2023. február 22., szerda

PUTYIN HÁBORÚJA - KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS

RENEW EUROPE
Műsorvezető: ÓNODY MOLNÁR DÓRA
2023.02.17.



PUTYIN HÁBORÚJA PODCAST - AMI AZ ÁLLAMI MÉDIÁBÓL KIMARADT Közkívánatra YouTube-on is elérhetővé tettük a februári szakmai konferenciánk kerekasztal-beszélgetését - vendégeink nagyon gazdag és árnyalt tényanyaggal készültek, mind energetikai, mind szociálpszichológiai, mind történelmi szempontból - érdemes végighallgatni, hiszen ezek az információk az állami médiában sajnos nyomokban sem hallhatók. A beszélgetésből kiderül, hogy:
- Oroszország, vagy az USA a nagyobb földgázexportőr?
- Hibás-e az Európai Unió a háború eszkalációjában?
- Az európai állampolgárok támogatják-e az Oroszország elleni szankciókat?
- Magyarország mennyire van kiszolgáltatva Oroszországnak? "Putyin háborúja" címmel konferenciát tartottunk, az érintett témák között szerepel az orosz propaganda szerepe a háború előkészítésében és a háború megítélésében. Előadóink:
- Cseh Katalin EU-képviselő - Rácz András háborús elemző, a Német Külpolitikai Társaság munkatársa - Krekó Péter politológus, szociálpszichológus, dezinformációs szakértő (Political Capital) - Holoda Attila energetikai szakértő

GLOBÁLIS NUKLEÁRIS FEGYVERKEZÉSI HULLÁMOT INDÍTHAT EL PUTYIN KEDDI BEJELENTÉSE

QUBIT
Szerző: KUN ZSUZSI
2023.02.22.


A valódi kockázatot nem az jelenti, hogy Oroszország felfüggeszti részvételét az Új START egyezményben. A nagyobb gond az, hogy ezzel Kínának és a többi atomhatalomnak is megjöhet a kedve a fegyverkezéshez.

Évek óta kérdés, hogy pontosan mennyi nukleáris fegyverrel rendelkezik Oroszország. A 2020-as koronavírus-járvány miatt ugyanis az ellenőrzések elmaradtak, amikor pedig már lehetett volna utazni, az orosz vezetés tagadta meg a lehetőségét annak, hogy az amerikai vizsgálóbizottság ellenőrizze az arzenált. Február 21-én, kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal zárta beszédét az orosz parlamentben, hogy Oroszország felfüggeszti részvételét az Új START (angolul New Start, oroszul SNV-III) egyezményben. A nukleáris fegyverzet csökkentését célzó, az USA és Oroszország által kötött megállapodás 2011-ben lépett hatályba. Elődjét, a START I-et még George W. Bush és Mihail Gorbacsov írta alá 1991-ben.

Putyin keddi bejelentése nem egyenlő a kilépéssel: az orosz államfő annyit mondott, hogy nem kívánnak továbbra is részt venni a programban és megfelelni az egyezmény feltételeinek, mivel a NATO-tag Egyesült Államok támogatja Ukrajnát a háborúban. Azzal ugyanakkor, hogy Oroszország felfüggeszti az Új START-ban való részvételét, globális nukleáris fegyverkezési hullámot indíthat el. Az ellenőrizetlen méretű arzenál ugyanis bizonytalanságot jelentene minden atomhatalomnak, amelyek így új érvet sorakoztathatnak fel nukleáris fegyvertáruk bővítése és fejlesztése mellett...

"A JELENLEGI RENDSZERBEN MINDEN SZÁL FELFELÉ, ORBÁNHOZ VEZET." - MELLÁR TAMÁS A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / KLUBDÉLELŐTT
Műsorvezető: KUN ZSUZSA
2023.02.21.



A Klubrádió 2023. február 18-i adásában Kun Zsuzsa vendége Mellár Tamás közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egykori KSH elnök. Mellár szerint a KSH körüli kiszivárogtatás nem lehetett a véletlen műve. Napokkal korábban jutott hozzá egy kormányközeli kutatócég a KSH által hivatalosan csak február 13-án, hétfőn közölt kiskereskedelmi adatokhoz. Az egykori elnök szerint példákkal tudja alátámasztani, hogy "a Központi Statisztikai Hivatal már régóta a kormány szolgálólányává szegődött.”

IDŐTLEN IDŐK UTÁN VÉGRE SZEMÉLYESEN EGYEZTETTEK A CIVILEKKEL

HELSINKI.HU
Szerző: MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG
2023.02.21.


