2023. február 24., péntek

FELADATOK, MEGOLDÁSOK, BIZONYÍTÁSOK | SZIA, TANÁR ÚR

SZIA, TANÁR ÚR PODCAST
Szerző: GERŐ PÉTER / RÁDIÓ BÉZS ÉS CIVIL RÁDIÓ
2023.02.23.


Hányféleképpen lehet nekifogni egy feladat megoldásának és melyik módszer hová vezet? Miért az lesz „jótanuló”, aki a rosszabb módszert választja? Mi a különbség a feladat és a probléma között? Mit sajátítsunk el, hogy ne maradjunk le a mesterséges intelligencia mögött?
Miért kell feltenni a „miért?”-kérdéseket? Mitől lesz egy mérés tárgyilagos, megbízható és érvényes? Hogyan készíthet (és hogyan ronthat el) statisztikát az, aki nem ért a statisztikához? Ezekről a kérdésekről szól a felvétel! Még több hasonló beszélgetésért iratkozz fel a Szia Tanár úr Podcast (Gerő Péter) Youtube csatornára itt: / @sziatanarurpodcast

HARASZTI MIKLÓS: HÁROM HADÜZENET ÉS EGY RÁADÁS

444.HU
Szerző: HARASZTI MIKLÓS
2023.02.24.


Ezen a tavaszon tanulságos évfordulók egész sora esedékes. Össze is függenek ezek a tavalyi események, mert katonákkal vagy anélkül, mindegyik felért egy Ukrajna elleni hadüzenettel.

A sort Putyin februári beszéde és persze inváziója kezdte. Orbán azonnal ráduplázott. Ez eddig nem meglepetés. Annál váratlanabb volt, hogy a magyar parlamenti ellenzék is beállt a hadüzenők sorába.

Először tudjuk le Vlagyimir Putyin gyászos jubileumát. Mint ma már belátható, pofonért küldte a sereget. Egyhetesre tervezte a hadjáratot, de egy év múltával is „él Ukrajna dicsősége és szabadsága”, ahogyan a himnuszuk mondja. Minden pusztítás és véráldozat ellenére az ukránok hatékonyan védekeznek, s főként nincsenek egyedül. Ebben az évben a Nyugat országai is felébredtek a történelem végének álmából, fegyverszállítmányaik döntően hozzájárulnak az orosz túlerő kiegyenlítéséhez.

Ugyancsak most lesz egyéves Orbán Viktor azonnal megküldött, olajfaágakkal és békegalambokkal díszített hadüzenete is. Különbékének álcázta az orvtámadást. Európában egyedüliként, Magyarország megtagadta a segítséget a megtámadott szomszéd országtól, és lezárta a határt mások felszabadító fegyveradományai elől is. Azóta Orbán az orosz ultimátumok önkéntes postása. Egy év óta követeli Kijevtől, hogy adja meg magát Moszkva területi és vazallusi követeléseinek.

Erkölcsi szempontból, ha az még számít, ez a magyar történelem egyik legcsúfabb árulása. Kevés évszám rímel tisztábban az ukrán 2022-re, mint a magyar 1848 és 1956. De önsorsrontás is a magyar ukránellenesség, mert az orosz tankok csak Newton első törvényét ismerik. Ha egyszer meglökték őket Záhony irányába, akkor csak alaposan felfegyverzett ukránok állíthatják meg őket.

Orbán valódi, belpolitikai indítékáról mindent elmond a harmadik évforduló, a parlamenti választásé. A kampányban Orbán ismét hadat üzent, ezúttal az ukránokat támogató magyaroknak. Diadalmenetben nyert, és minden eddiginél súlyosabb vereséget mért a parlamenti ellenzékére.

Hamis vádat koholt abból, hogy MZP, az ellenzék listavezetője, még a háború előtt nyilatkozva, Ukrajnában is elképzelhetőnek tartotta magyar katonák részvételét a szokásos NATO békemissziókban, például ahogyan Afganisztánban történt. Orbán kampánya ebből azt gyártotta le, hogy az ellenzék háborúba hurcolná a magyar fiatalságot. Ennek a hamis vádnak a sulykolásával szerzett behozhatatlan előnyt...

MEGSZAKÍTOTTA AZ OROSZ NAGYKÖVET AZ UKRAJNÁÉRT TARTOTT EGY PERCES CSENDET AZ ENSZ ÜLÉSÉN

TELEX
Szerző: TELEX
2023.02.24.


A magyar kormány kilenc orosz üzletember levételét kérte a szankciós listáról, bár egyet sem sikerült


Kilenc orosz üzletembert szedetne le Magyarország a szankciós listákról – mondta Szijjártó Péter a Ria Novosztyi orosz állami hírügynökségnek. A külügyminiszter szerint ezt azért tartották fontosnak, mert több közép-ázsiai országból is jelezték a kormány felé, hogy ez a kilenc üzletember fontos befektetésekbe kezdene ezekben az országokban, és nem értik, miért nem dolgozhatnak velük.

New Yorkban is arról beszélt, hogy az Európán kívüli országok döntő többségének körében nem arat nagy tetszést a szankciós politika. Megerősítette a kormány álláspontját, hogy fegyverszünetre van szükség, a feleknek le kell ülniük tárgyalni – bár a magyar állami hírügynökség alapján az oroszok mellett nem az ukránokat nevezte meg fontos tárgyalófélnek, hanem az amerikaiakat és a NATO-t. Pedig jelenleg Oroszország Ukrajnát támadja.

Bővebben minderről itt olvashat...


„EZ NEM AMERIKA ÉS OROSZORSZÁG HÁBORÚJA” – WASHINGTONI KÜLÜGYI ÁLLAMTITKÁR A VÁLASZNAK

VÁLASZ ONLINE / INTERJÚ
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2023.02.24.


„Pont az tesz minket erőssé, hogy nem feltétlenül értünk mindenben egyet. Magyarországnak is megvan a saját nézőpontja, de része és támogatója a háborúval kapcsolatos NATO-konszenzusnak” – mondja a Válasz Online-nak adott interjújában az Egyesült Államok külügyminisztériumának európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkára. Karen Donfriedet – a rendelkezésünkre álló 10 percben – arról is kérdeztük, Amerika számára vajon ugyanazt jelenti-e a háborús győzelem, mint amiben Ukrajna reménykedik. Nem oszlott el minden kétségünk.


Ön háborúpárti?

– A háborút mint olyat nem pártolom. Hadd tisztázzam, mi történik Ukrajnában: egy évvel ezelőtt Putyin elnök úgy döntött, hogy teljes értékű inváziót kezd gyengébb és sebezhetőbb szomszédja, Ukrajna ellen. Ez helytelen. Az Egyesült Államok és oly sok szövetségese pedig kiállt Ukrajna mellett, és támogatja az orosz agresszió elleni védekezésben. Nem támogatom tehát a háborút, de ha valaki olyasmit tesz, mint Oroszország, akkor amellett kell állnunk, ami helyes – és amit az ENSZ Alapokmányában is lefektettek a szuverenitással és a terület integritással kapcsolatban. Attól, hogy valaki megtehet valamit, az még nem lesz helyes. Az ukránoknál senkik nem vágynak jobban a békére, mert az ő ártatlan civiljeik halnak meg, most már egy éve. Csakhogy igazságos béke kell. Nem olyan, amely az agresszor Oroszország területszerzését szentesíti, vagy időt hagy Moszkvának az erőgyűjtésre és az újbóli támadásra. Abban próbálunk Ukrajnának segíteni, hogy a lehető legerősebben üljön ahhoz a tárgyalóasztalhoz, amely körül arról a bizonyos békéről tárgyalnak...

MINDENT A RÁKRÓL / DR. TÍMÁR JÓZSEF, RÁKKUTATÓ PROFESSZOR EMERITUS / FRIDERIKUSZ PODCAST 69. ADÁS

FRIDERIKUSZ PODCAST
Műsorvezető: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2023.02.23.



