Szerző: ÁRGYELÁN ÁGNES
2023.03.07.
2023. március 7., kedd
SIRALMAS NYUGDÍJSZÁMOK ÉRKEZTEK, MAGYARORSZÁG A SOR VÉGÉN KULLOG
PORTFOLIO
Szerző: ÁRGYELÁN ÁGNES
2023.03.07.
Közzétette az OECD a végleges számokat a 2021-es nyugdíjvagyonokról, ezekből többek között kiderül, hogy bár a világban nőtt a nyugdíjmegtakarítások értéke, ennek legnagyobb részét hét ország tudja magáénak. Nem meglepő módon azokban az országban a legmagasabb a nyugdíjpénztári részvétel, ahol kötelező beléptetéses rendszer működik, Magyarországon a munkaképes korú lakosság mindössze 18,6%-ának volt önkéntes nyugdíjpénztára 2021-ben. Ha a pénztári befizetéseket nézzük, Magyarország teljesít a le a legsiralmasabban az OECD-országok között. Az elmúlt években a nyugdíjhozamokban sem remekeltünk, igaz, 10 éves időtávon azért még mindig pozitív a nyugdíjra gyűjtők reálhozama itthon...
Szerző: ÁRGYELÁN ÁGNES
2023.03.07.
EGY SNI-S GYEREK AGRESSZÍV VOLT AZ ÓVODÁBAN, A SZÜLŐKET JELENTETTÉK FEL A GYERMEKVÉDELEMNÉL
TELEX
Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2023.03.07.
Egy ötéves, sajátos nevelési igényű (SNI) gyerek nem tudott beilleszkedni az óvodába, gyakran agresszív volt a csoporttársaival, ezért az intézmény a szülőket jelentette fel kiskorú veszélyeztetése miatt. A gyermekvédelem az óvoda mellé állt: gyermekvédelmi alapellátásba kerültek a szülők, ami fél év után véget ért, mert nem találtak semmi problémát. Egy igazságügyi pszichológus szakértő szerint nem egyedi esetről van szó, és meglepő, hogy a szülőket vonják felelősségre akkor, ha egy gyerek nem tud beilleszkedni, vagy a többiek nem tudják befogadni az adott közösségbe. Szerinte az eljárást folytató hatóság sokszor arra fókuszál, hogy a problémás gyerekektől megóvja a társadalmat.
Fanni ötéves, óvodás, sajátos nevelési igényű, Asperger-szindrómás, de integrált óvodába jár. Az óvoda szerint gond van a magatartásával: gyakran agresszívan viselkedik a csoporttársaival, több szülő panaszkodik az óvoda vezetésének, mert szerintük Fanni nem való a gyerekközösségbe. Fanni szülei erről a problémáról hónapokig nem tudnak, mert az óvoda vezetése csak utólag jelezte nekik, hogy gond van. Fanni apukája, Attila, nem érti, mi lehet a probléma, mert ő nem látja Fannit agresszívnak, igaz, akaratos kislánynak gondolja, de azt mondja, a gyereke nem szokott bántani másokat. Attila szerint amióta probléma van a lányával, az óvoda nem megfelelően bánik a gyerekével, folyamatosan diszkriminálják Fannit a viselkedése miatt: például nem örülnek neki, hogy ebédre ott marad az intézményben.
Ezért Attila panaszt tesz az óvoda vezetőjénél, majd a helyi gyermekjóléti szolgálathoz fordul tanácsért. Ott azt a választ kapja, hogy félreérti a helyzetet, az intézmények nagy részében ez történik, ezért azt javasolják neki, vigye át a gyerekét egy másik óvodába. Mivel Attila ezt elutasítja, az óvoda vezetése összehív egy szülői értekezletet, ahol a szülőkkel együtt úgy döntenek, Fanni azért viselkedik agresszívan, mert a szülei nem megfelelően bánnak vele. Az értekezlet végén arra jutnak, hogy az óvoda megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot, és feljelenti a szülőket kiskorú veszélyeztetése miatt. Attila szerint a gyermekvédelem az óvodát védi, és ő a következő hónapokban minden követ megmozgat, hogy bebizonyítsa: szülőként minden elvárhatót megtesznek a gyermekükért, és az ő lánya alkalmas arra, hogy integrált óvodába járjon. Szerinte az óvoda feladata lenne a gyerekek közti konfliktus megoldása.
Bár az eset egyedi, de a gyermekvédelmi rendszer és a szülők közti konfliktusok nem ritkák..
Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2023.03.07.
