MÁR A NER-GYALOGOK IS LUXUSÓRÁBAN LUXUSHOTELEZNEK, LUXUSVACSIZNAK A GYEREKSPORTRA SZÁNT TAO-PÉNZBŐL

HÁROMHARMAD / 24.HU
Műsorvezető: NAGY JÓZSEF
2023.03.03.

Miért hiszik, hogy ez így rendben van? Egyedi eset a Budapest II. kerületében történt arcátlanság, vagy már normává szilárdult a zsiványtempó? Nagy Gergely Miklós, Pető Péter, valamint Nagy József ezzel a témával tölti ki a mai Háromharmad zömét, aztán a finisben kicsit orvoskamaráznak is terápiás céllal.

ITT NÉZHETŐ MEG 

Mázsár Tamás: 25 milliós Mercedes, méregdrága karórák, luxusutak – közpénzből élt nagy lábon az utánpótlássportért felelős önkormányzati cég vezetője

"ORBÁN EGYRE INKÁBB ÉPÍTI FEL AZ UNIÓTÓL VALÓ FOKOZATOS ELTÁVOLODÁST." - HETES STÚDIÓ A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Műsorvezető: HARDY MIHÁLY
2023.03.04.

A Hetes Stúdió március 4-i adásában Hardy Mihály Bolgár Györggyel, Dési Andrással, a volt Népszabadság főmunkatársával, külföldi tudósítóval, valamint Batka Zoltánnal, a Népszava munkatársával beszélte meg a hét legfontosabb hazai és nemzetközi eseményeit.

ITT NÉZHETŐ MEG

PASARÉTI TELEKBIZNISSZEL ORVOSOLNÁ A PÉNZHIÁNYT AZ AGRÁR- ÉS ÉLETTUDOMÁNYI EGYETEM

QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2023.03.03.

Bajban van a gödöllői központú Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), ami a két évvel ezelőtti összevonásokkal az ország legnagyobb felsőoktatási intézményévé vált.

Legalábbis erről tanúskodik az a Qubithez eljutott rektori utasítás, amely szerint ha a létszámleépítés nem történne meg, „az egyetem működése kerülne veszélybe”. Az intézkedés minden campust érint, de sehol sem haladja meg a 10 százalékos mértéket, ezért nem számít csoportosnak. A munkáltató által kezdeményezett, de közös megegyezésen alapuló felmondásokat március 9-ig kell rendezni. A rektori utasítás a pandémiára, az orosz-ukrán konfliktusra és az energiaárak drasztikus emelkedésére hivatkozik, amelyek folyományaként az intézménynek idén több milliárd forinttal többet kell fizetnie az áramért, mint tavaly.

A 2021. február 1-től alapítványi formában működő, a felsőoktatási törvény 2020-as módosításával a Kaposvári Egyetemet, az Eszterházy Károly Egyetem gyöngyösi Károly Róbert karát, valamint a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon karát is magába olvasztó gigaintézmény már 2022 második felében csökkentette a dologi kiadásokat – épületeket zárt be, alacsonyabbra vette a hőfokot –, de, mint az a rektori utasításban olvasható, ez nem volt elég a pénzügyi egyensúly fenntartásához...

...Budai telkek

A MATE alapítását lehetővé tevő jogszabály komoly ingatlanvagyonnal stafírozta ki az intézményt. A Qubit korábban megírta, hogy az egykori Kertészeti Egyetem Villányi úti bázisának hasznosítása, a jelenleg Budai Campus néven jegyzett terület részbeni vagy teljes értékesítése már az eredeti tervekben is szerepelt. Információink szerint a Gellért-hegy déli lábánál található 8,5 hektáros, a Budai Arborétumot is magában foglaló ingatlan „kiürítése” 2025-re halasztódott, az értékesítés előkészítése pedig 2027 előtt nem kezdődhet meg.

A MATE azonban 2021-ben ingyen megkapta a budapesti 12184-es helyrajzi számú, a II. kerületi Hermann Ottó út 15. szám alatt található „kivett kutatóintézet” 31 800 négyzetméteres épületkomplexumát, valamint a hozzá tartozó értékes pasaréti telket. Jelenleg itt működik a Magyar Tudományos Akadémia kötelekéből az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) alá szervezett két kutatóhely is: az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézete (TAKI), valamint a Növényvédelmi Intézete (NÖVI) is.

A Qubit információi szerint tavaly a MATE rektora mint a telek tulajdonosa ultimátumot adott az ELKH-nak: vagy fizetnek 2021 januárjától visszamenőlegesen havonta megközelítőleg 20 millió forintos bérleti díjat, vagy elköltöznek, illetve az is felmerült, hogy önálló kutatóhelyi státuszukat feladva integrálódnak a gigaegyetembe...

ITT OLVASHATÓ

KIBELEZTE A KORMÁNY AZ ORVOSI KAMARÁT, NEMZETI TÜZÉPEK ÉS FAISKOLÁK JÖHETNEK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2023.03.03.

Telex: Novák Katalin aláírta, már ki is hirdették az orvosi kamarát kibelező törvényt

Megjelent a szerda esti Magyar Közlönyben az a jogszabály, amit a parlament fideszes többsége azért szavazott meg, hogy ezzel elbánjon a Magyar Orvosi Kamarával (MOK), miután a MOK tiltakozott az orvosi ügyeleti rendszer átalakítása ellen, és azt szerette volna, ha a kormány egyezteti egészségügyi reformterveit az orvostársadalommal, és javaslatainak kialakításába bevonja a szakmai szervezeteket is. Az Orbán-kormány ezt elképesztő arcátlanságnak tartotta, ezért törvényben vették el a MOK bizonyos jogait, és megszüntették a kötelező kamarai tagságot is az orvosok körében. Magyarország talán legutolsó, a kormány akaratával szembeni ellenállásra is képes érdekképviseleti szervezetét lényegében három nap alatt zsigerelték ki.

