2023. március 2., csütörtök

”SOKKOLÓ VOLT A KÖLYÖKIDŐ UTÁNI VILÁG”

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2023.03.01.



Ma a televízió nem próbálja megszólítani a gyerekeket, mert nincsenek benne a 19 és 49 közötti marketing korosztályban, miközben a közszolgálatnak feladata kéne lennie, hogy segítse őket a társadalomba beilleszkedni. A rendszerváltás televíziózásának különös zárványa volt a Kölyökidő, illetve a Kamaszodó Kamaszadó. Különös volt, mert a műsort gyerekek csinálták, ráadásul olyan szabadságot élvezhettek, amelyhez foghatót sem a későszocialista közszolgálati tévében, sem a kilencvenes évek utolsó harmadában érkező kereskedelmi tévézésben nem engedhettek volna meg maguknak. Felnőttként sem. Ennek a szabadságnak azonban voltak buktatói és ellentmondásai. A PartizánCHILL harmadik adásának vendégei a Kölyökidő egykori sztárjai, Acél Réka, Kovács Robi, Gaskó Balázs, Gévai Juli és Schök Norbi, akiket a kilencvenes években úton-útfélen megismertek, aztán látszólag eltűntek, pedig többeket közülük berántott a gépezet, most is médiamunkásként dolgoznak, például a mai köztévében. Van azonban, aki inkább másképp boldogult. 

Médiaipari műhely volt-e a Kölyökidő vagy amatőr? Miért söpörték le utána őket a kereskedelmi tévék? Volt-e a műsorhoz köze Sipos Pálnak? Hogyan dolgozták fel a gyerekek a korán jött népszerűséget, mikor kezdett cikivé válni nekik a műsor, és mit kezdtek a műsor utáni talajvesztettséggel? És mit kezd ezzel az egésszel egy mai „kölyök”? A Kölyökidő értelmezésében segítségünkre siet a műsor „szellemi anyukája”, Takács Vera rendező is, illetve visszatérő szereplője, Hernádi Judit is. Tartsatok velünk!

ORBÁN FELTÁMADÁSA, JIŘÍ MENZEL FELTÁMADÁSA, A WE ARE THE WORLD FELTÁMADÁSA

DAVE VILÁGA
Szerző: DAVE
2023.02.28.



Jiří Menzel életben van! Legalábbis ez derült ki a Magyar Hírlap cikkéből. Feltámadt a We Are The World című dal is, köszönhetően Ábrahám Róbertnek. De vajon sikerül-e életet lehelni a megfáradt Orbán Viktorba?

KIÉGÉSRE NEVELJÜK GYERMEKEINKET?

MÉRCE
Szerző: ÉBER MÁRK ÁRON
2023.03.02.


A kiégés (burnout) járványszerű terjedése sorra szedi áldozatait, mégis egyéni gondként, személyes problémaként fogjuk fel. Hogyan gyökerezik a „mentálpestis” a neoliberális kapitalizmusban? Miért individualizáljuk és pszichologizáljuk társadalmi-gazdasági berendezkedésünk e betegségeit? Hogyan tárhatók fel rendszerszerű gyökerei?

Az elmúlt években a kiégés mind szélesebb körben vált pusztító betegséggé. A szembeötlő bajok – fásultság, kiábrándultság, levertség, cselekvésképtelenség, motiválatlanság, lemondás – kezelésére hagyományosan „pszichotudásokat” mozgósítunk. E rendellenességek a pszichotudományok képviselőinek asztalára kerülnek, a vonatkozó szakemberek, főként pszichológusok és pszichiáterek illetékességi körébe tartoznak. A legtöbb kérdést is ők kapják.

Akit a kiégés szele már meglegyintett, de még hajtja a mókuskereket, izgatottan kérdezi: hogyan kerülhető el? Aki már kiégett, és ez tudatosul is benne, már csak fásultan morog: mit lehet vele kezdeni?

A kiégés oka a túlzott érzelmi igénybevétel, az idegrendszer túlterhelése, a túlmunka és a túlhajszoltság. Következménye hosszabb igénybevétel után jelentkezik krónikus kimerülésként. Kialakulásához nagyban hozzájárul, ha áldozata nem ismeri fel idejében a veszélyt, és még akkor is pörgeti a mókuskereket, amikor azzal már éppen kimeríti érzelmi erőforrásait, túlterheli lelkierejét.

Az ilyen módon túlfeszített pszichés apparátus a kiégéssel bosszulja meg a gondatlanságot. Negatívba fordítja mindazt a lelkesültséget, reményt és tetterőt, amit a korábbi fázisban jutalom nélkül befektetett. Ahogyan például sportsérülések esetén a test adja fel a küzdelmet a fizikai túlterhelés miatt („ína szakadtáig hajtott”), úgy a kiégés esetében a túlhasznált psziché mondja fel a szolgálatot, és válik működésképtelenné.

A kiégett embert reménytelenség, cselekvésképtelenség, fásultság és végtelen kiábrándultság szállja meg...

HUSZONHETEDSZERRE IS KIVÉGZIK A JAVASLATOT, A FIDESZ ENNYIRE ELLENZI AZ ÜGYNÖKAKTÁK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁT

NÉPSZAVA
Szerző: UNGÁR TAMÁS
2023.03.02.


Akár arra is lehet következtetni, hogy politikailag ellenérdekeltek az állambiztonsági múlt feltárásában – mondta lapunknak Keresztes László Lóránt, az LMP képviselője.


Mi lesz a sorsa az immár huszonhetedszer benyújtott javaslatuknak?

Elsőként az országgyűlés igazságügyi bizottsága tűzi napirendjére.

Mire számít? Támogatják, hogy tárgyaljon róla a parlament?

Nem gondolom.

Mi lesz erre az LMP válasza?

Kérni fogjuk, hogy tárgyaljon a módosításról a törvényalkotási bizottság.

És ők támogatják majd?


Biztosan nem. 2011 óta 26-szor terjesztettünk elő olyan törvényjavaslatot, ami biztosítaná az aktanyilvánosságot, s mindannyiszor leszavazta a tervezetet a parlament fideszes többsége. Tulajdonképpen már a bizottságokon sem jutott túl a javaslat. Pedig 2009-ben még azt ígérték, hogy támogatják az ügynökakták nyilvánossá tételét. Hogy miért vannak a kormánypártok ezen az állásponton, azt sosem indokolták meg. Nem vitatkoztak az előterjesztésről, nem voltak módosító javaslataik. Legfeljebb annyit mondtak, hogy a rendszerváltás kezdetén már megsemmisítettek dokumentumok egy részét, így torz képet kapnánk, a megmaradt akták alapján. De az általunk megkérdezett szakértők szerint nem lehet és lehetett eltüntetni a dokumentumokat nyomtalanul, ha belenyúltak, akkor annak számos jele van, és a besúgók tevékenységének nyomait nem lehet eltüntetni. Azzal is érveltek a fideszesek, hogy felállt már a Nemzeti Emlékezet Bizottság, s az megfelelően kezeli az ügynökaktákat. Csakhogy az egy parlament alá rendelt bizottság, és a grémium tulajdonképpen monopolizálta az akták kutatását. Mi viszont azt szeretnénk, ha autonóm történészek kutatnák az aktákat, és hoznák nyilvánosságra a tartalmukat, természetesen úgy, hogy az ügynöki jelentések áldozatait ne érje sérelem. És azt is szeretnénk, hogy az ügynökök, illetve beszervezőik és irányítóik neve váljon ismertté, és a rendszer működtetői többé ne tölthessenek be közhatalmi funkciókat, így ne lehessenek például képviselők, miniszterek, államtitkárok, polgármesterek, kormányhivatali vezetők...