Hosszú évek után először nyílt lehetőségük a civil szervezeteknek arra, hogy véleményezhessék egy készülő jogszabály tervezetét és személyesen is egyeztethessenek a döntést előkészítő minisztériummal. A Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International Magyarország és az Eötvös Károly Intézet az uniós forrásokhoz való hozzáférés szempontjából kulcsfontosságú igazságügyi reform kapcsán érdemi párbeszédet folytatott a magyar kormány képviselőivel. A civil szervezetek bíznak benne, hogy a kormány megfontolja a módosítási javaslataikat, hiszen a bírói függetlenség helyreállítására nem csak az uniós források, hanem az igazságos ítélkezés érdekében is szükség van.


A kormány január 18-án hozta nyilvánosságra, majd bocsátotta társadalmi egyeztetésre a bíróságokkal kapcsolatos törvénycsomag tervezetét. A módosítások elengedhetetlenek ahhoz, hogy az uniós intézmények által a magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervhez kapcsolt úgynevezett szupermérföldkövekben meghatározott követelmények teljesüljenek, és így Magyarország hozzájusson a befagyasztott uniós pénzekhez. Az EU összesen 27 szupermérföldkövet határozott meg, amelyeket a kormánynak maradéktalanul végre kell hajtania ahhoz, hogy bármilyen kifizetésre sor kerülhessen. Ebből négy érinti a bíróságokat.

Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság közös véleményt nyújtott be, amelyből kiderül, hogy a tervezetet számos ponton módosítani kell ahhoz, hogy minden követelmény teljesüljön, vagyis az jelenlegi formájában nem felel meg az elvárásoknak.

Az EU azt is előírta, hogy a kormánynak kötelező széles körben egyeztetnie a módosításokról, így a szakmai és civil szervezeteket is be kell vonnia a folyamatba. Ennek eleget téve az Igazságügyi Minisztérium (IM) február 8-án délután egyeztetett a három civil szervezettel. Az egyeztetésen a IM-et négy államtitkár, köztük a parlamenti és az uniós ügyekért felelős, és egy titkárságvezető képviselte.

A szakmai egyeztetésen a civil szervezetek szóban is ismertették a javaslattal kapcsolatban megfogalmazott észrevételeiket és kritikáikat. Elmondták, hogy bár vannak olyan elemei a mérföldköveknek, amelyeknek a törvénytervezet megfelel, bőven akadnak olyanok is, amelyek esetében a kormány csak a formális teljesítésre törekedett, más esetekben pedig egyáltalán nem tett eleget a vállalásoknak...

HOGYAN TÉVEDHETETT MINDENKI EKKORÁT AZ UKRAJNAI INVÁZIÓVAL KAPCSOLATBAN?

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA
2023.02.21.


Oroszország 2022. februári invázióját megelőzően sokan kételkedtek abban, hogy megtörténik. Amikor megtörtént, a széles körű konszenzus az volt, hogy Ukrajna hadseregét szétverik, Kijevet napok alatt elfoglalják, a kormány megbukik. Ebből semmi sem következett be – még csak közel sem. Miért tévedtek ennyien?


2022. február 22-én Josep Borrell, az Európai Unió külpolitikai főfelelőse telefonhívást kapott az Egyesült Államok vezető diplomatájától.

Borrell szerint az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken közölte vele, hogy Oroszország, miután hónapok óta hatalmas katonai erőt vonultatott fel Ukrajna határán, valóban invázióra készül.

„Tony Blinken felhívott, és azt mondta: A hétvégén meg fog történni – emlékezett vissza Borrell egy hónapokkal későbbi beszédében. – Valóban, két nappal később hajnali öt órakor elkezdték bombázni Kijevet. Nem hittük el, hogy meg fog történni. Nem hittük el, hogy háború lesz” – mondta.

Ahogy a háború dobpergése egyre hangosabbá vált a 2022. február 24. előtti hónapokban, a nyugati hírszerzők, katonai elemzők és politológusok azon fáradoztak, hogy megjósolják Vlagyimir Putyin orosz elnök szándékait. Azt is alaposan megvizsgálták, hogy mit lehet tudni Oroszország modernizált, megreformált és jól finanszírozott fegyveres erőiről – miközben az ukrán hadsereget rongyosnak és alulfelszereltnek tartották.

Sokan úgy vélték, hogy Oroszország nem indít inváziót. Tévedtek.

Sokan azt hitték, hogy ha mégis megteszi, Ukrajna hadseregét szétverik, Kijevet napok alatt elfoglalják, és a kormány megbukik. Ebben is tévedtek.

Egy év elteltével, miközben tombol a háború, és még mindig nem látszik a vége, az elemzők még mindig próbálják összerakni, hogy a nyugati világ nagy része hogyan tévedhetett ekkorát...

ISKOLÁK KÉT SZÉK KÖZÖTT A PAD ALATT

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.02.21.