A rák több mint 200-féle, tulajdonságaiban, kihatásában, következményeiben és gyógyíthatóságában egymástól eltérő daganatos betegség közös neve. A daganatok olyan sejtek burjánzásából jönnek létre, amelyek kikerültek a szervezet irányítása, felügyelete alól. Egy egészséges sejt csak szükség esetén osztódik, de miután a szükséges sejtpótlás megtörtént, az osztódás megáll. A rákos sejtek osztódása viszont nem áll le, hanem újra és újra megismétlődik. A rosszindulatúvá vált, túlszaporodó sejtek egy idő elteltével átterjedhetnek környező szervekre is, bejuthatnak a nyirokrendszerbe vagy a véráramba, amelyen keresztül szétszóródhatnak a szervezet különböző részeiben.
        A rákbetegség kialakulásában az öröklött tényezők mellett döntő szerepe van a szervezetbe kerülő rákkeltő anyagoknak, amelyek a sejteket roncsolva genetikai torzulást idézhetnek elő. Ezt persze a szervezet immunrendszere egy ideig kezelni, javítani képes és elpusztítja a nem jó irányba módosult sejteket. A sejtek roncsolásában - az öröklött hajlamok mellett - olyan rákkeltő anyagok játsszanak szerepet, mint a dohányzás, az autók és gyárak légszennyezettsége, a megannyi sugárzás, de ide sorolhatók az egészségtelen étrend, az alkoholizmus vagy a munkahelyi károsító hatások is. A magyarországi rákhalálozási adatok nagyon sok éve drámaiak: jelenleg körülbelül 300 ezer ember szenved daganatos megbetegedésben, és évente 32-33 ezer ember hal meg ennek következtében. A szív és érrendszeri betegségek mögött a rák a második leggyakoribb halálok a magyarok esetében, valóságos népegészségügyi probléma.
Miközben tudunk róla, rettegjük, megrendülünk, ha a közelünkben csap le, ám az egészségügyi szűrésünkkel, gyógyításunkkal hivatásszerűen foglalkozók szerint mégis félvállról vesszük a kockázatot. Mások azt mondják, ha valamennyi ilyen olyan módon veszélyeztetett ember igénybe kívánná venni a szükséges szűréseket, vizsgálatokat, a betegség kezdeti stádiumában javallott kezeléseket, egycsapásra tönkre menne a hazai egészségügyi ellátó rendszer.
A hatalmas pánikfelhő alatt viszont élnek és virágoznak, a “mindent gyógyító” rákterápiákkal kapcsolatos illúziók, amit a kattintás-vadász média naponta táplál a “megszületett a végső megoldás”-, a “már kezünkben a rákgyógyítás kulcsa”-jellegű, gyakran teljesen tudománytalan szenzációkkal.
Ebben az ijesztő hangzavarban hiteles és józan szakembert találtunk Tímár József patológus-professzor személyében. Vele igyekezett minden fontos kérdést tisztázni a rákkal kapcsolatosan Friderikusz Sándor.

KUNETZ ZSOMBOR: EZ A KORMÁNY NEM ÉRT MÁSBÓL, CSAK A POFONBÓL

HÍRKLIKK / KLIKKTV
Riporter: BOLGÁR GYÖRGY
2023.02.24.


Nincs rendszer az egészségügyi reformcsomagban, nincs finanszírozása, a kitalált módszereik nem működnek. Ezért sokkal radikálisabb lépésekre van szükség, amiknek a vége a sztrájk. Ahol nincsenek meg a feltételek – nincs étel, rozsdás a szike –, ott nincs orvosi ellátás, nincs műtét, csak a sürgős, és az onkológiai esetekben – hangzott el a Klikk Tv Tíz című adásában, ahol dr. Kunetz Zsomborral a Röntgen blog szerzőjével Bolgár György beszélgetett.


Tényleg olyan átalakítások vannak készülőben, illetve részben már be is vezették őket, amiken már nem lehet alkudozni, nemet kell mondani. A Magyar Orvosi Kamara talán már megértette: ez a kormány csak a nagyon határozott, egyértelmű reakciókból képes konzekvenciát levonni. Az orvosi kamara közleményében nagyon egyértelműen, tisztán és világosan megfogalmazta, hogy nem elfogadható az egészségügyi dolgozók béremelésének eltolása sem. Tisztességes vélemény volt, és nagyon fontos, hiszen ezzel az orvos is maga mellé tudja állítani a vele együtt dolgozó kollégákat.

Tudniillik, ha a szakápolókkal összefogva próbálnak meg nemcsak anyagi értelemben, hanem szervezeti kérdésekben is előbbre jutni, akkor hatásosabban léphetnek föl. Mert a kormány nem ért másból, csak a pofonból, csak az erőből. Sokkal radikálisabb lépésekre van szükség, amiknek a vége a sztrájk. Ahol nincsenek meg a feltételek – nincs étel, rozsdás a szike –, ott nincs orvosi ellátás, nincs műtét, csak a sürgős, és az onkológiai esetekben – vélte Kunetz Zsombor...

MARK GALEOTTI: ORBÁN HOMOKOT SZÓR A FOGASKEREKEK KÖZÉ

24.HU
Szerző: KERNER ZSOLT
2023.02.24.


Európa egyik legismertebb Oroszország-szakértője Budapesten járt a Political Capital vendégeként. A többi között az orosz–ukrán háborúról, valamint Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin állításainak igazságtartamáról is beszélgettünk Mark Galeottival.

Arra gondoltam, végigvehetnénk a két nemrég elhangzott évértékelő beszéd fontosabb állításait a háborúról, hiszen Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin is kifejtette az ezzel kapcsolatos gondolatait. Kezdjük azzal: ki indította el ezt a háborút?

Egyértelműen Oroszország. Az az ötlet, hogy azért indítottak el egy inváziót, hogy megakadályozzanak egy háborút, érdekes orwelli csavar. Ez nem jelenti azt, hogy nem voltak politikai hibák, amelyeket a Nyugat elkövetett, de Putyinnak ezért a háborúért a teljes felelősséget vállalnia kell.

Legitim és megérdemelt fenyegetés volt az, amit Putyin a Nyugattól érzékelt?

Putyin az én véleményem szerint racionális politikus, de még racionális politikusok is elhihetnek gyakran bizarr dolgokat. Ez volt a helyzet Putyinnal is. Komolyan elhiszi, hogy a Nyugat fenyegetést jelent, hiszen a 2010-es évek eleje óta azt érzi, hogy marginalizálni akarják őt és Oroszországot is. Szerintem ezt őszintén elhiszi, ugyanakkor téved.

Nemcsak Putyin érezte magát fenyegetve, hanem a Nyugat is, pont általa. Ez mennyire volt jogos fenyegetettségérzés?

Ez a másik problémája ennek a konfliktusnak. Vannak, akik azt mondják, ha Putyint nem állítjuk meg most, akkor addig fog Nyugat felé menni, amíg engedik. Szerintem ez soha nem volt tervben, sosem jelentett valódi katonai fenyegetést a Nyugatra, de most már lehetősége sincs erre Oroszországnak. A hadserege darabokban van, legalább tíz év kellene, hogy rendberakják, mielőtt egy másik megszállást tervezhetne.

Miért vannak szankciók Oroszország ellen? Magyarországon sokat beszélünk arról, hogy kellenek-e, és valóban legitim kérdés az, hogy pontosan mi a céljuk. Ez nem hangzott el egyértelműen a bevezetésükkor.

A helyzet az, hogy most két háború zajlik egyszerre. Van egy lövöldözős háború Ukrajna és Oroszország között, és van egy politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális háború a Nyugat és Oroszország között.

"A szankciók bevezetésekor sokat beszéltek arról, hogy ezek majd térdre viszik Putyint, de erre sosem volt valódi esély. A szankciók nem így működnek. Valójában szép lassan felőrölik az orosz gazdaságot, és megvonják a hozzáférését azokhoz a high tech fegyverekhez, amelyek egy ilyen háborúhoz kellenek. Ráadásul folyamatosan csökkentik a hozzáférhető pénzt, amivel Putyin újra tudná tölteni a háborús kasszát. A gazdasági szankció egy nagyon lassú, de nagyon hatékony fegyver. A probléma az, hogy túl sokan állítottak túl nagyokat a szankciókról."