PIRKADAT BREUER PÉTERREL: BOKROS LAJOS - EZ A HÁBORÚ MÁR NAGYON SOKBA KERÜL

PIRKADAT / HETI TV
Műsorvezető: BREUER PÉTER
2023.03.01.



Bokros Lajos - Ez a háború már nagyon sokba kerül...

TÁVOLODNAK A MUNKAERŐPIACON A DOLGOZÓK ÉS A CÉGEK ELVÁRÁSAI AZ INFLÁCIÓ MIATT

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2023.03.02.


A munkavállalók és a munkaadók elvárásai
a magas infláció és a bizonytalan gazdasági kilátások miatt távolabb kerültek egymástól több frissen közölt munkaerőpiaci felmérés alapján.

A magyar munkavállalók több, mint fele gondolkodik a munkahelyváltáson a Deloitte friss felmérése szerint.

- A fő probléma az elvártnál alacsonyabb fizetés, de motiválja a váltást a rosszul szervezett munka, a fejlődési lehetőségek, és a rugalmas munkavégzés hiánya is.

Viszont csak a cégek nagyjából harmada (34 százalék) tervez bővíteni az idén a Randstad friss felmérése szerint, miközben tavaly ugyanez az arány még 89 százalék volt. A cégek 8 százaléka elbocsátásban is gondolkodik...

KARDOS ANDRÁS: AZ OROSZOK ÉS A "BÉKE"

SZABADSÁG KLUB / KLUBRÁDIÓ
Szerző: KARDOS ANDRÁS
2023.03.02.



A dolog úgy áll, hogy a szavakkal lehet élni, és lehet visszaélni.

Orbán Viktor úgy állítja be magát, hogy a magyarok a "béke és a tűzszünet" pártján vannak. De a fegyverekkel kikényszerített "béke" voltaképpen elnyomás, a látszólagos nyugalom az utcákon a félelem szorongása, nem "béke".

A "békeharc" – visszaélés a nyelvvel.

„Idegen tankok, rendőrség, huszonéves akasztott lányok, ellehetetlenített és kigúnyolt munkásbizottságok, kivégzések, deportált és bebörtönzött írók, hazug sajtó, munkatáborok, cenzúra, letartóztatott bírók, törvénykező bűnözők, és megint kivégzések – ez volna a szocializmus, a szabadság és igazság nagy ünnepe?”

Ezt írta Albert Camus nem sokkal az ’56-os forradalom vérbefojtása után. Kádár, a forradalom árulója, szovjet tankok hátán hozta el a „békét”, vagyis az oroszok segítségével verte le a forradalmat. Nyilván voltak akkor is, akik úgy érezték, hogy az oroszok ismét egy harc végét, a „békét” hozták el nekünk. A dolog úgy áll, hogy a szavakkal lehet élni, és lehet visszaélni. Camus mondatai azért fontosak ma is, mert keményen kimondta már ’57-ben: az idegen tankok, a börtönök, a kivégzések, a cenzúra mindent jelentett akkor csak éppen nem békét. Milyen béke az, ahol egy idegen hadsereg leveri a forradalmat, gyilkol, akaszt, hogy utána immár „magyar vezetéssel” Kádár a terror „békéjét” építse fel - szovjet irányítással és segítséggel. Lehet-e békének nevezni a levert forradalom utáni néma csendet? Békét jelent-e a börtön, a megtorlás, a bosszú? Igen, egy idő után elhallgattak a fegyverek Budapesten, és újra egy diktatúra kezdte élni „békés” hétköznapjait.

Visszaélés a nyelvvel.

Amikor ’68-ban a Varsói Szerződés csapatai bevonultak Csehszlovákiába, hogy még idejében elfojtsák a prágai tavaszt, vajon a szocialistának mondott országok hadseregei, élén az oroszokkal, miféle „békét” teremtettek a demokratikus szocializmus eltiprásával? Volt-e egyáltalán valaki a csehek között, aki a „baráti segítségnyújtást” béketeremtésnek tartotta, és akként élte meg? Nyilván volt néhány sztálinista, miként nálunk is 12 évvel azelőtt, akik orwelli módon „békének” élték meg a szabadság leverését. De aki ismeri a Charta '77 nyilatkozatait és sorsát, az pontosan tudja: a fegyverekkel kikényszerített „béke” voltaképpen elnyomás, a látszólagos nyugalom az utcákon a félelem szorongása, de nem „béke”.

Visszaélés a nyelvvel.

Ugyanez elmondható újabb 12 év után a Jaruzelski-féle puccsról, amikor a Szolidaritás szakszervezet vezetőit és a vezető értelmiségieket internálták, méghozzá úgy, hogy az orosz tankok már be sem jöttek. A lengyel „béke” látszólag az oroszok távollétében tört ki, pontosabban, Moszkva ekkor már úgy gondolta, hogy a „békeharc” veszélyesebb, ha közvetlen szovjet beavatkozás történik. Jelen sorok írója 1982 nyarán Varsóban járt és saját szemével látta, hogy augusztusban akkora „béke” volt Varsóban, hogy a város a könnygázgránátoktól tele volt könnyező és zokogó emberekkel, a templomokba menekült civilekkel, az utcákon feltört ivóvízcsatornák ezreivel, hogy a tüntetők attól a rohadt nagy „békétől” legalább ne vakuljanak meg.

„béketábor” csakis a „békeharcnak” álcázott katonai elnyomás révén tudott – addig, ameddig – a felszínen nyugalmat teremteni.

A „békeharc” – visszaélés a nyelvvel.

Mindezt azért írtam le, mert a Fidesz és Orbán Viktor úgy állítja be magát, hogy a magyarok a „béke és a tűzszünet” pártján vannak. A kormány biztosan. Csakhogy: mit jelent ma a „béke” Ukrajnában? És mit jelent a „tűzszünet”? Hát semmi mást, minthogy az oroszok ismét nyernének egy hódító háborút, egy független, szuverén ország mintegy 20 százalékát bekebeleznék. Erről aztán tárgyalnának. Csakhogy Ukrajna és Zelenszkij elnök az ország szabadságáért és függetlenségének megőrzéséért küzd. Sok millió ukrán hagyta el az országot, sok százezren haltak meg Putyin agressziója okán, és mi a „békéről” delirálunk. Ez nem béke, amiről a Fidesz beszél, ez az orwelli újbeszél jól ismert populista manipulációja, mely nyelvezet elfedi az igazságot, nevezetesen azt, hogy béke, idézőjel nélkül, csakis akkor lesz, ha Putyin kivonul Ukrajnából. Minden egyéb szöveg a „békéről”, meg az USA imperializmusáról, meg a háborúból való kimaradásról: orwelli newspeak.

