Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2023.03.01.
A Reggeli személy 2023. március 1-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Nyáry Krisztián, író, irodalomtörténész volt.
Bemelegítésként egy kis munkajog. Az Európai Unióban a munkavállalókat a szabadnapjukat megelőző vagy az azt követő napon is megilleti a legkevesebb 11 óra megszakítatlan pihenőidő – mondta ki az Európai Unió Bírósága egy magyarországi jogvita kapcsán. A luxembourgi székhelyű ítélkező fórum azzal érvelt, hogy a napi pihenőidőre és a heti pihenőnapra vonatkozó szabályozás két különböző, egymástól függetlenül fennálló jogosultságot rögzít, az egyik nem csorbíthatja a másikat. A bécsi Der Standard a német dpa és a francia AFP hírügynökség jelentése alapján számol be a legfőbb uniós igazságszolgáltatási testület állásfoglalásáról.
A kérdés úgy merült fel Luxembourgban, hogy egy magyar mozdonyvezető azzal a panasszal élt: nem kapta meg a neki járó 11 óra szabadidőt a szabadnapjai előtti, illetve utáni 24 órában, továbbá nem kapta meg az őt ezen felül hetente megillető, legalább 24 órás, megszakítatlan szabadidőt, vagyis szabadnapot. A vasúttársaság azzal érvelt, hogy a maga részéről az előírásoknál kedvezőbb helyzetet teremt alkalmazottainak, amikor hetente legalább 42 óra megszakítatlan szabadidőt biztosít számukra. Az eljáró magyar bíróság az Európai Bírósághoz fordult, amely kimondta, hogy a napi pihenőidőt nem lehet a heti pihenőnap részének betudni, a két jogosultságnak eltérőek a céljai, és mindkettő egymás mellett fennáll.
Nem lenne célszerű egyetlen újság több cikkére alapozni a lapszemlét, de most mégis megemlítem a Der Standard egy másik írását – részben a szakmában igen nagy tekintélynek örvendő szerző személye okán. Az osztrák Barbara Coudenhove-Kalergi – a páneurópai eszme atyjának tekintett Richard von Coudenhove-Kalergi tudós diplomata unokahúga –, aki 91 évesen is aktív újságíró, ismertetést közöl Tomáš Halík neves cseh teológus új könyvéről. (Zárójeles megjegyzés: a nagybácsi, Richard apja, Heinrich Coudenhove-Kalergi osztrák-magyar gróf, a Monarchia diplomatája, anyja, Aojama Micu pedig japán szamurájcsalád leszármazottja volt. De vissza a cseh teológus könyvéhez.)
Tomáš Halík a római katolikus egyház megújulását szorgalmazza. "A kereszténységnek nyitnia kell, ha esélyhez akar jutni" – ez a címe az írásnak, amely szerint az ürességtől kongó templomok, a papi hivatást tömegesen elhagyók, illetve a visszaélési ügyek az egyház válságát mutatják. Az eddigi demokratizálási kísérletek nem sok eredményt hoztak, és Halík szerint fordulatra van szükség: a kereszténységnek az önmagába forduló transzcendencia helyett új ökuménére kell törekednie, be kell vonnia a vallástalanokat, az "anonim kereszténynek" tekintett nem hívőket is. A szekuláris humanistákkal folyó párbeszédben az egyház a saját örökségéből is újra felfedezhet a történelem során ki nem használt – vagy éppen hűtlenül mellőzött – elemeket, véli a cseh egyházi gondolkodó. Barbara Coudenhove-Kalergi ehhez hozzáteszi: az elmúlt években különösen a volt kelet-európai kommunista országokban elmélyült a szakadék a konzervatív és a liberális egyházi személyiségek között. Lengyelországban az egyházi hierarchia egy része eltávolodott nagyon messze jobbra, de a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában és Magyarországon is megfigyelhető, hogy populista jobboldali politikusok – például a terhességmegszakítás elleni harc jegyében – szövetségest keresnek és találnak az egyházban. Az ezzel ellentétes hatást kifejtő erők kevéssé hallhatóak és láthatóak, de azért léteznek, és erre Tomáš Halík könyve hatásos bizonyíték – írja Barbara Coudenhove-Kalergi.
Nem tágítunk Bécstől, de ennél a cikknél már nem a forrás osztrák, hanem a téma. Ideje, hogy Ausztria is belépjen a NATO-ba – írja a Politico amerikai portál brüsszeli kiadásában vendégkommentátorként Liam Hoare, aki az amerikai zsidóság életére összpontosító Moment Magazin európai szerkesztője, egyben pedig az osztrák politikáról szóló Vienna Briefing angol nyelvű hírlevél szerzője. Szerinte immár sem morálisan, sem politikailag nem tartható az az állítás, hogy Ausztria semleges maradhat, egyensúlyozhat Oroszország és a Nyugat érdekviszonyai között, miközben a Nyugat részét képezi.