Emellett pedig elég részben ügyetlen fegyverek is, amelyek gyakran olyan oroszokra is hatással vannak, akik egyébként ellenzik a háborút. Mindenesetre lépésről lépésre szeletelik fel Putyin gazdaságát.

Magyarországon az a kormányzati álláspont, hogy a szankciók nekünk jobban fájnak, mint Oroszországnak. Ez igaz?

Nem. A szankciókat egy energiaválság közepén vezették be, de ha objektíven nézzük az adatokat, akkor Oroszországnak sokkal jobban fájnak. Nem szabad persze átverni magunkat, ez gazdasági háború, és egy háborúnak mindig vannak áldozatai mindkét oldalon. A szankcióknak van költsége, de mi sokkal jobb helyzetben vagyunk, hogy ezeket a költségeket kezelni tudjuk, mint Oroszország.

Probléma az, hogy a szankciók nem háborúként vannak eladva? Soha senki nem mondja ezt ki róluk.

Valóban probléma, sokkal őszintébbnek kellene lennünk egymással azzal kapcsolatban, hogy pontosan mi történik. Arról is őszintén kellene beszélni, hogy miként fejezhető majd be ez a háború, mert erről sincs konszenzus. Megértem, hogy a politikusok miért ragaszkodnak az egyszerű válaszokhoz, de ez sokszor elfedi a problémákat.

Ez két szláv nép háborúja, amelyben nincs jó és nincs rossz oldal?

Azt észrevettem, hogy Orbán Viktor egyszerre mondja, hogy ez két szláv nép háborúja, és hogy Washingtonnak és Moszkvának kellene tárgyalnia a békéről, ami némiképp ellentmond egymásnak. Találjuk akkor ki, hogy pontosan melyik is. De természetesen van morális dimenziója is, ez egy egyoldalú invázió, amelyet Oroszország követett el. Ukrajna sem csinált mindent jól, de ez egy orosz háború, nekünk pedig nem szabad hátradőlve szemlélnünk az agressziót. Persze korábban sokszor pontosan ezt csináltuk, például végignéztük ugyanezt Jemenben is...

"SOKAN FELADTÁK MÁR A JÖVŐKÉPET, AMIT ITTHON TERVEZTEK." - HUSZÁR ÁKOS ÉS DURST JUDIT A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2023.02.24.



A Reggeli Személy 2023. február 23-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendégei Huszár Ákos, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatója, valamint Durst Judit, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa voltak.

„EGY ÉVE MÉG NEM FOGTAM FEL AZ AZNAPI INVÁZIÓ SÚLYÁT” – HÁROM VALLOMÁS TAVALY FEBRUÁR 24-RŐL

MFOR.HU
Szerző: KORMOS OLGA
2023.02.24.


Ahogy mindannyian emlékszünk, hogy mit csináltunk 2001. szeptember 11-én, úgy ma már arról is mindannyiunknak vannak emlékei, hogyan tudtuk meg tavaly február 24-én, hogy a szomszédunkban kitört a háború. Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója, Bod Péter Ákos egyetemi professzor, egykori jegybankelnök, valamint Helmeczi László, Záhony polgármestere osztotta meg velünk személyes, egy évvel ezelőtti benyomásait...

ELLENZÉKI VISSZHANGKAMRA ÉS OROSZPÁRTI KAVALKÁD: HONNAN TÁJÉKOZÓDNAK A HÁBORÚRÓL A MAGYAR FACEBOOKOZÓK?

LAKMUSZ
Szerző: NÉMETH SZILVI
2023.02.24.


Az ellenzéki csoportokban a független média szolgált iránytűként a háborúról való tájékozódásban, amivel csak az önmagába záródó EzaLényeg-univerzum vette fel a versenyt. A magyar kormányt és Putyin háborúját támogató csatornák olvasói között viszont nagy az átfedés, és több anonim szereplő is alakítja ezt a színteret.


A Digital Methods Initiative (DMI) hat kelet-európai országban vizsgálta, milyen szereplők irányítják a figyelmet az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos információkra a közösségi médiában. A kutatás 2022. február 24. óta eltelt 1 évben vizsgálta azokat a Facebookon közzétett posztokat, amelyek külső hivatkozásokhoz vezetnek. A kutatók a linkek forráselemzésével azonosították be a problémás online tereket, amelyek vagy sebezhetőnek mutatkoztak a dezinformációval szemben, vagy tudatosan vettek részt az ellentmondásos narratívák terjesztésében. A kutatás Magyarországra vonatkozó részét a Lakmusz végezte. (Ebben a cikkben a magyar színtér elemzését mutatjuk be, a nemzetközi összehasonlításról a teljes kutatás megjelenése után számolunk majd be.)

Közösségi hírforrások

A hírigényeket egyre inkább a közösségi hírforrások szolgálják ki itthon is, az orosz-ukrán háború pedig az egyik első olyan fegyveres konfliktus, amelyet a közösségi médián szinte élőben lehet követni. A technológiai platformok ugyan lehetővé teszik az események azonnali kommentálását-közvetítését, ugyanakkor egyre nehezebb felismerni, milyen források szolgálják a valóban hiteles információszerzést. A jól ismert sajtótermékeknek például a Facebookon számos új belépővel kell megküzdeniük a figyelemért: tavaly február óta kül- és biztonságpolitikai szakértők, katonai Telegram-csatornák, amatőr podcasterek, beszélgető közösségek, valamint - a fordítóprogramok elterjedésének köszönhetően - egyre nagyobb számú nemzetközi sajtótermék igyekszik formálni a közvéleményt.

A kutatás hiperlink-elemzés módszerével mérte fel, milyen tartalmak és milyen csatornákon keresztül kerülnek be a hazai Facebook-nyilvánosságba. Az elemzés során megvizsgáltuk, hogy a megosztási mintázataik alapján egymáshoz közel álló csatornák milyen nagyobb egységekbe rendeződnek, milyen politikai színezetűek, mekkora kiterjedésűek, illetve milyen pozíciót foglalnak el a médiaszíntér egészéhez képest.

Összességében megállapítható, hogy:

- Az orosz-ukrán háborúról való tájékozódás Magyarországon egy erősen polarizált színtéren zajlik, ahol a két tábort a kormánytól független és a kormánypárti médiabirodalomhoz tartozó hagyományos médiumok szervezik.

- Az ellenzéki térfélen a mainstream média jelenti legfőbb tájékozódási pontot, ennek kihívójaként jelennek meg - a mainstream nyilvánosságtól elkülönülve - a kormányellenes propagandakiadványok, amelyeknél az orosz-ukrán háború híreit az Orbán-rendszer elleni kritika eszközeként használják.

- Egyes médiumok az ellenzéki és kormánypárti térfél között helyezkednek el, mint például az Index.hu, a Portfolio vagy a 168 Óra.

- A KESMA- és a közmédia szervezi a hálózat ellentétes pólusát, amelyek hasonló közönséget vonzanak, mint a szélsőséges, anonim szereplők által üzemeltetett webszájtok. Szintén a kormánypárti színtérrel átfedésben jelennek meg a nyíltan oroszpárti szereplők és az orosz-ukrán háborút kiemelten követő blogok és vlogok...

TÖRTÉNHET-E OLYAN SZÖRNYŰ EMBERTELENSÉG A VILÁGBAN VAGY MAGYARORSZÁGON, AMI FELÉBRESZTI AZ EMBERT A HAZAI URALKODÓ OSZTÁLYBAN?

FACEBOOK
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2023.02.24.


