K-MONITOR BLOGJASzerző: Jogi Munkacsoport2023.02.15.
Eltűnő ingatlanok, láthatatlanná váló rokonok, konkrét bevételek helyett jövedelemsávok. Mindezt kézzel firkantott, szkennelt formátumban. Január végén bemutattuk, hogy mi a probléma az országgyűlési képviselők és kormánytagok vagyonnyilatkozataival. Most összefoglaljuk, hogy mit kellene változtatni ahhoz, hogy a döntéshozók vagyonnyilatkozatai betöltsék funkciójukat, a korrupciós kockázatok azonosítását.
1. probléma - Évközbeni vagyonosodás követhetetlensége
A 2022 nyáron tervezett vagyonnyilatkozati reform részeként a képviselőknek nem csak évente, hanem minden változás esetén aktualizálniuk kellett volna a nyilatkozatukat. A végül elfogadott, jelenleg hatályos szabályok szerint a politikusok mandátumok felvételekor és leadásakor, valamint évente egyszer kötelesek nyilatkozni. A jelenlegi szabályok a 2022 előtti rendszernek felelnek meg.
Változatlanul problémát jelent, hogy a nyilatkozatokat évközben nem kell aktualizálni, és így az évközi vagyonmozgások láthatatlanná válhatnak (pl. ha egy képviselő házat szerez, vagy hitelt vesz fel, de gyorsan eladja vagy visszafizeti). A problémát jól illusztrálja a végrehajtói botrányba keveredett Völner Pál egykori igazságügyi miniszter-helyettes, államtitkár esete, aki végrehajtási árverésen szerzett magának ingatlant, majd rövid időn belül gondoskodott az ingatlan fia nevére való átírásáról. Völner vagyonszerzése nem került feltüntetésre a nyilatkozatában, mert az adás-vétel évközben, két nyilatkozati határidő között történt. Bár a helyzet visszássága látható, nem Völner sértett szabályt, hanem maga a jogszabály hiányos.
Hasonló eset a közelmúltból az V. kerületi polgármester, Szentgyörgyvölgyi Péter I. kerületi, Fém utcai ingatlana, amit nyilvános állami árverésen vett meg, de a vagyonnyilatkozatában már nem tűnt fel. Ennek oka, hogy az ingatlant azonnal azonos nevű édesapjának ajándékozta. A politikus ingatlanvásárlásai lekövethetetlenek a bevallott, legális jövedelmei alapján.
Megoldás:
- Ha változás áll be a nyilatkozatok tartalmában, a vagyonnyilatkozatokat vagy rögtön frissíteni lenne szükséges, vagy az évente esedékes nyilatkozatban visszamenőleg kellene feltüntetni minden olyan változást, ami az elmúlt egy évben a képviselő vagyonában végbement.
2. probléma - Láthatatlan ingatlanok
A 2022 előtti szabályok nem tettek különbséget a képviselők tulajdonában álló ingatlanok között: a nyilatkozatban fel kellett tüntetni mindent, ami a képviselők tulajdonában volt. Az új szabályok szerint viszont már nem kell feltüntetni a képviselők és a velük közös háztartásban családtagok kizárólagos használatára fenntartott ingatlant. Az új szabály bevezetésével a képviselők legjelentősebb vagyoneleme maradhat rejtve, ami jelentős visszalépésnek tekinthető a 2022 előtti szabályokhoz képest. A vásárlás, bővítés vagy más, rejtélyes okból növekvő lakóingatlanok kikerülése a bevallásból egy újabb vakfoltot vezet be a rendszerbe. A bevételek és kiadások látható aránytalansága esetén a politikusok magabiztosabban hivatkozhatnak a magánélet szentségére és arra, hogy a nyilvánosságnak semmi köze ahhoz, miből építkeznek.
A változás aligha igazolható, mivel a magánszférához kapcsolódó aggályokat sem a korábbi, sem a jelenlegi szabályok nem vetettek fel: az ingatlan megjelölésnél csak a települést kellett nyilvánosságra hozni, a pontos címet vagy az ingatlan helyrajzi számát nem. Szintén probléma, hogy a politikusok szívességből más tulajdonában lévő ingatlanokat vagy gépkocsikat használnak, amiket nem kell feltüntetni a nyilatkozatban.
Megoldás:
- Előrelépést jelentene, ha az ingatlanokról és egyéb vagyonelemekről a nyilatkozat - nem nyilvános részében - további információkat kellene megadni, könnyebbé téve az ellenőrzésre jogosult szerv számára az azonosítást.
- A település megjelölésével minden olyan ingatlant fel kellene sorolni a nyilatkozatban, ami a politikus tulajdonában áll.
- A vagyonelemeket olyan módon kellene megjelölni, hogy a vagyonnyilatkozatokat ellenőrző szervek képesek legyenek a nyilatkozatok helyességének és teljességének ellenőrzésére. A vagyonelem azonosító adatait (pl. helyrajzi szám, lajstromszám, rendszám) a nyilatkozat nem nyilvános részén is meg lehetne jelölni.
- Szükséges lenne megjelölni azokat a vagyonelemeket, amelyek nincsenek a politikusok tulajdonában, de azokat rendszeresen használják (pl. szívességi lakáshasználat, kölcsönautó), így hatást gyakorolnak a vagyoni helyzetükre...