A szerző szóvá teszi, hogy Bécs nem exportál fegyvert Ukrajnának, holott rendelkezik 56 darab olyan, kiérdemesült korú Leopard 2-es harckocsival, amely egyébként bőven megérett az adományozásra. Az osztrákok az ukrán katonák kiképzésében sem vesznek részt, viszont a háború előtti szinten továbbra is vásárolnak orosz földgázt – így tavaly decemberben orosz importból fedezték gázszükségletük 71 százalékát. Olyan osztrák vállalkozások, mint a Raiffeisen Bank vagy a Kronospan és EGGER fafeldolgozó a szankciók ellenére tovább ténykednek Oroszországban.
A Politico vendégkommentátora megállapítja: az osztrák parlamentben a liberális NEOS kivételével egyetlen párt sem kérdőjelezi meg a semlegességet, és a tavaly májusi közvélemény-kutatás szerint a lakosságnak csak 14 százaléka támogatná a NATO-csatlakozást. "Úgy fest, mintha Ausztriában 2022. február 24-én megálltak volna az órák" – írja Liam Hoare, felidézve az Ukrajna elleni orosz agresszió napját. Miközben a NATO ellátja Ukrajnát katonai értelemben, Ausztria semlegessége csupán ürügy, hogy semmit se csináljon – írja az amerikai portál vendégkommentátora.
„A háború keltette gazdasági és erkölcsi válság idején soha nem látott megszorításokkal kell szembenézniük a magyar kulturális élet szereplőinek: a Kulturális és Innovációs Minisztériumnak, valamennyi humán ágazat közül a legmagasabb összeget, 34,2 milliárd forintot, a Nemzeti Kulturális Alapnak 913,8 millió forintot kell befizetnie az Államkincstárba, miközben a sporttevékenységekre szánt támogatások 116 milliárd forinttal növekednek a 2023. évi módosított költségvetésben”
A szervezet felhívja a figyelmet, hogy a megszorítások elsősorban a fiatal, kortárs művészeket és irányzatokat hozzák nehéz helyzetbe.
A TARTALOMBÓL:
– „A történelemnek nincs magyar oldala” – Karácsony Gergely Budapestről, az ellenzékről és a kormánnyal való viszonyáról. Interjú
– Pogátsa Zoltán: Sokaknak nincs hová hátrálni, jön a nélkülözés – A társadalom kettészakadása és a középosztály lecsúszása Magyarországon – interjú
– „Nem taníthattunk tovább úgy, mintha mi sem történt volna” – A tanári pályát most kell otthagyni, ha azt akarjuk, hogy szeptemberben valódi bérrendezés után térhessünk vissza – mondja Chikán Katalin, annak a négy tanárnak az egyike, akik csaknem két hónap munkabeszüntetés után nem láttak más kiutat, mint a lemondást. Interjú
– Mikor csökkenhet a lakossági gáz ára? – A gazdaság számára csapás a rezsicsökkentés, de a kormány nem engedi el
– Nyugdíjpénztári mérleghinta – Idén visszanyerhetik a vágtató infláció miatt elvesztett befektetést a számlabirtokosok
– Ötvenes éveket idéző leszámolás – Hatásosnak bizonyult a Magyar Orvosi Kamara tiltakozó akciója, ezért a kormány statáriális jelleggel lenullázta a köztestület jogosultságait
– Nem akar összejönni a bányanyitás – Ismét fennakadt a környezetvédelmi hatósági eljáráson az az osztrák vállalat, amelyik bazaltbányát nyitna a Sümegprága feletti hegynyeregben
– Százmilliós ingatlancsalásban lehet érintett egy beteg gyerekeknek gyűjtő alapítvány – Súlyosan beteg gyermekekre, ukrán menekültekre hivatkozik a Sanitatem, ám az üres ingatlanok valamiért jobban érdeklik a szervezetet
– Nem merik művelni a kertet, nem ülnek ki a teraszra – Az egyik komáromi család nem vállalta az akkugyárral járó kockázatokat, inkább elköltözött
– Hat év, hét perc – Emlékeznek még a mátészalkai vonatot 2018-ban lefutó „csigára”? Megnéztük, mennyit változott a helyzet azóta
– Az elszigetelt Magyarország – Hogyan érinti mindez az ország népét? Milyen korábbi elszigetelt korszakaink voltak a XX. században? És vajon mit akart mondani Németh Zsolt?