Tényleg azon gondolkodom, hogy történhet-e olyan szörnyű embertelenség a világban vagy Magyarországon, ami felébreszti az Embert a hazai uralkodó osztályban? És egyre inkább úgy tűnik, hogy nem! Ugyanolyan közönnyel nézik végig a 67 éves, mozgássérült tudós asszony kilakoltatását, és rövid időn belül bekövetkező halálát, a devizahitelesek kálváriáját, mint a bucsai népírtást, Mariupol elpusztítását, vagy a magyar rendőrök által vízbefojtott menekült történetét. Az elmúlt 13 évben nem emlékszem olyan szörnyűségre, az emberiesség ellen elkövetett bűncselekményre, amely felpiszkálta volna bennük a minimális emberséget, szolidaritást. Nem jut eszembe olyan eset, amikor úgy szólaltak volna meg, ahogyan egy ember megszólal, amikor azt látja, hogy más kiszolgáltatott, védtelen embereket igazságtalanság ér, bántalmazzák, megölik őket. Nem tudom, hogy valaha éreztek-e olyasmit, hogy emberség, együttérzés, sajnálat, felelősség, de hogy mára teljes erkölcsi és érzelmi zombikká váltak, az biztos.

HA ORBÁN BÉKÉT AKAR, NEM KELL MÁST TENNIE, CSAK SZÓLNI PUTYINNAK, HOGY TAKARODJON HAZA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.02.24.

Ha Orbán tényleg békét akar, akkor nagyon egyszerű dolga van, miután csókos puszipajtás viszonyban van Putyinnal. Szólítsa fel Putyint, hogy fejezze be a gyilkolást, vessen véget a háborúnak, amit ő maga indított, és takarodjon haza Ukrajnából. Azonnal béke lesz, mert az ukránok és a "Nyugat" nem fog utána menni Oroszországba harcolni. Ez a béke egyetlen útja, hogy a támadó fél, aki a mai napig harcol és nem hajlandó abbahagyni, kivonul az általa megszállt területekről, és elhagyja az idegen országot, ahova betört, ahol népirtást folytat és amit lerombolt.

Az Ukrajna ellen indított tömeggyilkos orosz rablóhadjárat évfordulóján Magyarországon a “békemozgalomnak” álcázott oroszpárti kampány csúcspontjára jutott. Orbán már nyíltan a Nyugatot (az Európai Uniót és Amerikát) nevezte meg a magyar fasiszta állampárt és pártállam legfőbb ellenfelének, pedig egyelőre nem is lépett be a háborúba, hivatalosan még nem Putyin szövetségese. Az állatgyilkos orvvadász álkeresztény Semjén 24 órás farizeus, képmutató “imaláncot” indított a “békéért”, pedig a béke könnyen elérhető lenne, ha az agresszor Putyin kivonulna Ukrajnából.

Az Orbán-rezsim szóhasználatában a “béke” azt jelenti, hogy Ukrajna és a Nyugat adja meg magát az oroszoknak, tegye le a fegyvert, és vegyen tudomásul minden orosz területi követelést. Ennek határa pedig nem ismert, mert Putyin nemcsak az oroszok által elcsatolt megyékről beszél, hanem a “történelmi” Oroszország határainak helyreállításáról, ami egész Ukrajnát jelenti, de beleértve több szomszédos ország területét is, de szó volt már a Szovjetunió határainak helyreállításáról és az egykori szovjet megszállás alatt volt országok kiléptetéséről a NATO-ból, ami tudjuk, mit jelent.

Putyin bejelentette, hogy a végső győzelemig harcol Ukrajnában, ami azt jelenti, hogy nem akar békét, de az Orbán-rezsim a békét nem rajta követeli, aki egy idegen országot megtámadott és egy idegen országban gyilkol, hanem Ukrajnától, legfőképpen pedig a Nyugattól, mert nyugati segítség nélkül az ukránokat egy idő után térdre kényszerítené az orosz hadsereg, elfoglalná az országot, elkergetné vagy legyilkolná az ország törvényes kormányát, és saját emberét ültetné a helyébe, majd folytatná a területi követeléseit. Ez az orbáni “béke”.

Így az Orbán-féle “béke” valójában fegyverletételt jelent az oroszok előtt, és további háborúk kezdetét. Orbán a “béke” hamis és hazug jelszava alatt megadásra szólítja fel Ukrajnát és a nyugati világot. Ez egyszerűen neveséges. Ne feledjük el, hogy Putyin Oroszország egész világra szóló “keresztény” küldetését hangoztatja, hogy Oroszországnak az erkölcstelen és természetellenes Nyugat romlottságának kell véget vetnie, és elhozni Nyugatra is a “kereszténységet”, ahol megszűnik a melegek és a transzneműek jogegyenlősége. Gyilkolással és népirtással terjeszti a “kereszténységet”.


Ez azt jelenti, hogy ha a Nyugat megadja magát Putyinnak, enged neki, és leteszi a fegyvert, minden követelésének engedelmeskedik (hiszen akkor marad meg a béke, ha nem harcol a orosz állam terjeszkedése ellen), akkor Putyin kiterjeszti az orosz uralmat és fennhatóságot a Nyugatra, az egész világra, felszámolva mindenhol a jogállamot, demokráciát, szabadságot, aminek szerves része a diszkrimináció elutasítása, az emberi jogok, a jogegyenlőség biztosítása. A világ az orosz oligarchikus, fasiszta terrorállam Putyin és “Kirill pátriárka” nevével fémjelzett “kereszténységében” élne.

Ez jelenti az Orbán-féle békét, hogy az orosz hadsereg azt csinál, amit akar, és Oroszország fegyveres erővel rákényszeríti mindenkire az illiberális orosz keresztényfasizmust. Magyarországon sok ember elhiszi az állami propagandát, és nem jut eszükbe, hogy a Nyugat Magyarországot is védi, mert azt csak Orbán képzeli, hogy ha ő elég fasiszta, akkor Putyin nem vonulna be Magyaországra. Hitler is bevonult, az oroszok még előbb megszállnák Magyarországot, ha a Nyugat és a NATO engedne neki, mert stratégiailag fontos hely. A titkosszolgálata már bevonult, már megvetette a lábát.

Arról nem beszélve, hogy Orbán most azt követeli Ukrajnától, hogy a lányaikat megerőszakoló és meggyilkoló, a férfiakat tömegsírokba mészároló orosz barbár hordának adják meg magukat, és ne védjék meg a hazájukat. Putyin az első perctől Kijev ellen indult, csak az ukránok erejének köszönhetően szorult vissza az elcsatolt keleti területekre. A lenácizott zsidó Zelenszkij meggyilkolására készült. Az ukránok pedig olyan szabadságharcot vívnak, mint a magyarok 1956-ban, Orbán “béke” szólama pedig olyan, mintha a “pesti sácokat” szólította volna fel a “békére”...

NYILVÁNOSSÁGRA KERÜLTEK TELEFONHÍVÁSOK, AMELYEKBEN OROSZ KATONÁK BESZÉLNEK CSALÁDTAGJAIKKAL A BUCSAI MÉSZÁRLÁSRÓL

TELEX
Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2023.02.24.


Az AP hírügynökség mintegy kétezer titkos hangfelvételt szerzett meg, amelyeken Ukrajnában szolgáló orosz katonák az otthon maradt szeretteikkel beszélgetnek 2022 márciusában, a bucsai mészárlás idején. Az ukrán ügyészek szerint az ott állomásozó katonák háborús bűnöket követtek el a Kijev melletti Bucsában, hiszen több mint 400 civilt mészároltak le itt a háború kezdetén. Ezért vált Bucsa az orosz atrocitások korai szimbólumává.

A telefonbeszélgetésekből az derül ki, hogy a fiatal katonák nem tudták, mi vár rájuk a háborúban. Sokan azért léptek be a hadseregbe, mert pénzre volt szükségük, és az utolsó pillanatban értesültek a bevetésükről. Azt mondták nekik, hogy hősként fogadják majd őket, amiért felszabadították Ukrajnát a „náci elnyomóitól” és azok nyugati támogatóitól. Azt is mondták nekik, hogy Kijev egy héten belül vérontás nélkül elesik.

A lehallgatásokból kiderül: ahogy a katonák rájöttek, mennyire félrevezették őket, egyre jobban féltek. Többen azt mondták: parancsot teljesítettek, mikor civileket vagy hadifoglyokat öltek. Két beszélgetésből idézünk részleteket...