Ugyanis, nem tudunk abban az értelemben kimaradni a háborúból, hogy ne lennénk maximálisan szolidárisak egy megtámadott országgal, hogy ne tudnánk pontosan, hogy a nyugati fegyverek nélkül Ukrajna elveszne, hogy ne tudnánk, hogy hiába „harcolunk Brüsszellel”, mert nem az EU, nem a NATO, és nem a szankciók az ellenfeleink: hanem Oroszország és Putyin. Persze lehet nyelvmanipulálni sokáig, úgy csinálni mintha mindenki „háborúpárti” volna, aki visszautasítja Orbánék „békepolitikáját”. Hát nem. Lehet ideig óráig manipulálni sokakat, lehet befelé politizálni egy ideig még a háborúval is: de végül is ez nem megy.

Hiába a visszaélés a nyelvvel, el fog jönni az idézőjel nélküli béke, a tényleges, a valódi béke és akkor az a politika, mely cinikus módon visszaél a nyelvvel, lelepleződik.

Eljön az idézőjelek nélküli nyelv, a szabadság világa.

ITT OLVASHATÓ


„HATÁROZZA MEG, MI A MAGYAR!”

QUBIT
Szerző: DIPPOLD ÁDÁM
2023.03.02.


„Ez fasizmus, ez fasiszta beszéd… Határozza meg, mi a magyar!” – hördült fel a közönség egyik tagja kedd este a Benczúr hotelben, ahol az érdeklődők Éber Márk Áron és Nyírő Zsanna Jozefa szociológus és Pogátsa Zoltán közgazdász-szociológus beszélgetését kísérhették figyelemmel, míg a negyedik résztvevő, Boldogkői Zsolt molekuláris biológus online jelentkezett be az eseményre. A gyorsan elsimuló affér (félreértésről volt szó) is jól mutatta, amivel Pogátsa, az est moderátora kecsegtette a közönséget: itt bizony komoly és megosztó kérdésekről is szó lesz.

A mostani beszélgetésen, ami a Friedrich Ebert Stiftung Budapest és az Új Egyenlőség magazin közös sorozata, az Észlelések és valóság első rendezvénye volt, a részvevők arra a kérdésre keresték a választ, hog miért olyan az ember, amilyen, és hogy mennyi szerepe van mindebben a géneknek, és mennyi a szocializációnak. A válaszadás sikerült is, meg nem is.

Aki megmondja a tutit, az gyanús

A nagyjából egyórás beszélgetésen nem sikerült egyszerű választ adni arra, hogy miért olyan az ember, amilyen: ahogyan Éber fogalmazott, erről nagyon sok mindent nem tudunk még, ezért érdemes onnan megközelíteni a kérdést, hogy vajon mi az, amiben biztosak lehetünk. Három olyan dolgot sorolt fel, ami szerinte egészen biztosan nem létezik: nincs lopás-, szorgalom- vagy tehetséggén, aki pedig nagyon biztos a dolgában, és meg tudja mondani a tutit, az ezen a területen inkább gyanús, mint meggyőző...





„EZ TISZTA SZÜRREALIZMUS! 1844-BŐL! ÉS NEM EZEKET TANÍTJÁK” – MARGÓCSY ISTVÁN PETŐFI VALÓDI ÉRTÉKÉRŐL

A SZÍV / VÁLASZ ONLINE
Szerző: JENEI GYÖNGYVÉR
2023.03.02.



„Egyszer mindenki volt Petőfi, egyszer mindenki lesz” – írja Szilágyi Ákos költő. Petőfi Sándor már óvodáskorunktól közösséghez tartozásunk egyik jelszava, később a nemzet hősének neve, még később utca, tér, szobor. Margócsy István irodalomtörténésszel, a Petőfi emlékezete című tavaly megjelent szöveggyűjtemény szerkesztőjével a hatalmas kultusz működéséről és az „igazi” Petőfi megismerésének lehetőségeiről már a Válasz Online Podcastjában is beszélgettünk, most pedig Jenei Gyöngyvér interjúját lapunk és A Szív együttműködése keretében közöljük.


Amikor legutóbb megnéztem a Petőfi Irodalmi Múzeum állandó kiállítását, két tárgy ragadott meg: Madarász Viktor Petőfi halála című festménye, amely úgy ábrázolja a költőt a segesvári csatatéren, mint az Olajfák hegyén agóniában fohászkodó Krisztust, és Szendrey Júlia jegygyűrűje, amely egy monstrancia közepén függ. Jól gondolom, hogy ez a szentségkép még az irodalmi kultuszokban is kirívó jelenség?

− Valóban ritkaság. A 19. század végére kialakult kultusz szerint Petőfi képviseli a magyar nemzet küzdelmét, sorsát, bukását és remélhetőleg a feltámadását is. A millennium kapcsán elképesztő mennyiségű mű, elsősorban vers született, amelyben Petőfit párhuzamba állítják Jézussal. Van egy ötvenoldalas könyv, amely Petőfi életének minden egyes mozzanatában a krisztusi élet pillanatait véli fölfedezni. Akármilyen groteszkül hangzik, még a házasságában is. Halála ötvenedik évfordulójára írta Jókai az Apotheosis című verset, ami Petőfi istenülését mutatja be hatalmas retorikával – ez legalább nem keveri bele a keresztény teológiát −, ugyanakkor megszületett egy olyan vers is, amelyben Petőfi fölmegy az Úrhoz, és a mennyekben az Úr nem engedi vissza a földre, csak verseit hagyja, hogy leszivárogjanak a gyarló emberek közé, és az isteni üzenetet közvetíti majd velük. Számomra ez ízléstelenségig menő mértéket ért el akkor. De a kultusz nem tisztán keresztény vonatkozásaiba szintén hihetetlen dolgok kerültek a millennium körül. Hogy szoros kapcsolatban ábrázolták Magyarország védasszonyával, a Patrona Hungariae-val, a magyar történelem nagyjaival, Árpáddal, horribile dictu Attilával, ez abban az időszakban nem volt kiütköző. Ez volt Petőfi transzcendenciájának fő időszaka, a későbbiekben ez mondhatni teljesen szekularizálódott, és csak történelmi hatása és kultusza lett időnként csúcsra járatva.

Amit a politika is alaposan kiaknázott.

