSZIVATTYÚT MŰKÖDTET AZ ORBÁN-KORMÁNY: KORRUPCIÓ MINDENÜTT VAN, DE A MAGYARORSZÁGI MÉRTÉKE ÉS SZINTJE MÁS

NÉPSZAVA
Szerző: BONTA MIKLÓS
2023.03.12.


A jogállamisági kérdések előtérbe hozásával az Európai Bizottság talált magának egy olyan „fogsort”, amivel végre tud harapni is. A kohéziós politika csak részben váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket Medve-Bálint Gergő, Corvinus Egyetem docense szerint.


Van-e jóslata, mikor kaphatjuk meg a befagyasztott uniós támogatásokat?

Az Európai Bizottságnak nem érdeke visszatartani a forrásokat, mert az jár a tagállamoknak. Viszont az sem érdeke, hogy úgy juttasson forrásokat, hogy nyilvánvaló visszaélések történnek vagy történhetnek. A Bizottságot ebben a kérdésben az Európai Parlament nagyon szorongatja, többször is jelezték, hogy ha túlzottan engedékenynek bizonyul, akkor visszahívják a testületet. Ez egy érdekes politikai játszma. Szerintem lesz megegyezés, de nem vagyok biztos benne, hogy a teljes keretet Magyarország rendelkezésére fogják bocsátani...

„PEZSGŐ ELLENZÉKI TÁRSASÉLET” – ÉSZREVÉTELEK LÁNYI ANDRÁS ESSZÉJE KAPCSÁN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: FICSOR BENEDEK
2023.03.10.


„A NER hosszú évtizedében élve az ellenzékiségről vitázni – akármilyen előjellel – olyan, mint egy halott felett állva az egészséges bélműködés rejtelmeiről eszmét cserélni. Már csak Gyurcsány Ferenc időtlenül romantikus ölelése maradt nekünk” – írja Ficsor Benedek. A Magyar Hang szerkesztőjének válasza a lapunkban megjelent vitaindítóra.


Tisztelem Lányi Andrást. Irodalmi munkássága okán éppúgy, mint oktatói tevékenysége miatt, ami pedig ezeken túl is állandó csodálattal tölt el, az a fásult elmével nehezen felfogható elkötelezettsége az eleve vesztes ügyek iránt. Talán senki sem fektet annyi energiát a magyar ellenzékiség definiálásába, és így a reménytelen helyzet racionalizáláson keresztüli felmérésébe, mint ő. Harmadik utas filozófiája azonban nemcsak a háború egyre rémisztőbb tapasztalatának tükrében tűnik megvalósíthatatlannak, de még a sosem létezett békeidők közepette is inkább látszott szépirodalmi világépítésnek, mint plauzibilis politikai programnak.

Az utópia a jövőben megteremteni kívánt eszményi – vagy ahhoz közelítő – társadalom modelljét foglalja a szigorú szükségszerűségektől szándékosan eltekintő rendszerbe. Eredeti jelentése szerint „nem-föld”, vagy „nem-hely”, tehát valami olyasmi, ami sosem létezett, és az emberi meghatározottság irányából nézve sosem létezhet. Lányi Andrást egy nem-hely teoretikusaként képzelem el, amint roppant elméletalkotói magányában dolgozik az emberiség megmentéséért...