VEISZER ALINDA: VÁDOLOM A HATALMAT, AMIÉRT HALLGATÁSRA KÉNYSZERÍTI AZ EMBERT – KULTÚRTÁJ

KULTÚRTÁJ / MAGYAR HANG
Szerző: MAGYAR HANG
2023.02.15.



– Amikor a közmédiában dolgoztam, figyeltünk rá, hogy mindkét oldal szerepet kapjon, jártak nálam konzervatívok és liberálisok egyaránt – mondta a Kultúrtáj adásában Veiszer Alinda Prima Primissima díjas újságíró, szerkesztő-műsorvezető, akinek Záróra című portréműsora 
2011-ig szerepelt a köztévében. – Láttam olyan interjút akkoriban, ami után az aktuális miniszterelnök a Magyar Televízió folyosóján ordítozott, hogy „ilyen kérdéseket neki nem lehet feltenni”. De fel lehetett tenni. És a kormányfő eljött, és válaszolt. 

Mi történik, ha a kormány a saját céljaira akarja használni a kultúrát és a médiát? 

Valóban balliberális túlsúly jellemezte a médiát 2010 előtt? 

Mi az a téma, ami sokkal jobban érdekli a közönséget a politikánál? 

Vállalna szerepet egy új közmédia felépítésében? 

Ezekre a kérdésre is választ kapnak a Magyar Hang új podcastja, a Kultúrtáj negyedik adásában, melynek műsorvezetői ezúttal Ficsor Benedek és Szerető Szabolcs voltak. 

Az interjú után következő Utóhang vendége ezúttal Lakner Dávid volt, akivel A Király című sorozatról és Zámbó Jimmyről beszélgettek a műsorvezetők, Ficsor Benedek és ezúttal a Wekerle Szabolcsot helyettesítő Szerető Szabolcs. 

Podcast a cikkben: http://bit.ly/3XO6e7f 

Álljon a Magyar Hang mellé, legyen előfizetőnk! https://hang.hu/elofizetes 

A Kultúrtáj előző adásának vendége Litkai Gergely volt: ➡http://bit.ly/3jO6l4I 

A Hangosítunkból pedig az derül ki, hogy terjeszkedik a Magyar Hang: ➡http://bit.ly/40PEW2R 

A Reptérben a Visegrádi Négyek közötti kapcsolat elromlásáról beszélgettünk Hangácsi Istvánnal: ➡https://bit.ly/3YWAQUZ

ITT NÉZHETŐ MEG 

GÁBOR GYÖRGY: PANELPROLIK - PANELNÉPNEK SZERETNEK LÁTNI BENNÜNKET A MINDENKORI KORMÁNYAINK, NAGYSÁGOS ÉS KEGYELMES URAINK ÉS ELÖLJÁRÓINK

SZABADSÁG KLUB
Szerző: GÁBOR GYÖEGY
2023.02.24.



Fontos mondat hangzott el a tegnapi napon Orbán Viktor szájából, ezért tényleg érdemes volt megtenni annyi kilométert, extra benzingőzt lehelni a vidékre, felverni Balatonfüred csendjét és nyugalmát, luxushotel lepedőit összegyűrni, s kiadósan megpompáztatni az unalomig megszokott arcokat, kormánytagokat, az élcsapat élharcosait, a Párt hívó szavára egybegyűlt potentátokat, az odarendelt morcos, erőt és rendíthetetlen szilárdságot árasztó, félterpeszben lecövekelő biztonságiakat, s a soha el nem maradó leffentyű-propagandistákat: a mostani Magyarország reprezentatív nyilvánosságának – a Várkert Bazár publikumát jelen pillanatban épp nélkülöző – teljes felhozatalát.

De mit is mondott Orbán? A Fidesz-KDNP legnagyobb és legveszedelmesebb ellenségeit számba véve a harmadik helyre sorolt ördögi ellenségről imigyen emlékezett meg: "…a nemzetközi spekulánsok, akik a háborús időkben haszonra akarnak szert tenni. Ők pénzelik a dollárbaloldalt, emblematikus alakjuk Soros György…"

Szép, veretes mondat, dallama, hangolása, ritmikája, utózöngése régről ismerős, mondhatni örökzöld és slágergyanús. Egy időben, az I. világháború környékén egy egész ország ennek a dallamát fütyörészte, mindössze egyetlen helyen tért el az akkori szöveg a mostanitól: a "nemzetközi spekulánsok" jelzős szerkezet helyett az éppen aktuális tömegízlést célba véve egyértelműbben igyekezett rámutatni a  textus az "internacionalizmus" legfontosabb korabeli szerkezeti elemére, ennélfogva akkoriban kizárólag "zsidó spekulánsokat" volt szokás fölemlegetni és az érzékiség kedvéért különféle újságok felületein a megszokott ikonográfia szerint azonmód vizuálisan láthatóvá tenni, a mondat többi része abszolút azonos módon lüktetett és zengedezett a mostanival, legfeljebb még azzal a parányi különbséggel, hogy akkoriban nem Sorost, hanem a Rothschildokat volt szokás és kötelező – miheztartás végett, s a félreértéseket elkerülendő – emlegetni, ma viszont a korszerűség, s a méltán elvárt up-to-date jelleg Soros nevének használatát követeli meg.

Aztán alig ért véget a II. világháború, Magyarországon újabb gyilkos pogromok (Kunmadaras, Miskolc, stb.) jelezték, hogy a panel élt, él és élni fog, s a zsidó spekulánsok, feketézők és árdrágítók változatlanul itt bujkálnak köreinkben. Kicsivel később, az ötvenes évek béketáborának harci lendületében a mondat, mint afféle jól felhasználható, semmiféle fárasztó gondolkodásra nem kényszerítő, ám annál könnyebben dalolható panelként újra a hazai slágerlista élére került, alkalmazkodva az akkori (és mostani) Nagy Barát igényeihez, a „zsidó” szót visszafogott tartózkodással mellőzve, s az egykori jellegzetes kiábrázolások helyébe most a Coca-Cola mámorban fetrengő, kubai szivart pöfékelő, s az amerikai zászló színeiben és elemeiben pompázó viseletbe bújtatott Uncle Samet vizionálva.

Ma pedig ismét Soros és a „nemzetközi spekulánsok”.

Panelnépnek szeretnek látni bennünket a mindenkori kormányaink, nagyságos és kegyelmes uraink és elöljáróink, amint kimért eleganciával begördülnek a füredi hotel elé, föl-le sétálgatva, az egész nemzet roppant súlyát vállukon cipelve, araszolva a hotel üvegfalától az üvegfaláig, kíváncsi fotósoknak önmaguk fontoskodó látványát kínálva, tekintetüket ugrásra készen a telefonhívásilag elfoglalt nagyfőnök kontúrjára függesztve, gondterhelten, maguk is mind, kivétel nélkül a telefonjukat megvillantva, egyenmozdulattal marokra szorítva, fülekre rálapítva, barázdáktól szántott homlokkal, a régi panelek leporolói és újrahasznosítói. Ezek emitt már egy új panel legyártására is alkalmatlanok, üresfejű, ötlettelen, gondolattalan second-hand shoposok, lopott árucikkekkel, lopott dallamokkal és lopott ritmusokkal házaló társaság.

Ám továbbra is kitartóan bíznak abban, remélik, s számítanak rá, hogy az ismételten eljátszott, eldanolászott panelslágert változatlanul sokan kedvelik és ismerik.

Vagy ha mégsem, akkor majd maguk gondoskodnak arról, hogy az ország újra megismerje a régi dallamokat, az ő hangszerelésükben és a saját dizőzeik tolmácsolásában.

Evergreen-hatalom.

ITT OLVASHATÓ

AZ ÉLET ÉS IRODALOM LXVII. ÉVFOLYAMA 8. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2023.02.24.