− Csak két példát mondok. 1956-ban a Petőfi Kör, ami nagyon nagy szerepet játszott a forradalom előkészítésében, jelszavakat adott ki az október 23-i tüntetésre. Természetesen tizenkettőt. Nagyon konkrét politikai követelések szerepelnek köztük, a 11. pont pedig az, hogy „Éljen Petőfi ifjúsága!” Ez azért csodálatos, mert ez egy teljesen értelmetlen mondat. Most a fiatal Petőfit dicsérjük, vagy azt, hogy Petőfi fiatalon halt meg, vagy Petőfi nemzedékét, vagy mi vagyunk Petőfi ifjúsága? Semmi értelme nincs a mondatnak, és ez a nagyon okos társaság mégis beteszi, mert van politikailag mozgósító ereje. A rendszerváltáskor én kultusztörténészi érdeklődésből rengeteg népgyűlést végigjártam, minden politikai pártnál. Az MDF-nek volt egy nagygyűlése a Nemzeti Múzeum előtt, és ott állt mellettem egy szegény öregasszony, aki nem nagyon figyelt oda, hogy mi történik, és egyszer csak megbök engem, hogy „szóljon mán nekik, hogy gyüjjön a Nemzeti dal!” Ezek a berögződések nem fognak elmúlni...

„ÍGY JÁRTOK, HA SZEMBESZEGÜLTÖK AZ URALKODÓTOKKAL” – MIRŐL SZÓL AZ ORVOSI KAMARA FÉLRESÖPRÉSE, ÉS MI JÖHET UTÁNA?

RTL
Szerző: MOHOS MÁTÉ
2023.03.02.


Dr. Zacher Gábor szerint munka mindig lesz, a következményekről pedig csak találgatni lehetne, mások viszont úgy látják, hogy komoly gondokat okozhat az orvostársadalmon belül a Magyar Orvosi Kamara átalakítása, amiről villámgyorsan döntött kedden az Országgyűlés. Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter és Eörsi Dániel háziorvos ugyanakkor úgy látja, a lépés akár össze is kovácsolhatja az orvosokat a kormány ellenében
.

„Mindenkinek az egyéni döntése, hogyan képzeli el a jövőjét, a MOK-on kívül, vagy azon belül” – nyilatkozta Zacher Gábor toxikológus és sürgősségi orvos az rtl.hu-nak a Magyar Orvosi Kamarát (MOK) sújtó döntésről. Azt gondolom, hogy ezeket a döntéseket valamilyen célból meghozták. Hogy ennek most milyen következményei lesznek, azt nem tudjuk megmondani. Én sürgősségi orvos vagyok, nekünk rengeteg munkánk van, az biztos, hogy megmarad. Hogy ez milyen keretek között lesz, arra majd az idő válaszol”.

Az orvostársadalom több tagja ennél sokkal hevesebb érzelmekkel reagált arra, hogy kedden a Parlament úgy döntött: megszünteti a kötelező tagságot a MOK-ban. Ez azt jelenti, hogy a szervezetről ezentúl nem lehet majd kijelenteni, hogy az az orvostársadalom egészét képviseli, és érdekérvényesítő szerepe is csökkenhet.

Így a pesszimista forgatókönyv szerint olyasmire se lehet többé számítani, ami az utóbbi években történt, amikor a szervezet határozott fellépésének köszönhetően döntöttek az orvosok béremeléséről.


A keddi parlamenti döntésig vezető vitákról, és a most kialakult helyzetről az rtl.hu több háziorvost is megkérdezett, ésKökény Mihály, a Medgyessy-kormány volt egészségügyi minisztere is elmondta a véleményét. Szavaikból az derült ki: a parlamenti döntés szerintük rossz esetben képes lesz elsorvasztani az orvosok érdekképviseletét, de akár vissza is üthet a kormányra, és egységbe kovácsolhatja az orvostársadalmat...

DOBREV KLÁRA SZERINT NEM LENNE KÖNNYEBB GYURCSÁNY NÉLKÜL

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2023.03.01.



Nem ért egyet Donáth Annával abban, hogy a kisebb pártokra nincs szükség az ellenzéki oldalon – mondta el Dobrev Klára a Partizán stúdiójában. Arról is beszélt, nem az a baj, hogy erősödik a DK, hanem az, hogy a többi ellenzéki párt nem. Kérdeztük őt baloldaliságról, az Európai Parlament korrupciós botrányáról, Ráczné Földi Judit offshore-ügyéről, a DK politikai hitelességéről és arról is, van-e üvegplafon a pártja fölött. 

Az adás részei:

0:00 - Orbán, infláció, kormányzás 
4:30 - Döntéshozás, viták a DK-ban 
18:32 - Összefogás? 
25:20 - DK-Fidesz viszony 
28:39 - Sajtómegjelenés kérdései 
34:37 - Népszavazás, politikai cselekvés 
38:57 - Baloldali az árnyékkormány? 
46:45 - Ráczné Földi Judit 
49:10 - Kilakoltatások 
54:57 - Gyurcsánnyal vagy nélküle? 
58:55 - Európai Parlament, katari korrupció 
1:01:25 - Zuglói minimumjövedelem 
1:05:36 - 2024-es választások 
1:07:56 - Apró-villa

A WAGNER-CSOPORT VEZETŐJE SZERINT AZ UKRÁNOK KEMÉNYEN HARCOLNAK BAHMUTÉRT

TELEX
Szerző: TELEX
2023.03.02.


Az ukrán erők keményen harcolnak a Bahmutért vívott csatában – ismerte el a keleti várost ostromló orosz zsoldosok vezetője, Jevgenyij Prigozsin, aki máskor is tett már meglepő kijelentéseket, így például azt, hogy megesett, lőszerért kellett könyörögnie. A CNN-en szerda este közzétett Telegram-hangüzenetben Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője azt mondta, hogy „az ukrán hadsereg extra tartalékokat vet be Bahmutban”, és minden erejével próbálja tartani a várost.

„Ukrán katonák tízezrei verik vissza a támadásokat. A vérontás napról napra növekszik” – mondta. A Wagner-zsoldosok közel állnak ahhoz, hogy elfoglalják Bahmutot, de állítólag nincs elég lőszerük az előrenyomuláshoz. „A rendszert ki kell dolgozni. Remélem, hogy a rendszer hamarosan működni kezd, és rendszeresen kapunk majd lőszert” – mondta egy másik Telegram-videóban.

2022 nyara óta Bahmuthoz közel húzódik a frontvonal, így elfoglalása régóta vágyott sikert jelentene az orosz erőknek...


GYŐRFFY DÓRA: NINCS KIÚT AZ EU-BÓL, DE VAN AZ AKKUGYÁRTÁSBÓ

DELLA / PODCAST / 24.HU
Szerző: 24.HU
2023.03.01.