Fanni ötéves, óvodás, sajátos nevelési igényű, Asperger-szindrómás, de integrált óvodába jár. Az óvoda szerint gond van a magatartásával: gyakran agresszívan viselkedik a csoporttársaival, több szülő panaszkodik az óvoda vezetésének, mert szerintük Fanni nem való a gyerekközösségbe. Fanni szülei erről a problémáról hónapokig nem tudnak, mert az óvoda vezetése csak utólag jelezte nekik, hogy gond van. Fanni apukája, Attila, nem érti, mi lehet a probléma, mert ő nem látja Fannit agresszívnak, igaz, akaratos kislánynak gondolja, de azt mondja, a gyereke nem szokott bántani másokat. Attila szerint amióta probléma van a lányával, az óvoda nem megfelelően bánik a gyerekével, folyamatosan diszkriminálják Fannit a viselkedése miatt: például nem örülnek neki, hogy ebédre ott marad az intézményben.
Ezért Attila panaszt tesz az óvoda vezetőjénél, majd a helyi gyermekjóléti szolgálathoz fordul tanácsért. Ott azt a választ kapja, hogy félreérti a helyzetet, az intézmények nagy részében ez történik, ezért azt javasolják neki, vigye át a gyerekét egy másik óvodába. Mivel Attila ezt elutasítja, az óvoda vezetése összehív egy szülői értekezletet, ahol a szülőkkel együtt úgy döntenek, Fanni azért viselkedik agresszívan, mert a szülei nem megfelelően bánnak vele. Az értekezlet végén arra jutnak, hogy az óvoda megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot, és feljelenti a szülőket kiskorú veszélyeztetése miatt. Attila szerint a gyermekvédelem az óvodát védi, és ő a következő hónapokban minden követ megmozgat, hogy bebizonyítsa: szülőként minden elvárhatót megtesznek a gyermekükért, és az ő lánya alkalmas arra, hogy integrált óvodába járjon. Szerinte az óvoda feladata lenne a gyerekek közti konfliktus megoldása.
Bár az eset egyedi, de a gyermekvédelmi rendszer és a szülők közti konfliktusok nem ritkák..
AZ ILLIBERÁLIS DEMOKRÁCIÁKBAN, KÜLÖNÖSEN MAGYARORSZÁGON, NINCS HELYÜK AZ ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEKNEK
QUBIT
Szerző: LABANINO RAFAEL
2023.03.07.
A kelet-közép-európai illiberális kormányok tudatos stratégiát követnek az érdekegyeztetés kiüresítésével és a civilszervezetek kivéreztetésével. A magyar kormány most az orvosi kamarát szemelte ki, de hogyan küzdhetnek meg az érdekképviseleti szervezetek a hatalommal?
Az utóbbi napokban a Magyar Orvosi Kamara és a kormány konfliktusa ismét rávilágított arra, hogyan is gondolkodik a magyar kormány immár 13 éve az érdekegyeztetésről, érdekképviseleti szervezetekről, civilekről. A mostani események logikája ismerős lehet, hiszen a kormány általában semmilyen területen sem híve a terveit lassító társadalmi egyeztetésnek. De mennyire általános az érdekegyeztetés kiüresítése, a civilszervezetek elleni kormányzati támadások a régiónkban?
A Politics and Governance politikatudományi folyóirat legutóbbi, Michael Dobbins és általam szerkesztett 2023. januári különszáma a demokrácia leépítésének hatását vizsgálta az érdekegyeztetésre és a civiltársadalomra Kelet-Közép-Európában. Magyar, szlovén, holland és német érdekszervezeti, lobbizás-, civiltársadalom- és korrupciókutatók, politológusok és szociológusok vizsgálták az érdekegyeztetés és a civiltársadalom helyzetét hat országban (Csehország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Ukrajna és Szlovénia). Az alábbiakban ezen kutatások eredményeit foglalom össze.
(Terminológiai pontosítás: bár Magyarországon sokan akár ellentétes fogalmakként is használják az érdekszervezet (interest group) és civilszervezet elnevezéseket, ezek valójában a legtöbb esetben egy közös halmazt jelentenek. Természetesen vannak olyan civilszervezetek, amelyek nem tekinthetők érdekszervezetnek – legalábbis elsődleges feladatuk nem az érdekképviselet vagy egy bizonyos szakmai, jogi, szociális, világnézeti, vallási stb. ügy képviselete –, de minden egyesület, alapítvány, szakszervezet, ágazati szervezet, munkaadói szervezet, üzleti lobbiszervezet, sőt sok köztestületté nyilvánított kamara, szervezet is civilszervezet, így is vannak nyilvántartva.)...
Szerző: LABANINO RAFAEL
2023.03.07.
A Politics and Governance politikatudományi folyóirat legutóbbi, Michael Dobbins és általam szerkesztett 2023. januári különszáma a demokrácia leépítésének hatását vizsgálta az érdekegyeztetésre és a civiltársadalomra Kelet-Közép-Európában. Magyar, szlovén, holland és német érdekszervezeti, lobbizás-, civiltársadalom- és korrupciókutatók, politológusok és szociológusok vizsgálták az érdekegyeztetés és a civiltársadalom helyzetét hat országban (Csehország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Ukrajna és Szlovénia). Az alábbiakban ezen kutatások eredményeit foglalom össze.