Kis magyar abszurd, hogy van egy iskola, amelynek tetőszerkezete durván beázik, és amikor az önkormányzat képviselője az illetékes tankerületi központ vezetőjéhez fordult, hogy kérje, végezzék el a szükséges javításokat, azt a választ kapta, erre nincs lehetőség. A tankerületnél ugyanis ilyen célokra, feladatokra egyetlen fillérnyi forrás sincsen. Pedig a karbantartás a fenntartó, vagyis az állam kötelessége lenne, még akkor is, ha az épület önkormányzati tulajdonban van. Sajnálatos, de valószínű, nem ez az egyetlen iskola, amely ebben a cipőben jár. Cikkünkből megtudhatja, hogyan is kerültek az intézmények két szék között a pad alá.


„Kőbányán a Kertvárosi Általános Iskola tetőszerkezete több helyen sérült, durván beázik. A teljes emeleti részen nyolc-tíz helyen a belső falak, gipszkarton-burkolatok rohadnak. Az udvarról is látszanak a leszakadt zsindelydarabok, amelyeket a szél itt-ott befújt a tető sarkaiba. Hogy a zsindelytető és a belső falak közötti faszerkezet a beázások miatt milyen állapotban lehet, azt csak sejtjük. A szarufák épületen kívüli részei korhadtak, a több évtizedes festés lepergett, már nem véd az időjárástól, van olyan szarufa amelyik gyakorlatilag teljesen elporladt az ereszcsatorna alatt. Ezek az állapotok, a vizesedő, rothadó, penészes falak ráadásul egészségügyi kérdéseket is felvetnek.” Ezt a nem éppen derűs képet ismerhettük meg az iskola állapotáról Kovács Róbert kőbányai önkormányzati képviselő Facebook- bejegyzéséből. Az ember ilyenkor arra gondol, mi sem egyszerűbb, ki kell javítani. Csakhogy épp itt kezdődnek a problémák.

Kovács Róbert ugyanis a Kelet-Pesti Tankerületi Központ vezetőjéhez fordult, hogy kérje, a további állagromlás, illetve a járulékos károk elkerülése érdekében végezzék el az iskolában a szükséges munkálatokat. Azt a választ kapta, hogy erre nincs lehetőség, a tankerületnél ilyen célokra, feladatokra egyetlen fillérnyi forrás sincsen. Kovács Róbert úgy gondolja, ez a megjegyzés valószínűleg az összes kőbányai, esetleg XVII. kerületi iskolára is vonatkozik. Ez annál is inkább így lehet, mert a többi kőbányai iskolában is akadnak gondok, van, ahol hasonló beázással küzdenek, vagy például a nyílászárókkal, fűtéssel, egyebekkel. A tankerületi vezető szerint nincs semmiféle forrás arra, hogy ezeket kezelni lehessen, és akkor lehetne valamiféle előrelépés, vagy pozitív elmozdulás, ha valaki adományozna rá. Sajnálatos...

VAJHON KI HIÁNYZIK AZ UNIÓS KÜLÜGYMINISZTEREK UKRAJNÁVAL SZOLIDARITÁST VÁLLALÓ VIDEOÜZENETÉBŐL? – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.02.22.


Budapesti elfoglaltsága miatt nem volt ott a felvételkor Szijjártó Péter


Osztrák kollégájához hasonlóan megtehette volna, hogy előre rögzíti a háború évfordulójára készült, az Ukrajna melletti kiállásról szóló üzenetét, de mint tudjuk, a magyar kormány békepárti (= az oroszoknak drukkol).

Orbán megint vétóval fenyeget, ha négy embert nem vesznek le a szankciós listáról

„Putyin EU-s szabotőre” – amikor ezzel a címmel küldi ki a Politico a reggeli hírlevelét, akkor a magyar olvasók már tippelhetnek egyet, vajon kire gondolt a szerző…

Navracsics elárulta, hogy mit ajánlottak Brüsszelnek

Az államtitkároknak le kell mondaniuk a milliós mellékkeresettel járó kuratóriumi megbízásokról, de a képviselőknek és a polgármestereknek nem. (ETAJKA!)

Magyarország kapott még 700 millió euró zárolt pénzt az EU-tól

Ennek a pénznek a sorsa is megegyezik az 5,8 milliárd eurós, vissza nem térítendő helyreállítási alapok helyzetével. Vagyis addig, amíg Magyarország eleget nem tesz a korrupcióellenes keret megerősítésével és igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállításával kapcsolatos elvárásoknak, addig innen sem hívhat le pénzt.

A statisztika cáfolja Orbánt

Nem Brüsszel miatt volt élelmiszer-inflációt pörgető apokalipszis a mezőgazdaságban.

Nem állja ki a számok próbáját a kormány állítása arról, miért kell mindenáron fejleszteni az ipart

A szolgáltatások adták a növekmény nagyobb részét, miközben a szektor célzott (akkor még főleg munkahelyteremtésre szánt) támogatása az eltelt időszakban elenyésző volt a feldolgozóipari támogatásokhoz képest.

