24.HUSzerző: dr. SÁNDOR ZSUZSA2023.03.04.
Nemcsak erre a kérdésre válaszol Sándor Zsuzsa, de azt is elmagyarázza, mi az értelme annak, ha egyezséget köt az ügyész a vádlottal, és ezt a bíró szentesíti.
A rendszerváltás hajnalán az Amerikai Ügyvédi Kamara (ABA) képviseletében ügyvédek egy csoportja Magyarországon járt – egyfelől tájékozódni a kontinentális jogrendszer sajátosságairól, másfelől az itthoni jogászokat megismertetni az angolszász jogrendszerrel. Akkor még sem ők, sem mi nem tudtuk, vajon a „Harmadik Magyar Köztársaság” jogalkotása milyen irányba fog változni. Ennek a kapcsolatnak volt az egyik gyümölcse, hogy néhány magyar bíró a helyszínen tanulmányozhatta az amerikai bíróságok munkáját.
Én az amerikai „tárgyalásos” filmek nagy kedvelőjeként izgatottan vártam, mikor ülünk be egy esküdtszéki tárgyalásra. Nem is nagyon értettem, miért kaptam azt a választ, hogy nem valószínű, hogy ilyenre sor kerülne ottlétünk alatt. Később néztem utána, hogy az amerikai tárgyalásoknak kevesebb mint tíz százaléka zajlik esküdtszék előtt, az ügyek több mint kilencven százalékát vádalkuval zárják le. Egyes kutatók szerint
ha nem létezne a vádalku, az amúgy is örökös problémákkal küzdő igazságszolgáltatás csődöt mondana. Ha csupán harmadára csökkenne a vádalkuk száma, az nagyjából 400 százalékkal emelné meg az esküdtszéki tárgyalásokat, és ez szétzúzná az állandóan nehézségekkel küzdő igazságszolgáltatási rendszert.
Nálunk nem létezik az amerikai vádalkunak az a legismertebb fajtája, amely szerint a terhelt egy kevésbé súlyos bűncselekményben ismeri el a bűnösségét, és az ügyész csak emiatt emel vádat. A magyar jogban az nem lehet alku tárgya, hogy mondjuk emberölés helyett csak súlyos testi sértés legyen a vád.
Az úgynevezett vádalku kérdése nem véletlenül került most ismét terítékre. Az ok a Schadl-Völner korrupciós ügy, amelyben a vád szerint Schadl György, a végrehajtói kar elnöke százmilliókat kért és kapott azoktól a végrehajtóktól, akiket Völner Pál volt igazságügyi államtitkár segítségével neveztek ki. Míg a két fővádlott – akikre az ügyész tíz-, illetve nyolcévi börtönt kért – tagadja a bűnösségét, a hét meghallgatott végrehajtó közül hat – az enyhébb büntetés fejében – beismert.
- Mit jelent akkor a magyar hatályos jogban az úgynevezett vádalku,
- miért megy bele a vádlott,
- miért ajánlja fel az ügyész,
- vagy kezdeményezi bármelyik érintett fél,
- kinek jó,
- mik az előnyei és mik a hátrányai,
- mi a célja egyáltalán?
Az utolsó kérdésre a legegyszerűbb a válasz. A cél kétségtelenül a büntetőeljárások gyorsítása – csakúgy, mint Amerikában...