24.hu: 25 milliós Mercedes, méregdrága karórák, luxusutak – közpénzből élt nagy lábon az utánpótlássportért felelős önkormányzati cég vezetője

Elképesztő kiadásokra mutat rá az a lap birtokába jutott, a II. kerületi Sport és Szabadidősport Nonprofit Kft. által megrendelt független könyvvizsgálói jelentés, amely az utánpótlásportért felelős önkormányzati cég 2016. január 1. és 2020. december 31. közötti gazdálkodásával kapcsolatban készült tavaly. A kft. nagyjából húsz gyerek utánpótlásneveléséért felel, és az említett időszakban Becsey Péter, az OSC-Újbuda sportigazgatója vezette. Őrsi Gergely MSZP-s polgármester korábban a jéghegy csúcsát már bemutatta, számításaik szerint 450 millió forint közpénzt költött el a II. kerületi önkormányzat cége az előző vezetés idején utazásokra, hotelszámlákra és méregdrága luxuscikkekre. A luxustárgyak egy részét összetörve juttatták vissza a cégnek.

444: Tiborcz István borházat vett Tokaj-hegyalján

A miniszterelnök vejéhez tartozó BDPST Group csütörtökön megszerezte a Patricius Borház Zrt. 100 százalékos tulajdonát, közölte a cég az oldalán. A környéken már Tiborczék üzemeltetik az ötcsillagos Andrássy Kúria & Spa hotelt és annak lokális és regionális ételekre specializálódott éttermét, a Bobajkát. A cég közleménye szerint a tranzakcióhoz tartozik a Patricius Borházat körülvevő termőterületek megvétele is.

K-Monitor: Hegyeken, sivatagokon át rögös út vezet a közérdekű adatokig az EU-nak ígért új portálon

A törvény szerint február 28. éjfélig kell a költségvetési szerveknek teljesíteniük az első kéthavi közzétételüket a tavaly november 29. óta kötött szerződéseikről a kormány új közpénzes adatbázisban. A korrupcióellenes szervezet kipróbálta az oldalt, ami lesújtóan rossz lett. Mészáros Lőrinc szerződéseit továbbra se fogjuk tudni kilistázni, de nézegethetünk pálmafákat, gyalogátkelőket és motorcsónakokat a feladványokkal telepakolt honlapon. Az oldal bárki számára jól illusztrálja a kormány antikorrupciós vállalásainak a komolyságát, hitelességét, anélkül, hogy el kelljen mélyedni a büntetőeljárási törvény vagy bírói függetlenség körül zajló jogi csűrés-csavarások világában. A közadat-nyilvántartás a pénzégetésen túl jelenlegi formájában teljesen értelmetlen, ráadásul semmi újat nem nyújt az adatgazdák saját honlapján való közzétételen túl, sőt, adott esetben még nehezebbé is teszi az információk megtalálását.

Hvg.hu: Nemzeti tüzépek után nemzeti faiskolákat is akar a kormány

Március 1-jén megjelent az építészeti törvény koncepciója, amely a nemzeti tüzépek mellett Nemzeti Faiskolákat is létrehozna. Szakmai tervek szerint az állami és önkormányzati beruházásokhoz, fásításokhoz szükséges magyar nevelésű növényeket szolgáltatná egy nagy állami integrátor. A piaci szereplők exportra szánt építőanyagaira az államnak elővásárlási joga lenne a törvény értelmében, az így felvásárolt készleteket a nemzeti tüzépeken árusítanák. Arról azonban nem rendelkezik a tervezet, hogy a nemzeti faiskolákba honnan és milyen formában kerülnének be a „faiskolai termékek”-ként hivatkozott növényi alapanyagok.

ITT OLVASHATÓ

MÁR 2021-BEN MEGPECSÉTELŐDÖTT A POSTAI DOLGOZÓK SORSA

MÉRCE
Szerző: LEHOCZKI NOÉMI
2023.03.04.

Már 2020-ban sem volt egyszerű élete a postai dolgozóknak. Három éve is a négy postás szakszervezet összefogásával és utcai demonstrációval tudták csak kikényszeríteni a 8 százalékos béremelést, ami éppen nyolccal volt több, mint a munkáltató eredeti ajánlata. De ezzel az engedménnyel sem lehetett minden dolgozó elégedett – sokuk szerint a szakszervezeti eredmény eltörpült amellett, hogy számos alkalmazott többéves munkaviszony ellenére is csak garantált bérminimum körüli összeget keres, és hogy a bérekkel együtt növelték a munkaterheket is, miközben csökkentették a bérpótlékokat.

A válság alatt ismét kiéleződött a helyzet. Tavaly novemberben 366 postahelyet zártak be a dolgozók és önkormányzatok figyelmeztetése nélkül, most kedden pedig 1200 dolgozó elbocsátását jelentette be a Posta, amelynek híréről a Kézbesítők Szakszervezetének elnöke, Tusz Ferenc először nem a munkáltatótól, hanem a Mércétől értesült. A maradó dolgozóknak eközben azzal kell szembesülniük, hogy az infláció miatt rohamosan csökken bérük reálértéke, amit a Posta és a szakszervezetek közti bérmegállapodás szinte egyáltalán nem kompenzál...

ITT OLVASHATÓ

KETTÉSZAKADT VILÁG - KIÁLLÍTÁS L. RITÓK NÓRA GRAFIKÁIBÓL

FACEBOOK
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2023.03.03.

Régen csak fekete-fehérek voltak a grafikáim. Ebben az időben rengeteg újságrajzot is készítettem, könyveket illusztráltam. Aztán színesedtek a rajzaim, és el is hagytam a fekete-fehéret.

Amikor a Kettészakad világ c. könyvhöz elkezdtem újra, nagyon különleges érzés volt. Valahogy ez a technika nagyon tiszta...nem hagyja, hogy túlbeszéljük a dolgokat. Kevéssel mond sokat.