Nem tűnik megalapozottnak a kormány 16 ezer darabos lélegeztetőgép-beszerzése

A Szabad Európa által kiperelt adatok szerint kevés intenzíves orvos és szakápoló volt Magyarországon. Kérdezzük e 3 utóbbi cikk alapján: mi a fene alapján kormányoznak ezek?

Tízmilliárdokra számíthatnak a Mol történelmi profitjából a vagyonkezelő alapítványok

A történelmi rekordot jelentő nyereségnek a részvényesekkel együtt három, a kormányzat által pár éve létrehozott vagyonkezelő alapítvány örülhet a legjobban.

“A csávó, bazmeg, két mondatot nem tudott elmondani”

Lukács Tamás jelenleg is a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar alelnöke, azaz Schadl György letartóztatása óta ő a szerv legfőbb vezetője.

Azt kéri a Fiatal Családosok Klubja, ne lehessen iskolai farsangozás a nagyböjt alatt

Megtalálta a NER-közeli családi szervezet a magyar oktatásügy legégetőbb problémáját: szerintük még a kevésbé vallásosakban is rossz érzést kelt, hogy a nagyböjti időszakban farsangi mulatsággal szembesülnek.

Lavrov és a Medvegyev is elbóbiskolt Putyin maratoni beszéde közben

Az orosz elnök évértékelő beszéde több mint két órán át tartott, sokan nem is bírták ébren végighallgatni.

JOE BIDEN: OROSZORSZÁG SOHA NEM GYŐZHETI LE UKRAJNÁT, DE KESERŰ ÉS KEMÉNY NAPOK JÖNNEK

NÉPSZAVA
Szerző: NEPSZAVA.HU
2023.02.22.


Az Egyesült Államok elnöke varsói beszédében az egész világ figyelmét felhívta arra, hogy az olyan autokraták, mint Vlagyimir Putyin csak egy szót értenek: nem. Mindenkinek üzente: – Nem veszed el a hazámat, nem veszed el a szabadságomat, nem veszed el a jövőmet!


Egy évvel ezelőtt a világ Kijev bukására készült. Nos, most jöttem Kijevből, és jelenthetem, hogy Kijev erős – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök kedden Varsóban, lengyelországi látogatásán. A CNN tudósítása szerint az ukrajnai orosz invázió évfordulója alkalmából a varsói királyi kastélyban elmondott beszédében Biden az ukrán fővárossal kapcsolatban, ahova egy nappal korábban meglepetésszerűen utazott, leszögezte: „Magasan áll, és ami a legfontosabb, szabadon áll.”

Joe Biden szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni háborúja minden demokratikus országot próbára tett, és a támadással nem csak Ukrajnát, hanem Európát, a NATO-t, Amerikát, az egész világot tesztelték, sőt minden demokráciát is. – A szövetségesek erősen kiálltak Oroszország agressziójával szemben, és amikor tavaly Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte, hogy a tankok guruljanak Ukrajnába, azt hitte, hogy „felborulunk”. Tévedett – húzta alá, majd kijelentette: „Az ukrán nép túl bátor volt, mi pedig, Amerika, Európa, a nemzetek koalíciója az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig pedig túlságosan egységesek. A demokrácia túl erős volt Putyin számára, és ahelyett, ahogy ígérte, könnyű győzelmet aratott volna, kiégett tankokkal távozott, az orosz erők összezavarodtak.”...

UNGVÁRY KRISZTIÁN PUTYIN BESZÉDÉRŐL: A KGB-FŐISKOLÁN FELÜLETESEN OKTATTÁK KÖZÉP-EURÓPA TÖRTÉNETÉT

TELEX
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2023.02.22.


...Vlagyimir Putyin szerint a mai Ukrajnával kapcsolatos politika gyökerei a XIX. századra nyúlnak vissza, amikor is az Osztrák-Magyar Monarchia és Lengyelország kitalálta azt, hogy Oroszországtól történelmi területeket szakít el. A KGB-főiskolán minden bizonnyal felületesen oktatták Közép-Európa történetét, talán ezért sikerült az orosz elnöknek ezzel a mondatával rekordmennyiségű történelmi valótlanságot összehoznia. Érdemes szétszálazni ezeket.

1. Az orosz elnök feltehetően Lengyelország felosztására gondol, ez azonban nem a XIX. században történt, hanem száz évvel korábban, három részletben, utolsó fázisában 1795-ben.

2. Lengyelország (és nem Ukrajna vagy Oroszország) felosztását épp nem a lengyel elit szorgalmazta, hanem az orosz cár és a Habsburg uralkodó.

3. A felosztott területek soha nem tartoztak korábban Oroszországhoz vagy bármilyen történelmi elődjéhez, például a Moszkvai (orosz) Nagyfejedelemséghez.