(Terminológiai pontosítás: bár Magyarországon sokan akár ellentétes fogalmakként is használják az érdekszervezet (interest group) és civilszervezet elnevezéseket, ezek valójában a legtöbb esetben egy közös halmazt jelentenek. Természetesen vannak olyan civilszervezetek, amelyek nem tekinthetők érdekszervezetnek – legalábbis elsődleges feladatuk nem az érdekképviselet vagy egy bizonyos szakmai, jogi, szociális, világnézeti, vallási stb. ügy képviselete –, de minden egyesület, alapítvány, szakszervezet, ágazati szervezet, munkaadói szervezet, üzleti lobbiszervezet, sőt sok köztestületté nyilvánított kamara, szervezet is civilszervezet, így is vannak nyilvántartva.)...
“A MAGYAR KORMÁNY ELVÁRJA A TISZTELETET, AKÁR EGY GENGSZTER, AHELYETT, HOGY KIÉRDEMELNÉ AZT” – HUPPA-LAPSZEMLE
HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.03.07.
Ma találkozik a fideszes delegáció a svédekkel
A címben szereplő mondat a svéd Aftonbladet keddi vezércikkében olvasható. Ez az egyik legnagyobb napilap az északi országokban.
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.03.07.
A címben szereplő mondat a svéd Aftonbladet keddi vezércikkében olvasható. Ez az egyik legnagyobb napilap az északi országokban.
Az Európai Unióban nem a kormányok ellenőrzik a médiát, hanem fordítva
“Igen, Magyarország megszavazta a 10. szankciós csomagot, mint ahogy az előző kilencet is. Amit problémásnak tartunk, az az, hogy a magyar kormány utólag mindig elhatárolódik ezektől a döntésektől és intézkedésektől.”
“Igen, Magyarország megszavazta a 10. szankciós csomagot, mint ahogy az előző kilencet is. Amit problémásnak tartunk, az az, hogy a magyar kormány utólag mindig elhatárolódik ezektől a döntésektől és intézkedésektől.”
Megtekintette a miniszterelnök az Összhaderőnemi Műveleti Vezetési Irányító Központot
Jó kis név… És azt bírta mondani, hogy: “Mi, magyarok a béke mellett vagyunk, de szárazon kell tartani a puskaport“. Őszintén kíváncsiak vagyunk arra, hogy a mini.elnök véleménye szerint annak, akit megtámadnak, mi az isten a feladata.
Orbán emberei mellébeszélnek a főnök esetleges kijevi látogatásáról
“A magyar sajtó szinte már úgy tálalta Szijjártó Péter hétvégi kijelentését a miniszterelnök esetleges kijevi látogatásáról, mintha már ténylegesen a küszöbön állna a vizit. Pedig nem történt más, mint, hogy hangyányit módosult a kommunikációs nyelvezet.”
Jó kis név… És azt bírta mondani, hogy: “Mi, magyarok a béke mellett vagyunk, de szárazon kell tartani a puskaport“. Őszintén kíváncsiak vagyunk arra, hogy a mini.elnök véleménye szerint annak, akit megtámadnak, mi az isten a feladata.
Orbán emberei mellébeszélnek a főnök esetleges kijevi látogatásáról
“A magyar sajtó szinte már úgy tálalta Szijjártó Péter hétvégi kijelentését a miniszterelnök esetleges kijevi látogatásáról, mintha már ténylegesen a küszöbön állna a vizit. Pedig nem történt más, mint, hogy hangyányit módosult a kommunikációs nyelvezet.”
Rákosi beszédeihez hasonlították Szijjártó Péter felszólalását a Parlamentben
A külügyminiszter arról beszélt, hogy Európa háborús pszichózisban van, továbbá arra kérte a képviselőket, hogy váljanak „a globális békepárti többség részévé” és fogadják el azt a békepárti határozatot, amelyet a kormánypárti frakciók nyújtottak be az Országgyűlésnek.
A külügyminiszter arról beszélt, hogy Európa háborús pszichózisban van, továbbá arra kérte a képviselőket, hogy váljanak „a globális békepárti többség részévé” és fogadják el azt a békepárti határozatot, amelyet a kormánypárti frakciók nyújtottak be az Országgyűlésnek.
Szijjártó Péter: Béke
“Logikusan az ember azt gondolná, hogyha valamit kipróbáltak kilencszer és kilencszer vallottak kudarcot, akkor tizedszer nem futunk neki, de a brüsszeli logika mást diktál, kilenc sikertelen kísérlet után újabb szankciós csomag elfogadására került sor – mondta, nem téve hozzá, hogy az Orbán-kormány ismét megszavazta azt.”