Azóta újra rajzolok ezzel a technikával is. És persze színesben is.

Ezekről, és arról, hogy miért fontos nekem a rajzolás, és még sok másról beszélgetünk holnap Kele Fodor Ákossal a Tea Kiadó eseményén.

Szeretettel várunk mindenkit, akit érdekel, és aki ráér...
https://www.facebook.com/events/549589923801075

ITT OLVASHATÓ

A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS CSAK A PEDAGÓGUSOK ÖNKIZSÁKMÁNYOLÁSÁT NÖVELI

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.03.04.

Miután a Belügyminisztérium kiküldte a pedagógusértékelési rendszer koncepcióját az iskoláknak, hamarosan kérdőíves felmérést indít a pedagógusok körében, hogy elmondhassák véleményüket arról az új, várhatóan az idén szeptembertől bevezetendő értékelési rendszerről, amellyel a tanárok teljesítményét vizsgálnák. A PSZ is saját felmérést indított, hogy megismerhesse a pedagógusok véleményét. Azt, hogy maguk az érintettek mit gondolnak, még nem sok bejegyzésből tudhatjuk. Azt viszont már igen, hogy a szakszervezetek és a szakemberek szerint a kormány teljesítményértékelési koncepciója egy elavult, XIX. századi, büntető-jutalmazó módszerre épít, amivel még nagyobb önkizsákmányolásra akarják kényszeríteni a pedagógusokat.

A Belügyminisztériumtól szerdán kipostázott pedagógusértékelési rendszer koncepciójából kiderül, a tanárok teljesítményének értékelésekor tíz szempontot vesznek figyelembe, ezekért pontokat lehet kapni. Az összegyűjtött pontok alapján állapíthatják meg, hogy átlagos, átlag alatti, esetleg átlag feletti teljesítményt nyújt munkájában az érintett. Az értékelés többek közt az alábbi szempontok szerint zajlik:

• A pedagógus által tanított tanulók érdemjegyeinek alakulása az előző évhez és az intézményi átlaghoz viszonyítva.

• A továbbtanulási eredményesség alakulása az intézmény egészéhez viszonyítva.

• Túlórák, helyettesítések száma.

• Nem kötelező programokon való aktív részvétel aránya.

• Digitális pedagógiai megoldások-

• Tanítási órák, foglalkozások pontos megkezdése és befejezése.

• Szakmai eseményeken, belső megbeszéléseken, rendezvényeken való elvárt részvétel teljesítése.

• Kommunikációs stílus, viselkedés.

• Gyengén teljesítő, lemaradó tanulók számára szervezett korrepetálások.

• Lemorzsolódással veszélyeztetett gyermekek arányának csökkentése érdekében tett pedagógiai aktivitások, intézkedések.

• Kommunikáció rendszeressége a szülőkkel.

• Kulturált, a közszolgálati feladatellátásnak megfelelő viselkedés.

Az eredményességre, hatékonyságra 18 pontot lehet kapni, a munkaterhelés után 10 pont járhat, a pedagógiai szakmai minőség 6 pontot ér, csakúgy, mint az egyedi intézményi értékelési szempontok. 5-5 pont kapható a tanulók értékelése, a kommunikáció minősége, a munkafegyelem, a tehetséggondozás, a tanulókkal, szülőkkel kialakított kapcsolat, valamint a motiváció, elkötelezettség után. E szempontok alapján legfeljebb 70 pont gyűjthető össze. Az értékelésnél a tanárok esetében mind a tíz szempontot figyelembe veszik, az intézményvezetőknél nyolcat. Ezen kívül extra feladatokat, úgynevezett teljesítménycélokat határoznak meg. A tanárok esetében hármat, az intézményvezetők esetében négyet. A tanárok így az említett 70 pont mellé további 30-at szerezhetnek, vagyis összesen 100 pontot gyűjthetnek össze.

A pedagógusok teljesítményértékelésének eredménye azért fontos, mert a jól teljesítő tanárok ez alapján több pénzt kaphatnának, mint a rosszabbul teljesítők. Bár a korábban nagy ellenállást kiváltott tervet – a 25 százaléknyi legrosszabbul teljesítő pedagógusoktól elvett pénzből jutalmaznák a legjobban teljesítő 25 százalékot – elvetették, kötelezően nem vesznek el majd pénzt azoktól sem, akik a legrosszabbul szerepelnek a teljesítményértékelésen. Persze, azért mégsem vetették el az ötletet teljesen, csak átfogalmazták. Ha ugyanis az intézmény vezetője úgy ítéli meg, hogy valaki annyira rosszul teljesít, akkor van lehetősége a pénzelvételre. Az a 25 százalék, amelyik teljesítményértékeléskor a legjobb minősítést érdemli, mindenképpen kap valamilyen többletjuttatást. Jutalmat még azok is kaphatnak, akik 70 százalékos teljesítményt értek el, a jutalom nagyságát is az intézményvezető döntheti el.

A rendszert már több iskolában tesztelik, de majd csak szeptembertől vezetnék be általánosan...

ITT OLVASHATÓ

ÖSSZEFOGNAK-E A TANÁROK AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓKKAL?

SZABAD EURÓPA
Szerző: KELLER-ALÁNT ÁKOS
2023.03.04.

Több mint egy éve tart a pedagógusok tiltakozása. Miután a kormánnyal való tárgyalások nem vezettek sikerre, sztrájkokkal, polgári engedetlenséggel, demonstrációkkal küzdenek a jobb munkakörülményekért, a magasabb fizetésért. Hasonló célokért harcolnak az egészségügyi dolgozók is, egyik szakszervezetük február végén kezdett sztrájktárgyalásba a Belügyminisztériummal.