4. Ami Lengyelországból Oroszországhoz került (Ukrajna keleti fele) az nem azért került oda, mert ezt Lengyelország, vagy akár az ott élő elit kívánta volna.

Azt talán szükségtelen megjegyezni, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiához került területek lakossága egészen 1918-ig jóval több egyéni és kollektív szabadságjogot élvezett, mint bármelyik népcsoport a cári Oroszországon belül, nem beszélve arról, hogy a jobbágyság intézményét is jóval hamarabb törölték el ezeken a területeken. Az 1918 után Lengyelországhoz, 1939-ben pedig részben a náci Németországhoz, részben a Szovjetunióhoz került, igencsak vegyes lakosságú Galícia területén sok szörnyűség történt a későbbiekben, és épp ezen események tükrében biztos, hogy az ott élők lét- és vagyonbiztonsága soha nem volt olyan magas fokú, mint az állítólag elnyomó Habsburg uralom alatt.

Az orosz elnök érvelésének tehát a valósághoz semmi köze sincsen, argumentációjában mégis van egyfajta sajátos logika. Az a szemlélet, amely a történelem tényeit posztmodern alkotásoknak tekinti csupán, amelyek tetszőleges értékítéletekkel tölthetőek fel, Putyintól sem idegen. Korábbi kulturális minisztere, a PhD disszertációját masszív plagizálással összehozó Vlagyimir Megyinszkij is leszögezte, hogy „a nemzeti érdek szempontjából történő történelmi mérlegelés teremti meg a történelmi munkák abszolút igazsági és megbízhatósági mércéjét.”​ Pontosan ugyanezt vallják a NER történésznek nevezett propagandistái is. Még szerencse, hogy Magyarországon ezt a mércét büntetőjogi eszközökkel (most még) nem kényszerítik ki a sajtóban. Annak tükrében, amit a magyar történelem meghamisításáról eddig tapasztalhattunk a kormányzat részéről, nem biztos, hogy ez így is marad.


A MAGYAR KATONAI-IPARI KOMPLEXUM ORBANIZÁLÁSA ZAJLIK - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.02.22.


A magyar fegyveriparról, a hadsereg orbanizálásáról és az oroszokkal jó kapcsolatot ápoló magyar honvédelmi miniszterről és bizonyos magyar cégekről ír hosszan a Financial Times. A kínai-magyar együttműködést sem nézik jó szemmel nyugaton. Netanjahu a nácik példáját követi, és felszámolja a demokráciát. Nemzetközi lapszemle.

Miközben Orbán kiterjeszti ellenőrzését a magyar hadiipar fölött, a kormány Oroszországgal kapcsolatos kétértelműsége, valamint az Egyesült Államokkal egyre romló kapcsolatai aggodalmat váltanak ki a NATO-szövetségesek körében, írja a Financial Times. A lap emlékeztet arra, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf még üzleti kapcsolatban volt amerikai szankciók hatálya alatt álló orosz vállalkozással, amikor tavaly átvette a védelmi miniszteri tisztséget.

Bár hetekkel később eladta részesedését, kinevezése, üzleti kötődései és politikai hajlamai jelzésértékűek abból a szempontból, hogy miként tartja egyre erősebben saját kezében Orbán Viktor miniszterelnök a magyar társadalmat, beleértve a fegyveres erőket és a védelmi ipart – olvasható a cikkben.

A cikk kitér arra is, hogy Szalay-Bobrovniczky miniszter elkezdte ritkítani a katonai vezetői állományt, amelynek nagy része az egész pályafutását a NATO-ban töltötte. A lépést sokan politikai motivációjúnak tekintik. Petr Pavel volt NATO-tábornok, akit nemrég cseh államfővé választottak, a katonai tisztogatást Orbán Viktor körüli, lépésről lépésre történő hatalomkoncentrációnak, és az eltérő nézeteket vallók korlátozásának nevezte.

A lap a miniszterrel kapcsolatban idézi Csiki Varga Tamást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem védelmi szakértőjét, aki a honvédelmi minisztert Orbán elitjének fontos tagjaként jellemezte. A katonai fejlesztések megdöbbentő nagyságú forrásokat igényelnek, és Szalay-Bobrovniczky bírja a politikai bizalmat. Korábban befektetőként volt jelen a védelmi iparban, de kormányba kerülve NER-köröknek adta tovább vállalkozásait: egyrészt a Hernádi Zsolt által vezetett Molnak, a kaszinóvállalkozását pedig Habony Árpádnak, Orbán politikai tanácsadójának.

A Financial Times megjegyzi: az, hogy közbeszerzési szerződésekkel Orbán köreit jutalmazzák, az egyik oka annak, hogy Budapest még minidig nem jutott hozzá mintegy 30 milliárd euró uniós támogatáshoz – annak ellenére sem, hogy a miniszterelnök nyomást próbált gyakorolni Brüsszelre, hogy megvétózza az Oroszország elleni szankciókat, illetve Ukrajna pénzügyi támogatását.

