TELEXSzerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN2023.02.22.
...Vlagyimir Putyin szerint a mai Ukrajnával kapcsolatos politika gyökerei a XIX. századra nyúlnak vissza, amikor is az Osztrák-Magyar Monarchia és Lengyelország kitalálta azt, hogy Oroszországtól történelmi területeket szakít el. A KGB-főiskolán minden bizonnyal felületesen oktatták Közép-Európa történetét, talán ezért sikerült az orosz elnöknek ezzel a mondatával rekordmennyiségű történelmi valótlanságot összehoznia. Érdemes szétszálazni ezeket.
1. Az orosz elnök feltehetően Lengyelország felosztására gondol, ez azonban nem a XIX. században történt, hanem száz évvel korábban, három részletben, utolsó fázisában 1795-ben.
2. Lengyelország (és nem Ukrajna vagy Oroszország) felosztását épp nem a lengyel elit szorgalmazta, hanem az orosz cár és a Habsburg uralkodó.
3. A felosztott területek soha nem tartoztak korábban Oroszországhoz vagy bármilyen történelmi elődjéhez, például a Moszkvai (orosz) Nagyfejedelemséghez.
4. Ami Lengyelországból Oroszországhoz került (Ukrajna keleti fele) az nem azért került oda, mert ezt Lengyelország, vagy akár az ott élő elit kívánta volna.
Azt talán szükségtelen megjegyezni, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiához került területek lakossága egészen 1918-ig jóval több egyéni és kollektív szabadságjogot élvezett, mint bármelyik népcsoport a cári Oroszországon belül, nem beszélve arról, hogy a jobbágyság intézményét is jóval hamarabb törölték el ezeken a területeken. Az 1918 után Lengyelországhoz, 1939-ben pedig részben a náci Németországhoz, részben a Szovjetunióhoz került, igencsak vegyes lakosságú Galícia területén sok szörnyűség történt a későbbiekben, és épp ezen események tükrében biztos, hogy az ott élők lét- és vagyonbiztonsága soha nem volt olyan magas fokú, mint az állítólag elnyomó Habsburg uralom alatt.
Az orosz elnök érvelésének tehát a valósághoz semmi köze sincsen, argumentációjában mégis van egyfajta sajátos logika. Az a szemlélet, amely a történelem tényeit posztmodern alkotásoknak tekinti csupán, amelyek tetszőleges értékítéletekkel tölthetőek fel, Putyintól sem idegen. Korábbi kulturális minisztere, a PhD disszertációját masszív plagizálással összehozó Vlagyimir Megyinszkij is leszögezte, hogy „a nemzeti érdek szempontjából történő történelmi mérlegelés teremti meg a történelmi munkák abszolút igazsági és megbízhatósági mércéjét.” Pontosan ugyanezt vallják a NER történésznek nevezett propagandistái is. Még szerencse, hogy Magyarországon ezt a mércét büntetőjogi eszközökkel (most még) nem kényszerítik ki a sajtóban. Annak tükrében, amit a magyar történelem meghamisításáról eddig tapasztalhattunk a kormányzat részéről, nem biztos, hogy ez így is marad.