P U B L I C I S Z T I K A

Széky János
Zsarnokságom megbocsásd


Azt énekelte Nagy Feró 1984-ben, A matematikus dalában: „Egész életemet elhülyéskedtem, / Tiszta hülye maradtam. / De azér’ megvagyok szépen, / Megtalálom számításomat.” A szívfájdító dal arról szól, mi lesz „egyszer, ha majd öreg lesz”, az akkori tizen-huszonéves lázadóból. Az énekes akkor harmincnyolc volt már, de ami saját magát illeti, jóslata pontosan, szóról szóra bevált, azzal bezárólag, hogy megtalálta számítását – Kossuth-díjas lett, párt- és kormányrendezvények megbecsült és örömmel látott vendége, ott volt szombaton a miniszterelnök évértékelőjén is, miután hangot adott ama várakozásának, hogy „végre valaki rendet rak a mi agyunkban is”, majd a 444.hu mikrofonjába azt lihegte, hogy „Európát el kell foglalni, és az lesz, amit mi mondunk, nem pedig a buzik”.

Tény, hogy nagy a zűrzavar bizonyos agyakban, de a magam részéről nem Orbán Viktortól várom a rendrakást. Neki ugyanis semmi efféle szándéka nincs, az agymosás (nagy nyomással, tűzoltócsőből) egészen más hatással jár, nem a rend az eredménye. Nem véletlenül mondtam tűzoltócsövet, úgy is nevezi a szakirodalom a dezinformációs hadviselésnek ezt a módszerét, hogy firehose of falsehood, nem is egyszerűen hazugságözön, hanem körülményes fordításban, „a hamis állítások tűzoltófecskendője”. Négy fő jellemzője, hogy (1) nagy hangerejű és sokcsatornás; (2) gyors, folyamatos és repetitív, (3) hogy finoman fogalmazzunk, nincs elkötelezve az objektív valóság iránt, (4) szintén finoman fogalmazva: nem törődik a következetességgel.Tovább

A szerző további cikkei

Bokros Lajos
Oroszország első háborúja Amerika ellen?
Miért nem győzhetnek az oroszok Ukrajnában

A szerző további cikkei




Halász László
Válságban élni, válságot átélni (3)


Az élet maga is tartós krízisnek tekinthető, mivel ellentmondások sora keretezi. Válságról azonban csak akkor szokás beszélni, amikor az ellentmondások/feszültségek közötti egyensúlyozás az addig kialakult módon lehetetlen. A társadalmak életében mindig találhatók kedvezőtlen tünetek. Némely csoport elégedetlensége, rossz közérzése, csalódottsága nem szükségképpen a válság jele, és főként nem egyetemes válságélményé. „A krízisszellemiség veszedelmesen hasonlít a tömeghisztériához. Kitűnő alkalom félni, arról beszélni, hogy a társadalmak felbomlanak”, és sok egyéb szörnyűség történik – figyelmeztetett Hamvas Béla. A válságélmény azonban tagadhatatlan, amikor a legtöbb társadalmi csoport egyetért, hogy a működészavar általános működésképtelenséghez vezet. Ellentétben egy szép francia aforizmával, ilyenkor az a határozott benyomásunk, hogy nem a jövő az, ami felé mi megyünk, hanem ami, sajnos, megállíthatatlanul jön felénk.Tovább

A szerző további cikkei


Békesi László
Leszakadásra ítélve


Ebben az írásban megpróbálom összefoglalni és bemutatni a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét, rövid távú kilátásait, valamint egy új gazdaságpolitika koncepcióját. (A tanulmányban bemutatott adatok és számszerű prognózisok esetében nagyrészt az MNB, KSH és GKI publikus adataira és számításaira támaszkodtam, azokat egészítettem ki és módosítottam saját számításaimmal és becsléseimmel.)Tovább

A szerző további cikkei



György Péter
Morcsányi Géza
– szelídség, türelem, igaz értelem



Darvas Béla
Tikkelésben

F E U I L L E T O N

Radics Viktória – Szögi Csaba
Párbeszéd a szerelemről

I R O D A L O M

Molnár T. Eszter
Nehéz a Homo sapiensnek


Az egyik földszinti teraszon egy férfi telefonált. T. nem nézett fel, csak a rácsot markoló kezet látta, a tetoválást a tömpe ujjakon. Megköszörülte a torkát, és beütötte a számot a kaputelefonon. A szemetes felől terjengő bűzről eszébe jutott egy térszociológiai tanulmány, amit néhány éve olvasott. Nem emlékezett a szerző nevére, ezt az izgalomra fogta. A kapu bégetésére összerándult. Gyalog indult el felfelé a macskaszagú lépcsőházban, de a harmadik lépcsőfordulóban megpihent. Nem akart kimelegedni. Megakadt a szeme egy ajtófeliraton. Tatai Jóska, az biztos a tatai jövendőmondó fia, ez jutott róla az eszébe. Kinézett az ablakon, innen már messze belátott a kerítés mögé. Csak akkor indult tovább, amikor hallotta, hogy egy emelettel feljebb kinyílik az ajtó.Tovább

A szerző további cikkei

Lackfi János
Gigarigó bolhászkodik


Ott van betokozódva a történelemtanár, aki lefejeli a diákot, amiért az órán letegezi őt, a hülye pulóver, amin összevesztek, mert a srác nem volt hajlandó levenni a kapucnit, hogy látni lehessen az arcát, az a kapucni az egyéniségéhez tartozik, ott a feljelentés és a jogi huzavonák, a kelésként mérgesedő ügy, az illetékesek vállvonogatása, az eseményeket kommentelők fröcsögő indulatai. Az ápolt körmű, finom öltönyös polgármester, aki megszökik falujából, amint az árvíz beözönlik a középületekbe, elmossa a gátakat, kidönti a villanyoszlopokat, és miközben boldog-boldogtalan nyakig sárosan adogatja a homokzsákot a töltéseken, az éjszaka egybefolyik a nappallal, az adományként érkezett kávé a vacogás elleni tömény szeszekkel. Ott a kerékpárversenyző, akinek fél lába lebénult egy balesetben, de paralimpikonként így is folytatta a sportolást, mígnem egy másik versenyzővel ütközve újabb balesetet nem szenvedett, és az ütközés után a kórházban újra el nem kezdte érezni tizenhat éve magatehetetlen végtagját. Ott az ember, aki lángszóróval próbálta kiégetni a fészer sarkából a darázsfészket, s az épület porig égett, egyetlen masszává szenesedett benne a korábban „valamire jó lesz még”-elven összeguberált mosógépmotorok, biciklibelsők, szemüvegkeretek, beszáradt festékek, lejárt műtrágyák, kilyukadt bakancsok, elrepedt vécéülőkék, kimustrált autóalkatrészek, kicsorbult szerszámok tömkelege. Ott a kőműves, aki rájárt a felújítandó ház pincéjében talált hordóra, melyből a legfinomabb rumot csapolta, még haza is vitt belőle, ám aztán a kiürült, szétvert hordóból a korábbi tulajdonos diplomata férjének mumifikálódott hullája került elő, melyet ilyen praktikusan tartósítva hozott haza Puerto Ricóból, és nem találta meg a módját, hogyan temesse el itthon.Tovább

A szerző további cikkeiPatak Márta
Gazsi, a félkegyelmű


Valamikor a hatvanas évek elején lehetett, annak idején nem verték nagydobra, még ahol történt, a tanyán se nagyon beszéltek róla az idősebbek, én is csak abból emlékszem rá, amit a nagymamám mesélt, persze nem nekem. Kíváncsi természetű voltam, mint általában a gyereklányok, minden érdekelt, főleg amit a felnőttek beszéltek egymás között. Úgy tettem, mint aki nagyon belemerül az olvasásba, időnként még lapoztam is, hogy ne legyen feltűnő, és közben hegyeztem a fülemet. Nagymamám a szomszédunkban vendégeskedő Elvira néninek mesélt, aki zongoratanárnő volt Nagykanizsán vagy Zalaegerszegen, és csak pihenni járt le a nagynénjéhez a nyári szünidő alatt.Tovább

A szerző további cikkei






Molnár Krisztina Rita
Ennyi életem
Mellékes dolgokkal kezdte a vándor marionettbábos és a jegyszedőnő

V I S S Z H A N G

Nóvé Béla
A három Paget-kiadásról
– válasz Pellérdi Mártának


A szerző további cikkei

Peragovics Ferenc
Timokratákról


K R I T I K A

Bódi Katalin
Drágán add az életed!