A magyar védelmi ipari fejlesztések egyik legfontosabb cége azonban a lap szerint a 4iG távközlési vállalkozás, amelyben tavaly 25 százalékos részesedést szerzett a Leopard 2-es harckocsik előállításában is érdekelt Rheinmetall német fegyvergyár. A 4iG jelezte, hogy Magyarországon kívül is bővíteni akarja partneri viszonyát a német vállalattal, Szalay-Bobrovniczky pedig arról beszélt, hogy stratégiai okokból főként európai védelmi ipari együttműködésre törekednek. Ez a Financial Times szerint arra utal, hogy Magyarország mindinkább távolságot tart a NATO vezető erejétől, az Egyesült Államoktól.

A lap szerint az Amerikához fűződő kapcsolatok az Ukrajna ellen indított orosz invázió óta gyorsuló ütemben lazulnak. David Pressman budapesti amerikai nagykövet is aggodalmat keltőnek nevezte a magyar-orosz-viszonyt, és hangsúlyozta: az az orosz törekvés, hogy erőszakkal átrajzolják a határokat, felülírja az eddigi szabályokat, és ugyan minden országnak megvannak a maga érdekei, az oroszokhoz fűződő kapcsolat egy szövetséges ország esetében nem tekinthető pusztán a szóban forgó ország belpolitikai ügyének.

Handelsblatt szerint aggasztó a kínai-magyar viszony. Kína Magyarországgal együtt az orosz-ukrán-háború békés megoldásán dolgozik – idézve a pekingi külpolitikát irányító Vang Ji európai útján elhangzott szavait. A cikk szerint azonban nyugati szakértők nem adnak hitelt ennek az állításnak, és Európában, valamint az Egyesült Államokban sokkal inkább az aggódás növekszik a kínai fegyverszállítások miatt.

A radikálisan jobboldali Newsmax amerikai hírtévécsatorna – arról szóló tudósításában, hogy az izraeli Knesszetben első olvasatban megszavaztak az igazságszolgáltatást érintő két olyan javaslatot, amely erősen megosztja a társadalmat – idézi Ram Ben-Barak ellenzéki, centrista képviselőt, aki azzal vádolta Benjamin Netanjahu kormányát, hogy a nácik példáját követve, demokratikus választás nyomán hatalomra kerülve, felszámolja a demokráciát. „A folyamat, amit Önök kezdeményeznek, diktatúrához vezet minket, ahogy az történt Lengyelországban, Törökországban és Magyarországon is” – idézi a lap Ben-Barakot.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

BARKÓCZI BALÁZS: A SZOCIÁLIS HELYZET ÉS AZ ISKOLÁZOTTSÁG ÖSSZEFÜGG

KLIKKTV / TÍZ
Szerző: KlikkTV / BOLGÁR GYÖRGY
2023.02.21.


Sajnos beigazolódni látszanak azok a félelmek, hogy tényleg összeszerelő ország leszünk. A diákok képzetlenek, a tanerő túlterhelt, és olyan embereket engedünk ki aztán a szakképzésből, akik tulajdonképpen még betanított munkásnak sem felelnek meg, merthogy nem tudják azt az adott munkafolyamatot elvégezni, amire őket képezték – mondta Barkóczi Balázs a Klikk Tv Tíz című műsorában.


Bolgár György vendége ezúttal a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a DK árnyékkormányának oktatási minisztere, a párt volt szóvivője volt, aki arról is beszélt, hogy neki olyan európai Magyarország lenne a hazája, amelyben a tanárok meg vannak becsülve, és ahol a miniszterelnökön a kormány politikáját számon lehet kérni, merthogy ezt a feladatot vállalta.

BÁR A SAJÁTJAI SEM ÉRTIK IGAZÁN, MIT, MIÉRT CSINÁL, MÉGIS KÖVETIK ORBÁN VIKTORT

SZEGEDI KATTINTÓS
Szerző: SZEKA
2023.02.21.


Az évértékelők időszakát éljük, ami nem túl vidám korszak olyanok számára, akik túlságosan komolyan veszik azokat a mondatokat, melyek ilyenkor elhagyják a politikai vezetők száját. Orbán Viktor beszéde nem hozott túl sok újdonságot, ezért érdemes inkább a hallgatósággal foglalkozni. A miniszterelnök éves értékelője ugyanis olyan reprezentatív eleme lett a hazai közéletnek, ami messze túlmutat az esemény tartalmi elemein. Néha az az ember érzése, hogy azok a kevesek, akik élőben hallgathatják Orbánt, akkor is büszkén feszítenének az első sorokban, ha előzőleg perszonálunióra léptünk volna Belorussziával, vagy örök baráti szerződést kötött volna Orbán Észak-Korea vezetőjével, Kim Jong-un pártelnökkel.