Hiába a kormányzati akarat, a feltételek - kiemelten az energia - hiánya miatt kétséges, hogy a Debrecenben épülő akkumulátorgyár teljes üteme megvalósul, már a folyamatban lévő első ütemnél is lehetnek gondok - mondja a Della adásában Győrffy Dóra közgazdász, aki szerint irtózatos koncentráció van kialakulóban egy olyan iparágban, amiben Magyarországnak nincs komparatív előnye. S akivel felidézzük, hogy a 2008-as Fidesz valószínűleg az akkumulátorgyártás ellen demonstrálna; most, kormányzati pozícióból viszont már teljesen figyelmen kívül hagyja a környezetvédelmi szempontokat, s nehezen magyarázható politikai-gazdasági alkukat köt, aktuálisan Peking kegyét keresi. Kínának - ahonnan a beruházó érkezett Debrecenbe - viszont csak addig vagyunk fontosak, amíg az Európai Unió tagjának számítunk, ez tehát az egyik objektív akadálya az unió (orbáni beszédekből időnként kihallható) esetleges elhagyásának - nyitottuk szélesre az értelmezési mezőt. Az orosz-ukrán háborúval pedig végképp egyértelművé vált: egy út maradt, az európai közösségé. Immár megkérdőjelezhetetlen, hogy Moszkvával nem lehet fenntartani az eddigi erős szövetséget. „Egy háborús, agresszor, népírtó országgal nem lehet szoros kapcsolatokat fenntartania egy civilizált országnak, amely a nyugati szövetség tagja” – rögzíti álláspontját Győrffy Dóra.

12 EZER TANÁR NEM TÖLTÖTTE FEL A PORTFÓLIÓJÁT: AZ ÁLLÁSUKAT VESZÍTHETIK

24.HU
Szerző: 24.HU
2023.03.02.


Tovább már nem húzhatják a tanárok, novemberig mindenkinek meg kell írnia és fel kell töltenie a portfólióját, amit 2013-ban rendelt el az oktatási kormányzat még Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár idején, amikor bevezették a pedagógusminősítési rendszert. Nagyon sok, összesen 12 ezer tanár nem tett még ennek eleget, ami a pedagógusok közel 10 százalékát jelenti, jó részük akkor sem lesz hajlandó erre, ha emiatt kirúghatják. Könnyen lehet azonban, hogy a kormány végül visszavonja az egészet és egy teljesen új teljesítményértékelési rendszert vezet be.


Az alcsony bérek, a túlterheltség és a pedagógushiány, a sztrájkok, utcai demonstrációk és az ezekre válaszult kínált kormányzati lejárató kampányok, illetve elbocsátások mellett a tanári portfóliók elkészítése is egyre inkább nyomaszthatja az oktatási területen dolgozókat. A jelenlegi szabályok szerint aki eddig ezt nem tette meg, annak november 25-ig fel kell töltenie az Oktatási Hivatal (OH) informatikai rendszerébe a minősítéshez szükséges információkat...

ORBÁN ELKÉPZELNI SEM SZERETNÉ, MI TÖRTÉNIK, HA OROSZORSZÁG ELVESZÍTI A HÁBORÚT

168 ÓRA
Szerző: 168 Óra / MTI
2023.03.02.


Orbán legújabb interjújában volt szó a genderideológiáról, Brüsszelről, és arról is, hogy Trump választási veresége milyen szomorú dolog, mert szerinte az egykori amerikai elnök békét teremtene.


Magyarországot háborúba akarják kényszeríteni, és nem válogatnak az eszközökben – mondta a Weltwoche című svájci hetilapnak Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint „Magyarország politikai vezetése elég erős ahhoz, hogy hazánkat távol tartsa a háborútól”.

A kormány elég erős

A lap csütörtökön megjelent számában arra a kérdésre, hogy miként viseli Magyarország az ukrajnai háborút, a kormányfő kijelentette: „minket leginkább az Oroszország elleni uniós szankciók sújtanak”, amelyek felhajtották az olaj és a gáz árát. Magyarországon az utóbbi időben hatalmas előrelépést értek el az ipar területén, az ehhez szükséges energiát importálni kell – mutatott rá Orbán Viktor, azt is jelezve, hogy ez 2021-ben 7 milliárd euróba került az országnak, 2022-ben ez az összeg már 17 milliárd euró volt.

A miniszterelnök szerint a háború „megterheli a lelkünket, a pszichénket”. „Ukrajna a szomszédunk, ahol magyarok is élnek. Katonának hívják be őket és százával halnak meg a fronton” – tette hozzá, kiemelve, hogy ez a háború „tőlünk nem messze folyik”, ezért akar mindenki békét Magyarországon, de kijelentette, hogy „Magyarország politikai vezetése elég erős ahhoz, hogy hazánkat távol tartsa a háborútól”...

VALAMIRE KÉSZÜL A KORMÁNY A NYUGDÍJAKNÁL – ELKERÜLHETI MAGYARORSZÁG A NYUGDÍJKATASZTRÓFÁT?

PORTFOLIO
Szerző: ÁRGYELÁN ÁGNES
2023.03.02.


...Gondok vannak a magyar nyugdíjrendszerrel

Nem új keletű dolog, hogy gondok vannak a magyar nyugdíjrendszerrel, méghozzá egyszerre több is.

Egyrészről ott van az egyre jobban elöregedő társadalom problémája (ez a fejlett világ nagy részét szintén érinti). A társadalom korfája öregszik, az emberek egyre több évet töltenek nyugdíjban, ami viszont a jelenlegi nyugdíjkorhatárral egyre jobban terheli az állami nyugdíjrendszert. A népszámlálás előzetes adatai szerint 2011 és 2022 között 318 ezer fővel 19 százalékkal nőtt a 65 éves vagy annál idősebb népesség száma és teljes népességen belüli aránya. Ezzel párhuzamosan a 0–14 éves gyermekek csoportja kismértékben, a 15–64 éves aktív korúaké számottevően csökkent. Vagyis már a magyar lakosság 21 százaléka tartozik a nyugdíjas korosztályba, 30 év múlva pedig már minden harmadik magyar 65 év feletti lesz...

„A KÖZOKTATÁS BENNE RAGADT EGY ÖTVEN ÉVVEL EZELŐTTI ÁLLAPOTBAN” – BESZÉLGETÉS A MAGYAR OKTATÁS HELYZETÉRŐL

ÁTLÁTSZÓ / OKTATÁS
Szerző: KÁNTOR-ÚJVÁRI GERDA
2023.02.28.


Február 27-én a Belvárosi Szabadegyetem beszélgetést szervezett a közoktatás helyzetéről. Az eseményen szó esett arról, hogy mennyire felel meg a magyar oktatási rendszer a 21. század követelményeinek, mennyiben valósul meg a diákok felkészítése a munkaerőpiacra, és hogyan teljesítenek az iskolák az esélykülönbség mérséklésében. Az eseményt Kardos Péter közgazdász moderálta, aki L. Ritók Nórával, az Igazgyöngy Alapítvány vezetőjével, és Radó Péter oktatáskutatóval beszélgetett.


A magyar oktatási rendszer problémáiról egyre több szó esik mostanában, különösen az idei tanévkezdés óta – amikor egymást érték a többségében diákok által szervezett megmozdulások, és szigorodtak a polgári engedetlenségben részt vevő tanárokat érő retorziók. A Belvárosi Szabadegyetem február végén Az oktatás helyzete Magyarországon címmel szervezett beszélgetést a témában. Az eseményen elsőként Radó Péter oktatáskutató szedte össze hat pontban, hogyan változott 2010 óta a magyar közoktatás, majd L.Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője beszélt az esélyegyenlőség, az integráció kérdéséről...