Váratlanul bécsi lett az orosz cég, amelynek csaknem hétmilliárd forint támogatást ad a magyar kormány
Nem tudni, hogy az új céget tulajdonló Margarita Szagalnak, illetve a régi, orosz cég elnökének, Alekszej Szagalnak csak véletlenül ugyanaz-e a családneve. Mindenestre Jelena Szagal, Alekszej felesége Putyin pártjának és az orosz törvényhozásnak a tagjaként egyike volt azoknak, akik az orosz politikusok és milliárdosok közül 2013 után magyar állampolgársághoz jutottak letelepedési kötvénnyel.
“Logikusan az ember azt gondolná, hogyha valamit kipróbáltak kilencszer és kilencszer vallottak kudarcot, akkor tizedszer nem futunk neki, de a brüsszeli logika mást diktál, kilenc sikertelen kísérlet után újabb szankciós csomag elfogadására került sor – mondta, nem téve hozzá, hogy az Orbán-kormány ismét megszavazta azt.”
Váratlanul bécsi lett az orosz cég, amelynek csaknem hétmilliárd forint támogatást ad a magyar kormány
Nem tudni, hogy az új céget tulajdonló Margarita Szagalnak, illetve a régi, orosz cég elnökének, Alekszej Szagalnak csak véletlenül ugyanaz-e a családneve. Mindenestre Jelena Szagal, Alekszej felesége Putyin pártjának és az orosz törvényhozásnak a tagjaként egyike volt azoknak, akik az orosz politikusok és milliárdosok közül 2013 után magyar állampolgársághoz jutottak letelepedési kötvénnyel.
Semjén törvénymódosítására hivatkozva 9 milliárd forintnyi ingatlant nyúlnának le az egyházak Újbudától
Ezek az intézmények korábban soha nem voltak egyházi tulajdonban.
Ezek az intézmények korábban soha nem voltak egyházi tulajdonban.
Másodjára is leszavazta a Fidesz, hogy a parlament vizsgálja Varga Judit szerepét a Schadl-Völner-ügyben
“Kikre gondolt Völner Pál, amikor azt mondta az egyik kiszivárgott hangfelvételen, hogy a vallomásától „meginoghat” pár ember széke? Mit jelent, ami Varga Juditról, illetve a 60-70 országgyűlési képviselőről elhangzik a lehallgatott telefonbeszélgetésekben?”
Soha nem tudjuk meg. Hacsak…
“Kikre gondolt Völner Pál, amikor azt mondta az egyik kiszivárgott hangfelvételen, hogy a vallomásától „meginoghat” pár ember széke? Mit jelent, ami Varga Juditról, illetve a 60-70 országgyűlési képviselőről elhangzik a lehallgatott telefonbeszélgetésekben?”
Soha nem tudjuk meg. Hacsak…
Schadl György sofőrje is árverésen szerzett meg egy házat
A 40,5 milliós ingatlanért csak 24,5 milliót kellett fizetnie.
A 40,5 milliós ingatlanért csak 24,5 milliót kellett fizetnie.
Völner Pál utódja sem akárkinek a lakásában alszik
Erős Gábor választása éppen a volt kollégája, Sasvári Viktor cégének lakására esett, amikor budapesti ingatlant keresett magának. 345 440 forintot fizet – az 51 négyzetméteres kecóért. Amúgy nem kéne nekik lakástámogatást adni: vegyen az állam egy munkásszállót vagy panziót, és ott aludjanak. Egyből ki is derülne hányan és hány éjszakát töltenek Budapesten.
Erős Gábor választása éppen a volt kollégája, Sasvári Viktor cégének lakására esett, amikor budapesti ingatlant keresett magának. 345 440 forintot fizet – az 51 négyzetméteres kecóért. Amúgy nem kéne nekik lakástámogatást adni: vegyen az állam egy munkásszállót vagy panziót, és ott aludjanak. Egyből ki is derülne hányan és hány éjszakát töltenek Budapesten.
Februártól fejenként napi 1500 forintot költhetnek a gyermekotthonok étkezésre
Több forrás szerint nem az alacsony étkezési keret a legnagyobb probléma ezekben az intézményekben. Pedig nekünk annak tűnt
Több forrás szerint nem az alacsony étkezési keret a legnagyobb probléma ezekben az intézményekben. Pedig nekünk annak tűnt
Egyetlen gyermekorvosi ügyeleti pont lesz egész Borsodban
Plusz (mínusz): az előzetes tervek szerint Borsod-Abaúj-Zemplénben 14 településen (közöttük városokban is) megszűnne az eddigi háziorvosi ügyelet.