Elképesztő időutazásra hívja a kormánypárti sajtó mindazokat, akik veszik a bátorságot, hogy belelapozzanak a Magyar Nemzetbe, felmenjenek az Origo oldalára, esetleg esténként a Hír TV valamelyik beszélgetős, észosztó műsorával próbálják feledtetni az aznapi rossz élményeiket. Lényegében a '80-as évek retorikája tért vissza ugyanis, és ez nem csak a hírek metodikájára értendő, hanem a tartalmi panelek is visszaköszönnek a szocializmus időszakából.

Az Orbán-kormány ideológiáját leginkább reprezentáló sajtóorgánumok mostanában épp úgy rárontanak az amerikai imperialistákra, mint annak idején a Népszabadság publicistái, bár valószínűleg a Kádár-korszak propagandistái valamivel visszafogottabban szapulták a Nyugatot, és a Szovjetuniót sem mosdatták olyan hévvel, mint most a kormánysajtó Oroszországot. Lényegében csak fel kellett melegíteniük az egykori szólamokat, és némileg aktualizálni a jelenlegi állapotokra, ami elég ijesztő fejlemény.

Valami nagyon félrecsúszott az utóbbi években a magyar külpolitikában, aminek alig látjuk valamiféle hatását a hazai belpolitikában. És ez az igazán elszomorító napjaink történéseiben. Az Európai Unió tagországaként és a NATO szövetségi rendszerének részeként a kormányunk olyan elképesztő kommunikációs kampányt indított egy évvel az orosz-ukrán háború kirobbanását követően, ami túltesz a Varsói Szerződés és KGST tagságunk időszakának ideológiai kinyilatkoztatásain.

Ez népszerű álláspont ugyan, de valójában agresszióra biztatja azokat a diktátorokat, akiknek területi követeléseik vannak a szomszédaikkal szemben
...

ORBÁNT MEGKÉRTÉK: HÚZZON EL A FASZBA

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.02.22.


Kinél így, kinél úgy telik be a pohár egyszer csak, illetve más-más módon fejezzük ki legjobb meggyőződésünket. De annak azért van egy diszkrét íve, amikor az ember (Orbán) eljut a gyurcsányi lárifári miniszterelnök úrtól a szlovák külügyminisztertől megkapott „igyí na huj” bejegyzésig, ami, bárhogyan is forgatjuk, azt jelenti, amit. Húzz a faszba. Rastistav Káčernek híjják a derék úriembert, aki a magyar néplélek közkívánatát öntötte keresetlen formulába, amiből azt a következtetést vonhatjuk le, mindenki más jobban tudja, mit akar a magyar, vagy, ha nem is ez, de legalább nem okoz gondot kimondani, ami a szívükön van.

Káčer úrral volt már baj pár hete. Akkor sem szerette Orbánt, és a külügy egy igazán nagy vadat küldött ellene Menczer államtitkár személyében, ám ez nem hatotta meg őt. De valljuk meg, Menczer oly kevesünket tudna sarokba szorítani intellektusával és maró humorával, hogy a szlovák csak megrázta magát, és mint látjuk, szórja tovább az átkait, mint valami kócos bibliai próféta. A nyelv, amit használ, nem a diplomácia nyelve. De erre neki szüksége nincsen egyáltalán, ugyanis az ellenérdekelt félnek, ami kompletten Magyarország, sincsen ilyen lingua franca-ja. Maga Szijjártó is tudja, hogy szaralaknak tartják, és büszkén vállalja is.

A terminus technicus is tőle való, ezért merészeljük használni, mert amúgy kik volnánk mi, hogy Szijjártó urunkat saját kútfőből szaralaknak nevezzük. De innen is látható az az ördögi kör, ami végül oda vezetett a nagy csatározásban, hogy valaki végre kimondta tisztán és érthetőan ezt az „igyí na huj”-t, ami magyarul egészen másképp hangzik. Mégpedig úgy, hogy húzz a faszba. No de, hogy jutott, fajult mintegy idáig a helyzet, hogy Orbán és Magyarország kapcsán a közbeszéd annyira kezd eldurvulni, mint valami magyar – vagy szlovák – csehóban, ami tényleg nem volt jellemző eddig, így azt mutatja, hogy valami elromlott, de nagyon. Az a kérdés tehát, hogy mi lehet az, ami beszorult az idő kerekébe.