ORBÁN FASISZTA RENDSZERÉRŐL MONDOTT JOGOS VÉLEMÉNYÜK MIATT HÁTRÁLTATJÁK A FINNEK ÉS A SVÉDEK NATO-CSATLAKOZÁSÁT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.03.01.


Feje tetejére állt a világ azzal, hogy az Európai Unió és a NATO tagja lehet egy nyíltan és egyértelműen fasiszta diktatúra, Orbán Viktor Magyarországa. Miután az EU és a NATO a saját értékeit semmibe véve még nem zárta ki az oroszoknak kémkedő, a NATO ellenségeit támogató, azokkal szívélyes viszonyt ápoló, a jogállamiságot megszüntető Magyarországot, a magyar fasiszta diktatúra (a vétójogával a NATO-ban is visszaélve) hátráltatja Finnország és Svédország csatlakozását, mert ez a két demokratikus állam kifogásolja azt, ami miatt Magyarország még tag sem lehetne.

Svédország és Finnország jogállami demokrácia, ahogy az EU-ban, úgy a NATO-ban is helye van, mert megfelel a nyugati szövetségi rendszer demokratikus értékeinek és követelményeinek. Ám a tagságukat egy olyan ország akadályozhatja, amely semmiben nem felel meg sem az Európai Unió, sem a NATO követelményeinek (ez utóbbi esetében még árulással is vádolható, miután Orbán az oroszoknak dolgozik). Az indok pedig az, hogy ez a két demokratikus nyugati ország jogosan bírálni merészelte Orbán fasiszta rendszerét, amiről már több EU-parlamenti határozat is született.

Igazi, hamisítatlan, orosz maffiamódszerrel zsarolja és fenyegeti Orbán diktatúrája az oroszokkal szemben a NATO védelme alá menekülő két nyugati jogállamot. Mintha Svédország és Finnország nem mondhatna véleményt Magyarországról vagy bármelyik uniós és NATO-tagországról, mert az bosszút áll rajta, és erre hivatkozva zsarolásra és büntetésre használja a vétójogát. Ha van valami, ami nem jogállami, nem demokratikus, akkor az éppen ez, hogy kritikus véleményt megbosszulnak és büntetnek, egy tagfélvételi kérelmet gáncsolnak. Ezért sincs helye Orbániának a NATO-ban.

Svédországnak és Finnországnak az Európai Unió tagjaként joga és kötelessége, hogy szóvá tegye bármelyik uniós tagország fasizálódását, a demokrácia és a jogállam felszámolását. Ez nem lehet akadálya a NATO-ba való felvételüknek. Nem lehet követelménye a NATO-hoz való csatlakozásnak, hogy demokratikus értékek védelmében a csatlakozni akaró országok ne mondhassanak kritikát egy demokráciának álcázott, “illiberális” (értsd: antiliberális, antidemokratikus) fasiszta diktatúráról.

Az Orbán-rezsim arra használja fel a vétójogát, hogy Svédországot és Finnországot megfenyegesse, megfélemlítse és megzsarolja, hogy ne merészeljen kritikát megfogalmazni, az Európai Unióban a jogállami normákat megkövetelni, ha NATO-tag akar lenni, és az oroszoktól védelmet kíván találni. Ez alvilági bűnözés, a legmocskosabb orosz maffiamódszer, amit az Európai Uniónak és a NATO-nak is szóvá kell tennie és el kell utasítania. Ez nem felel meg egyik demokratikus nyugati szövetség szabályainak, normáinak és értékeinek sem.

Orbán ún. “parlamentje” (amelynek a kilóra megvásárolt kollaboráns ellenzék ad legitimációt, annak ellenére, hogy a magyar “országgyűlés” semmilyen tekintetben nem felel meg a parlamentektől elvárható jogállami és demokratikus normáknak, ahol az ellenzéknek semmiféle jogai nincsenek, és a parlament semmiféle ellenőrzést nem gyakorol a végrehajtó hatalom fölött) most egy álvitát folytat a “Fideszen belül”, mintha a 135 keszyűbábnak használt jellemtelen gazembernek bármikor bármibe bármiféle beleszólása is lenne. Saját magukhoz sincs semmi közük.

Orbán eljátszik egy színházat, miközben az általa kiválasztott bábjai parancsra szavaznak meg mindent, parancsra beszélnek és parancsra hallgatnak. Ahhoz sincs közük, hogy mi kerül eléjük, és mire mit kell szavazniuk. Szijjártó a legnevetségesebb és legarcátlanabb szöveget adta elő, hogy “megérti” a fideszes képviselők ellenkezését, mert sérti őket a svédek és a finnek véleménye. Senki nincs, aki elmondja nekik, hogy egy NATO-csatlakozáshoz semmi köze nincs annak, hogy Svédország és Finnország politikusainak mi a véleménye a magyar jogállamiságról...

5 HÉT ALATT LETT ALEZREDES, ORVOSI KAMARA KINYÍRVA, JÖN A PÁPA| SOMOGYI ANDRÁS

SOMOGYI ANDRÁS VIDEÓ
Szerző: SOMOGYI ANDRÁS
2023.03.01.



5 hét alatt lett alezredes, orvosi kamara kinyírva, jön a pápa...

ELKERÜLHETETLEN A MAGYAR TÁRSADALOM ELÖREGEDÉSE, AZ OPTIMISTA FORGATÓKÖNYV SZÁMAI IS RENDKÍVÜL SZOMORÚAK

G7.HU
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2023.03.02.


A magyar népesség fogy, a termékenységi ráta 10 év után először csökkent, és bár már kevésbé nő dinamikusan a külföldön élő magyarok száma, arányaiban is jelentős a kiköltözés az elmúlt 10 évben. Becslések szerint a magyar népesség csökkenése gyorsulni fog, és 2050-re mintegy másfélszer annyi időskorú jut majd egy aktív korúra, mint most.

Kevesebb születés, több halál

Soha nem csökkent még ilyen mértékben Magyarország népessége két népszámlálás között, írtuk a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján február közepén. Az adatfelvétel kezdete óta, vagyis 1870-től mostanáig 16 cenzus volt, de olyan egyszer sem fordult elő, hogy két népszámlálás között akkora lett volna a csökkenés, mint 2011 és 2022 között.

A mostani népszámláláskor 3,4 százalékos csökkenés látszik az előzőhöz képest, ez abszolút számokban 334 ezerrel kevesebb. Ezalatt az idő alatt a bevándorlási többlet 131 ezer volt, tehát az elvándorlás kontra bevándorlás mérlege pozitív volt, és jelentősen mérsékelte a fogyást. Egyébként a Magyarországon élő külföldiek száma is évek óta dinamikusan növekszik – mindez nyilvánvalóan összefügg európai és globális szinten is számot tevően növekedő mobilitással.