A két terület problémái hasonlók, még sincs komoly összefogás a szerepelők között. Mi akadályozza a két ágazat összefogását? Egyáltalán milyen belső ellentétek vannak az egyes szakmákon belül, és hogyan erősíti a kormányzat a belső megosztottságot? Mit tesznek a szakszervezetek az összefogásért és a hatékony érdekképviseletért?

Vendégünk Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányi tagja és Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke.

Az alábbi interjú a Szabad Európa podcastjának rövidített, szerkesztett leirata. A teljes beszélgetést itt tudja meghallgatni...

ITT OLVASHATÓ

A FIDESZES HOLDUDVAR KEZÉRE JÁTSZIK AZ ÚJ ÉPÍTÉSZETI TÖRVÉNY

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2023.03.04.

Jól járhatnak a Budai Vár műemléki lakásait felvásárlók, a NER kastélytulajdonosai és a Római-part fejlesztői.

„Már a címe is tévedés. Lázár János minisztériuma a magyar építészetről akar törvényt alkotni, miközben az építészet művészet, amelyet nem szokás jogszabályokkal kalodába zárni. Az építési tevékenység az már más, arról lehet és kell is jogszabályban rendelkezni. De utóbbiról van egy nem is olyan régi törvény, így felesleges újat alkotni, hacsak nem valami egészen másról van szó” – háborgott egy neve elhallgatását kérő főépítész, aki szerint a társadalmi egyeztetésre kiadott koncepcióban olyan sok trehány megfogalmazás van, hogy komolyan se lehetne venni, ha nem az Orbán-kormányról lenne szó.

Így viszont félő – folytatta –, hogy mindez „szinte akadálytalanul átmegy a jogalkotási kapukon nemzeti faiskolástól, polgári jóízlésestől, szervizkönyvestől”. Erre utal, hogy a tőlük három alkalommal is bekért véleményekből nem sok mindent vettek át. Önkormányzati forrásunk szerint a legújabb változat alig különbözik a január közepén véleményezésre küldöttől.

– A tervezett építészeti kerettörvényben egymástól egészen távoli tevékenységeket, fogalmakat és szereplőket zsúfolnának össze...

ITT OLVASHATÓ

HADHÁZY ÁKOS: TÚLSÁGOSAN FÉL AZ ELLENZÉK A PROPAGANDÁTÓL – KOMPORSZÁG

KOMPORSZÁG / MAGYAR HANG
Műsorvezető: SZERETŐ SZABOLCS
2023.03.03.

Mintha az ellenzéki pártok nem beszélnének bizonyos dolgokról, mert attól tartanak, hogy a propaganda visszalő. Sokszor hallom azt is, hogy úgysem lehet ezekkel mit csinálni. Akkor miért vagyunk itt? Rogánék fő célja volt, hogy ezt elérjék, hogy minél többen gondolják azt, hogy úgysem lehet tenni semmit. Pedig lehet, ha emberek tízezrei összeállnak, igenis lehet nyomást gyakorolni a hatlomra. Többek között erről beszélt a Magyar Hang Kompország című műsorában Hadházy Ákos. Hadházy Ákos a műsorban beszélt az uniós pénzekről, a tanárok ellenállásáról, az orvosi kamara szétveréséről is. 

Műsorvezető: Szerető Szabolcs, szerkesztő: Farkas Melinda

ITT NÉZHETŐ MEG

BÍRÓSÁG ELÉ CITÁLHATÓ-E VARGA JUDIT A VÖLNER-SCHADL-ÜGYBEN?

24.HU
Szerző: dr. SÁNDOR ZSUZSA
2023.03.04.

Nemcsak erre a kérdésre válaszol Sándor Zsuzsa, de azt is elmagyarázza, mi az értelme annak, ha egyezséget köt az ügyész a vádlottal, és ezt a bíró szentesíti.

A rendszerváltás hajnalán az Amerikai Ügyvédi Kamara (ABA) képviseletében ügyvédek egy csoportja Magyarországon járt – egyfelől tájékozódni a kontinentális jogrendszer sajátosságairól, másfelől az itthoni jogászokat megismertetni az angolszász jogrendszerrel. Akkor még sem ők, sem mi nem tudtuk, vajon a „Harmadik Magyar Köztársaság” jogalkotása milyen irányba fog változni. Ennek a kapcsolatnak volt az egyik gyümölcse, hogy néhány magyar bíró a helyszínen tanulmányozhatta az amerikai bíróságok munkáját.

Én az amerikai „tárgyalásos” filmek nagy kedvelőjeként izgatottan vártam, mikor ülünk be egy esküdtszéki tárgyalásra. Nem is nagyon értettem, miért kaptam azt a választ, hogy nem valószínű, hogy ilyenre sor kerülne ottlétünk alatt. Később néztem utána, hogy az amerikai tárgyalásoknak kevesebb mint tíz százaléka zajlik esküdtszék előtt, az ügyek több mint kilencven százalékát vádalkuval zárják le. Egyes kutatók szerint

ha nem létezne a vádalku, az amúgy is örökös problémákkal küzdő igazságszolgáltatás csődöt mondana. Ha csupán harmadára csökkenne a vádalkuk száma, az nagyjából 400 százalékkal emelné meg az esküdtszéki tárgyalásokat, és ez szétzúzná az állandóan nehézségekkel küzdő igazságszolgáltatási rendszert.

Nálunk nem létezik az amerikai vádalkunak az a legismertebb fajtája, amely szerint a terhelt egy kevésbé súlyos bűncselekményben ismeri el a bűnösségét, és az ügyész csak emiatt emel vádat. A magyar jogban az nem lehet alku tárgya, hogy mondjuk emberölés helyett csak súlyos testi sértés legyen a vád.