► Péter Ágnes: A függetlenség ára. Mary Wollstonecraft és Mary Wollstonecraft Shelley öröksége. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2022, 474 oldal, 5499 Ft

► Mary Shelley: Frankenstein, avagy a modern Prométheusz. Fordította Péter Ágnes. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2022, 304 oldal, 3299 Ft

Péter az angol romantika kutatójaként jól ismert, több könyve olvasható magyarul: a korszak irodalmi világlátásába bevezető Roppant szivárvány (1996), Percy Shelley poétikájáról szóló kötete (2007), Keats-monográfiája (2010), illetve Blake Jób-illusztrációiról szóló munkája (2017), amelyekhez képest jól látszik A függetlenség ára egyik lehetséges küldetése. Ez mindenekelőtt Mary Wollstonecraft és Mary Shelley irodalomtörténeti kontextusba helyezése, továbbá annak megmutatása, hogy a XVIII–XIX. század fordulóján és a viktoriánus kor elején milyen társadalmi körülmények korlátozzák a nőírók lehetőségeit, és miként bélyegzik meg hosszú ideig a megítélésüket. A társadalmi nemek története érdemi eredményekkel szolgálhat az irodalomtörténeti kutatásokban, ezeknek az életműveknek a megértésében pedig elengedhetetlen.Tovább

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Andócs Zoltán. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább

A szerző további cikkei

Domány András
Ex libris


Roman Holec: Diadal és katasztrófa
Nemzetiségi parlamenti képviselet
Kindl Melinda: Párhuzamos kényszerpályák
Zsigó Jenő: VezetőszáronTovább

A szerző további cikkei

Gyürky Katalin
Multikulturális mentsvár


► Marina Lewycka: Cse­resz­nyés­kert Londonban. Fordította Szabó Réka Eszter. Geopen Könyvkiadó, Budapest, 2022, 401 oldal, 4990 Ft

Mit tehet egy Shakespeare-összessel felvértezett, a halhatatlan bárdtól a leglehetetlenebb helyzetekben is idézni képes, állástalan londoni színész, ha édesanyja halálával még az a veszély is fenyegeti, hogy kirakják az anyja bérelte önkormányzati lakásból? Nos, beköltöztet maga mellé egy „anyuka-pótlékot”, a kórházban megismert ukrán származású idős hölgyet, aki megígéri neki, hogy a lakhatásért cserébe folyamatosan főz majd neki „golubki kolbaszki szlatkit” (23.) – bármit is jelentsen az.Tovább

A szerző további cikkei

Szemes Botond
Eredet és újrakezdés


► Kertész Imre: Heimweh nach dem Tod. Szerkesztette és fordította Ingrid Krüger, Kelemen Pál, Rowohlt Kiadó, Hamburg, 2022, 141 oldal, 24,00 €

Ez a mappa sajátos helyet foglal el a hagyaték szövegei között, hiszen bár döntően naplóbejegyzéseket tartalmaz, Kertész ekkor még nem tudatos naplóíró, és az egyes feljegyzések csak a munkáját kísérő, tágabb összefüggések és célok által kevésbé meghatározott írásként értelmezhetők. Éppen ezért izgalmas olvasmány, hiszen az életmű alapvető kérdéseiről még formálódásuk közben, állandó bizonytalanságok és ellentmondások közepette olvashatunk. A lelkesültségekből és csalódásokból, folytonos újrakezdésekből álló szöveg rámutat a Kertészről alkotott bevett kép tarthatatlanságára is, amely egy lineáris életutat vázol fel a deportálástól az önkéntes száműzetés regényírói időszakán át az irodalmi sikerekig, és ennek megfelelően egyetlen, biztos személyiséget tételez a könyvekben és azok mögött.Tovább

A szerző további cikkei

Nagy Balázs
A hadvezér és Laci


► Bödecs László: Kánaánhoz közelebb. Napkút Kiadó, Bu­da­pest, 2022, 83 oldal, 2490 Ft

A lírai én abszolút személyes, már-már zavarba ejtően referenciális, nem is kell más példát hozni, mint a Padon töltött délelőtt, megint vasárnap című vers felütését, amelyben egy hajléktalannal folytatott beszélgetés során a lírai én „Laciként” mutatkozik be. Ez a személyesség ugyanakkor a kötet koncepciójában is tetten érhető, a versek címében fel-feltűnő napok, napszakok naplószerűségében, ahogy Laci vallomásosan megmutatja mindennapjait a városban, ahol él, dolgozik, vágyakozik egy szőke lány után, ahol szerelmes lesz, ahol elhagyják, és ahol szinte folyamatosan úton van, körbe-körbe a város belátható terében és idejében. Ezzel szemben a hadvezér tíz darab megszólalása mintegy – stílszerűen – kardcsapásként hasítja keresztül ezt a határozatlan ide-oda bolyongást, a kötet alapvető koncepcióját.Tovább

A szerző további cikkei

Závada Pál
Bartos boldogsága


► Bartos Tibor: Állami boldogság I. Arany vasmacska. Lektorálta és jegyzetekkel ellátta Takács Ferenc. Bookart Kiadó, Csíkszereda, 2021, 473 oldal, ármegjelölés nélkül

Belegondolhatunk, mi lenne, ha egy ilyen csípősen kaján Bartos-féle szövegnyilazásnak a céltáblájául odatennénk magát ezt a memoárt is – bizony volna mit rosszmájúskodni: miféle figurát mutat föl ez a szöveg alanyi szerzőként? Ez a forszírozott, sziporkázó szellemesség, ez a kifogyhatatlan verbális potenciával való kérkedés milyen feltűnés, miféle megfelelés, elismerés után kapaszkodik vajon?

Miközben – ha olykor feszeget is ízléshatárokat – letehetetlen olvasmányról van szó. És tagadhatatlan, hogy érzékletesen rajzolja meg a peremvárosi mindennapokat a fordulat idején, vagy a korabeli irodalmi és kiadói életet, a New York-ház, a presszók és a pesti éjszakák világát, végül pedig egy forrás­számba menő élménybeszámolót is kapunk a budapesti ’56-os októberi napokról.Tovább

A szerző további cikkei

Deczki Sarolta
Zsarnokgasztronómia


► Witold Szabłowski: Így etesd a diktátorod. Fordította Petneki Noémi. Prae Kiadó, Budapest, 2022, 277 oldal, 3990 Ft

A diktátor is ember, vagy legalábbis úgy néz ki. Van feje, keze, lába, de szíve az nincs. Viszont szája, az van. Meg gyomra is. Szeret enni, sőt, szeret jót enni. S mivel diktátor, megteheti, hogy országa legjobb ételeit készíttesse el magának országa legjobb szakácsaival. Akkor is, ha a nép éhezik közben. A diktátornak főzni különleges feladat, amit ritkán vállal önszántából az ember – bár van erre is példa. A szakács éppúgy ki van szolgáltatva a diktátor kénye-kedvének, mint bárki más, sőt állandó félelemben élhet, hiszen a diktátorok folyamatosan attól rettegnek, hogy megmérgezik őket.Tovább

A szerző további cikkei

Rétfalvi P. Zsófia
Teher-e az örökség?