– Repülőn érkezik Szepes végzete – Megpecsételődni látszik a Debrecenhez tartozó Szepes sorsa: elkezdődött ugyanis annak az ingatlanállománynak a felmérése, amely a helyi nemzetközi repülőtér bővítésének útjában állhat
– Helsinki, a felnőtt város – Finn napló, a háború árnyékában 3.
– Orosz kézre kerülhet Bahmut – Mit jelentene az oroszok számára a város megszerzése a háború folytatása szempontjából?
– Afganisztán: vissza a kilencvenes évekbe – Virágzik a bűnözés és a terrorizmus az országban a tálibok uralma alatt, a pénzhiány súlyosbítja a helyzetet
– Trump keménykedett, mégis Irán jött ki belőle jól – Az iszlám ország helyet követel magának a világpolitikában
– Varsó bivalyerős haderőt épít – A lengyel hadsereg néhány éven belül Európa egyik legerősebb hadereje lehet
– Segítő kezet nyújtott Ankarának Jereván – A török természeti katasztrófa közelebb hozta az évszázados ellenségeket is
– A pelikánok szigetén bendzsózó Al Capone – Hatvan éve zárták be az Alcatrazt
– Zendülő immunsejtek – Megjelent egy antitest-terápia, amivel talán nem csak az I-es típusú diabéteszt hátráltathatjuk, az általa mutatott út egy sor más autoimmun betegség legyőzéséhez is elvezethet
– Robot Top Gun – Az amerikai hadsereg csúcstechnikai fejlesztéseiért felelős ügynökség, a DARPA most először hajtott végre tesztrepüléseket egy teljesen autonóm vadászgéppel
– Meteorbor – Számok nyelvén
– Minden csak provokáció – Negyven éve halt meg Arthur Koestler, akinek munkássága ma is aktuális lehet
– A gravitáció és a muszáj – Könyvespolc rovatunkban ismert embereket kérdezünk, mit olvasnak. Ezen a héten: Szeifert Natália írót
– „Jó lenne, ha kicsit lazulna” – Tizenöt év után otthagyja a Bartók rádiót Bősze Ádám, a csatorna egyik legismertebb műsorvezetője, aki sajátos riporteri stílusával műfajt teremtett, bizonyítva, hogy a komolyzenéről is lehet humorosan és könnyedén beszélni. Interjú
– Cenzorok figyelik majd a Formula–1 pilótáit – Mit érdemes tudni a száguldó cirkusz 74. kiírásáról?
Publicisztika:
– Puzsér Róbert: A kölykök semmit nem tanultak, és semmit nem felejtettek
– Tompos Ádám: Jövőnk emlékműve
– Reichert János: Még egy bicentenárium és még egy költő
– Szerető Szabolcs: Leszámolás – Álláspont
– Verebes István: Számoljunk már tízig!
– Hamburger Béla: Érzéketlen egyenlősdi
– Nagy Attila Tibor: Infláció az Országgyűlésben – A NER uralma alatt
– Fábri Ferenc: Budapest nem Asztana
– Csikós Attila: Ments ki innen!
– Gazda Albert: A harmadik életünk – Beszökött az ősz
– Szenczi Tóth Károly: Mozi – Pár perc próza
– N. Fejérváry Gergő: Úrréti – Ásó, kapa, uzsonnabor
– Szerető Szabolcs: Nem hátra – Szotyola
– Dévényi István: Feszt körkép
– Marabu: Leszámolás
Kritika:
– Öszvérgeneráció – Csikós Attila: Öszvér – Egy becstelen férfi története
– Hozzáférhetetlen szavak – Fekete Vince: Halálgyakorlatok
– Eladott lányok – Cserepes Károly: The Sold Girl. Turkish remix
Időgép-melléklet
– Államilag irányított kizsákmányolás – 1948. március 25-én államosították puccsszerűen a 100 munkásnál többet foglalkoztató vállalatokat – Az államosítások ország- és társadalomátalakító hatásairól Valuch Tibor történésszel beszélgettünk. Interjú
– Trianonról szlovák szemmel – Roman Holec: Diadal és katasztrófa – Trianon egy szlovák történész szemével
– Luxusbörtönükben fecsegtek a briteknek a náci tábornokok – A Viasat History új sorozata a második világháború fedett műveleteinek és megtévesztéseinek világába kalauzol
– Gyászoló Sztálinváros – Egy kép anatómiája
– Télapu, Balto és pár családi felvétel – Talált tárgy