Az úgynevezett vádalku kérdése nem véletlenül került most ismét terítékre. Az ok a Schadl-Völner korrupciós ügy, amelyben a vád szerint Schadl György, a végrehajtói kar elnöke százmilliókat kért és kapott azoktól a végrehajtóktól, akiket Völner Pál volt igazságügyi államtitkár segítségével neveztek ki. Míg a két fővádlott – akikre az ügyész tíz-, illetve nyolcévi börtönt kért – tagadja a bűnösségét, a hét meghallgatott végrehajtó közül hat – az enyhébb büntetés fejében – beismert.

- Mit jelent akkor a magyar hatályos jogban az úgynevezett vádalku,

- miért megy bele a vádlott,

- miért ajánlja fel az ügyész,

- vagy kezdeményezi bármelyik érintett fél,

- kinek jó,

- mik az előnyei és mik a hátrányai,

- mi a célja egyáltalán?

Az utolsó kérdésre a legegyszerűbb a válasz. A cél kétségtelenül a büntetőeljárások gyorsítása – csakúgy, mint Amerikában...

ITT OLVASHATÓ

SÖTÉTSÉG REGGEL: KÁRPÁTALJAI MAGYAR GYEREKEK AZ ISKOLAI ÓVÓHELYEN

G7.HU
Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2023.03.04.

Csongoron hétfőnként máskor is református áhítattal kezdődik az iskola, de mostanában tanítási időben is egyházi énekek szólnak a légópincéből. Pedig az intézmény állami fenntartású, de ebből itt nem csinálnak ideológiai kérdést, és a magyar nyelvű zsoltár, úgy tűnik, megfér a hatalmas kék-sárga ukrán zászlóval is a folyosón. Még élénk rajta az ünnepi felirat: a Béke napja.

A béke napja, de a háború éve, most már évei. Kárpátalja az egyetlen ukrajnai megye, ahol még nem voltak harci cselekmények, így az ukrán mércével is szegényes, onnan nézve Kárpátokon túli régió 2022. február 24. óta a béke viszonylagos szigetének számít. A háború azonban a zsigerekben is benne van, és nem kell boncmesternek lenni, hogy kitapintsuk. Ott van a telefonban, aminek bármikor felsivíthat a beépített légiriadó applikációja, ott van a tiszteletes által osztogatott gyertyák csonkjában és a zseblámpákban, amikből már a lelkész sem tudja, hány ezret osztott ki idáig.

Amióta az oroszok szisztematikusan támadják az ukrán energiahálózatot, Kárpátalján is folyamatosak az áramkimaradások. Most jobb a helyzet, de dececemberben és januárban az volt kivételes, amikor éppen volt egy rövidebb időre hálózati áram – eleinte olyan napi négy, majd csak már jellemzően két órákat. Hogy mi várható másnapra, elvileg szintén applikáció jelzi. Aztán vagy úgy lesz, vagy sehogysem.

Amikor Csongoron, a határtól alig tíz kilométerre fekvő magyar faluban járunk, épp másnap délutánra és estére ígérnek két-két óra villanyt, a nap többi részében marad a zseblámpa. Ha pedig áram nincs, alig van valami. Nem működnek a szivattyúk és az újabb típusú kazánok sem, nincs tévé, nem lehet tölteni konnektorról a telefont, mindössze a fény, a meleg, a vízellátás és az információ hibádzik napi húsz órán át...

ITT OLVASHATÓ

A “BÉKEGALAMB” ORBÁN A GYILKOS KERESZTES LOVAGOK UTÓDJA JERUZSÁLEMBEN

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.03.04.

A szélsőjobboldali Trump példáját követve, Orbán áthelyezi a magyar nagykövetséget Jeruzsálembe. A döntés több annál, hogy ezzel újra megsérti a törvényes helyzetet és a nemzetközi jogot, mert a lépésnek mélyreható történelmi előzménye és szellemi jellentősége van. Sokkal több, mint amit a “világ illiberális fasisztái egyesüljetek” jelszó jelent, miután Benjamin Netanjahu személyében a zsidóságnak és Izraelnek is van egy illiberális fasiszta vezetője, aki Izrael tényleges fenyegetettségét használja fel ugyanúgy, mint fasiszta elvbarátai a mesterségesen létrehozott ellenségképeket.

Ez a lépés annak kinyilvánítása, hogy Izrael fővárosa Jeruzsálem, nem Tel-Aviv. A nemzetközi jog szerint ez nem így van. A nemzetközi jogot vallási szempontok írják felül. Ez Jeruzsálem, a szent város visszafoglalása a muszlimoktól. Mi elsősorban ezt a vallási motívumot szeretnénk elemezni, mint a döntés elsődleges motívumát, ami a középkorba, a római katolikus egyház kereszteseihez nyúlik vissza. Mert Trump sem Izrael és a zsidóság követelésére helyezte át az amerikai nagykövetséget Jeruzsálembe, hanem az evangéliumi (“evangelikál”) “keresztény” mozgalom nyomására.

Az evangéliumi (főként pünkösdi-karizmatikus) mozgalom a médiaegyház (az amerikai “tévéevangélisták”) hatására a legnagyobb politikai befolyással rendelkező vallási irányzattá nőtte ki magát, amely a média erejével a legtöbb embert tud politikai pártok és célok szolgálatába állítani. Az 1970-es éveket követően a mozgalom vezetői a több tízmillió választót jelentő híveket a republikánus párt mögé állította, s azóta a kereszténységet ezzel a politikai irányzattal azonosítja és viszont, így az evangéliumi mozgalom a középkori katolicizmus modern utódja és zászlóvivője.

Ezzel a magát a kereszténység leghaladóbb irányzatának tartó mozgalom el is szakadt a kereszténység lényegétől, az állam (a politika) és az egyház összefonódásával az egyház babiloni fogságához és rendszeréhez tért vissza. Ez a mozgalom, amely ma már az amerikai szélsőjobboldal egyik vezető ereje (a Capitoliumot kereszttel rohamozták meg az amerikai nácik), elhitette Trumppal, hogy a mozgalom Istent képviseli, ők tették őt elnökké, ezért a Trump nevű immorális szörnyeteg Isten kiválasztottja. A mozgalom dúsgazdag, korrupt vezetői a bibliai hamis próféták mintapéldányai.