► Az örökség terhe – Arany László élete és munkássága. Szerkesztette Szilágyi Márton. Ráció Kiadó – Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2022, 259 oldal, 3500 Ft

A Szilágyi Márton által szerkesztett kötet szintén évforduló alkalmából született. Kivételesen azonban nem Arany Jánoshoz kapcsolódó jeles nap mellékterméke, hanem a 2019-es, Arany László születésének 175. évfordulójára rendezett konferencia tanulmányokká bővített anyagát tartalmazza. Az eddigi szakirodalom kontextusában tehát igen jelentős feladatot vállal, hiszen az értékelő összehasonlítás helyett a kötet fókuszában Arany László sokoldalúsága áll, ami által nyomon követhetővé válik az is, hogy a XIX. század második felében egy polgári környezetben felnőtt férfi előtt milyen pályák álltak nyitva.Tovább

A szerző további cikkei

Králl Csaba
Csipketerítő

(Győri Balett: Movements to Stravinsky/Mimi és Magyar Nemzeti Balett: A fából faragott királyfi)

A Movements to Stravinsky (bemutató: Bécsi Nemzeti Balett, 2017) pontosan azt nyújtja, amit a címében ígér: zene inspirálta mozdulatokat, mozgásfutamokból kikerekedő szimfonikus balettet. Tiszta táncot – spiccen. Lukácsban azonban van némi rafinéria, és a tánc iránti elkötelezettsége kiegészül azzal, hogy a színpadot a zene, a mozgás, a tér, a jelmez komplexitásában szemlélje, azaz nemcsak a koreográfián, hanem az előadás minden alkotóelemén rajta tartsa a kezét.Tovább

A szerző további cikkei

Sinkó István
Utas és a félvilág

(Bács Emese kiállítása az Újlipótvárosi Klub-Galériában március 3-ig látható.)

Többféle nézőpontot, kompozíciós megoldást alkalmaz festményein (és grafikáin is ezek a megoldások jelennek meg). Egyrészt látjuk a valós perspektívában, szemmagasságunkban nyüzsgő életet (2020-as megálló, Utasok, Metafizikus Lehel tér, Boltból kijövet). Egy másik megoldás, amikor a képsík alján egy profil vagy tarkó, esetleg hátalak jelenik meg, s innen látjuk a városképet, tájat (Szürrealista tájban, Az üveg és a járókelők – avagy Finom erőszak). Ezeken a munkákon az alakok némileg staffázs­szerepet játszanak, ugyanakkor robusztus megjelenésük erőt ad a képnek. A hajléktalanokról készült kis sorozataiban a megtört, alig artikulálható alakok, a színben visszafogottabb megjelenítés drámai erővel bír. Talán ezért tűnik hatástalanabbnak a nagy méretű, a Szegény alvó medve címet viselő alkotás, bár itt az erősen megdolgozott, festői felületek (matracok, takaró) önmagukban árasztják a szegénység leheletét.Tovább

A szerző további cikkei

Wagner István
Az „isteni” Guido Reni


(Guido Reni – Der Göttliche, Städel Museum, Frankfurt am Main, megtekinthető március 5-ig.)

Fő műveiből frissen restaurálták a házigazdák Krisztus a szégyenoszlopnál (1604 k.) vásznát, spanyol vendég a Szent Katalin vértanúsága (1606 k.), francia kölcsönzés a Dávid Góliát fejével (1605/06), angol tulajdon a Lót és lányai (1614/15 k.). Még érdekesebbek a külföldi, újonnan felfedezett és eddig sosem látott, neki tulajdonított alkotások, mint a Saulus megtérése (1616/19 k.) az El Escorialból. Korai, bolognai oltárképei után 1607–14 közti római periódusából freskóinak sorát ezek vázlatai képviselik, tollrajzoktól a részletes krétatanulmányokig mint grafikai bravúrok. Izmos alkatú, de finom eleganciájú férfiaktjai női partnerekkel jelennek meg, mint a Bacchus és Ariadne (1614/16 k.) Los Angelesből vagy a Hippomenes és Atalante (1615-18 k.) Madridból.Tovább

A szerző további cikkei

Stőhr Lóránt
Hideg napok Erdélyben


(Cristian Mungiu: R.M.N.)

Az R.M.N. című román és részben magyar film hatásos felütése rejtélyekkel és szorongásokkal teli világot sejtet, de közben Cristian Mungiu író-rendező a hazai bűnügyi film barbár és misztikus Erdély-képével szemben szociografikusan pontos rajzolatra építi a megtörtént eseményeket újragondoló rémmeséjét.Tovább

A szerző további cikkei

Herczog Noémi
Agitprop


(Ferdinand von Schirach: Isten, r.: Mácsai Pál, Örkény Színház)

Remek formában van az Örkény, vélhetően Schirach izgalmas felvetéssel élő (és kisköltségvetésű) darabján keresztül is a társadalmi viták tátongó hiányára akartak rámutatni. Pedig ahelyett, hogy szolidan, de biztosan terelgetnek minket a „helyes” válasz felé, iszonyúan adná magát a témában egy valódi vita. Konkrétan az Örkény vitaszínházi sorozata is eszembe jut, a szélesebb közönség a Partizánból ismerheti, az Örkény is régóta űzi, kezdetei a független szférában gyökereznek. A vitaszínházban is van hely a társulat színészei számára, de valódi szakértőknek is, és – ami fő – van hely a mindenkori néző estéről estére változó érveinek, mert hiányzik a mindentudó nézőpont.Tovább

A szerző további cikkei

Novotny Anna
Kutya-idők


(Kovalik Balázs: Dog Days)

A Kovalik Balázstól megszokott érzékeny, pszichológiai-realista, a kettő közötti finom határon mozgó megközelítés a néhol kesze-kusza librettó mögé lát. A kimondatlanság-kimondhatatlanság képi kimondása ez, hiszen a darab erőssége éppen abban rejlik, hogy a felszín alatt mozgó láthatatlan erőknek ad teret.Tovább

A szerző további cikkei

Fáy Miklós
Rossz társaságban


(Lawrence Brownlee és barátai – Müpa, február 19.)

A kevéssé csábos környezetben aztán Lawrence Brownlee tényleg kiragyogott, nem is a hangszíne, mert az mintha lassan melegedett volna be, hanem a nagy-nagy ívek, széles és elegáns vonalak, amelyekkel a Rossini-, Bellini- és Donizetti-részleteket énekelte. És a magasságok. Nem azok a megrendítő, az emberi teljesítőképesség határait feszegető nagy pillanatok, de van a tenorságnak ilyen értelme is, magas hangok özöne.Tovább

A szerző további cikkei

Csepelyi Adrienn
Szabadságharc vagy intézményesült rablás?


(The Playlist, Netflix)

A The Playlist nem kiemelkedően jó sorozat, egyes pontjain kifejezetten idegesítő, túl sokat ad a feszültségből, amellyel egy ekkora vállalkozás épül. Részben fikciós, alapjaiban azonban ragaszkodik a Spotify Untold című kötethez, amelyben Sven Carlsson és Jonas Leijonhufvud svéd újságírók a mára a zeneipar egyik legfontosabb szereplőjévé vált cég történetét mondják el a 2004-es alapítástól. A sorozat kimerítő részletességgel taglalja a technológiai kihívásokat, a jogi procedúrákat, azt, hogy kinek és milyen helyzetben jutott eszébe egy-egy, mára természetesnek vett, de akkor formabontó újítás (például a címbéli lejátszási lista). Látunk hatféle nézőpontot, s ha van fő érdeme a The Playlistnek, akkor az bizonyosan az, hogy a végére átlátjuk az egyes szereplők, szegmensek fő motivációit: miért változik gyökeresen a kezdeti terv, miért száll ki, akinek ez nem tetszik, milyen hatással lehet egyetlen ember rögeszméje egy komplett iparágra.Tovább

A szerző további cikkei

Végső Zoltán
Otthonolás


(Kézdy Luca: Home – Bábel Arts, 2022)

Nehéz kimondani, melyik a lemez csúcspontja, mert a hullámzó érzelmek, a hangzásbeli egyneműség már-már ciklusra emlékeztet, nekem mégis a valahol Michael Nyman-i világot idéző Little Hymn tűnik annak. Ennek oka az az önvallomás is, amit a családi felvételekből hozzá készített klip visszatekintése tükröz, és oka az említett, egyetlen hangszerből megalkotott ensemble hangzás, amely egyes helyeken a kevéssé patternszerű statikusságával egy eltérő karaktert ragad meg a többi darabbal szemben.Tovább

I N T E R J Ú

Várkonyi Benedek
„A prousti mondat az sms ellenszere”
Beszélgetés Jean-Yves Tadié irodalomtörténésszel

P Á R A T L A N

Lázár György
NEHOGY ELVESSZEN


A szerző további cikkei







(celebrálja Nyerges András)
HETI TEXTUS


A szerző további cikkei