Plusz (mínusz): az előzetes tervek szerint Borsod-Abaúj-Zemplénben 14 településen (közöttük városokban is) megszűnne az eddigi háziorvosi ügyelet.
Eddig 12 ezer MOK-tag jelezte a maradását
A MOK tagsága körülbelül 42 ezer aktív orvosból és nagyjából 8 ezer nem aktívból áll.
A MOK tagsága körülbelül 42 ezer aktív orvosból és nagyjából 8 ezer nem aktívból áll.
Menesztették a Magyarságkutató Intézet főigazgatóját
Állítólag a hatalmi harcok már tavaly novemberben megkezdődtek, amikor Kásler tiszteletbeli elnökként visszatért az általa alapított szervezethez.
Állítólag a hatalmi harcok már tavaly novemberben megkezdődtek, amikor Kásler tiszteletbeli elnökként visszatért az általa alapított szervezethez.
Távozik a Budapest Airport vezérigazgatója
Augusztustól a Calgary Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Calgary Airport Authority elnök-vezérigazgatói posztját tölti be Kanadában. Megértjük.
Augusztustól a Calgary Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Calgary Airport Authority elnök-vezérigazgatói posztját tölti be Kanadában. Megértjük.
Indiai nőket toboroznak Magyarországra kamionsofőrnek
1800 eurónak, azaz mintegy 680 ezer forintnak megfelelő bért kaphatnak, akiket felvesznek a munkára.
1800 eurónak, azaz mintegy 680 ezer forintnak megfelelő bért kaphatnak, akiket felvesznek a munkára.
Megvan, ki lesz Erdogan kihívója a török elnökválasztáson
Nyugodjék békében…
Nyugodjék békében…
„AZ ÚJ PEDAGÓGUS STÁTUSZTÖRVÉNY EGYFAJTA BOSSZÚ, VÁLASZUL A TILTAKOZÓ AKCIÓKRA, SZTRÁJKRA, ISKOLAI POLGÁRI ENGEDETLENSÉGRE”
NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2023.03.06.
...Mint a Népszava megírta, a múlt héten közzétett jogszabálytervezetek szerint a BM a tantestületek szakmai önállóságát is korlátozná, nem dönthetnének például saját iskolájuk pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, az éves munkatervekről sem. Ugyanakkor az új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyal a pedagógusok azért járnak jól a szaktárca szerint, mert a bérezésnél nem az életkort, szolgálati időt veszik majd figyelembe, hanem a teljesítmény, így gyorsabban lehet előre haladni az életpályán. Ehhez egy sávos bérrendszert is bevezetnének, például egy Pedagógus I. kategóriában dolgozó tanár fizetése bruttó 410 ezer forinttól 1 millió 65 ezer forintig terjedhet, a teljesítményétől függően.
A PSZ alelnöke rámutatott: a sávos bérezés nagyban függ majd a tankerületi központok költségvetésétől is, így Totyik Tamás szerint valószínűbb, hogy a pedagógusok többsége a törvényben meghatározott minimális, vagy ahhoz közeli összeget fog kapni. Emellett az érdekvédő arra is felhívta a figyelmet, bármilyen bérrendezést is tervez a kormány, ahhoz egyáltalán nem lett volna szükség a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére, az új státusztörvény célja egyértelműen a munkavállalói jogok korlátozása:
a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony sokkal gyengébb jogi védelmet nyújt, mint a közalkalmazotti törvény, az elbocsátások is egyszerűbbé válhatnak.
Ebbe az irányba mutatnak a törvénytervezet következő elemei:
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2023.03.06.
a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony sokkal gyengébb jogi védelmet nyújt, mint a közalkalmazotti törvény, az elbocsátások is egyszerűbbé válhatnak.
Ebbe az irányba mutatnak a törvénytervezet következő elemei:
- A felmentési idő maximum nyolc hónapról hatvan napra csökken;
- Négy hónapról hat hónapra emelkedik a próbaidő időszaka, ami alatt indoklás nélkül el lehet bocsátani a munkavállalót;
- A pedagógusok ellen indítható fegyelmi eljárás és fegyelmi büntetés újraszabályozása: eljárás indítható, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyból eredő kötelességeit szándékosan vagy “súlyos gondatlansággal” megszegi (ilyen lehet akár a polgári engedetlenségi akció is – a szerk). Fegyelmi büntetés fokozatai: megrovás, havi illetmény hat hónapra szóló, legfeljebb 20 százalékos csökkentése, vezetői megbízás visszavonása, elbocsátás.
- Új, részletes szabályok a csoportos létszámleépítés feltételeiről, megtervezéséről, végrehajtásáról...
ZSAROLÓK ÉS MEGZSAROLTAK
REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.03.07.