Ez pediglen a jelen felállás szerint kies hazánk – illetve, hogy túl nagy tévedés ne essék, mert ezt már első alkalommal is hangsúlyozta Káčer úr, illetve mind a többiek is, nagykövetek EU képviselők, i tak dalse, hogy bajuk nekik nem népünkkel akad, hanem csak fura urainkkal, akikkel viszont beszélni másképpen már nem lehet. Mert nem értik, vagy pofán röhögik a civilizált nyelvet használókat. Olyan ez, amit szintén tudunk, hogy a Fidesz csak az erőből ért, és az erőnek is megvan a maga szókészlete. Legalábbis az, amely világosan fejezi ki, hogy most már tényleg nagyon unják, amit ezek évtizede tesznek. Sorra telik ki a becsületük a világ minden táján, kivéve Trump, Putyin és maximum Azerbajdzsán.

Vagy más hasonló állami entitások az Urálon túl, illetve egyéb vidékeken, ha arrafelé is az illiberália dívik. Egyébként momentán Káčer úrnak az a gondja, hogy Orbán miért nyalja Putyin valagát, ezért idézett is tőle, egyben kétségbe is vonva keresztény voltát: „Szerinte (Orbán szerint, a szerk.) hagynunk kellene, hogy az oroszok mihamarabb irtsák ki az ukránokat, hogy legalább ne szenvedjenek. Milyen visszataszító, milyen szánalmas és mennyire nem keresztényi”. No most, csak ezt az egy állítást figyelembe véve a magunk részéről jogosnak tartjuk az „igyí na huj” felszólítást, és akkor a többi okról és indokról nem is beszéltünk. De annyi megjegyezhető, így jár az, akiről lehull a lepel. Amikor kivillan a foga fehérje...

VÉDELEM ÉS KÖRNYEZET - A 444 REGGELI HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2023.02.22.


Jó reggelt, jó híreket! Itt a 444 napindító hírlevele, szokás szerint az elmúlt 24 óra legfontosabb-érdekesebb híreivel. Ajánljuk hírleveleinket is, itt lehet böngészni köztük. 

SZELE TAMÁS: A TÉNYEK MOST SEM ZAVARTAK BELE PUTYIN BESZÉDÉBE

HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS
2023.02.21.


Monstre beszédet hallhatott ma a kitartó közönség Vlagyimir Vlagyimirovics Putyintól, és a jelző kicsit sem túlzás: az orosz elnök több mint másfél órán keresztül beszélt annak érdekében, hogy minél kevesebbet mondjon. Ettől még elhangzott néhány fontos részlet, de csak az értette őket, aki minden erejét megfeszítve koncentrált.

Persze, Putyin-beszédet hallgatni tudni kell: én úgy szoktam tenni, hogy egy ablakban megnyitom a RIA Novosztyi közvetítését, ami vezérmondatokban kivonatolva közli az elhangzottak lényegét, egy másikban megy maga a beszéd (nem a legnagyobb erősségem a beszélt orosz nyelv, az írott formájában inkább vagyok otthon), a harmadik ablakban pedig a Kreml hivatalos átirata jelenik meg szakaszosan, hiszen időbe telik, míg bepötyögik a beszéd szövegét. Másként, pusztán hallás után nem is érdemes nekikezdeni, nehogy tévedjen az ember. Egyvalakit nem irigylek: azt a szerencsétlent, aki a RIA Novosztyiba írja mondatonként a szöveget, neki elég egy elütés és már indulhat is Szibériába.

A beszéd előéletéről – mert az is van neki – annyit, hogy nehezen született meg, tavaly decemberre várták, és a legtöbben nem arra számítottak, ami elhangzott. Kivéve az ISW-t, mely kutatóintézet világosan megírta pár napja, hogy senki sem gondoljon komoly, konkrét, elhangzó információkra vagy alapelvekre, Putyin most nincs abban a helyzetben, hogy akár sikerekről, akár tervekről számoljon be. Tervekről beszélt ugyan, főként a gazdaság, a tudomány, az oktatás és a kultúra, valamint a szociális helyzet terén, de körülbelül olyan szinten, mintha azt mondta volna: Minden nagyon jó most, de még sokkal jobb lesz, mert mindent át fogunk alakítani hazafias elveink szerint.

Katonai sikerekről azért nem beszélt, mert nincsenek, tervekről meg szerintem amiatt, hogy erősen kétséges a luhanszki offenzíva sikere. Ettől még persze a beszéd kétharmada-háromnegyede a háborúval és a hős szovjet orosz katonákkal foglalkozott, és amikor nem velük, akkor Ukrajna, valamint a Nyugat bűneivel. Az orosz elnök komoly gondot fordított arra, hogy legalább általánosságban, de minden harcoló alakulatot és a társadalom minden rétegét megemlítse, aminek csak köze van a háborúhoz, kivéve a Wagner-csoportot. Őket még „a rohamosztagok önkéntesei” néven sem emlegette, ahogy a Védelmi Minisztérium szokta, mióta Prigozsin erősen kilóg a pikszisből.

De lényegében véve arról beszélt, hogy minden rossz a Nyugatnak köszönhető. Vegyünk pár idézetet!...

ITT OLVASHATÓ