Ennek a vallási irányzatnak magyarországi másolata és képviselője a Hit Gyülekezete, és mindazok az orbánista “evangéliumi” kisegyházak, amelyek Németh Sándor és a Hit Gyülekezete majmolói és az Orbán-rezsim kiszolgálói, akik Orbán pénzén hamisan prófétálnak Magyarország keresztény felemelkedéséről, Orbán pénzén dicsérik az “Urat”, a politikai kereszténység zászlóvivői, akiknek az a legfontosabb, hogy üldözzék a politikai propaganda célpontjait, bűnbakjait, miközben elnyomják és kifosztják saját híveiket is. Istentelen, ördögi, sötét szekták, hamis egyházak.

Ez a keresztény mozgalom a bibliai próféciák alapján tartja fontosnak Izraelt és Jeruzsálemet, ahova visszaérkezik majd a Messiás. Ezért nevezik magukat “Izrael barátainak”, aminek a zsidóság örül, nem tudva, hogy a holokausztnál is nagyobb antiszemita vérontást, amit majd az Antikrisztus, a keresztény egyházak által támogatott illiberális fasiszta világdiktátor (aki beköltözik majd a felállítandó új, Harmadik jeruzsálemi Templomba) folytat a zsidóság ellen, nekik és az ő hamis próféciáiknak, s az ő segítőkész túlbuzgóságuknak köszönheti majd.

A vallási cél ugyanis a Templomhegy visszafoglalása, a jelenleg ott található muszlim Al-Aksza mecset (a Sziklamecset) eltávolítása, és helyén a jeruzsálemi Harmadik Templom megépítése. Ehhez kell Jeruzsálem teljes visszafoglalása, ennek szimbolikus lépése a nagykövetség Jeruzsálembe költöztetése, amely Jeruzsálemet Izrael megbonthatatlan örök fővárosának ismeri el. Az Izrael-barát “keresztény” mozgalom, amely céljai eléréséhez az illiberális fasiszta diktátorokat és azok világuralmát támogatja, eléri a célját, és az Antikrisztusnak nevezett világdiktátor megépíti a templomot...

ITT OLVASHATÓ

AZ ILLIBERALIZMUS VISSZASZORULÁSA

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerzők: SZELÉNYI IVÁN – MIHÁLYI PÉTER
2023.03.03.

Fukuyama 1989-es, némiképp elsietett előrejelzése szerint a kommunizmus bukása a történelem végét jelentette, s ettől kezdve nincs alternatívája a liberális demokráciának. Fukuyamának igaza volt abban, hogy 1989 után – főként a korábbi kommunista országokban, de másutt is – a liberális gondolkodás teret nyert. Az inga azonban a XXI. század első két évtizedében az ellenkező irányba lendült ki; majd az elmúlt 5-10 évben a liberális demokráciák temetése, az 1920-as években egyszer már látványos pályát befutó Nyugat alkonya-narratíva vált népszerűvé./1 És nemcsak a baloldalon, de még az Európai Unió keretein belül is (lásd a demokráciadeficit miatti panaszokat)./2
Mi a közismert tényeket másképp értelmezzük. Amennyire nem volt igaz, hogy a kommunizmus bukása után az egész világnak nincs más alternatívája, mint a liberális demokrácia (Kína éppenséggel megmaradt kommunista diktatúrának/3), legalább annyira elsietett most a liberális demokráciát temetni. A Freedom House adatai szerint 1979-ban 44 ország volt „szabad”, vagyis olyan uralmi rendszer érvényesült, amelyben rendszeres időközönként szabad és tisztességes választásokat tartanak. Ezeknek a száma 1991-ig 65-re, 2005-ig 89-re nőtt. Igaz, számuk később 82-re csökkent, de a liberalizmussal jellemezhető államok száma mégis nagyobb volt 2020-ban, mint 1990-ben (82, illetve 44). Tanulmányunk provokatív tézise, hogy napjainkban a liberális rendszerek száma még mindig magas, és éppenséggel az illiberalizmus van visszaszorulóban.

De tegyük gyorsan hozzá: a „liberális” és a „demokratikus” jelző nem azonos tartalmú. Voltak és vannak liberális uralmi rendszerek, melyek nem demokratikusak, és demokráciák, melyek nem liberálisak. Szerintünk abból érdemes kiindulni, hogy a dichotóm megközelítés (csak jelző nélküli demokráciák vagy diktatúrák léteznek) nem segít a posztkommunista rendszerek szabályszerűségeinek megértésében. Balgaság azt mondani, hogy A és B országban egyaránt liberális demokrácia van, de B országban az „gyengébb minőségű”, vagy fordítva, azt mondani, hogy C és D ország egyaránt diktatúra, de D ország „nem annyira rossz”./4 A világ valamennyi országát tekintve napjainkban szerintünk célszerű legalább hatféle uralmi rendszert megkülönböztetni./5 Persze azt is mindvégig szem előtt kell tartanunk, hogy nincsenek fogalmilag tökéletesen tiszta rendszerek, akkor sem, ha nem hat, hanem tíz vagy tizenkét csoportot képzünk...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉLET ÉS IRODALOM LXVII. ÉVFOLYAMA 9. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

„MAGYARORSZÁGON A BÉKE MEGŐRZÉSÉHEZ FEJLESZTIK A HADERŐT ÉS FEGYVERGYÁRAK FOGNAK ÉPÜLNI, MIKÖZBEN A MEGTÁMADOTT UKRAJNA FEGYVEREKKEL VALÓ SEGÍTÉSE A BÉKE ELLEN VAN”

NÉPSZAVA
Szerző: GÁL MÁRIA
2023.03.04.