A magyarországi élveszületések száma is 15 éves mélyponton volt 2022-ben, így gyakorlatilag elkerülhetetlen volt, hogy a teljes termékenységi ráta is csökkenjen. Ezzel 10 éve tartó stagnálás vagy növekedés szakadt meg...

„NAPELEMEKET SZERETNÉNEK A TETŐRE, DE MÉG TERVRAJZ SINCS A HÁZHOZ” – KUNETZ ZSOMBOR A BELÜGY ÉS AZ ORVOSOK HARCÁRÓL

HETI VÁLASZ / PODCAST
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS, ÉLŐ ANITA
2023.03.02.


Kedd délután, sürgősségi eljárásban fogadta el a parlament fideszes többsége azt a hétfőn benyújtott indítványt, amely jelentősen csorbítja a Magyar Orvosi Kamara befolyását, elsősorban azzal, hogy eltörli a kötelező kamarai tagságot az orvosok között. Hogyan eszkalálódott idáig a helyzet, amikor a Covid után úgy tűnhetett, megnyugodtak a kedélyek? Mi lesz így a Magyar Orvosi Kamarával? Miért állandó válsággóc a magyar egészségügy? HetiVálasz podcastunkban ezekről is kérdezi Kunetz Zsombor egészségügyi elemzőt Élő Anita és Vörös Szabolcs.

Mi történt a magyar egészségügyben a Kásler–Pintér minisztercsere óta, ami a mostani feszültséghez vezetett?


„A fiatal, ambíciózus Takács Péter államtitkár előállt egy reformtervezettel. Ennek a részletei egyébként nem mai vagy teljesen friss, általa generált ötletek; mi, akik egészségüggyel foglalkozunk, sokan, sok helyen leírtunk hasonló gondolatokat és elképzeléseket. Ezeket viszont ő kiragadta a környezetükből. A probléma itt kezdődött: nem egy koherens egységet készített el, hanem bele-belekapott egy-egy részbe, aminek eklatáns példája lett az ügyeleti átalakítás. Úgy próbálta megvalósítani, hogy különösebb finanszírozást nem képzeltek el – és kommunikációt sem. Ezzel szerintem már itt meg is bukott ez a tervezet, s addig eszkalálódott a helyzet, amíg az orvosi kamarával – ami szerintem elég békésen állt ehhez a kérdéshez –, sikerült úgy összerúgnia a port, hogy most megpróbálják azt kivégezni. (…) Minden egyes javaslat önmagában megállná a helyét. Csakhogy itt arról van szó, hogy az államtitkárság napelemeket szeretne a tetőre, de még tervrajz sincs a házhoz.”

"ÉN KÖVETKEZETESEN DIKTATÚRÁNAK NEVEZEM EZT A RENDSZERT" - GÁBOR GYÖRGY A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2023.02.28.



Gábor György vallásfilozófus és egyetemi professzor érkezett 2023. február 28-án a Reggeli személy stúdiójába, és Dési Jánossal beszélgetett az értelmiség felelősségéről, a jelenlegi rendszer értelmiség- és rációellenességéről, vitákról és véleményekről, a NER-propagandistákról, a kemény puhadiktatúráról, egyetemi autonómiáról, és sok minden másról.

Gábor György egy ideje otthagyta a Facebookot, azóta a Klubrádió honlapján jelenteti meg rendszeresen írásait (másokkal egyetemben) a Szabadság Klub rovatunkban: https://www.klubradio.hu/musorok/szab...

EGYETLEN MAGYAR SZÜLETÉSŰ SPORTOLÓT SEM INDÍTOTT A JUNIOR-VB-N A KORCSOLYASZÖVETSÉG – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.03.02.


Mimagyarok, az…


Kósa Lajos szövetsége állami adóforintokból – az egyetlen Sebestyén Júlia kivételével – Oroszországból és Franciaországból utaztatott a magyar színekben korcsolyázó, amgyarul nem beszélő sportolók mellé külföldi edzőket a vb-re.

Novák aláírta

Az áderi hagyományokat követő módon lenullázták az az orvosi kamarát.

Mit csinál most a kamara, hogy kinevezték ellenségnek?


“Bizonyos szempontból egyszerűsödik a helyzet. Eddig egyszerre kellett megtartanunk a tárgyalóképességet a kormány felé, ugyanakkor aktívan és erőteljesen képviselnünk a tagok által ránk bízott üzeneteket, feladatokat, meghúzott vörös vonalakat.”

„Így jártok, ha szembeszegültök az uralkodótokkal”


“A mostani lépés sokkal inkább a felettes hatóságaink zsarnokságáról és az erőszakos rátelepedésről szól, nem pedig a betegellátásról, vagy arról, hogy óvni akarják az orvostársadalmat.”

A Magyar Ügyvédi Kamara új elnöke nemigen fog szembemenni a hatalommal


Havasi Dezsőt 2021-ben Áder János köztársasági elnök a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetésben részesítette
Magyarország nem kapott lapot a NATO bővítésében

Bársony András szerint annak, hogy Magyarországról megy-e delegáció csatlakozásra váró északi államokba, épp úgy nincs jelentősége a bővítés szempontjából, mint annak, hogy miképpen változik a budapesti álláspont az orosz-ukrán háborút illetően.

Az egyház Orbán szolgálatában

Meg is kapják érte a jutalmukat.

Az EU-ban Magyarországon költik a legtöbb pénzt az egyházakra, a bürokráciára, és az egyik legkevesebbet a polgárokra

Az Eurostat adatai tükrében a kormány által hangoztatott elv, miszerint az első helyen a család és a nyugdíjasok állnak, csak arra elegendő, hogy az uniós középmezőnyben legyenek a magyar családok és nyugdíjasok.

Magánkezekben köt ki a megyei önkormányzat egykor hatalmas vagyona

Egy helyszíni beszámoló szerint a NER emberei köröztek a volt gyermeküdülő felett, akik sofőrös Audival érkeztek, a kötelező regisztrációt is kihagyták, és gyorsan távoztak. Az is érdekes, hogy az e-árverés egy hétig tartott, hat napon át senki sem jelentkezett, majd az utolsó napon este egyetlen ajánlat futott be. Végül a licitet 15 perc múlva lezárták.

Lesújtóan rossz lett a közpénzek átlátható felhasználását ígérő kormányzati honlap

Mészáros Lőrinc szerződéseit továbbra se fogjuk tudni kilistázni, de nézegethetünk pálmafákat, gyalogátkelőket és motorcsónakokat a feladványokkal telepakolt honlapon. Reméljük, a K-Monitor elemzését az EU-ban is olvassák.

A Debrecenben terjeszkedő akkugyár agresszív eljárását a kínai hatóságok is vizsgálják

A CATL a hazai piacán is olyan üzleti manővereket hajt végre, amit a kínai hatóságok is aggódva vizsgálnak.