Mint az ismeretes, a Hende Csaba vezette Fidesz különítmény ma Helsinkibe érkezik annak ellenére, hogy a vendéglátók már jó előre kijelentették, nincsen velük tárgyalnivalójuk. Hacsak nem az időjárásról, Vejnemöjnen hárfájáról vagy a nyelvrokonság kérdéseiről akarnak diskurálni, mert a NATO csatlakozásról ők nem fognak. Mégpedig, lévén, pártküldöttségnek tekintik azt, amit a Fidesz delegál, nem a magyar parlament csapatának, amiből viszont az látszik, a finnek nincsenek tisztában a magyar parlamenti viszonyokkal, amelyben az úgynevezett ellenzéknek az ég egy világon semmilyen szava és szerepe nincs.
Nem mintha az ilyen Hende féléknek olyan sok volna, akik csettintésre működnek, ilyképp, akik ma Helsinkiben képviselik elveszett hazánkat, dróton rángatott figurák csupán. De ma ez a legkevesebb. Annak ellenére azonban, hogy ez a meghatározatlan állagú csoport ma megérkezik oda, ahol nem várják őket szívesen, mégis mennek, mert követelőzni szeretnének a finnektől azzal, ne mondjanak már annyi csúnyát a magyar fasiszta rezsimről, cserébe ők pedig megszavazzák az északiak NATO csatlakozását. Ez a metódus színtiszta zsarolás, ilyképp, ha eddig nem tudtuk volna, most már igen, hogy a Fidesz miért is indult Helsinkibe.
Aztán majd Stockholmba is. Igen ám, de mindeközben itthon akkora tutulás van Bayer tagkönyv vezérletével, mint már régen nem volt. Csattognak a fogak, fröcsög a nyál, és elnyújtott üvöltések hallatszanak az Unió rohadt anyját emlegetve, és a pokolra kívánva az összes libsibolsit, akik Bayer előadásában túltesznek a hajdani szovjeten. Az oroszok csak ministránsfiúk ezekhez képest – üvöltik -, de ez a tagkönyv nyomora, ha így látja a kajla világot, ami pedig egészen másképpen van. Az ok és az indok a tamtamra most az épp, hogy az Európai Bizottság újólag a középső ujját mutatta a pénzért ácsingózó söpredéknek.
Mégpedig akként, kijelentette, nem elég az, ha a miniszterek, államtitkárok eltakarodnak az egyetemi kuratóriumokból. A pénzért azt is elvárják, hogy köztisztviselők és pártkatonák se legyenek ott. Az igény jogos, és azt is mutatja, az EB – ha nem is teljesen – tisztában van a magyar társadalom és benne a Fidesz működésével, hogy ezek ott vannak minden kilométerkőnél, minden sarokban és már az odvas fogak mélyén is. Az EB ezzel nem egyebet, mint legalább ezen a területen demokráciaminimumot vár el, de ez annyira fáj a maffiának, hogy bevetették a nagyágyút – aki maximum egy tarack -, magát a tagkönyvet is.
De Bayer ordíthat, amit akar, az EB-nek ő csak egy fába szorult féreg jelentőségével bír, mint ahogyan a finneknek is csak seggdugaszként jelenik meg az érkező Fidesz őrs élén a gukkeros Hendével. Megállapíthatjuk, hogy ide jutottak, de ettől nekünk nem lesz jobb, és az is kitetszik, a Fidesz sem fog ettől megváltozni, mert képtelen rá. Például Hollik professzor is beszállt a kórusba, aki az orvosi kamarát vádolta szintén aljas zsarolással, aminek a valósághoz az ég egy világon semmi köze nincsen, de ezzel indokolta a kiherélésüket. Csak ezzel az a baj, hogy a finnek ilyesmik miatt mondanak olyanokat a Fideszre, ami nekik fáj...
Szerző: Rezeda
2023.03.07.
Nem mintha az ilyen Hende féléknek olyan sok volna, akik csettintésre működnek, ilyképp, akik ma Helsinkiben képviselik elveszett hazánkat, dróton rángatott figurák csupán. De ma ez a legkevesebb. Annak ellenére azonban, hogy ez a meghatározatlan állagú csoport ma megérkezik oda, ahol nem várják őket szívesen, mégis mennek, mert követelőzni szeretnének a finnektől azzal, ne mondjanak már annyi csúnyát a magyar fasiszta rezsimről, cserébe ők pedig megszavazzák az északiak NATO csatlakozását. Ez a metódus színtiszta zsarolás, ilyképp, ha eddig nem tudtuk volna, most már igen, hogy a Fidesz miért is indult Helsinkibe.