Oroszország a brutális agresszióval elérte, hogy bármiféle kényszer nélkül is minden korábbinál ukránabb világ legyen – mondta Fedinec Csilla történész, az ukrán-magyar kapcsolatok szakértője.

Milyenek voltak az etnikumközi viszonyok Ukrajnában a háború előtt?

Tisztázzuk: a „háború előtt” a 2014-et megelőző időszakot jelenti. 2014 óta tart az orosz–ukrán háború. A Nyugat szankciókat vezetett be Oroszország ellen a Krím jogtalan elcsatolása miatt, miközben a 2022-es invázióig a donbászi rendezést szolgálni hivatott minszki megállapodások Oroszországot nem tartották hadviselő félnek, hanem az egyik közvetítő állam volt Németország és Franciaország mellett. Az invázióval vége lett a szemérmes laissez faire időszaknak. A háborúban előkerülő egyik központi kérdés volt folyamatosan a nyelvkérdés, s ezzel összefüggésben a kisebbségi kérdés.

Európában ma több mint 100 etnikum él kevesebb, mint 50 országban, nagyságrendileg 110 millióan, azaz minden hetedik ember kisebbségi. Ukrajna csak látszólag annyira színes nemzetiségi összetételét tekintve, mint a közvélekedés ezzel kapcsolatban. Az eddigi egyetlen, 2001-es népszámlálás szerint az ukránok és az oroszok aránya együttesen 95,10, a szláv lakosságé 96,42 százalék. Az ukránokon és az oroszokon kívül nincs olyan nemzetiség, amelyik aránya elérné az 1 százalékot, és csak három olyan etnikum van, amelyeknek – az oroszokon kívül – egyes régiókban a lélekszáma meghaladja a 10 százalékot, illetve a nemzetiségük és az anyanyelvük majdnem száz százalékban egybeesik – a krími tatárok, a románok és a magyarok. A lengyelek számukat tekintve bár körülbelül ugyanannyian vannak, mint a magyarok, de már 2001-ben is alig több mint 10 százalékuk beszélte az anyanyelvét...

ITT OLVASHATÓ

KICSI ZÖLD EMBEREK A FÖLDRŐL – BÉNDEK PÉTER HOZZÁSZÓLÁSA LÁNYI ANDRÁS VITACIKKÉHEZ

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÉNDEK PÉTER
2023.03.01.

Az Orbán-Gyurcsány rendszer teljesen más logika, folyamatok és érdekek alapján működik, mint ahogy Lányi elképzeli – állapítja meg Béndek Péter. A politikai filozófus szerint mindazok, akik nem látják, hogy Orbán hatalmának alapja bizony tudományos kutatásokon és eredményeken alapul, súlyosan naivak, illetve engednek annak a cinizmusnak, ami a mindentudó hazai közéleti értelmiség jellemzője. A kulturális változásra képesítő rendszerváltás esélye Béndek szerint gyakorlatilag: nulla. Válaszok a Válaszon – első rész.

Egyetértőleg idézem fel Lányi András sorait a magyar ellenzék lehetséges programjáról szóló vitacikkéből. „A harmadik út, a civiltársadalom önrendelkezésén alapuló demokratikus fejlődés útja nálunk járhatatlannak bizonyult. A megkésett és felemás hazai polgárosodás erői nem tudták kiheverni a huszadik század során, különféle kényuralmi rendszerekben elszenvedett vérveszteséget. (A polgári elem, elsősorban a fiatalok menekülése Magyarországról ma is tart, ez napjaink egyik legtragikusabb folyamata.) Közállapotaink Erdoğan Törökországával, Lukasenka Fehéroroszországával kerültek egy színvonalra. Azzal a lényeges különbséggel, hogy a magyar társadalom semmi jelét nem mutatja annak az eltökéltségnek, amellyel ezek a népek szembe fordultak elnyomóikkal.”

Feltehetőleg igaza van Lányinak abban is, hogy Orbán táborát nem lehet megingatni (a közjóra vonatkozó) ésszerű üzenetekkel, mert másképp kötődnek a vezérükhöz. Lányi ennek ellenére talál egy csoportot, a jobbközép szavazóknak azt a szerinte 15 százaléknyi táborát, amely csak jobb híján szavaz Orbánra, leginkább Gyurcsány ellenében, és „szívesen csatlakozna szinte bármilyen új kezdeményezéshez, amely túlmutat posztkommunista jelenünk szánalmas alternatíváján: hogy legyen nálunk is minden úgy, ahogyan nyugaton van (volt talán, valamikor), vagy legyen úgy, ahogyan itt Horthy Miklós korában volt (sohase volt).”

Leszámítva a leegyszerűsítéseket Lányi választási szociológiájában, a hazai polgárosodás gyengesége és – ahogy írja – a posztkommunista (vagy inkább az utóbbit történetileg és kulturálisan is magába foglalva, de a problémáink gyökerét még korábbra helyezve posztfeudálisnak is nevezhető) jelenünk valóban súlyosan nehezedik a politikai képességeinkre és lehetőségeinkre. Ez – teszem hozzá – ad absurdum fel is menti az ellenzéki pártokat a programtalanság vádja alól, hiszen ami teendő van ebben az országban, az jóval túlmutat egy pártrendszer keretein. Az első kétségem Lányival kapcsolatban az, hogy érti-e pontosan az eddig rekonstruált álláspontjának értelmét, mivel a cikkében legalábbis nem vonja le a konzekvenciát. Sajnáltam, mikor a cikket olvastam, hogy a

kellő (eszmei) radikalitású kulturális-szociológiai felismerése hamar ideologizálásba fulladt.

