QUBITSzerző: RADÓ NÓRA2023.02.25.
A technológiai környezet csak akkor működik a javunkra, ha a saját magunk szolgálatában tudjuk tartani az eszközöket; többek között erre készítjük fel a következő generációt is – mondta Fenyvesi Kristóf, a Finn Oktatáskutató Intézet munkatársa csütörtök este az Európa Pontban a finn oktatási rendszerről. Hozzátette, hogy mivel a karrierutak az eddigi 10-20 évről 1-5 évre rövidültek, a gyerekeket csak a változásra lehet felkészíteni, és a finnek az egyenlő esélyek biztosítása mellett erre törekszenek.
A Felforgató digitalizáció az oktatásban című rendezvényen a Jocó bácsiként ismert Balatoni József történelemtanár, blogger, Vladár Zsuzsa, az ELTE Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszékének vezetője és Halácsy Péter, a Budapest School magániskola-hálózat alapítója, a Prezi társalapítója beszélgetett arról, hogyan tanulnak a mai gyerekek, hogyan hat a fejlődésükre a digitalizáció, mit kellene kezdeni az egyre beláthatatlanabb mennyiségű tananyaggal, és mit tanulhatunk a finn oktatási rendszertől. Ez utóbbiról és a skandináv országban használt digitális eszközökről Fenyvesi tartott előadást, majd az estét Pintér Zsolt, a Digitális Batman – együtt a digitális oktatásért akció alapítója, Szűcs Dóra, az Okos Doboz tankönyvfüggetlen digitális taneszköz és Major Gábor, a Maker’s Red Box alkotópedagógiai tananyagokat kidolgozó cég ügyvezető igazgatója beszélgetése zárta.
19. századi módszerekkel tanítanak 20. századi emberek 21. századi gyerekeket
A neurobiológiai kutatások alapján jelenleg a tudósok azt látják, hogy az agy fejlődése követi a digitális és technológiai fejlődést, így a gyerekek agya is megváltozott az utóbbi években, mondta Balatoni, aki szerint a tanároknak a kamaszkor kezdetéig az eddigieknél sokkal interaktívabbnak kell lenniük, a passzivitásba süppedő tinik esetében pedig az a feladat, hogy kimozdítsák őket a tétlenségből. Az már egyáltalán nem működik sem általános, sem középiskolában, hogy a tanár kiáll és beszél. Halácsy szerint „az a baj az oktatással, hogy ami engem érdekel, azt kötelezővé szeretném tenni a gyerek számára. Le lehet kötni őket, de nem biztos, hogy azzal tudjuk lekötni, amit mi tanultunk”.
Vladár az egyetemi hallgatókon látja, hogy mennyire másképp gondolkodnak, mint régebben: rövidebb a figyelmük, akciót, mozgást, cselekvést igényelnek. Sokkal jobban kezelik a technológiát, teljesen átalakult a tudásszerzési mechanizmusuk. A tanszékvezető szerint amit viszont egyáltalán nem tudnak a mai diákok, az az, hogy hogyan kell előadni. „A hallgatók a középiskolában 20 percet nem beszéltek szabadon, nem tudják, hogyan kell megszólalni a kollokviumon, hogyan építsék fel a feleleteiket, hogyan álljanak neki egy probléma megoldásának”. Ezért az egyetemen igyekeznek készségeket adni a kezükbe, és nem feltétlenül azt tanítják nekik, hogy hol áll jelenleg a tudomány, hiszen az úgyis hamar elavul. Szerinte az sikeres szokott lenni, ha a diákok be tudnak kapcsolódni egy-egy kutatásba, és például shadow módszerrel a kutatók nyomában haladhatnak, ami motiválja őket.
Digitális bevándorlóknak kellene tanítani digitális bennszülötteket
Az egyetemisták viszont már egy teljesen más generációt képviselnek, mint az általános és a középiskolások. Balatoni elmondta, hogy annyira gyorsan fejlődik a technológia, hogy a gyerekek szerint már a nyolcadikosok sem értik, miről beszélgetnek az ötödikesek, a középiskolások pedig egyáltalán nem értik az általános iskolásokat. A tanár szerint az is ijesztő, hogy a digitális bevándorlóknak, mint amilyen ő, kellene megtanítani a digitális bennszülötteket a technológiára, miközben a felnőttek sem értenek hozzá, nem tudnak információt szűrni, és hajlamosak elhinni, hogy ami az interneten van, az igaz. Hiába próbálkoznak a szülők, a gyerek sokkal gyorsabban le tudja zárni a telefonját, mint hogy az anyjának esélye lenne bármiféle korlátot rakni rá.
Halácsy szerint nem mellékes szempont, hogy a technológia igenis addiktív. A Prezi társalapítójaként dolgozott technológiai fejlesztésen, és úgy alkották meg a szoftvert, hogy a felhasználók újra és újra visszatérjenek hozzá. Ha a kütyükkel felnövő generáció túléli ezt a fajta addikciót, sokkal ellenállóbb lesz, mint a mostani felnőtt generáció, mondta Halácsy, aki szerint a technológia újfajta beszélgetést igényel szülők, tanárok és iskolák között: a Budapest School egyik iskolájában például behívták a szülőket, és közösen megbeszélték, hogy mit kezdjenek a mobiltelefonokkal. Végül abban egyeztek meg, hogy 10 éves koráig senki ne kapjon a mobilt...