Aztán majd Stockholmba is. Igen ám, de mindeközben itthon akkora tutulás van Bayer tagkönyv vezérletével, mint már régen nem volt. Csattognak a fogak, fröcsög a nyál, és elnyújtott üvöltések hallatszanak az Unió rohadt anyját emlegetve, és a pokolra kívánva az összes libsibolsit, akik Bayer előadásában túltesznek a hajdani szovjeten. Az oroszok csak ministránsfiúk ezekhez képest – üvöltik -, de ez a tagkönyv nyomora, ha így látja a kajla világot, ami pedig egészen másképpen van. Az ok és az indok a tamtamra most az épp, hogy az Európai Bizottság újólag a középső ujját mutatta a pénzért ácsingózó söpredéknek.
Mégpedig akként, kijelentette, nem elég az, ha a miniszterek, államtitkárok eltakarodnak az egyetemi kuratóriumokból. A pénzért azt is elvárják, hogy köztisztviselők és pártkatonák se legyenek ott. Az igény jogos, és azt is mutatja, az EB – ha nem is teljesen – tisztában van a magyar társadalom és benne a Fidesz működésével, hogy ezek ott vannak minden kilométerkőnél, minden sarokban és már az odvas fogak mélyén is. Az EB ezzel nem egyebet, mint legalább ezen a területen demokráciaminimumot vár el, de ez annyira fáj a maffiának, hogy bevetették a nagyágyút – aki maximum egy tarack -, magát a tagkönyvet is.
De Bayer ordíthat, amit akar, az EB-nek ő csak egy fába szorult féreg jelentőségével bír, mint ahogyan a finneknek is csak seggdugaszként jelenik meg az érkező Fidesz őrs élén a gukkeros Hendével. Megállapíthatjuk, hogy ide jutottak, de ettől nekünk nem lesz jobb, és az is kitetszik, a Fidesz sem fog ettől megváltozni, mert képtelen rá. Például Hollik professzor is beszállt a kórusba, aki az orvosi kamarát vádolta szintén aljas zsarolással, aminek a valósághoz az ég egy világon semmi köze nincsen, de ezzel indokolta a kiherélésüket. Csak ezzel az a baj, hogy a finnek ilyesmik miatt mondanak olyanokat a Fideszre, ami nekik fáj...
HÉT ÉVE SZABOTÁLJA A KORMÁNY A DIGITÁLIS OKTATÁS REFORMJÁT
HVG360
Szerző: BALLA ISTVÁN
2023.03.07.
A netadó elleni felháborodás hívta életre az elmúlt 13 év leginkább előremutató oktatási reformtervét, de az azóta is csak írott malaszt. A kormány 2016-ban elfogadott Digitális Oktatási Stratégiájából szinte semmi nem valósult meg. Ez különösen fájón mutatkozott meg a Covid idején, és a helyzet ma sem jobb.
„2020-ra befejeződik a teljes magyar oktatási rendszer digitális átalakítása. Minden tanárnak és oktatónak lehetősége lesz döntő részben ingyenes kompetenciafejlesztésre, az állampolgároknak az alapvető digitális tudás elsajátítására, a kis- és középvállalkozások tulajdonosainak, vezetőinek pedig a cégük érdekében elsajátítandó digitális tudás megszerzésére” – jelentette ki 2016 nyarán Deutsch Tamás, akit előző évben nevezett ki Orbán Viktor a „Digitális Jólét Program összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztossá”.
Mindez már olyan régen volt, hogy talán érdemes felidézni: az Orbán-kormány 2014-ben meg akarta adóztatni az internetes adatforgalmat, ami óriási felháborodást keltett, 2010 óta nem látott nagyságú tüntetéseken adtak hangot az emberek a felháborodásuknak. Annyira, hogy szinte példátlan módon, Orbán Viktor kihátrált az ügy mögül.
Ezt a kihátrálást Orbán mindig valamilyen előremeneküléssel, trükkök sokaságával leplezi, például nemzeti konzultációt hirdetett az internetről és a digitális fejlesztésekről, ezt követte 2015-ben a már említett Digitális Jólét Program (DJP) meghirdetése Deutsch Tamással az élen.
A hangzatos terv több alprogramból állt, az egyik volt ezek közül a Digitális Oktatási Stratégia (DOS), amit a kormány 2016 októberében el is fogadott...
Szerző: BALLA ISTVÁN
2023.03.07.
„2020-ra befejeződik a teljes magyar oktatási rendszer digitális átalakítása. Minden tanárnak és oktatónak lehetősége lesz döntő részben ingyenes kompetenciafejlesztésre, az állampolgároknak az alapvető digitális tudás elsajátítására, a kis- és középvállalkozások tulajdonosainak, vezetőinek pedig a cégük érdekében elsajátítandó digitális tudás megszerzésére” – jelentette ki 2016 nyarán Deutsch Tamás, akit előző évben nevezett ki Orbán Viktor a „Digitális Jólét Program összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztossá”.