Hogy világos legyek: népünk és országunk problémái sem kritikailag, sem – pláne – egy társadalomszervező program, politikai bölcselet, változásra vonatkozó tanácsadás érdekében (nevezzük bárhogy, aminek alapvonalaival Lányi kacérkodik) nem értelmezhetők ideológiai klisékben. Az, hogy a rendszerváltozás óta mégis nagyjából ezt tesszük, és az értelmiségnek erre futja, véleményem szerint a legfőbb oka a rendszerváltást, illetve a hazai modernizáció utóbbi 35 évét átjáró kudarcosságnak. Az értelmiség nem lát a saját pályáján. Szemben olyan elődeivel, mint Széchenyi, Eötvös József, Németh László, Szekfű, Bibó (nem érdekesek most ezeknek a diagnózisai), visszatérően megadja magát a politikai értékrendszereknek és érdekeknek. Míg az említettek erkölcsi és szakmai integritást vittek a politikába, kortársaink (tisztelet a kivételnek, ha van ilyen) politikai könnyűséggel és népszerűségkereséssel ütik el megoldandó évszázados közös ügyeket...

ITT OLVASHATÓ

EGYHÁZI INGATLANÁTVÉTEL: ÁLLAMILAG LEGALIZÁLT RABLÁS, ZSAROLHATÓVÁ VÁLT VALLÁSI KÖZÖSSÉGEK

HUPPA
Szerző: Huppa-értesülés
2023.03.03.

Orbán Viktor autokrata Fidesz-kormányának közelsége a vallási közösségekhez elképesztő gyümölcsöket terem – írta a „Hihetetlen dolgok Magyarországról” című cikkében az egyebek között vallással, valláskritikával, etikával és egyéb társadalmi kérdésekkel foglalkozó, magát szabadelvűnek tekintő Humanitárius Sajtószolgálat (Humanitarischer Pressedienst) német portál rendkívül hosszú cikkében.

Megállapította: miközben Magyarországon egyre többen vallják magukat nem vallásosnak, a kormány nagyvonalúan finanszírozza a kedvére való vallási közösségeket, köztulajdonban lévő ingatlanok térítésmentes átvételét teszi lehetővé a számukra, és támogatja az egyházi iskoláikat. A téma ritkán szerepel a sajtóban, bár az utóbbi időben gyakrabban tűnt fel a még létező független, a kormánnyal szemben kritikus orgánumokban, amelyek mind nehéz helyzetben vannak. Ezek az orgánumok azonban Budapesten és néhány nagyobb városon kívül nem elérhetők, a rádiókat, tévéket, helyi és országos lapokat már régen betagozták egy Orbán barátainak ellenőrzése alatt álló sajtóbirodalomba.

A magyar állam 32 vallási közösséget ismer el, ezek közül 21 a keresztény közösségek száma. A 2010 óta a minden ellenőrzés nélkül működő orbáni kormányzat némelyik közösségnek udvarol, főleg azoknak, amelyektől támogatást vár és kap a politikai irányvonalához. Ezeknek a közösségeknek mindenféle célra finanszírozást biztosít a költségvetésen kívül. Közben az oktatási rendszer hatalmas gondokkal küzd és a pénzügyileg kiéheztetett települések kénytelen átadni az iskolákat egyházaknak, így egyre több gyerek tanul egyházi iskolába, és vidéken sok helyen ehhez nincs is alternatíva. Az egyházi iskolákban tanulók aránya húsz év alatt 2-ról 15 százalékra nőtt, miközben, ahogy arról már szó volt, Magyarországon is csökken a vallásos emberek száma, és például a legutóbbi népszámlálás eredményeiben a keresztények aránya várhatóan 50 százalék alá esik.

A szocialista rendszer vége után már hozzáláttak, hogy visszaadják az egyházaknak az 1948-ban elvett ingatlanokat, de az egyházak az ingatlanok helyett pénzbeli térítést is választhattak. Ezt a folyamatot a felek egyetértésével 2012-re lezárták – ezt Semjén Zsolt jelentette be, aki ma is a kapcsolattartó az Orbán-kormány és az egyházak között. Ugyanez a Semjén Zsolt 2022-ben törvénymódosító javaslatot terjesztett a parlament elé, hogy ezt a valójában lezárt kérdést tűzzék újra napirendre. A javaslatot a nagy kormánypárti többség, valamint a szélsőjobboldali, ellenzéki Jobbik párt szavazataival elfogadták.

A 2022/LXXVIII számú törvényben újdonságként szereplő 14. pont kimondja:

a vallási közösségek ingyen átvehetnek ingatlanokat – amelyek soha nem voltak a tulajdonukban (!) -, amennyiben ezeket szakrális, vagy hitéleti célokra építették, és állami vagy települési tulajdonban vannak.

Nem tudni sem azt, hogy ez hány épületet érint, sem azt, hogy mennyire szűken értelmezik a „hitéletet”, de tény, hogy ezzel értékes ingatlanokra tehetnek szert azok az egyházak, amelyek missziójuk részének tekintik az iskolák, kórházak működtetését vagy a szegények élelmezését.

Nehéz elképzelni, hogy ennek a kormánynak spontán, magától jutnak eszébe ilyen törvénymódosítások.

Egyelőre azt sem tudni, melyik vallási közösség mely ingatlanokra támaszt igényt, de igencsak meglepő lenne, ha az új jogszabály teljesen következmények nélkül maradna, és az egyházak ne fogadnák köszönettel az ajándékot. Az ingatlanaikat átadni kényszerülő települések kompenzálása, pláne a kényszerű átadás jogi úton való megtámadásának lehetősége sehol nem szerepel.

„Ennek a törvénynek nem a visszaadáshoz van köze, hanem az államilag legalizált rabláshoz. Alighanem a szereplők tisztában vannak vele: a «keresztény Magyarországról» szóló mese a népszámlálás eredményeinek publikálása után már tarthatatlan lesz, és igyekeznek még addig kész tényeket teremteni” – írta a szerző...

ITT OLVASHATÓ