Ismét pert vesztett a közmédia kreatív igazgatója

A 24. hu megírta, hogyan vándoroltak Kárász Róbert jótékonysági alapítványán keresztül saját cégébe a Magyar Nemzeti Bank alapítványától érkező közpénzmilliók. Kreatív… Mindene megvan ahhoz, hogy a NER-ben igazgató legyen.

Főszerkesztőváltás volt a Magyar Nemzet élén

Toót-Holló Tamást, az eddigi főszerkesztőt Néző László váltotta a lap élén.

És a végére, hogy nevethessünk is egy kicsit:

Háromhetes online tábornokképzést szervez a kétfarkú kutyapárt


A 150 éves magyar tisztképzés tiszteletére…

LE LEHET-E VÁLTANI A TEKINTÉLYURALMI VEZETŐKET? MÁS A HELYZET TÖRÖKORSZÁGBAN, MINT ITT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.03.02.


Új szövetség formálódhat Európában az atomenergia körül, hol áll ebben Magyarország? Mi mozgatja Orbán Viktort, amikor kevés szolidaritást mutat Ukrajnával, és önmagát békeharcosnak állítja be? Orbán összevegyíti a "Brüsszellel" vívott csatát a geopolitikai válsággal, amit igyekszik jelentékteleníteni. Le lehet-e váltani választáson a tekintélyuralmi, vagyis autokrata vezetőket? Le lehet-e váltani húsz év után a török választáson Erdoğant? Most talán alakulhatnak úgy a dolgok. Nemzetközi lapszemle.

Európa bajkeverőjének hírében álló Magyarország tovább ronthatja a megítélését a Politico szerint a finn és a svéd NATO-csatlakozás parlamenti ratifikációs vitájával. A beszámoló aggasztó előjelnek tekinti, hogy Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője komoly belső vitákról beszélt az üggyel kapcsolatban, és azt, hogy Orbán Viktor felvetette azt a kérdést, hogyan akarhat valaki katonai szövetségessé válni, ha közben hazugságokat terjeszt Magyarországról.

A Politico szerint a magyar miniszterelnök kijelentései megerősítették a "brüsszeli" félelmeket, miszerint Orbán megpróbálhatja felhasználni a NATO-bővítést illetően meglévő befolyását arra, hogy engedményt csikarjon ki az EU-s tárgyalásokon a jogállami témákban. A cikk megállapítja: most már a szövetségesek is elfogadják azt az eshetőséget, hogy a két pályázó ország eltérő időben csatlakozzék, vagyis, hogy a svéd NATO-tagságot Erdoğan török elnök tovább halogathassa.

Az EurActiv uniós hírportál emlékeztet arra, hogy a NATO-csatlakozási ratifikációt, aminek már tavaly ősszel meg kellett volna történnie, Orbán ez év elejére ígérte, de a miniszterelnök hajlandóságát ismételten megkérdőjelezték. Így Vadai Ágnes ellenzéki képviselő az Aftonbladet svéd lapnak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy mind Putyin, mind Erdoğan érdekelt a halogatásban, és hogy híresztelések szerint Orbán kedvében akar járni Putyinnak, különösen Finnország kapcsán, hiszen a finn csatlakozással hosszú NATO-orosz közös határvonal jön létre.

Mi mozgatja Orbán Viktort, amikor kevés szolidaritást mutat az Oroszország által megtámadott, Magyarországgal szomszédos Ukrajnával, önmagát békeharcosnak állítja be, és arról beszél, hogy ez az ő háborújuk, nem a miénk? Ezt elemzi Cathrin Kahlweit, a Süddeutsche Zeitungban. Feltételezése szerint a magyar kormányfő a kulisszák mögött nyomást gyakorol Stockholmra és Helsinkire, hogy nyújtsanak pénzügyi vagy politikai ellenszolgáltatást, elvégre Magyarország erőteljes nyomás alá került, és az EU a jogállamisági eljárás keretében eurómilliárdokat tart vissza, és Budapest csak messzemenő, hiteles reformok fejében kaphatja meg a pénzt.

Orbán összevegyíti az EU-val vívott csatát a korszakos jelentőségű geopolitikai válsággal, és azt állítja, hogy rajta kívül csak a pápa tekinthető Európában igazi békeharcosnak. Február 18-ikai évértékelő beszédében Orbán leplezetlenül kimondta, hogy az oroszok által indított háborút nem beláthatatlan globális következményekkel járó fenyegetésnek, hanem pusztán helyi konfliktusnak tekinti, ahol nincs egyértelmű tettes és áldozat, nem a jó és a rossz ütközik meg egymással, hanem két szláv ország, és nem Oroszország fenyegeti az európai biztonságot - ezért aztán nem is akarja kockáztatni a jó viszonyt ezzel a partnerrel.

Franciaország atompárti szövetséget igyekszik összekovácsolni Németországgal szemben – ezzel a címmel közöl elemzést a Handelsblatt arról, hogy az energiaügyek európai átrendeződése kapcsán a nukleáris energiatermeléshez ragaszkodó Franciaország defenzívába szorította az atomellenes Németországot, amikor Párizs kezdeményezésére 11 uniós tagország közös nyilatkozatban tett hitet amellett: az atomenergia a klímacélok elérésének és az áramellátás biztosításának egyik lehetőségét jelenti a sok közül.

Berlin ellenzi, hogy az atomenergiát a megújuló energiaforrások szintjén kezeljék. Az atompárti 11-ek a következő államokat jelenti: Franciaország, Románia, Bulgária, Szlovénia, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Horvátország, Hollandia és Finnország. Az „atomklub” szakminiszteri találkozóján részt vett Svédország is, de a közös nyilatkozatot nem írta alá – a franciák szerint csak azért nem, mert jelenleg a svédek töltik be az EU soros elnökségét, és így a vitás kérdésekben kötelesek semleges álláspontra helyezkedni.

Le lehet-e váltani választáson a tekintélyuralmi, vagyis autokrata vezetőket? – ez a kérdés a választások felé közeledő Törökországgal kapcsolatban, ahol az elmúlt két évtizedben – mint azt a Die Zeit német magazin írja – teljesen mindegy volt, hogy éppen ki az, aki próbálkozik, mindig Recep Tayyip Erdoğan AKP nevű pártja győzött. A cikk török szerzője szerint most alakulhatnak másképpen is a dolgok.

A borúlátók úgy látják, hogy ahol nincs jog, nincs szabad média és szabad véleménynyilvánítás, ahol a mecsetekben is kormánypropagandát hirdetnek, ott az állam csak egy pártnak kedvez. Akik ezt vallják, Magyarország példáját szokták felhozni. Másfelől viszont Törökországban adott – még ha gyenge is – bizonyos demokratikus tradíció. Erdoğan az ukrajnai válság kapcsán eljátszotta hitelét a Nyugat szemében. Az országon belül rossz a gazdasági helyzet, burjánzik a korrupció, és az állami szervek csődöt mondtak a földrengés nyomán. Növekvőben van a jobbközép és balközép hatpárti szövetség népszerűsége. A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a két tábor fej fej mellett áll – olvasható a cikkben.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