Mindez már olyan régen volt, hogy talán érdemes felidézni: az Orbán-kormány 2014-ben meg akarta adóztatni az internetes adatforgalmat, ami óriási felháborodást keltett, 2010 óta nem látott nagyságú tüntetéseken adtak hangot az emberek a felháborodásuknak. Annyira, hogy szinte példátlan módon, Orbán Viktor kihátrált az ügy mögül.
Ezt a kihátrálást Orbán mindig valamilyen előremeneküléssel, trükkök sokaságával leplezi, például nemzeti konzultációt hirdetett az internetről és a digitális fejlesztésekről, ezt követte 2015-ben a már említett Digitális Jólét Program (DJP) meghirdetése Deutsch Tamással az élen.
A hangzatos terv több alprogramból állt, az egyik volt ezek közül a Digitális Oktatási Stratégia (DOS), amit a kormány 2016 októberében el is fogadott...
POLÓNYI: A DIKTÁTUMOK ELRIASZTJÁK AZ EMBEREKET A TANÁRI PÁLYÁTÓL
KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2023.03.06.
A kormány megszüntetné a pedagógusok közalkalmazotti státuszát és a tantestületek jogait is visszavágná. Ez megint csak a tanárok megrendszabályozása és a közösségek jogainak elvétele - mondta Polónyi István oktatáskutató a Reggeli gyorsban. A gazdagabbak és a politikai elit magániskolákba vagy külföldre járatja a gyerekeit, a többiekre meg maximum majd a takarítónő felügyel.
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2023.03.06.
Január végén kiderült, hogy a kormány át akarja alakítani a pedagógusok jogviszonyát, amivel a szakszervezetek szerint több munkavállalói jogot is elveszíthetnek. A múlt héten megjelent törvénytervezet igazolta a félelmeket: a kormány megszüntetné a tanárok közalkalmazotti státuszát, és új státuszt, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt vezetik be.
Eddig ilyen nem létezett, tehát bizonytalan, hogy pontosan mit is takar és hogy milyen szabályok vonatkoznak rá. "Attól tartok, hogy a Munka Törvénykönyve szerinti foglalkoztatáshoz fog hasonlítani, a célja pedig egyértelműen a pedagógusok megregulázása" – mondta Polónyi István oktatáskutató a Reggeli gyorsban.
Ez az irány nem újdonság: "a kormány teljesen szétverte a közalkalmazotti foglalkoztatást", korábban 450 ezer ember tartozott ide, mostanra már csak pár tízezer maradt. Mindent kiszerveztek: 2020-ban a szakképzést és a kultúrát, 2021-ben a kutatókat. Nemrég az egészségügyet. Mára csak az óvodapedagógusok és önkormányzati dolgozók maradtak közalkalmazottak – mondta a szakember.
Ugyanakkor a pedagógusok közfeladatot látnak el, aminek minden mozzanatát az állam szabályozza. A kormány mégis megpróbál úgy machinálni, hogy a tanárokra egy munkaerőpiac-szerű teljesítményértékelésen alapuló foglalkoztatást kényszerítsen rá - mondta Polónyi.
Korábban "az életpályamodell – Hoffmann Rózsáék csodaszere – megbukott". Akkor is többlépcsőssé és teljesítményértékelés-alapúvá próbálták tenni a rendszert, és most is ugyanezt a csodaszert találták ki. Akkor a GDP 1,5 százalékát vonták ki az oktatásból, azzal, hogy abból lesz pénz az életpályamodellre, majd egy egyszeri béremelés után már nem követték az inflációt – emlékeztetett a kutató.
A friss törvénytervezet a tantestületek jogköreit is csorbítaná: ezentúl csak az igazgató vagy a fenntartó dönthetne olyan kérdésekben is, mint az SZMSZ módosítása, a pedagógiai programok vagy a tanulók fegyelmi ügyei. Ez a fajta fentről irányítás, hogy minden döntést kivesznek a közösségek kezéből szintén nem újdonság. "Nézzük csak meg az alapítványosított egyetemeket" - mondta Polónyi, aki szerint lassan elnéptelenedik a pedagógusi pálya, különösen a természettudományi szakok, mivel alig jelentkeznek hallgatók.
"A kívülről a rendszerre erőltetett diktatórikus foglalkoztatás teljesen elriasztja az embereket ettől a pályától" – véli az oktatáskutató.
Érezhető, hogy a kormány nem fél a pedagógusoktól, nem keres kompromisszumot, miközben a gyerekek megsínylik a dolgot. Polarizálódik a rendszer, a felső középosztály külföldre, vagy jól finanszírozott egyházi iskolákba, a politikusok tandíjas magániskolákba járatják a gyerekeiket. A többiekre meg maximum vigyáz majd a takarítónő – mondta Polónyi.